Egyetértés és Magyar Ujság, 1875. május (1. évfolyam, 28-50. szám)

1875-05-11 / 35. szám

lessége az államnak azokat kielégíteni , de minden­esetre szükséges az, hogy a törvényhozásnak, midőn ilyesminek megszavazására felhivatik, elegendő ideje és alkalma legyen arra, hogy a kérdéssel tüze­tesen megismerkedjék, hogy azt megbírálhassa és kellőkép megvitathassa. Én nem ismerem azon jogügyi tanácsos urat, kinek véleménye felolvastatott, de miután ezen ügy a minisztérium által volt hozzá utasítva, kétséget sem szenved, hogy a minisztériumban oly embernek tartatott, kinek véleményét e tárgyban érdemes megtudni és meghallgatni. E nélkül nem képzel­hetem el, hogy az ügy ő hozzá utasíthatott volna. Ő oly határozottan nyilatkozik, hogy véleménye sze­rint kivéve, a 3, 7, és 20 pontokat, semminemű kö­vetelést sem formálhat a társaság az állam ellen. Ha ez így van, meglehet, hogy még ez eset­ben és más tekinteteknél fogva, méltányossági szem­pontból, ajánlható valamely nagyobb összegbeli kár­pótlás, mint a­mennyi ezen három pont alatt igénybe vehető volna, hanem méltóztassanak megengedni, ennek megítélésére a 1­ár képesítve nincs, mert arra sem elegendő idő, sem elegendő alkalom nem nyujtatott, hogy a körülményekkel kellőleg megis­merkedjék. Annál fogva, t. hát, midőn arra szólíttatunk fel, hogy szavazzuk meg ezen kérdést úgy, a­mint van, részemről szavazatommal hozzá nem járulha­tok. Madarász József t. képviselőtársam nem kí­vánja a kérdést véglegesen elütni, a mint a t. mi­niszter úr mondta, hogy ha nem alaposak a köve­telések, ha az állam szavatossággal nem tarto­zik, akkor egyátalában elutasítandók; — ő ezt nem állítja; és úgy nem állít­ja, mint Stifi Károly minisz­teri tanácsos sem állítja, hogy c­alhatatlan, hanem azt mondja, hogy azokból az okmányokból, melyek előttünk állanak, én így látom ; de nehogy téved­jek, nehogy tévedésemmel másnak valami kárt okozzak, kívánom, óhajtom, hogy ezek még egyszer vizsgáltassanak meg, de vizsgáltatnának meg te­kintetbe véve mindazon okmányokat és ellen­vetéseket, melyek a követelésekre nézve elő­­hozottak. Én azt vártam volna, h­ogy az irományok közt mindenesetre­ foglaljon helyet egy más vélemény, mely tüzetesen és alaposan megczáfolja a véle­ményt. Al kalmam­ volt pl. nem­régiben meggyő­ződni arról, hogy egy bizottságban, értem a naszó­d- vidéki erdők kérdésében kiküldött bizottságot, elő­terjesztett egy min. tanácsosnak véleménye a kér­désre nézve, melyben azt mondja, hogy azon szer­ződés azon egész ügy az államra nézve véghetelle­­nül káros lenne és semmikép el nem fogadható; ugyanezen miniszteri tanácsosnak van egy másik későbbi véleménye, melyben kimutatja, hogy e szerződés véghetetlenül előnyös; (Derültség) talán azon alapon kiindulva: „sapientis est consilium mutare in melium“. Az akkori pénzügyminiszter az­után ezen miniszteri tanácsos másik vél­eményéhez képest intézkedett. Itt azonban nem látom, hogy lenne egy másik vélemény, mely ezt ellensúlyozná, és mindenesetre legalább avval méltóztassék ben­nünket megismertetni: „van ez egy oly ellenvélemény az osztályok közt, mely ellensúlyozza azon világo­san előterjesztett és alaposan előadott véleményt, melyet az imént hallottunk felolvastatni. Én megvallom őszintén, hogy én e kérdésben közelebbről tájékozva nem vagyok, tájékozva va­gyok egyedül arról, a­mi itt elm­ondatott és felol­vastatott és abból, a­mi a törvényjavaslathoz mel­lékelt indokolásban foglaltatik, de abból a tájé­kozásból nem vagyok képes lelkiismeretesen azon meggyőződé­se jutni, hogy az állam öt és fél millió kárpótlással tartoznék. Én tehát te­hát bármennyire óhajtom is ezen dolog elintézését és bármennyire sürgősnek te­kintsem is nem tartom­ megegyeztethetőnek a tör­vényhozás feladatával, hivatásával és méltóságával, hogy ily kevéssé tájékozva lévén, e részben tör­­vényhozásilag intézkedjék. Ha a halasztásban ve­szély van, ám intézkedjék a miniszter úr saját fe­lelősségére. (Derültség) A miniszter urat mintegy visszaretteni látjuk saját felelősségétől. (Féchy Tamás közbeszól : Épen nem!) De ha ő, akinek al­kalma és módja van magának kellő és alapos tudo­mást szerezni minden körülményről, a­kinek módja van, a korona minden jogi tanácsosát e részben ki­hallgatni, ő visszaretten, hogy ne rettenjünk vissza mi, kik felkéretünk, hogy úgyszólván bekötött szemmel szavazunk meg 5 és fél millió ft kárpótlást. Tehát ha nincs veszedelem a késedelemben, mél­­tóztassék az ügy elintézését a jövő országgyűlésre elhalasztani, de ha veszedelem van, akkor még na­gyobb felelős­égtől sem szabad a miniszter úrnak visszarettenni. Ha az országgyűlés szünetelése alatt vala­mely ellenség támadná meg az ország határait, ta­lán várakoznék a minisztérium, a­míg az ország­gyűlés újonnan összehivatik és összejön? Nem! hanem saját felelősségére intézkednék, így intéz­­kedhetnék itt is. Igen természetesen óvatos fog lenni akkor, midőn tudja, hogy eljárásáért egyene­sen ő maga tartozik felelősséggel, hogy nem fedezi a törvényhozásnak, a képviselőháznak határozata Ha a miniszter nem akarja elvállalni a felelősséget ily körülmények közt, miként vállaljuk el mi azért, hogy kellő tájékozottság nélkül megszavazzuk ezen nagy költséget, mely különösen az állam mos­tani pénzügyi viszonyai közt igen jelentékeny ter­het ró az államra, oly terhet, mely nem egyszerre fizetendő, hanem évek hosszú során át. Ezen körülmények közt te­hát, én azt hi­szem, hogy a legjobb akarat mellett is, ha a tör­vényhozási tárgyalások alaposságát meg akarjuk tartani, egyebet nem tehetünk, minthogy ezen tárgyban most véglegesen ne intézkedjünk. Ezen szempontból indulva ki, pártolom Madarász kép­viselőtársam határozati javaslatát. (Helyeslés a baloldalon) Péchy T. közlekedési miniszter mindenek előtt kijelenti, hogy ő semmiféle tettéért nem ret­ten vissza a felelősségtől, de mégis különösnek ta­lálja, h­gy előtte szóló azt kívánja tőle, intézked­jék saját felelősségére. A részletes tárgyalásnál a törvényjavaslat né­hány styláris módosítással elfogadtatván, a holnapi ülésben harmadszor fog olvastatni. Következik a vasutak építéséből felmerült kártalanítási követelések kiegyen­lítéséről, valamint az állami biztosítást él­vező pályákon szükséges új beruházá­sokról szóló törvényjavaslatnak tárgyalása. Szentpály Jenő előadó indokolja e törvény­­javaslat cz­élj­át, előadja, hogy a kártérítési igények 4 millióra tehetők, a befektetésre előirányzott tőke kamatai pedig a törvényjavaslatban említett egy millióról a kormány beleegyezésével 700.000 frtra szállíttattak le. — Kéri, a jelen felhatalmazást tartalmazó törvényjavaslatoknak általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadását. Péchy T. közm. és közi. min. előadja,hogy ezen a kormány által beadott felhatalmazási törvény­­javaslat a pénzügyi és vasúti egyesült bizottság által tárgyaltatván, lényeges változásokon ment keresz­tül. A kormány ezen módosításokba beleegyezett, mert azon meggyőződésben volt, hogyha a tárgya­lások folyama alatt lehetséges lesz az illető társu­latok enumeratiójában megállapodásra jutni ez leg­­czélszerűbb­ elintézésnek volna tekinthető. Ez meg is történt. Ugyanis a salgótarján-ruttkai vonal 5 milliót meghaladó követelése 500,000 frt kifizeté­sével megszűnt, a hatvan-szolnoki és füzesabony­egri vonal építőinek 376, 043 frtnyi követelése irányában 80,000 frttal kielégíttetett. A hatvan­­miskolczi és a zákány-zágrábi vonal 823.650 forint követelése visszautasittatott, továbbá a keleti vasút 18.925,365 frt követelése a felhatal­mazásból kihagyandó, mivel ez valószínűleg, akkor fog elintéztetni, mikor már az új országgyűlés együtt lesz, valamint a károlyváros-fiumei vonal építésére nézve az ország ellen támasztott 17,504 449 frtnyi összeg is.­­ Ezek kihagyatván, a stílh­a­almazás csak a magyar és­zak-nyugati, a misk­olcz-diósgyőri, a kassa-oderbergi, a miskolci­­bámévi s a gömöri vasutakra terjesztendő ki s az államra ebből háruló összeg 4.380,609 irtot tenne. — A beruházásokra felveendő összeg 10.302,824 frtra menne s az ide vonatkozó adatokat előter­jesztve, ké­r a házat ezen törvényjavaslatot, mint a melyhez a kormány is a maga részéről hozzájárult, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. Apponyi A.gr. hosszabb beszédben fejtvén ki nézeteit, eme határozati javaslatot adja be: Mondja ki a ház,­­ hogy az állam irányában támasztott jogos igényeknek megfelelni kész, de az azok tárgyában kötendő egyezségeket a tör­vényhozási megvizsgálás alól kivonni nem óhajtja és e szerint a jelen törvényjavaslatban foglalt fel­hatalmazást meg nem szavazza, a törvényjavaslat 2-ik és következő szakaszaiban említett befekteté­sekre vonatkozólag pedig felhívja a kormányt egy újabb törvényjavaslat beterjesztésére, mely a már tényleg megtörtént beruházások költ­égeinek ren­dezéséről és ezenfelül egyedül a forgalmi eszkö­­zök már jelenleg mellőzhetlennek mutatkozandó szaporításár­ól intézkedjék, amennyiben ezen befek­tetések az engedélyokmányokból az illető tár­ iula­tokra háramló kötelezettségeken túlmenőknek bi­zonyulnának. Beadják: Lipthay Béla s. k., Föld­­váry János s k., gr. Apponyi Albert s. k , Kondo­­rossy György s. k., Ibrányi Lajos s. k., Justh­ Kálmán s. k., b. Senn­yey Pál s. k , Ho­ff­mann Pál s. k., gróf Károlyi Gyula s. k , B­­öt­dy Ákos s. k., Kajuch József s k., Üm­ényi Miksa s. k , Pal­­kovics Károly s. k. Ocskay Mór s. k., Hedry Ernő s. k, Máriássy Béla s. k., Kubinyi Árpád, Ka­zinczy István,Boltizár József, Mihálovits Károly s. k. Tarnóczy Béla s. k., Goda Béla s k., Szögyény László s. k., gr. Csáky Gyula s. k., gr. Teleki Sán­dor s. k., Festetics Pál s k. Tisza K. belügyminiszter válaszol előtte szóló beszédére s miután meg van róla győződve, hogy a jjavaslat szükséges arra, hogy sokkal nagyobb ká­­rosodások és bonyodalmak elhárítá­sának, miután megy van győződve, hogy a forgalmi eszközök sza­­poríthatása iránti intézkedés is olyan, melyet az ország nagy károsodása nélkül elodázni nem lehet, maga részéről is ajánlja a törvényjavaslatot a háznak elfogadás végett. A holnapi ülés napirendje a következő: A ma elfogadott két törvényjavaslat harmadszori felolvasása, a szőnyegen levő törvényjavaslat tár­gyalásának folytatása és esetleg a mai napirendre kitűzött többi­tjavaslat tárgyalása. Ülés vége 2 óra után. Táviratok: Zágráb, május 10. A volt három szlavón és két báni ezred, az őrvidéki városok és a sziszeki kereskedelmi kamara küldöttségeket választottak, melyek ide érkeztek, hogy együttt Fiuméba ut­a­­zanak és kérvényt nyújtsanak át a királynak a ha­­tárőrvidéki vasutak kiépítése tárgyában. Ugyan­oda utazik holnap a király üdvözlésére a bán is s holnapután a polgármester a zágrábvárosi képvi­selet küldöttségével, valamint Krestic az ország­­gyűlés elnöke számos képviselővel Mihalovics ér­sek és Molünary tábornok már elutaztak Fiuméba. József főherczeg a holnap reggeli vonattal érkezik ide. Berlin, május 10. Sándor ez ár ma déli fél egykor érkezett ide s az indóh­áznál a császár, a főherczegek, a mecklenburgi nagy­­h­erczeg, Moltke és Manteuffel tábornagyok, a táborkar, az udvari méltóságok s az egyes ez­redeit küldöttségei és főnökei fogadták.­­ A két­ fejedelem üdvözlései igen szívélyesek vol­tak. Sándor c­ár német, Vilmos császár pedig orosz katonai egyenruhát viselt. A bevonulás a lobogókkal díszített fővárosba a lakosság kitörő lelkesü­ltsége közt történt.­­A császári palotában Augusta császárné üdvözölte a czárt. Az uralkodók csakhamar az orosz kö­­vetségi palotába hajtattak. Délután családi ebéd volt a császári palotában s este diszelő­­dás lesz a színházban. Paris, május 10. Az „Ag. Havas“ határozot­tan állítja, hogy semminemű felszólalás nem érke­zett Berlinből a franczia kormány­hoz és hogy egy­­átalában semmi ok sem forog fen a conflictusra a két birodalom között. Európa fővárosaiból érkező hírek átalában­ a legbékésebb dispositiókat con­­statálják. Újdonságok. Az országos honvédbizottmány szombaton ülést tartott Gáspár tábornok elnöklete alatt. A múlt ülés jegyzőkönyve módosíttatott. E módosítá­sok közé az is befoglaltatott, hogy az utolsó hon­véd elhaltá­val mi történik az egylet s a menedék­­ház vagyonával ? Bizottmány fog kiküldetni, mely a vidéki egyletek meghallgatása után fog javasla­tot készíteni. E bizottmányba Földváry, Krivácsy és Feleky választottak. E tervek már junius végéig megállapitandók s átvizsgálandók. — Elnök azon örvendetes Ilii­t közli, hogy ő felsége saját házi pénztárából a honvéd-menedékh­ázra újból 5000 irtot adományozott, s ekként 15 rokkant honvéd hajlékot és élelmet fog kapni. Ez ajánlatot a gyű­lés élénk tetszéssel fogadta s elhatározta, hogy az egész honvédség nevében testületileg fog köszöne­tet m­ondani ő felségének. Mikor jegyző a múlt ülésben elhatározott s a vidéki honvédekhez inté­zendő fölhívást olvasta. Majoros I. és Csiky S. in­dítványozták, hogy a felhívás ádott pontjai, hol a jelen kormánynak bizalom nyilvánittatik, kihagyas­sanak. Erre Feleky, Bellaagh P., Girókuthy s töb­ben az indítványt változatlanul meghagyatni kivált­ják, óvakodván mindennemű rekrimináczióktól. Elnök kiemeli azt, hogy a király legújabb 5000 frtos adományát Tisza Kálmánnak köszönheti. Tisza szól­ta fel ő felségét, hogy vétessék fel az 5000 frt a budgetbe, a király azonban kinyilatkoz­tatta, hogy azt sajátjából fogja kiutalványozni. Re­mény sem lehet, hogy a menedékház ezen 5000 frtot ezentúl minden évben meg fogja kapni, miután Tiza K. a honvédség iránt a legjobb indulattal van. — Elnök Mednyánszky Sándor bajtárs halálát jelenti be. Az egylet részvétét az elhunyt iránt jegyzőkönyvbe iktatja s a gyászoló özvegyhez kül­döttség fog menesztetni részvéte kinyilvánítása végett. Budavára bevételének emléknapján, május 21-én délután 3 órakor a Horváth-kertben Budán összejövetel lesz. Végre az érmek elkészítésére 300 főt szavaztató m­eg, mely a menh­áz alaptőké­jéből fog kiutalványoztatni az 5-ös bizottság kezes­sége mellett; ez összeg 5%-os kamatot hajt a menháznak. A második lóverseny­nap vasárnap pompás tavaszi időjárásával rengeteg népet csalt ki a Rá­kos gyepére. Hat futtatás volt. Az elsőben a „Haza­­fi díjért (500 arany) 23 bejelentett ló közül futott négy. Győzött Baltazzi „Harmatija Második volt Springer „Palm­­a“-ja Az asszonyságok 20 ara­nyat érő serlegére tizenegy ló volt bejelentve de csak három versenyzett és Lichtenste­in „H­o­h­e­­n­a­u“-ja lett nyertes. A mezei gazdák versenyében az első és második dijat N­erédy testvérek nyerték Szolnokról, (kik a pesti turfon már ismeretesek és többször nyertek.) A harmadik dijat bizonyos pesti Neumann nyerte. Az egyik Herédy lovát gr. Esz­­terházy Miki. 300 frtért megvette. A negyedik ver­senyt az 1000 frtos első osztályú államdij illette. Tiszenöt bejelentett ló közül futott hat, győzött „Przedswit“ Tarnowszky gr. lova. Második volt Eszterházy gr. „Cagliostro“-ja. Az 1000 fitos „Hmdicap”-ot Cap. Blue „Schwindler“ je nyerte pályatársa fölött. Az akadályversenyben, mely utol­só volt hatan pályáztak. Első volt Vac­a­no fő­hadnagy, második Ku­tszky, harmadik Ivánka hadnagy.­­­A mai harmadik lóverseny prog­­rammja a következő. A verseny kezdődik d. u. 3. órakor. Batthyányi - Hunyadi-dij. 200 arany. Futhat minden ló. Táv. 1 ang. mfld. Teher : 3é. 103, 4é. 120, 5é. 128, C éves 132, idősb 134 font; ménre 2 fonttal több. Tét 20 arany, „fuss vagy fizess.“ A tétösszeg 41 aranyig a második lóé, azonfelül az elsőé. 2) Gróf Károlyi-tétverseny. Eddig 1575 frt; az aláírás foly. Bel-és külföldi minden mén és kanczának 1874-tól 1­8- ig bezárólag, azaz : 10 évre biztosítva. — Távolság 2</4 angol mfld. Tét 200 frt; bánat 100 frt. A második ló a tét és bána­tok felét nyeri. Teher: 3é. 95 font, 4é. 118 font, 5é. 121 font; idősbre 129 font; ménre 3 fonttal több; e díj nyerőjére minden évben 5 fonttal több. Angol és franczia lóra 10 fonttal több. (Bez. 7 név.) 3) I­v­ad­é­k-versen­y di­j. 1000 fit, melyet 333 frtnyi egyenlő részekben a bécsi, pesti és prágai verseny-egyletek adnak össze. Az osztrák magyar birodalomban 1872-ben született és nevelt lovak számára: 1V4 mfld. Teher 100 font, ménre 3 font­tal több. Az osztrák magyar birodalmon kívül nem­zett lovakra, azaz: csikókra, melyek anyjok méltó­kén jöttek belföldre : 3 fonttal több. Tét 20­­ frt, bánat: 100 frt; de csak 50 frt, ha a bánat az ellés évében jelentetik be. Ha nincs ellés, nincs bánat. — A 2-ik ló kettős tételt nyer. A fedezett anyakan­­czák 1871. deczember 31-ig; az ivadékok 1872. augusztus 8-ig jelentendők be; a bejelentés elmu­lasztása bánatnyilvánitás (Elzáratott 31 nevezéssel.) 4) N­á­k­ó­d­i­j, kapcsolatban az ostor-dijjal, 50 arany és az ostor. Futhat magyarhoni minden ló, mely ezen alkalommal a pesti pályán nyertes nem volt. Távolság: 20 öllel a nyerpont előtt kezd­ve egyszer körül. Urlovarok Teher: 3é. 123, 4é. 140, 5é. 146, 6é. és idősb 151 font; ménre 2 font­tal több. Ló, mely gyepen még nem jelent meg, 5 fonttal kevesebbet. Tét 10 arany; f. v. f. A máso­dik ló kettős tételt kap. Nevezés a versenyt meg­előző este éj­félig. 5) Nagy akadály-verseny 1200 frt. e. d. Futhat minden belföldi és német ló Táv. circa 3V2 ang. mfld Teher: 150 font, 4 éves 10 fonttal, ló mely akadályversenyben még nem in­dult, 7 fonttal kevesebbet. 1000 frt értékű verseny nyerője 7 fonttal, két ily, vagy így 2000 frtos ver­seny nyerője, 14 fonttal többet. Tét: 150 frt, bánat 100 frt. A második ló a tételek és bánatok fe­lét nyeri. A „budapesti torna­egylet“ nyári tornahelyi­­sége (Albrech­­t, a halászbástya alatt) megnyitása alkalmából május hó 12-dikén, 6 órakor, beléptidíj nélkül tornaünnepélyt rendez Az ünnepély után pedig a budapesti tornaegylet a krisztina-városi sós csarnokban estélyt tart, melyre vendégek is szí­vesen láttatnak. Kedvezőtlen idő esetén az ünnepély megtartása elhalásztatok, és a kitűzendő ujabbi ha­táridő lapok utján fog a közönség tudomására hozatni. Hívatlan vendégek. A szombati bécsi hajóval több németországi apácza, barát és pap érkezett fővárosunkba, kiket a fővárosi testvérek siettek elhelyezni a kolostorokban. Úgy halljuk, hogy egy egész serege a fekete madaraknak készül Magyar­­országot boldogítani a „szabadelvű“ kormány na­gyobb dicsőségére. Az országos nőképző-egylet tegnap, máj. 9-én tartotta közgyűlését a megyeház nagy­termében Veres Pálné szül. Beniczky Hermin elnöklete alatt. A felolvasott jelentésből kitűnik, hogy az egyletnek ez idő szerint 37 benlakó és 36 bejáró növendéke van; ezek közt többen részben félig, részben teljes ingyenes oktatásban és nevelésben részesülnek. A pénztári kimutatás ez .• bevétel van : 48625 frt 58 kr., kiadás: 27856 frt 31 kr., többlet: 20769 frt 27 kr., érték : 9490 frt, az alapítvány összege 15800 frt. Komócsy József indítványt terjesztett elő, mely szerint a választmány folyamodjék a közoktatási miniszterhez, hogy az egylet által az utolsó vizsgá­latot letett növendékeknek kiadott bizonyítványok az állami tanítónői bizonyítványokkal egyenjogúak legyenek; szóval, hogy az egylet nyilvánossá lévén, az itt kiképzett növendékek bármely nyilvános női tanintézetben alkalmaztathassanak. Baja Gergely tanfelügyelő helyeslő felszólalása után az indítvány elfogadtatott. Nyilvános köszönet az 1848—49 iki honvéd menedékház alapja javára Budán folyó évi május hó 2-án rendezett szirti előadás tiszta jövedelme 212 frt 64 km ment, ennek fele a nemzeti színház igazgatóságát illet­te ugyan, de ezen felerész is báró Podmani­czky Frigyes ur ő méltósága, mint a nemzeti színház jelenlegi igazgatója által a men­­ház javára ajándékoztatok. A méltóságos báró ur ezen jótékony adományáért, valamint Szigligeti Ede unnak azon nemes tettéért, hogy az irói tisz­­teletdij fejében neki járt 30 frt 70 ki­t szintén a menház javára engedte át; nem különben a nem­zeti színház és szinészeti képezde összes tagjai­nak, kik ezen jótékony czélra minden dij nélkül közreműködni szívesek voltak, hazafias és ember­baráti fáradozásásukért rokkant bajtársai nevében a leghálásabb köszönetét, nyilvánítja a honvéd me­­nedékház bizottmánya. Földváry Albert, 1848 —9-ki alezredes s bizott. elnök. Gánóczy Flóris 1848—9-ki százados s bizott. jegyző. Egy nemes keblű­ magyar nő, egy jótékony szellem hunyt el folyó hó 5­ dikán Bécsben, herczeg Brezenheim Ferdinand özvegye, született Schwar­zenberg Karolina h­erczegnő. Kik e nevet ismerik, pedig ezren és ezren ismerik, azok tudni fogják hogy ő az egész nemzet gyászára és emlékezetére érde­mes, s jótéteményeinek nagysága és sokasága tör­ténelmi nevezetességűvé teszik őt. A boldogult hűlt tetemei f. hó 11-dikén fognak Zemplénme­­gyébe sárospataki uradalmára szállitatni s férje hamvai mellé helyeztetni. A temetési szertartáso­kat hallomás szerint Perger Ignácz kassai püspök teljesitendi, s a ravatal felett a jeles szónok Füzes­­séry Sándor apát fogja a halotti beszédet tartani. Sárospatak e napon valószínűleg oly ünnepélyt fog láthatni, minőt azoknak szentelnek, kik nagy érde­meket szereztek az emberiség körül. Egerben mint írják nekünk — a volt bal­­középiekből átalakult kormánypártiak körében, élénken vitatják, hogy Kubinyi Rudolf volt fő­ispánt léptessék fel jelöltjüknek. Úgy látszik az egész inkább demonstrációra van számítva. Pécsett a történelmi nevezetességű helyek kijelölésére és emléktáblákkal ellátására indított mozgalmat a „Pécsi Figyelő.“ Igen helyes szándék. Csak lássanak kiviteléhez, Pécsett és másutt is. Két nevezetes szék ügyében szólal fel a „Pester Lloyd“ Nota bene ülőszékről van szó. Az egyik az első független magyar minisztérium elnökének kar­széke, melyet midőn a képviselőház üléseinek szol­gáló régi redutterem ágyaztatott, Weinberger I. vitt ki az égő helyiségből és melyet most a városi fő­­könyvező szobájában ismert fel. Laptársunk e ne­vezetes történelmi emléknek a museumban való elhelyezését sürgeti, nehogy úgy járjunk vele, mint a Martinovich és társai kivégzésénél szolgált neve­zetes székkel, melyet a budai városházán „őriztek“ ugyan, hanem a padláson, a­honnan végre is mint lim-lom elkerült — alkalmasint valami külföldi museumba. Salvy még­is el­ment Paris felé. A „Magyar Hiradó“ után mi is közöltük azt a különös fogla­lási esetet, mely a bravour lovaglást még kezdete előtt m­eg volt akadályozandó. Salvynak, irja most a nevezzük kőnyomatu lap, az utolsó pillanatban engedtetett meg a lefoglalt lovon (mely ugyan gr. Teleky Sándoré, de mellet, mint a fogla­lás területén talált ingóságot , a foglalást esz­közlő ügyvéd jogosan foglaltatott le­s b­i­r­ó­i zár­törés terhe alatt le is foglalt­ párisi útjára kelhetni, még pedi­g egyenesen gr. Andrássy Manó ur közbenjárására, ki Salvynak 300 irtot is adott útiköltségül. — Ez a tényállás. A lefoglalás megtörtént. Hogy a foglalásnak nem az a követ­kezménye lett, mint jelezve volt és hogy nálunk a törvén­­nyel így lehet játszani, arról mi nem tehe­tünk. Egyébként azt fel vagyunk hatalmazva ki­mondani, hogy ez esetnek még más jogi következ­ményei is lehetnek. Pasztélyi János ungvári püspök e hó 8-án tartotta bevonulását, másnap pedig beigtatása volt. A vidékről is sokan érkeztek az ünnepélyre. A fő­papot a főispán, a káptalan, a polgármester és szá­mos testület üdvözölte. A püspököt a közben eső állomásokon is szívesen üdvözölték. Előtte való nap M.-Szigeten volt bucsuünnepély a távozó tisz­teletére. Ismét hajótörésről tudósítanak A „Schiller“ nevű hamburgi posta gőzhajó, mint a hamburgi biz­tosító társulathoz érkezett távirat jelenti, New­ Yorkból jövén és az ausztráliai és új-seelandi pos­tát San-Franciscoból is magával vivén, 7-én este 10 órakor a Scilly szigetek mellett a Bishop szik­lán hajótörést szenvedet­t. A hajón 190 utas és száz matróz volt és 300,000 dollárt szállított, ide nem számítva a postát. Seillyből érkezett távirat szerint ott csak 4 utas és hét hajós kötött ki, közöttök az első hajótiszt. A kapitány, a másod- és harmadtiszt a vizbe halt. A többi utasról mit sem tudni. Egy derék iskolabarát halálát jelentik Sepsi­­szt­ Györgyről. Tatrangi Sándor május 3-án 78 éves korában végelgyengülés következtében ki­múlt. A boldogult a nevelésügynek a legbuzgóbb pártolója velt. Uzon községének egy felekezet nél­küli iskola felállítására még életében 12,000 db húszast, 62 köböl férőjü földet és egy épületes lak­telket adományozott. Özvegye Benke Juliánna, ki férje elhaltakor már haldoklott, — férjét csak órák­kal élte túl. Légrády testvéreknél „Vizeinkről“ czim alatt uj szakma jelent meg Kvassay Jenőtől; ára 1 ft. Tartalma : A folyó-szabályozásokról átalában. Fo­lyó szabályozásaink. A gát-, a medencze- és a tó­rendszer. A lecsapolásokról. Az öntözésről és faül­tetésről. A viz mint mozgató erő. A folyók, forrá­sok, kutak vizének folytonos csökkenéséről és okai­ról. Visszapillantás. Rövid hírek. Nagy László pest megyei tan­­felügyelőt nagy részvét között temették múlt szom­baton. Az elhunyt több tankönyvnek is volt szer­zője, melyek az iskolákban használatosak. — Gre­­gersen Guilbrand építész magyar állampolgárnak vétette föl magát. — Temesvárt a Czezarevics ez­red egyik főhadnagya, Billesch, Temesvárott agyon­lőtte magát szobájában. Tettének oka ismeretlen. — Szkurkay Ágoston homond­ai róm. kath. plébá­nos az ottani róm. kath­. felekezeti iskola részére 500 frtnyi alapítványt tett miért a közoktatási mi­niszter nyilvános köszönetet mondott neki. — A váczi utcza 1-ső szám alatti Lika-féle ház novem­berben le fog romboltatni, s helyébe három eme­letes palota fog épülni. Egy másik építkezés a Sán­dor utczában lesz az országh­áz tőszomszédságában. Ádám Károly épitteti. — Az unitáriusok londoni gyűlésére, a kolozsvári unitárius község Jakab Ele­ket küldé el képviselőjéül, a ki holnap elutazik Londonba Közgazdaság, Budapest, máj. 10. Az idő jellege nem válto­zott ; egy futó eső után ismét száraz, meleg, mi a növényzetre nézve nem épen kedvező. A gabona­­forgalom ma és tegnap kis­é ismét élénkült úgy hogy e két napon összesen 50,000 mérőnyi adatott el. Hivatalosan jegyzett árak: Búza tiszavidéki: 90 fns 540 kr; 89'/„ fris 537V, kr; 88'/a fns 522V, kr; 87'/4 fns 512'/2 kr; 87 fns rozsos 5 frt. Felső tiszavidéki 87V, fns 487'a, kr. Tolnamegyei 87 fns 510 kr;86 fns silány 495 kr. Székesfehérmegyei 87 fns sárgabuza 505 kr. Becskereki 86 fns 490 kr. Mohács vidékéről 87­/4 fns 490 kr. bánsági 86*/a fns 4S0 kr; 85 fns rozsos 455 kr; 84 fns 455 kr. Zentáról 86 fns 487 7* kr. Bácskai 84 fns 480 kr. Árpa 72 fontjával 262—265 kr. Tengeri: vám­­mázsánkint 3­­4—314 kr. Zab: 50 fontjával 217— 224 kr. Szerződések köttettek újbúzára már ismét csak 447 (!) 449 krjával; ujreperére 10 fus 50 -80 kr; bánsági 10 fus 10—20 kr. Az értéktőzsdén­ kevés forgópénz mutatko­zik : a kedvencz osztrák h­itelb. 229—230 frt; mu­­niczipalb. 31—32 frt; földhitelb. 75 frt; jutalék­sorsjegyek 82­/., frt; közúti vaspálya 214 frt; állam­­vasúti költ. IOO­/1 frt; bordézsma kötv. 741/.,—75 frt; földteherment. magyar 82*/., erdélyi 787, frt. A valuták nem változtak: Napoleon d’or 891 kr. A Ferencz-csatorna részvénytársulat szomba­ton délután tartotta évi rendes közgyűlését Türr tábornok elnöklete alatt. — Az összes munkáknak körülbelül 824/5 % jön a múlt évben bevégezve s biz­ton remélhető, hogy a törvényszabta időben az összes munkák elkészülnek. Az összes bevétel 123.000 ftot, tehát 44.000 frttal többet tett mint az első évben. A folyó évben a társulat a kormány által átengedendő 3 — 400 holdnyi területen az öntözés népszerűsítése czéljából minta-öntözést öntöző iskolával fog fel­áll­tani. Ez iskolához angolok is megígérték közre­működésüket. A tiszavidéki vasút­társaság múlt szombaton tartotta közgyűlését. A felolvasott üzletjelentés szerint a lefolyt év üzleti eredménye a megelőző évhez viszonyítva nagyon kedvezőtlen. 1873 ban az összes bevétel 6.367,688 lrtot, 1874-ben ellen­ben csak 5.074,448 forintot tett. Az 1874-iki üzleti költség tett 2.811,589 forintot, úgy hogy a tiszta jövedelem csak 1.893,663 forint; 1873-ban ellen­ben 3.174,532 forint volt a tiszta jövedelem.­­ Az 1874- iki tiszta jövedelemből a befektetett tőke után csak 4.4Y, esik, úgyhogy még 523.000 frt kamatgarantiaigényt támaszthatna a társulat. Az igazgatóság azonban azt indítványozza, hogy a tár­sulat ezen kamatgarantia igényt ne érvényesítse mindaddig, míg meg nem győződik arról, hogy a­z. 1875- iki üzleti feleslegből sem telik ki a hiány, hanem hogy a kedvezőtlen üzleti bevételek követ­keztében a fedezet nélküli hiány még inkább növe­kedni fog. Az arad-temesvári vasút szombaton tartott közgyűlésén felolvasott üzletjelentés szerint az 1874. évi üzleti eredmény még az 1873. évi ered­ménynél is alább szá­ R. A szállítási bevételek 1873. évben 219,168 irtot tettek, mig 1874. évben 205,755 írtra rúgtak, s igy a megelőző évhez képest 13,413 írttal, vagy 0,12 százalékkal szálltak alább. Szenté­lyek szállíttattak 1873. évben 88,384, 1874. évben 96,018, tehát 7634 személy vagyis 8,6%-al több. Bevétetett összesen 1873. évben 84,194 frt, 1874. évben 87,744 frt, tehát 4.2 ° 10-kal több. Áru össze­sen szállíttatott 1874-ben 1.339,497 vitt., bevéte­tett 114,970 frt.­­ Az üzleti kiadások 1874-ben 187,328 frt 17 krra rúgnak, mig a múlt évben 188,350 frt 90 frt tettek A felmentvény meg­adatott. A magyar északkeleti vasút 1. hó 7-án tartott bizottsági ülésében a rendes évi közgyűlés megtar­tását jan. 8-ára, esetleg 17-ére határozta. Ez alka­lommal bemutathatott az 1874. évi mérleg: az ös­­­szes üzleti bevétel 2.207,463 frt, az összes üzleti kiadás 1.715,096 frt, tehát üzleti fölösleg 592,367 fr­tot tesz, vagyis az üzleti kiadások az üzleti bevé­teleknek 75 százalékát teszik. Összehasonlítás te­kintetéből megjegyezzük, hogy 1873-ban az üzleti bevételek tettek 1.987,499 frtot, a kiadások tettek 1.864,250 frtot, tehát üzleti fölösleg 123,249 forint volt, vagyis a kiadások a bevételeknek 94 százalé­kát tették. Az üzleti bevétel emelkedett 1874-ben 310,964 frt, az üzleti kiadás lejebb szállott 1874 ben 149,154 frt, kedvezőbb eredmény 469,118 frt. E szerint a magyar északkeleti vasút az állami k­a­­matbiztositás csökkenéséhez 1873-ban 5 °/,,,1874-ben 23%-kal járult. Az üzleti feleslegből uj beruhá­zásokra és pótépitkezésekre előlegként fordittatott 204.627 frt. A Lujza gőzmalom szombati közgyűlésén fel­olvasott üzletjelentés szerint a veszteség az előző évekből 24,681 frt 43 kr, illetőleg 40,128 frt 80 krra rúg. Hogy a malom versenyképessége fentar­­tassék, a malmok henger­járatra idő mittattak át s így remélhető, hogy a veszteségek rövid időn fe­dezhetők lesznek, sőt a befektetett tőke is tisztes­séges kártérítésben részesülhet. A pesti kőszénbánya és téglagyár szombaton tartott közgyűlésén felolvasott üzletjelentés szerint a téglagyártás 18.346,000 darabra rúgott, az előző évi 42.104.000 darabot tett. A kőszén termelés 1.505.000 vámmázsányi volt, az előző évi 2.067,00­0 mázsát tett. Tégla eladatott 22.174,000 drb, az előző évben 42.847,000 drb. Kőszén eladatott 1.593,000 mázsa, az előző évben 1.812,000 mázsa. Ily nehéz körülmények között az igazgatóság a termelést leszállította, és minden olyan új kiadá­sokra nézve a legcsekélyebbre szorítkozott, melyek a termelés olcsóbbá tételére és javítására nem nyújtottak biztos kilátást. Ennélfogva a vállalat pénzügyi helyzete is, mint az előterjesztett mérleg vonatkozó tételeinek az 1873. éviekkel való össze­hasonlításából világosan kitűnik, határozottan meg­erősödött és teljes megnyugvással várhatja a jövő esélyeit. _________ Kivonat a „Budapesti Közlöny“ (máj. 5, 6. 8-iki számából.) Árverések: B­e­s­z­t­e­rc­z­e máj. 18 án Schuster Mi­hály ingóságai 1200 frt. — Beszterce­ebánya máj. 28. v jun. 28-án Osztroluczky Amália ingatlanai, 5000 frt. — H­ara az­i (Budapest) jun. 21-én v. jnl. 21-én gr. Belez­­nay Lujza ingatlanai, 5000 frt. — N.-V­árad máj. 18-án Natt Imi­e háza, 1164 frt. — P­r­o­m­o­n­t­o­r (Budapest) máj. 20-án Kifluig Józsefné ingatlanai, 1600 frt. — S­z­t.­E­n­d­r­e (Budapest) máj. 29-én Tóth Pál ingatlanai, 1200 frt. — Szt-Gróth (Zalaegerszeg) jul. 12-én v. aug. 16-án Bat­­tyányi Zsigmond gr. ingatlanai, 923­06 frt. — Budapest máj. 15-én Voigt Károly ingóságai 1500 frt. — Kórosba­­n j a jun. 7-én v jul. 7-én Fekete Antal ingatlanai, 1292 frt. — Budapest (Nádor u. 17. sz.) máj. 15-én Guttmann Adolf ingóságai, 8289 frt. —N.-V­e­j­k­e (Bonyhád) máj. 26-án v. jun. 23-án Neun János ingat­anai, 80­0 frt. — Ács (Komárom) máj. 31-én Molnár Lidia és társa ingatlanai, 2500 frt. — N.-M­ányok (Bonyhád) máj. 25-én v. jun. 16. Stolczenbach­ János ingatlanai, 13000 frt. — Bajnok (Sza­­b­a­d­k­a máj. 21-én Mrakovics Boldizsár háza, 1700 frt. — Torda máj. 24 én Losonczi József háza, 2748 frt. — J­á­­s­z­ó (Torda) jun. 1-én Macza Imre ingatlana, 2028 frt. — Budapest (plébánia u. 1. sz.) Forberger János ingat­lanai, 14200 frt. — R­o­z­g­o­n­y (Kassa) jun. 10-én v. jul. 9-én Gaiger Kálmán birtoka, 4147 frt. 67 kr. Köbölkút (Székelyhid) máj. 10-én v. jun. 10-én Dra­veczki Sándor ingatlanai, 25000 frt. — Geszl (Miskolcz)máj. 24-én v. jun. 24-én Lasky B. Mór és társa ingatlanai, 400,000 frt. — N.-Szőllős jun. 18-án v. jul. 19-én Szegedi György ingatlanai, 1138 frt. — Brassó jun. 8-án v. jul. 20-án Fischer Lajos és társa háza, 14.000 frt. — B.-G­y­a­r­m­a­t máj. 15-én v jun. 23-án Nézsa község telkes háza, 5655 frt. — Szeged jun. 30-án v. jul. 30 án Rónay Jánosné háza, 19,320 frt. — H.-V­á­s­á­r­h­e­l­y jun. 8 án v. jul. 9-én Szél Pál és neje háza, 5000 frt.— Temesvár máj. 22-én Beltz János ingatlana, 12­0 frt — G­a­l­s­a (Arad) máj. 21-én Szál József ingatlanai, 13300 frt. — Kecskemét máj. 31-én. v. jun. 30-án Ki­s János ingat­lanai, 2013 frt.— Pan­­csova máj. 29-én v. jun. 3­1-án v.jul. 30-án Ivanovics Rachilla ingatlanai, 1852 frt — H­ó­d-V­á­s­á­r­h­e­l­y jun. 8- án v.jul. 9-én Grósz Jakab és neje ingatlanai, 27000 frt. —Karczag máj. <4 én Czövek Fe­rencz ingatlanai, 1525 frt. ■ 0 kr. —Vrázsa Nuczu ingatlana, 575 frt. — Magyar- Szákos Rom. Szt-Mihály (Temesvár) máj. 18-án Fira Leontin ingatlanai, 1849 frt. — N.-V­árad máj. 29 én v. jun. 30-án Farnak László ingatlanai, 7200 frt. — Jan­ko­v­á­c­z (Baja) máj. 28-án Ságodi János ingatlanai, 81,00 frt. — P. Ladány máj. 18-án Nábráczky János Ingatlanai, 2150 frt. — Budapest (D­rottya u. 11 sz.) máj. 19-én Illdényi Károly ingóságai, 14291 frt. 81 kr. — D­e­é­s jun. 7- én v.jul. 7-én Várady L jos Ingatlanai, 2555 frt. — Al­más (Baja)jul. 11-én v. aug. 11-én Rudits Máté ingatlanai, 9554 frt. — Budapest (Buda) jun. 12-én v. jul. 12-én Bognár Nándor ingatlanai, 94'­ frt. — B­u­d­a­p­e­s­t (Buda) jul. 2-án v. jul. 2-án Herold Lipót háza, 1575 frt.­­Pete­­n­y­e (Kraszna m.) máj. 22-én v. jun. 30-án Szilágyi Mihály ingatlanai, 5000 frt.­­ B.-G­y­a­r­m­a­t jun. 3-án v. jul. 27-én Lemberger Mária ingatlanai, 241­0 frt. — Nagyvárad máj. 28-án v. jun. 28-án Kopacsek Lujza ingatlanai, 1870 frt. 73 kr. — S­z­am­o­s­u­j Tá­r máj. 24-én v. jun. 24-én Veselényi István báró birtoka, 10­­,630 frt. — N.-S­z­a­l­o­n­­ta máj. 21-én Bereczky László háza 1389 frt. — Buda­pest (Buda) máj. 28-án v. jun. 28-án Ruder Karolina háza, 1160 frt. — V­i­s­e­g­r­á­d máj. 26-án id. Nadler József ingat­lanai, 3300 frt. — D-Föld­vár (­Szegszárd) jun. 8-án v. jul 8 án Kovács György ingatlanai, 2000 frt. — Al­s­ó-S­z­é­­c­s­é­n­y (B.-Gyarmat) jun. 3-án v. jul. 20-án Rákóczy Sán­dor ingatlanai, 2531 frt. — N.-V­árad máj. 15-én Fekete Sámuel ingatlanai, 3321 frt. — u­n­g­v­á­r máj. 28-án Hor­váth Ödön ingóságai, 11533 frt. — N.-B­ecskerek máj. 26-án v. jun 26-án Turinszky Györgye ingatlanai, 2­00 frt. — N.-B­ecskerek jul. 1 -én v. aug. 2-án Bombacsilla Jula ingatana, 23870 frt. — Budapest (plébánia u. 1. sz.) jun. 9- én Rajosán János háza, 32194 frt. - N.-K­ár­o­l­y jun. 8- án Rózenberg Sámuel ingat­anai. — U­n­g­v­á­r jun. 11-én Korláth Béla ingatlanai, 3076 frt. — P­a­l­á­n­k­a máj. 23-án Dittrich Mátyás ingatlanai, 2421 frt. — N.­K­á­r­o­l­y jun. 10- én v. jul. 12-én Roth Salamon ingatlanai, 3473 frt. — D.-F­ö­l­d­v­á­r máj. 12-én Weitlinger Samson ingóságai, 3988 frt. — B­aj a máj. 30-án Eder Emma ingatlana, 1841 frt. Csőd: S­c­h­ő­n Herm­­ann csurgói lakos ellen, bejei, jun. 7, 8 és 9-én, id. tömeggondnok Mayerhoffer Sándor, per­­ügyelő ifj Csorba Ede ügyvéd N­­o­ffmann Zsigmond szombathelyi kereskedő ellen, bejei, jul. 14­15 és 16 án, tö­meggondnok Tulok Kázmér, perügyelő dr .Weghofer Titusz; — Krauszmann II. budapesti ruhakereskedő ellen, be­jei. jul. 5, 6 és 7-én, id. tömeggondnok s perügyelő dr. Kovács Gyula ügyvéd ; — V érmese her Régius János és neje m. vásárhelyi lakosok ellen, bej. máj. 19 ig, id. tömeggond­nok s perüg­yelő Vernescher Emil.­­ Novotni Ferdinánd kassai lakos ellen, bejei. jul. 5, 6, és 7-én, id. tömeggondnok Kezsilla Sámuel perügyelő Kiszely József. — Hahn testvé­rek székesfehérvári keresdői ezég ellen, bejel. aug. 2, 3 és 4-én. id. tömeggondnok Herczeg Ignács, perügyelő Szűcs Sándor ügyvéd . — Bachmann János budapesti gépész ellen bejel. máj. 25, 26 és 28-án id tömeggondnok s perügyelő Weber Sándor ügyvéd. ,. ., , Csődmegszüntetés : Lengyel Antal dévai kereske­dő ellen ; — Weis­z Gábor polsvai kereskedő ellen ; — V­o­i­t Mátyás pozsonyi szabómester ellen ; — Schaffer A. kassai keresk­­edés ellen ; — Plank József nagyszom­bati lakos ellen ; — P­r­i­e­g­l György aradi lakos ellen­i; — M­i­h­á­l­i­k György székesfehérvári lakos hagyatéka ellen ; — Hoffman Mór gyulai kereskedő ellen; — Stern Dávid csákányi kereskedő ellen.______________ Felelős­szerkesztők : Csávolszky Lajos, Oláh Károly, Szederkényi Nándor.

Next