Egyetértés és Magyar Ujság, 1875. augusztus (1. évfolyam, 103-127. szám)

1875-08-25 / 122. szám

lefizetnie, mely előlegezett félévi részletekben te­v­endő le a fölebb nevezett cs. és kir. minisztérium fizető-hivatalánál, s ezenkívül az akadémiába belé­pésekor egyizbeni osztrák értékű száz frtnyi beren­dezési járulékot. Az athletikai club a jövő hó közepe táján táv­­evező-versenyt rendez Komáromba és vissza. Ez iránt a klub tagjai igen nagy érdeklődést mutat­nak s egyszersmind kiváncsiak, valjon az „Egyet­értés“ „Duna“ és „Nemzeti“ hajós egyletek köré­ből fognak-e találkozni pályázók ? A budapesti csatornázás ügyében, Durand- Clay, párisi főmérnök, kit a főváros mint szakférfiút hívott meg, tegnap megérkezett. Durand-Clay vé­gezte Brüssel csatornázását is. Ma azonnal hosszabb szemlét tartott a pesti részeken. Holnapután jön meg Mills a párisi közművek főfelügyelője, s ők ketten fognak véleményt mondani a végleges csa­tornázási tervei felől. A debreczeni gyalogverseny társulat f. hó 22-én tartá közgyűlését a zenede termében. A tit­kár jelenté, hogy a kitűzött határidőig (aug. 21.) nála nyolcz versenyző jelenkezett. A jelen volt vá­lasztmányi tagok a közgyűlést megelőzött értekez­leten a jelenkezetteket a versenyre elfogadták, s az első közgyűlés határozatához hűen most is ki­mondták, hogy a versenyzők neveit a versenyt meg­előző napig köztudomásra nem hozzák; a szükséges intézkedések megtétele végett azonban felszólí­tani elhatározták a versenyben résztvevőket,hogy a már kihirdetett szabályzatok értelmében viselni kötelezett jelvényeik színét folyó hó 24-re délután 6 óráig a társulati titkárnál múlhatatlanul jelentsék be. Több fontos tárgy került még szőnyegre, s kü­lönösen örvendetes tudomásul vette a közgyűlés azon körülményt, hogy a társulati tagok napról­­napra szaporodnak, s átalában városszerte nagy rokonszenv, érdekeltség és anyagi pártolás tapasz­talható az egylet irányában, a­mely pártolás nem­csak a folyó hó 29-én végbemenendő gyalogverseny fényes sikerülését biztosította, de a „debreczeni athletikai klub“ megalakulására is a legszebb re­ményt nyújtotta. Az országos nőipar egylet September 7-én zártkörű tánczvigalmat tart a császárfürdőben a tanodájában felállítandó III-ik osztály javára. Sze­mélyjegy 2 frt, családjegy 3 személyre 5 forint. Jegyet Kühnel Ignácznénál a császárfürdőben és a nőipartanodásban (Dohány és kereszt utcza sar­kán) lehet váltani. Kezdete 8 órakor. Magyar bárói méltóságot adományozott a ki­rály díjmentesen, báró Fejérváry Géza, kama­rás, a honvédelmi magyar minisztérium államtit­kára és honvéd ezredesnek, saját és törvényes utó­dai részére. A délmagyar tanitó­gyülés e hó 15—17-én tartatott meg Perjámoson. Az egylet elnöke Wie­ner Péter, a helyi bizottság elnöke Friedrich Ja­kab és a m. szolgabiró Hunyár Mihály, lelkes sza­vakkal üdvözölték a gyűlést. Előadásokat tartot­tak : Jung Ferencz tószegi tanító e tételről: Az elemi iskola viszonya a polgári iskolához. Wiener Péter tanár a terménygyüjteményekről és Schwi­­cker János tanár e tételről: Az iskola és az élet. Uj tisztviselőkül a következők választottak : Elnök Schaffer Károly, alelnök Till Henrik, titkárok Haag Ferencz és Schapek János, pénztárnok Leb­­lang Fülöp. Bizottmányi tagok: Wiener Péter, Ka­­kusai Károly, Petrás György, Hetzel Samu, Maier Ádám, Martin Imre, Diblik János, Szara József, Jung Ferencz és Eisenkolb Aurél. Kühnel­né­ Toperczer Ilka asszonyt, sikerült Te­­mesváry L.-nak a debreczeni színházhoz szerződtetni a téli idényre. A t. művésznő két év előtt vált meg a nemzeti színháztól, mely egyik legbuzgóbb tagját vesztette el benne. Azóta nyilvánosan — kivéve egy pár hangversenyt — csak egyszer lépett föl a színpadon a budai színkörben, mint Szilágyi Erzsé­bet, mely alkalommal sajnálatunkat is kifejeztük a fölött, hogy a művésznő megvált a színpadtól, s örülünk, hogy ismét visszatért a pályára, melynek jelesei közt oly méltó helyet foglalt el. Szöllösy Sándor ur, a volt „Uj Nemze­dék“ szerkesztője, tegnap állott a fenyítőtörvény­­szék előtt a „Hon“ és „Pesti Napló“ szerkesztősé­geiben, valamint Vodiáner F. irodájában elkövetett lopások miatt. Tanukul kihallgattattak a két ne­vezett lap segédszerkesztői s az Athenaeum nyomda több szedője, továbbá Vodianer F., Tettey könyv­­kereskedő és mások. Ítélet azonban nem hozatott, mert Szőllősy ur a „Hon“ „P. Napló“ és Vodiáner F.-től ellopott fali órán s számos értékes könyven kivül még több más tolvajlással van vádolva, me­lyek közt legvakmerőbb a Jókai urnál tisztelgett diszmagyar ruhás dárdai küldöttség tag­jainak megkalpagtalanitása. Nagyszerű vizi vadászatot tartottak múlt ked­den, a velenczei tó sukoró-pákozdi részén, mikor is 870 vizivad, azaz szárcsa, rucza és búvár esett a vadászok fegyvereinek áldozatául. Eszterházy Andor gr. maga 149 darabot lőtt. A lelőtt szárnya­sok nagy része, bevitetett Sz.-Fehérvárra szerdán a piaczra, s ott boldog — boldogtalan vásárolta, miután darabját 10 krajczárjával is vesztegették. Azt mondják : a csibék ára ez által 10% csökkent. A debreczeni gyilkosság áldozatául esett kis leányt vasárnap temették el a kórházból nagy rész­vét mellett. A leginkább nőkből álló óriás kiséret épen Sidoli lovardája mellett haladt, midőn egy szívrepesztő sikoltás mindenki erőben megfagyaszta a vért. Az ártatlan áldozat édes­anyja érkezett meg Bárándról a délutáni vonattal, kinek — hir­­szerint — csak az lett tudomására juttatva, hogy lánya nagy sérülést szenvedett. A koporsó láttára kétségbeesett sikoltással borult arra, s követelte, hogy azon helyen nyissák föl, hadd láthassa még egyszer szerencsétlen gyermekét. E kérése termé­szetesen csak a temetőben teljesítetett, addig a szegény anya, leánya koporsóján ülve, s egy vá­rosi hajdú által támogatva, hangoztatá szívszaggató jajait. Az egész kiséret fenhangon nyilvánult sírá­sával osztotta az anya fájdalmát-Nöemanczipáczió dolgában itt mi még Ame­rikát is fölülmúlnék, írja a „Pécsi Figyelő. — Van ugyanis itt Pécsett két szép kisasszony, az egyik X. a másik legyen Y.—X. szeretetre méltó s nyájas és okos, testvére Y. bájos és szellemdús, mindkettő pedig ily szép tulajdonok mellett nem vágyódva az élet ezerszinü örömei után, egyedül a jog és igaz­ságszolgáltatás ügyének élnek, vagy helyesebben, nem hogy éltük viruló tavaszának virágait szednék hanem inkább beszegődtek Themis istennő kert­jébe a peres ügyek s bajok bogáncsait gyomlálni. Atyjuk, ki törvényszéki hivatalnok volt, már korán­­ beavatta őket az ügyvédkedés titkaiba, és sikerrel,­­ mert a szép kisasszonyok ma már számos cliens­­nek ügyeit bámulatos ügybuzgósággal végzik, és prókátori ügyességük folytán, formális irodát nyitottak, s telekkönyvi ügyekben még 13 próbás fiscálisokkal is concurálnak. A kamarai ügyész azonban most bűnvádi eljárást kért a nevezett kis­asszonyok ellen, mint kik zugirászat által nemcsak az ügyvédek tekintélyét, hanem jövedelmét is kis­­sebbítik. A végtárgyalás, ha csakugyan elrendelte­tik, mindenesetre érdekes lesz, mert a kisasszo­nyok reputatiójuk érdekében valószínűleg szemé­lyesen védendik magukat ügyész úr incriminatioja ellenében. Jász-Árokszálláson műkedvelői színi társulat alakult, mely aug. 17-én fényes sikerrel kezdte meg előadásait. A közreműködők közül különösen ki­emelendő Aczél Zsuzsánna asszony, Nagy Gizella, Scipiades Ella és Bertha kisasszonyok, valamint Dósa, Dohnál, Nagy és Koczián urak sikerült játé­ka. A mondott napon a „Nagyapó“-t adták elő. Rejtélyes történet. Ma reggel történt a Kere­­pesi úti temető előtt. Egy kétlovas bérkocsi állt meg nem messze a temető kapujától, s egy elegáns, gyászba öltözött fiatal hölgy szállt ki belőle, kit egy szintén fekete ruhás ifjú követett. Busarczukról azt lehetett gondolni, hogy kedveseik sírjához zarán­dokolnak, vagy tán reménytelen szerelemből valami szörnyű tettet akarnak végbe vinni. Lassan, méltó­sággal haladtak egy darabig, karjaikat egymásba fonva. Egyszerre a hölgy kirántotta kezét az ifjúé­ból s erős pofont mért annak arczára. A fiatal em­ber boszul állt, letépte a nő fejéről a drága chignont; de a hölgy sem volt rest s lovagja földreeső czilin­­derét egész erővel összetiporta. Mérges harcz fej­lődött ki erre közöttük, de nem végezték be, hanem egyik jobbra másik balra sebesen elfutott. — Néma csend uralgott a harcz színhelyén, csak a bérkocsis — ki távolról bölcsészi nyugalommal nézte a jele­netet — morogta utánok: „ő’s gsindl!“ A hivatalnokok száma Magyarországon tesz ös­­­szesen 24801-et. Ebbe bele vannak számítva az ud­vari hivatalnokok, külföldön levő követek, konsulok, idegen hatalmasságok itt tartózkodó követei s meg­hatalmazottjai. Ellenben ki vannak hagyva a papok, tanárok, magántársulatok, és vállalatok hivatalno­kai, tisztek és a katonai hivatalnokok (orvosok, bí­rák stb.) Kuriózumként azt is megemlíthetjük,hogy e 24801 közt 172 Horváth, 82 Kiss, 228 Nagy, 179 Kovách, 131 Szabó és 75 Tóth van. Halálfejü kisasszony. Szombaton este — írja a temesvári német lap — két vasúton érkezett völgy szállott be egyik helybeli vendéglőbe; egy idős nő és e­gy látszólag fiatal és csinos leány, ki este a közös asztalnál vacsora alatt az összes férfi vendégek figyelmét magára vonta, azonban mindig úgy fordult, hogy egészen szemébe nézni ne lehessen. Vacsora után a hölgyek szobájukba vonultak. Másnap reggel az éltesebb nő korán ki­ment, míg az ifjabb otthon maradt. Nyolcz óra táj­ban benyitott hozzá a szobaleány, hogy megkér­dezze, nincs-e a hölgyeknek valamire szükségük. Mennyire megrémült azonban, midőn egy­ valóságos halálfejü nővel állott szemközt, mire borzasztó si­koltozás közt ki a szobából futásnak eredt, a ha­lálfejü nő mindenütt nyomában úgy hogy ekkor a vendéglő több férfi lakója is tisztán láthatta bor­zalmas arczát, mire a szerencsétlen teremtés vis­­­szafordult aztán szobájába és bezárkózott.­­ A szobalány később elbeszélte, hogy a szobába lépve az asztalon egy művészileg készített, számos rugó­val és kapoc­csal ellátott álarczot pillantott meg, melyet a nő valószínűleg elfelejtett feltenni, mi­előtt a szobaleányt beeresztette. A szerencsétlen nő kísérőjével még az­nap elutazott. Hir szerint az illetők olasz nők s Buziásból mentek Temes­várra. A hédervári kastély Szt.­István nap éjjelén egészen leégett. A kastély nagyszerű könyvtárából több ezer kötet, majdnem fele rész a lángok mar­talékává lett. Ugyan e szomorú sors érte a fegyver­­s régiségtárt is, mely a magángyűjtemények sorá­ban méltán foglalt az elsők között helyett. A sikeres oltást, a két emeletes s három toron­­nyal ékeskedő colossalis épület magassága, részint a roppant for­róság lehetetlenné tette.A kárt némelyek 150, mások 180 ezer forintra teszik;minthogy azonban a ren­dezés alatt levő könyvtár cathalogusa is benézett, pontos számításról szó sem lehet. • Műkincseket, több páratlan régiséget vesztettünk. A postakocsi összeütközött ma egy bérkocsi­val a Szervita téren, s a bérkocsis a postakocsist, a­nélkül, hogy bárhonnan is rendőr lépett volna közbe, agyba főbe verte ostorával, annak ostorát elvette, s utána szaladva, társai ingerlő otromba röhögései közt, újra össze-vissza vagdalta a posta­kocsist. Ritka lelet. Turn-Severinből irják­ a „Pres­se ’-nek f. hó 16-áról. Egy utczai árok ásásakor nem rég több holttestet találtak s ezek közt egy magyar katonáét is. Kis távolságra e helytől talál­tak egy nagy, négyszögű téglák közé befalazott ólomkoporsót, s ebben egy női csontvázat. Ez utób­binak karján két arany karperecz volt. Továbbá találtak még a helyen egy kis, horganyból készült rozettát, melyben azonban a találó munkás állítása szerint semmi sem volt. Hogy honnét s mikor ke­rültek e tárgyak oda, arról a nevezett bécsi lap le­velezője nem tesz említést. Johnson temetése augusz. 3-án történt meg Greenvilleben. Az elhunyt a szabadkőműves jelvé­nyekkel temettetett. Végakaratához képest holt­tetemét nemzeti zászlóba takarták, s összekulcsolt kezeiben az egyesült államok alkotmányának egy másolata nyugodott. Greenville falu házai fekete posztóval voltak díszitve, a temetésen néhány ezer ember volt jelen. Grant elnök rendelete folytán a központi hivatalok néhány napon át gyászt visel­tek s a hadügyi és tengerészeti minisztériumot az elnök arra utasitá, hogy a hírneves halott emlékét megfelelő kitüntetésekben részesítse. Egy öreg honvéd, Rainer Ferencz pesti szül. körülbelül 60 éves, róm. kath. volt 1848/9-diki honvédtiszt tegnap délelőtt Budán a krisztinavá­rosi Szent János utczában a három almához czim­­zett korcsmában magát megmérgezte Hullája bon­­czolás végett kórházba szállíttatott, hova egyszer­smind a hulla mellett talált 2 üveg folyadék méreg is átszállittatott. Tudatjuk a tisztelt olvasó közönséggel, hogy Pétery Károly kitűnő könyve a „ Jezsuitákéról, szer­kesztőségünkben megszerezhető 1 írtjával. Meg­rendelések a legnagyobb készséggel teljesítetnek. .. Az 1875. szeptember 1-vel következő dij­­pótlékok lépnek életbe: az 1875. évi jun. 1-ei né­met-osztrák-magyar vasut-egylet árjegyzékhez a második pótjegyzék, a cs. kir. szab. osztr. állam vaspálya társaság és a tiszai vaspálya magyaror­szági állomásai között egyrészről­,­ és az Elba és Weseri kikötők között másrészről az 1874. októ­ber 1-én kelt árjegyzékhez az V. pótlék; az alsó sziléziai-osztrák 1874. március 1-én kelt egyleti árjegyzékhez V. pótjegyzék; a szász-osztrák-ma­­gyar 1873. február 1-én kelt áru ^forgalomhoz X-ik és a porosz-sziléziai osztrák-magyar 1872. május 1-én egyleti árjegyzékhez kelt XIV. pótjegyzék. Ezen pótjegyzékek által, melyek az illető igazgató­ságoknál és az államvaspálya társaság forgalmi igazgatóságánál Bécs, Pestalozzigasse 8. megsze­rezhetők, a fő-árjegyzékek szállítási szabványai, va­lamint a hozzájuk tartozó pótjegyzékek részben változást szenvednek. Törvényszéki csarnok. (Reviczky Sándor ügye) a legfőbb itélőszék előtt. Ezen egykor sokak által irigyelt fényes állású s nagy tehetségű még fiatalnak mondható (39 éves) egyénnek ügye eléggé ismeretes és sokkal szomo­rúbb, hogy sem azt újból szellőztessük, ezért ez utolsó alkalomból csakis a legszükségesebbet mond­juk el, t. i. a bírói ítéleteket. Reviczky Sándort, ki báró Gerlóczy Bódog megbízottja Kühnel I. ügyv. , utóbb maga Gerlóczy B. által a pesti törvényszék előtt bepanaszoltatott, ezen törvényszék által ha­mis váltókészítés miatt hat évi börtönre ítéltetett, a kir. tábla az ítélet jogerőre emelkedésétől szá­mítandó három évre szállította le a büntetést. A legfőbb itélőszék mai tanácsában (elnök: Boris S., előadó: Szentgyörgyi) a kir. tábla ítéletét oly változtatással hagyta helyben, hogy R. S. bör­tönbüntetése 1874. évi ápril hó 24-től mint befoga­­tása napjától lesz számítandó. (Sikkasztás.) Steiner József, fiatal ügynök Lőwy Mór pesti kereskedőnél, mint ilyen gazdája által gyakran kiküldetett a követelések behajtá­sára. Steiner el is vitte a számlákat az illető adó­sokhoz s azoktól többnyire fel is szedte a pénzt, de azzal urának nem számolt be hűségesen, úgy hogy mire Lőwy megtudta Steiner hűtlenségét, ez ak­kor már ily módon 468 frtot sikkasztott el. A tör­vényszék Steinert mai naptól számítandó tíz havi börtönre ítélte. Vádlott az ítéletben megnyugodott. Közgazdaság. Gabnaüzlet, Budapest, aug. 24. Finom bú­­zafajok változatlanul szilárd árakon adattak el, si­lányabb fajok szívesen adattak olcsóbb árakon. Rozs lanyha, 5 krral olcsóbb. Tengeri lanyha, árpa­ el van hanyagolva, zab szilárd, repcze változatlan. — Búza mintegy 20,000 vm. jött forgalomba. Az átlagárak: 81 fns 4.55—4.65, 82 fns 4.75-4.85, 83 fns 4.95—5.05, 84 fns 5.15—5.25, 85 fns 5.30—5.40, 86 fns 5.40-5.50, 87 fns 5.55—5.60. Nevezetesebb kötések: Bajai 1500 vm. 85% fns régi 5.55, 1400 vm. 82 fns uj 4.90, pestmegyei 500 vm. 82 fns uj 5.00, 600 vm. 83 fns 5.15, tiszai 400 vm. 84 fns uj 5.37%, tiszai 200 vm. 77 fns uj 4.10, 600 vm. 82 fns 4.82 %, bánsági 400 vm. 84 fns 5.37, 300 vm. 80% északi vasúton átvéve 5.40, 400 vm. 78 fns 4.10, tiszai 600 vm. 84­­/* fns uj 5.45, 600 vm. 84'/* fns uj 5.40, 900 vm. 84 fns uj 5.30, 500 vm. 75 fns északi vasúton 5.25, ara­di 400 vm. 84 fns 4.327­,, pestmegyei 400 vm. 82 % fns 4.85, 400 vm. 82% fns 4.85, 400 vm. 80 fns 4.50, 800 vm. 80% fns 4.55, tiszai 500 vm. 84 Va fns 5.32, 400 vm. 83% fns 5.32, 2200 vm. 852/* fns 552Va, pestmegyei 400 vm. 82 fns 4.75, 500 vm 81% fns uj 5.05, 400 vm 86 fns uj 5.67, 2000 vm. 81 fns régi kevert 4.50. Rozs lanyha, uj 78—79 fns 80 fontja 3.35— 3.40 krajczár. Árpa elhanyagolt, uj malátaárpa 68—70 fns 72 fontja 2.80—3.10, takarmányárpa 66—68 fontos 72 fontja 2.50—2.70 kr. Zab szilárd 45—48 f­s 50 fontja 2.35—2.40. Tengeri lanyha, bánsági ó 82 fontos mé­rője 3.10—3.15, egyéb vidéki 80 f­s mérője 3.05— 3 frt 10 kr. A határidőüzlet határozottan lanyha, az irány csökkenő. Búza sept. oct. 5.12 p. 5.14 á., ta­vaszra 5.70 p. 5.70 á. Zab sept. oct. 2.22­72 áru; pénz. ára nem jegyeztetett; tavaszra 2.42% p. és a., tengeri 1876. május júniusra 3.20 p. 3.221­, á. Repcze káposzta, augusztus septemberre 150 fntja 11.25—11.50, bánsági aug. sept. 11 frt p. 11.12 á. Értéktőzsde. A csekély forgalom és az üzér­kedés tartózkodása, mely miatt már több nap óta panaszkodik az értéktőzsde, ma sem változott meg. A bizalom nem akar megszilárdulni sem az üzlet jobban kiterjedni, az előfordult egyes kötések lanyha irányban eszközöltettek. Az előtőzsdén osztrák hitel részvény 211.20-tól lefelé 210.50-ig kerültek forgalomba, magyar földhitel részv. 60l/2-ig csökkentek. A déli tőzsdén osztr.hitelrészvényekben 210.60 és 210.70-el fordultak elő kötések, magyar földhitelrészvények pedig 61.25-ig javultak. Angol­magyar bank részv. 10—11-en maradtak, takarék és hitel részv. 89-en kináltattak, fővárosi takarék­­pénztár részvények 137-en kerestettek. Pesti közúti vasút részv. 213 adva, 213.50-re tartva voltak. Iparvállalatokból: Sertéshizlaló rész­vények 136—138-on. Athenaeum nyomda részv. 233—235-ön jegyeztettek. Tőkebefektetési értékekből csak ma­gyar vasúti kölcsön kötvények kerültek a piaczra és 99%-ig csökkenve vásároltattak. Külföldi váltókból előfordulnak következő kötések: Bréma (kif.) 45,75, Hamburg (3 hóra) 54,15, Berlin (kif.) 55. London határidőre kézbesí­tendő 111­60-al. Valuták: 20 frankos arany 8.95—7.96, ezüst 101%—102. Időjárás: Forró derült idő: hőmérsék reggeli 7 órakor + 20.5 C. Az osztrák molnárok szövetsége tegnap a nemzetközi gabnavásár megnyitása alkalmából meg­alakult Bécsben s az osztrák és magyar vámterület egysége mellett nyilat­kozott. — A szövetség ezután helyben hagyta a jelentést, mely a malomiparban behozandó kor­szerű reformok mellett szólal fel. — Egyszersmind nagy többség elfogadta azon intézkedést, hogy a liszt 100 kilós zsákokban küldendő szét. — Wie­­d­e­n­k­e­ll­e­r Pestről szintén oda nyilatkozott, hogy e határozatot a magyar molnárszövetség is elfo­gadja. A felvidéki házipar-egyesület folyó hó 21-én tartotta Kassán alakuló közgyűlését Abauj- és Tornamegyék főispánja, Bárczay Albert elnök­lete alatt. Jelen volt Jágócsi Péterffy József min. biztos, Sáros, Zemplén, a Szepesség, Eperjes és Abauj küldöttei s a kassaiak. Gömör írásban men­tette ki magát, Borsod még nem készülhetett el a gyűlésre. Az elnök megnyitván a gyűlést, Jagócsi Péterffy József min. biztos felkérte a jelenlevőket, hogy tekintvén azt, miszerint a formákhoz való ra­gaszkodás az egyesületet felettébb hátravetné munkájában, s így szükséges, hogy az egyesület mi­hamarább megalakuljon, tekintvén továbbá, hogy a czélba vett egyesületnek már van 300 bejegyzett tagja, mondják ki a jelenlevők, hogy az egyesület megalakultnak nyilvánittatik, s azonnal hozzá fog az alapszabályok tárgyalásához. Ezen felkérésnek készséggel engedtek a jelenlevők,elnök az értekezle­tet alakuló közgyűlésnek jelenti ki, s felkéri az alap­szabályok szakaszonkinti tárgyalására. A munka 2% óráig tartott, s bevégeztetvén, elhatároztatott, hogy a közgyűlési jegyzőkönyv s az alapszabályok a kormánynak felterjesztessenek, hogy a jegyző­könyv az érdekelt vidéki bizottságoknak megkül­dessék ; hogy az első rendes közgyűlés folyó év nov. 21-én megtartassák, melyben az ideiglenes központi választmány már az egyesület első évi mű­­ködésére vonatkozó tervrajzot és költségvetést elő­terjesztendő Ezen tervrajz elkészítésére pedig a miniszteri biztos vállalkozott, kijelentvén, hogy már­most az érdekelt megyéket beutazza, s a vidéki vá­­asztmányokkal egyetértőleg minden érdekelt me­gyében valamely alkotást fog javaslatba hozni. Végre a vidéki és központi ideiglenes választmá­nyok felkéretnek, hogy a tagok gyűjtését egész erél­lyel folytassák; a beírt tagok felől pedig min­den hónap 1-én és 15-én kimutatást küldjenek az ideigl. elnök úrhoz, ki szintén felkéretett, hogy az eddig beérkezett s ezentúl beérkezendő pénzeket addig tartsa magánál s az előforduló elkerülhetlen alakulási költségeket fedezze. O-Kanizsa aug. 22. Az üzlet a napokban ga­bonában annyival jobb lendületet vett, amenyiben a kínálat a vételkedvel találkozott, úgy látszik hogy a termés átalán véve valamivel jobb mint a 74-iki, különösen ha a kukoricza termés sikerülne, a ter­melő az idei adóját és egyéb szükségleteit kivéve privát adósságait az idei termésből némileg fedezné, de a kukoriczára az eső még most is elkerülhetően szükséges lenne. — Az árak a következők 80 fr búza 4.20—25 kr 82 83 4.50 4.70 kr vámmázsán­ként. Az árpának köble 4 fr, a zabnak pedig 3 fr köble; 76-dik évi májusban szállítandó kukoricza is vétetett 2 frjával vámmázsánként. — Schwim­mer Mór: Az osztr vasutak tarifa terve, melyet az osz­trák államvaspálya az uj reglement és egy átalános gyors és teheráru tarifa tárgyában az összes osz­trák vasutak nevében az osztrák közlekedési mi­niszternek benyújtott, megnyerte a kormány enge­délyét s igy az egységes tarifareform alapja meg van vetve. — Az említett tarifa a következő osz­tályokra van felosztva: 1) g­y­o­r­s­á­r­u­k és pedig a) teljes gyorsáru tétellel, b) mérsékelt gyorsáruk, 2) közönséges áruk és pedig I. osztály (nor­mális osztály) II. osztály és a mérsékelt A, B, C kocsirakomány osztályok. — Az I. és II. osztályok tarifa tételei tetszés szerinti számú feladványok­nál nyernek alkalmazást. A mérsékelt osztályokra nézve A-nál legalább 5000 kilogrammnyi egy fajú áruczikk, a B. és C-nél pedig az alkalmazott kocsi teljes felhasználása, illetőleg megfizetése kívánta­tik. Az összes osztályok czikkeinek berakását — a C osztályt kivéve, melyet a feladó saját költségén tartozik berakatni, — a vasúttársulat végzi. Mint látható, itt mindenesetre átmeneti tarifával van dolgunk, mely az eddigi értékosztályozási rend­szert igyekszik öszhangzásba hozni a kocsiúr rend­szerrel. — Az uj rendszer mindenesetre fontos lé­pés a szállítás terén s végét fogja vetni azon zűr­zavarnak, mely okvetlenül bekövetkezik, ha a kü­lönböző vasutak egymástól eltérő tarifák szerint szállítanak. Meghallotta az ajtó nyikorgását és hirtelen megfordult. Én rendkívül örvendtem, hogy valakit láthattam a miéink közül, szívem sebesen vert, minden­felé néztem, a szomszédoktól tartva, aztán intettem neki, hogy közeledjék. Mindenki aludt a faluban, az ablakok sötétek voltak. A tárca négy öt lépéssel hozzám közeledett, átszökött a sövényen, s bejött a malomba. Azonnal bezártam háta megett az ajtót­„Jó franczia!“ mondám neki. — Megszok­ta kezemet s azon szobába vezetém, hol Kati és Gré­del még virrasztottak. Képzelhetni csodálkozásukat! „Itt van valaki a városból, mondám, igazi turco; hirt fog nekünk mondani.“ Észrevettük, hogy a tárca szuronya véres volt, de semmit sem szóltunk. Szép barna ember volt, fürtös kis szakállal, fekete szemekkel és ragyogó fehér fogakkal. Soha sem láttam szebb embert. Jól esett neki a lobogó tűz, Grédel széket ho­zott neki, mit ő megköszönt és leült, mindig ismé­telve: „Jó franczia!“ Kérdeztem tőle, hogy éhes és jószivvel en­nék-e valamit, azt felelé, hogy igen, és Kati azon­nal hozott a konyhából egy nagy tál levest, melyet a landwehrek számára készített és melyet a turca jószün megevett. Erre még nagy darab marhahúst is hoztunk neki, de ezt nem ette meg, hanem gon­dosan tarisznyájába tette, s még sót és dohányt is kért tőlünk. Úgy beszélt, a­hogy azon emberek beszélnek, tegezve bennünket. Meg is akarta csókolni Grédel kezét, ki rettenetesen elpirult és aztán habozás nélkül kérdezte előttünk, nem ismeri-e Werner Iván tüzért ? — Iván, mondá a turco, az ki a harmadik bástyánál van és ki hajdan Afrikában szolgált ? Ismerem. Jó fiú, jó franczia! — Nincs megsebesülve ? — Nincs! — Nem beteg? — Nem! Erre Grédel sírni kezdett s kötényébe rejté fejét. Kati pedig kérdé a turcától nem is ismeri-e Jakabot a mozgó nemzetőröknél; nem ismerte, de annyiban megnyugtatott, hogy azt állította, misze­rint igen kevés mozgó nemzetőrnek lett baja. Aztán elbeszélé, hogy épen azon hadtest kapitánya, Cerf­­ber nevű egyén, békekövetnek küldetett Lutzel­­burgba, s arra használta ezen alkalmat, hogy meg­szökjék. A német tábornagy még foglyul sem akarta elfogadni, annyira undorítónak tetszett neki is ezen tett. Németországba menekült. — Ez egy cseppet sem lepett meg. Ismertem ezen Ceribert, Nieder­­willer bírája volt, és császáribb a császárnál. Gredel azalatt kiment, néhány percz múlva visszatért egészen megrakottan. Minden dohányo­mat összeszedte és arra kérte a tárcát, vigye el Iván és Jakabnak. A tárca megígérte, hogy pon­tosan át fogja adni, erre Grédel egyet mást adott neki is, de kölönösen jót kért, jó hogy volt elég a háznál, egészen megtöltöttük tarisznyáját. Feleségem őrt állott és mindenfelé nézett; szerencsére semmi nesz nem volt egy egész óráig, mi­alatt a tárca minden kérdéseinkre tehetsége sze­rint felelt. Megérték, hogy sok beteg volt a városban és hogy a hús a dohány meg a só tökéletesen hiány­zott. Az is rettentő volt, semmi hírt sem kapni kí­vülről. Egy órányi ily beszélgetés után, egyszerre nagy szél kerekedett, mely ajtónkat folytonosan rázta, mindig azt hittük, hogy landwehreink jön­nek haza, a tárca észrevette aggodalmunkat és tá­vozásra készült. Szerettük volna magunknál tartani, de a ve­szedelem igen nagy volt. Megragadta tehát puská­ját és feleségem kezét is meg akarta csókolni, mint a­hogy nálunk a czigányok tesznek. Aztán tarisz­nyájára mutatott és mondá: Jakab és Iván számára. Visszakisértem őt a gyümölcsösig. Rettenetes idő volt, havazott és szél fútt, de a tárca jól is­merte az utat, ketté hajolva szaladt egy darabig, aztán eltűnt. Sokáig hallgatóztam. A landwehrek őrtüzei lobogtak a dombon, egy puskalövés sem hallatszott. Bementem a házba. Kati meg Grédel egészen boldogoknak látszottak s azonnal lefeküdtünk. Másnap megtudtuk, hogy két landwehrt ta­láltak megölve; két család apa volt! A szerencsét­lenek észre sem vették, midőn őket meglepték­ Mily borzasztó a hábom­, barbárnak kellene lenni annak, ki még ellensége vesztén is örülni tudna. A ki véleményemet szeretné tudni a turco katonákról, annak azt mondanám, hogy a németek rágalmazták őket; többnyire becsületes, derék em­berek. Azok kik Phalsburgban vagy másutt voltak velük, igen megszerették őket. Jakab és Iván is mindent megkaptak mit nekik küldöttünk, a turco szava többet ért mint a német hadnagyé, ki meg­ígérte volt hogy kifizeti boromat és soha sem tette. Valódi vigasztalás volt reánk nézve ezen tárca látogatása, és sokáig csak arról beszéltünk fele­ségem és leányommal, mikor magunkban voltunk. De aztán a szomorú gondolatok újra előjöttek. Nem is lehet leírni, mily kétségbeesés száll­hatja meg az embert, mikor a napok és hetek egy­más után telnek s az ellenség mindig elfoglalva tart mindent. Akkor érezni, mennyire, ragaszkodunk a hazához. A németek azt képzelik, hogy elidegenítenek minket lassan lassan Francziaországtól, ha tökéle­tesen elzárnak úgy hogy semmi hírt se tudjunk. De csalódnak: minél kevesebbet hallunk, annál többet gondolunk hazánkra. Nem nézhette az em­ber undorodás nélkül azokat, kiktől annyit szenve­dett, és az idő nem változtat semmit azon, ellen­kezőleg mindig mélyebbé teszi a sebet, csak az alkalmat várja mindenki, hogy magát megbo­­szulja. Az elszásziak és lotharingiak bátrak, s a vi­lág minden szép szavai nem felejtethetik el velük a rósz az irtózatos bánásmódot, melyet tapasztal­­niok kellett. Gyáváknak tekintenék magukat, ha nem remélnék azt visszatorolhatni. Én mondom azt, Weber Krisztián és egy becsületérző ember sem fog azon csodálkozni, csak a nyomorultak vetik magukat alá az igazságtalanságnak. De folytassuk történetünket. György olvasta volt az angol lapokban, hogy a belga Indépendance és a genfi lapok kétszer három­szor annyi példányban nyomattak a háború óta mert a párisi lapok helyét pótolták. Azonnal előfi­zetett az Indépendanc belge-re. Más pénzünk nem lévén, csak néhány rongyos porosz papiros thale­rünk, mely nem nagy bizalmat gerjesztett bennünk, azt tette György a levélbe. Mind vártuk, váljon el fogják e fogadni azon papiros pénzt, mel­lyel a po­roszok azt fizették a mit nem voltunk kénytelenek nekik ingyen adni. Csakugyan megérkezett a lap. Az első volt mely hozzánk három hónap óta jött. Képzelhetni mily örömmel mondá nekem György e jó hirt. Azóta minden este elmentem unokatestvérem­hez ki nekem az egész lapot elolvasta. De egészen megzavart bennünket, semmit sem értettünk, min­den sornál uj nevek jöttek elő: Chanzy vezényelte a loirei sereget, F­aidherde az éjszakit és ezen két férfi csupa önkénytesekkel csatázott. Még néha meg is verték a számra nézve sokkal hatalmasabb el­lent , mig a császárságbeli tábornokok, rendes ka­tonasággal, semmire sem mehettek. Ez mutatja mennyire függ a győzelem a vezérektől. A régiek közül csak Bourbaki maradt meg. A­mi Garibaldit illeti, őt jól ismertük és egész szívünkből imádtuk, a landwehrek nyugtalanságá­ból megértettük, hogy hegyeinkhez közeledett, Belfort felé. Ő volt az egész vidék reménye, a­ki csak tehette, hozzá csatlakozott. Megtudtuk, hogy a kormány fel volt osztva Tours és Páris közt, hogy a védelmet egyedül Gam­­betta szervezte, mint hadügyminiszter, hogy a po­roszok folytatták kegyetlenségeiket az elfoglalt tartományokban, hogy Nemours mellett a franc­­hireuerök megtámadván nehány uhlánust, másnap egy csapat német katona vette körül a várost, zene szóra gyújtván fel a házakat s arra kény­szerítve a nemzeti védelem tanács tagjait hogy je­len legyenek e szörnyűségeken- Ricciotti Garibaldi pedig megvervén a poroszokat Châtillon sur Seine mellett, ezek az egész várost kirabolták és egy mil­lió hadi sarczot vetettek reá. Hogy becsületes ba­­deni lakók jöttek át a Rajnán lovaikkal és szeke­reikkel hogy Elsasst szépen kirabolják mig a falvak és városok a csapatok által voltak megszállva.. (Folytatás köv.) Vízállás és időjárás. Budapesten aug. 23. 10' 7" 0 fölött felhős. Pozsonyban aug. 23.­­ 10' 0 fölött száraz. M.-Szigeten aug. 23. 4' 1" 0 fölött száraz. Szatmáron aug. 23. 2' 7" 0 fölött száraz. Tokajban aug. 23. 4' 3" 0 fölött száraz. Szolnokon aug. 23. 4' 1" 0 fölött száraz. Szegeden aug. 23. 4' 1' 0 fölött száraz. Aradon aug. 23. 1' 2" 0 fölött száraz. Nagybecskereken aug. 23. 0' 2" 0 alatt száraz. Bezdánnál aug. 23. 6' 6' 0 fölött felhős. Verbászon aug. 23. 5' 6' 0 fölött száraz. Eszéken aug. 23. 6' 2' 0 fölött száraz. Mitroviczon aug. 21. 1' 8' 0 fölött száraz. Zimonyban aug. 21. 8' 7' 0 fölött száraz. Orsován aug. 21. 8' 7' 0 fölött száraz. Kivonat a „Budapesti Közlöny“ (aug. 24-ik számából.) Árverések : Budapest szept. 1. d. e. 9 órakor Győ­­ry Pál 12.539 írtra becsült író és rajzeszköz-áruczikkei s bú­torai. — Budapest oct. 25. decz. 10. d. e. 10. plébánia u. 1 sz. Schreyer András 104,000 írtra becsült kőbányai fekvő­­sége. — Csömör szept. 27. oct. 27. d. e­ 10 órakor Váradi István pesti vendéglős három darab 5000 írtra becsült szőlő­je. — B­e­d­e­g­h (Tolna) aug. 28. szept. 28. Pálfy Katalin 2433 írtra becsült háza s telke. — Kolbása (Zemplén) szept. 28. oct. 28. Kövér András ingatlanai. — Gyöngyös szept. 7. Künsztler Miksa 2967 írtra becsült bútorai s köve­telései. — Öcsöd (Békés) szept. 27. oct. 27. Zubor Sándor háza és földje.— Uj-Radna (Naszód) szept. 24. oct. 25. Katz Mózes hagyatéki tömege. — A­p­a­g­y (Szabolcs) szept. 16. oct. 18. Fazekas Antal ingói. — Czecze szept. 14. Da­­róczy Istvánné ingatlanai. — C­s­ap (Ung) szept. 3. Németh Czeczilia fekvőségei. — Temesvár szept. 12. Mihajlovich Demeter háza. — N­y­á­r­a­d oct. 21. nov. 22. Olay István 19,000 frtra becsült háza s telke. — Vértes szept. 3. De­­recskey Antal 2500 frtra becsült idei termése. — Ó­v­á­r (Szathmár) szept. 23. oct 25. Szomju Antal háza s egyéb in­gatlanai. — V­i­s­z­á­g (Kassam.) nov. 15. decz. 15. Patyánsz­­ky Szilárd 80,000 frtra becsült nemesi birtoka. — Tisza- I­g­a­r szept. 22. oct. 28. Sárközy Mihály háza, földje s sző­lője. — N­a­g­y-T­o­r­o­n­y­a (Zemplén) szept. 27. oct. 27. Zlatnyiczky János ingatlanai. — NI. V­á­r­a­d oct. 11. nov. 11. Grünfeld Sámuel 32,000 írtra becsült házai. — Arad szept. 24. oct. 24. Wohán Teréz háza.— Arad szept. 7. Muszil Lajos gabnanemüi és lábas jószágai. — Kalocsa szept. 23. oct. 23. Dobróczi István egy negyed telke. — NI. Párdány szept. 25. oct. 25. Deutsch Paulin 20,000 írtra becsült házai s egyéb ingatlanai. — Ernesztháza (Torontál) szept. 14. oct. 14. Stenczer Károly háza. — S­a­á­r (Heves) szept. 15. oct. 15. Béres János ingatlanai. — T­em­e­s­v­ár szept. 24. oct. 25. Bayer Katalin 4624 írtra becsült háza. — V­o­j­t­e­k szept. 23. oct. 23. a község 25,355 írtra becsült 363 hold le­gelője.— Szarvas aug. 31. szept. Bárány Miklós háza s földje. Csődök. B­a­r­á­n Miklós szamos-ujvári lakos ellen ; bev. szept. 20-ig ; perügy. Duha János, tömegg. Flórián János. — Beszterczey Bertalan n.-károlyi lakos ellen; tömegg. és perügy. Daláry Eduárd. Csüdmegszüntetések. A M­a­r­t­i­n Rezső nszebeni ügy­véd, —­R­u­h Hermanné pesti lakos, — Krall Zsigmond fogarasi vendéglős, — Besenczky Simon nbányai lakos — és H­a­h­n Rezső nszebeni keresk­­edés ellen nyitott cső­dök megszűntek. NEMZETI fj­­ SZÍNHÁZ. Ma, augusztus 25-én adatik . Uj szereposztással és betanulással először: Keztyü és legyező. Vígjáték 3 felvonásban. írták: Bayard és Sauvage ; fordította Csepregi Lajos. Személyek: Amália, fejedelemnő — — Limberg Edgard, benső titkára Matild, zárdanövendék — — D‘Anglure báró — — — Karolina, húga, udvari hölgy Henrik gróf — — — — Szolga — — — — — Udvariak. Udvarhölgyek. Szolgák. Történik a fejedelemnő palotájában, 1750-ben. Kezdete 7 órakor, vége 9 után. Hildás színkör. TEMESVÁRY LAJOS igazgatása alatt. Szerdán, augusztus 25-én adatik: Scholaster János jutalomjátékául: STADELLA. Vig Operette 3 felv. Kezdete 7 órakor vége 9 után. Felelős szerkesztők: Csávoíszky Lajos és Szederkényi Nándor. * Sz.-Prielle C. Náday Helvey Laura Vizváry Paulayné Bercsényi Leövey.

Next