Egyetértés és Magyar Ujság, 1875. október (1. évfolyam, 153-179. szám)

1875-10-27 / 175. szám

sültet vesztettek. A montenegrói határon levő Nik­­sics erődöt is gyakran megtámadják a lázadók, kik­nek három faágyujuk is van. Táviratok, Bécs, okt. 26. A r­e­i­c­h­s­r­a­t­h mai ülésében a miniszterelnök tudatja, hogy a közigazg. törvény­szék felállítására vonatkozó törvény szentesítte­­tett. — A keresk. miniszter pedig bemutatja a Romániával kötött osztrák és magyar keresk. egyez­ményt, melyet mielőbb tárgyaltatni kér. — Ezután a h­a­l­á­s­z­a­t­i törvényjavaslat részletes tárgyalása került szőny­egre. L­abacher megjegyzi, hogy e tárgy a tartománygyülés elébe tartozik, mit a mi­niszterelnök visszautasít. A földm. miniszter hang­súlyozza, hogy mindenek előtt szükség itt a „bel­vizek“ szó fogalmát tüzetesen meghatározni és ez a reichsrath feladata, különben hozzájárul­hyz azon indítványához, hogy a törvényjavaslat a bizottság­hoz visszautasittassék s igy minden érdek meg legyen óva, mire a visszautasítás megtörtént. — Ezután a cse­ndőrségi­­javaslat tárgyalásába fogott a ház. Herman szerint ez is a tartomány­­gyűlések hatáskörébe tartozik. Horst miniszter fel­szólalt a tjavaslat mellett, mire az átalánosságban elfogadtatott. Róma, okt. 26. Az „Ital. Nachr.“ szerint több német püspök utasítást kért, minő állást foglalja­nak el, hogy vége szakadjon a konfliktusnak, mely köztök és kormányuk közt fenáll. — Antonelli bíbornok közölte e kérelmet egy körlevélben az összes németországi püspökökkel s felhívta őket, adjanak véleményt, mikép lehetne helyreállítani egy modus vivendit köztök és a német kormány között? Madrid, okt. 26. Harmincz­ezer navarai karlista hódolati feliratot intézett Alfonso ki­rályhoz. Bécs, okt. 26. A „Polit. Corr.“ szerint a csá­szár f. hó 23-áról elrendelte, hogy a galicziai állami középiskolák igazgatóinak kinevezése mindenkor császári jóváhagyás alá terjesztendő s a tanárokat ez iskolák számára a közoktatási miniszter ne­vezze ki. Konstantinápoly, okt. 26. Egy helybeli nagy­­követséghez érkezett tudósítás szerint, melyet rész­ben a porta által vett társürgöny is megerősít, jelenti, hogy a basi tozákok Bosniában több keresz­tény községet kiraboltak, azok lakóit lekonczolták és Herczegovinában több felkelő, kik már meg­hódoltak, a török hatóság rendeletére felakaszta­tott. — A porta, mely semmi tudósítást nem nyert erről a bosniai helytartótól, távirati felvilágosítást kért tőle s azon esetre, ha a hir való, rögtöni vizs­gálatot és szigorú büntetést rendelt. — Sadykbasa párisi, Kabuli basa sz.-pétervári követekké és Mamud Damat keresk. miniszterré neveztettek. Konstantinápoly, okt. 26. Az itteni szerb ügy­nök a szerb határok legközelebbi megsértése alkal­mából kijelentette, hogy ha a porta háborút akar, mondja meg egész nyíltan és ne ingerelje Szerbiát szakadatlanul.­­ Azóta nem is fordult elő határ­sértés és a viszony a porta és Szerbia közt leg­újabban ismét szivélyes. Páris, okt. 26. Az ajacciói polgármester el­­mozduttatott, mert tartalékos tiszti egyenruhában részt vett egy bonapartista politikai tüntetésben.­­ A kormány hevesen megtámadott „Echo d’Ajac­cio” ellen pedig sajtóper indíttatott. Páris, okt. 26. A mai minisztertanács után nem lehet kilátás semmi változásra a kabinetben s a minisztérium jelen alkatában fog a nemzetgyű­­lés elébe lépni. Bécs, okt. 26. Hitelrészvény 205.50 — An­gol-osztrák 100.50­ — Galicziai 202.-------Lom­bard 98.40 — Államvasut 27. 25 — Trámvay 88.—. — Rente 69.45 Hitel sorsjegy 162.75. — 1860. 111 50 — Napoleon d’or 903.------ 1864. 134 — Arany 5.38 — Ezüst 104.25 — Frankfurt 55.20— London 112.70. — Porosz pénzutalvány 168.—. — Unio­ Bank 85.60 — Török­ sorsjegy 33.10. — Ált. épitő-bank 9.-------Angol épitő­bank 17.25. Magyar földhitel —.—­ Bécs, okt. 26. M. földteherm. kötv. 81.80 Magy. vas. kölcsön 100.50 — Salgó-Tarján —.— Anglo-Magyar 35.— — Magy. hitel 197.75 — Frankó-magyar bank 38.50. Magyar záloglevél 86.40 — Alföld 118.—­ Erdély —Magy. éj­szak-kel. vas. 115.25. — Magy. ker. vas. 43.50 — Ker.­vasúti elsőb. kötv. 63.10. — Magy. sorsjegy 79.10. — Tiszai vasút 181.— Magy. földhitel 55 75 Municipal-bank 17.50. A hivatalos lapból. Kinevezések: Gudenus Lipót b. és gróf Seilern Miksa fizetéses követs. segédek és tiszteletű, követs. titkárok valóságos követs. titkárokká, — dr. S­c­h­i­e­s­s­l Ferencz, báró Riegeleben Kíidiger és gróf W­o­d­z­i­c­k­y József fizetés nélküli követs. segédek és tisztb. követs. titkárok fizetéses követs. segédekké, — s végül gróf Saint Genois Fülöp és báró Pereira Alfons fizetés nélküli követs. segédek tisztb. követs. tit­károkká. Kitüntetések: Herczog Viktor külügymi­niszteri segédtiszt a Ferencz­ József rend lovagkeresztjét, — U­j­v­á­r­y Péter nyugalmazott főhadnagy czimzetes századosi jelleget nyert, folynak a dolgok, és papa tegnap egészen magán kívül volt, midőn egy tizenhat talléros keztyűs számlát kellett volna kifizetni. Ha néha mama nem segítne rajtam, épen nem boldogulhatnék, de már neki sincs, és tegnap mondta, nem tudja mi törté­nik új­évkor, ha minden számla elküldetik hozzánk kifizetés végett. Te valóban kisegíthetnél zava­romból : papa azt mondja, Malte bácsi nem ügyel a pénzre ha van neki, és a ki eltalálja a kellő per­­czet annyit kaphat tőle mennyit csak akar. Te bol­dog, most skörülte vagy szüntelen, s régi jó bará­tod érdekében szólhatnál egy jó szót vele. Vagy még jobb, ha azt mondod , hogy némely régi adósság terhel, melytől szabadulni kívánnál, nem kölcsönözne-e ötven, vagy száz tallért neked e czélra. Te pedig elküldöd nekem, miután úgy sincs rá szükséged. Ide úgy sem térsz többé vissza, mert a­hogy itt felőled beszélnek, azt nem is kép­zelheted. Lederer tanár rendesen öt perczczel to­vább imádkozik mint eddig, — miként mondja, — az eltévedt bárányért; — ez alatt téged ért. — Hecknpfennig igazságügyi tanácsos azt állítja, hogy ha valaki arczáról le lehet olvasni, hogy csizmáiban fog meghalni, úgy az te vagy. Emilia estélyén elha­tározták, az emlékkönyvekből a te emléklapjaidat kitépni; a kereskedelmi tanácsos bácsinál pedig tegnapelőtt miattad nagyszerű jelenet volt. A bácsi asztal felett azt állitá, hogy rendkívül nagyokat kellene lépned, ha meg akarnál futni ettől, — s ezzel kezével jelzé az akasztást, a mire a kis Hermine sírásban tört ki, Duff kisasszony pedig mondá, hogy valódi botrány egy gyermek jelen­létében ilyesmit beszélni. Ebből láthatod, hogy a hölgyvilágban még van egy pár hatalmas barátod. Újdonságok. A magyar fnd.­akadémia tegnap este Cs­en­ge­ry Antal elnöklete alatt összes ülést tartott, melyen P­a­u 1­e­r Tivadar r. tag olvasta fel emlék­beszédét Csatskó Imre levelező tag fölött, kie­melvén, hogy Csatskó tevékeny részt vett a jogtu­dománynak magyar nyelven való terjesztésében. Csatskó 1804 nov. 5-én született Váczott s tanul­mányait itt és a fővárosban végezte. 1823-ban böl­csésztudorrá len s 1827-ben jegyzővé a kir. táblá­nál, 1828 ban a jogtudorságot is megszerezvén ügyvéddé lett. A következő évben pedig a kassai jogakadémia tanára lett s itt két évig maradt. Ez időben tette első irodalmi kísérletét. — 1830-ban Győrbe ment s itt nagyobb tevékenységet fejtett ki az irodalom terén; sokat irt a „Tudománytárba“ és az „Athenaeum“-ba. — Részt vett a politikai életben is; Győrmegye tanácskozásaiban, később a hírlapirodalom terén is; e részben conservativ el­veket vallott. 1844-ben királyi könyvbirálónak ne­vezték ki Győrbe. E kellemetlen és terhes hivatalt 1847 októberig vitte, midőn a helytartótanácshoz a tanulmányi bizottságba neveztetett ki, de néhány hónap múlva a h. t. tanács megszűnvén Csacskót féldijjal nyugalomba helyezték. 1850-ben a sz.-fe­­hérvári polgári kerület tanfelügyelőjévé, 1853-ban a pestmegyei törvényszék ülnökévé lett. Jászbe­rénybe országos törvényszéki tanácsosnak nevezték ki, de 1856-ban Budára tették át. 1859-ben orszá­gos főtörvényszéki tanácsossá s az államvizsgáló bi­zottság elnökévé lett. Az októberi diploma kiadá­sakor királyi táblai ülnökké neveztetett ki, mely hivatalt 18­>9-ben is megtartotta, midőn a királyi tábla újból szerveztetett. 1871-ben ápr. 30-án a ki­rályi kúria legfőbb itélőszéki osztályán­k rendes birájává neveztetett ki, de e díszes állásnak nem soká örvendhetett. Betegsége, mely 1873 elején kezdődött, 1874 február 3 -án ért véget. Pauler vé­gül meleg szavakban méltányolja Csatskó működé­sét.­­ Az ülés végén jelentéktelen folyó ügyek tárgyaltattak. A népszínházban pénteken kerül először színre „A képzelt beteg“ látványos bohózat 3 fel­vonásban 3 közjátékkal. 1-ső közjáték: „A szere­nád“. 2-dik közjáték: „A czigány ballett.“ 3-dik közjáték: „Az orvosi felavatás.“ — Az uj dísz­­leteket festette Lehmann M. A jelmezek a szín­házi főszabók felügyelete alatt készültek. — Ezen előadásra páholy 50 kr. Zsölle, körszék és I-ső erkély 30 kr, elővételi dij mellett ma már vált­ható, a szinház Kerepesi úti hátulsó ajtajánál jobbra („rendőri szoba“) délelőtt 10-től 1-ig. — Rendes helyárak. Az Izsóbizottság, mely elhunyt szobrászunk hátrahagyott müveinek értékesitése végett alakult, Türr István elnök lakásán (Gizella­ tér 3. sz. Ház­négyszög, Kugler czukrázdája felett I. emelet) f. hó 28-án csütörtökön délután 4 órakor ülést fog tartani. A dohány egyedárusitásra különös gond fog forditatni, miután a pénzügyminisztérium alatt álló 4 dohány osztály valamint ennek számvevősége, nevezett minisztériumtól el fog különitetni s a do­hány beváltási hivatalokkal együtt egy külön igaz­gatóság főfelügyelete alá helyeztetik. Ez által a pénzügyminiszter nem csak gazdálkodni, hanem a dohány egyedáruságon is javítani akar, miután ezen intézkedés által annak ellenőrzésén könnyíttetni fog, s így talán lehet reményünk jobb szivarok­hoz is ?! A tegnapelőtti zivatar Budán s környékén nagy pusztításokat vitt véghez, a városon kívül számtalan fát tört ki s Laszlovszky közelében egy szénával rakott szekeret is felfordított, s ennek kocsiját ki a szél elől magát védendő, a szekér oldalán ballagott életveszélyesen megsebesité. Beatrix királyné imakönyvéről írja Kámánházy Béla a „Nemz. H.“-nak, hogy e könyv minden kül, és beljelek után következtetve — Mátyás királyunk könyvtárából való s mint a magyarázó melki barát is erősité, Beatrix királyné imakönyveül szolgált. Kötése vereses barna bőr, aranyozott diszitéssel, mindkét lapján az ismert anjo liliomjelvénynyel, és csupán réz, — lehet — kicserélt csattal. — Az imakönyv első vagyis diszlapján gyönyörű szinü, tarka szinvegyületben, virágokkal ékeskedő keret­ben, közlő szerint szent Adalbert püspök alakja teljes ornatusban, fehér tyarával, — aranyhim­­zéssel áttört veres palástban (pluviale) és veres tábláju evangéliummal kezében, ezalatt az anjoui ház czimerével. Mindez olasz kéz szüleményének tartatik, s ízlést, műbecset tekintve, remek kivi­telű, milyet a mostani kor is csak elvétve mutathat fel, s mely egy hasonkorból származott, szinte ez apátság könyvtárában levő franczia diszmivü ima­könyvvel egybehasonlítva, emezt elhomályosítja. Az ezt követő lapokon egyenlően több helyütt apróbb festésekkel díszlő, és nem ritkán emelke­­dettebb alakú aranybetűkkel közbeszőtt gyönyörű írás. A lapok utolsói egyikén Krisztus mellképe — hasonlag az első képhez — teljes finomsággal ki­vive. — Aj könyv véglapján már bámult tém­ával itt a következő jegyzet olvasható: „Petrus Koháry liber baro de Csábrág 1605. — donum Nicolai Pálfy lib. baronis de Erdőd.“ Ezen jegyzet világo­san mutatja, hogy a báró Pálfy Miklóstól ajándékba kapott imakönyvet Koháry Péter br. ajándékozta — nem a hazai köz- vagy magán könyvtárak egyiké­nek, hanem az osztrák melki zárdának. Haydn unokája Pesten lakik, még­pedig nagy nyomorban. Az „Ung. Lloyd“ hívja fel rá az ember­barátok figyelmét. A­mint írja: Porcelli egykori miután mindig roppant szerencséd volt e részről. Csak szép unoka­nővéremet ne tedd szerencsét­lenné, te ördöngös ficzkó! U. i. Papa egykor azt mondá nékem, hogy Constance valami csekély évpénzt húz, melyre szük­sége úgy sincs. Talán tőle lehetne pénzt kapni, legalább a kísérletet megtehetnéd kedvemért.“ E levélre elhatárzom, még mindig szeretett barátomon segitni, s nyereményem egy részével zavarán segitni, de e jó szándékom nem valósul­hatott. Prantovnak viszonzandók a játékot, a „vad­dal“ átmentünk birtokára, hol a szivedobogás kö­zött nyert pénzt ép oly szivdobogva el is vesztem utolsó tallérig ; sőt gazdám, — ki ismét szerencsé­ben volt, — egy jelentékeny összeget reám erősza­kolt. E szerencsétlenség, — melyet, ha csak pará­nyit­eszélyes­ vagyok, előre kelle látnom, nagy csapás volt reám. Minden könnyelműségem daczára pénzügyekben igen lelkiismeretes valók, s a leg­jelentéktelenebb tartozásomat is mindig a lehető rövid idő alatt, és jó szívvel visszafizettem ; ennél­fogva midőn a szerencsétlen éj után, a reggeli szürkületben haza­kocsiztunk, oly boldogtalannak érzem magam, minőnek még soha ez életben. Mi­ként téríthetek vissza oly nagy összeget, főleg miután elhatárzom, soha kártyát nem venni ke­zembe ? Miként tekintsek a férfi szemébe, ki iránt már addig is oly annyira lekötelezve valók ? Zehren úr, ki a legjobb hangulatban volt, kaczagott, midőn meggyónám neki aggályomat. (Folyt. köv.) római patrícius s zeneszerző (Haydn kedvelt tanít­­ványának) két lánya öregen, ínségben élnek az új­világ utczában 5. sz. a., az első emeleten (második lépcső,) 4-dik ajtó­szám alatt. Egyik betegen fek­szik s keresetképtelen. Az „Ung. Lloyd“ erről jegyzi meg csak, hogy Haydn unokája, de ha test­vérek, akkor mind a kettőnek annak kell lenni. El­zálogosították már mindenüket s reménytelenül néznek a tél elé. Megvételre ajánlják tehát a Haydntól birt ereklyéket is: egy aranyzsebórát, bevésett évszámmal és névvel, egy Antonio Stra­­dazio által 1608-ban készített hegedűt, melyen egy­kor Haydn játszott s sok kéziratot és levelet. Ez ereklyék is el vannak zálogosítva, de azért Haydn tisztelői megszerezhetik. A múzeumok, kivált a né­metek, kaphatnának ily becses ereklyéken, mivel Haydn a német szellem egyik dicsősége a zeneszer­zés terén és történelmében. A szegény testvérekért zenneegyleteink és dalárdáink is tehetnének va­lamit. A katonai kegydijért folyamodók újabb idő­ben a katonai hatóságoknál több folyamodványt nyújtván be szabályszerű ellátás és kegydij enge­délyezésért, melyek csak hiányosan avagy épen nem voltak a kellő bélyeggel ellátva, a közös had­ügyminiszter elrendelte, hogy jövőre —■ miután az alamizsnáért esedező kérvények kivételével ezen ellátást kérő folyamodványok korántsem bélyeg­mentesek, s így ezek mellékletei is, milyenek ke­resztlevél, esketési, halotti, orvosi erkölcsi s más eféle bizonyítványai és a mellékleti bélyeggel vol­nának ellátandók, az ilynemű folyamodványok mel­lékletei hivatalos uton lesznek az illető katonai hatóságok által bekövetelendők. Lónyay Menyhért gr. nagy műve a bankügy­ről már a jövő héten meg fog jelenni. A mű mint­egy 40 évre terjed s három részből fog állam­. Az első rész a bankkérdést elvontan tárgyalja, a má­sodik rész adatokkal megvilágítva ismerteti az osztrák nemzeti bank történetét; a harmadik rész azzal foglalkozik, hogy mit kell tennünk? A „Haza“ életbiztosító és hitelbank által sik­kasztással vádolt s az első bíróság által elítélt K­o­h­n Gyula elleni bűnügyben a kir. tábla mai ülésében Dr. Iritz Adolf védőügyvédé kifogásai­nak helyt, adva a szegedi törvényszék ítéletét fel­oldotta és uj vizsgálatot rendelt el. Öngyilkosság Baján múlt csütörtökön pisz­tollyal vetett véget életének Jankovich J. Aristid 28 éves jó családból való művelt és sokat utazott fiatal­ember. Az öngyikosság oka a „Baja“ szerint az volt, hogy Jankovich a nyáron Tátrafüreden megismerkedett egy bajai úrhölg­gyel, a ki azon­ban U. G. képviselőnek, ki ugyancsak a fürdőn idő­zött, adta az elsőséget. — S midőn a fürdő idény végével U. G. Bajára is elkísérte az urhölgyet s nála gyakori vendég volt, a mellőzött ifjú a végze­tes lépésre szánta el magát. — E hírhez meg kell jegyeznünk, hogy a „Baja“ téved, midőn azt U. G. volt képviselővel hozza összeköttetésbe, mivel ha­tározottan tudjuk, hogy U. G. az egész nyarat Er­délyben töltötte és sem T.-Füreden, sem Baján nem volt. Egy tragoedia. Egy vidéki városból írják a „P. N.“-nak, hogy f. hó 23-án temették ottan el X. reményteljes ifjút, ki nyolcz év előtt még tanuló krodában eljegyzett egy ugyanazon városbeli leány­zót s azóta minden útjába eső akadályt legyőzve, szülei ellenzése daczára nőül volt veendő aráját, azonban hirtelen súlyos betegségbe esett s midőn halálát érezve magához hivata aráját, ki pár nap­pal előbb anya lett s ki ennek daczára vőlegényé­hez vitetvén magát, hozzá közel feküdt le s igy adta őket össze az egyház embere, ki alig végzé tisztét, midőn a fiatal ember kiadta lelkét. Kölcsey háza. Toka Sámuel, sződemeteri föld­­birtokos, ki abban a házban lakik, melyben Köl­csey Ferencz 1790. augusztus 8 án született, köze­lebb ékes márványtáblát helyeztet e ház homlokza­tára. A udvarház, példánya a tisztasággal párosult kényelemnek, kies helyen fekszik, vonzó kilátással a közeli szőlőhegyre, mely a legjobb érmelléki bo­rok egyikét szolgáltatja. Felségsértés. Frank F­r­i­g­y­e­s, ki vala­mely vidéki cséplőgép mellett mint gépész nagyobb összeget takarított meg, pénzét élvezni akarván, múlt éjjel a kerepesi ut és kismező utcza szegletén levő Weisz-féle sörcsarnokban kissé ittas állapot­ban, megjelenvén, a fenálló politikai viszonyok iránt elégedetlenségét hangos szavakkal nyilvá­­nitá, kritikája alá vette gróf Andrássy külügyi po­litikáját s Tisza Kálmán és az összes minisztérium belügyi intézkedéseit, — eközben a király szemé­lye iránt is oly illetlen kifejezésekkel élt, hogy a jelen volt Hartl rendbiztos őt letartóztatá­s a rendőrség által az illetékes fenyítő törvényszék elé állíttatott. Szerencsétlenség. Vasárnap délelőtt az or­szágút boulevardozási munkálatainál szerencsét­lenség történt. Két munkás ugyanis a föld alatt levő gázcsőhöz utat akart ragasztani. Ilyenkor a gáz a csőből rendesen kizáratik; a korhadt vén cső azonban ennek daczára tele volt gázzal, mely­nek kiömlését egy belédugott fadarabbal akadá­lyozták meg. Azon pillanatban, midőn a két mun­kás a dugót kivette, hogy az uj csövet a régibe bele­illes­sze, a régi csőből kiáramló légszesz ismeret­len okoknál fogva meggyűlt. A robbanás az egyik munkást fején erősen megsebezte, a másik csak könnyű sérülést kapott. A gáz­társulat a szeren­csétlenül járt munkások ápolásáról azonnal gondos­kodott. Egy svindler, névleg Mar­ich Béla állítóla­gos ügyvéd ül a „N. P. J.“ szerint nehány nap óta hűvösön, ki nevelő volt Berchtold Arthur grófnál. A gróf pár nap előtt Budapestre jött s nejéhez nem sokára távirat érkezett Arthur aláírással, mely na­gyobb összeg pénz elküldését sürgette. A grófné azonban akkor nem volt Füleken s titkárja észre­­vevén a csalást jelentést tett ide a főkapitányság­nak, mely Marichot gyanuba vette. Legközelebb is­mét Olaszországból Zichy Pál gróftól jött utalvány a magyar leszámítoló bankhoz 600 frt. kifizetésére a sürgöny előmutatójának, s Marich ezt fel is vette Zichy gr. hazatértével azonban a turpisság kiderült. Uj könyvek : C­s­á­t­h­y Károly debreczeni gazd. akadémiai könyvárusnál megjelent „Zách F­e­l­i­c­i­a­n“ dráma 5 felvonásban, irta Dezső Gyu­la ; ára 50 kr, — továbbá „Magyar történelmi élet­rajzok, Kállay Istvántól ára kötve 30 kr. Egy ismert tolvaj tegnapelőtt este abban sán­­tikált, hogy miként csenje el a pokróczokat Varga nevű bérkocsis lovairól. A kocsi alá bujt tehát, hon­­nét a pokróczokat húzogatni kezdte. Azonban a ló csiklandós volt, hátra rúgott s képen találván a tolvajt, ez tetemesen megsérülvén fájdalmában fel­­sikoltott. A bérkocsisok erre a megsebesültre akartak rohanni s még azonfelül jól is elverték volna, ha egy poroszló, ki a tolvaj Höhnleimt azonnal bekiséré, a felbőszültek körmei közül ki nem menti őt. „Gelobt sei Jesus Christus!“ így fogadják a pozsonyi katholikus elemi iskolában a növendékek a belépő vendéget. Egyik barátunk, — írja a „Po­zsony­vidéki Lapok“, — tős­gyökeres magyar szü­letésű gyermekét vitte oda a minapában: meg is tanulta a kis magyar fiú még első nap a „gelebt sei“-féle köszöntést, hanem hogy a német születésű gyermekbe beoltják-e ott az ország hivatalos nyel­ve iránti szeretetet, elmennek-e vele legalább a „geloht sei“-nak magyar fordításáig, azt nem mer­nök állítani. Pedig a tanító magyar születésű, ha­nem azért nyugtatvány helyett is „Quittung“-ot kapott tőle említett barátunk. Egy buzgó templomlátogató. Az egyetemi tem­plomban 1. évi pünkösd óta többszörös apró tolvaj­­lások fordultak elő, egy ízben ellopatott onnét egy perzsely, két csengetyü, több ízben viaszgyertyák, végre a tolvajt tegnap, midőn ismét 4 darab viasz­gyertyát akart ellopni, a sekrestyés tetten érte s a főkapitánysághoz kisértette. Ezen tetten ért tolvaj Rüssl Lajos budai születésű 18 éves rom. kath. csa­vargó pinczér, ki azelőtt is már többször volt lo­pásért fogva és büntetve. Rüssl a lopott tárgyakat Fagoda Mór házalónak szokta eladni, ki is szintén felelősségre vonatott, Rüssl pedig a fenyitő bíró­ság elé állíttatott. A mehalai halálra kínzás ügyében a temesvári törvényszék a vizsgáló bíró részéről Jakabffy csend­biztos ellen szintúgy, mint két csendlegénye ellen kimondott letartóztatást Jakabffyra nézve megvál­toztatta ugyan, amennyiben szabad lábon hagyását elrendelte, de Jakabffy ellen szintúgy, mint a csendlegények ellen a különleges bünvizsgálatot emberölés miatt elhatározta. Ormós főispán ennek folytán Jakabffyt hivatalától s fizetésétől azonnal felfüggesztette, az orvosi látleletek közt felmerülő ellentétek miatt pedig Szmolay tiszt, főorvos ellen a fegyelmi vizsgálat szintén elrendeltetett. Gyilkosság. Rosznauer Károly pesti szül. 28 éves molnár legény az „Árpád“ gőzmalom­ban, tegnap délben 17 éves Szlávi Mihály társával összeszólalkozván, zsebkését előrántotta s azt Szlávi Mihály hasába szúrta. Ez rögtön összero­gyott s eszméletlen állapotban szállíttatott a kór­házba, hol eszméletét vissza sem nyerve, ma virra­dóra meghalt. Rosznauer az esetet úgy adja elő, hogy ő Szlávi Mihály Mária nevű testvérével évek óta vadházasságban élvén vele 3 gyermeke van, s nemcsak saját családját tartá el, hanem Szlávi Mi­hály sógorán kívül még annak idősebb testvére Ferencz is nyakára jött s a napi szükségletekre múlt szombaton csak 2 irtot adtak neki, s azt akar­ták, hogy ezen csekély összegért egy héten át étel­lel és lakással ellássa. E miatt egész éjjel nem lé­vén képes nyugodni, ingerültsége másnap, midőn a malomban dolgozott, folytonosan tartott, míg végre boszúsága, a fenti szomorú esetben tört ki, állítván, hogy sógora megölése nem volt szándé­­kában. Rosznauer mai nap a fenyitő törvényszék­nek átadatott. Rövid hírek. A debreczeni joghallgatók segélyegylete újból Sinka Ferenczet választotta elnökévé. — Tótmegyeren — mint a „K. N.“-nek írják — f. hó 25-én irtózatos vihar dühöngött. Úgy szakadt a hó, mintha tömlőből hulna. Az egész vi­déket fehér lepel borította el, pedig 24-én még 14 fok mellett a méhek repültek. — Egy vad ember elitéltetése. Voigt Frigyes verseczi adóvégrehajtó fölött e napokban hozott ítéletet a verseczi kir. tör­vényszék. Vádlott egy 11 és egy 9 éves leányon erőszakot követett el, s e­miatt egy évi börtönre ítéltetett. Honnan meríthették a bírák e számba­­vehetlen büntetés alapját, lehetetlen elképzelni, mert az ily büntettek megtorlásánál a magyar igazságszolgáltatás rendszerint semmi enyhítő kö­rülményt nem szokott figyelembe venni. — Az el­halt V. Ferdinánd királyért elrendelt 16 heti orszá­gos gyász e hó 25-én ért végett. — Erős havazás. Mint Nyitráról értesülünk Nyitra és Érsekújvár között vasárnapról hétfőre éjjel sűrü havazás volt, mely félláb magasságot ért el. — Ofenheim ma­gyarországi birtokos. A pont­euxini lovag, kinek viselt dolgai és nagyszerű pőre annak idejében olyan feltűnést keltettek, 400,000 írton megvásá­rolta a bécsi uradalmat Pozsony megyében. Tudatjuk a tisztelt olvasó közönséggel, hogy Pétery Károly kitűnő könyve a „Jezsuiták“ ról, szer­kesztőségünkben megszerezhető 1 írtjával. Meg­rendelések a legnagyobb készséggel teljesítetnek. Nemzeti szinház. Márkus k. a. egy fiatal kel­lemes külsejű novice, ki midőn tegnap „Alfons“­­ban a leányka szerepét játszta, bizonyságot tett, hogy az érzelmek szinpadi kifejezésére elegendő sőt, korán tekintve, a szokottnál több értelmi erő­vel bir. A mennyiben e szerep mulhatlanul gyer­­mekies személyesitőt igényel, örömest jegyezzük föl e próbatétet, mint a különben kitűnő előadás­hoz illőt. —e. 5000 hasiza 2.45-2 47. Tekeri 5000 Törvényszéki csarnok. (Szolgabíróság előtt tett hamis eskü nem bűn­tett.) Wallenfeld és Meyer kőbányatulajdo­nosok közt egy D.-Bogdányban megnyitott bánya miatt viszály keletkezett, minthogy Wallenfeld egy kis házat építtetett a második által megnyitott bányának átellenében, és azután biztonsági indo­kokból a bánya mivelését hatóságilag betiltatta. A belügyminisztérium tanú­kihallgatást rendelvén el, a volt szentendrei szolgabiró Pajor, először Mey­er 12 tanúit kihallgatta és megeskette arra, hogy a bánya e­l­ő­b­b nyittatott meg és csak később kezdődött az ellenfél házépítése. — Ezután kihall­gatta Wallenfeld tanúit, szám szerint tizet, kik ép­pen az ellenkezőt vallották, különben Wallenfeld munkásai voltak, ezeket a szolgabiró szintén meg­­hitette. A minisztérium a bányamivelési tilalmat erre megerősítette. — Most Meyer a volt budai fenyitő törvényszékhez folyamodott azon váddal,­­ hogy Wallenfeldnek tiz tanúja hamisan esküdött. A vizsgálat megindíttatván, Wallenfeld tanúi bevallották, hogy hamisan esküdtek; az első tanú, Wallenfeld munkavezetője azzal mente­gette magát, hogy azért esküdött hamisan, mert máskép Wallenfeld elcsapta volna.­­­A kir.ügyész ez ügyben különösen kikérte a főállamügyészség véleményét. Ez az ily hamis esküt bűntettnek nyil­vánítván, a kir. ügyész ez értelemben a hamis es­küvőket vád alá helyeztette s megfenyitésüket kö­vetelte. A budai volt fenyitő trvszék azonban ki­mondta, (Litvay tvszéki biró előadása mellett), hogy a hamis eskü, mivel az a szolgabiró előtt té­tetett, egyátalában nem fenyithető és semmiféle büntethető cselekvényt nem képez, s ez okból az egész bünvizsgálatot beszüntette. Ezen határozatot a kir. tábla is megerősítette. A kir. ügyész és a ká­rosított fél, Mayer ügyvédje Bausner József most a legfőbb itélőszékhez felebbezett, melynek i­t­é­­letét annak idején közölni fogjuk. Közgazdaság. Gabnaüzlet, Budapest, oct. 26. Búza üz­let lanyha, tegnapi árak gyengén tartották magu­kat, jó kínálat mellett mintegy 30,000 vm. kelt el, egyéb fajokban az árak változatlanul szilárdak. Nevezetesebb eladások búzából: Tiszai 1000 vm. 92»/» fontos 4.72’/», 1000 vm. 84’A fns 5.20, 1200 vm. 85 fns 5.30,1000 vm. 83 fns 4.80, 600 vm. 83 fns 4.90,800 vm. 84 és 83 fns 4.90, 600 vm. 82‘A fns 4.70, 800 vm. 82 fns 4.fi5, 1000 vm. 83 fns 4.85, 700 vm. 81'/* fns 4.50, 200 vm. 82 fns 4.60, 1000 vm. 82 fns 4.57»/», 600 vm. 837, fns 4.90. Mind 3 havi időre. Rozs szilárd, 77—79 fns 80 fntja 3.15—3.25. Árpa iránt erős kínálat volt, jó malátaáru 72 fontja min. sz. 2.70—3.20, takarmánynak 2.35—2.55. Zab hiányzik, 50 fontja min. sz. 2.20—2.25. Tengeri vonzó, bánsági 82 f­s mérő, 2.60—2.65, silányabb, 80 f­s 2.50—2.55. A határidőüzletben búza nov. 4.55— 4.57; decz. 4.60-4.65; tavaszra 5.04—5.07. Zab per m. mártius apr. 240,­­­­ m j J­jus—juniusra 2.50, bántó m­unkábankértéke­~2­ 7^ ...... . . . . valuták kerü.1-Értektőzsde. A mai forgat­­azok pedig een kívül csupán külföldi váltók és­­ váltak. tek, ezek lényegesen hanyatlottak, am­­int­szilárdak maradtak, sőt egyesek valamivel ja Tőkebefektetési értékek után némi kereslet mu.­kozott, de kötés azokra nem eszközöltetett. Az előtőzsdén osztr. hitelt­ 205.80 és 205.20 közö­t vásároltattak, zárlatkor 205 20-on adva 205.30-on tartva maradtak.­­ A déli tőzs­dén pedig ismét 204.50 ig haladva maradtak, ma­gyar hitel részvényeket 198.25-ön, m. földh. r. 57 —57.25-ön, municzipalis részv. 18.25 en vásároltat­tak. Magyar vasúti kölcsön kötv. 101.25-ön, szőllő­­váltsági kötv. 75.25—753/8-on, m. sorsj. 78.75-ön kerestettek Külföldi váltókból és valutákból előfordult kötések : Hamburg (3 hóra) 55.30-al, London 112 75 el, Berlin 56.05-el, egyéb német bank­­jelyekre 56 al, porosz pénztári jegyek 56.05 ön. Időjárás: Borult hideg szeles idő, légmérsék­­et reggeli 7 órakor + 2.8 C. A tiszavidéki vasút forgalmi viszonyai utóbbi időben lényeges javulást mutatnak. A társulat be­vételei ugyanis örvendetesen javultak és kilátás van arra, hogy a bevételi többletből fedezni lehet azon ötszázezer ftot, mely a múlt évben a garanti­­rozott kamat kifizetésére ötszázezer frt összeség­­ben a tartalék alapból vétetett. Az idáig közzétett forgalmi kimutatásból kitűnik, hogy a bevételi többlet 286,041 ft, s mint hogy az eddigi tapaszta­­at szerint az év utolsó negyedében élénk a forga­­om, remélni lehet, hogy a bevételi többlet 500,000 frtra fog menni. S ha az üzletvitel takarékos volt, akkor a társulat nem fog állami subventiót igé­nyelni. Bécsi terménytőzsde okt. 23. Búza elkelt 25,000 vmázsa. A tulajdonosok magasabb követe­­ései nem találtak figyelemre. Rozs élénken kelt s 5 krral javult. Árpa lanyha forgalmat tüntetett fel múlt heti árakon. Tengeri változatlan. Zab ke­vés hozatott be s 15—20 krral drágult. Liszt alig tarthatta meg múlt heti árait. — Elkelt: Búza bán­sági 82—83 fns. 4.80, marosi 84—85 fns. 5.45, ugyanaz 86—87 fns. Győrből 5.55, magyar felvidéki 84—85 fns. N. Szombatból 5.20 mind vmázsánkint. Rozs pestvidéki 76—77 fns. Pestről 3.40, magyar 78—80 fns. Bécsből 3.70 kr 80 fonttal. Árpa morva 4.06 mérője. Tengeri bácskai mérője 2.86, Zab ma­gyar 47—52 f­s. mérője transito 2.18—88 kr. A Viktoria téglagyár részvénytársaság több hitelező sürgetésére ma másodszor jött árverés alá. Ezen társulat alaptőkéje 300,000 frt volt, ez azon­ban mind füstbe ment, úgy hogy a részvényesek se tőkét se kamatot nem kaptak. A mai árverés­nél vevők igen gyéren jelentkeztek, s mindössze csak 3 ajánlat tétetett. Az árverés 10 órakor kez­dődött s 1 órakor d. u. végződött. A gyárat egy a hitelezőkből és részvényesekből álló consortium vette meg, még pedig a házzal együtt 9 500 frtért; maga a telek az 1872. évben a kemenczékkel együtt 80,330 frtra volt becsülve. A surányi czukorgyár hitelező választmánya ez idei gyári munkálatát megkezdte. Még a múlt hóban történtek lépések az iránt, hogy a magyar pénzügyminisztertől az október hóra való adó­hi­telt kieszközöljék. Széli K. pénzügyminiszter egy okt. 2-án kelt leira­tában a hitelt késznek nyilatkozik megadni, azonban csak oly feltétel alatt, hogy e hi­telezett adóösszeg mint folyó államadó­, a csődtör­vény 81. §-a szerint a választmánytól, illetve a hi­telezőktől ment legyen s elsőbbségi joggal bírjon. A választmány igyekvik a hitelezők képviselőinek beleegyezését megkapni, a­mi az októberre járó 17.000 frtnyi adó­hitelre, valamint a november de­­czember és januárban igénybeveendő összesen 60.000 frtra nézve is sikerült, s a hitelezők nagy része beleegyezését adta, úgy hogy a pénzügymi­nisztertől követelt nyilatkozatot a legközelebbi na­pokban lehet neki átnyújtani. Kivonat a „Budapesti Közlöny“ (okt. 26-ki számából.) Árverések : Alsó-Szemeny nov. 26. decz. 27. Sülé Lu­kács ingatlanai. — Mezőtúr nov. 30. decz. 31. Busi Terézia ingatlanai. — Encs (Kassa) Adler Simon 128584. írtra becsült ingatlanai. — Szalonta nov. 20. decz. 21. Bereczky István beltelke. — Barátfalva nov. 23. decz. 23. Zinlel János telki állománya. — Pest jan. 27. mart. 8. Hornung Antal dob ut­­czai 37246 írtra becsült háza. — Kecskemét nov. 16. decz. 16. Barta Pál háza. — Szegvár nov. 22. decz. 20. Vidovich József 15355 írtra becsült ingatlanai. — N.-Várad nov. 27. decz. 27. Vajna Károly ház és földjei. — Kecskemét nov. 15. decz. 15. Barta Pál földbirtoka. — Kun-Szt.-Márton nov. 9. Simon Károly 15900 írtra becsült ingatlanai. — Ebergőcz nov. 9. decz. 9. Szabó Imre ingatlanai. — Kéér nov. 23. decz. 23. Tóth János ingatlanai. — Temesvár nov. 25. Jankovics Ilona háza. — Mellencz nov. 17. decz. 17. Mariánszky Milen­­ko és társai ingatlanai. — Gálos (Mosony­ nov. 27. decz. 27. Gleichthal Illés földjei. — Merczi­ Falva (Vinga) nov. 4. Wie­­ner Katalin háza és telke. Csődök. Az aradi első gőzmalom és fűrészgép társaság ellen, bej. decz. 15—17 perügy. Váry János. — Ifj. Werner Mór uj­ szent annai rófös kereskedő ellen, bej. decz. 1—3. perügy. Kuthy Pál. — Az egri kir. törv. részéről Hatstein Jakab eben, hej. decz. 1—3. perügy. Dr. Ubry József: Csődmegszü­ntetések- A szegedi kir. törv. részéről Nyiry Ferencz szegedrákusi plébános ellen hirdetett csőd megszün­tettetett. NEMZETI CDSZÍNHÁZ. Ma, október 27-én adatik: A pajtáskodás. Vígjáték 5 felv. Irta Seribe; fordította Feleki M. Személyek: Miremont gróf, franczia pair Bercsényi Chsarine, neje — — Sz.-Prielle C. Agatha, a gróf leánya első nejétől — — — Molnárné Varennes Edmund, ügyvéd — Kőrösmezei Bernadet, orvos — — Feleki Rigaut Oscar,Césarine rokona Nádai Montlucat úr, tudományos te­kintély — — — Vizvári Zoé, neje — — — Leodvaynó Dutillet, kiadó és könyvárus Komáromy Saint-Esteve, regényköltő— Benedek Desrousseaux, festő — — Halmi Leonard ) — Halmai Savignac ) jó pajtások — Pintér Pontigni ) — Leövey. Választók, inasok Oscarnál. Történethely: Páris, az 1-ső felv. Montlucarnál, a 2-ik Oscarnál a három utolsó Miremontnál.­­ Kezdete 7 órakor, vége 10-kor. Népszínház. Szerda, október 27-én adatik: Ma és holnap A képzelt beteg. Készületei miatt nincsen előadás. Felelős szerkesztők: Csávolszky Lajos és Szederkényi Nándor.

Next