Egyetértés, 1876. július (10. évfolyam, 149-178. szám)
1876-07-14 / 161. szám
nem egyéb koholmánynál (Alig íriszük Szert.) Igaz — mondá Risztics — hogy a r. kath. nem álltak pártunkra, hanem semlegesek és küzdelmünk sikerét várják; de az orthodoxok barátaink s azt kiáltozzák felénk: „Adjatok nekünk fegyvert, s Boszniába nem kell sereget küldenetek!“ A Drina hadsereghez pedig csoportonként tódulnak. Ugyanezt mondhatjuk Bulgáriáról is. Rósz néven vették Milán fejedelemtől, hogy kiáltványában az osztrák határok sérthetlensége mellett szólt, ezt oda magyarázván, mintha Szerbia leereszkedőleg nyilatkozott volna Ausztriáról. Az illető rész azonban intésül volt szánva az omladinának, melynek közreműködését szemünkre hányják. Hogy pedig az omladinától pénzsegélyt kaptunk volna, nem igaz: nem szorultunk mi sem pénzére, sem embereire. Nekünk Ausztria barátságára van szükségünk, mert Ausztria a kapu, melyen át Szerbia a nyugattal közlekedik. Nyilvánítottam is, három éve, ön fejedelme előtt: Ausztria kaput nyithat, de zárhat is előttünk. — A mi harczunk nemzeti s csupán a szerb területre szorítkozó; azonban nem az összes szerbül beszélőkre nézve nemzeti. Az odaát történő izgatásokról mit sem akarunk tudni, sőt óvakodunk azoktól; fegyvereink kizárólag a törökök ellen forditvak s az eredmény isten kezében van. Ezen érzületünket legyen szives nyilvánosságra hozni. — A miniszter végül a börzéről beszélt s az aranyárfolyam eséséről, mit úgy tekint, mint a háborút illető azon felfogás igazi jelének, hogy az tisztán helyi természetű. — Ezzel a félórai beszélgetés véget ért. A mai nap folytán még a következő táviratokat vettük Belgrádból: Belgrád, jul. 12. („B. C.“) (Szerb forrás.) Lesjanin ezredes egy látszólagos megkerülési manőverje következtében a török csapatok Osman pasa vezérlete alatt megrohanták a szerbeket, de ezektől ötödször is visszaverettek. A szerbek nagy mennyiségű lőszert és sok vágómarhát ejtettek zsákmányul. Belgrád, jul. 13. („B. 0.“) (Szerb forrás.) Osztoics kémszemlész csapatai a Viddinhez legközelebb eső helységekig portyáznak, hol számos falut foglaltak el. Belgrád, jul. 13. („B. C.“) (Szerb forrás.) Egy török ágyúhajó lövöldöz egy bolgár falut, melyet a felkelők és a szerbek elfoglaltak. Több oldalon jelentéktelen csetepaték voltak. A tegnapi hivatalos lap a „Tisza“ vontató hajó ismeretes meglövetése ügyében a következő hirdetést teszi közzé: „Midőn a szerb fejedelmi kormány mély sajnálatát fejezi ki azon eset fölött, mely csak félreértésből származott, ezennel kijelenti, hogy szigorú vizsgálatot rendelt el s egyidejűleg megparancsolta, hogy az illető őrállomás parancsnoka felelősségre vonassák és megbüntettessék. A fejedelmi kormány egyszersmind szigorúbbá tette a rendszabályokat az iránt, hogy ily kellemetlen esetek a jövőben elő ne fordulhassanak. Mert amily mértékben vigyáznunk kell arra, hogy a török kormány Szerbiát a vízről ne támadhassa meg, épen úgy iparkodnunk kell, hogy a Dunán a szabad hajózás akadálytalanul folyhasson. Különösen iparkodnunk kell kerülni mindent, ami csak a legcsekélyebb okot is szolgáltathatná a szomszédos monarchiának elégületlenségre.“ A görög kormány ismételve kijelentette, hogy a hadviselő felekkel szemben teljes semlegességet akar követni. De folyton szaporodnak a jelenségek, melyekből azt lehet következtetni, hogy Athénben nem igen komolyan veszik ez ígéretet. A görög király rögtöni hazatérését franczia lapok a kormány harczias czéljaival hozzák összefüggésbe. Újabban jelentik, hogy Görögország a bajor kormánytól 14,000 darab chassepot-fegyvert vásárolt ama készletből, mely a francziáktól vétetett el a nagy háború alkalmával; e fegyver darabja 24 frankba kerül. A szultán a következő problamátiót intézte a bosnyákokhoz: „Üdvözletemet a hű boszniaiaknak. Istenben és példás vitézségtekben bízva felhívlak benneteket, hogy ragadjatok fegyvert hi alattvalóim valamennyien, az írás szavai szerint a 17—70 évesek. Harczoljatok közösen katonáimmal és fojtsátok el a szerbek és montenegróiak lázadását. Az államnak kitűnő szolgálatot tesztek ezzel, és ellenségeinknek ismét megmutatjátok, hogy mit értek. Kérem istent, hogy szent oltalmába vegyen benneteket. Murád.“* Berlin, julius 12. Az itteni diplomatiai körökhöz érkezett harczi hírek nagyon kedvezőtlenül szólnak Csernaje ff hadtestéről. Azt vélik ugyanis, hogy a szerb hadsereg maradványától teljesen elvágatott volna. Zimony, julius 12. Belgrádból hivatalosan jelentik: „Pavlovics vojvoda parancsnoksága alatt Boskovich dandárnok, Muszticz, Vukalovich, Milicsevics vezetők és Petrovich archimandrita 6000 főnyi montenegrói s herczegovinai csapatokkal megszállták Eleket. Bilyecz és Sztocz mellett hat török falu megadta magát. — Nikita fejedelem útban van Mosztárben.“ — Belgrádon szomorú hangulat uralkodik. Ma 120 sebesült érkezett ide. Egy mai napi parancs szerint a szerbek urai maradtak minden hadállásuknak. Kilátás van néhány napi fegyverszünetre, mivel készülődések folynak egy nagyobb ütközethez. A sebesültek elismerőleg szólnak a törökök vitézségéről. Zimony, julius 13. Cettinjéből 9-iki kelettel jelentik, hogy Nikita fejedelem a gaczkói keniletben főseregével elfoglalta Cziniczát s ott tábort ütött. A nizámok visszavonultak a kis Gaczkó erődbe. Az egész hadmivelet csata nélkül ment végbe. Belgrád, julius 12. A harmadik fölkelősereg vonakodik harczba menni. Átalában azon nézet kezd elterjedni, hogy Szerbia csak Montenegro vagy közvetve Oroszország érdekében fárad saját hasznára való kilátás nélkül. Pénz és a tartalék teljesen kifogyott. Katastrophától tartanak. Novi Bazárjuk 11. (Török forrásból.) Az Eski Kilissé őrséget megrohant szerbek véres vereséget szenvedtek és több mint 500 embert, ugyanannyi fegyvert és tölténytartót hagytak a csatatéren. A törökök csak néhány embert vesztettek halottak és sebesültekben. A szerbek által az erősséggel átellenben lévő dombon felállított ágyúból alig történt öt lövés, midőn egy az erődből kilőtt ágyúgolyó által szétromboltál ott. Ha a harczolókat az éj meg nem lepte volna, a szerbek 4000 főnyi összes hadereje megsemmisül. TÁHCZA: Üllő és kalapács. — Regény. — írta: Spielhagen Frigyes. HARMADIK KÖTET. (Folytatás.) III. Rész. — Látta ön Belini kisasszonyt ? — kérdé egy mellettem álló tiszt ismerőseit. — Ez volt Belini kisasszony a szürke selyem ruhában, kásmér svállal, s fején kaczér kalapkával ? — Ugyanaz. Nemde megbűvölő. — Gyönyörű. Ki amazur, kinek karján lebegett ? Talán Sandström báró, a svéd követségtől ? — Az nem jelennék meg egy Belinivel nyilvánosan ; hová gondol báró ? Lenz tenorista volt, az Albert színháztól. — Ugyanaz, ki őt a színpadnak megnyerte ? — Ugyanaz. — Mondják, hogy e hölgy képességei kitűnőek. No meglássuk, mennyire valósítja a hírt. — Meglátjuk! Csak nem szándékozik az Albert színházat meglátogatni a báró ? — Belini kisasszony kedvéért miért ne ? — Báró ön igen élelmes. A fővárosi közmunkák tanácsából. Budapest 1876. julius 6-án.*) Az ülés báró Podmaniczky Frigyes alelnök által megnyittatik. — Újabban ismét 2 ajánlat érkezett a sugárúti telkok megvételére. Egyik elfogadtatott, a másik nem vétethetett figyelembe. A September hóban Budapesten tartandó IX. nemzetközi statisztikai kongressus előkészítő bizottmányának felszólítása folytán elhatározta a közmunkák tanácsa, miszerint a topographiai és graphikai kiállításon részt vesz. — A kiállítandó tervek választásával az elnökség és műszaki osztály bízattak meg. A közmunkák tanácsa kezdeményezése folytán alakítandó azon vegyes bizottság tagjaivá, melynek kötelessége lenne véleményes jelentést tenni aziránt, mikép lennének a Margithid melletti posványok kiszáritandók és betöltendők és igy káros következményei elhárítandók, a közlekedési miniszter úr részéről : Bodoky Lajos és Kiasz Márton felügyelő urak küldettek ki; a főváros hatósága felszólíttatik képviselőinek megnevezésére. A svábhegyi fogaskerekű vaspálya-társaság részéről benyújtott telekfelosztási terv csekély módosítással helyben hagyatott, mindazonáltal azon megjegyzéssel engedélyeztetett, hogy a társaság köteleztetik az utak és utczákra szükséges területeket minden kártalanítás nélkül átengedni. Egyúttal felszólíttatik a fővárosi hatóság: a társaság két fő telekcsoportját összekötő út helyreállításának elrendelésére, mely itt folytatásában hivatva van a zugligeti lejtőig, a Kern-féle telkekhez vezetni. A helyreállítás annyival is könnyebben lenne foganatosítható és eszközölhető, amennyiben majdnem az összes telektulajdonosok nyilatkoztak az iránt, hogy az útra szükséges telekrészleteket átengedendik. Minthogy ő felsége a király határozmánya folytán a budai vár, mint ilyen felhagyatott, és ennek alapján a telkek és építmények nagyobbára a m. kir. pénzügyminisztériumnak adattak át, a minisztérium felszólítása folytán a közmunkák tanácsának lett kötelességévé , ezen telkek felhasználása illetve értékesítése iránt véleményes jelentést tenni. Beható tárgyalás után a közmunka tanács a következő javaslatokat teszi: az úgynevezett felső bástya (séta út) a fehérvári kaputól a bécsi kapuig, az ez alatt elvonuló lovagló ut (alsó bástya) és az Elypse nagyobb része, mint nyilvános sétahelyek továbbra is fentartandók és mint ilyenek a fővárosi hatóságnak átadandók lennének.Az Albrecht-ut mentén és a hegyi pálya alatt, az Elypseből 10 öl mély telkek lennének alakítandók amennyiben itt a szabályozási tervezet szerint házak építendők. — Az ekként alakítandó telkek elárusíthatók lennének. Minthogy az Albrecht útnak a bécsi kapuig leendő folytatása, tényleg megkezdetett, a bécsi kaputól balra, és az ezen útba eső telkek, a közmunkák tanácsának lennének átadandók, másrészt a József bástya átengedése végett a katonai kincstárral a tárgyalások megindítandók, minthogy az út ezen bástyát átmetszi, és az ottani anyag az úttest feltöltésére lesz felhasználandó. A halászbástya, szintén mint fennálló sétány, a fővárosi hatóságnak hasonlólag át lenne adandó, az ott létező Casematák azonban lebontandók és eltávolitandók lennének, mi által a Mátyás templom láttárja tetemesen nyerni fogna. A fehérvári kapun kívül fekvő 1779 —1780/40. sz. telkek ellennének adandók, a telek terjedékeken kívül, melyek a Tabánból a várba vezető út helyreállítására szükségesek. A bécsi kaputól a Ferdinand kaszárnyáig vonuló fal átengedése is előmozdítandó lenne, a bécsi kapunál tervezett kocsi feljárat létesíthetése végett. A 34. számú háznál, valamint az iskola lépcsőnél létező casamaták bérbe lennének adandók. A vár keleti oldalán lévő azon telekrészek, melyek az illető háztulajdonosok részéről bérben hivatnak, a bérleti viszony rendezendő, és továbbra fentartandó lenne, minthogy még véglegesen nem döntetett el, hogy a sétány ezen oldalon is folytattassék-e vagy sem ? A Ferencz-József kapu, és bécsi kapu közlekedési tekintetből azonnal eltávolitandók. A cs. kir. osztrák állam vaspálya tulajdnát képező telekcsoportoknak végleges szabályozása, a városi hatóság részéről felterjesztett terv alapján, csekély módosításokkal jóváhagyatott. Ilyenek a) *) Tárgyhalmaz miatt késett. — Visszaadhatom a bókot, ha az akar lenni. S ezzel a két ifjú nagy nevetéssel távozott. Én szabadon lélekzem. — Hála égnek, hála égnek, —gondolom. Csakhogy színésznő e hölgy, és nem Zehren Constance. Nem örültem volna, ha ama nyegle karján látom, s e két uracs is oly hangon szólna felőle ! Első pillanatban nem gondoltam meg, hogy csak a hölgy után kellene sietnem, és még egyszer megláthatom. Most már hasztalan indultam utána, a hölgy eltűnt. Meggyőződve fáradságom sikertelenségéről, felsóhajték, s gondolom. — Hála égnek, jobb ha Belini kisasszonyt többé nem látom. Midőn ezt mondám, szivem hangosan dologott, s tekintetem még mindig keresőleg czirkált a tömegen. Sajátságos visszaemlékezéseket költött bennem ezen ismeretlen hölgy ismerős arcza. Visszaemlékezéseket oly korból, melyben a benyomások örökre maradandók. E visszaemlékezések csak akkor vonultak háttérbe, midőn Paula lakása felé haladtam a hosszú utczákon végig, melyeken ma jártam először. A lakást tegnap tudtam meg az orvostól. Vasárnap lévén, az üzletek és kirakatok zárva voltak, de azért elég pezsgés és élénkség volt az utczákon. Hideg verőfényes deczemberi nap délelőttje volt. A múlt éjjel kevés hó esett, épen elegendő, hogy a házfedeleket beezüstözze s a házak erkélyeit, és díszítményeit felékítse. A sok járókelők A körút és gyár utcza összekötésére tervezett utcza, melyet az államvasut közvetlen a fenálló épületéhez óhajt áthelyeztetni, felhagyatik, minthogy ezen összeköttetés úgy a szabad tér, valamint feljebb a Podmaniczky utcza által eszközöltetik. Ha azonban az államvasút a telkén keresztül tervezett utczát mindazonáltal — saját költségén — nyitni szándékolná, a közmunkák tanácsa azt nem gátolná és akadályozná. b) Az indóház előtt alakított szép kert jelenlegi vonala fenntartatik, minthogy a szabályozási vonaltóli eltérés igen csekély és szabad szemmel alig észlelhető. c) A Nándor hidnak a váczi út felőli lejáratánál : a vasút határvonala fenntartandó, és csak is a jobbról és balróli telkek sarkai vágandók le. d) A vaspálya mentén a Szabolcs utczával egyenkörűen tervezett utcza felhagyandó, mivel az nagyobb forgalommal soha sem birandván, a megnyitással, kövezéssel, világítással és fenntartással járó tetemes költségeket semmi nem nyújtandó előnnyel ki nem egyenlítené és pótolná. A műszaki osztály előterjesztésére elhatároztatott a Jochem mérnök által biit szabadalommal ellátott, és Bécs melletti Mödlingben sikerrel alkalmazott, Schattauban készített és előállított „műdarak“ járda kövezetteli kísérlet megtétele. Ennek folytán azóna után, a gymnasium előtt a kövezet ezen anyagból lesz előállítandó. Vállalkozó Cathri J. a tartósságért 2 évig oly képen szavatol, hogy a f ölenkénti 13 frtár felerészben 2 év múlva, másik felerészben pedig 3 év múlva lesz kifizetendő. Ha azonban a kövezet nem bizonyulna jónak és kielégítőnek , vállalkozó köteles azt ismét felbontani és eltávolítani, anélkül, hogy bárminemű fizetést vagy kártérítést követelhetne. Következő építési engedélyek akadálytalanul lesznek kiadandók: Lindmayer Józsefnek III. ker. országúton 446. sz. a. pince és présház. Jamniczky Lajosnak VI. ker. a Uj utcza 25 sz. a. 2 emel. lakházra. Minich Józsefnek VII. ker. Hársfa utcza 14. sz. a. 1 emel. felépítésre. Szabó Albertnek VI. ker. Sugárúton 119. sz. a. 1. emel. nyaralóra Steiger Gyulának IV. ker. Calvin tér 2 s7. a. 3. e 11. lakházra. Lovassy Ferencznek Vili. ker. Ősz utcza 8. sz. a. 3. emel. lakházra Winkler Ferencznek, VIII. Gólya utcza 5. szám alatt földszintes toldalékra. A jegyzőköny hitelesítésével Házmán Ferencz és Takácsy Miklós tanácstagok bízattak meg, gyűlés elé mégis beterjeszti tudomásvétel végett. Legnevezetesebb változtatás az, hogy a kórházi díjakat ezután nem a kér elöljáróságok, hanem e czélra kinevezett biztosok szedik be. A változtatások tudomásul vétettek. A barak kórházi főorvosok a várostól a télen még 30 forint havi comfortébb pénzt kértek. A tanács azt mondta nekik: azt nem lehet, hanem mivel a Ludoviczeumig úgy is megy lóvonatú vasút, számítsanak fel naponkint húsz kra lezárt szó végén mutassák be a számlát. Ezek azonban nem elégedtek meg evvel, hanem felfolyamodtak a közgyűléshez, mely ma alig harmincz tag jelenlétében Királyi Pál, Havas és Márkus Ignácz, Kán, Kammermayer, és Gerlóczy stb. különböző irányú felszólalásai után hosszú vita eredményekép kimondotta, hogy a Karak-kórház főorvosainak fizetése egyenlősittessék a Rókus kórházi főorvosok fizetésével s a jövő évre a költségvetésbe már a fedezetről történjék gondoskodás. A jelen évre pedig a tanács utasittatott, hogy a budgetben fedezetét nem lelő fizetés különbözet mikép leendő fedezését illetőleg tegyen javaslatot. E szerint a barak kórházi főorvosok komfortébb díj iránti kérvénye a fizetés 800 frt s a szabályszerű lakbér illetményre felemelésével itéztetett el. Nyári Pál síremlékének Nyáregyházán augusztus 13-án leendő ünnepélyes leleplezésére Pestmegye meghitta a fővárost. A közgyűlés Királyi Pál meleg szónoklata után elhatározta, hogy ez ünnepélyen magát egy küldöttség által képviselteti, melyet a főpolgármester vezet, s melynek tagjai Kamermayer, Gerlóczy, Királyi Pál, b. Liptay Béla, Tavaszy Endre, Halász Géza, Thais Elek, Dobos Ferencz, Ráth Károly gyáros s többen, kikhez a bizottság tagjai közül mások is csatlakozhatnak. Ezzel a közgyűlés befejeztetett. Budapest főváros közgyűlése. — Julius 13. — A mai közgyűlés a belügyminiszter két leiratának felolvasásával kezdődött: a lovag-utczai iskolai építkezés és a kereszt-utczai iskola toldalék építése tárgyában, melyek mint a közoktatásügyi miniszter leirata is a polgári iskolai tanítói állomások szervezésének jóváhagyása tárgyában — tudomásul szolgáltak. A házi szemét kihordási díjaknak lakrészek szerinti kivetése és beszedése iránti tanácsi előterjesztés, mivel a jelen voltak nem tették ki a bizottság egy negyedrészét s külön meghívóval sem hivattak meg ezen ügy tárgyalására, — az ügyrend megsértése nélkül nem volt tárgyalható, miért is jövőre halasztatott. E javaslatban ugyanis ismét adóemelésről van szó. Két elmaradhatatlan vízfogyasztási díj iránti felfolyamodás elintézése s a sugárúti csőrakarási díjnak a közmunkatanács követelése szerint a házi pénztárból való kiutalványozása elhatározása után tárgyaltatott az 1876 évi közmunkaváltsági díjak megállapítása. Az előterjesztés abban áll, hogy egy napi közmunka 40 krral, egyfogatú kocsi 1 frt 20 krral, kétfogatú 2 frt 30 krral legyen megváltható. Elfogadtatott: A sugárúton létesítendő lóvonatú vasút iránti bizottmányi tárgyalások eredményéről való előterjesztés, hogy t. i. a közúti vaspálya társaságnak szeptember előtt össze nem hozható közgyűléséig a tárgyalásoknak el kellett halasztatni, azzal vétetett tudomásul, hogy miután a miniszter az ügyet sürgetésnek mondotta ki, az eredményről s a halasztgatás okáról a közgyűlés által értesíttetni fog, hogy ne három olyan gyanú a fővárosra, mintha a munka haladéktalan megkezdését is késleltetné. Az összekötő vasút építésénél némely nehézségek merültek fel, melyek kiegyenlítésére értekezletek tartottak. A tanács ma előterjeszti ezek eredményét. Ez elfogadtatott, kivéve azon pontot, hogy a közlekedésügyi miniszter kívánsága szerint a kőbányai ligeti uton egy 8 méter széles áthidalás csak a tervezett út kiépítésekor létesíttessék. E pont Scheidh indítványára oly kép fogadtatott el, hogy a kormány most mindjárt építse ki a áthidalást, hogy az út bármikor megnyitható legyen. Erről a közlekedési miniszter feliratilag értesíttetik. Dr. Pőzel István árvaszéki jegyző 3 hóra szavazatjoggal ruháztatott fel az árvaszék üléseiben. A belügyminiszter felolvasott leirata szerint, helybenhagyta Hileczky Béla kórházi gondnoknak szabályon kívül 1500 forint teljes fizetéssel lett nyugdjazását. Tudomásul szolgál. Győr megye átirata a hagyatéki osztálytételeknek a közjegyzők kezeiből a bíróságok hatáskörébe teendő visszahelyezése tárgyában a belügyminiszterhez intézett feliratának pártolását illetőleg tudomásul vétetett és levéltárba tétetett. A kórházi eljárás módosítását is felvette tanácskozás tárgyai körébe a 9-es szervező bizottság; a hozott megállapodások azonban olyanok (a kezelést és a kórházi díjbeszedést illetik), hogy a tanács a maga ügykörében is elintézheti és érvényesítheti azokat. Meg is tette, csakhogy a köz ÚJDONSÁGOK. A hivatalos lapból. A király Chaby Ödön, gróf Kornis Emil és Stesser József belügyminiszteri fogalmazóknak a miniszteri titkári czimet és rangot, Forray Ferencz segédfogalmazónak a miniszteri fogalmazói czimet és rangot adományozta, Rath Károly gyakornokot pedig tiszteletbeli miniszteri segédfogalmazóvá nevezte ki; továbbá Saárossy-Kapeller Ödön miniszteri fogalmazónak a miniszteri titkári czimet és rangot díjmentesen adományozta. Uj postajárat. A kassai magy. kir. postaigazgatóság részéről közhírré tétetik, miszerint az ungmegyei Turia- Remetén fölállított uj postahivatal f. évi augusztus hó 1-én kezdendő meg működését és összeköttetését Turia- Remete és Perecseny közt naponta közlekedő küldönczkocsi postajáratok által fogja nyerni. Ezen postahivatal kézbesítési kerületét következő helyek képezendik: Bisztra-Turia, Likicar, Lipócz, Lumsur, Mokra, Paszika-Turia, Polena-Turia, Polena-Butta, Poroskó, Priszlóp, Rákó, Turia-Remete, Kis-Turisza, Nagy-Turisza, Ujszemere és Vulsinka. Az ügyvédi kamarákból. A budapesti ügyvédi kamara részéről közhírré tétetik, miszerint Dóczy Tivadar budapesti ügyvéd és kamarai tag az ügyvédkedésről önkéntes lemondása folytán a kamara lajstromából kitörültetett. Az eperjesi ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Róth Gergely előbb késmárki utóbb pedig lőcsei ügyvéd az ügyvédség gyakorlatáról lemondván, saját kérelme folytán a kamara ügyvédi lajstromából kitörültetett. — A kecskeméti ügyvédi kamara részéről közhírré tétetik, hogy Nagy Imre és Szokolay Mihály kecskeméti lakos ügyvédi lajstromába folytatólag felvétettek. Jótékonyság: Kisovits József veszprémi kanonok és az ottani városi r. kath. iskolák igazgatója az ismétlő oktatás buzgóbb vezetésére szolgáló ösztönzésül három tanító részére évi 50—50 forintot és egy öt fát ajánlott mindaddig, mig e jutalmazásnak megfelelő alapítványi tőkét lesz képes letenni. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter ez okból nevezettnek elismerését nyilvánította. Lapunk negyedik oldalán a keleti háború színteréről egy igen kimerítő eredeti térképet vesz az olvasó. Hogy nem adtuk külön mellékletül külön lenyomatban e térképet, hanem úgy intézkedtünk, hogy az folytonosan rendelkezésére álljon minden nap minden olvasónak, azt hisszük, ezzel csak czélszerű szolgálatot tettünk olvasóink igényeinek. — A m. kir. honvédelmi miniszter a törvényhatóságoknak megküldte azon újabb rovatos mintát, amelybe az idei hadjutalék végleges számbavételének eredményéről szóló kimuatás lesz bevezetendő. Felhívja egyúttal a törvényhatóságok közönségét, hogy a sorozó járásonként külön-külön összeállítandó kimutatást, a katonai és honvédségi adatokkal való egyezést igazoló záradékkal ellátva, folyó évi augusztus 30 ig hozzá terjesszék föl. A külön értesített horvát-szlavonországi sorozó járásokra nézve, amelyekben a hadjutalék végleges számbavétele későbben fog eszközöltetni, a kimutatások fölterjesztésének határideje utólagosan fog kitüzetni. A magyar tisztviselők országos egyesülete tegnap választmányi ülést tartott Baja Gergely elnöklete alatt. Elnök jelenti, hogy f. hó 17 -én lesz a rendes évi közgyűlés, azután felolvastatott az évi jelentés s a zárszámadás. Dánielik miniszteri tanácsos jelentést tesz a tisztviselők árváinak javára rendezett ezüst sorsjáték tárgyában ; tekintve ugyanis a jelen viszonyokat, melyek ily jótékony czéloknak nem kedveznek, a sorshúzás a pénzügyminiszter engedélyével kedvezőbb időre, november 3-ra halasztatott, amidőn a húzás okvetlenül meg fog tartatni. Ily értelemben értesíttetnek körlevelek által mindazon helybeli s vidéki kereskedők, testületek és egyesek, kik ily sorsjegyek birtokában vannak. — Az izr. kéz-és földmivelési egylet dr. Schönberg Ármin elnöklete alatt választmányi ülést tartott, melyben arról folyt a tárgyalás, hogy ha egy vagy másik felszabadult legény az ipar valamely ága iránt rendkívüli tehetséget és hajlamot mutat, azt az egylet valamely hazai vagy külföldi intézetbe küldené magasabb fokú kiképeztetés végett. A választmány ez eszmét általában pártolja, azt a közgyűlésnek ajánlani fogja olyképen, hogy ezen pont az alapszabályokba is felvétessék. — Továbbá határoztatok, hogy Wahrmann Sándor, az ismétlő iskola igazgatóját, ki most nehány heti szabadságra tarvozik el, Winter Sámuel fogja helyettesíteni. — A női munka képviseltetése a szegedi kiállításon. Az orsz. nőiparegyesület a szegedi kiállítás rendezője által felhivatván, hogy a női iparágak képviseléséről gondoskodjék, körlevelet bocsátott ki úgy az egyesületekhez, mint egyesekhez. A beküldési határidő még nem érkezett el, azonban már eddig is több mint száz igen érdekes tárgy van kiállítva s nemcsak a rendes varrás s díszmunkák, de a virágkészités, kesztyüvarrás, könyvkötés, lombfürészelés, csipkekészités stb. is képviselve vannak. A munkák felvétele az orsz. nőipartanoda helyiségében (nagy keresztuteza 2. sz.) naponként délután 2—7-ig történik. Remélhető, hogy az alkalommal a hazai női munkaképesség a jelenlegi helyzetnek megfelelő módon lesz feltüntetve. — Kunhegyesről írják lapunknak: Winternitz Ignácznak tisza-beői izraelita hitközség iskolájában f. h. 9-én tartott negyedévi vizsgálatán várakozásomat a vizsgálat fényes sikere nagyban fölülmúlta. Az iskola külső berendezése nem törvényszerű ugyan, — és ez a hitközség vétkes hanyagságának tudandó be — de annál nagyobbszerű, jellemző annak belső berendezése: a hazafias, magyar szellem, a morális vallásosság szeplőtlen jellege, a szigorú fegyelem és rendtartás képezik az iskola fölényét. Öröm volt hallani a növendékek szabatos előadásai széles ismeretükről tanúskodó feleleteit. Tegnap 8-án este 6 órakor Zsengellér K. házában tűz ütött ki; a féktelen elemek iszonyúan pusztították az épület alsó részét, de szerencsére tovább nem harapózott, mert a még idejében megkondult vészharang tettre hitta a polgárságot, mely a pusztító elemeknek két órai erőlködés után véget vetett. Talpon termettek a városi hatóság közegei és az összes intelligentia, intő példa gyanánt a köznépnek, hogy nem irtóznak a veszélyes munkától. Két ember a kőfalról le is zuhant és félájultan rogyott össze, de egy kis fecskendezés után felocsúdott és iszonyú véres fővel tovább folytatta munkáját. A tűz okát nem tudhatni, némelyek azt mondják, hogy irigy lelkek gonosz keze szította azt! — Távgyaloglás Budapestről Párádra. Az athletikai klub tagjai tudvalevőleg Párádra távgyaloglást tartanak. A táv. k b. 85 ang. mföld (136 kilometer) s a verseny bajnoki czimért történik, mely 3-szor egymásután 30 óra alatt megnyerendő. Ajánlja: Gr. Eszterházy Miksa elnök. I. Dij. a) Arany állam-érem s a bajnoki jelöltség az 1-ső győzelemért, ha győztes 30 óra alatt beérkezik. Különben ezüst egyleti érem. b) Ezüst egyleti érem a 2-ik győzelemért, c) Ezüst egyleti érem a 3-dik vagy döntő győzelemért, továbbá egyleti disz serleg és a bajnoki ezim. II. Dij. Ezüst egyl. érem (a 2-ik beérkezőnek.) III. Dij. Ezüst egyl. érem (a 3-dik beérkezőnek.) A többi beérkezőknek egy egy bronze érem, 48 órán túl beérkezők nem dvasztatnak. — Részletes propositiók: Az indulás a nemzeti színház előtti térről a választmány s a t. tagok jelenlétében egyszerre történik, és pedig jul. 23-án vasárnap d. u. 4 órakor. A handicapok urak, a többiek után, egyenként indulnak, a kivetett handicap szerint. Indulás előtt minden pályázó kézfogás és becsület szavával kötelezi magát a járás szabályai szigorú és lelkiismeretes megtartására, s futás és mindennemű segédeszköz teljes mellőzésére. A távgyaloglók a következő állomásokat kötelesek érinteni: Czinkota, Kerepes, Gödöllő, Bónoka, Bessnyő, Aszód, Hatvan, Hort, Gyöngyös, Kápolna, Verpelét, Kőkút, Recsk és Parád (timsós fürdő). A Budapest-parádi út több pontján (nevezetesen Bónoka, Besnyő, Gyöngyös és Kápolna) választm. tagok fognak állomásozni, kiknek láttamozása teljes érvénnyel bír. Párádon a magyar athletikai Club arra kiküldött bizottsága, a bírák, titkár, művezető stb. a versenyzőket a czélpontnál bevárják, melynek könnyebb megtalálhatására a szükséges intézkedések megtétetnek. A verseny eredménye azonnal a pesti „Lovar egylet“ titkárságának sürgönyöztetik. Az érmek átadása a bizottság által Parádon Anna napján (július 26.) az Anna-bál előtt lehető nagy nyilvánosság és ünnepéllyel történik. Versenyruha ajánltatik, de egy színes sapka hordozása kötelező, s a Club jelvénye kitűzendő. — Pálcza vagy bot hordozása 11 méter magasságig — szinte meg enengedtetik. — Történeti emlékű golyó. A „Selmecz“-ben olvassuk a következő apróságot: „Azon gyilkos golyó, mely a forradalom jeles vértanújának, gr. Batthyáni Lajosnak életét kioltás állítólag egy selmeczi hajdú birtokában van, ki múlt héten Batthyáni Ferencz gróf itt időzése alkalmával tudatá a városi főjegyző úrral, mint a gróf iskolatársával, hogy e golyót a nagy vértanú fiának óhajtaná adni. Említett hajdú azt állítja, hogy a golyót ama szomorú eset napján az „Újépület“ faraktárában lelte, hova a testen keresztül hatolva esett. — Nagy háborgás volt múlt héten a Balatonon. Az éjszaki szél valóságos viharrá nőtt, s úgy felkorbácsolta a hullámokat, hogy mesze kitörtek a partra; olyan bömbölés zaja hallatszott a viz felett, mintha két nagy tábor vívta volna csatáját, mig a habok ösztört csepjei köd alakban ültek a viz felett. A siófoki mólo nagy köveit meghágták a hullámok s feltörtek a fürdőház padlózatára, mely a vizszintől egy méter magasságra van. A viz nagy darabokat elfoglalt a szárazföldből. A vizimadarak messze költöztek a berkek poshadt vizébe, rosszékbe. Nagyon felháborodott, midőn meghalld, hogy már két hét óta a fővárosban vagyok. — Lehetetlen, — mondá — lehetetlen, hogy két hétig hozzánk ne jött volna; mi ép annyi idő óta várjuk naponként. Lehetetlen, ekkor valódi hét értékű medvék lehetünk ! — Mindenkinek saját maga az első, öreg. Rendén lett volna-e, ha legelőször ide jövök és Paula kisasszonyt kérdezem, hogy mi legyen tulajdonkép a nagy Györgyből ? — Az őrmester ősz fürtéit borzalgatá. — Igaz, igaz, a férfi legyen független. Máskép van ez a nőnél, főleg a leánynál. Azért jöttünk el velük rögtön, mert szükségök volt valakire, ki a dolgaik után lát, főleg a berendezésnél volt ránk nagy szükség. A hölgyek csak mindig hölgyek maradnak, a férfi pedig férfi. No e nézetet mindenki oszthatja vélem, ki a fogvájót a pajta kapujától megkülönböztetni képes. Osztjuk-e a véleményt? — Kétségtelen, kedves Szüszmilch, kétségtelen. Nos ön ezóta mindig itt volt, igen természetesen. — Természetesen, — szólt az öreg, vélem szemben egy szék szélére kuporodva, ezáltal jelét adva a tiszteletnek, melyet tanusitni irántam kötelességének ismert. — Aztán eltekintve mindentől, az én fejem nélkül nem sokra mennének, —• jegyzé meg folytatólag. — És keze nélkül, nemde? (Folytatása következik.) gyors léptekkel haladtak a járdán ; a gyönyörű fogatok sebesen robogtak tova a deres kövezeten. Még a bérkocsisok meghajtott lovai is ma gyorsabban haladtak a szokottnál. Ez élénk mozgás láttára nehéz álmaim elvonultak. E hatalmas áramlatban fiatalnak, erősnek érzem magam, s ez áramlat nem hogy elsodort volna, hanem magával ragadott. Minden, amit láttam, új, nagy és szép volt előttem; ki tudja, ez áramlat mily pompás parthoz visz ? Egy kellemes pontot már látni véltem, honnan egy kedves alak intett felém. Meggyorsítán léptem, s majdnem lélekszakadva értem egy jókora csinos ház elé, egyik előkelő külvárosban. A kapushoz kérdést intézve, a második emeleten jelzé Zehrenné lakását. — De úgy hiszem nincsenek honn, —jegyzé meg utólag a kapus. — Senki? — Talán az urfiak egyike. — Majd meggyőződöm felőle, — mondom. — Talán valami megbízása van, melyet én is teljesíthetnék? — Nem, magamnak kell felmennem. A kapus nem nagy bizalmat érezhetett személyem iránt, gyanús szemmel pillantott rám, midőn kis ablakát becsukta, nem voltam neki elég előkelő. A lépcsőn felsietve, kezemet egy csengetyű nyomára helyezem, mely fölött réztáblán „Zehrenné“ és „Zehren Paula“ neveit olvasom. Vájjon a fiuk közül melyik van honn ? Egymásután látni véltem őket, Benno, Kost és Oskart, végre képzetemben mindhárom megjelent előttem az ajtóban. De ime, léptek közeledtek, melyek nem lehettek a fiuk léptei. Az ajtó megnyílt, s én megpillantám az őrmester barázdás barna arczát; világoskék szemeit kérdőleg meresztő rám. — Jó napot őrmester úr, — mondám. Az őrmester meglepetésében majd kiejtő kezéből a csomó ecsetet. — Én istenem, hisz itt van végtére valóban. Ne hogyan fogunk örvendni; a nagyságos asszony, az urfiak és leginkább a kisasszony. Lépjünk be a szobába. S kezemet megragadva, bevont a lakásba, melynek ajtaját gondosan bezárta. Egy szobába vezetett, melynek bútorzata mint régi ismerős üdvözölt. Az öreg még mindig szorongatta kezemet, s egyre másra mondogatá: — És mily pompásan nézünk ki, azt hiszem ismét főztünk! Mit dolgoztunk az utóbbi időben, hogy kezünk ily kérges? Roszul folyt dolgunk? No de derekasan tartottuk magunkat, s ez a fődolog! Mióta szabadultunk ki ama átkozott ketreczből ? Így kérdezett folyvást, és lenyomott egy ka