Egyetértés, 1876. július (10. évfolyam, 149-178. szám)

1876-07-14 / 161. szám

nem egyéb koholmánynál (Alig íriszük Szert.) Igaz — mondá Risztics — hogy a r. kath. nem álltak pártunkra, hanem semlegesek és küzdelmünk si­kerét várják; de az orthodoxok barátaink s azt ki­áltozzák felénk: „Adjatok nekünk fegyvert, s Bosz­niába nem kell sereget küldenetek!“ A Drina had­­sereghez pedig csoportonként tódulnak. Ugyanezt mondhatjuk Bulgáriáról is. Rósz néven vették Mi­lán fejedelemtől, hogy kiáltványában az osztrák ha­tárok sérthetlensége mellett szólt, ezt oda magya­rázván, mintha Szerbia leereszkedőleg nyilatkozott volna Ausztriáról. Az illető rész azonban intésül volt szánva az omladinának, melynek közreműkö­dését szemünkre hányják. Hogy pedig az omla­­dinától pénzsegélyt kaptunk volna, nem igaz: nem szorultunk mi sem pénzére, sem embere­ire. Nekünk Ausztria barátságára van szükségünk, mert Ausztria a kapu, melyen át Szerbia a nyugat­tal közlekedik. Nyilvánítottam is, három éve, ön feje­delme előtt: Ausztria kaput nyithat, de zárhat is előttünk. — A mi harczunk nemzeti s csupán a szerb területre szorítkozó; azonban nem az összes szer­­bül beszélőkre nézve nemzeti. Az odaát történő iz­gatásokról mit sem akarunk tudni, sőt óvakodunk azoktól; fegyvereink kizárólag a törökök ellen for­­ditvak s az eredmény isten kezében van. Ezen érzületünket legyen szives nyilvánosságra­ hozni. — A miniszter végül a börzéről beszélt s az arany­árfolyam eséséről, mit úgy tekint, mint a háborút illető azon felfogás igazi jelének, hogy az tisztán h­elyi természetű. — Ezzel a félórai beszélgetés véget ért. A mai nap folytán még a következő táv­iratokat vettük Belgrádból: B­e­l­g­r­á­d, jul. 12. („B. C.“) (Szerb forrás.) Lesjanin ezredes egy látszólagos megkerülési ma­­nőverje következtében a török csapatok Osman pasa vezérlete alatt megrohanták a szerbeket, de ezektől ötödször is visszaverettek. A szerbek nagy men­­­nyiségű lőszert és sok vágómarhát ejtettek zsák­mányul. B­e­l­g­r­á­d, jul. 13. („B. 0.“) (Szerb forrás.) Osztoics kémszemlész csapatai a Viddinhez legkö­zelebb eső helységekig portyáznak, hol számos falut foglaltak el. B­e­l­g­r­á­d, jul. 13. („B. C.“) (Szerb forrás.) Egy török ágyúhajó lövöldöz egy bolgár falut, me­lyet a felkelők és a szerbek elfoglaltak. Több olda­lon jelentéktelen csetepaték voltak. A tegnapi hivatalos lap a „Tisza“ von­tató hajó ismeretes meglövetése ügyében a kö­vetkező hirdetést teszi közzé: „Midőn a szerb fejedelmi kormány mély saj­nálatát fejezi ki azon eset fölött, mely csak félreér­tésből származott, ezennel kijelenti, hogy szigorú vizsgálatot rendelt el s egyidejűleg megparancsolta, hogy az illető őrállomás parancsnoka felelősségre vonassák és megbüntettessék. A fejedelmi kormány egyszersmind szigorúbbá tette a rendszabályokat az iránt, hogy ily kellemetlen esetek a jövőben elő ne fordulhassanak. Mert a­mily mértékben vigyáz­nunk kell arra, hogy a török kormány Szerbiát a vízről ne támadhassa meg, épen úgy iparkodnunk kell, hogy a Dunán a szabad hajózás akadálytala­nul folyhasson. Különösen iparkodnunk kell kerülni mindent, a­mi csak a legcsekélyebb okot is szolgál­tathatná a szomszédos monarchiának elégületlen­­ségre.“ A görög kormány ismételve kijelen­tette, hogy a hadviselő felekkel szemben teljes semlegességet akar követni. De folyton szapo­rodnak a jelenségek, melyekből azt lehet kö­vetkeztetni, hogy Athénben nem igen komo­lyan veszik ez ígéretet. A görög király rögtöni hazatérését franczia lapok a kormány harczias czéljaival hozzák összefüggésbe. Újabban je­lentik, hogy Görögország a bajor kormánytól 14,000 darab chassepot-fegyvert vásárolt ama készletből, mely a francziáktól vétetett el a nagy háború alkalmával; e fegyver darabja 24 frankba kerül. A szultán a következő problamátiót in­tézte a bosnyákokhoz: „Üdvözletemet a hű boszniaiaknak. Istenben és példás vitézségtekben bízva felhívlak benneteket, hogy ragadjatok fegyvert hi alattvalóim valamen­­­nyien, az írás szavai szerint a 17—70 évesek. Har­­czoljatok közösen katonáimmal és fojtsátok el a szerbek és montenegróiak lázadását. Az állam­nak kitűnő szolgálatot tesztek ezzel, és ellensé­geinknek ismét megmutatjátok, hogy mit értek. Kérem istent, hogy szent oltalmába vegyen benne­teket. Murád.“* Berlin, julius 12. Az itteni diplomatiai körök­höz érkezett harczi hírek nagyon kedvezőtle­nül szólnak Cser­na­je ff hadtestéről. Azt vélik ugyanis, hogy a szerb hadsereg maradvá­nyától teljesen elvágatott volna. Zimony, julius 12. Belgrádból hivatalosan jelentik: „P­a­v­l­o­v­i­c­s vojvoda parancsnoksága alatt Bosk­ovich dandárnok, Muszticz, Vukalo­­vich, Milicsevics vezetők és Petrovich archimandrita 6000 főnyi montenegrói s herczegovinai csapatokkal megszállták Eleket. Bilyecz és Sztocz mellett hat török falu megadta magát. — Nikita fejedelem útban van Mosztár­­b­en.“ — Bel­­grádon szomorú hangulat uralkodik. Ma 120 sebe­sült érkezett ide. Egy mai napi parancs szerint a szerbek urai maradtak minden hadállásuknak. Ki­látás van néhány napi fegyverszünetre, mivel ké­szülődések folynak egy nagyobb ütközethez. A sebe­sültek elismerőleg szólnak a törökök vitézségéről. Zimony, julius 13. Cettinjéből 9-iki kelettel jelentik, hogy Nikita fejedelem a gaczkói keni­­­­letben főseregével elfoglalta Cziniczát s ott tábort ütött. A nizámok visszavonultak a kis Gaczkó erődbe. Az egész hadmivelet csata nélkül ment végbe. Belgrád, julius 12. A harmadik fölkelősereg vonakodik harczba menni. Átalában azon nézet kezd elterjedni, hogy Szerbia csak Montenegro vagy közvetve Oroszország érdekében fárad saját hasznára való kilátás nélkül. Pénz és a tartalék teljesen kifogyott. Katastrophától tartanak. Novi Bazárjuk 11. (Török forrásból.) Az Eski Kilissé őrséget megrohant szerbek véres vereséget szenvedtek és több mint 500 embert, ugyanannyi fegyvert és tölténytartót hagytak a csatatéren. A törökök csak néhány embert vesztettek halottak és sebesültekben. A szerbek által az erősséggel átel­­lenben lévő dombon felállított ágyúból alig történt öt lövés, midőn egy az erődből kilőtt ágyúgolyó ál­tal szétromboltál ott. Ha a h­arczolókat az éj meg nem lepte volna, a szerbek 4000 főnyi összes had­ereje megsemmisül. TÁHCZA: Üllő és kalapács. — Regény. — írta: Spielhagen Frigyes. HARMADIK KÖTET. (Folytatás.) III. Rész. — Látta ön Belini kisasszonyt ? — kérdé egy mellettem álló tiszt ismerőseit. — Ez volt Belini kisas­szony a szürke selyem ruhában, kás­­mér svállal, s­ fején kaczér kalapkával ? — Ugyan­az. Nemde megbűvölő. — Gyönyörű. Ki amaz­ur, kinek karján lebe­gett ? Talán Sandström báró, a svéd követségtől ? — Az nem jelennék meg egy Belinivel nyil­vánosan ; hová gondol báró ? Lenz tenorista volt, az Albert színháztól. — Ugyanaz, ki őt a színpadnak megnyerte ? — Ugyanaz. — Mondják, hogy e hölgy ké­pességei kitűnőek. No meglássuk, mennyire való­sítja a hírt. — Meglátjuk! Csak nem szándékozik az Albert színházat meglátogatni a báró ? — Belini kisasszony kedvéért miért ne ? — Báró ön igen élelmes. A fővárosi közmunkák tanácsából. Budapest 1876. julius 6-án.*) Az ülés báró Podmaniczky Frigyes alelnök által megnyittatik. — Újabban ismét 2 ajánlat ér­kezett a sugárúti telkok megvételére. Egyik elfo­gadtatott, a másik nem vétethetett figyelembe. A September hóban Budapesten tartandó IX. nemzetközi statisztikai kongressus előkészítő bizott­mányának felszólítása folytán elhatározta a köz­munkák tanácsa, miszerint a topographiai és gra­­phikai kiállításon részt vesz. — A kiállítandó ter­vek választásával az elnökség és műszaki osztály bízattak meg. A közmunkák tanácsa kezdeményezése folytán alakítandó azon vegyes bizottság tagjaivá, melynek kötelessége lenne véleményes jelentést tenni aziránt, mikép lennének a Margithid melletti posványok ki­­száritandók és betöltendők és igy káros következ­ményei elhárítandók, a közlekedési miniszter úr ré­széről : Bodoky Lajos és Kiasz Márton felügyelő urak küldettek ki; a főváros hatósága felszólítta­­tik képviselőinek megnevezésére. A svábhegyi fogaskerekű vaspálya-társaság részéről benyújtott telekfelosztási terv csekély mó­­dosítással helyben hagyatott, mindazonáltal azon megjegyzéssel engedélyeztetett, hogy a társaság kö­­teleztetik az utak és utczákra szükséges területeket minden kártalanítás nélkül átengedni.­­ Egyúttal felszólíttatik a fővárosi hatóság: a társaság két fő telek­csoportját összekötő út helyreállításá­nak elrendelésére, mely itt folytatásában hivatva van a zugligeti lejtőig, a Kern-féle telkekhez ve­zetni.­­ A helyreállítás annyival is könnyeb­ben lenne foganatosítható és eszközölhető, a­men­­nyiben majdnem az összes telektulajdonosok nyilat­koztak az iránt, hogy az útra szükséges telekrész­­leteket átengedendik. Minthogy ő felsége a király határozmá­­nya folytán a budai vár, mint ilyen felhagyatott, és ennek alapján a telkek és építmények nagyobbára a m. kir. pénzügyminisztériumnak adattak át, a minisztérium felszólítása folytán a közmunkák ta­nácsának lett kötelességévé , ezen telkek felhaszná­lása illetve értékesítése iránt véleményes jelentést tenni. Beható tárgyalás után a közmunka tanács a következő javaslatokat teszi: az úgynevezett felső bástya (séta út) a fehérvári kaputól a bécsi kapuig, az ez alatt elvonuló lovagló ut (alsó bástya) és az Elypse nagyobb része, mint nyilvános sétahelyek továbbra is fentartandók és mint ilyenek a fővárosi hatóságnak átadandók lennének.­­Az Albrecht-ut mentén és a hegyi pálya alatt, az Elypseből 10 öl mély telkek lennének alakítandók a­mennyiben itt a szabályozási tervezet szerint házak építendők. — Az ekként alakítandó telkek elárusíthatók len­nének. Minthogy az Albrecht útnak a bécsi kapuig leendő folytatása, tényleg megkezdetett, a bécsi ka­putól balra, és az ezen útba eső telkek, a közmun­kák tanácsának lennének átadandók, másrészt a József bástya átengedése végett a katonai kincstár­ral a tárgyalások megindítandók, minthogy az út ezen bástyát átmetszi, és az ottani anyag az úttest feltöltésére lesz felhasználandó. A halász­bástya, szintén mint fennálló sétány, a fővárosi hatóságnak hasonlólag át lenne adandó, az ott létező Casematák azonban lebontandók és eltávolitandók lennének, mi által a Mátyás templom láttárja tetemesen nyerni fogna. A fehérvári kapun kívül fekvő 1779 —1780/40. sz. telkek ellennének adandók, a telek terjedékeken kívül, melyek a Tabánból a várba vezető út helyre­állítására szükségesek. A bécsi kaputól a Ferdinand kaszárnyáig vonuló fal átengedése is előmozdítandó lenne, a bécsi kapunál tervezett kocsi feljárat létesíthetése végett. A 34. számú háznál, valamint az iskola lép­csőnél létező casamaták bérbe lennének adandók. A vár keleti oldalán lévő azon telekrészek, melyek az illető háztulajdonosok részéről bérben hi­vatnak, a bérleti viszony rendezendő, és to­vábbra fen­­tartandó lenne, minthogy még véglegesen nem dön­tetett el, hogy a sétány ezen oldalon is folytattas­­sék-e vagy sem ? A Ferencz-József kapu, és bécsi kapu közle­kedési tekintetből azonnal eltávolitandók. A cs. kir. osztrák állam vaspálya tulajdnát képező telek­csoportoknak végleges szabályozása, a városi hatóság részéről felterjesztett terv alapján, csekély módosításokkal jóváhagyatott. Ilyenek a) *) Tárgyhalmaz miatt késett. — Visszaadhatom a bókot, ha az akar lenni. S ezzel a két ifjú nagy nevetéssel távozott. Én szabadon lélekzem. — Hála égnek, hála égnek, —gondolom. Csak­hogy színésznő e hölgy, és nem Zehren Constance. Nem örültem volna, ha ama nyegle karján látom, s e két uracs is oly hangon szólna felőle ! Első pilla­natban nem gondoltam meg, hogy csak a hölgy után kellene sietnem, és még egyszer meglátha­tom. Most már hasztalan indultam utána, a hölgy eltűnt. Meggyőződve fáradságom sikertelenségé­ről, felsóhajték, s gondolom. — Hála égnek, jobb ha Belini kisasszonyt többé nem látom. Midőn ezt mondám, szivem hangosan dolo­­gott, s tekintetem még mindig keresőleg czirkált a tömegen. Sajátságos visszaemlékezéseket költött bennem ezen ismeretlen hölgy ismerős arcza. Visszaemlékezéseket oly korból, melyben a benyo­mások örökre maradandók. E visszaemlékezések csak akkor vonultak háttérbe, midőn Paula lakása felé haladtam a hosszú­ utczákon végig, melyeken ma jártam elő­ször. A lakást tegnap tudtam meg az orvostól. Va­sárnap lévén, az üzletek és kirakatok zárva vol­tak, de azért elég pezsgés és élénkség volt az ut­czákon. Hideg verőfényes deczemberi nap délelőttje volt. A múlt éjjel kevés hó esett, épen elegendő, hogy a házfedeleket beezü­stözze s a házak erké­lyeit, és díszítményeit felékítse. A sok járó­kelők A körút és gyár utcza összekötésére tervezett utcza, melyet az államvasut közvetlen a fenálló épületé­hez óhajt áthelyeztetni, felhagyatik, minthogy ezen összeköttetés úgy a szabad tér, valamint feljebb a Podmaniczky utcza által eszközöltetik. Ha azonban az állam­vasút a telkén keresztül tervezett utczát mindazonáltal — saját költségén — nyitni szándé­kolná, a közmunkák tanácsa azt nem gátolná és akadályozná. b) Az indóház előtt alakított szép kert jelen­legi vonala fenntartatik, minthogy a szabályozási vonaltóli eltérés igen csekély és szabad szemmel alig észlelhető. c) A Nándor hidnak a váczi út felőli lejára­tánál : a vasút határvonala fenntartandó, és csak is a jobbról és balróli telkek sarkai vágandók le. d) A vaspálya mentén a Szabolcs utczával egyenkörűen tervezett utcza felhagyandó, mivel az nagyobb forgalommal soha sem birandván, a meg­nyitással, kövezéssel, világítással és fenntartással járó tetemes költségeket semmi nem­ nyújtandó előn­­nyel ki nem egyenlítené és pótolná. A műszaki osztály előterjesztésére elhatároz­tatott a Jochem mérnök által biit szabadalommal ellátott, és Bécs melletti Mödlingben sikerrel alkal­mazott, Schattauban készített és előállított „műda­­rak­“ járda kövezetteli kísérlet megtétele. Ennek folytán az­­óna után, a gymnasium előtt a kövezet ezen anyagból lesz előállítandó. Vállalkozó Cathri J. a tartósságért 2 évig oly képen szavatol, hogy a f ölenkénti 13 frt­ár fele­részben 2 év múlva, másik felerészben pedig 3 év múlva lesz kifizetendő. Ha azonban a kövezet nem bizonyulna jónak és kielégítőnek , vállalkozó köte­les azt ismét felbontani és eltávolítani, a­nélkül, hogy bármi­nemű fizetést vagy kártérítést köve­telhetne. Következő építési engedélyek akadálytalanul lesznek kiadandók: Lindmayer Józsefnek III. ker. országúton 446. sz. a. pinc­e és présház. Jamniczky Lajosnak VI. ker. a Uj utcza 25 sz. a. 2 emel. lakházra. Minich Józsefnek VII. ker. Hársfa utcza 14. sz. a. 1 emel. felépítésre. Szabó Albertnek VI. k­er. Sugárúton 119. sz. a. 1. emel. nyaralóra Steiger Gyulának IV. ker. Calvin tér 2 s7. a. 3. e 11. lakházra. Lovassy Ferencz­­nek Vili. ker. Ősz utcza 8. sz. a. 3. emel. lakházra Winkler Ferencznek, VIII. Gólya utcza 5. szám alatt földszintes tol­dalékra. A jegyzőköny hitelesítésével Házmán Ferencz és Ta­­kácsy Miklós tanácstagok bízattak meg, gyűlés elé m­égis beterjeszti tudomásvétel végett. Legnevezetesebb változtatás az, hogy a kórházi dí­jakat ezután nem a kér­ elöljáróságok, hanem e czélra kinevezett biztosok szedik be. A változtatá­sok tudomásul vétettek. A b­a­r­a­k­ k­ó­r­h­á­z­i főorvosok a várostól a télen még 30 forint havi comfortébb­ pénzt kértek. A tanács azt mondta nekik: azt nem lehet, hanem mivel a Ludoviczeumig úgy is megy lóvonatú vasút, számítsanak fel naponkint húsz kra lezárt szó végén mutassák be a számlát. Ezek azonban nem eléged­tek meg evvel, hanem felfolyamodtak a közgyűlés­hez, mely ma alig harmincz tag jelenlétében Királyi Pál, Havas­ és Márkus Ignácz, Kán, Kammermayer, és Gerlóczy stb. különböző irányú felszólalásai után hosszú vita eredményekép kimondotta, hogy a Karak-kórház főorvosainak fize­tése egyenlősittessék a Rókus kórházi főorvosok fizetésével s a jövő évre a költségvetésbe már a fe­dezetről történjék gondoskodás. A jelen évre pedig a tanács utasittatott, hogy a budgetben fedezetét nem lelő fizetés különbözet mikép leendő fedezését illetőleg tegyen javaslatot. E szerint a barak­ kór­­házi főorvosok komfortébb­ díj iránti kérvénye a fizetés 800 frt s a szabályszerű lakbér illetményre felemelésével itéztetett el. Nyári Pál síremlékének Nyáregyházán au­gusztus 13-án leendő ünnepélyes leleplezésére Pest­megye meghitta a fővárost. A közgyűlés Királyi Pál meleg szónoklata után elhatározta, hogy ez ün­nepélyen magát egy küldöttség által képviselteti, melyet a főpolgármester vezet, s melynek tagjai Ka­­mermayer, Gerlóczy, Királyi Pál, b. Liptay Béla, Tavaszy Endre, Halász Géza, Thais Elek, Dobos Ferencz, Ráth Károly gyáros s többen, kikhez a bizottság tagjai közül mások is csatlakozhatnak. Ezzel a közgyűlés befejeztetett. Budapest főváros közgyűlése. — Julius 13. — A mai közgyűlés a belügyminiszter két leira­tának felolvasásával kezdődött: a lovag-utczai is­kolai építkezés és a kereszt-utczai iskola toldalék építése tárgyában, melyek mint a közoktatásügyi miniszter leirata is a polgári iskolai tanítói állomá­sok szervezésének jóváhagyása tárgyában — tudo­másul szolgáltak. A házi szemét kihordási díjaknak lakrészek szerinti kivetése és beszedése iránti taná­csi előterjesztés, mivel a jelen voltak nem tették ki a bizottság egy negyedrészét s külön meghívóval sem hivattak meg ezen ügy tárgyalására, — az ügy­rend megsértése nélkül nem volt tárgyalható, miért is jövőre halasztatott. E javaslatban ugyanis ismét adóemelésről van szó. Két elmaradhatatlan vízfogyasztási díj iránti felfolyamodás elintézése s a sugárúti csőrakarási díjnak a közmunkatanács követelése szerint a házi pénztárból való kiutalványozása elhatározása után tárgyaltatott az 1876 évi közmunkaváltsági díjak megállapítása. Az előterjesztés abban áll, hogy egy napi közmunka 40 krral, egyfogatú kocsi 1 frt 20 krral, kétfogatú 2 frt 30 krral legyen meg­váltható. Elfogadtatott: A sugárúton létesítendő lóvo­­natú vasút iránti bizottmányi tárgyalások ered­ményéről való előterjesztés, hogy t. i. a közúti vas­pálya társaságnak szeptember előtt össze nem hoz­ható közgyűléséig a tárgyalásoknak el kellett ha­­lasztatni, azzal vétetett tudomásul, hogy miután a miniszter az ügyet sürgetésnek mondotta ki, az ered­ményről s a halasztgatás okáról a közgyűlés által értesíttetni fog, hogy ne három olyan gyanú a fővá­rosra, mintha a munka haladéktalan megkezdését is késleltetné. Az összekötő vasút építésénél némely nehézségek merültek fel, melyek kiegyenlítésére ér­tekezletek tartottak. A tanács ma előterjeszti ezek eredményét. Ez elfogadtatott, kivéve azon pon­tot, hogy a közlekedésügyi miniszter kívánsága szerint a kőbányai ligeti uton egy 8 méter széles áthidalás csak a tervezett út kiépítésekor létesíttes­­sék. E pont Scheidh indítványára oly kép fogad­tatott el, hogy a kormány most mindjárt építse ki a áthidalást, hogy az út bármikor megnyitható le­gyen. Erről a közlekedési miniszter feliratilag érte­­síttetik. Dr. Pőzel István árvaszéki jegyző 3 hóra sza­vazatjoggal ruháztatott fel az árvaszék üléseiben. A belügyminiszter felolvasott leirata szerint, helybenhagyta Hileczky Béla kórházi gondnok­nak szabályon kívül 1500 forint teljes fizetéssel lett nyugdjazását. Tudomásul szolgál. Győr megye átirata a hagyatéki osztály­téte­leknek a közjegyzők kezeiből a bíróságok hatás­körébe teendő visszahelyezése tárgyában a bel­ügyminiszterhez intézett feliratának párto­lását illetőleg tudomásul vétetett és levéltárba tétetett. A kórházi eljárás módosítását is felvette tanácskozás tárgyai körébe a 9-es szervező bizottság; a hozott megállapodások azonban olya­nok (a kezelést és a kórházi díj­beszedést illetik), hogy a tanács a maga ügykörében is elintézheti és érvényesítheti azokat. Meg is tette, csakhogy a köz­­ ÚJDONSÁGOK. A hivatalos lapból. A király Chaby Ödön, gróf K­o­r­n­i­s Emil és Stesser József belügyminiszteri fo­galmazóknak a miniszteri titkári czimet és rangot, F­o­r­r­ay Ferencz segédfogalmazónak a miniszteri fogalmazói czimet és rangot adományozta, R­a­t­h Károly gyakornokot pedig tiszteletbeli miniszteri segédfogalmazóvá nevezte ki; továbbá S­a­á­r­o­s­s­y-K­a­p­e­ll­e­r Ödön miniszteri fogalmazónak a miniszteri titkári czimet és rangot díjmentesen adományozta. Uj postajárat. A kassai magy. kir. postaigazgatóság részéről közhírré tétetik, miszerint az ungmegyei Turia- Remetén fölállított uj postahivatal f. évi augusztus hó 1-én kezdendő meg működését és összeköttetését Turia- Remete és Perecseny közt naponta közlekedő kül­­dönczkocsi­ postajáratok által fogja nyerni.­­ Ezen postahi­vatal kézbesítési kerületét következő helyek képezendik: Bisztra-Turia, Likicar, Lipócz, Lumsur, Mokra, Paszika-Tu­­ria, Polena-Turia, Polena-Butta, Poroskó, Priszlóp, Rákó, Turia-Remete, Kis-Turisza, Nagy-Turisza, Ujszemere és Vulsinka. Az ügyvédi kamarákból. A budapesti ügyvédi kamara részéről köz­hírré tétetik, miszerint D­ó­c­z­y Tivadar buda­pesti ügyvéd és kamarai tag az ügyvédkedésről önkéntes le­mondása folytán a kamara lajstromából kitörültetett.­­ Az­­ eperjesi ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik,­­ miszerint R­ó­t­h Gergely előbb késmárki utóbb pedig lőcsei ügyvéd az ügyvédség gyakorlatáról lemondván, saját kérelme folytán a kamara ügyvédi lajstromából kitörültetett. — A kecskeméti ügyvédi kamara részéről közhírré tétetik, hogy Nagy Imre és Szokolay Mihály kecskeméti lakos ügy­védi lajst­romába folytatólag felvétettek. Jótékonyság: K­i­s­o­v­i­t­s József veszprémi kanonok és az ottani városi r. kath. iskolák igazgatója az ismétlő ok­tatás buzgóbb vezetésére szolgáló ösztönzésül három tanító részére évi 50—50 forintot és egy öt fát ajánlott mindaddig, mig e jutalmazásnak megfelelő alapítványi tőkét lesz képes letenni. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter ez ok­ból nevezettnek elismerését nyilvánította. Lapunk negyedik oldalán a keleti h­­á­­ború színteréről egy igen kimerítő ere­deti térképet vesz az olvasó. Hogy nem adtuk külön mellékletül külön le­nyomatban e térképet, hanem úgy intéz­kedtünk, hogy az folytonosan rendelkezésére álljon minden nap minden olvasónak, azt his­szük, ezzel csak czélszerű szolgálatot tettünk olvasóink igényeinek. — A m. kir. honvédelmi miniszter a törvényhatóságoknak megküldte azon újabb rova­­tos mintát, a­melybe az idei hadjutalék végleges számbavételének eredményéről szóló kimuatás lesz bevezetendő. Felhívja egyúttal a törvényhatóságok közönségét, hogy a sorozó járásonként külön-külön összeállítandó kimutatást, a katonai és honvédségi adatokkal való egyezést igazoló záradékkal ellátva, folyó évi augusztus 30 ig hozzá terjes­szék föl. A külön értesített horvát-szlavonországi sorozó járá­sokra nézve, a­melyekben a hadjutalék végleges számbavétele későbben fog eszközöltetni, a kimuta­tások fölterjesztésének határideje utólagosan fog kitüzetni.­­ A­ magyar tisztviselők orszá­gos egyesülete tegnap választmányi ülést tar­tott Baja Gergely elnöklete alatt. Elnök jelenti, hogy f. hó 17 -én lesz a rendes évi közgyűlés, azután felolvastatott az évi jelentés s a zárszámadás. Dá­­nielik miniszteri tanácsos jelentést tesz a tisztvise­lők árváinak javára rendezett ezüst sorsjáték tár­gyában ; tekintve ugyanis a jelen viszonyokat, me­lyek ily jótékony czéloknak nem kedveznek, a sors­húzás a pénzügyminiszter engedélyével kedvezőbb időre, november 3-ra halasztatott, a­midőn a húzás okvetlenül meg fog tartatni. Ily értelemben értesít­­tetnek körlevelek által mindazon helybeli s vidéki kereskedők, testületek és egyesek, kik ily sorsjegyek birtokában vannak. — Az izr. kéz-és földmivelési egy­let dr. Schönberg Ármin elnöklete alatt választ­mányi ülést tartott, melyben arról folyt a tárgyalás, hogy ha egy vagy másik felszabadult legény az ipar valamely ága iránt rendkívüli tehetséget és h­ajla­­­mot mutat, azt az egylet valamely hazai vagy kül­földi intézetbe küldené magasabb fokú kiképezte­­tés végett. A választmány ez eszmét általában pár­tolja, azt a közgyűlésnek ajánlani fogja olyképen, hogy ezen pont az alapszabályokba is felvétessék. — Továbbá határoztatok, hogy Wahrmann Sándor, az ismétlő iskola igazgatóját, ki most nehány heti szabadságra tarvozik el, Winter Sámuel fogja he­lyettesíteni. — A női munka képviseltetése a szegedi kiállításon. Az orsz. nőiparegyesü­­let a szegedi kiállítás rendezője által felhivatván, hogy a női iparágak képviseléséről gondoskodjék, körlevelet bocsátott ki úgy az egyesületekhez, mint egyesekhez. A beküldési határidő még nem érkezett el, azonban már eddig is több mint száz igen érde­kes tárgy van kiállítva s nemcsak a rendes varrás s díszmunkák, de a virágkészités, kesztyüvarrás, könyvkötés, lombfürészelés, csipkekészités stb. is képviselve vannak. A munkák felvétele az orsz. nő­ipartanoda helyiségében (nagy keresztuteza 2. sz.) naponként délután 2—7-ig történik. Remélhető, hogy az alkalommal a hazai női munkaképesség a jelenlegi helyzetnek megfelelő módon lesz fel­tüntetve. — Kunhegyesről írják lapunknak: Winternitz Ignácznak tisza-beői izraelita­ hitközség iskolájában f. h. 9-én tartott negyedévi vizsgálatán várakozásomat a vizsgálat fényes sikere nagyban fölülmúlta. Az iskola külső berendezése nem tör­vényszerű ugyan, — és ez a hitközség vétkes ha­nyagságának tudandó be — de annál nagyobbszerű, jellemző annak belső berendezése: a hazafias, magyar szellem, a morális vallásosság szeplőt­len jellege, a szigorú fegyelem és rendtartás képe­zik az iskola fölényét. Öröm volt hallani a növendé­kek szabatos előadásai széles ismeretükről tanús­kodó feleleteit.­­ Tegnap 8-án este 6 órakor Zsen­­gellér K. házában tűz ütött ki; a féktelen elemek iszonyúan pusztították az épület alsó részét, de sze­rencsére tovább nem harapózott, mert a még idejé­ben megkondult vészharang tettre hitta a polgár­ságot, mely a pusztító elemeknek két órai erőlködés után véget vetett. Talpon termettek a városi hatóság közegei és az összes intelligentia, intő példa gyanánt a köznépnek, hogy nem irtóznak a veszélyes munkától. Két ember a kőfalról le is zu­hant és félájul­tan rogyott össze, de egy kis fecsken­­dezés után felocsúdott és iszonyú véres fővel tovább folytatta munkáját. A tűz okát nem tudhatni, né­melyek azt mondják, hogy irigy lelkek gonosz keze szította azt! — Távgyaloglás Budapestről Pá­rádra. Az athletikai klub tagjai tudvalevőleg Pá­rádra távgyaloglást tartanak. A táv. k­ b. 85 ang. mföld (136 kilometer) s a verseny bajnoki czimért történik, mely 3-szor egymásután 30 óra alatt meg­nyerendő. Ajánlja: Gr. Eszterházy Miksa elnök. I. Dij. a) Arany állam-érem s a bajnoki jelöltség az 1-ső győzelemért, ha győztes 30 óra alatt beérkezik. Különben ezüst egyleti érem. b) Ezüst egyleti érem a 2-ik győzelemért, c) Ezüst egyleti érem a 3-dik vagy döntő győzelemért, továbbá egyleti disz­ serleg és a bajnoki ezim. II. Dij. Ezüst egyl. érem (a 2-ik beérkezőnek.) III. Dij. Ezüst egyl. érem (a 3-dik beérkezőnek.) A többi beérkezőknek egy egy bronze érem, 48 órán túl beérkezők nem dv­asztatnak. — Részletes propositiók: Az indulás a nem­zeti színház előtti térről a választmány s a t. tagok jelenlétében egyszerre történik, és pedig jul. 23-án vasárnap d. u. 4 órakor. A handicapok­ urak, a töb­biek után, egyenként indulnak, a kivetett handicap szerint. Indulás előtt minden pályázó kézfogás és becsület szavával kötelezi magát a járás szabályai szigorú és lelkiismeretes megtartására, s futás és mindennemű segéd­eszköz teljes mellőzésére. A táv­gyaloglók a következő állomásokat kötelesek érin­teni: Czinkota, Kerepes, Gödöllő, Bónoka, Bessnyő, Aszód, Hatvan, Hort, Gyöngyös, Kápolna, Verpe­­lét, Kőkút, Recsk és Parád (timsós fürdő). A Bu­­dapest-parádi út több pontján (nevezetesen Bónoka, Besnyő, Gyöngyös és Kápolna) választm. tagok fog­nak állomásozni, kiknek láttamozása teljes érvén­­nyel bír. Párádon a magyar athletikai Club arra kiküldött bizottsága, a bírák, titkár, művezető stb. a versenyzőket a czélpontnál bevárják, melynek könnyebb megtalálhatására a szükséges intézkedé­sek megtétetnek. A verseny eredménye azonnal a pesti „Lovar egylet“ titkárságának sürgönyöztetik. Az érmek átadása a bizottság által Parádon Anna napján (július 26.) az Anna-bál előtt lehető nagy nyilvánosság és ünnepél­lyel történik. Versenyruha ajánltatik, de egy színes sapka hordozása kötelező, s a Club jelvénye kitűzendő. — Pálcza vagy bot hordozása 11 méter magasságig — szinte meg en­­engedtetik. — Történeti emlékű golyó. A „Sel­­mecz“-ben olvassuk a következő apróságot: „Azon gyilkos golyó, mely a forradalom jeles vértanújá­nak, gr. Batthyáni Lajosnak életét kioltá­s állító­lag egy selmeczi hajdú birtokában van, ki múlt hé­ten Batthyáni Ferencz gróf itt időzése alkalmával tudatá a városi főjegyző úrral, mint a gróf iskola­­társával, hogy e golyót a nagy vértanú fiának óhaj­taná adni. Említett hajdú azt állítja, hogy a golyót ama szomorú eset napján az „Újépület“ faraktárá­­ban lelte, hova a testen keresztül hatolva esett. — Nagy háborgás volt múlt héten a Balatonon. Az éjszaki szél valóságos viharrá nőtt, s úgy felkorbácsolta a hullámokat, hogy mesze kitörtek a partra; olyan bömbölés zaja hallatszott a viz felett, mintha két nagy tábor vívta volna csa­táját, mig a habok ösztört csepjei köd alakban ül­tek a viz felett. A siófoki mólo nagy köveit meghág­ták a hullámok s feltörtek a fürdőház padlózatára, mely a vizszintől egy méter magasságra van. A viz nagy darabokat elfoglalt a száraz­földből. A vizi­­madarak messze költöztek a berkek poshadt vizébe, rosszékbe. Nagyon felháborodott, midőn meghalld, hogy már két hét óta a fővárosban vagyok. — Lehetetlen, — mondá — lehetetlen, hogy két hétig hozzánk ne jött volna; mi ép annyi idő óta várjuk naponként. Lehetetlen, ekkor valódi hét értékű medvék lehetünk ! — Mindenkinek saját maga az első, öreg. Rendén lett volna-e, ha legelőször ide jövök és Paula kisasszonyt kérdezem, hogy mi legyen tulaj­donkép a nagy Györgyből ? — Az őrmester ősz für­téit borzalgatá. — Igaz, igaz, a férfi legyen független. Más­kép van ez a nőnél, főleg a leánynál. Azért jöttünk el velük rögtön, mert szükségök volt valakire, ki a dolgaik után lát, főleg a berendezésnél volt ránk nagy szükség. A hölgyek csak mindig hölgyek ma­radnak, a férfi pedig férfi. No e nézetet mindenki oszthatja vélem, ki a fogvájót a pajta kapujától megkülönböztetni képes. Osztjuk-e a véleményt? — Kétségtelen, kedves Szüszmilch, kétségte­len. Nos ön ezóta mindig itt volt, igen termé­szetesen. — Természetesen, — szólt az öreg, vélem szemben egy szék szélére kuporodva, ezáltal jelét adva a tiszteletnek, melyet tanusitni irántam kö­telességének ismert. — Aztán eltekintve minden­től, az én fejem nélkül nem sokra mennének, —• jegyzé meg folytatólag. — És keze nélkül, nemde? (Folytatása következik.) gyors léptekkel haladtak a járdán ; a gyönyörű fo­gatok sebesen robogtak tova a deres kövezeten. Még a bérkocsisok meghajtott lovai is ma gyorsab­ban haladtak a szokottnál. Ez élénk mozgás lát­tára nehéz álmaim elvonultak. E hatalmas áram­latban fiatalnak, erősnek érzem magam, s ez áram­lat nem hogy elsodort volna, hanem magával ra­gadott. Minden, a­mit láttam, új, nagy és szép volt előttem; ki tudja, ez áramlat mily pompás parthoz visz ? Egy kellemes pontot már látni véltem, hon­nan egy kedves alak intett felém. Meggyorsítán léptem, s majdnem lélekszakadva értem egy jó­kora csinos ház elé, egyik előkelő külvárosban. A kapushoz kérdést intézve, a második emeleten jelzé Zehrenné lakását. — De úgy hiszem nincsenek honn, —jegyzé meg utólag a kapus. — Senki? — Talán az urfiak egyike. — Majd meggyőződöm felőle, — mondom. — Talán valami megbízása van, melyet én is teljesíthetnék? — Nem, magamnak kell felmennem. A kapus nem nagy bizalmat érezhetett sze­mélyem iránt, gyanús szemmel pillantott rám, mi­dőn kis ablakát becsukta, nem voltam neki elég előkelő. A lépcsőn felsietve, kezemet egy csengetyű nyomára helyezem, mely fölött réztáblán „Ze­hrenné“ és „Zehren Paula“ neveit olvasom. Vájjon a fiuk közül melyik van honn ? Egymásután látni véltem őket, Benno, Kost és Oskart, végre képzetemben mindhárom megje­lent előttem az ajtóban. De ime, léptek közeledtek, melyek nem lehettek a fiuk léptei. Az ajtó meg­nyílt, s én megpillantám az őrmester barázdás barna arczát; világoskék szemeit kérdőleg me­resztő rám. — Jó napot őrmester úr, — mondám. Az őrmester meglepetésében majd kiejtő ke­zéből a csomó ecsetet. — Én istenem, hisz itt van végtére valóban. Ne hogyan fogunk örvendni; a nagyságos asszony, az urfiak és leginkább a kisasszony. Lépjünk be a szobába. S kezemet megragadva, bevont a lakásba, melynek ajtaját gondosan bezárta. Egy szobába ve­zetett, melynek bútorzata mint régi ismerős üd­vözölt. Az öreg még mindig szorongatta kezemet, s egyre másra mondogatá: — És mily pompásan nézünk ki, azt hiszem ismét főztünk! Mit dolgoztunk az utóbbi időben, hogy ke­zünk ily kérges? Roszul folyt dolgunk? No de derekasan tartottuk magunkat, s ez a fődolog! Mióta szabadultunk ki ama átkozott ketreczből ? Így kérdezett folyvást, és lenyomott egy ka­

Next