Egyetértés, 1876. szeptember (10. évfolyam, 209-235. szám)
1876-09-20 / 226. szám
X. évfolyam. Előfizetési díj: Vidékre postán vagy helyben házhoz hordva . Egy évre..............................................20.— Félévre ...................................................10.— Negyedévre................................................5.— Egy hóra...............................................1.80 Egy szám 8 krajczár. Hirdetési dij : 9 hasábos petitsor egyszeri hirdetése 12 kr., többször 10 kr. Bélyegdij minden hirdetésért külön 80 kr. Nyilttér: öt hasábos «or 30 krajczár. Előfizetési felhivás az E <3-ET Él ET Él S politikai és közgazdászati napilapra. BMP Figyelmeztetjük azon t. előfizetőinket, kiknek előfizetésük október 1-jén, az új évnegyed kezdetével lejár, annak minél előbbi megújítására, hogy a lap szétküldésében fenakadás ne történjék. Az előfizetési pénzek és utalványok az „Egyetértés“ kiadó hivatalának a Wodianer nyomda megyeház-tér 9. szám alá küldendők. ELŐFIZETÉSI FELTÉTELEK: Egész évre ....... 20 frt. — kr. Fél évre ..............................10 frt. — kr. Negyed évre.........................5 frt. — kr. Egy hóra ....... 1 frt. 80 kr. A béke bíróságokról, ii. A képviselőház jogügyi bizottságának javaslata a kisebb polgári peres ügyekben való birói hatóság gyakorlására, a következő közegeket állítja fel. A szabad királyi törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsú városokban a közgyűlés által kirendelt jogvégzett, vagy elméleti bírót, avagy jogtudományi államvizsgálatot tett, vagy bírói hivatalt viselt egy vagy több közigazgatási tisztviselőt. A nagy és kis községekben, de a rendesnél szűkebb hatáskörrel, a községi bírót, avagy a nagy községek által választott jogvégzett, vagy az elméleti bírót, vagy jogtudományi államvizsgálatot tett s a közigazgatási bizottság általi felterjesztés után a minisztérium által megerősített egyént, a rendes hatáskörben. Az eddig is eljárt királyi járásbíróságokat. S ezek a mezei rendőri ügyekben egyáltalában, s 15. frton felüli polgári peres ügyekben mint concurens bíróságok működnek, s a felek választásától függ, hogy a megnevezett közegek közül melyiknek bíráskodását vegyék igénybe. Mi mint előbbi czikkünkben is kifejeztük, leginkább megyei szempontból vesszük a bizottság javaslatát bírálat alá, s így a javaslat szerint felállítandó közegek közül az utóbb felsorolt három közegre tesszük meg észrevételeinket, s a városokban működni hivatott közigazgatási közeget ezúttal mellőzzük. A községi bíráskodást elvben, sőt a gyakorlati életben is mint hivatott közeget készséggel elfogadjuk, azonban nem oly nagy hatáskörrel, mint azt a javaslat czélozza, mert a javaslat szerint a nagyobbrészt kellő miveltséggel nem bíró községi bíró képességét meghaladó bírói hatósággal ruháztatik fel, s mig ezzel veszélyt is okozunk, a valódi czélt sem érjük el. Igaznak tartjuk mi azt, hogy községi bíró, bármennyire kevés műveltséggel bírjon is az, mert már állásánál fogva is, a községi lakosoknak egymáshozi viszonyait, azok érdekeit, megbízhatóságukat legjobban ismerheti, a községi lakosoknak egymás közötti ügyeikben helyesen bíráskodhatni — s azért oly hatáskörben azt nemcsak helyesnek, de üdvösnek is tartjuk, mert ez által lehetővé van téve az, hogy a kisebb értékű tárgyú peres ügyekben a községi lakosok egymás között otthon nyerjenek elintézést, s más részről a községi bírónak is csak oly hatáskör adatik, miben netaláni kevés ismerete daczára is veszély nem rejlik, sőt a községi kötelékből kifolyó tárgy és viszony ismereténél fogva a peres ügyek nagy részében, bármely jogvégzett egyénnél helyesebb s megnyugtatóbb határozatokat hozhat. A bizottság javaslata azonban a községi bíráskodást ezen megszorítás nélkül akarja felállítani s azt mi részünkről nem helyeselhetjük. A községi bíráskodás ily felállítása által azon fő czélt, hogy mindenki lehetőleg kevés fáradság s költség nélkül nyerjen igazságszolgáltatást, el nem érjük, mert a panaszló, ki távolabb községben lakik, hogy követelését érvényesíthesse, kénytelen adósa községében megjelenni, mi sokszor nagy költséget von maga után s mert az ottani s talán kevés ismerettel biró községi biró, a viszonyok nem ismerése s annak fel nem derithetése miatt kellő felvilágosítást magának nem szerezhet, s mert a községi köteléknél fogva saját községbelieinek érdekei felé fog hajolni, s igy oly ítéletet mond mi által felperes magát sértettnek tartandja, s ez által csak egy újabb s költséges per kezdésére lesz utalva. A községi bíráskodásnak oly nagy kiterjesztése, a gyakorlati életben nagy nehézségekre is fog találni, mert míg a saját községében lakók között felmerült peres kérdések elintézésére, a talán szükséglendő bizonyítékok megszerzésre, bármely községi biró legnagyobb részben képesítve van, addig az a idegen község lakosaivali peres ügyekben, jogügyi bizottság javaslata szerint complicálta eljáráson alapuló bizonyítást — gyorsan és az ítéletnek megfelelőleg eszközölni képes nem leend, s ez vagy a peres ügyek befejezésének hosszúra nyújtását fogja eredményezni avagy a netaláni gyorsított, de nem alapos befejezés csak az újabb s a rendes bíróság előtti eljárásnak fog alapot teremteni. Ez esetben tűnik fel mindjárt elsősorban a szolgabírói bíróság felállításának hasznossága és szükségessége, mint amely bíróság magasabb műveltségénél fogva s azért is, mert állásából kifolyólag a peres körülmények felderítését könnyen eszközölheti, s mert sem a panaszos, sem a panaszlott érdekeinek hódolni már állásánál fogva sem foghat, az igazságnak kiderítésére leginkább hivatott, s mivel a községeket úgyis gyakran beutaznia kell, a költségességet is elenyészteti. A községi bíráskodást tehát mi elvben helyeseljük, de csak a hangsúlyozott megszorítással. A nagyközségek által válaszandó jogvégzettek bíráskodása ellen, bár ezen kifogásokkal nem élhetünk, annak azért nem örülünk, mert az a községekre ok nélkül nagy kiadást ró. Komjáthy Béla: Mint tudjuk, nemrég több elsőrendű bécsi lap azon kérdést szellőztette, hogy tekintve azon élénk ellenzést, mellyel a monarchia mindkét államában a két kormánynak a kiegyezésre vonatkozó megállapodásait már eddig is fogadták, s mely ellenzés a két parlamentben bizonyára még kevesebb lesz, s nem lenne-e tanácsosabb az egész kiegyezési kérdést egy évvel későbbre halasztani. A „P. 0.“ értesülése szerint az osztrák kormány nézete nem esett távol e kirlapkói megjegyzéstől. A kiegyezés ügyét e tekintetből megzavarni ugyan egy osztrák miniszternek sem jutott eszébe, de azon körülmény következtében, hogy egyrészt a magyar kormány az egész kiegyezést a bankkérdéssel együtt egy oszthatlan egésznek akarja tekintetni; másrészt a nemzeti bankhoz való viszony egyátalában nem kecsegtet a bankkérdés könnyű és kedvező megoldásának kilátásával: az osztrák kormány néhány tagjának véleménye szerint a kiegyezés elhalasztását annál inkább szóba kellett volna hozni, minthogy a pénzpiacz átalános helyzete kevés reményt nyújt arra, hogy az uj bankstatutumot az osztrák nemzeti bank nélkül is gyakorlati érvényre lehetne emelni. Ezt a magyar minisztérium is jól tudta s tanácskozás tárgyává is tette. A magyar kormány rendületlenül ragaszkodik a bécsi stipulatiókhoz, melyek — meggyőződése szerint — különben is az osztrákok részére adott engedmények „non plus ultra“-ját foglalják magukban. E szerint fognak Bécsben eljárni Széll és Trefort miniszterek s Tisza, ki utánok megy, aligha fogja őket a legkisebb pontban is desavonálni. Úgy beszélik, hogy a miniszterelnök nem csupán a kiegyezési ügy miatt megy Bécsbe, hanem az átalános politikai helyzet miatt is, mivel Andrássy fölötte sürgetésnek tartja határozatai felől a két kormányt fölvilágosítani. Az új vám és kereskedelmi szerződés javaslatának azon pontja, mely a közös konzulátus ügyről szól, — mint „B. 0.“ hallja — oda fog módosíttatni, hogy mindkét kereskedelmi miniszter befolyást fog gyakorolhatni a konzulok kinevezésére. A „B. 0.“ bécsi sürgönye szerint: Széll, Trefort és Wenkheim báró oda érkeztek. Széli Pretis bárót, Trefort pedig Chlumetzkit látogatta meg. Később Széll Andrássy grófot látogatta meg. A közös miniszteri értekezletek valószínűleg csak holnapután fognak megkezdetni. Matlekovics osztálytanácsos ma este Bécsbe utazott, hogy — mint a „B. C.“ értesül — elsősorban a romániai részletes tarifa ügyében tartandó bizottsági ülésekben részt vegyen, de egyúttal azért is, hogy a megtartandó miniszteri tanácskozásokban mint szakelőadó részt vegyen. A „B. C.“ marosvásárhelyi távirata szerint, József főherczeg, Szende miniszter és Kingelsheim báró altáborszernagy ma estére oda váratnak, hogy az ottani honvédtábort megszemléljék. Zágrábtól jelentik a „B. C.“-nek, hogy e hó 5-én tartatott meg Petrinyában Pavlovics János egy új sajtóberében, — a „Granicsár“-ban megjelent egyik czikke miatt, — a végtárgyalás, melyben Pavlovics a közbéke elleni vétség miatt 3 havi fogságra és 200 frt kauczióvesztésre ítéltetett. Az Ausztriával kötendő uj kereskedelmi szövetség alkudozásaihoz szükséges adatok megszerzése czéljából a keresk. miniszter több nagyobb gyárost és iparost szólított fel, hogy az általuk eszközölt ki- és bevitelt kilogrammokban kimutatva hozzá beküldjék, hogy azokból valódi képét nyerhesse a forgalomnak, s hogy az alkudozásoknál ezeknek igényeire fordíthassa figyelmét. A felszólított iparosok nagyobb része a kívánt adatokat már beküldte a minisztériumnak, néhányan azonban ezen adatok kiszolgáltatását alig képesek eszközölni, mert oly czikkekkel foglalkoznak, melyek a forgalomban nem súlyuk, hanem beszerzési értékük szerint jönnek elő, pl. mint a felszerelési czikkek, mesterséges virágok, szövetek és csipkék stb. Mint hirlik, néhányan ezen okból folyamodtak a miniszterhez s kérték, hogy a kimutatások ne a súly, hanem az érték szerint legyenek eszközlendők. A biztositó társulatok némelyike által űzött humbugnak legközönségesebb fajtájához tartozik a „nevezetesebb“ természetű károkat gyors kifizetés által hirlapi reclame-gyártás czéljából felhasználni, míg a szegényebb, elhagyottabb vidékek károsai ugyancsak járhatnak az ügynök urak kedvében, mert ha módját nem tudják, vagy épenséggel nem, vagy csak buzva-vonva és pogányul leszállítva kapják meg a kár megbecsült értékét. Ez a legfőbb ok, a miért a biztosítás ügye az azt uraló idegen szédelgés ellenében nem bir erős gyökereket verni népünknél. Dicséretekre legyen mondva, hazai solidabl 226. szám Szerda, 1870. szeptember 20 Szerkesztői iroda s Budapest IV. megyeház tér 9. sz. hová a lap szellemi részét illető minden közlemény küldendő. — A küldemények csak bérmentesen fogadtatnak el. Kéziratok csak rendkívüli esetben küldetnek vissza. Kiadó-hivatal:Budapest IV. megyeházzér 9. sz. Wodianer F. nyomdájában. vállalatainkat nem érheti annyira a vád, mint azon külföldről beözönlő speculatiót, mely az egyes községekben eleinte „fizet, mint a köles“, hogy később midőn magához édesgette a biztosítók legnagyobb részét, általánosabb csapásoknál kibújjék kötelezettségeinek pontos teljesítése alól. így látjuk most a lapokban nyakrafőve megdicsérni az „Assecurazioni Generali“-t, mely Grregersennek kifizette tűzkárát s most hajszolja magának a tőkét belőle, de arról nem szól semmit, hogy a kis-kázmériakat és a mihályiakat ért és becslés által megállapított jégkárt ne adj isten az ottani biztosítóknak megkapni. Vártunk volna e vád nyilvánosságra hozatalával még egy ideig, ha a gyors reclame szerzés az érem másik lapjának felmutatására kibívólag nem utal bennünket. Mert hát kissé furcsa dolog volna, hogy a világ előtt szép készfizető színben brillírozzon, mikor vidéki német „staatsoekonom“ ügynöke által füle búbját sem mozgatja meg a károsok kielégítésére. Az évek során át megfészkelődött gazdálkodás gyönyörűséges voltának élő tanúbizonyságát képezi a ranki fürdő ügye is. Ezt a fürdőt Andrássy Gyula a sugárúti tervek idejében igyekezett „hírbe hozni.“ A nyári idényt rendesen ott töltötte volt verébvadászattal, amennyiben ott gyűlt össze a zempléni és abauji házi verebek azon része, mely a pitvarban ólálkodott az állami magtárból elhullatott kinevezési okmányok után. Hanem hát Bánk azért ő excellentiájának személyes jelenléte által még nem emelkedett fiághírre. Már az rendszeres pechje a krasznahorkai családnak,s tátrafüredi fürdőzése által is újabb megerősítést nyert, hogy rendkívüli lendületet nem képesek adni egy helynek sem, ahol sátrukat felütik. A család tagjain kívül a mágnásvilágot nem hódítják és csoportosítják maguk köré, a középosztályt pedig elkergetik zárkózottságuk által. Bevált e baj Bánkon is, mihelyt Magyarországon megszűnt a hivatalosztogatás rohama, de azért a fürdő kapott Andrássy nevéről forrást, a kincstár pedig kezdte beleölni a pénzt, furatot artézi kutat, s már-már Párist Londonnal együtt, meg a pesti sugárút el nem kelt telkeivel oda szándékozott hengergetni borsón, szóval ráköltött vagy nyolczvan ezeret. Persze, hogy ez is „beruházás“ volt, s annak szerepel most is, amikor a gavallér-politika rászorult, hogy eladja. Kínálják pediglen fűnek-fának ötvenötezer forintért, de nem kell csak Andrássy Manónak, a gömöri híres vasgyár-manipulánsnak, negyvenezerért. Hiszen jól vegye meg, inkább kerüljön az ő kezébe, mint más fajta emberébe, csakhogy szorult pénzviszonyaink között bizony ráférne az országra, hogy a családi fürdőhöz annak alapítója, Andrássy Gyula is járulna ugyanannyival. Oly híres fürdő, oly híres embernek sokat megér, mi megelégszünk azzal, hogy szép szemeiért és az ott töltött idő emlékéért a bölcs és takarékos kormányok alatt kamatozás nélkül dobtunk ki oly nagy előleget. Ennyi áldozat részünkről elég, nem lehet kívánni, hogy még a tőkének is felét elveszítsük a családi vasutak torkában épített családi fürdő miatt. Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun megye a közigazgatási bizottság tagjainak megválasztása végett folyó hó 25-én rendkívüli közgyűlést, s a megelőző napon, szeptember hó 24-én d. u. 4 órakor értekezletet fog tartani. A Miletics Szvetozár és társa Kasapinovics Szvetozláv ellen megindított per a vád alá helyezésre és a vizsgálati eljárásra vonatkozólag ma (szept. 19.) került tárgyalá alá a kir. tábla büntető tanácsában. Mileticsék t. i. a nagy-becskereki és budapesti törvényszékek által hozott elfogatási határozat, továbbá a vizsgálatot elrendelő végzések ellen felebbezéssel éltek, a kir. tábla azonban helybenhagyta a budapesti törvényszék eljárását. Magát a tárgyalás lefolyását alább ismertetjük meg olvasóinkkal. Itt az ítéleletet a tanácselnök által előterjesztett indokaival adjuk. Az ítélet: A budapesti kir. ítélőtábla a dr. Miletics Szvetozár és Kaszapinovics Szvetoslav ellen részint a budapesti kir. túszok, részint a becskereki kir törvényszék előtt folyamatban levő vizsgálati ügyeket itteni elbírálás és vizsgálat alá vévén, a következő határozatot hozta: Az eljárt budapesti kir. tvszéknek határozata oly kiegészítéssel, hogy az eljárt kir. tvszék utasittatik, miként dr. Miletics Szvetozár mentelmi jogának felfüggesztése tekintetéből a képviselőház elnökségéhez forduljon, egyébként helybenhagyatik. A nagy-becskereki kir. tvszék határozatának tárgya az itteni felülvizsgálat folytán megszűnvén, az iratoknak dr. Miletics Szvetozár és Kaszapinovics Szvetozláv elleni vizsgálattal való egyesitése tekintetből az eljárt becskereki tvszék innét utasittatni rendeltetik. Az Ítélet indokai: Minden oly merénylet, mely a fennálló alkotmány, vagy belbéke megzavarására, úgy az állami terület épségének veszélyeztetése tekintetében bárki által czélba vétetik, hazai törvényeink értelmében a felségárulás bűntettét képezi. Az előttünk fekvő vizsgálati adatok, különösen a becskereki törvényszék által tett nyomozások és Bankovics György vallomása által be van bizonyítva, miszerint dr. Miletics Szvetozár és Kaszapinovics Szvetozláv 1876. máj.havában Belgrádban voltak és ott egy tanácskozmányban részt vettek, mely tanácskozmány a Szerbia részéről Törökország ellen indítandó háború mellett a magyar koronához tartozó déli tartományokban eszközlendő felkelést és mintegy 20—30,000 főnyi seregnek a szerb fejedelemség részére leendő kilátásba helyezését tárgyalta. Miután egyrészről a velünk barátságos viszonyban álló Törökország ellen Szerbiának segédsereggel való támogatása, másrészt pedig a magyar korona területe épségének veszélyeztetése ezen vallomás által mint gyakúok mind Miletics Szvetozár, mind Kaszapinovits Szvetoszláv irányában felmerült, miután különösen dr. Miletics Szvetozár ellen kiderült még az is, hogy a szerb fejedelmet, mint Szerbia királyát éltette, és a magyar területnek csonkítását, és így hazai törvényeink értelmében felségárulási bűntett jelenségeit magában hordó nyilatkozatokat tett; és miután ezen nyilatkozatokat Bankovics György vallomása szerint nyolcz más, részint Magyarország különböző vidékeiről való, részint szerbiai alattvalók hallották, és miután ezen nyilatkozatok folytán, mint ugyancsak a becskereki tavszék előtt lefolyt nyomozásokból kitűnt, Joannovics Kornél Magyarország déli részeit bejárva, és ugyanott dr. Miletics Szvetozár névjegyét felmutatva, a szerb kölcsön elhelyezése iránt kísérleteket tett és ígéreteket nyert; de ezenkívül, bár tagadja Joannovics Kornél, Pérics Péra előadása szerint, melyet a kikindai kapitány, Bujanovics Vazul is megerősít, a felkelésről, mely Magyarország határain történt volna, szó volt; továbbá dr. Majenszky és Vidák Péternek a vizsgálat alkalmával tett előadásaikból az, hogy mintegy 20,000 főnyi sereg Szerbia részére előállíttatni szándékoltatott, szintén kitűnt, ennélfogva Bankovics György vallomása és az abban foglalt ténykörülmények ezen tanuknak előadásai által is támogatva lévén, Bankovics György ezen előadása jogos gyanuok gyanánt mindenesetre elfogadandó volt. Továbbá a Joannovics czime alatt érkezett levelek és azon szoros viszony, melyben Joannovics dr. Militics Szvetozárhoz állott, azáltal tüntettetvén fel, miszerint az altartományokban levő felkelésre vonatkozó és ezek egyes adatait közlő levelek dr. Militicshez Joannovics Kornél utján érkeztek és különben is a „Zasztavá“-ban közlött azon czikk, mely a belgrádi tanácskozás után az arra vonatkozó eseményeket előtünteti, arra nézve, hogy azon belgrádi tanácskozásnak mi volt a czélja, Bankovics nyilatkozatával megegyező világosságot vet, ellenben sem Miletics Szvetozár, sem Kaszapinovics azt, hogy azon czél, mely miatt ők állítólag Belgrádban megfordultak, valósággal az általuk mondott lett volna: igazolni képesek nem voltak — és a felhozott körülményekben mind dr. Miletics, mind Kaszapinovics ellen a felségárulás bűntényére jogos gyakuokok foglaltattak. Hazai törvényeink és különösen az 1715. évi 7. tvczikk a felségárulás esetében minden formalitás mellőzésével a bűntény veszélyességénél és az ebből bekövetkezhető többé gyakran nem is orvosolható következményeknél fogva az azonnali letartóztatást rendeli és engedi meg . Ezen törvény az 1781. 56. tvczikk által, épen ezen részében erejében fennmaradván, kétségtelen, hogy mindkét vádlott irányában a vizsgálati fogság megrendelésének és igy az eljárt budapesti törvényszék határozatának e részbeni helybenhagyásának esete forog fenn. Nem állhat ennek ellenében dr. Mileticsnek mint orsz. képviselőnek a mentelmi jogból származott kifogása és különösen nem vétethetik figyelembe az, mit a felebbezés indokaiban felhoz, mintha ezáltal zaklatásnak lett volna kitéve és ezáltal a képviselői állás függetlenségét megtámadó zaklatásnak tér és alkalom nyittatnék. Mert az országgyűlés elnapolása után csakis 1. évi július 27 én derülvén ki ellene Bankovits vallomása alapján a felségárulásra nézve jogos gyakúokok, az, hogy az országgyűlés elnapolása idejében elfogatása zaklatás természetével bírna, már önmagától kizárva van. Ezek szerint tehát mindkét vádlott irányában a vizsgálati fogság a vizsgálat mellett megrendelendő volt. Ami a becskereki kir. törvényszék határozatát illeti, miután a budapesti kir. törvényszék, mint felségárulási esetekre az 1871. 31. t. czikk által kijelölt illetékes biróság által hozott határozat folytán az előző vizsgálatot megrendelő határozat itteni felülvizsgálatának szüksége elenyészik, az iratoknak az ügy összefüggésénél fogva a pesti kir. törvényszékhez való áttétele volt megrendelendő. A fővárosi közigazgatási bizottság választása ügyében követendő eljárás megállapítása végett ma délután az uj városházán 80—90 hatósági képviselő értekezletet tartott. Az értekezlet összehívója Báth K. főpolgármester előadván, hogy a közigazgatási bizottság életbeléptetése elég fontossággal bír arra nézve, hogy a választási adus könnyítése céljából bizonyos megállapodások jöjjenek létre, megemlíti, hogy a belügyminiszter két rendelete fel fog olvastatni. De mielőtt ez megtörtént volna, felkelt Királyi Pál s abból az alkalomból, hogy a főpolgármestert legújabban a király részéről kitüntetés érte, szépen felköszöntötte, mire a jelenlevők a felköszöntés végén mindnyájan felálltak. A főpolgármester meghatva köszönte meg a tisztelet és szeretet e nyilvánítását. Rupp tanácsnok felolvasá a két min. leiratot. Az egyik tudatja, hogy a közig. bizottságok életbeléptetését a minisztertanács október 2-ára határozta, tehát a választás minden törvényhatóságnál okt. 20—30-ika közt megejtendő lesz. A másik arról tudósít, hogy a törvényhatóság iktató s kiadó hivatalában s levéltárában külön könyvek s illetőleg osztály nyitandó a közig. bizottság ügyei részére ; s hogy a közigazgatási bizottság irodai munkáit rendszerint a törvényhatóság hivatalos közegei, illető osztályai végzik stb. Bejelentetik még, hogy miután a min. rendelet értelmében a választandó tagok névjegyzékével együtt a törvényh. ügyészi helyettes neve is felterjesztendő, a főváros részéről Toldy József fog ily minőségben megneveztetni. Ezután Scheich intéz kérdést a főpolgármesterhez , hogy a nyugalmazott tisztviselők választhatók-e közig. biz. tagokul? Báth feleli, hogy e kérdés a legközelebbi főispáni értekezleten is megfordult s ott úgy döntötték el, hogy igenis lehet őket választani, valamint a közjegyzőket is, mert azok nem állami tisztviselők. Mielőtt az értekezlet tulajdonképeni czélja fölötti tanács megengedtetett volna, még Bródy Zsigmond jelenté be, hogy a holnapi közgyűlésen indítványt szándékozik tenni, mikép a fővárosban a biz. tagok fele részének megválasztása előtt a közigazgatási bizottság tagjai ne választassanak meg, tehát ezek választása halasztassék el 6 héttel. Steiger az indítvány ellen szól. Hoffmann Pál szól Bródy mellett. Egyébiránt, ha Bródy indítványa nem fogadtatnék el, ő a 25-ike helyett e hó 30-ikát találná legjobbnak a választásra kijelölni. Báth főpolgármester szerint a jelen esetben, midőn egy az egész országra kiterjedő törvény végrehajtásáról van szó, annak egy időben kell megtörténni s a különféle hatóságok speciális érdekei nem képezhetnek, különben is más nem elhárítható gátló körülményeket. 25-ére azért kellett kitűzni a választást, mert rövid 6 nap szükségkép kell al könyv elkészítésére, hitelesítésére, névsor felterjesztésére, tagok összehívására stb. Erre Bródy kinyilatkoztatja, miszerint indítványát holnap nem teszi meg. A választásnál követendő eljárás tárgyában Steiger terjesztett elő indítványt. Kívánja, hogy mind szakképzettség tekintetében képes legyen a megválasztandó közig. biz. tag tisztének megfelelni, mind, elegendő idővel rendelkezzék, mind pedig független legyen alulról úgy mint felülről. Indítványozza, hogy ezen értekezlet küldjön ki egy bizottságot, mely megállapítson egy 20—25 tagú listát, mely aztán terjesztessék a közgyűlés tagjai elé figyelembe vétel végett. Ellenben Királyi Pál, tekintettel arra, hogy a kerületi viszonyokkal is ismerősnek kell lenni a közig. biz. tagnak, ezen eljárás mellőzésével azt ajánlja, hogy minden kerület szólittassék fel pl. 5 tag kiküldésére, ezen 5-ös bizottságok mindegyike készitsen listát s ezek egy közös ülésben (szombaton) állapodjanak meg egy 20—25-ös egységes névsorban, mely a közgyülésij tagoknak, nem mint hivatalos, csak figyelembe vehető lista fog átadatni. Ez indítvány többek pártolása után egyhangúlag elfogadtatott. A főpolgármester mégjelentvén, hogy a belvárosban értekezlet ez ügyben csütörtökön lesz,ezel az értekezlet véget ért. A szegedi kiállítás. A kiállításban, érdekes tudni e sokban jellemző adatokat, a következő városok a következő számú kiállítóval vettek részt: Ada 3, Almás 1, Alacska 1, Arad 21, Apatin 2, B.Bessenyő 1, Buziás 1, Békés-Gyula 26, Brassó 2, Békés 2, Baja 4, Beregszász 1, Bilét 2, Bpest 359, Bujakova 1, Beocsin 1, B.Csaba 126, Buziás 2, Bánfi-Hunyad 1, Csécse 1, Cseney 4, Csermó 2, Cegléd 7, Csorvás 1, Csobád 1, Csóka 2, Csongrád 1, Csantavér 1, Csetnek 1, Csatád 1, D.-Vecse 1, D.Szt.-Szabadi 1, Debrecen 18, Dorozsma 2, Derekegyháza 2, Detta 1, Dombegyháza 1, D Szt-Márton 2, Érsekújvár 1, Esztergom 7, Eger 2, Eszék 2, Félegyháza 4, Fehértemplom 16, Filipova 1, Felső Eőr 1, Felsőbánya 1, Gyarmata 1, Grossheuern község 1, Gyula 1, Győr 13, Gerendás 1, Gyulavár 1, Halas 57, Hunvásárhely 34, Nlerend 1, Horgos 1, Hodságh 1, H. Böszörmény 2, Ilartva 1, Hirschberg 1, Hammersdorf község 1, Jolsva 2, Igló 3, Silok 1, Jászberény 1, Kassa 10, Keszthely 1, Kis Geresd 1, Kecskemét 53, Kőszeg 1, Iocsorhát 1, Kaposvár 1, Komárom 2, Králó 1, K.Vásárhely 1, Klopodia 1, Kistelek 3, Kőbánya 1, Körmöcbánya 3, Kisszállás 1, Kis- Pest 1, Kapuvár 1, Késmárk 3, Kula 4, Kolozsvár 20, Lugos 2, Lekekalma 1, Lőcse 3, Losonc 2, Sándor 1, Miskolc 35, Maetzdorf 1, M.-Sziget 1, M.-Vásárhely 2, Makó 11, Mindszent 1, Mosony 2, Mogyoróska 1, Muraszombat 1, Martonvásár 1, Michelsberg 1, Monor 2, Mező-Tur 1, Mágocs 2, Ménes 1, M.-Szt-Apátfalva 1, M.-Radna 1, N.-bosany 1, N -Bogsány 1, N.-Kőrös 1, N.-Cenk 1, N.-Teremia 2, N.-Károly 1, N.-Bánya 1, N.-Bátya 1, N.-Kartal 2, N.-Lak 1, N.Osz 2, N.-Szt-Miklós 4, Nyíregyháza 3, N.-Szalonta 1, N.Kikinda 4, N.-Szőlős 1, N.-Szeben 63, Nagy-Becskerek 3, N.-Halász 1, N.-Csanád 1,N.-Várad 20, Nyitra 1,Nettendorf község 1, Orosháza 10, Ó-Buda 2, Oroszlámos 1, Ó.-Kér 1, Ó-Arad 1, Öcsöd 4, Oravicza 4, Ó.-Becse 1, Ó.-Zólyom 1, Ó.-Orsova 2, Prakfalu 1, Paks 2, Pécs 12, Pétervár 1, Palánka 1, Pilis 1, Pázmánd 1, Pozsony 7, Pancsova 3, Pápa 2, P.Szt.Tornya 2, Puszta Lajosmizse 1, Paulis 1, Resiczabánya 2, Réve 1, Rimaszombat 5, Rév-Komárom 1, Rózsahegy 1, Ruma 1, Rékás 1, Rozsnyó 1, Szomorja 2, Sövényfalva 2, Szombathely 7, Sopron 29, Szt.-Kir-Szabadi 1, Surány 1, Soborsin 1, Szegvár 2, Szt.-Gotthard 2, Stolzenburg község 1, Sepse 1, Szepes-Igló 1, Szegzárd 15, Szentes 26, Segesvár 28, Szt -Keresztbánya 1, Székesfehérvár 5, Szeged 425, Szinyérváralja 1, Sziszek 1, Szabadka 11, Szarvas 6, Szász-kézd X, S.-a.-Ujhely 1, Sarkad 1, Szatmár 3, Szatmár-Némethi 1, Szászrégen 1, Temesvár 16, Tisza-Füred 1, Török-Kanizsa 1, Tószeg 1, Tokaj 7, T.Szakos 1, T.Szt. Miklós 1, Torda 6, Topolya 2, Túra 1, Tompa 1, Tata 2, Tállya 2, T.-Becse 2, Titel 1, Urhida 1, Újvidék 20, Ungvár 3, Ujverbász 1, Újpest 1, Úszód 1, Ujkígyós 14, Újarad 1, Újszeged 2, Vésztó 2, Vaág-Sellye 1, Versecz 66, Vajszka 1, Vácz 5, Veszprém 10, Varanno 1, Villány 1, Vinga 1, Zombor 5, Zágráb 1, Zay-Ugrócz 3, Zenta 22, Z -Egerszeg 1, Zsáka 2, Zsombolya 2, Zyrcz 1, Zsobok 1 ,Zlatno 1, Beszterczebánya 1. E szerint a kiállításon legtöbben, 425-en vettek részt Szegedről. Második sorban Budapest következik 359 kiállítóval, s aztán B-Csaba, mely derék mezővárosból 126-an vettek részt a kiállításon, mi aránylag tekintve a fővárosnak és felülmúlása . Sajnos, hogy több iparképes város igen kevéssé volt képviselve. Gladstone vádjai. Gladstone a „Times“-hoz intézett levelében a következő vádakkal lép föl a conservativ kormány ellen : 1. A miniszterek nem ismerték el a jogot és kötelességet, mely a többi hatalmakkal egyetemben Angliára hárult a szultán keresztény alattvalói irányában a krími háborúból és a párisi szerződésből. 2. Európa összműködését Törökországgal szemben, mi által egyedül lehetett volna kilátás békés megoldásra, nemcsak nem támogatták, de akadályozták. 3. Visszautasították más államok javaslatait, anélkül, hogy helyükbe egyebet indítványoztak volna és ezáltal siettették egy vészes háború kitörését. 4. A hajóhadnak a Besika-öbölbe küldése által a török kormánynak erkölcsi és anyagi támogatást nyújtottak a legvérengzőbb tettek és bűntények elkövetésekor. 5. Késleltették a bulgáriai kegyetlenségek nyilvánosságra kerülését Angliában. 6. A parlamentben önkényes és valótlan nyilatkozatokat tettek a bulgáriai kegyetlenségekről. 7. Még most is — azok kitörése után öt hóra — minden megbízható felvilágosítás nélkül vagyunk a brit kormány részéről. Ami lord Derby nézeteit illeti a keleti politikára vonatkozólag, e tekintetben Gladstone a következő végeredményekre jutott: 1. Lord Derby előadásából kitűnik, hogy Törökország, ha a mi s más hatalmak támogatására számíthatna, jól viselné magát, ellenkezőleg, ha azt hinné, hogy egész Európa ellene van, kihágásokat tenne. 2. A törökök magatartásáért reánk nagyobb felelősség nem hárul, mint a többi hatalmakra, habár mi voltunk azok, kik Francziaországgal közösen megszüntettük Oroszország régebben gyakorlott jogait, hogy a török alattvalókat védelmezze s