Egyetértés, 1876. november (10. évfolyam, 262-286. szám)
1876-11-17 / 275. szám
V kát a külföldön sehol sem ismerik. Ott azok mind csak Vöslaui név alatt ismeretesek. Pedig Vöslau legfeljebb 30—40 ezer akót termel, s mégis elad évenkint 3—400,000 akót. Természetes, hogy szegzárdit, villányit stb. összekeverve, s igy drágán eladva. — így lévén összeköttetésben Ausztriával, mást nem tehetünk, minthogy elejét vegyük azon bajnak, mely ezen sziámi ikerségből reánk származik. Ezt pedig csakis úgy érhetjük el, ha nem mint eddig, úgynevezett szin bort adunk el, hanem azt oskoláznunk a külföldi igényekhez képest, okszerűen a tudomány mai kor alapelvei szerint. S ép ebben áll hibája kormányunknak, hogy ez irányban alig tesz valamit, mert az az egy-két vinczellér képezee oly nagy országra nézve annyi, mint semmi. Nálunk szőlészeti vagy borászati kísérleti állomás nincs. Szőllőiskola szigorú felügyelettel a tiszta fajokra és azok valódiságára az egész országban nem található, úgy hogy a még maga jószántából előre törekvő is külföldre szorul, ha szőllőjét újítani akarja s tiszta fajokat akar ültetni. Azt mondják, hogy nincs pénz e mai viszonyok közt. De hisz egy szőllőiskola felállítása nem kerül többe, legfeljebb 200.000 forintba, és eltekintve az országnak hozandó közvetett haszontól még productiv is, mert 10 —20% behoz, sőt annál többet is, mint ezt Kloszterneuburg megmutatta, még a Philoxera miatt ki nem irtatott. Alig van vidéke Magyarországnak, hol ! — Eredeti levél. — A budapesti egyetem polgárainak tüntetése nagy hatást tett mindenfelé. A hálás magyar nemzet őszinte részvét nyilatkozatának tekintik azt, melynek becsét emeli, hogy ép a legjobbkor. Fogalmuk sem lehet önöknek otthon a rokonszenv áradozásairól, melyekkel hazánkat elhalmozzák. Hírlapjaik telve vannak viszonnyilatkozatokkal. „Csak szükség esetén lehet az igaz barátokat felismerni“, — mondják valahányszor szóba jő ez ügy. Hogy pedig beszéd tárgyát képezi folyvást, arról már meggyőzhették a magyarországi közvéleményt a török lapokból átvett közlemények. • A török nemzet nem áltatja többé magát az események iránt. Készül az élet-halál harcára az európai civilisació és közszabadság legveszélyesebb közös ellensége a muszka ellen. El vannak határozva a kereszténység és humanismus mezébe burkolt birtokrabló északi vadaktól fölvenni a keztyüt. Csak holttesteiken keresztül bocsátják öröklött területek szivébe, az őseiktől !?Itt van Konstantinápoly kulcsa, vedd el, ha tudod, mondják elszántan a törökök. Jól ösmerik ők barbár ellenségeknek Európa által is félt óriási erejét, úgy ravaszságának, és vadkegyetlenségének mérhetlenségét; igen jól tudják, hogy az eddig orránál fogva vezetett félénk európai diplomatiának tett ravasz ígéreteinek csak foglalási tervének elpalástolására kitett csalétek; igen jól tudják, hogy a muszka szláv testvéreinek leigázását, a szláv elem segítségével határozta el keresztülvinni. Fegyverszüneti, békealkudozási kísérletei a lőtte xcxlip van viu.vliv magjai ui 64«ign«>Kj niui । szellőműveléssel ne foglalkoznának. Elférne a muszkának mind időnyerésre számított álfogások, népiskolákban a többi kötelezett tantárgyakkal , bármily kedvezményeket, s önmagát lealacsonyító egy kis népszerű borászati és szőllészeti káté engedményeket tegyen is a foglalási vágy dühétől is; de a kormány alszik, arra hogy ez ügyben elvakult vad ellenének, lendítsen, nem gondol. Vagy attól fél, hogy az orosz-törgk háború kikerülhetlen bécsiek nem engedik ?... i Oroszország elhatározta a szláv haegemoniát Nem létezik egyetlen egy tudomány, megvalósítani, és az Aldunát birtokába keríteni. A szent-kereszt elővitelével fogja vad csordáit a török birodalom határaira vezetni. Rettenetes lesz a harcz, melyben oly hátramadva volnánk, mint a borászati chemiában. Minálunk készen lehet reá az előtörekvő borász, hogy neve „pantser“ lesz, hisz még képviselői körökben is azon mondásunkra, hogy a borban glicerin van, azt mondták „ez szappant tesz borába“ más fogalmak , melyre a török néma elszántsággal, de minden erkölcsi, vallásos és faj rokoni erejének mérlegbe vetésével készül. A műveit Európa 1000 éves vallásos harcz terem, a szent kereszt elővitelével több mint 20 millió keresztény hullott el vakbuzgósága áldanem lévén a glicerinről. Ha igaz is, hogy fővárosunk magyarosítása körüli tevékenységünk az utóbbi években örvendetes eredményeket tünteti fel, s hogy a magyar szellem a germán fölött mindinkább tért nyer, mégis sajnos, hogy ez utóbbi is elég erős még arra, hogy végleges kiküszöbölése minden becsületes magyar embernek szívén feküdjék. Ez indított bennünket arra, hogy egy itt néhány hét előtt „Associatio“ név alatt alakult klubbba mi is belépjünk. E clubb tagjai nagyobbrészt kereskedő ifjak jellege,— mint az elnök gyakran fennen hangoztatá — „nemzetközi“; czélja szoros barátság kötése a tagok közt a társadalmi élet élénkítése, tudomány s műveltség ápolása. Szép czélok, s reméltük, hogy van az egyletben egy szikrája az életrevalóságnak, s beléptünk, hogy a dzél felé haladást mi is elősegítsük. Csalódtunk. A hivatalos „nemzetközi“ jelleg helyett a német szellem uralkodott a clubbban. Az elnök váltig mondogatta, hogy a clubb „in~ 1 jkuzjox tii xtcxgjiíx vagyu uixLumuiuikíjíxu. “— lucg , temational“ ; talán ezzel akarták elfátyolozni a Elszomorító egy tudat, hogy indiferen engedt e Európa, hogy a 19-ik században egy foglal szégyenpirt, melyet germán irányú működésűk fősége által a kormány azon kincset, mely még lásra indult hatalom által a szent-kereszttel közéletűi szemrehányásaink festettek arczaikra ? S mert ■ ■ ben, a keresztény vallás gúnyjára ismét százezrek minden alkalommal kijelentettük, hogy nem tűrünk kiaknázatlanul vagy más által kiaknázva hever, nem méltatja figyelemre, s legalább ez UViif Mi nui VCliXáU>Q gU.Uj JUiXC* lolüvv OZjCKiVmI VIX . •/«AMwxwxAAxxxt.ox UAJ ViXViA W U WV<.«Xj vmavban*» I Zalaként; valósággal azonban csak mint vak eszközei a nagyra vágyó birtokrablóknak. — Meggyilkoltassanak le humanistikus ürügy alatt csak germanisumot, mert követeltük, hogy a clubb man(Táv4 V»z\/vv» -rviii Zh* 4-1 zv 4-OAz r*z««in Arr CTVQT* loCTVBn AQQr» ín + OVM Q +1A A O 1 AOÍaKq AQCtV, , . , , - , - , , , azért, hogy muszkaország területe 20 ezer négyszög gyár legyen, és ne az „international“ ostoba, nagy kölest támogatásával egy országos bor-egyle- mértfölddel, és 20 millió rabszolgával szaporodjék ? tét, — mely hivatva lenne tekintélyt, elisme Megengedi-e Európa, hogy a vallásháborúk ismét tét, — mely hivatva lenne tekintélyt, elismerést szerezni a külföldön borainknak hoz létre. A gyártott borok ijesztően szaporodnak magában a fővárosban. Más országok régen hoztak ez érdemben törvényeket, melyben mint ipar nem korlátoztatnak ugyan, de ép oly fogyasztási adó alá esnek, mint a természetes bosem megujjulva birtokfoglalásokra fajuljanak ? Ha megengedi, akkor a vallásos háborúk eddig csekélyek vollak, s nagyok csak ezután lesznek. Eddig a valséget, mert ez ellen egy társas estélyen egyikünk által elmondott lelkes koasztban hangoztattuk vetónkat, mert nem akartunk itt, az ország szivében, megtűrni olyan fenebarlangot, mely a germanismus dögleletes jegével mételyezze meg egészséges lásos háborúkban a keresztény felekezetek az isten _ _ , _ _ és keresztény vallás dicsőitésére csak egymást gyili környezetét; mert elég vakmerők voltunk a nékolták, ezen házi patvarkodás azonban mégis 20 met millió keresztény életébe került. Mivé fog ez fajulni, ha a kereszténység milliói a muzulmánság millióinak kipusztitására indulnak. Hova meneküljön ez esetbe a keresztények által üldözött keresztény paprok; a csakis gyártott bor czimén árusithatik el. I ság, a jezsuiták, az apáczák. Amit hazájukba val Miután a kormány a kezdeményezését egy törvényjavaslat benyújtásával nem mutatta meg, e sorok írója szerkesztett egyet, mely igen óhajtandó volna, ha mielőbb e törvényhozás tárgyalása alá jöhetne. Másfelekezeteik között föl nem találtak, a békés vadászatról szóló 1872. évi VI. t. sz. és a vadászatra búcsú ünnepélyre vonult ki a szent sir teplomából, használható fegyvereknek megadóztatásáról szóló soká kint maradt. Szabály szerint, még ez vissza 1875. évi XXVI. t. sz. módosítása és kiegészi jégj ij érkezett, a másik vallás felekezetű keresztény létéről. I bucsu-járatát meg nem kezdhette az előbbi felekezet 1. §. A vadászatról szóló 1872. évi VI. t. ez visszaérkezte előtt. De miután a bucsujárást hangú, de üres eszme darócza alá bujtatta a német»comité“ önkényes intézményei ellen a leghatározottabb módon kikelni; mert tiltakoztunk a „comité“ azon hazafiatlan és buta haKonstantinápolyban a musulmánok közé menekülve találták föl. Óvakodjék a kereszténység a musulmánok ellen vallásháborút indítani. Ha azonban a kereszténység vallásháború nélkül nem élhet, folytassák azt a papok egymás között, úgymint az néhány év előtt Jerusalemben történt, de ne vonják bele a különféle keresztény népség productió sározata ellen, miszerint Deák Ferencz emlékezetét ne ünnepeljük meg, hanem Schillerét igen; mindezekért jónak látott a fent tisztelt comité minket a körből csupa magasztos tekintetekből nagy bölcsen kitiltani. És az e miatt elégedetlen tagok követelésére ez ügy elintézése végett egybehívott rendkívüli közgyűlésen az elnök úr kizáratásunk indokolását kereken megtagadta; bizottsági tagtársai meg secundáltak neki; persze, a valódi indokot felhozni nemigen lett volna illő; „illetlen magaviselet“ volt az összes argumentum. Igen, mert a bi.... 1 "részét. - - - - i jtottság galádsága a legbirkatürelmübb embert is A vadászati törvény revíziója iránt ! Csúnya volt az a jeruzsálemi háború is nagyon, haragra lobbantja; s mert elég vakmerőek voltunk benyújtott javaslat így hangzik: Törvényjavaslat a egyik keresztény vallású felekezet a feltámadási német irányú munkájuk elé akadályokat gördíteni! ~~ . ... ....... az egyletnek tagjai nem vagyunk, s ügyeibe beleszólásunk nincs. De hisszük és bizton reméljük, hogy eljárásunk az egylet azon néhány derék tagjának, kiknek törekvései a mieinkkel az o 1. g. xi. vanaszairoi szoio loi^, evi v x. u vz. visszaérkezte előtt. De miután a bucsujárást, meg 17. § a, „mely szerint hivatalból tartatni szokott, kezdő felekezet késett, a késedelmet casus belli-nek vadászatok jövőre nem gyakorolhatók, oda módot tekintek. A két ellenséges papság a templom ajtajásittatik illetőleg egészittetik ki, hogy a rag^ozóban találkozott, s minden előleges hadüzenet nélkül , igaznl tudni, vadak elpusztítása végett a belügyminiszter & híva- pontifiáló püspök az oltári szentséget, a többi 1 tálból való vadászatot a törvényhatóság közigazga- papság pedig ki a szentelt égő gyertyával, ki a 3 ' -----------—' nosak, például fog szolgálni, s hogy ők a „komité“ magyarellenes — ámbátor „international tudományos“ (?!) — intenzióit teljes erővel fogják ellensujtotr Spifi Steti''^^’’''’^^ előterjesztésére esetről ^nt kereszttel, ki a püspöki kampos pásztor Budapest főVároS rendeS közgyűlése. esetre megengedheti, s bottal vertek hatalmasan egymás tonsurájára. Az 1 . 2. §. Az első szakasz alapján engedélyezett ilyen vallásháborút elnézheti Európa nyugodtan. ~ November 16. — vadászat megtartását az illető terület tulajdonosa mert a nép zsebés nem érinti, és a harczi eszközök A mai folytatólagos közgyűlés igen csekély vagy bérlője nem gátolhatja. 3. §. Ily vadászatokon, azon ragadozó vadakon kívül, amelyeknek kiirtása czéljából vadászat, rendeztetett, más vadat lőni nem szabad. 4. §. Az ily vadászatoknál hajtók gyanánt közreműködni az illető hatóság rendeletére azon községek lakói kötelesek, amelyek érdekében a vadászat tartása engedélyeztetett. 6. §. Ily vadászatokban az illető törvényhatóság főispánjának, vagy ennek akadályoztatása esetében alispánjának esetről-esetre szóló írásbeli meghívása mellett olyanok is részt vehetnek, kik az 1876. évi XXL t. cz. értelmében, mert vadászati Szalay Imre, jegygyel ellátva nincsenek, különben vadászatra jogosultsággal nem bírnak. 6. §. Ezen törvény végrehajtásával a bel- és pénzügyi miniszterek bízatnak meg. Budapest, 1876. nov. 14. _________ Konstantinápoly, november 8. nemzet birja a török nemzet feltétlen bizalmát és szeretét; csak a magyart nevezi testvérnek, csak a magyar nemzettől remél őszinte és biztos támogatást, testvéri védelmet. Azt hiszi, hogy a lovagias, vitéz magyar nemzet a török földet, azon földet, mely a magyar 3 százados szabadságharcz hőseinek és vezéreinek a Tökölieknek, Rákóczyaknak, Kossuthnak, Bemnek, Gyónnak és számos többeknek menhelyet adott, nem fogja az európai czivilisatiót és szabadságot fenyegető közös ellenségünknek a muszkáknak könnyelmű közönyösséggel védelem nélkül átengedni; annyival inkább, minthogy Magyarországot a muszka foglalástól csakis a Balkán félszigeten lehet és kell megvédeni, mit ha a magyarok elmulasztanak, Törökország elbukását nektek leend okuk legelőször megsiratni. Andrássy grófnak dalmácziai török ellenes eljárása megingatta a török kormányt a külügyi vezetés, de nem a magyar nemzet iránti bizalmában. Andrássytól, kit A kötél általi haláltól mentett meg 1 Abdul-Medzsid török császárnak az osztrák-muszka kiadatási erőlködések ellen intézett azon történetivé vált mondata „Inkább százezrenként hűljön alattvalóim feje mintsem vendégeimnek egyetlen hajan szála görbüljön meg, épen nem reménytette a tapasztalt ellenséges eljárást. Ez okból is nagyon jókor jött a pesti egyetemi polgárság tüntetési kísérlete Törökország javára. Az, hogy a fáklyásmenet hivatalosan betiltatott, csak arról győzi meg a törököket, hogy a magyar nemzet szükség esetében kormányának netaláni tétlensége dacára is hajlandó nemzeti függetlenségét Törökország integritása mellett a Balkán félszigeten megvédeni. Az „Associatio“ viselt dolgai. Élénk és érdekes eszmecserét keltett a Salamon Ferenczczel Budapest története megírása tárgyában kötendő szerződés vázlatának a kiküldött bizottság általi előterjesztése. Több irodalmi férfiú kiküldetvén a szerzővel értekezni, vele abban állapodtak meg, hogy az eredeti szerződés megváltoztatásával,miután Salamon tanulmánya Budára s Ó Budára is kiterjedend, ő az egész fővárosról lehetőleg 3 év alatt 3 húsz (VHI r.) ives kötetnyi monographiát, mely után a tiszteletdijat ivenként kapja és pedig 1 — 60 ívig 100 frtot, 60—90-ig 50 frtot. Ha a munka többre terjed, az után már nem kap semmit. Ebből Salamon köteles a kinyomatást is eszközölni legalább 1000 példányban, melyből 200-at a városnak ad. Az a 2500 frt, melyet Pest város történetéért már kezéhez vett, a honorariumba be nem számittatik. Zmeskál ez utóbbi pontba nem bir belenyugodni , hiszen az eddig kidolgozott részt szerző felhasználja uj művébe is. Havas: Én 1870-ben, mikor Salamon urnak kiadatott a munka megírása, nyilvános pályázatot indítványoztam, de kisebbségben maradtam. íme, már 6 év telt el s a 3 év alatt elkészülendett műből még ma sem látunk egy betűt se. Ha elfogadjuk ezen ajánlatot, legalább valami maximumot tűzzünk ki, mely alatt a munkát meg kelljen írni Salamonnak. Legyen ez 10 év, de ne nyúljék a végtelenbe. Horváth Károly azt indítványozza, hogy Salamon szólíttassék fel. Pest város történetének eddig megírt részét a kiküldött bizottságnak megmutatni, mely megítélendi, hogy megéri-e az a 2600 frtot ? Továbbá, hogy keressék fel a megírás határidejét határozottan megmondani. Ennélfogva, miután még Ballagi Mór védte volna Salamont — kimondta a közgyűlés, hogy a Horváth K. indítványát elfogadja s a szükséges érintkezésig a szerzővel az ügyet felfüggeszti. A szerződés megkötésére kiküldött bizottság pedig utasittatik Horváth indítványa értelmében eljárni s közgyűlésnek az eredményről jelentést tenni. Sok magánérdekü kérvény letárgyalása után felolvastatott a pénzügyminiszter leirata, melyben a rakpartok használatát 1877-re a fővárosnak 12000 frtért átengedi. De fenntartja magának a jogot, hogy ha jövőre a fővárossal a partbér tekintetében megegyezésre jönni nem bírna, — azt saját közegeivel szedethesse vagy szedése iránt bármi után érintkezhessék. A tanács azzal kívánja tudomásul vétetni a leiratot, hogy a főváros is nyilatkoztassa ki, miszerint meg nem egyezés esetén a főváros is fenntartja magának a helyi álláspont és pártjavadalom tekintetében jogait. Még az határoztatott el, hogy az Erzsébet szegényház szárnyépületének kiépítési költségei a három (pesti budai s 6 budai) szegény alap egyesitéséből eredő jöved, többletből fognak fedeztetni. Ezzel a közgyűlés kevéssel esti 6 óra után befejeztetett. Lustig I. Steinitz H. sem oly veszélyesek mint a Krupp és Achatius [UNK] számú tagok jelenlétében nyilt meg ágyuk. " ’ 1 Nagy Lajos jegyző felolvasta a biróságí A törökök érzik helyzetük veszélyes voltát. Mi kézbesitések tárgyában kelt miniszteri leiratermészetesebb tehát, minthogy a törökök is barátaik 'tot. Ebben az igazságügyminiszter a kézbesítési számát, és föláldozási készségüket kezdették számba : hanyagságok, calamitások megszüntetése végett venni. ajánlja, hogy a főváros a beltelkekre szervezzen . A faj- és vallás rokonokon kívül a barátok kézbesítő állást. — A tanács figyelemmel arra, hogy helyett csak az önérdek embereit találták, segíti épen most fáradozik a kézbesítési rendszer községre pedig a faj-és vallásrokonokon kívül csak pontosítása czéljából az adatok megszerzésén,ajánlja, _ — JL * _ * 1a. X ti AnrvX l.j v zmtt wa annyiban remélnek számíthatni, amennyiben egyik, vagy másik hatalom saját érdekét látandja veszélyeztetve a muszka foglalás által. Széles Európa összes fajai között csak egyetlen nemzet, a magyar miszerint e leirat utasittassék vissza hozzá, hogy javaslata készítésénél a bírósági kézbesítések ügyére is figyelemmel legyen, illetőleg önálló javaslatot terjesszen be. A közgyűlés ez értelemben határoz. a ÚJDONSÁGOK. _A hivatalos lapból. Kinevezés : A m. kir. pénzügyminiszter Bereczky Ferencz Irod osztályú lottó hivatali tisztet, második számvivővé a budapesti; Miklósffy Károly I. osztályú lottóhivatali tisztet, levéltárnokká a temesvári; Patkó Sándor II. osztályú lottótisztet első osztályú tisztté, Porth Béla, Göndör Mátyás és Neubauer Ferencz lottóhivatali segédtiszteket pedig 2-od osztályú lottóhivatali tisztekké és pedig az első kettőt a budapesti, az utóbbit pedig a temesvári, végre Kestenbaum József, Opáczky Pongrátz, Röszler Károly és Topán Sándor díjas gyakornokokat lottóhivatali segédtisztekké, a három elsőt a budai, a negyediket pedig a temesvári lottóhivatalhoz nevezte ki. A földmivelés ipar-és kereskedelemügyi m. kir. miniszter Biró Tamást és Kapy Zsigmondot díjtalan miniszteri segédfogalmazókká nevezte ki. _ Az ügyvédi kamarákból. A miskolczi ügyvédi kamara részéről közhirré tétetik, miszerint Madarász Sámuel jolsvai, Szabó Gábor és Mácsay Mihály miskolczi lakos ügyvédek a kamara lajstromába folytatólag felvétettek. — A szegedi ügyvédi kamara részéről közhitré tétetik, miszerint Tóth Márton kisteleki, Grubits Tivadar n.-kikindai és Juhász István makói köz- és váltó ügyvédek, a kamara lastromába folytatólag felvétettek. — A sz.fehérvári ügyvédi kamara közhírré teszi, miszerint Keller Antal székesfehérvári ügyvéd, lemondása folytán, a kamara lajstromából kitörültetett s irodája részére gondnokul Boross Mihály székesfehérvári ügyvéd neveztetett ki. — Halálozás. Aszódi Mihály a „Magyar Híradó“ czimü kőnyomatu lap munkatársa ma reggel d. e. 11 órakor hirtelen meghalt. Midőn szerkesztőségbe indult, az utczán hirtelen összerongyott s mire a Rókus-kórházba szállították, nehány percz múlva meghalt. Ifjú élete 32-ik évében szállt sírba. Egész életét a sajtó szolgálatában töltötte, a „Szabad Sajtó“, „Szabad Egyház“, „Temesi Lapok“ s más lapok szerkesztőségében. Neve az irodalomban sem ismeretlen, a gyermekirodalmat művelte különös előszeretettel és szép sikerrel. Szerkesztett gyermeklapokat, irt gyermek-színművet („József“ —) , melyet az idén is adtak műkedvelői, adott ki gyermekverseket egy füzetben, stb. Temetése holnap délután 3 órakor lesz a Rókus-kórházból. — Pest-Kis-Kun megye mai folytatólagos közgyűlésén az elnöklő főispán bejelentette, hogy 18 án, a királynő nevenapján mise fog tartatni a budai vártemplomban. A szerb tövis irtásáról érkezett jelentések szerint a növény pusztítása megye-szerte folyik. Vajás község mellett a dunaági hid javíttatik, az illető községek azon kérvénye azonban, hogy a híd megyei költségen tartassék fen, elutasittatott. meg A honvédtisztek vagyontalan özvegyeinek és árváinak ellátására szolgáló alapra eddig 9806 frt gyűlt be. Nagyobb összegeket adományoztak : Leitner Ferdinánd bankár (5000 frt,) Sterk Sándor bankvezető (1000 frt), Miselbacher honvédfőhadnagy (500 frtot) Az Orczy-kertben e czélra rendezett mulatságok jövedelme 1367 forintot tesz. A hatvanas bizottságnak ma este gyűlése volt; ez alkalommal Szűcs Gyula elnök jelentést tett a beérkezett üdvözlő iratokról, ezek közt a konstantinápolyi s caneai sürgönyökről, mely alkalmat megragadta az ifjúság, hogy Szűcs Gyula indítványára a következő táviratot küldje Klapkának Konstantinápolyba: „A magyar ifjúság üdvözletét küldi szabadságharczunk, s vele az Oroszország elleni küzdelem egyik legjelentékenyebb hősének, s szivéből kívánja, hogy a moszkvai zsarnokság ellen jelenleg folytatott tevékenységét fényes siker koronázza.“ Utána Lukáts Gyula emlékezik meg konstantinápolyi tüntetésekről sóhajtja, hogy az ozmanlik távirataira válasz adassék,s e czélból ajánlja a következő sürgönyt küldeni el a konstantinápolyi softáknak : „Testvérek! Örülünk, hogy ti bennünket megértettetek. Barátságunk elévülhetlensége újra egy adattal szaporodott, s üdvözlünk titeket, hogy felismertétek bennünk testvéreiteket, kik nem felejtettünk el titeket, midőn hazátokat vész fenyegető. Tudjuk azt, hogy sorsunk közös, hogy a ti ellenségtek a mienk is, és legyetek arról meggyőződve, hogy a vész pillanatában sietni fogunk, a Duna partjain veletek kezet szorítani. Azt a földet, melyben szabadságharczaink hősei nyugszanak, nem fogják kozák lovak tiporai, s a barbarizmus zsoldosai csak a pii hulláikon át úszhatják keresztül a Dunát. Áldja meg isten hadseregetek fegyvereit, s adjátok át üdvözletünket s nagyrabecsülésünket a török nemzetnek, főleg a török nemzet ifjúságának.“ Ezen indítvány is egyhangúlag elfogadtatott, s utána Lukáts Gyula terjeszt elő a bizottság megbízásából a magyar nőkhöz intézett felhívását, mely ki fog nyomatni, s még a napokban szétküldik az országban. Bejelentetett, hogy a belügyminisztérium megengedte az országos gyűjtéseket, s e czélból a bizottság néhány tagja felváltva mindig jelen lesz a gyűjtő bizottság irodájában (zöldfa-uteza 30 szám). Elhatároztatott, hogy legközelebb bankettet tartanak, melyre mások is, kik a török rokonszenvnek a már eddig kifejezést adtak, meg fognak hivatni. — Névváltoztatás: Braumüller Lajos aradi városi f. aljegyző saját, valamint Borbála és György nevű gyermekei vezetéknevének „Rajnai“-ra kért átváltoztatása belügyminisztériumi rendelettel megengedtetett. «• — Kréta szigetéről, Caneából, nov. 15-ről kelt franczia távsürgöny érkezett a budapesti egyetem hatóságához, mely sürgöny magyar fordításban a következőleg hangzik: „Kimondhatlan örömmel olvastuk a hírlapokban a rokonszenves nyilatkozatokat, melyeket a budapesti tanulók Törökország mellett tettek. Ezen jóindulatú eljárás, mely a világ előtt a Magyar- és Törökország között fenálló tartós testvéri barátságot tanúsítja, uj jele e két nemzet közötti hagyományos jó viszonynak, s a mi jogaink biztosításának. Sietünk háladatosságunk mély érzelmeit kifejezni a kegyes figyelemért és szives megemlékezésért, melyet a budapesti tanuló ifjúság a muzulmán nemzet iránt tanúsított, s kérjük, hogy e nyilatkozatunkat a budapesti tanuló ifjúsággal közölje, és a caneai muzulmán lakosság szívélyes üdvözletét tudassa magyar testvéreinkkel. A krétai, caneai muzulmán főiskola tanulói.* — A képviselőház könyvtári bizottsága f. hó 17-én, pénteken, fél tíz órakor ülést tart, melyen a bizottság tagjai megjelenni kéretnek. Budapest, nov. 16. Tóth Kálmán, bizottsági elnök. — Arczképleleplezés. Deák Fer. önkénytes adakozásokból Vastagh által művészileg festett arczképe Ipolyságon, mint a „Pesti L.“-ónak távirják, a közgyűlés termében ma lepleztetett le. Előbb br. Majthényi főispán mondott beszédet. Erre a szomszéd törvényhatóságok képviselői s nagy közönség jelenlétében ellenriadás, mozsárlövések közt megtörtént a leleplezés. isr — A Szent-Benedek-rend 1880-ban az egész világon meg fogja ülni 14 százados fönállásának ünnepét. Bár valószínűleg teljes csendben fog végbemenni, mégis jelentőségénél fogva világra szóló ünnepély lesz ez. A rend 14 százados fönnállása megünneplésének eszméje az amerikai benezésektől indult ki, kik Pitrát, az egyszerű franczia benezés tanárból egyszerre bibornokságra emelt nagytudományu férfiút kérték föl az ünnepély elnökéül, egyszersmind programmot küldöttek az egész világon minden benezés apátsághoz azon kérelemmel, hogy a tagok javaslataikkal és közreműködésekkel segítsék elő az ünnepélynek minél méltóbbá tételét. Ily fölszólítás — mint a „N.“-nak írják — a pannonhalmi főapáthoz is érkezett, ki fölhívást intézett tagjaihoz, hogy a programm keretén belül javaslatokat tegyenek. Mint halljuk, az ünnepély megörökítésére maradandó becsű müvek fognak megjelenni. — Adományozás. A király Mártyáncz róm. kath. hitközségnek, két templom-harang megszerezhetése czéljából, saját pénztárából, 100 frt segélyt, az erdélyi róm. kath. egyházmegyéhez tartozó gyergyócsomafalvai templom építésére magánpénztárából 300 frt. segélyt, s a munkácsi gör. kath. templom építésére magánpénztárából 200 frt. segélyt adományozott. — Átél koraiságát nem rosszul jövendölgették gazdáink már régen. Mert régen jövendölték. Azután indultak, hogy az idén feltűnő sok kökény és mogyoró termett. — A 1-nazarénus. Székes-Fehérvárott a 66. honvédzászlóaljhoz behívtak valami Garai Gáspár nevű ujonczot; sehogyse bírták azonban rávenni, Üllő és kalapács. — Regény. — írta: Spielhagen Frigyes. HARMADIK KÖTET. (Folytatás.) XXII. Rész. Oly előzékenységgel fogadott a herczeg, melyet bátran szívélyesnek is mondhatok. Félórával előbb érkezett meg az útról, s a hideg téli idő jó hatással volt reá; oly üde, oly viruló volt kinézése, minőnek azelőtt soha sem láttam. Egész lénye rugékonyabb volt, beszéde élénkebb, úgy hogy alig ismertem a régi életunt egyénre, kit a rossovi vadászkastélyban láttam legutóbb. Nem állhatom meg, hogy e kedvező változás fölött örömömet ki ne fejezzem. Szívesen fogadta, s úgy vélekedett, hogy ideje volt, a gyermek betegségekkel felhagyni. — Már rég elhatárzom, hogy férfi válik belőlem, mihelyt itt az ideje, és úgy hiszem, most már itt az ideje. Az isten tartsa atyámat minél tovább, de emberi számítás szerint csak napokat élhet. Rendén van, hogy oly esemény, mely ezrek sorsára kihat, ne találjon engem váratlanul. A herczeg ez utóbbi szavakat igen komolyan mondá. A salonban le s fel járva egy arczkép előtt megállt, mely egy szép fiatal férfiút tüntetett fel, phantasztikus öltözékben. — Különös, — szólt a herczeg, — hogy az idő úgy megvisel bennünket. Nézze, e kép atyám arczképe, huszonnyolcz éves korából. Ez öltözéket kezném spámat Zehrendorf eladásáról lebeszélni, egy udvari álarczos bálban viselte és roppant tét- bár másrészt érdekeink kívánatossá teszik ezt. szést aratót. A boldogult királyné kivánatára festteté magát ez öltözékben, s e kép az eredetinek : tulajdonítsam, hogy első sorban engem kínál meg . Igaza van, csak futó eszme ez. De minek másolata. Nem találja, hogy .... Hirtelen elhallgatott és egy támlásszékbe ült, nekem is helyet jelölve ki. — No de nem azért jöttem a fővárosba, hogy önnel magánügyeimről beszéljek. Az ön sorsa, miként hallom, jelentékenyen jobbra fordult. Hogyan uram, ön valóban nagy diplomata. Végighallgatta keresztkérdéseimet és jóakaratból eredt tanácsomat, ajánlatomat, és egyetlen szava vagy pillantása el nem árulja, hogy rég túl van azon hegyen, melynek alján vélek önnel időzhetni. Nemde jót nevetett magában? És szegény Zehren, ép oly meglepettnek látszott, mint én magam. De én azt hiszem, ő jól tudta a dolgok állását, mert ha félbolondnak is tartottam őt mindig, most meg vagyok győződve, hogy nagy kópé. Szeretném, ha valaki megszabadulna tőle, néha valóban terhemre van, de úgy határozottan elküldeni magamtól mégsem akarom. Már arra gondoltam, hogyha eladja ön nekem Zehrendorfot, oda teszem intézőnek, vagy bérbe adom neki Zehrendorfot, de aztán meg azt hiszem, ön ezt bizonyosan nem szeretné. Igazam van? — Tökéletesen kegyelmes uram — válaszolám. — Arthur épen nem alkalmas erre, az ő kezelése alatt újból tönkre menne minden, mit nagy költséggel és áldozattal létrehoztak. Őszintén mondom kegyelmes herczeg, ha meg volnék győződve, hogy kegyelmességed komolyan foglalkozik ez eszmével, és nem csupán jó szivének sugallata volna e nyilatkozat; most, a végpercben is igyee birtokkal? Most már nem óhajtom annyira megszerzését, mint tavasszal, és mondhatom kissé önfejű leszek ez alkunál, — szólt a herczeg. — Mégsem annyira, mint Granov, — válaszolom. Kellemes mosoly játszott a herczeg ajka körül. — Talán igaza lehet. Granov valódi róka, bulldog pofája daczára. Többször kémleltetett már Zehren, és az igazságügyi tanácsos által, ha vannak e még terveim Zehrendorfra. Úgy látszik minden versenytársat eltávolitni óhajt, s midőn egyedül marad a téren mint vevő, a legalkalmasabb pillanatot felhasználja arra, hogy harmincz kis pénzért megáévá tegye a szép birtokot. Istenemre, ha megakadályozhatom, hogy ez útonálló kezébe ne kerüljön, szívesen teszem. — Köszönöm kegyelmes herczeg, válaszolom. — Én köszönöm önnek, hogy alkalmat ad nékem, régi tartozásomat leróhatni. Amióta nekem itt, ügyei nem egyszer megfordultak agyamban, sőt mondhatom, soha sem tévesztem szem elől, köszönet ipja jó barátinak. Ön talán nem is tudja, mennyit emlegetik őt a mi vidékünkön, és mennyire alászáll tekintélye az emberek előtt. Sajnálattal mondom ezt, de mint legközelebb érdekeltnek tudomással kell erről bírnia, mert bizonyosan elhallgatják ön előtt, vagy részakaratból, vagy, mert nincs bátorságuk erre nézve nyilatkozni.Hitele csökkent, s átalában roppant veszteségekről beszélnek, melyek sprát az utóbbi időben érték. A tözsdője, és bizonyosan a színházban találom. Jöjjön ön is oda, legjobb lesz, a pontozatokra nézve ott megállapodni, s holnap délelőtt ügyvédemmel a szerződést megkészittetni. Beléegyez, — Estém szabad kegyelmes herczeg, — válaszolám. — Merész szó egy uj házastól — jegyző meg a herczeg. — No legroszabb esetben hozza magával nejét. Már úgyis rég óhajtom megismerhetni. Rossovból nem látogathatom meg, mert szavamat adtam, hogy nem távozom a vadászkastélyból. Nos miért e zavar ? Hogyan uram ? Ön bátran bemutathatja Prora herczeget egy tisztes nőnek; a régi idők elmúltak. — Nem kétlem kegyelmes uram, ... de nem, valóban nem tudom. — Vagy úgy, értem. A legrendezettebb családban is előfordul, miként az angolok mondják. No hisz majd meglátja. Viszontlátásra, ha lehetséges, nejével. A kezét nyujtá, s én sem „igent“ sem „nemet“ nem válaszoltam; miután igenleni nem akartam, tagadó választ pedig észszerüleg nem adhattam. — Mégis nyomorúságos ember az, ki nem tudja, „igent“ vagy „nemet“ válaszoljon-e? — gondolom, midőn a már homályos utczákon hazafelé igyekeztem. — Oly dolog ez, mihez szokva nem vagy, mihez nem is szokhatál, — s az utczán keresztül haladni akartam, a sarokhoz, hol szinlapok voltak kifüggesztve, de megfordultam, s tovább sem óhajtását, hogy ma páholyában fogad, s atyám gondolám: — nem nem, ne tápláld gyávaságodat; mintlétéről Vár tudósítást. Talán a kellemest egyesithetnék a hasznossal; tudom bankárom Heusel, ki a művészetnek, különösen a művésznőknek, — a ballet személyzetet sem véve ki, nagy tisztemért ez valóban gyávaság. (Folytatása következik) dén játszik, minden kétes vállalatban részvényes. Biztosítom, hogy mindenki félholtnak tekinti, és vagyonilag több, mint félig rongáltnak tartják. Vannak, kik azt állítják, hogy soha sem volt okosabb, és gazdagabb, mint most; s ha egy kissé hóbortosnak mutatkozik, s a bukottat játsza, csak régi cselfogását gyakorolja, mely neki még mindig jól sikerült. Mit tart felőle ? A herczeg szivélyességét őszinteséggel véltem viszonozhatónak, s részleteztem előtte a sajátságos helyzetet, melyben ipámmal szemben valék. Elmondám következetlen, félszeg, mondhatni tekervényes eljárásait irányomban; és hogy meggyőződésem szerint nem lehet még annyira bukott ember, minőnek ellenségei híresztelik ; de ha úgy folytatja továbbra, miként most megkezdte, előbb utóbb csak az lesz a vége. A herczeg figyelemmel hallgatá beszédemet, imitt-amott oly kérdésekkel szakítva félbe, melyek ha nem tanúskodtak is üzleti ismeretről, de mindenesetre gyors felfogásról és éles értelemről. Végre eljutottunk tulajdonképi tárgyunkhoz, Zehrendorf eladásához, s a főbb pontozatokra megállapodtunk, midőn az öreg, ősz komornyik, kit már Rossovon láttam, belépett, s az ajtónál megállva, urára tekintett. — Úgy, már oly késő volna ? Ez kellemetlen, — mondá a herczeg. — Színházba kell mennem, mert a főherczegnő, — kinek tudomása volt érkezésemről, — tudatá véi Ji