Egyetértés, 1877. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1877-01-30 / 25. szám
Oroszország nem tartja magára nézve tovább is kötelező erejűnek a párisi szerződést, mihelyt ezt a porta is megszegte az által, hogy nem teljesítette a területe épségének biztosításáért rárótt kötelezettségeket. A zágrábi egyetemi ifjúság, mely egyébiránt a budapesti ifjúság nyilatkozata ellenében tett nyilatkozatában sem tanúsított, pánszláv érzületet, f. hó 28-ikán egy kiáltványt tett közzá Majkoff orosz tanár támadása ellen. A kiáltvány erős kifejezésekben visszautasítja az oroszokkal való barátságot s azt mondja, hogy ha az oroszok a keleti szlávokat akarják fölszabadítani, előbb önmagukat szabadítsák föl. A magyar kormány Bécsbe érkezett tagjait, kikkel Tarkovics miniszteri tanácsos és Matlekovics osztálytanácsos is felmentek, ma a király magánkihallgatáson fogadta. D. u. 2 órakor meglátogatta őket Auersperg herczeg, ki Széli miniszterrel huzamosan értekezett. A délután folyamában Széll is meglátogatta az osztrák minisztereket. Ma nem volt conferentia, hanem holnap lesz, vagy Depretisnél, vagy Auerspergnél. A magyar miniszterek hir szerint két vagy három napig lesznek Bécsben, s a későbbi értekezletekben az osztrák nemzeti bank vezér tagjai is részt vesznek. A spitzli rendszer. A rendőrségnek a czeglédi küldöttség visszatérése alkalmával tanúsított kihívó és erőszakoskodó magaviselete erős megbotránkozást kelt még a legkormánypártibbnyás polgárok között is. Nem volnánk igazságosak, ha ki nem emelnék, hogy az egyenruhás rendőrök legtávolabbról sem esnek kifogás alá. A szegény drabantok, kik maguk is szemmel láthatólag elárulták, mennyire nyomja lelküket a szolgálat súlya, tartózkodók voltak mindig és mindenütt. Több fiatal ember az ő gyöngéd figyelmeztetésüknek köszönheti megszabadulását. Egyetlen eset sem volt, hogy akár szóval, akár tettleg bántalmazták volna a Kossuth nevét éljenzőket. Azoktól a trabantoktól és biztosoktól, kik épességgel nem állanak a kíméletes eljárás hírében, ez szokatlanul feltűnő volt, és alapjában mutatta minő mély gyökereket vert Magyarországon a tisztelet Kossuth iránt minden körben. A kihívó és erőszakoskodó magaviselet ez alkalommal egyenesen a titkos rendőrség „spitzli“ válfajának rovására esik. Ezekből egész légió van, kiknek nagy részét a Bach korszak hagyta ránk örökségül. Még csak beszélni sem tudnak magyarul. Alakjuk, nézeteik, durvaságuk az alkotmányellenes korból származik le, innen a nyers készség, melylyel a ,.Kossuth kutyákat“ sértegették, bántalmazták és elfogták. Eljárásukra jellemző, hogy Majorossy Gyula tanárt, ki Bogya Kálmán jogász, Koos Andor technicus és Tischbein orvosnövendék társaságában fogságba került, két nőrokonától szakították el, kikkel egy czeglédi rokonuk fogadására mentek ki a vasúthoz abban a szent hitben, hogy az érkezés idejének közhírré nem vált volta miatt nem lesznek sem rendőrök, sem tolongás. Nem utolsó dolog az sem, hogy a befogottak előtt büntetésre méltó cselekvénynek mondták Kossuth éltetését, de most jogalapot az elitélésére még sem tudtak találni. Bogya Kálmánt „rendőrsértés“ ürügye alatt ítélték el tíz napra. Voltakép pedig ez elítélés csak azért történt, hogy ráijesszenek az egyetemi hallgatókra, akik, mint ő, a hatvanas és harminczhánnas bizottság tagjai. Mi ez önkénykedéssel szemben az ország közvéleményére bízzuk, Ítélje meg, minő lábon áll Budapesten az államrendőrség nagyban kifejtett spitzli-rendszere mellett a személyes szabadság, midőn csupa elijesztésül jog és törvényes alap nélkül, egy embert csak úgy találomra büntetnek meg. ítélje meg a közönség, minő szabadságot élvezünk a „szabadelvű” kormány alkotmányos jóvoltából, midőn Kossuth nevének éltetéséért, fogsággal felelnek és a rendőr az elfogó, a vádló, a tanú és a bíró ? A czeglédiek megdöbbenve tapasztalták, mily hatalom uralkodik a „rendőr“ czim alatt az egyéni és polgári szabadságon. Megdöbbenése undorrá vált, midőn Theisz Elek kapuja előtt egy rendőrkém igyekezett zavart csinálni. Oly ügyetlen volt azonban a semmirevaló, hogy leálcázták és a gúny fegyvereivel marták agyon. Nem különben feltűnő volt, hogy a kávéházakban elszórt csoportokban mulató czeglédiek közzé is mindenütt befurakodott egy-egy spitzli, ki különösen Kossuth magánnyilatkozatairól és a küldöttségi tagok privát beszélgetéséről igyekezett otromba feltűnéssel adatokat szerezni. E spitzlikről némelyek véleménye az, hogy a bécsi körök kémei, mások azonban ezeket is a magyar alkotmányosan szabadelvű államrendőrséghez tartozónak mondják. Akárhogyan áll a dolog, annyi bizonyos, hogy remek állapotok és gyönyörűséges intézmények nyitjára akadtunk, jeléül annak, mily teljes a kibékülés, mennyire önálló állam vagyunk, mennyire biztos alapokon nyugszik szabadságunk. Egy intés elég, hogy torkunkra forrasszák még az éljent is. Szegény boldog Magyarország! Nyilatkozat. Az ifjúsági 60-as bizottság alulirt tagjai a tisztelt közönség tájékoztatása, valamint a bizottság működésének újbóli körvonalazása végett a bizottság nevében a következőket teszik közzé: 1) A 60-as bizottság az eredetileg kitűzött czéljától, t. i. a török sebesültek javára pénzbeli és lépésben való gyűjtéseket eszközölni és eszközöltetni, azokat kezelni és rendeltetési helyére juttatni, és úgy ez, valamint egy Abdul Kerim pasának szánt diszkard küldése által, a magyar ifjúság és nemzetnek a török nemzet iránti háláját és rokonszenvét nyilvánitani, a mai napig egy hajszálnyit sem tért el. 2) A 60-as bizottság sohasem választott egy P.as. irányban működendő albizottságot, és az ifjúsági 33-as bizottság semminemű viszonylatban sem volt, valamint most sincs a 60-as bizottsággal. 3) A 60-as bizottság megmaradt nemzeti és jótékony czélú működésénél, és így reá mint nem „demonstráló“ testületre az egyetemi tanács legutóbbi határozatai nem vonatkozhatnak. 4) A 60-as bizottság a beérkezett és még beérkezendő adakozások szükséges kezelése végett fel nem oszolhatik, de mint az ország minden vidékéről a 60-as bizottsághoz érkező segélyküldemények bizonyítják, fennállását a nemzet helyesli és kívánja, és tételének jogosultságát, mint „nemzeti bizottság,“ Magyarország népe szentesíti. 5) A 60-os bizottság adakozásokat a török sebesültek javára, irodájában (zöldfa-utcza 30. sz.) ezentúl is elfogad és a nevezett, czélra gyűjtéseket továbbra is rendezőiül. 6) A 60-as bizottság tiltakozik azon feltevés ellen, mintha „demonstráló“ szándékból indult volna ki akkor, midőn elhatározta, hogy majd a konstantinápolyi nagy útból haza érkezendő pályatársakat és jó barátokat a rájuk bizott missió fényes teljesítése után örömmel és testvéri érzelmekkel fogadja és üdvözlendi. Kelt Budapesten, 1877. január 29-én. A 60-as bizottság. — A tárczát, közgazdasági rovatot, és Dertk- Ünnepélyről szóló tudósítást, lapunk mellékletén találja az olvasó. ÚJDONSÁGOK. A hivatalos lapból. Kinevezés: A m. kir. pénzügyigazgatóságoknál és illetékkiszabási hivataltónál alkalmazott számtisztek létszámában : Verb Károly és Dalmay Kálmán II-ad osztályú számtiszteket 1-fő osztályú ; továbbá : Óváry László, Arizy Károly, Koharics Gyula, Kapdebó Vilmos, Szüts Károly, Szártory Lajos és Sterk Géza líl-ad osztályú számtiszteket II-od osztályú számtisztekké nevezte ki. A magy. kir. igazságügyminiszter Kálmán Lajos, kassái királyi törvényszéki aljegyzőt a tornai kir. járásbírósághoz, Gruber József pozsonyi kir. törvényszéki telekkönyvvezetőt a dunaszerdahelyi kir. járásbírósághoz, Gallovics Győző nagyszombati telekkönyvvezetőt a pozsonyi kir. törvényszékhez és Morvavcsik János vágbeszterczei kir. járásbirósági írnokot a karczagi kir. törvényszékhez helyezte át. Az ügyvédi kamarákból A brassói ügyvédi kamara részéről közhírré tétetik, miszerint ifj. Szabó Dániel ügyvéd, Kézdi-Vásárhely székhellyel, a kamara ügyvédi lajstromába folytatólag felvétetett — Személyi hírek. Tisza Kálmán miniszter és Széll pénzügyminiszter tegnap este Bécsbe utaztak. — Hymen. Potoczky Gedeon szarvasi járásbírósági hivatalnok eljegyezte magának Télessy Irén kisasszonyt, a járási főorvos leányát. — Necrolog. Elhunytak: Závody Rozália, néh. Ferenczy Károly özvegye Tésen, hosszas betegség után 77. éves korában; — Szász Sándor Budapesten, élete 50-ik évében; — Jorka János, Máramaros megye volt alispánja, 72 éves korában. —■ Deák Ferencz halálának évforduló napját a fővárosban többi közt sok iskola, aztán az izr. hitközség, a kereskedelmi kórház és több intézet megtartotta. Vidékről szinte több helyről érkezett távirati tudósítás az ünnepélyekről. — A czeglédi küldöttség, lelkében mély megbotránkozásául az átélt bántalmak fölött, vasárnap reggel csendben utazott haza az osztrák állam vaspálya v, 8 órai vonaton. A rendőrség, illetőleg Tisza eljárása miatt — mert csak ide gondolhatni — nagy a felháborodás mindenütt; a lapok ily szellemű megjegyzésekkel kísérik a történteket kivétel nélkül, a „Hont“ leszámítva, mely vaksi lap már annyira beleélte magát a vakandokoskodás hazafiatlan szerepébe, amit, ha nem tapasztalná, el nem hihetné az ember soha senkinek. Nincs [abban egy fakohányi meggyőződés az állítások, vagy szemérem a ferdítések dolgában. Megkérdezhetné pedig valakitől, hogy ma, mikor Kossuth Lajost éltetni befogatás terhe alatt meg van tiltva, és harmincévi, héroszi lelki erőről tanúskodó, keserű s békés önszámkivetés után veszedelmes renegátnak nyilatkoztatta őt ki Tisza Kálmán, akinek véleményét meghallgatni , akinek egy nemzetmillió által bálványzott, nevét kimondani bűnt képez, — váljon csak rendőrállamban-e, vagy a legféktelenebb egyeduralmi erőszakok boldogító vasmarkába dobott tartományok egyikében élünk-e. S még simítja a dolgot! Ok ti emberek, ti hazátoktól elrugaszkodott méltatlan fiai a jóságos anyának, hát nem elviselhetetlenül kincs-e rátok e borzasztó képmutatás? — Bizony nálatok szánalmasabb szerep még nem jutott osztályrészül egy emberneki ki „magyar.“ Szegény magyar. — A küldöttséget Turulból visszatértében Velenczén testületileg fogadni akarták, a szándék azonban kivihetetlenné vált azért, mert nem lehetett megtudni, hogy melyik vonattal fognak megérkezni. A város polgársága ennélfogva írásba foglalta elismerő nyilatkozatát, mely a következőképen hangzik: Tisztelt, polgártársak! Czegléd város derék polgárai! Nem tudjuk eléggé tolmácsolni hazafiasan érző szivünk a feletti örömét, hogy szegény „alkotmányosának keresztelt hazánktól a messze távolban élő agg számözöttünket nagy hazánkfiát Kossuth Lajost — kinek az ország oly leróhatlan hálával tartozik — nemes és hazafias óhajuk nyilvánítása végett meglátogatták. Valóban szivünkből örvendünk azon, hogy Czegléd város hazafias polgárai ily megtiszteltetésben részesiték hazánkfiát, kinek ha csak nevét említjük is, — még a félhold is életre utul, s az egész haza öröm nyilvánításban tör ki, — kivéve a fogd meg minisztert drabantjaival. Ismételjük, hogy csak szívből jövő örömünket fejezhetjük ki önök iránt polgártársaink azon nemes tettökért, — melyet úgy hisszük az egész haza nevében tettek. Bár adna az ég, hogy a szándék, mely önöket e nemes tettre indította ne hiúsulna meg , akkor — de hagyjuk e kecsegtetést — egy új életre egy új korszak létezésére ébrednénk fel. De hiszen mindnyájan tudjuk azt, hogy a jelenlegi viszonyok és körülmények között nem teljesülhet óhajunk ; de hisszük, hogy eljő az idő, a midőn a hazának minden fiatalt kai’okkal fogja fogadni azt, a kinek a jelen uralom alatt neve hangoztatásáért még arczul is vezetünk , mely tett ugyan fényesen bizonyítja, hogy mily polgári szabadsággal és joggal bir ez „alkotmányosnak keresztelt rendőr államban a szegény adózó polgár, kinek „áldozatkészségére“ oly gyakran hivatkoznak, fogadják polgártársaink újólag legbensőbb elismerésünket, s kézszorításunkat, s táplálják velünk együtt azon hitet, hogy még egyszer hazánk határain belől meglátandjuk azon férfiút, aki előtt a porba is lehajolhatunk. Éljenek a czeglédi polgárok! Éljen Kossuth Lajos ! Velencze, 1877. január 27. — Czegléden ma a legfelkapottabb és legkedveltebb dal is hangzik: Előbb, előbb jön a hajnal Lemosolyog bíboraikkal. Leng a zászló, leng a mente, ...........„Kossuth Lajos azt izente.“........... Hosszú a vasúti utcza Sándor czigány végig húzza Csak azt zengi száraz fája ...........Esik eső karikára................... melyet akkor énekeltek először, mikor a küldöttség roppant tömegtől kísérve a vasúthoz kivonult. ~ B *rái kinevezés. A király Sárváry Gusztáv semmitőszéki segédtanácsjegyzőt a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszékhez bíróvá nevezte ki. — Czimadományozás. A király Briefmayer Máté pozsonyi és Baudher Vilmos soproni postaigazgatóknak, hosszas, hő és sikeres szolgálataik elismeréséül a királyi tanácsosi czímet adományozta. A pénzügyminiszter két rendeletét közli ma a hivatalos lap, melyek egyike a kiszolgált altisztek alkalmazásáról, a másik az adóügyekben használandó fizetéses nyomtatványok ügyében szól. Miután t. i. a kiszolgált altisztek alkalmazása nem a kívánt mértékben történik, a pályázati hirdetményekben ki fog tétetni, hogy az irodasegédtiszti állomások elnyeréséhez részökről a 4 gym. vagy reál-osztály elvégzése nem szükséges, s hogy alkalmilag próbaképen jobb fizetéses állomásokra is kinevezendők. — Szegedről a megyei székhely és Új- Szeged bekeblezése tárgyában küldöttség járt Budapesten, melynek Tisza ministerelnök megígérte, hogy az előterjesztett kérelmet figyelembe fogja venni. — Magyar keleti seminárium, közoktatási miniszterhez tekintve azt, hogy hazánkat úgy fekvésénél, mint múltja, jelene és jövőjénél fogva nagy érdek köti kelethez, elhatározta, hogy a keleti ismeretek iránt érdeket keltendő egy keleti szminárium felállítására nézve a szükséges lépéseket megteendi. Ezen iránynak minálunk ugyanis aránylag más országokhoz, feltűnően kevés mivelője van, minek okául részben kereskedelmünk mostoha állását, valamint politikai állásunkat is tekinthetjük, mert külön diplomatiai képviseletünk nem lévén, a consuli hivatalnokok még ma is Bécsben nyernek oktatást német nyelven. — Önvédelemből. Egy helybeli tekintélyes polgár fia — írja az „Alf.“ — W. J. P. pénteken Kovaszinczról Pankotára utazott. Teendői elvégeztével, esti szürkületkor, felül Kovaszinczon fogadott kocsijára és vissza Kovaszincz féle hajtatott. Egyszerre Világos és Kovaszincz között a kocsis, egy román földmives, ki egyúttal kovaszinczi szőlőpásztor, megállítja a lovakat és leszáll a kocsiról. Ekkor már egészen besetétedett; közelben s távolban semmi nesz sem hallatszott. Egy pillanat múlva a kocsis hirtelen megragadta W.-t és fenyegető hangon pénzét követelte. W.-t sem hagyta el lélekjelenléte s megtagadta a kathegorikus kérés teljesítését. Erre kétségbeesett dulakodás támadt és e dulakodás közben W. J. P. segélyre nem számíthatvan elővonta revolverét és azzal a rablót szivén lőtte. A lövés halálos volt, a kocsis azonal meghalt. W. J. P. kocsira tette a hullát és beszállította Kovaszinczre; azután bejött Aradra és magát a rendőrségnél felmentette, mely e sajnos ügyet a vizsgáló bírósághoz tette át. — Lemondás: Dr. Skvorovszky Károly 52. zászlóaljbeli szabadságolt állományú honvéd főorvos, továbbá Hyeburgi Hye Arthur szolgálaton kívüli viszonyban levő honvéd főhadnagy, és Kardos József 39. zászlóaljbeli szabadságolt állományú honvéd hadnagy, a m. kir. honvédségben viselt tiszti rangjáról s cziméről önként leköszönvén, lemondása elfogadtatott. Utóbbi mint honvédköteles, a törvény szabta idő tartamára a 49. zászlóalj állományába mint közhonvéd osztatik be. Rövid hírek. A fővárosban nagy beszédtárgyat képez egy pisztolypárbaj híre, melynek alkalmával a golyó egyiknek haját, a másiknak fülét hurczolta el. — Komáromi A. pécsvárosi főszámvevő 6000 frt erejéig váltót hamisítva megszökött. Az elfogatási végzés már kiadatott ellene. — Kötél általi halálra ítélte a bécsi esküdtszék Hackler Raimund 23 éves kőműves legényt, ki 65 éves anyját rablási szándékból megfojtotta. — Temesvárott valami Hollay vasúti munkás neje úgy megverte gyermekét, hogy az két nap múlva meghalt. — A magyar vasutaknál 1300 vasúti betegsegélyző pénztár létezik. — A főváros tanácsa 010—100 irtot utalványozott a kerületi elöljáróságok részére, hogy abból a rögtöni segélyre szorult szegények 20 frt erejéig segittethessenek. — Ma reggel a Deák-téren a 11. számú bérkocsi elgázolta Zabadovszky napszámost, ki a Rókusba szállíttatott. Tekintetes szerkesztő ur! A „Hon“ f. hó 29-én megjelent számában, s ennek nyomán több napilapban is, a czeglédi küldöttség megérkezése alkalmával a rendőrség részéről eszközölt befogatásokat illetőleg nevem felemlítésével rendőrsértés miatt történt befogatás elítéléséről van szó; mint hogy pedig ez a tény valódi állásával homlokegyenest, ellenkezik; ennélfogva kinyilatkoztatom, hogy rendőrökkel és spitzlikkel veszekedni nem szoktam; s hogy 10 napi fogságot nem rendőrsértés miatt szabott reáli a kapitányság, — mint ezt a kihallgatás alkalmával felvett jegyzőkönyv s jelen volt tanuk igazolhatják — hanem azon hallatlan vakmerőségért, hogy éljent voltam bátor kiáltani hazánk legnagyobb fiának Kossuth Lajosnak!! Midőn jelen nyilatkozatomat becses lapjában közzétenni kérném stb. tisztelettel maradtam Budapest, 1877. jan. 29. Bogya Kálmán, joghallgató. Színház, művészet. — A népszínházban vasárnap a „Czigány“, népszínműveink ez egyik legjobbika került első ízben a deszkákra. A félig telt ház nagy érdeklődéssel nézte a darabot, melynek czímszerepével Tihanyi birkózott meg, a népszínház e legiparkodóbb tagja. Tihanyi a drámai részeket különös szerencsével emelte ki, s e tekintetben méltó párja volt Rákosi Fáninak (Rózsi, czigányleány) a humorosabb vonások kidomborításában akadályául szolgált, hogy nem bírja teljesen a czigány kiejtést, amin egyébiránt tanulmánnyal könnyen segithet. Meg kell még említenünk Klárnét és Pártényit kik elemükben voltak. Fővárosi ügyek. — A főváros .szervezési bizottsága ma este folytatta ülésezéseit Kammermayer polgármester elnöklete alatt. Mindenek előtt több folyó ügy jön elintézve. A ferenczvárosi lelkész még egy negyedik segéd alkalmazását kéri a plébániánál, mert a jelenleg alkalmazottak nem képsek ellátni a lelkészi teendőket és hitoktatást is együtt. A jogügyi bizottság és tanács a kérelmet nem javasolja teljesíteni, mert a törvény értelmében községi iskolában a hitoktatásról a felekezetek maguk tartoznak gondoskodni, a főváros patronatusi jogánál fogva pedig nincs hivatva kath. hitoktatók alkalmazására. Ennek ellenében Havas Ignácz hangsúlyozván, hogy kath. hitközség nincs, a nagy többség hozza magával a patronatust; a lelkészi teendőket pedig a hitoktatói teendőktül elválasztani nem lehet, tehát a dolog mégis nagyon megfontolandó. Steiger a katholikusok önkéntes megadóztatásának eszméjét pengeti, de a melyről most, midőn kath. autonómia nincs, szó nem lehet. A bizottság határozatának irányadóul szolgáik Stilier és Gerlóczy nyilatkozata. Előbbi a patronátusi jogot e népoktatási törvénnyel összeegyeztetni úgy bírná, hogy segédlelkészi teendők végzése czéljából szavazna meg egy uj állást. Gerlóczy pedig kiemeli, hogy a segédlelkész teher a plébánosnak, mert tartási költségül csak 126 frtot kap számára évenkint, melyre neki sokat kell fizetni; kiemeli Kurcz urnak minden tekintetben kitűnő tevékenységét, s hogy e segédlelkészek száma már ezelőtt is több városrészben szaporittatott oly czimen, hogy a lelkipásztorkodás teendőit lássák el. Kimondatott, hogy tekintve, mikép a lelkész ur maga is ily indokolással kéri az uj erőt, ezen állomás megteremtése aj közgyülésnek ajánltatni fog. Nem mulaszthatjuk el megjegyezni, hogy több panaszhang emelkedett a községi iskolákban a kath. hitoktatás hiányos volta ellen, mi az oktatók csekély számából magyarázható. A mérnöki hivatal a magán építési felügyelőség személyzetének szabályozását kéri. Kiadatik azon albizottságnak, mely a mérnöki hivatal átvizsgálásával foglalkozik. A vízvezeték igazgatósága meg a vizv. hivatal személyzetének lakbér átalánya felemelését s szervezését sürgeti. Több tag kiemelte, hogy az általános szervezésnél némely hivatalok személyzete egyik-másik okból nem lett szervezve, ilyen a vízvezetéki, kórházi stb. hivatalok. Bár felhozatott, hogy a főv. törvény 112. §-a szerint a hivatal személyzete csak a vízvezeték végleges kiépítése után szervezendő, de miután ezek is végleges fölvett hivatalnokok, s szintoly felelősek, mint mások, határozatba ment, hogy a vizv. hivatalnokok lakbére azon fokra emeltessék, mely az általános skála szerint fizetésekkel arányban áll. A lakbér azonban csak 1878. január 1-től járhat. A 7-ik kerületben egy bábai állomás üresedett meg; erről már a múlt ülésen volt szó s a bizottság a tiszti főorvos véleményét kérte ki, hogy ez az állás betültessék-e. A főorvos kívánja a betöltést, de olyformán, hogy a kerület a pályázatnál ne neveztessék meg, hogy az új bábát esetleg terhesebb kerületben lehessen alkalmazni. Érdekes bába-vita fejlett ki. A főorvos hosszabb beszédben szólt a létező bába állomások meghagyásáról, melyek a szervezés fogamzásakor születtek. A 7-ik kerületben szapora a nép, a 4-dik kerületi állomásnak, (mely szinte üres) betöltése fölösleges. Havas azt mondta: tán elég annyi bába, ahány kerületi orvos van 132. Aztán a szegények menjenek a kórházba. Többen erre kívánták felhini a fővárost, hogy adatokat szerezzen s adjon be, hogy a bábák általában mennyi esetet látnak el, — szóval bába tevékenysége statistikát nyújtson. — A főváros ragaszkodván véleményéhez kérte a dolog függőben hagyását addig, míg ezen adatokat bemutatja. Ez értelemben történt határozat. Bár az idő már későre járt, a bizottság, hogy haladjon mégis „belement“ a fővárosi szervezett további tárgyalásába. Az incompatibilitási esetek szabatos meghatározására a múlt ülés (a 23. és 28. §§-ok egyes bekezdéseinek fogalmazása tárgyában) a főügyészt és a főjegyzőt küldte ki. Ez a jelenlegi szövegen oly változtatást tett, hogy főv. bizottsági tag nem lehet, vagy lenni megszűnik s a fővárossal legalább 1000 frt erejéig üzleti viszonyban álló vállalkozó, iparos vagy kereskedő, 2. a városi tisztviselők, kik nem egyszersmind állásuknál fogva tagjai a közgyűlésnek. Rupp tanácsnok csak általánosságban kívánja megjelölni az összeférhetlen üzleti viszonyt. Az egyes eseteket a bíráló választmány döntené el. Királyi Pál a 10,00 frtos összeg ellen szól, nem járja, hogy 999 frtos üzleti viszonyban álló egyén tagja lehessen a közgyűlésnek. Steiger a következőkben hiszi legjobban megjelölni az eseteket: „biz. tag nem lehet .... ki vállalkozást, vagy szállítást tartalmazó szerződési vagy számadási visszonyban áll a fővárossal, továbbá. ki városi szolgálatban áll s a házi pénztárból rendes fizetést tart. Ezen formulázások egyike sem elégítette ki a bizottsági tagokat. A szövegezés végre úgy állapíttatott meg, hogy városi képviselő nem lehet, ki a fővárossal vállalkozási, szállítási vagy javadalombérleti szerződési viszonyban van, nem lehet továbbá az, ki tettleges városi szolgálatban áll s a házi pénztárból évi rendes fizetést hojt. (Ide nem értve azokat, kik állásuknál fogva tagjai a közgyűlésnek. És ha időközben válik valaki így incompatibilissé, (28 §.) tag lenni megszűnik. Királyi Pál az államhivatalnokok ellen mond erős philippikát. Indítványozta, hogy ne lehessen városi képviselő az se, ha különben választó is, ki a város költségeinek fedezésére pótadót nem fizet. „Ne bántsuk ezt urak!“ — kiáltott fel Széher s a bizottság napirendre tért az indítvány fölött. Ezzel az ülés véget ért. TÁVIRATOK, Bécs, jan. 29. A budgetbizottság hosszabb vita után elvetette 15 szóval 11 ellenében, főképen pénzügyi tekintetekből az előadó azon indítványát, hogy a párisi világkiállításon való résztvevésre 600,000 fölállt szavaztassák meg. Gompert előadó ezen határozat miatt lemond az előadói tisztről, és egy kisebbségi indítványt jelent be nevezett összeg megadására nézve. Versailles, jan. 29. A kamara 100,000 frank segélyt szavazott meg egyhangúlag a franczia India éhhalállal fenyegetett lakossága segélyezésére. Az „Agence Havas“ jelenti: A franczia kormány megtagadta az oktató tisztek küldését Konstantinápolyiba. Valamennyi hatalom elhatározta minden lépéstől tartózkodni, mely a konferencia végleges állapodását gyengíthetné. Csernajeff Londonba megy , hogy egy szabadelvű metingen és a parlament megnyitásán jelen legyen. Bécs, jan. 29. A „Pol. Corr.ft jelenti: Milán fejedelem Midhat pasának, a direkt békealkudozások iránti táviratára már e hó 27-én válaszolt táviratilag, kijelentvén, hogy elvileg kész erre, és egyúttal a tárgyalások alapjának közlését kérte. Szerbia reménye, hogy a tárgyalások alapja ugyanaz lesz, mint azt a konferencia Konstantinápolyban indítványozta; a tárgyalások valószinüleg Bécsben Aleko pasa és Zukics szerb ágens között fognak folytattatni, erre mutatnak a nevezettek között már megkezdett értekezletek. Bécs, jan. 29. — (B 0) Miután a nagyvezér békealkudozások iránti fölhivására Milán fejedelem igenlőleg válaszolt, ennélfogva azok folytatására a porta részéről ennek itteni képviselője, Aleko pasa, és Szerbia részéről ennek itteni képviselője dr. Zukics neveztettek ki. Nevezettek ma hosszabb ideig értekeztek s minden jel oda mutat, hogy a béke Törökország és Szerbia közt rövid idő alatt megköttetik. Jassy, jan. 29. (Az „Egyetértés“ távirata). Belgrádból jelentik: Midőn az orosz önkénytesek hazautazás végett hajóra szálltak, Wrede konzul is jelen volt. Dandeville tábornok is elhagyta Szerbiát, s vele az utolsó orosz önkénytesek is. A lakosság teljesen meg van törve és külön békekötést kíván a portával. Risztics lapja, az „Istók“ megszűnt. London, jan. 29. (Az Egyetértés távirata.) A marhavész terjedése következtében meg van tiltva, a zsírnok, bőröknek, szénának, szarvaknak, körmöknek, trágyának és friss húsnak behozatala is Németországból és Belgiumból. Bécs, január 27. Hitelrészv. 146.30 Galicziai 206 25 Államvasut 240 50. Rente 61.90 — 1860-as 113.—.— 1864-es 134 50. Ezüst 116 60. London 122 80. — Unicbank —.— Átalános épitőbank —. Angol-Osztrák 77.50. Lombard 75 25 — Tramway —.— Hitelsorsjegy 163.Napoleon d’or 9.81.—.— Arany 5.80. Frankfurt 59.65 — Porosz pénzutalvány 60.30. Torok sorsjegy —. Angol épitőbank —.—. Bécs, január 27. Magyar földteherm. kötvény 73.50. Salgó-Tarján 74.— Magyar hitel 114.50 Magyar záloglevél 86.— Erdélyi 81.— Magyar keleti vasút 58.50 Magyar sorsjegy 73.25 Magyar földhitel 23.— Magyar vasúti költsény 98 75 Anglo-magyar 40.— Franco-magyar bank — •— Alföld 97.25 Magyar északkeleti vasút 95 — Kelet-vasúti elsőbbségi kötv. 59.10 — Tiszai vasút 158.— Municipális bank —.— Éjjeli posta. A keleti kérdés újabb fordulata beható megbeszélés tárgyát képezi az egész európai sajtóban. A „Memorial Diplomatique“ szerint Anglia a conferentia javaslása által nemhogy javított volna valamit a helyzeten, sőt inkább mindent elrontott, mert a törökországi korszellem ébredésével, az alkotmánnyal s a mohamedán világ forradalmi mozgalmaival szemben a hatalmak beavatkozása nem is vezethetett czélra. Az ellenállás, mely a keleti népek öntudatában nyilvánul, oly tényező, mellyel a conferentia hatása nem mérkőzhetik. Törökország nem akar meghalni, s e fölött a szabadelvű Európának csak örülnie kellene. De a szabadelvű, a szabad Európa nincs többé. Nem kételkedik Oroszországban s elhiszi ennek, hogy nem akar egyebet, mint a keresztényeket egy rosz kormányzattól megmenteni. Azonban, ha való volna is, hogy Sándor császár nem szándékozik feltűzni a keresztet Zsófia templomára, maga az orosz nép mégsem oly szerény, mert ez Konstantinápoly elfoglalásáról álmodozik, minélfogva most arról van szó, melyikük lesz erősebb: a szár, vagy a nemzet , az önkény-e vagy a forradalom. E per még nem dőltt el, hanem függőben van. Nevezett lap szerint a a conferentia csak álbékét eredményezett volna, mert Törökországot orosz gyámság alá helyezte, és az orosz beavatkozást Törökország ügyeibe szentesítette volna. Törökország azonban merev és szilárd diplomatiájával megmentette önmagát és — pedig nem most először — Európát is. Idézett lap azt mondja, hogy Európa most már fölszabadult az orosz nyomás alól, s a kományok Oroszországgal való egyetemlegességének már vége van. Végül így szól a „Mem. Dip.“ : „Beszélik, hogy a tavaszra a háború kitörése Orosz- és Törökország közt várható ; mi nem hiszünk e háborúban. Az orosz császár nem akar háborúút, Pánszláv eszméktől vezérelt kormánya nagyon messzire vezeti őt, mi eggyel több ok számára, hogy visszatérjen. Legjobban tesz vala Oroszország, ha ott kezdi, ahol most áll; azaz, megengedni Törökországnak az Európa által kívánt reformok valósítását s megvárni az eredményt, ahelyett, hogy mind magát, mind másokat belekevert.“ * 20 Heti naptár. jan. 29. — febr. 4. Január 29-én: „A budapesti kézműves bank“ közgyűlése 4 órakor d. u. az intézet helyiségében. — „A balatonvidéki takarékpénztár „közgyűlése 9 órakor d. e. — „A budapesti alagút társaság közgyűlése az alagút épületében 10 órakor d. e. Január 31-én, közgyűlése 10 órakor d. e. — A „szeredi takarékpénztár“ A „zalaegerszegi takarék részvény-társaság“ közgyűlése 2 órakor d. u. Február 1 - én: Az 1860-ki 500 forintos 6% államsorsjegyek kisorsolása (Sorhuzás). — A braunschweigi 20 talléros sorsjegyek húzása (Sorhuzás). — A gróf St. Geneis-féle sorsjegyek húzása. — A magyar 100 forintos díjsorsjegyek húzása. — A „malaczkai takarék részvény-társaság“ közgyűlése d. e. 10 órakor. — A „tolnai takarékpénztár“ rendkívüli közgyűlése. Február 2-án: A „külső-szolnok megyei takarékpénztár“ közgyűlése Szolnokon d. e. 9 órakor. — A „Paksi takarékpénztár“ közgyűlése d. e. 10 órakor. — A „makói ipar- és kereskedelmi társaság közgyűlése 9 és fél órakor. — A „magyar leszámítoló- és váltóbank“ közgyűlés dorottya-utcza 8. sz. 10 órakor d. e. — A „zentai általános takarékpénztár“ közgyűlése d. e. 8 órakor. Február 4-én Az első magyar Iparbank hitelbirtokosainak közgyűlése az ipar klubban hatvani utcza 2. szám d. e. 10 és fél órakor. — A „újpesti takarékpénztár“ közgyűlése az intézet helyiségben d. u. 3 órakor. — A „lipótvárosi takarék- és hitelegylet“ közgyűlése Budapesten, akáczfa-utcza 20. szám. — A „zombori kereskedelmi- és iparbank közgyűlése d. e. 9 órakor. — A „palánka kerületi takarékpénztár“ közgyűlése 8 és fél órakor. — A „szegedi liquidatio alatti forgalmi bank“ rendkívüli közgyűlése 3 órakor d. n. a szegedi Lloyd társulat termében. — A „zirczvidéki takarékpénztár“ közgyűlése d. e. 10 órakor. — A „mezőtúri takarékpénztár“ közgyűlése d. e. 10 órakor — A „b. m. vásárhelyi népbank közgyűlése 9 órakor. — A A „békés-csabai népbank“ közgyűlése d u. 3 órakor. — A „perjámos-haulikfalvi takarékpénztár“ közgyűlése Perjámoson 8 órakor d. e. — A „nyírbátori takarékpénztár”, közgyűlése d. c. 10 órakor. — A „marienfeldi takarékpénztár“ közgyűlése d. e. 9 órakor. — A „teremiai takarékpénztár közgyűlése d. e. 9. órakor. Árverések, csődjegyek (Kivonat a „Budapesti Közlöny jan. 28-ki számából): Kajár (Győr) febr. 18. Vitéz Antal ingatlanai 406 frt és 2811 frt. — Darázsfalva (Kis- Márton) febr. 20. Kroyer András telke 2500 frt — Darázsfalva (Kis-Márton) febr. 20 Zanius Franciska telke 3000 frt # Csóka (N.-Kikinda) febr. 28. Csanádhcz Milané ingatlanai 2369 frt és 2869 frt. — Gyires (N-Várad) febr. 5 Botos Péter ingatlana 2542 frt — Kolozsvár febr. 15. Hersch Fischer hagyatéki ingatlana 14,139 frt. — Budapest febr 24. Gilányi János csömöri úti ingatlana 8513 frt. — Gyimót (Pápa) febr. 24. Maródi Ferencz ingatlana 3000 frt — Budapest mátez. 5. Sturm Gábor kőbányai háza 8649 frt. — Söreg (Rimaszombat) marcz. Táy Tamás birtoka 8000 frt — Budapest febr. 22. Kaiser Mihályné józsefvárosi ingatlanai 6780 frt 13030 frt 6800 frt 3358 frt 2987 frt 5191 frt és 2000 frt. — Szatmár febr. 22. özv. Morvay Sándorné birtoka 4446 frt. — Baracska (Székesfehérvár) febr. 21. Szűcs Pál ingatlanai 200 frt és 3000 frt — Szent (B.-Gyarmat) márcz. 1. Kovács Mihály ingatlana 2088 frt. :B-ud.a,pesti színlapok-Vasárnap, 1877. január 28-án. Vízállás és Időjárás. Budapesten január 29 121 m. 0 fölött borult. Pozsonyban január 29 09.5 m. 0 fölött felhős. M -Szigeten január 29. 0.81 m. 0 fölött felhős. Szatmáron január 29. 0.64 m. 0 fölött felhős. Tokajban január 29. 1 50 m. 0 fölött felhős. Szolnokon január 29. 2.44 m. 0 fölött derült. Szegeden január 29. 3 86 m. 0 fölött felhős. Aradon január 28. m 0 0.75 alatt zajos. N.-Becskerek, január 28 0.61 m. 0 fölött felhős. Bezdánnál január 23. 2.39 m. 0 fölött száraz. Verbászon január 23 1.77 m. 0 fölött száraz. Eszéken január 28. 1.47 m. 0 fölött felhős. Sziszeken január 15. 1.57 m. 0 fölött felhős. Mitrviczon január 4. 5.43 m. 0 fölött száraz. Barcson január 27. 1.68 száraz. Csávolszky Lajos felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. NEMZETI SZÍNHÁZ. Bánk-Bán. Nagy opera 3 felvonásban. Személyek : II. Endre Köszeghy Gertrud Saxlehner E. Otto Pauli Bánk-bán Ellinger Melinda Balázsné Petur bán Láng Biberneh Tallián Tiborcz ódry Udvarmester Széphegyi Kezdete 7 órakor. NÉP SZINHÁZ. A czigány. Eredeti népszínmű dalokkal és tánczczal 3 felvon. Személyek: Várszegi Karikás Kurta V. Kovács Gyuri Váradi Urü Márton Pártényi Rebek Klárné Évi Szabó Zsiga Tihanyi Peti Eőri Rójti Rákosi Násznagy Kovács Berke Tiszai Kondorné Kertész Kezdete 7 órakor.