Egyetértés, 1877. június (11. évfolyam, 130-159. szám)

1877-06-01 / 130. szám

ott 4 millió frankot az orosz kam­pánytól átvegye­nek. A táborkar főnöke, Nepokojsitszky, azonban kijelenti, hogy Pétervárról azt az utasítást kapta, hogy a fizetést egyelőre szüntesse be. Üres kézzel tértek hát vissza. Orsóvá, május 29. (B. 0.) A háború kitörése óta városkánkban nagyon sok harczi hirt koholtak. Való, hogy Or­sóvá, mint amely Romániához legközelebb eső ha­tárváros, gyakran azon hely, hol a legérdekesebb hírek gyakran igen gyorsan megtudhatók. A harcztér s kivált a kedves oroszok közelsége itt nem igen nyugodt hangulatot keltett. Alig mú­lik el nap, melyen ne lehetne hallani, hogy az oroszok mind jobban közelednek Orsovához. A határ Erdélytől a Dunáig majd minden őrizet nélkül van. Itt és Mehádiában mindössze 300 honvéd teljesiti a határőri szolgálatot. Az orsovaiak csupán Nagy szolgabíróba helyezik bizalmukat. Nagy való­ban törekszik is a monarchia kimondott semlegessé­gét, megsérteni, nem engedni s a monarchia alattva­lóinak érdekeit megóvni. Ezt ő több ízben bebizo­nyította. Néhány nap előtt Adakaléból egy vaklövést tettek a Dunagőzhajó-társaság egyik hajójára. A hajó visszafordult s az esetet bejelentette a szolgabi­­rónak. Nagy szolgabiró azonnal csolnakra ült, át­ment a szigetre s kérdőre vonta a parancsnokot, hogy mórt lövetett a hajóra, mire fölvilágositásul azon választ kapta, hogy a hajónak nem volt lo­bogója, mi valónak bizonyult is. Tegnapelőtt 122 szerb önkéntes érkezett ide, kik Romániába akartak menni. Mindnyájan viselt szerb egyenruhában voltak, de fegyver nélkül s rendes útlevéllel ellátva. Nagy szolgabiró az ille­tőket nem engedte tovább utazni, hanem miután letartóztatta s őrizetekre 15 honvédet rendelt, táv­iratilag utasítást kért a minisztériumtól, mely azon­ban ma reggelig sem érkezett meg. Nagy tehát, minthogy a 122 embert nem tarthatta el, őrizet alatt áttétette a szerb partra. Ma délután a minisztériumtól azon távirati utasítás érkezett, hogy ha szerb utazók érkeznek s nincse­nek f­öl fegy­ver­ke­z­v­e, ezen fölül pedig rendes útlevelök van, ezek szabadon bocs­áj­ta­nd­ó­k. Gyurgyevó május 26. Gyurgyevó most egyike a legcsendesebb he­lyeknek, mivel lakói, kiknek száma különben 15 ezerre megy, most jobbára kivándoroltak. Az itt maradt családok közt van a német viceconsuléi is. A helyőrség jelentékenyebb részét még most a ro­mán csapatok képezik, az orosz csapatok ma vo­nultak be, a Duna partján s a város utczáin már­is látni orosz őrjáratokat s kaukázusi kozák őrö­ket eredeti egyenruháikban. — A román csapatok, a második sor ezred, majdnem mint ellenséges csa­patok vonultak el innen, az elhagyott lakásokat le­rombolva. Az oroszok panaszkodnak ez állapotok felett. Gyurgyevót könnyen lehet lövöldözni a Ruscsuktól északkeletre eső török sánczokból. A mióta az orosz ütegek fel vannak állítva, a törökök tartóz­kodnak a 3 kilométernyi távolban lévő nyílt várost bombázni, és állítják, hogy azóta a török lőszerek, melyek eddig Ruscsuk városában őriztettek, most hátrább vitettek és a tábor megett sátrakban őriz­tetnek. ÚJDONSÁGOK. A hivatalos lapból. A király Sándor Kálmán ma­ros­vásárhelyi törvényszéki joggyakornokot s Kisfaludy Ákos budapesti ügyvédet a budapesti itélő­táblához tisztelet­beli segédfogalmazókká nevezte ki. — Az igazságügy mi­niszter Brodszky Béla mohácsi kir. járásbirósági dijas joggyakornokot a pécsi kir. törvényszékhez aljegyzővé és ifj Simonovics Elek fóvárosi volt ideiglenes telekkönyv­vezetők a győri királyi törvényszékhez telekkönyvi ir­­kokká, s a pénzügyminiszter Auguszt Ferencz rendelkezés alatti­­ adótisztet a veszprémi kir. adófelügyelő mellé 111-ad oszt. számtisztté nevezte ki. Az aradi m. k. pénzügyigaz­g­atóság Halász János makói, Dániel Gyula pankotai és olics Béla békési ideiglenes minőségben kinevezett adóhi­vatali ellenőrökkel ezen minőségükben véglegesittette. A temesvári m. kir. pénzügy igazgatóság Féhn János dohány­­áruda-raktári tisztet a temesvári m. kir. dohány­áruda és bélyeg­raktárhoz ellenőrré nevezte ki. Az ügyvédi kamarákból. A pozsonyi ügyvédi ka­mara részéről közhírré tétetik, hogy néhai Biermann Ká­roly pozsonyi ügyvéd és kamarai tagnak nevét, bekövetke­zett elhalálozása­­ folytán, az ügyvédi lajstromból kitörölte, és a halaszthatlan teendők teljesítésére, a meghalálozott özvegynek határozott kérésére Brolly Tivadar pozsonyi ügyvédet rendelte ki gondnokul a Posta-ügyek. A nagyszebeni­­ kir. posta­igazgatóság részéről közhírre tétetik, miszerint a keleti vasút jelenleg érvényes menetrendjéhez képest f. évi junius hó 1-től kezdve, a fürdőidény tartamára, Földvár és Élő­patak közt naponta közlekedő kü­ldöncz-szekérpostajárat rendeztetik be, mel­lyel mindennemű levél- és kocsipostai küldemények­­ — esetleg személyek is — szállíttatnak. A menetrend következő : Indulás Földvárról, a vasút megér­kezte után d u 4 órakor; érkezés Élőpatakra, d. u. 5­6. 30 perczkor ; indulás Élőpatakról, d­e. 9 órakor ; érkezés Földvárra, délelőtt 10 óra 30 perczkor, a vasút elin­dulása előtt. — Kossuth Lajost, a tud. és műegye­temi olvasó­kör mai napon tartott közgyűlése egy­hangúlag nagy lelkesedés közt a kör tiszteletbeli tagjává megválasztotta.­­ Albrecht főherczeg hétfőn este érkezett meg katonai kíséretével Triestbe. Másnap reggel 8 órakor nagy szemlét tartott a nagy ka­szárnya udvarán az összes csapatok felett. Délután Capodistriába ment által , este pedig elutazott Görzbe.­­ A magyar kir. igaz­s­á­gü­g­y­m­in­s­z­­ter a budapesti és marosvásárhelyi kir. itélő-táblák területén levő bíróságok előtt, polgári jogügyeiket szorgalmazó horvát-szlavonországi lakosok szegény­joga tekintetében, a következő rendeletet bocsátotta ki: I. Megadandó a szegényjog azon horvát és szla­­vonországi lakosoknak, a­kik lakhelyük hatóságá­nak bizonyítványával kimutatják, hogy reájuk nézve fennforognak azon feltételek, melyek lakhelyük tör­vényei szerint, a szegényjog engedélyezéséhez meg­kívántatnak. Ennek megfelelőig a Horvát-Szlavon­ország területén levő bíróságok is hasonlóan fognak eljárni a budapesti és marosvásárhelyi kif. ilető-táb­­lák területén lakó s polgári jogügyeiket a horvát-szla­­von­országi bíróságok előtt szorgalmazó felek sze­gényjoga tekintetében. II. A horvát-szlavon­orszá­gi lakosok szegényjoga érvényes a polgári jogügye­ket tárgyazó megkeresések foganosításánál is. En­nélfogva a költség megtérítésének követelése nélkül foganasitosítandók a horvát-szlavonországi bírósá­goknak a területükön lakó és szegényjogot élvező felek polgári jogügyeit tárgyaló megkeresései, valamint a horvát-szlavonországi bíróságok is a költség megtérítésének követelése nélkül fogják fo­ganatosítani a budapesti és marosvásárhelyi kir. itélő-táblák területén levő biróságoknak, a területü­kön lakó és szegényjogot élvező felek polgári jog­ügyeit tárgyazó mekereséseit. A felmerült kültsé­­gek jegyzéke, a foganasitó bíróság által megkülden­dő a megkereső bíróságnak. III. A horvát-szlavon­or­­szági lakosok szegényjoga tárgyában eddig felme­rült és még függőben levő kérdések szintén a jelen szabályok értelmében oldandók meg. — A Szibériban levő magyarok­ról, Máday János gymnasiumi tanár úr Kaposvár­ról meleg hangú felszólalást küldött be lapunkhoz a Szibériában állítólag élő magyarok s nevezetesen P­ető­fi kerestetése ügyében. Bármennyire haj­landók vagyunk kételkedni a — Petőfi Sándorra vonatkozó mesés hangzású hírek alaposságában — úgymond — az az egy mégis bizonyosnak látszik, hogy ha Petőfi nem is, de több 48-as honvéd nyomorog a szibériai ólombányákban. S ha ott való­ban több magyar honvéd ta­rt­atik fogságban, mert ne lehetne köztük Petőfi is ? Van-e csak egyetlen egy pozitív bizonyítékunk arról, hogy Petőfi a se­gesvári csatában meghalt ? Nincs, sehol semmi. S ha ez így van, hogyan merjük a felmerült hírekkel szemben absolut lehetetlenségnek mondani azt, hogy Petőfi a szibériai fogságban van?stb. — Erre nézve mi azt tartjuk, hogy „absolut lehetetlen­ségnek“ a hírt nem állította senki sem. Sőt annyira nem, hogy bár az eredményben kételkedik s hinni talán inkább nem meri, vagy nem tudja, mint sem, hogy nem akarja, — a költő ker­este­té­­sét mégis egyhangúlag sürgeti mindenki. Ez megtörtént. A kormány valahára tett vala­mint, azt azonban mi is óhajtanék, hogy a tényt, mikép a nyomozást megindította, hivatalosan köztudomásúvá tegye. — Ellenben ezen czélra a magán­adakozásokat nem tartjuk se indo­koltnak, se eredményre vezetőnek , mert a nemzet lángoló szeretettel csügg ugyan lánglelkű dalnoka emlékén , de feltalálásának reménye olyan gyenge, hogy a szerfelett bizonytalan czélra számbavehető adakozás alig történnék. S különben is, itt a kor­mány közköltségen teljesítendő hivatalos kötelessé­gének teljesítéséről van szó. Fedezze itt az esetleg százezrekre mehető költségeket a kormány, a ma­gán­adakozások pedig folyjanak a Petőfi-s­z­o­b­o­r javára; sokkal helyesebb lesz így. — A margitszigeti patvarista ma­jális junius 2-án az eddigi mozgalomból ítélve is, oly látogatott lesz, a­milyen még tavaszi táncz­­mulatság nem volt. A legelőkelőbb családok már­is megváltották jegyeiket, s alig van a fővárosban szép nő, ki meg ne ígérte volna megjelenését. Az ügyvédi és birói kar tekintélyesebb tagjai, az ügy­védjelöltek egyesületének tiszteletbeli tagjai, úgy az egyesület diszelnöke , Majláth György is megígér­ték a majálison leendő megjelenésüket. Jegyek szombaton junius 2-án egész­­ délelőtt, s délután 3 óráig az egyesület helyiségében (hatvani utcza 3 sz. I. em.), délután 3 órától kezdve pedig a Mar­gitszigeten válthatók. Személyjegy ára 1 frt. csa­ládjegye 3 személyre 2 frt. — Nógrádmegyében Csalomjai (Pa­jor) István és a „Nógrádi Lapok“ szerkesztője Hor­váth Danó kezdeményezése folytán egy bizottság alakult a végből, hogy a megye korán elhunyt je­les költője Madách Imrének emlékszobrot állítson. Június hó 14-ikén lesz az első értekezlet, melyen a végrehajtó bizottság is meg fog választatni. (­­ A tudomány- és műegyetemi polgárság által az egyenruha ügyében kiküldött bizottság, érintkezésbe tette magát több vállalko­zóval és az országos magyar ipar­egyesülettel, s a nyert felvilágosítások alapján meggyőződött, hogy az egyenruha terve még a jövő tanév megkezdése előtt valósítható lesz. Az egyenruha lehetőleg pol­gári jellegű leend, a díszkabát, dísznadrág, hét­köznapi zubbony-féle és sapkából álló egyenruha legfeljebb 40 forintba kerülend. Ezen most már megállapított módozatok alapján kibocsátották az aláírási íveket, melyeknek minél tömegesebb alá­írása, a czél érdekében nemcsak kívánatos, hanem a tömeges megrendelés érdekében egyenesen elmel­­lőzhetlen. A 40-es bizottság. — A budapesti magyar Frőbel-nő­­egylet ma délután az Orczy-kertben tervezett gyermekmulatságát, mely a programai szerint ked­vező idő esetén vasárnapra halasztatott, megza­varta az eső. Fél három órakor sok gyermek ér­kezett a lóvonattal az Orczy-kertbe, szülőkkel és dajkáikkal, az egyre ujuló permeteg azonban nem sok kedélyt engedett a mulatságban. Vasárnap nyilván szebb időjárás lesz, s jobban megtelik az élénk aprósággal a lombok alja. —­ Deák Ferencz emlékszobrára eddig kegyűlt összesen 94.760 frt 397* kr. 456 forint 22‘/a kr. arany és ezüstben, s 500 frt értékpapí­rokban. — Sport. Egy londoni távirat jelentése szerint a Derby-versenyen Falmouth lord barna csődöre Silvio Silverhallből érkezett be elsőnek, a második volt Johnstone Glen Arthurja, a harmadik Mackenzie Rob Roy-a. Összesen 17 ló futott. — Névváltoztatás. Seipel Nándor bö­löni születésű honvéd-főhadnagy „Bölöni“-re vál­toztatta vezeték­nevét. — Tavaszi mulatság. Az első bpesti szegény gyermek-kert egylet junius 16-án a Mar­­git-sziget alsó vendéglőjében tánczczal egybekötött tavaszi mulatságot rendez. Kezdete 5 órakor lesz. Belépti jegyek ára (a hajóni menetdijat beleértve): személyenkint 1 frt, gyermek-jegy 50 kr. kaphatók : a­ váczi-utczában, Szemek és Mayer urak szivar­­tőzsdéjében és Balitzky S. urnál. A városháztéren, Ádám és Eberling; a f ferencziek terén Ádám és Kirchkopf uraknál; a vizi-városban, Nagl ur könyvkereskedésében a lánczhiddal szemben, — Schenk urnál a várban, valamint felnevezett na­pon a sziget alsó kikötőjénél és a tánczterem ajtajánál. — Ja­páni legyezők. Az 1875-ik év­ben Japánból körülbelől 3 milió darab legyező vitetett ki, a­mi 90 ezer dolár értékek képvisel. A kivitel a philadelphiai kiállítás miatt emelkedett az említett évben annyira. — Rendőri hírek. Irodalmi vitatko­zás a Dunaparton. Müller Adolf ponyván te­rített ponyva irodalom árusító, összeveszett több bérkocsissal, kik őt argumentatiókép jól elcsépel­ték. Ugyanis egy bérkocsis vett nála valami „b­o­r­­z­a­s­z­t­ó históriát“ 40 krért, mely összeget 20 kr. készpénz és egy ostor zálogosításával egyen­lített ki. Az ostor más bérkocsisé lévén, Müllertől elvetetett és ez alkalommal verték meg; nagy nép­­csődülés keletkezet ezen veszekedés alatt és a ren­dőrség a békezavarókat bekísérte. Csincsák Má­ria kalocsai születésű 32 éves csipészse­­géd neje tegnap délután 3 órakor a Duna rakpartról öngyilkossági szándékból a Dunába ugrott, de a hajósok által kimentve kórházba szállíttatott. — Szívtelen szülő. Reggeli 3 órakor a rózsa és sugárút közti üres telken egy körülbelül 3 hetes fiúcska találtatott, ápolás végett kórházba szállita­tott. — Ma reggeli 4 órakor a budai r­á­c­z­f­ü­r­d­ő irányában egy ismeretlen vidéki földmives 40—45 éves egyén hirtelen összerogyott s mire segély érkezhetett volna már meg is halt. Hullája a szt. Rókus kórházba szállíttatott. Az is­meretlen férfi hulláján egy rummal félig telt pa­­laczkon kívül, semmi sem találtatott, úttal nem ugyan mosolygó, de eléggé ismere­tes alakot mutatta be, a­melyet csekély különb­séggel akár Mignonban, akár Rosinában vagy Ami­­nában láttunk tőle. Az éj királynője inponáló drá­mai egyéniségét kevéssé sikerült neki visszaadnia, ép úgy, mint Gerster Etelkának. Utoljára mosoly­gott is hozzá. Az énekrészt azonban minden nehéz, hullámzatos variáczióival s művészi hanghoz mért staccatóival gyönyörűen, határozottan vitte ki. Két detailt a zajos tapsokra meg is kellett ismételnie. Másodizbeni színpadra léptekor magyarul kiáltotta el, hogy „Vissza!“, mi arra nyújtott kilátást, hogy szerepét e nyelven tanulta be, de e helyett a sza­­vallati részt is énekben adta elő. — Némi zavar most is fordult elő az előadásban, a­mihez egyébiránt már hozzá vagyunk szokva; úgy látszik , Papagena szerepével sem tud mit tenni az igazgaatóság, már hárman is énekelték s olykor-olykor mégis csak a felét halljuk. A mű­vésznő mellett Balázsné, Kőszeghy és Ney énekelt szépen; a karok ma is nagy hatással adták elő ré­szeiket, Pauli pedig nincs és talán sohasem is lesz „disponálva.“ Szinh­áz, művészet. — Nemzeti színház. Mozart operája, a „Varázs­fuvola,­ az Éj királynője szerepében Do­na d­i­o Bianca kisasszon­nyal ma este is nagy kö­zönséget vonzott a nemzeti színházba. Talán je­lentékenyebb része volt ebben a dalmű szépségé­nek, mint a vendégművésznő játéka és éneke iránti érdeklődésnek, mert Donadio Bianca csak nem győzheti le egyéniségét s ma este is azt, ez­ Egyletek, társulatok. — Az egyetemi olvasókör ma tarta Festetich Benő gróf elnöklete alatt tárgyűlését. A gyűlés fölötte zajos és izgatott volt, 19 egyén ugyanis elhatározta, hogy erővel botrányt fog elő­idézni, s czéljuk némileg sikerült is. E 19 egyén, élükön Blix Ivánnal, oly tapintatlan volt, hogy az elnöki jelentés után szóba hozta Imrik Péternek az elnökségről való letételét. Imrik olvasóköri el­nök tudvalevőleg a múlt ős­szel egy zugröpiratot irt, melyben az akkori törökbarát­ tü­ntetéseket s a tüntetések vezetőit magyar ifjúhoz nem méltó mó­don megtámadta. Az olvasóköri bizottság nem tudta eltűrni, hogy az egyetemi ifjúság legtekintélyesebb egyesületének élén oly egyén álljon, ki a moszkvai ifjak s a 14 bécsi bursch módjára megtámadja a ma­gyar ifjúságot. Imrik a decz. 7-ik­i bizottsági gyű­lésen bizalmatlansági szavazatot kapott s ennek következtében leköszönt. A turcophil tüntetések nagyobb arányokban tovább folytak, s a nemzet osztatlan helyeslésével találkoztak, az Imrik elv­társai tehát tanácsosnak vélték a hallgatást egész a mai napig, midőn egész váratlanul a közgyűlé­sen szóba hozták az ügyet. Pollák Ernő, Lukáts Gyula, Kramulini Győző, Ragályi Lajos, Márkus József, Scheffer László és Singer Lőrincz keltek a deczember 7-ikén történtek védelmére, s a szava­zásnál csak 19 egyén szavazott Brixék mellett. Brix azonban nem tudott nyugodni, s a legköze­lebbi kérdésnél qvalifikálhatlan módon megtámadta a bizottságot, melynek maga is tagja volt. Brixet az elnök kénytelen volt több ízben rendre utasítani s egy ízben a szót is megvonni tőle. Az ülésre még visszatérünk. Konstantinápoly, május 30. Az ottomán segélybizottság a genfi központi bizottság által tiltakozott a vidini kórház­nak a kalafáti­s ütegek általi lövetése ellen. TÁVIRATOK, Konstantinápoly, május 31. Ardahánnak a török csapatok által történt visszavételét hivatalosan megerősítik. — A szultán magánkihallgatáson fogadta az olasz követet. Konstantinápoly, május 30. (Az „Egyetértés“ távirata). Midhat pasa ha­zahívásának sürgetése nagy mértekben ter­jed, nemcsak a nép között, hanem kor­mány- és parlamenti körökben is. Ennek folytán naponta vannak elfogatások. Bukarest, május 31. (Az „Egyet­értés“ távirata). A volt hadügyminiszter Elorescu tényleges szolgálatba állt az orosz hadseregben. Az összes romániai vasutak feletti felügyeletet az orosz kormány vette át. Konstantinápoly, május 31. (P. L.) (Hivatalos.) Hivatalosan constatálják, hogy az ottomán csapatok vis­­­szafoglalták Ardahánt. Bukarest, május 31. (Az „Egyetértés“ távirata.) Romániába Kladován át szerb önkénte­sek jönnek, kik a bolgár hadseregbe soroztatnak. A törökök a Duna egész mentén 30 emberből álló őrszemeket állítottak egymástól két-két­ kilométer­nyire, kik egymással jelekkel közlekednek, s ekként igen jó előőrsi szolgálatot rendeztek be. Belgrád, máj. 31. (Az „Egyetér­tés“ távirata.) Risztics megkereste An­­drássy grófot, eszközölné ki a dunai hajózás szabadságát legalább Rakoviczáig. A Du­nának Orsovánál történt elzárása határo­zott megfelelő intézkedéseket követel s min­denesetre beszüntetendő. Fiume, máj. 31. (Az „Egyetértés“ távirata) A torpedók kivitelét betiltották. Bécs máj. 31. (Az „Egyetértés“ távirata). A mozgósításra vonatkozó eddigi hírek valótlanok. Minden intézkedés megtétetett, hogy szükség eseté­ben, — de csakis ekkor — úgy a közös hadsereg, mint a magyar honvédség mozgósítható legyen Hatá­raink közvetlen közelében román csapatok táboroz­nak, s ha ezek csak tévedésből és átlépik a határt, azonnal elrendeltetik a részletes mozgósítás. Eddig azonban még nem látszott szükségesnek ily nagy anyagi áldozat. Pétervár, máj. 31. Az „Agence Russe“ értesülése szerint Szerbia elhatá­rozta, hogy tekintve a Szerbiának Török­ország elleni háborújából támadható zava­rokat, fentartja a semlegességet. Athén, május 31. Az új kormány következő­leg alakult meg: Kuraondurosz elnök és külügyi, Papam­ihalopulosz belügyi, Zotiropulosz pénzügyi, Petimezász hadügyi, Bubolosz tengerészeti, Kolosz­­tavlosz igazságügyi és Notarasz tanügyi miniszter. A Trikupisz- és a Delijanisz-pártok bizalmat sza­vaztak az új kormánynak. Bukarest, máj. 30. A követek kamarája néhány nap óta határozatképtelen , minélfogva a papírpénzre vonatkozó javaslat tárgyalását elha­lasztották. A külügyminiszter 500.000 frank hitelt kap a c­ár ünnepélyes fogadására. A kalafáti had­állás, 60 orosz ágyú megérkezése óta kitünően van védve. Pétervár, máj. 30. A kaukázusi seregtől 29-én érkezett sürgöny jelenti, hogy Oklobsin tábornok a török positiók balszárnyán lévő sammebasi magaslatokat be­vette, kiküldött aztán egy kisebb csapatot, hogy Kabuleti népességét a török hadállástól elzárja, a nehézségek da­czára bevéve továbbá a Chatzudenitól 6 versznyi távolban lévő hadállásokat; az oroszok vesztesége 3 halott és 30 S6b68 élt. Athén, május 31. Kumondurosz, támogatva Trikupisz és Delijanisz által, a következő minisz­teri névsort terjeszti a király elé: Kumondurosz belügyi, Kontosztavlosz külügyi, Papam­ichalopu­­losz igazságügyi, Szotiropulosz pénzügyi, Perme­­zasz hadügyi, Kanazesz tengerészeti és Leopulosz kultuszminiszter. Budapest nyomatott Schlesinger és Wohlauer könyvnyomdájában. Rostély utcza, (Károlykaszárnya) 8. sz. KÖZGAZDASÁG. Budapest főváros iparosaihoz. Az 1878. évi párisi közkiállitáson Magyar­­ország is fog megjelenni. Az ezen közkiállitásra vonatkozó összes ügyek központi vezetése a földmivelés-, ipar- s keresk. m. kir. minisztérium által a fővárosban székelő orsz. központi bizottságra ruháztatott, Budapest főváros iparosait ezen küszöbön álló közkiállitásban való részvételre felhívni és serkenteni, a kívánt felvilágositásokat és értesítése­ket megadni az országos magyar ipaegyesület van hivatva, melynek kebelében egy párisi kiállítási szakosztály mint bizottság szerveztetett. A nemzetközi kiállítások nem csak alkalmat nyújtanak kifelé ismertetni a magyar termelvé­­nyeket, a magyar ipart és művészetet és a ma­gyar szellem fejlődését, itthon pedig tőkésíteni azon roppant horderejű tanulmányokat, a­melyeket minden téren szerezhetünk, hanem megismervén a külföld iparunknak gyakorlati értékét és némely termelvényeink versenyképességét, remélhetőleg ke­reskedelmi piaczul fog szolgálni, s mi rtánk azon szép s egyúttal jelentékeny anyagi haszonnal járó feladat várakozik, hogy iparunkkal s annak ter­mékeivel közvetítők legyünk a nyugat és kelet né­pei között. Mindez kiváló mérvben áll Budapestről, hazánk fővárosának minden ágú iparáról. Hazánknak, különösen a fővárosi iparosok jó hírnevének, anyagi jólétének érdekében teljes biza­lommal reméljük, hogy a főváros iparosai élénik részt veendnek a jövő évi párisi közkiállításon. „De kifejezvén e reményünket —­ egyetértve az orsz. központi bizottság felhívásával — nem mulaszthatjuk el egyúttal a siker érdekében egy nagyfontosságú körülményre irányozni a kiállítani szándékozó közönség figyelmét. A kiállítók csak akkor remélhetnek erkölcsi és anyagi sikert, ha lehetőleg arra törekszenek, hogy képességüket csak gyakorlati értékű tárgya­kon mutassák be, s ha nem pazarolnak arányta­lan mérvű munkát és ügyességet rendkívüli, saját­ságos, nagy, mesterkedett darabokra, melyek talán érdekesek­ lehetnek, de életrevaló iparágnak men­­nyi­ség szerinti termelő- és versenyképességet nem tanúsítják. S kivált az áll mind az egyes szállítók mind az ország érdekében, miszerint azon czikkeket mutassuk be a legelőnyösebben a világnak, a­me­lyek már­is kivitelünk tárgyát képezik, vagy me­lyek már annyira fejlődtek, hogy rövid idő alatt­ kivitel tárgyát képezhetik , hogy ez által nem csak továbbra is biztosítsuk a kivitelt, hanem előkészít­sük, fokozzuk és növeljük az, s megmutassuk, mi­szerint már­is jelentékeny tért foglalunk el a nem­zetek elismerésében s hasznos tagjai vagyunk a népek nagy családjának.“ Azon biztos reményben élünk, hogy a fővá­ros iparossága, a mondottak fontosságát bensőleg érezvén és méltányolván, minden alkalommal ta­núsított jelességénél és áldozatkészségénél, vala­mint saját jól felfogott érdekénél fogva, mint az ország iparos vezére és példaadója buzgalommal sorompóba fog lépni a franczia fővárosban meg­nyíló békés versenytéren, s ezért egész bizalommal felhívjuk Budapest főváros minden rendű iparosait, hogy a párisi közkiállításra minél jelesebb czik­­kekkel jelentkezni siessenek. A bejelentés határidejéül az országos köz­ponti bizottság által f. évi junius 15-ike jön ki­tűzve. , , A netaláni kívánt felvilágosításokat és érte­sítéseket, valamint a jelentkezési iveket az orsz. m. iparegyesületben (IV. ország-ut 10. sz. I. eme­let) tisztelettel alulírott bizottság mindenkinek a legnagyobb készséggel kiszolgáltatja. Budapest, május 15. 1877. az orsz. m. ipar­egyesület párisi kiállítási bizottság tagjai: Adler Károly, Beregszászy Lajos, Bilim János, Cse­­pregh­y János, Dréher Ignácz, Dulcz Antal, Eberling Antal, Faik Zsigmond, Fischer Ignácz, Guttmann Károly, Hassel­­mann Károly, Havas Sándor, Hirsch Manó, Hirschler Mór, Huber Antal, Kimer József, Dr. Koller Károly, Ko­­rompay Ágoston, Kozmata Ferencz, Kölber Alajos, Bra­­lik Samu, Krammer Samu, Löwinger Károly, Machlup H., Márkus Ignácz, Mechwart A., Morzsányi József, Mosch Ká­roly Moskovits E. Mudrony Soma, az orsz. magyar ipar­­egyesület igazgatója, Proh­ászka Ferencz, Quentzer Alajos, Schön Jakab, Schuck Náthán, Sunda V. J., Schwarz Antal, Steinacker Ödön, Stock Endre, Sváb György, Dr. Szabóky Adolf elnök, Szász Zsigmond, Vandrák J., Dr. Wagner Jenő, Zellerin Mátyás. A magyar czukoriparosok észrevételei, me­lyeket a czukoradóról szóló törvényjavaslatra vo­natkozólag készítettek, rövid kivonatban így hang­zanak : A törvényjavaslat szerint: A nyers, vagy szárított répát felhasználó czukor­­gyártásnak megadóztatása 1877. évi augusztus 1-től — 1879. évi julius végéig úgy történik, hogy a gyártásra for­dítandó répamennyiség hivatalosan felméretik. Azon gyárakra nézve, melyek a jelen törvény tar­tama alatt adójukat nem a hivatalos felmérés szerint, ha­nem a le­termelő műeszközök termelő képessége és azoknak bizonyos időn át való használata alapján megváltás útján kívánják fizetni, és a letermelésre kizárólag sajtókat, röp­­erőműveket, vagy telepbe egyesített áztató edényeket hasz­nálnak : a letermelő eszközök termelő képességének alap­jául szolgáló mérvek a m. kir. és az osztrák császár kir. pénzügyminiszter által egyetértőleg, minden egyes termel idényre előre megállapítandók és legkésőbb junius hó 1-éig a termelő idény kezdete előtt a gyáraknak tudtára adandók. A czukoriparosok erre azt észre­vételezik, hogy februárban ismerni kell mindazon számokat, melyek az azelőtt érvényes megváltást megváltoz­tatják, ha nem akarjuk, hogy a czukor­ipar és czu­­korkereskedés biztos alapja el­vonassák. Továbbá : a javaslat szerint: A belföldi anyagokat felhasználó répaczukorgyártás után fizetendő fogyasztási adónak 1879. évi julius hó utolsó napja után leendő megszabására nézve a kormány az 1878. év folyama alatt új törvényjavaslatot fog előterjeszteni,­­ a­melyben vagy a kész gyártmánynak, vagy a czukorgyártás­­hoz készített répafének mennyisége és sűrűsége szerinti megadóztatásai a vonatkozó adórendszerre leend tekin­tettel. Az észrevételekben e helyett a következő szöveg ajánltatik: „Azon esetben, ha a kormány a legközelebbi 2 termelő idény alatt azon meggyő­ződésre jönne, nyers terményadó hogy a megváltással kapcsolatos a belföldi czukorfogyasztásnak megfelelő adóösszeg szolgáltatására nem alkalmas, a belföldi anyagokat felhasználó répaczukorgyártás után fizetendő fogyasztási adónak 1879. évi julius hó utolsó napja után leendő megszabására nézve, az 1878. év folyama alatt új törvényjavaslatot fog előterjeszteni.“ Azon külön határozatokra nézve, mely ama répaczukorgyárakra vonatkoznak, melyek adójukat a répa súlyának hivatalosan ellenőrzött felmérése alapján fizetik, az észrevételekben kifejeztetik, hogy „a mosatlan répa felmérésénél az 1850-ki sept. 7-én kelt rendeletben engedélyezve volt 5 °­ C súly elengedésének megszüntetése nem látszik indokolt­nak. Ez 5 °­ C-nyi leengedés az állam károsodása nélkül fenntartható volna, mert a mosatlan állapot­ban levő répára mindig legalább 5%-nyi földrészek vannak tapadva, melyek csak mosás által távolít­hatók el.“ A következő § : A pénzügyigazgatóságnak jogában áll, hogy a kikül­­döttjeik álal a gyár iparkönyvbe — ezek akár magában a gyárban akár másutt vezettessenek — betekinthessen, és ezen könyvek azon adataiból, melyek a termelési és segéd­­anyagok beszerzésére és hováfordítására, valamint a czukor­­nyeredékre és a czukor-eladásra vonatkoznak, kivonatokat készíthessen. Az észrevételek szerint határozottan elve­tendő. A termelőképesség és az üzlet tartama alapján meg­adóztatandó répamennyiség kipuhatolása tekintetében hozott határozatok így volnának szövegezendők : „A termelő idény (megváltási időszak) alatt a letermeléshez szükséges sajtókat, röperőmüveket, vagy telepbe egyesitett áztató edényeket se megvál­­tozatatni . . . “ stb. (a helyett, hogy a készü­lékeket.) A 10. §-t az észrevételek egészben visszavetik. Az első magyar kártyagyár részvény­tár­sulat ma tarto­z­ik rendes közgyűlését Schwa­­lovszky elnöklete alatt. Jelen volt 10 részvényes 412 drb részvény képviseletében. A jelentés követ­kezőket tartalmaz : Sajnos, hogy a múlt év csak csekély nyereményt eredményezett a forgalom csökkenése folytán, a kávévéházak clubbok és ca­­sinok régi kártyákkal mulatnak, azonfelül egy szi­­lárdtalan alapú versenyző e szakban működik, re­méljük azonban, hogy a magyar pénzügyminiszté­rium segítségével ezen versenyzőt legyőzendjük. A forgalom 168224 frtot tett 1875/6. évre, mig 76/77-re 152457 frtra ment, csökkent tehát 15767 frttal. Bélyegre kiadatott 1875­ évre 66413 frtot, mig 76­ évre 62605 frtot. Nyers haszon 28779 frt, ebből levonandó 22415 frt költségre, tiszta nyeremény: 6363 frt. Az igazgatóság ajánlja, hogy az alapítási tőke javára írandó le ezen összeg a keresk. törv. értelmében. A házra vonatkozó per beszünt és a ház a társulat tulajdonába ment át mi azon előnyt helyezi kilátásba, hogy bélyegekre hitelt szerezhet­nek. A közgyűlés tudomásul vevén ezen jelentést, a felmentvényt megadá az igazgatóságnak, minek folytán a választások eszközöltettek: felügyelőknek 300 forint dij melett, Pásztory, Beiter és Szemes, választottak. A központi m. gyógyszerészeti és műve­­gyészeti vállat, ma tartotta évi rendes közgyűlést, 12 részvényes jelenlétében. A felolvasott évi jelen­tés fájdalommal felhozza, hogy az utolsó közgyű­lés óta az üzleti viszonyokban semmi javulás nem állott be, s hogy az átalános pangás nem enged­te a vállalatot kedvező eredményhez jutattni.­­ A terhek a hasznot 13686 frttal felülmúlják, a veszteségek és leírások első­sorban a 17154 frtnyi tartalékalapból fedeztettek 3191 frt az áruk érték csökkenésének kiegyenlítésére forditatatott, minél­fogva az 1877. évre 8574 frt veszteségi egyenleg vezettetett át. Z­e­l­e­n­k­a minden tartózkodás nél­kül kifejezi, hogy a vállalat nem életképes , mert 9 év óta egy garas kamatot sem fizetet, sőt a tőke mindég nagyobb mértékben megtám­adtatik, felette csodálkozik, hogy az igazgatóság még mindig a liquidatiótól retteg vissza. Ez volna pedig az egyedüli mód, ha van még vagyon ezt megmen­teni. Semmi alapos remény a vállalat lendületére nem lehet, mert az egész forgalom csak 40000 írtra szorítkozik, mely eredményt minden privát vállalatnak kell hogy elérjen. Ő azért igen sürgő­sen a feloszlást ajánlja. A gyűlésre nem volt el­készülve, különben felfedezhetne különböző érdekes dolgokat, a­mi indokolná a bizalmatlanságot és a mellett beszélne, hogy az igazgatóságnak több pénz rendelkezésre ne bocsáttassék, az üzlet pangása oda magyarázható, hogy a fogyasztóknak sincs bizalma a vállalathoz. Az igazgatóság közül többen meg­­nyugtatólag igyekeztek Zelinkának válaszolni és a dolgot lehetőleg szépíteni és elsőbbségi kötvé­nyek kibocsátásában az üzlet emelését remélyük. Bakonyi ügyvéd igazgató kérdőre vonja Zelinkát „csalás gyanúsíthatás“ miatt, miről ugyan szó nem forgott fenn. Szavazás nélkül az elnök kijelenti a felmentvény kiadását, mire Zelinka azon kijelentés­sel távozott, hogy a kereskedelmi törvényszéknél orvoslást keresend. Az igazgatóság felhatalmazta­tok 100,000 frtig terjedő jelzálogi kölcsön felvé­telére. Megválasztattak felügyelőnek Turnovszky,­­ Mérey és Persay. A II-ik kerü­leti elöljáróság f. évi junius 1-ére az ördög árok mentésén levő fűre a szép Ilonához czimzett vendéglőben reggeli 8. — az Elypsen s az Albrecht ut mentében levőre az elöljáróság hiv. helyiségeiben reggeli A — a Lipótmezőn a körtvélyesi s vadaskerti dűlőben levő fű­termesre pedig a lipótmezei vendéglőben délelőtti 10 órakor árverést hirdet, melyre a venni szándékozók azzal hivatnak meg, hogy az árveréseknél 5, illetve 20 frt. bá­natpénzzel jelenjenek meg. Gyapjúvásár (Baumann Tódor ezég jelen­tése.) A vásárba főleg csak belföldi vevők jelen­tek meg. A külföld csak igen csekélyen volt kép­viselve. Eddigelé körülbelől 1500 métermázsa ada­tott el. Kétnyiretü hegyi gyapjú 95 frt—104 frtig, kétnyiretü 86-92 frtig és több múlt évi tételek. Az árak átalánossan olyanok mint múlt évben voltak, csak imitt amott 1—2 frttal szállnak maga­sabbra. — A vevők még itt időznek, s ez által a vásár a jövő héten is eltarthat még. Árverések, csődü­gyek (Kivonat a budapesti „Köz­löny“ május 31-ei számából) Beszterczebánya jun. 28. Lin­­czényi Samu ingatlanai 3000 frt. — Szentes aug. 7. Tóth István ingatlanai 61,472 frt — Szabadka jul. 28. Pilasza­­novits Lajos nemesi földbirtoka 70,4991. Péteri (Pestvid. törvényszék jun 13. Hiba György ingatlanai összesen 2096 frt. — Budapest jun. 25. Puch Nándorné sz. Kroll Anna a lipótvárosi dunasor és Nádor­ utczában fekvő ingatlana 5503 frt. — N. Gaj (Módos) jun. 15. Maled­cza Olga ingatlanai 194,502 frt. — Csáktornya jun. 28. Segovits Mihály ingat­lanai 6950 frt. — H. Neuzina (Módos) jun. 5. Hiff­ert Samu ingatlanai 8739 frt. — Kazsok (Kaposvár) Mátyu Rudolf ingatlana 3006 frt. Egyházas kesze jun. 25. (Szom­bathely) jun. 26. Dobos Rozália ingatlanai 3000 frt. Gyula jun. 26. Oláh Antal ingatlana 2250 forint — Budapest junius 18. Márkus Józsefnek budai ház, telek, kert, 13400 forint. Csődök: Liedemann J. S. Frigyes bej. jul. 28. 29. 30. ideiglenes tömeggondnok Emey János ügyvéd, per­ügyelő Dr. Szelényi Károly ügyvéd — Rüll János mohácsi kereskedő bej. jul 9. 10. 11. tömeggondnok és perügyelő Bradt János mohácsi ügyvéd. — Fuhrmann A. teveli lakos bej. jun. 25. 26. 27. tömeggond és perügyelő Buday József szegzárdi ügyvéd Szeiler Tóbiás dunaföldvári kereskedő el­len bejelent, junius 11. 12. 13. perügyelő Gőzsy Ferencz ügyvéd Szegzárdon, tömeggond Bernsdorfer Antal dunaföld­­vári lakos. Pályázat rózsahegyi adóhivatalnál III-ad oszt. elle­nőri­­ állás 8 hét alatt. — Baranyamegye Sásdon postames­teri 3 hét alatt; budapesti adófelügyelőségnél számtiszt III. osztály 3 hét alatti Soproni pénzügy igazgatóságnál II. oszt. fogalmazói állás 14 nap alatt. M. Szigeten bánya és jószág igazgatóságnál VII. oszt. erdőmesteri állomás jun. végéig. Szenitz (Nyitra megye) postamesti állomás 3 hét alatt. Pesti törvényszéknél szolgasegédi állomás 30 nap. Sopron posta szolgai állomás 4 hét alatt. IBuLcisipesti szinlapok. Pénteken, junius 1-én: NEMZETI SZÍNHÁZ. NÉP­SZNHÁZ. A mankranezos hölgy. K 0­Z­I­K­I. Vígjáték 5 felv. ° Pera 3 felvonásban. Személyek: Személyek: Baptista Seigeti J. Közi ki Soldosné L. Vincentio Komáromy Namfiu Karikas Petruccio Feleki Xikoko Egyud Lucentio Náday ^uzima Szabó K. Gremio Pintér . , Kápolnái Hortensio Kőrösmezei Szotoszi­ó Horváth Tranio Vízvári Szagami < Váradi Biondello Hevesi Jakuminok. Császári test-Grumio Sántha Kezdete 87a órakor. Grumio Vincze , , Bromio Szigeti I. Krisztinavárosi színkör, lanki s­zigeL A Softák Budapesten, Özvegy Sántháné előkészület miatt Kezdete 8*/s órakor, a színkör zárva maradt. Csávolszky Lajos Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos.

Next