Egyetértés, 1877. július (11. évfolyam, 160-190. szám)

1877-07-20 / 179. szám

azt is követeli, hogy örökre szegények maradjunk s ne emelkedhessünk az európai civilisatió színvo­nalára, a­mi szegénység mellett lehetetlen, ha azt követeli tőlünk, hogy feleljünk meg a nagyhatalmi állás kellékeinek, de oly anyagi helyzetben ma­radjunk, hogy bár megszakadjunk is még­se le­hessünk képesek megfelelni egy nagyhatalmi budget kívánalmainak, akkor ezen együttlét képtelenség s bármennyire ragaszkodjunk is hozzá, bármi legyen is felbomlásának következése, fentarthatatlan. Én uraim! mindig azon nézethez ragaszkod­tam, hogy Ausztria és Magyarország együttlétében nincs tényleges összeférhetlenség. A teljes nem­zeti függetlenség, mely közös fejedelem mellett létezhetik, csak mint eseménykép áll a nemzet fö­lött, mint aspiratio ós keblében, de kiván egyes lázas pillanatokat, a nemzeti politikának tényleges alapját nálunk ekkoráig az Ausztriával való együtt­lét képezte. Szerények voltak mindenkor a nem­zetnek kívánalmai. Megkövetelte mindenkor az al­kotmányos szabadság élvezhetését, de formailag és tényleg is az állami ügyek vezetésével elnézte azt, hogy nem gyakorolja azon állami önkormányzatot, milyet a teljes függetlenséggel bíró nemzetek gya­korolnak. Szerény, túl szerény, gondatlan volt a nemzet a maga nemzetgazdászati érdekeinek fenn­tartásában. Azt hivén, hogy extra Hungáriám non est vita, alig küzdve az élet primitív szükségeivel, kevés adót fizetve elnézte, hogy az örökös tarto­mányok által az ipar és kereskedés terén messze túlszárnyaltassék. Most se követelünk semmi olyast, hogy lehettent volna e miatt Ausztriának és Ma­gyarországnak egy közös fejedelem alatt való együttmaradása. A mi programmunk a personal­­unio is unió; az anyagi kérdésekre nézve most is Alljuk azt, mit az 1861-iki felirat mondott s m­i az 1867. XII. törvényczikkbe is be nem iktatva az államadósságokra vonatkozólag, hogy t. i. mi nem kívánjuk azt, hogy „ő felsége többi országainak jóléte összeroskadjon.“ Hanem hát azt mondjuk s csak is annyit követelünk, hogy mint a német mondja: leben und leben lassen, élhessenek meg ők, de engedjenek megélni minket is. De ha osz­trák részről ezt se akarják megadni, ha nem lát­ják be, hogy Magyarországnak a teljesen megvál­tozott körülmények közt az eddigi módon megélnie lehetetlen ; ha nem veszik tekintetbe mit kiván a közös monarchiának is érdeke, ha csak az önha­­sonlitás sugallatainak mondhatni piszkos kapzsiság­nak engednek; és ha nincs a ki ennek valót mondana ; ha azonnal kenyértörésre kerül a dolog, mihelyt Magyarország megélhetése eszközeit köve­teli , akkor történjék bármi, ezt a viszonyt tűrni, fentartani lehetetlen.­ És most már tekintsük combinálva a sző­nyegen levő két életkérdést, a keleti háborút s az új kiegyezést. A­mint indult eddig a monarchia külügyi politikája, nem leszünk megvédve az orosz ellen. Ha tarthatatlan anyagi helyzetünk javítását akarjuk eszközölni s­e végre kétségtelen jogunkat érvényesíteni, az alkotmány felfüggesztésével fenye­getnek. Eszerint se külügyi se belügyi érdekeink nin­csenek általa biztosítva, mire való tehát az együtt­lét Ausztriával? Ez a kérdés fog okvetlen felme­rülni, ha úgy megy tovább is a két életkérdés, a keleti háború s az új kiegyezés vezetése, mint a­hogy indult. Vigyázzon magára Ausztria, vigyáz­zanak azok a döntő körök, e kérdés fel lesz vetve , ebbe az irányba lesz terelve az egész nemzet gondolkodása. A külbiztonság volt az ok, a­melynél fogva őseink megkötötték az osztrákkal való azonos szö­vetséget. Ez azon nagy ok, melyért a szövetséget annyi áldozattal és nélkülözéssel fentartani kivánta a nemzet állandóan. Biztonság, elébb török, s most már Oroszország ellenében. És hát mit látunk ? Azt, hogy most midőn itt van az idő, melyben be kellene várni, hogy helyesen történt .az, hogy Ausztriához csatlakoztunk, nem hogy megvédjen a monarchia legveszélyesebb ellenségünk az orosz ellen, sőt inkább vele czimborál. Ki volt az a­ki legjobban sürgette az új ki­­­­egyezésnek ilyetén keresztülvitelét ? Gróf Andrássy Gyula, a külügyminiszter. Miért sürgette? Azért, úgymond, hogy a kitöréssel fenyegető keleti kér­dés ne találja viszályban a monarchia két felét, hogy a monarchia a maga teljes súlyát a mérlegbe vet­hesse s ő gróf Andrássy teljesen érvényesíthesse a monarchia és különösen Magyarország javára a maga politikáját és befolyását. Ha Ausztria nem frf­ged, legyen Magyarország az okosabb, a­ki en­ged, hozza meg az áldozatot anyagi érdekeiben, hogy legfőbb érdekét, külügyi állását biztosíthassa. És mit láttunk, ezt, hogy Magyarország meghozza az áldozatot, de nem ér vele semmi ezért, mert gróf Andrássy nem képes keresztülvinni oly poli­tikát, mely az ország érdekeinek megfelelne. Tehát se pénz se posztó. Azt mondják: fenn kell tartani minden áron az osztrák szövetséget, mert ez által biztosítva van a magyar nemzetiség; Ausztriában a német, itt a magyar supramatia. Ez az 1867-iki közös­ügyi alkunak nagy vívmánya, s ezért el kell tűrni,­­áldozni mindent. De hát biztonságban van-e osztrák kézben a magyar nemzetiség? Oda­át nemcsak tekintetet tanúsítanak a monarchia vezérlő nemzetiségei iránt. Mit látunk? Azt, hogy a döntő körök az oros­szal való osztozásra, Bosznia megszerzésére aspirálnak, nem gondolnak se a német, se a magyar supre­­matiával, hanem szaporítani készek a monarchiá­ban a szláv elemet, csakhogy nagyobb területen és nagyobb alattvalói lélekszám fölött uralkodhas­sanak. Nem bánják ők, mi lesz a dualizmusból, mi lesz a két vezérlő elem a német és a magyar állásából, mi lesz az alkotmányosságból : a közös hadsereg szerintök a monarchiának egyedüli reális alapja az, hogy miféle nemzetekből s népekből áll a monarchia, mindegy, legyen akármilyen, ha mindjárt kalmük vagy kutyafejű tatár, csak legyen minél több alattvaló. Hogy mi jó­indulattal viseltet­nek a magyar nemzetiség iránt, azt 1848-ban tapasztaltuk. És mi van értésünkre adva e pilla­natban? Az, hogy ha nem fogadjuk el az uj ki­egyezést, akkor azonnal vége az osztrák barátság­nak, ránk zuditják ismét a nemzetiségeket s végig játszatják velünk az 1848—49-iki időket. Ha mindezt tekintetbe vesszük s elgondolunk mig sok egyebet; s ha most azt látjuk, hogy nem akarnak ellentállani az orosz túlhatalomnak, mely Európa szabadságával együtt ,a mienket is és nem­zetiségünket végveszélyel fenyegeti; ha azt látjuk, hogy az eddigi nyomorúságra s teszpedésre akar­nak kárhoztatni, tehát se külbiztonság ez belsólét, nincs biztosítva, akkor majd oly irányt vehet ide­bent a közérzület, a­mely a monarchia fenállására nézve előbb-utóbb végzetessé válhatik. Majd kö­rül fog nézni a magyar nemzet, vajjon nem ta­lálhatna-e maga részére más kedvezőbb politikai combinációt. Majd lehetnek, a­kik ekként gon­dolkoznak , csatlakozzunk Németországhoz, ajánl­juk fel neki beleegyezésünket és segítségünket akár hogy bontsa szét az osztrák-magyar birodalmat. Annellálja a német részeket, minket mint függet­len államot, vagy akár mint valami uj dunai biro­dalmat, vagy dunai confederation állítson oda ma­ga és az oroszok közé. 1866-ban erre nem vol­tunk még hajlandók, mert mig akkor reméltük hogy találunk egy oly megélhetési módot Ausztri­ával, a­mely mellett megtalálhatjuk a külbiztonság és a beljólét garantiáit. Ám most már látjuk, hogy nem érthetjük el vele se az egyiket se a másikat, próbáljunk tehát egyebet. De jöhet még egy más eszmeáramlat is. Te­­­­gyük fel, hogy senki se fog Oroszországnak útjába állani, hogy délkeleti Európát odaadják zsákmá­­r­nyúl az ő hódítási vágyának, hogy elfoglalja Kon­stantinápolyt és Törökországot, akkor az a gondo­lat is megfordulhat Magyarszágon sok ember agyában; valjon nem volna-e jobb csatlakoznunk Oroszország politikájához, inkább minthogy Ma­gyarországon rakja le folytonosan a nemzetiségi torpedókat s Magyarországban s Magyarország ál­tal akarja aláásni s izenkint szétszedni az osztrák­magyar birodalmat? Nem volna-e nekünk tanácsosabb ezt megelőzni, nem volna-e jobb önként felajánlkozni, hogy ad­jon Oroszország nekünk is helyet a kisebb álla­moknak azon rendszerében, melyeket itt délkeleti Európában létrehozni akar. A­helyett, hogy izen­ként szedjen szét, inkább foglaljon el egészben és egyszerre. Egyébiránt mit nemzetiség! Ez a ma­roknyi magyar úgy­se tarthatja fel magát, első az anyagi jólét; anyagi tekintetben okvetlen jobb dolgunk lesz az orosz alatt, mert nem leszünk az osztrák ipar áldozata; különben jöhet még oly idő is, midőn a túlságosan sokat mar­koló, de annál kevesebbet szorítani képes. — Orosz hatalom, túlságos megnagyobbodása folytán magában fog felbomlani s az általa leágazott kisebb országok és nemzetek visszanyerik szabadságukat. Megengedem, hogy ez a kétségbeesés politi­kája volna s a kétségbeesés rész tanácsadó; de a kétségbeesés meg fog jönni, ha akint fog végig vitetni úgy, a keleti háború mit a kiegyezés kérdése, a­mint eddig indult. A politika iránt való kétségbeesés már mutatkozik nálunk most is, az fásultság, mel­lyel kíséri az ország népe a közügyeket, az az elkedvetlenedés, az az egyked­vűség, mel­lyel kíséri az országgyűlés működését, a politikai kétségbeesés jelenségei. Ezen fásultság mellett az országgyűlés meglehet, sőt valószínű, hogy elfogadja az új kiegyezést, de érezni fogja a nemzet annak súlyát, s azon pressió ellen, mely alatt most megszavaztatik, meg fog jönni előbb­­utóbb az ellenhatás. E fásultság csak egy nagy krízisnek előjele, fel fog buzdulni a most alvó közérzület. Meglehet, hogy oly útra fog térni akkor a nemzet közhangulata, mely nem lesz az or­szágra nézve is veszélytelen, de hogy megbánja Ausztria is, az kétségtelen. Magyarországnak, a magyar nemzetnek lehetnek még azután is esé­lyei arra, hogy mint nemzet és állam fen maradhas­son, de az egyszer felbomlott osztrák birodalom ré­szére nem lesz többé feltámadás. Koczkán van minden e pillanatban, fordul­hat minden jobbra és balra is. Emelkedjenek fel azok a döntő körök a helyzet színvonalára. A külügyet illetőleg, felhagyva a területi nagyobbo­dásnak nyomorultan kicsinyes, az orosszal való osztozkodásnak gyalázatos politikájával, üzenjenek hadat Oroszországnak,, Az uj kiegyezést illetőleg a nemzet áljon sarkára, az országgyűlés vesse el a tervezett egyezséget; odafent pedig azok a kik­nek ez hatalmában van, üssenek körmére annak a szemtelen kapzsiságnak, melynek még mindig nem elég a­mit századok óta Magyarországon szívott és zsarolt, engedjenek létrejönni, egy oly egyezményt, mely mellett Magyarország megélhessen , így még minden jóra fordulhat. Ha Magyarország látja, hogy beválik azon politika, mely szerint külbiztossága vágott sorsát Ausztriához csatolta, ha e mellett mint állam megélhet tisztességesen, akkor a rég­óta megszokott együttlét s a lojalitás érzelmeinek szálai megtartják erejüket s ruganyosságukat a jö­vőre is, de ha kétségtelenül fog állani előtte, hogy ezen összeköttetés mellett se külbiztonság se bel­selét el nem érhető, akkor majd azt fogja mondani Zápolyával: Acheronta movebo, ha nem hallgat meg az ég, a pokollal szövetkezem. Elmondottam uraim­ nézeteimet a fenforgó nagy országos kérdésekről. Ezek vezéreltek eddig s fognak vezérelni csekély egyéni működéseimben a következő ülésszak alatt. S nagyon örvendek, hogy a kiegyezés kérdésében Kecskemét városa másik képviselőjével Firiánn Károly tisztelt bará­tommal, az általa foglalt pártálláshoz képest, együtt remélek szavazhatni, miszerint Kecskemét városá­nak tisztelt közönsége nem lesz azon kellemetlen helyzetben, hogy egyik képviselőjének szavazata a másikét megsemmisítse. Ajánlom magamat ezek után további nagybecsű jó­indulatukba és hazafias támogatásukba_______ ÚJDONSÁGOK. — Személyi hírek. Samassa József egri érsek a marienbadi fürdőket használja. Bécs­nek tegnap óta nevezetes vendége van; ekkor ér­kezett oda Grant tábornok, a­ki néhány napig fog a császár­városban tartózkodni. — Báró Wenckheim Béla Kőrös­­ladányról a fővárosba érkezett. — K­a­m­mermayer­tól, a főváros pol­gármesterétől czáfoló nyilatkozatot vettünk arra nézve, mintha a polgármester úr „bármi lépést tett volna arra nézve, hogy valamely török rend­jelt megnyerjen.“ E nyilatkozatra meg kell jegyez­nünk, hogy lapunknak illető közleményében nem ez, hanem az volt mondva, hogy a porta elé föl­terjesztett lajstromok egyikében Kammermayer ur neve is benfoglaltatott. — Kovácsy Gyula képviselő úr szintén megkeresett bennünket annak kijelentésére, mi­szerint neve tudtán kívül került a török rendjelek ügyében készített névlajstromba. — Paule­r Tivadar badacsonyi birtokára utazott s augusztus végéig ott tartózkodik. A magyar tisztviselők egyesülete, melynek ő elnöke, ennek következtében julius és augusztus hóban nem tart választmányi ülést. — Hymen: Rákosy Fáni kisasszony, a nép­színház buzgó tagja s tehetséges drámai prima­donnája, jegyet váltott Herman József ügyéd­­jelölttel. — A színháznak azért tagja marad to­vábbá is. — Bettelheim Janka, a színképezde most végzett tehetséges növendéke, mint a „B. N.“ ér­tesül, Aradra szerződött el az operához. A szín­házi idény Aradon okt. 6-án nyílik meg, Úr­ kéz alatt.“ E czimen hozott lapunk egy közleményt, melyben szó volt a közoktatás­­ügyi ministerium gazdálkodásáról a­hol „a nyilvá­nos árlejtés kikerülésével suttyomban a téglára kiírt szállítási ajánlatot Kohn Lipót bérlőnek há­rom forinttal magasabb áron adták ki.“ A közle­ményben oda volt téve: „mi négy és egy harmad milliót representált.“ a „Neues Pester Journal“ átvéve a közleményt gúnyos megjegyzést tesz a számításra. Pedig ha jobban utána néz észreveheti, hogy itt tégláról és nem forintról van szó, a­mit könnyen megláthatott volna, ha elnézésből ki is maradt a négy és egyharmad millió után a „tégla“ szó, de nem volt ott semmi forint“ olvasható. Úgy látszik a „N. P. J.“ a milliókat már nem is képes máskép képzelni, mint forintokban, még ha csak darab téglák forognak is fenn. — Rendőri eljárás. — Igen különös esetről nyertünk tudomást. Spitzer Miksa éksze­résznél egy jó házból való fiú van alkalmazásban Ennek a bátyja szintén Budapestre jővén, Bueh­­wald mészároshoz ment lakásra a nagykorona utczába, hol megbetegedvén, ápolása végett öcscse gyakran felkereste és egy ízben egész éjjel időzött nála. A beteg jobban lett s haza utazott. Múlt hétfőn egy cseléd jön Buchwaldéktól az öcshöz hivja oda, mert úgy mondotta bátyja újra itt van s beteg Szegény gyermek a mint oda megy, nyakon Osipi egy constabler s azon gyanú miatt, hogy bátyjával egy aranylánczot ellopott, bekíséri a város­házá­hoz. Itt a folyosón egy alsó rendű rendőri közeg azt kérdezé a constablertól: „No micsoda betyárt hozott ?“ „Aranylánczot lopott.11 „Mit loptál be­tyár?“. A fiú erre azt kérdező attól az embertől: Kérem, ön a bíró?“ — mely kéresésre oly pofont kapott, hogy visszatántorult. Kihallgatták, de sza­bad lábra helyezték, a hivatalban jól nevettek a pofon történetén. Az ékszerész haragja teljesen indokolt, hogy a rendőrség m­ását alattomban el­csábítja hazulról s minden tudta nélkül elhurczolja. A fiúnak azt mondták a rendőrök, hogy az ese­tet ne merje elmondani senkinek. A várháborús hírhez nem kell kommentár. — A D­u­n­a-F­ö­l­d­v­á­r­i Casino-társulat kerti helyiségben július hó 28-ik napján tünczvi­­galmat fog tartani. — S­t­a­t­á­r­i­u­m­ot rendelt el a kormány újab­ban Alsó-Fehér megye területére is. — Az állatkertre nézve újabb panaszok hallatszanak a közönség körében. Ilyen a többek közt az, mi már a lapok által is többizben ism­é­­teltetett, hogy tudniillik a beléptidíj a mai viszonyok­hoz képest nagyon magas. Továbbá sokak előtt feltűnik, hogy az állatkertben a gyep egészen ki van száradva, jóllehet a közönség azt telje­sen kíméli, úgy látszik , hogy az állatkerti vízvezetéket épen nem használják az öntö­zésre.­­ Vannak, kik azt is különösnek ta­lálják, hogy olyan állatok,­­ melyeket a közönség semmi kedvezésben sem részesít, minők a borzok, a galambok és tyúkok, természetükkel ellenkező vonzalmat mutatnak az idegen emberek iránt, mi csak rendkívüli éhség következménye lehet. A Házi ipar tanfolyam nyithatási enge­délyért és ehez szükséges helyiségnek a szünidő tartamára leendő átengedése iránt folyamodtak Vogl Irma, Emma, Irén és Ádámy Józsa főv. ta­nítónők a tanácshoz. A tanács nevezett tanítónők­nek e czélra a józsefvárosi statió utczai iskola épületben egy tantermet oly feltétel alatt engedett át, hogy a varrás tanfolyamára 15 éven aluli le­ányok fel nem vehetők. A bemutatott tanterv sze­rint a tanonczok három csoportra osztatnak: az első csoport varrással foglalkozik, a második csoport a kosárfonást tanulja s végre a harmadik szalmakalap kötésre tanittatik. — Egyleti czim változtatás. A bu­dapesti agg harczosok beteg segélyző és te­metkezési egyletnek a belügyminiszter megengedte, hogy eddigi czimét „első budapesti herczeg coburg aggastyánegylet“ czimre változtathassa s ezentúl ezen egyleti czimmel élhessen. — Az uj városligetben azt a helyet, a melyet a város az uj lóversenytér helyéül szánt, a mérnöki hivatal már kimérte, kijelölte az emel­vények számára fenntartandó területeket stb. s a tervrajzot legközelebb a hatóság elé terjeszti. — Német világ. Albrecht főherczeg nem­régiben Székesfehérvárott is megfordult. Az első magyar kir. ménesdő nagy lakházának főkapuja — írja a „Sz. és Y.“ — nemzeti színre volt festve ; azonban azt a nemzeti szint a főherczeg érkezése előtti estén bemázolták sárga festékkel. — Tegnap a városligetben Kordela József 19 éves pinczér pisztol­lyal főbelőtte magát. — Női hullát fogtak ki a Dunából Apos­tagnál. 7 napig lehetett a vízben; az inge mellén A. R. botok voltak kihimezve. Hogy hány éves lehetett, a halottkém Bauer Márton nem jegyezte föl, mert a halotti szemle nyomtatott űrlapján annak a belügyminisztériumban elfelejtettek rova­tot adni. — A hivatalos lapból. Kinevezések, áthelyezések: A magyar kir. igazságü­gyminiszter Berta Rezső balassa-gyar­­mati kir. törvényszéki birnokot ugyanoda telekkönyvi ír­nokká és Grü­nfelder Antal bácsalmási lakos, takarékpénz­tári könyveiét a bácsalmási kir. járásbíróság mellé végre­hajtóvá nevezte ki, s Mány Mihály kőrösbányai kir. járás­­birósági írnokot a lugosi kir törvényszékhez, — Grenisber­­ger József békéscsabai kir. járásbirósági írnokot a békés­gyulai kir. törvényszékhez és Dede Lajos békésgyulai kir. törvényszéki írnokot a békéscsabai kir. járásbírósághoz — saját kérelmükre — helyezte át. — A vallás- és közokta­tásügyi m. kir. miniszter Wolf György budapesti VI. kerü­leti állami főreáltanodai rendes tanárt a budapesti egyetem mellett fennálló középtanodai tanárképezde gyakorló isko­lájához rendes tanárrá nevezte ki, és a rákosdi állami elemi népiskolához tanítóul ideiglenes minőségben kinevezett Szijj Eleket állomásán végleg megerősítette. Az ügyvédi kamarákból. A debreczeni ügyvédi kamara részéről közhírré tétetik, miszerint Harcsár Ferencz karczagi ügyvéd elhalván, neve az ügyvédi lajstromból tö­röltetett és irodája részére Papp Sándor karczagi ügyvéd neveztetett ki gondnokul. TÁVIRATOK. Beus. in­ 19, A 7 • ----­Pel. Coir.” egy hivatalos forrásból eredő közleménye is­mételten óva int a sensatiós hírektől és az „Observer“ azon jelentése ellenében, hogy a bécsi kabinet az orosz kormány eshető­leges békehajlandósága után bizalmas után tudakozódott, a kísérlet azonban ered­ménytelen maradt volna, teljes határozott­sággal kijelentheti, hogy ezen hit teljesen nélkülöz minden tényleges alapot PÁRIS, jul. 19. Az „Agence Havas“ Kon­stantinápolyból mai kelettel hogy Abdul-Kérim pasát fő­rancsnokságtó­­l Ozmán pasa hadügyminisztert szintén fölmentették. Bécs, jul. 19. A „Pol. C.“ egy mai keletű bukaresti távirata a következőket jelenti: A törökök* felégették Csernavodát s visszavonultak Szilisztriába. Az oroszok megszállták Csernavodát s hatalmukba ke­ritették a vaspályát. A nikápolyi török fog­lyok Oroszországba szállíttatnak. Páris, júl. 19. A békítési kísérletekre vonat­kozó hírek nincsenek megerősítve. A „Temps“ egy athéni távirata a következőket jelenti: Görög ön­kéntesek csapatai átlépték a határt. A felkelési mozgalom Thessaliában valószínű. A minisztérium mozgósít csapatokat s fölfegyverez önkénteseket. Bécs, julius 19. A „Pol. C.“-nek Konstanti­nápolyból tegnapi kelettel jelentik. Itt nagy vál­ság uralkodik a kormány kebelében. Edhem pasa visszalépése is várható. Abdul-Kérim helyett Szu­­lejman pasa venné át a főparancsnokságot, s ennek megérkeztéig Ozmán pasa helyettesítené. Ah­med Ejub pasát is emlegetik Abdul-Kerim utódjaként. A városban nagy az izgatottság. Tirnova jul. 17. (Az „Egyetértés“ táv­irata.) Az országút telve van élelem- és lőszerszer­­szállítmányokkal. A főhadiszálláson némi mozgalom uralkodik a Ruscsuk előtt várható csata miatt. Lisztovától Tirnováig az oroszok 22 falut pörzsöltek föl. Az egész mohamedán lakosság elhagyta a vi­déket. Az orosz lovasság Gabrova mellett néhány basibozukot elfogott. Az orosz hadsereg egészségi állapota a hiányos táplálkozás miatt igen kedvezőtlen. A mozgó kórházak tömve vannak de soknak, kü­lönösen chlorkák­ és chininnek hiával vannak. A levegő számos rohadásnak indult állati hullával meg van fertőztetve. A véleménykülönbséget a­z j­elenti: Azt állítják, mentették a főpa tették helyére. A borkarban a czár egy ukáza megszüntette. Azon a hír, hogy az oroszok Petrozsánnál új hidat ver­tek a Dunán, alaptalan. Az orosz táborno­kok nyilatkozatai szerint a törö­kök igen ügyesen operálnak. Tirno­­vát 200 rendes és 300 rendetlen csapatbeli tö­rök katona védte. Csak 5 török esett fog­ságba. Az orosz tábornokok azt mondják, hogy nem tudják hol áll a török főerő, némelyek úgy gondolják, hogy Abdul-Kerim Sumlánál ponto­sította össze csapatait, mások ismét azon nézetben vannak, hogy a törökök Razgrádból fognak tá­madni, az oroszok összeköttetését elvágandó. Egy az orosz fő­hadiszállásba beosztott román ezredes azt állítja, hogy Károly fejedelem hadserege köz­vetlenül Nikápoly bevétele után fog a dunán át­­kelni. A czár egyelőre Lisztovában marad s csak az első döntő csata után, melyet Ruscsuknál vár­nak, megy Tirnovába. Konstantinápoly, jul. 18. Húszezer rendes katona s jelentékeny számú önkéntes indult Dri­­nápolyba. A drinápolyi lakosság nagy tömegekben érkezik ide, s a kormány által nyilvános iskolák­ban helyeztetik el. Konstantinápoly, julius 18. (Az „Egyetértés“ távirata.) Szafvet pasa kineveztetett közmunka-miniszterré. Konstantinápoly, jul. 18. (Az „Egyet­értés távirata.) Szulejman pasa Drinápolyba ér­kezett s 50.000 emberből álló hadserege holnap fog odaérkezni. Eddig 46 zászlóalj orosz ment át a Balkánon Belgrád, jul. 19. (Az „Egyetértés“ táv­irata.) A forradalmi elemek napról-napra több tért nyernek. Hir szerint Milán fejedelem kijelentette volna Wrede herczeg előtt, hogy nem bánná, ha Ausztria-Magyarorország ideiglenesen megszállná Szerbiát, sőt ez óhajtása szerint lenne. Brüssel, jul. 19. (Az „Egyetértés“ táv­irata.) Az „Etoile Beige“ egy párisi távirata sze­rint Decazes miniszter vonakodik a választás nap­jának megállapításában részt venni, mindazáltal elhatározta a minisztérium, hogy bevárja Decazes visszaérkezését. Turnu-Magurelli, jul. 17. (Az „Egyetér­tés“ távirata). A IX. hadtest és a VIII-nak ré­szei Nikápolyból Lom-Palánka ellen operálnak, s már Csibrát megszállták. E mozdulat Vidin ellen van intézve, melyet az oroszok száraz felől ostrom­zár alá akarnak venni, hogy aztán akadálytalanul operálhassanak a nis-szófiai vonal ellen. Triászt, júl. 19. (Az „Egyetértés“ táv­irata). A „Mars“ Lloyd gőzös ma reggel 5 órakor , megérkezett Konstantinápolyból. Bécs, julius 19. Hitelrészv. 151,60 Galicziai 226 50 Áll­am­vasút 211.-. Rente 62 10- - 1860-as 114.25 — 1864-es 133.-----. Ezüst 109.40. London 12. 85 — Unic­bank —.—. Átalános épitőbank —. Angol-Osztrák 68.50 Lombard 70.75 — Tramway —Hitelsorsjegy 360.75 Napoleond­or 9.95.—. Arany 5.94— Frankfurt 60.75. — Porosz pénzutalvány 61.35. Török sorsjegy 14.— . Angol épitőbank — Bécs, julius 19. Magyar földteh­erm. kötvény 76 25 Salgó-Tarján —.—. Magyar hitel 143 50. Magyar zálog­levél 90.—. Erdély 86.25. Magyar keleti vasút 64 — — Magyar sorsjegy 74.75. Magyar földhitel 18.—. Magyar vasúti kölcsön 97.75 Anglo-magyar —.—. Frankó-magyar bank —.— Alföld 104.—. Magyar északkeleti vasut 98 25. Kelet-vasuti elsőbbségi kötv. 60.40 — Tiszai vasut 184.50 Municipal-bank —.—. előbb megtegyék. Ez alkalommal megemlitendőnek tartjuk, hogy az általunk már közlött kiállítókon kívül újabban következők jelentkeztek az orsz. magy. iparegyesületnél: Peshő József gépészmér­­mérnök, Schindler Samu esztergályos, Stern János vegyész, Schuck Náthán mérleg-gyáros, Görög István tanszerraktár tulajdonos, Fromm Antal keresk. ügynök, Sch­warcz Antal czipész, Öszterrei­­cher János kádárszerszámgyáros, Hasselman Ká­roly kesztyűgyáros, Schunda J. V. hangszergyáros, Nendvich Sándor szőlőbirtokos, Táborszky és Parch nemzeti zeneműkiadók, Dobsinai bányabirtokosság, Stern Ignácz kereskedő, Schmidt és Császár kö­­lesmalom tulajdonosok, Palom­ek György füzőké­­szitő, Vereby szül. Kovács Vera urhölgy, Vereby Soma lapszerkesztő, Pacséri Odry Lehel magánve­­gyész, Dr. Navratil Imre, Feszt László tanár, Oeth Antal vasöntöde tulajdonos, Horti Hovát Fe­rencz mérnök, Birnbaum Jakab kendergyáros, Lőbi Jakab állatorvos és kovácsmester, Vizák János gé­pész, Gyapjúmosó és bizományi részv. társaság, Grünwald és társa szeszgyáros, Reinitz Samu ka­lapgyáros, Simonyi Antal fényképész, Szandor Jó­zsef czipész, Strobentz testvérek festékgyárosok, Nemcsányi Samu hegedűkészítő, Szepessy Gyula férfiszabó, Vágó Ignácz műlakatos, Brieffel János czipész, Braun testvérek liqueur és eczetgyárosok, Schwind-féle szeszgyár, Mihálykéry Lajos férfi­­szabó, Panovitz Fülöp kádár, Rozenthal Vilmos hazai gyógyfüvek kiviteli üzlete, Tessinger Ármin faáru termelő, Jámbor Endre és fia, Singer D. A. enyvkészítő. Weiner Vilmos távirdai készülékek ké­szítője, Krausz L. férfiszabó, Bucher Gusztáv sző­lőbirtokos, Leubhe Ferencz füzőkészitő, M. K. föld­tani intézés, Králik Samu modrás, Ditzl József bortermelő, Mocznik Lajos consero készítő, Kles­­sohn Antal és fia vésnök, Honsken Miksa és Ma­darász Zsigmond, Ede, Schwartz Antal műlakatos, Tengeri Imre szűrszabó, Tho Bowerley Jon Geld budapesti fiókgyára, Érti István czipész, Horváth Lajos czipész, Hollós J. fehérnemüek és mű­divat­­czikkek készítő, Buchatla János szövetkészitő, Rá­kosy János fénymázkészitő, Meduna József sza­lámigyáros, Blaschke János ostorkészítő, Weidmann J. asztalos, Fischer Ignácz majalikagyáros, Mos­­kovits Miksa gépészmérnök. A keleti marhavész állásáról f. évi július hó 17-ig terjedő hivatalos jelentések szerint: Ma­gyarország és Horvát-Slavonország, nem különben a katonai határőrvidék területe vészmentes; az osztrák tartományok vészmenetesek. A csehországi ce. kir. helytartóság a hasz­nos házi állatok között legújabban elterjedt nagy­mérvű száj- és körömfájás eredetét az országba bevitt sertésszállitmányoknak tulajdonítván, f. évi julius hó 1-én 37380. sz. alatt kelt hirdetményé­ben elrendeli, hogy a Csehországba szánt sertés­­szállitmányok jövőre egészségi bizonyitván­nyal látandók el és csak azon vasut állomásokon rak­hatók le vagy fel, a­mely állomásokon állatszem­lélő bizottságok léteznek. Budapesti marhavásár A mai hetivásáron felhaj­­tatott vágó marha összesen 2056 drb. u. m. ökör 1516, te­h­én 675, bivaly 108, bika 27. — Ökrök ára 52 frttól 54-ig, teh­én 50 fittól 52-ig, bivaly 44 fajtól 45-ig — Jó minőség nem volt, és igy jobb árak nem jöhettek létre és sok el­adatlan maradt.­­ Éjjeli posta. A franczia conservativek azzal vá­dolják Jules Simont, hogy ötödfél havi hivatalosko­dása alatt az évi két milliónyi titkos költségből 1.600.000 francot költött a republikánus sajtóra, s főleg a „France“ volt az, mely e hazugságot szán­dékosan terjesztette. Erre Jules Simon a következő levelet intézte nevezett lap szerkesztőjéhez: Szerkesztő ur! Mivel némely lap azt állí­­t­otta, hogy az 1877. kormányzati évre szánt két­­m­illiónyi titkos költségből 1.600.000 francot köl­töttem el, enn­ek folytán az „Echo Universal“ kije­lentette, hogy négy és fél hó alatt még csak 300 000 frankot sem adtam ki. Ön mindazáltal fönntartja az 1.600.000 frankot. Az 1871. évi rendelet szerint minden miniszter köteles hivataloskodása végén számot adni az elnöknek a titkos költség hová­­fordításáról Mac-Mahon marshall elfogadta száma­dásomat az 1877. évi máj. 17-én kelt rendele­tével, mely igy hangzik: „ I­ A Jules Simon ur által bemutatott szá­madás és bizonyitékok megvizsgálása után, me­lyekből kitűnik­­, hogy az állampénztár ál­tal a belügyminiszter központi pénztárába az utalványok alapján befizetett összegek 300.000 francra, 2. az 1877. évi január 1-jétől május 17-ikéig tett kiadások 278.684 franc és 3 centimire rúgnak, s igy még 21.315 franc 97 centime ma­rad, ennélfogva a Jules Simon ur által a közbiz­tonságra tett titkos kiadásról bemutatott számadás 278.684 franc 3 centime erejéig jóváhagyatik és megállapittatik. II. Az ezen számlában elősorolt kiadások végleg elintéztetiek s a mondott összegre nézve Jules Simon urnak fölmentés adatik. — Mac-Ma­hon marschall.“ Kérem és szükség esetében fölhivom önt, hogy ez igazolást közölje lapja legközelebbi szá­mában. Páris, 1877. júl. 17. Jules Simon. KÖZGAZDASÁG. Galnatözsde. Az üzleti forgalom régi és uj búzá­ban csak kis tételekre szorítkozik, az árjegyzések szilárdak a többi gabnanemüek kevés üzlet mellett változatlanul jegyeztetnek. A határidőüzletben zab lanyhább, repeze pedig valamivel szilárdult, a jegyzések a következők : Búza őszre 11.08—11.10, tengeri, bánsági jul.—augusta 6.50-6 60, zab őszre 6 88—6.85, káposztarepeze 17.88— 18.00, bánsági repeze 17.38—17.63. Értéktőzsde. Az előtőzsdén a Pak­sból érkezett azon hirek, hogy Suyfet pasát elmozditották és hogy Konstanti­nápolyban egyáltalában zavar uralkodik — felizgatták, a speculatió inkább baisse iránt volt hajlandó követni, a frankfurti esti tőzsdéről azonban igen magas jegyzések ér­keztek, mi által az eladások tartózkodva eszközöltettek; osztr. hitel részv. 151—151.20-on, magy. hitel részvények 143 — 142.25-ön voltak forgalomban. A déli tőzsde csendesen folyt le, a hitelrészvényekben alig fordultak,elő változások, osztrák hitel 150.40—150 30-on, magyar hitel részvények 142.50—142.24 vásároltattak. He­lyi értékek közül: Pannónia viszont bizt. részv. 398-an, Victoria gőzm. részv. 265.50-en vásároltak. Pesti bizt. részv. 65-ön kínálva voltak. Befektetési értékek igen szilárdak, magy. vasuti kölcsönköny­v. 98.75-ön, 1877-iki magyar államkötvények 63 75-ön, pesti keresk. bank záloglevelek (nagyobb összegekban) 89 89‘/?-on keltek. Valuták inga­dozva kerültek a piaczra, markjegyek 61.25—61.40-ig vá­sároltak. A párizsi kiállítás tárgyában. Az orsz. magy. iparegyesület párizsi kiállítási szakosztálya még e hó végéig elfogadja az eddig előlegesen történt bejelentéseket, minden hétfőn, kedden, csütörtökön és pénteken délután 4—6 óra közt az egyesület helyiségében. Azon rendkívüli kezdemények, me­lyeket a központi­ bizottság a kiállítási tárgyak díjmentes szállítására és szekrényekben való in­gyen elhelyezésére nézve e kiállítóknak nyújt bi­zonyára arra fogják indítani a késedelmeiket mi­Figyelmeztetés. Külön tarifa a fa-szén direkt szállítására nézve. F. évi augusztus 1-én egy kü­lön tarifa fog életbe lépni a fa-szén direkt szállí­tásánál kocsiként legalább is 10,000 kilogramm mennyiséget számítva illetőleg kocsiként ezen­nyiségért való szállítási díj fizetésekor, Munkács és Ungvár állomások között egyrészről és Budapest között másrészről. Példányok az illető állomásokon és illető igazgatóságoknál megtekinthetők. Gabonáshajók forgalma: Átmenőben Győrbe. Kopasz József „József“-8, meg­rakva Zomborban Gutentag és Krausz számára 283 tona repczével. — Fernbach Antal „Erzsébetije, megrakva Pá­­n­i.kásson saját számlájára 300 t. tengerivel­­ Dunyerszky László „Montenegró“ ja, megrakva Szt-Tamáson saját szem­­lájára 350 t. zabbal. Napirend: (jul. 20.) Naptár. Péntek Kath. Illés próféta. Prot. Illyés. Görög-Orosz 8. Pongrácz. Izr. 10. Napkél 4 óra 23 percz, nyugszik 7 óra 48 perczkor. Múzeumban nyitva van a régiségtár és a könyvtár dél­előtt 9 órától d. u. 1 óráig. Fővárosi árva bizottmányi ülés d. e. 10­6. Kereskedők ifjak közgyűlése d. u. 9 óra. Magyar daltársulati elő­ adás a komlóban este 8 órakor. Kivonat a hivatalos lapból (julius hó 18-iki számából.) Árverések a vidéken Kilczer Magdolna 8311 frt aug. 21 Gyarmaton. Gilczer János 4000 frt aug. 25 Német- Újváron. Brad Nicolae 1551 frt jul. 30 uttlakon. Koleszár István 1000 frt aug. 24 Kövesden. Debrovszky József 6000 frt aug. 6 Nyíregyházán. Utvin községe 42591 frt aug. 31 Utvinon. Német Péter 4949 frt szept. 3 és okt. 3 Szent­­ivánon (Zalaegerszeg.) Katkics János 1325 frt aug. 21 ó­­kanizsán. Hanak István 1310 frt jul. 23 iletőleg aug. 23 Resnyőn Bocsát Ivor 710 frt jul. 28 Zajkányon. Alaxi­­evics Péter 1941 frt aug. 14. Sz.-Mihályon. Mészáros Já­­nosné 2450 frt aug. 21 Hárskutsa (Tornán.) Kasaroczky Imre 2541 frt jul 30 Ernődön. Géczi Todor 800 frt aug. 10 Kis-Torokon. Sekulin Borbála 2560 frt aug. 24. Sopron. Rajschli János 1827 frt szept. 15 Úrbecsén. Kartha Péter 1226 frt aug. 25 Keszthelyen. Garner Péter aug. 13 1200 frt F.­Beledin. Lakatos József 1120 frt aug. 31 Remetén. Viroszko György 1280 frt aug. 27 Polyon. Spurnik László 4058 frt aug. Tata-Tóváron. Bothgál Emilia 1786 frt szép. 9 Felső-Dobsza. Durcsák Dezső 6115 frt aug. 24 Ungváron. Ruszanda Akim 1887 frt aug. 14. Petromány. Ondor János 1000 frt aug. 14 Lazonyon. Árverések a fővárosban. Krisztics Katalin 1474 frt 530 frt 449 frt 4929 frt tabáni ház és szöllő aug. 27 Tirnauer Vilmos 0675 frt és 13887 frt aug. 21 Deák utczai ház részére. Pályázat vaskkori (Nagyvárad) járásbíróságnál ir­­noki állomás. 2 Bu­d­apesti Pénteken, julius 20-án. Vízállás és időjárás. Budapesten július 19 3.38 m. 0 fölött tiszta. Pozsonyban julius 19. 3.03 m. 0 fölött száraz. A -Szigeten julius 19. 1.17 m. 0 fölött esős. Szatmáron julius 19 0 60 m. 0 fölött esős. Tokajban julius 19 1.35 m. 0­ fölött felhős. Szolnokon julius 19 1.99 m. 0 fölött derült. Szegeden julius 19. 2.79 m. 0 fölött száraz. Aradon julius 18 0­66 m 0 alatt felhős. N.-Becskerek, jul. 18. 021 0. m. 0 alatt száraz. Bezdánnál julius. 16 2.31 m. 0 fölött száraz. Verbászon julius. 16. 1.79 m. 0 fölött száraz. Eszéken julius 16 8.17 m. 0 fölött­­ száraz. Sziszeken julius 19 0.18 m. 0 fölött felhős. Mitroviczon julius 16. 0 89­0 fölött száraz. Zimonyban julius 16. 3 59­0 fölött száraz. o-Orsován julius 16. 3.77 m. 0 fölöt száraz. Barcson, julius 16. 2.90 m. 0 fölött száraz. Oezeánia Pártényiné Meluzina Rákosi Szidi NÉP-SZINHÁZ. M­E­L­U­Z­I­N­A, a szép hableány. Tündéries látványos. 4 felv. Személyek: Habocska Komáromi M. A napsugár Rákosi Fáni Robert Tihanyi Kunigunda Békessy I. Rajmond Eöri Szervász Horváth Hudri Karikás Vadri Solymosi Hilda Bisontai A. A püspök Maeyari Kezdete 7­/a órakor. Csávolszky Lajos felelős szerkesztő s kiadótulajdonos.

Next