Egyetértés, 1877. július (11. évfolyam, 160-190. szám)
1877-07-20 / 179. szám
azt is követeli, hogy örökre szegények maradjunk s ne emelkedhessünk az európai civilisatió színvonalára, ami szegénység mellett lehetetlen, ha azt követeli tőlünk, hogy feleljünk meg a nagyhatalmi állás kellékeinek, de oly anyagi helyzetben maradjunk, hogy bár megszakadjunk is mégse lehessünk képesek megfelelni egy nagyhatalmi budget kívánalmainak, akkor ezen együttlét képtelenség s bármennyire ragaszkodjunk is hozzá, bármi legyen is felbomlásának következése, fentarthatatlan. Én uraim! mindig azon nézethez ragaszkodtam, hogy Ausztria és Magyarország együttlétében nincs tényleges összeférhetlenség. A teljes nemzeti függetlenség, mely közös fejedelem mellett létezhetik, csak mint eseménykép áll a nemzet fölött, mint aspiratio ós keblében, de kiván egyes lázas pillanatokat, a nemzeti politikának tényleges alapját nálunk ekkoráig az Ausztriával való együttlét képezte. Szerények voltak mindenkor a nemzetnek kívánalmai. Megkövetelte mindenkor az alkotmányos szabadság élvezhetését, de formailag és tényleg is az állami ügyek vezetésével elnézte azt, hogy nem gyakorolja azon állami önkormányzatot, milyet a teljes függetlenséggel bíró nemzetek gyakorolnak. Szerény, túl szerény, gondatlan volt a nemzet a maga nemzetgazdászati érdekeinek fenntartásában. Azt hivén, hogy extra Hungáriám non est vita, alig küzdve az élet primitív szükségeivel, kevés adót fizetve elnézte, hogy az örökös tartományok által az ipar és kereskedés terén messze túlszárnyaltassék. Most se követelünk semmi olyast, hogy lehettent volna e miatt Ausztriának és Magyarországnak egy közös fejedelem alatt való együttmaradása. A mi programmunk a personalunio is unió; az anyagi kérdésekre nézve most is Alljuk azt, mit az 1861-iki felirat mondott s mi az 1867. XII. törvényczikkbe is be nem iktatva az államadósságokra vonatkozólag, hogy t. i. mi nem kívánjuk azt, hogy „ő felsége többi országainak jóléte összeroskadjon.“ Hanem hát azt mondjuk s csak is annyit követelünk, hogy mint a német mondja: leben und leben lassen, élhessenek meg ők, de engedjenek megélni minket is. De ha osztrák részről ezt se akarják megadni, ha nem látják be, hogy Magyarországnak a teljesen megváltozott körülmények közt az eddigi módon megélnie lehetetlen ; ha nem veszik tekintetbe mit kiván a közös monarchiának is érdeke, ha csak az önhasonlitás sugallatainak mondhatni piszkos kapzsiságnak engednek; és ha nincs a ki ennek valót mondana ; ha azonnal kenyértörésre kerül a dolog, mihelyt Magyarország megélhetése eszközeit követeli , akkor történjék bármi, ezt a viszonyt tűrni, fentartani lehetetlen. És most már tekintsük combinálva a szőnyegen levő két életkérdést, a keleti háborút s az új kiegyezést. Amint indult eddig a monarchia külügyi politikája, nem leszünk megvédve az orosz ellen. Ha tarthatatlan anyagi helyzetünk javítását akarjuk eszközölni se végre kétségtelen jogunkat érvényesíteni, az alkotmány felfüggesztésével fenyegetnek. Eszerint se külügyi se belügyi érdekeink nincsenek általa biztosítva, mire való tehát az együttlét Ausztriával? Ez a kérdés fog okvetlen felmerülni, ha úgy megy tovább is a két életkérdés, a keleti háború s az új kiegyezés vezetése, mint ahogy indult. Vigyázzon magára Ausztria, vigyázzanak azok a döntő körök, e kérdés fel lesz vetve , ebbe az irányba lesz terelve az egész nemzet gondolkodása. A külbiztonság volt az ok, amelynél fogva őseink megkötötték az osztrákkal való azonos szövetséget. Ez azon nagy ok, melyért a szövetséget annyi áldozattal és nélkülözéssel fentartani kivánta a nemzet állandóan. Biztonság, elébb török, s most már Oroszország ellenében. És hát mit látunk ? Azt, hogy most midőn itt van az idő, melyben be kellene várni, hogy helyesen történt .az, hogy Ausztriához csatlakoztunk, nem hogy megvédjen a monarchia legveszélyesebb ellenségünk az orosz ellen, sőt inkább vele czimborál. Ki volt az aki legjobban sürgette az új kiegyezésnek ilyetén keresztülvitelét ? Gróf Andrássy Gyula, a külügyminiszter. Miért sürgette? Azért, úgymond, hogy a kitöréssel fenyegető keleti kérdés ne találja viszályban a monarchia két felét, hogy a monarchia a maga teljes súlyát a mérlegbe vethesse s ő gróf Andrássy teljesen érvényesíthesse a monarchia és különösen Magyarország javára a maga politikáját és befolyását. Ha Ausztria nem frfged, legyen Magyarország az okosabb, aki enged, hozza meg az áldozatot anyagi érdekeiben, hogy legfőbb érdekét, külügyi állását biztosíthassa. És mit láttunk, ezt, hogy Magyarország meghozza az áldozatot, de nem ér vele semmi ezért, mert gróf Andrássy nem képes keresztülvinni oly politikát, mely az ország érdekeinek megfelelne. Tehát se pénz se posztó. Azt mondják: fenn kell tartani minden áron az osztrák szövetséget, mert ez által biztosítva van a magyar nemzetiség; Ausztriában a német, itt a magyar supramatia. Ez az 1867-iki közösügyi alkunak nagy vívmánya, s ezért el kell tűrni,áldozni mindent. De hát biztonságban van-e osztrák kézben a magyar nemzetiség? Odaát nemcsak tekintetet tanúsítanak a monarchia vezérlő nemzetiségei iránt. Mit látunk? Azt, hogy a döntő körök az orosszal való osztozásra, Bosznia megszerzésére aspirálnak, nem gondolnak se a német, se a magyar suprematiával, hanem szaporítani készek a monarchiában a szláv elemet, csakhogy nagyobb területen és nagyobb alattvalói lélekszám fölött uralkodhassanak. Nem bánják ők, mi lesz a dualizmusból, mi lesz a két vezérlő elem a német és a magyar állásából, mi lesz az alkotmányosságból : a közös hadsereg szerintök a monarchiának egyedüli reális alapja az, hogy miféle nemzetekből s népekből áll a monarchia, mindegy, legyen akármilyen, ha mindjárt kalmük vagy kutyafejű tatár, csak legyen minél több alattvaló. Hogy mi jóindulattal viseltetnek a magyar nemzetiség iránt, azt 1848-ban tapasztaltuk. És mi van értésünkre adva e pillanatban? Az, hogy ha nem fogadjuk el az uj kiegyezést, akkor azonnal vége az osztrák barátságnak, ránk zuditják ismét a nemzetiségeket s végig játszatják velünk az 1848—49-iki időket. Ha mindezt tekintetbe vesszük s elgondolunk mig sok egyebet; s ha most azt látjuk, hogy nem akarnak ellentállani az orosz túlhatalomnak, mely Európa szabadságával együtt ,a mienket is és nemzetiségünket végveszélyel fenyegeti; ha azt látjuk, hogy az eddigi nyomorúságra s teszpedésre akarnak kárhoztatni, tehát se külbiztonság ez belsólét, nincs biztosítva, akkor majd oly irányt vehet idebent a közérzület, amely a monarchia fenállására nézve előbb-utóbb végzetessé válhatik. Majd körül fog nézni a magyar nemzet, vajjon nem találhatna-e maga részére más kedvezőbb politikai combinációt. Majd lehetnek, akik ekként gondolkoznak , csatlakozzunk Németországhoz, ajánljuk fel neki beleegyezésünket és segítségünket akár hogy bontsa szét az osztrák-magyar birodalmat. Annellálja a német részeket, minket mint független államot, vagy akár mint valami uj dunai birodalmat, vagy dunai confederation állítson oda maga és az oroszok közé. 1866-ban erre nem voltunk még hajlandók, mert mig akkor reméltük hogy találunk egy oly megélhetési módot Ausztriával, amely mellett megtalálhatjuk a külbiztonság és a beljólét garantiáit. Ám most már látjuk, hogy nem érthetjük el vele se az egyiket se a másikat, próbáljunk tehát egyebet. De jöhet még egy más eszmeáramlat is. Tegyük fel, hogy senki se fog Oroszországnak útjába állani, hogy délkeleti Európát odaadják zsákmárnyúl az ő hódítási vágyának, hogy elfoglalja Konstantinápolyt és Törökországot, akkor az a gondolat is megfordulhat Magyarszágon sok ember agyában; valjon nem volna-e jobb csatlakoznunk Oroszország politikájához, inkább minthogy Magyarországon rakja le folytonosan a nemzetiségi torpedókat s Magyarországban s Magyarország által akarja aláásni s izenkint szétszedni az osztrákmagyar birodalmat? Nem volna-e nekünk tanácsosabb ezt megelőzni, nem volna-e jobb önként felajánlkozni, hogy adjon Oroszország nekünk is helyet a kisebb államoknak azon rendszerében, melyeket itt délkeleti Európában létrehozni akar. Ahelyett, hogy izenként szedjen szét, inkább foglaljon el egészben és egyszerre. Egyébiránt mit nemzetiség! Ez a maroknyi magyar úgyse tarthatja fel magát, első az anyagi jólét; anyagi tekintetben okvetlen jobb dolgunk lesz az orosz alatt, mert nem leszünk az osztrák ipar áldozata; különben jöhet még oly idő is, midőn a túlságosan sokat markoló, de annál kevesebbet szorítani képes. — Orosz hatalom, túlságos megnagyobbodása folytán magában fog felbomlani s az általa leágazott kisebb országok és nemzetek visszanyerik szabadságukat. Megengedem, hogy ez a kétségbeesés politikája volna s a kétségbeesés rész tanácsadó; de a kétségbeesés meg fog jönni, ha akint fog végig vitetni úgy, a keleti háború mit a kiegyezés kérdése, amint eddig indult. A politika iránt való kétségbeesés már mutatkozik nálunk most is, az fásultság, mellyel kíséri az ország népe a közügyeket, az az elkedvetlenedés, az az egykedvűség, mellyel kíséri az országgyűlés működését, a politikai kétségbeesés jelenségei. Ezen fásultság mellett az országgyűlés meglehet, sőt valószínű, hogy elfogadja az új kiegyezést, de érezni fogja a nemzet annak súlyát, s azon pressió ellen, mely alatt most megszavaztatik, meg fog jönni előbbutóbb az ellenhatás. E fásultság csak egy nagy krízisnek előjele, fel fog buzdulni a most alvó közérzület. Meglehet, hogy oly útra fog térni akkor a nemzet közhangulata, mely nem lesz az országra nézve is veszélytelen, de hogy megbánja Ausztria is, az kétségtelen. Magyarországnak, a magyar nemzetnek lehetnek még azután is esélyei arra, hogy mint nemzet és állam fen maradhasson, de az egyszer felbomlott osztrák birodalom részére nem lesz többé feltámadás. Koczkán van minden e pillanatban, fordulhat minden jobbra és balra is. Emelkedjenek fel azok a döntő körök a helyzet színvonalára. A külügyet illetőleg, felhagyva a területi nagyobbodásnak nyomorultan kicsinyes, az orosszal való osztozkodásnak gyalázatos politikájával, üzenjenek hadat Oroszországnak,, Az uj kiegyezést illetőleg a nemzet áljon sarkára, az országgyűlés vesse el a tervezett egyezséget; odafent pedig azok a kiknek ez hatalmában van, üssenek körmére annak a szemtelen kapzsiságnak, melynek még mindig nem elég amit századok óta Magyarországon szívott és zsarolt, engedjenek létrejönni, egy oly egyezményt, mely mellett Magyarország megélhessen , így még minden jóra fordulhat. Ha Magyarország látja, hogy beválik azon politika, mely szerint külbiztossága vágott sorsát Ausztriához csatolta, ha e mellett mint állam megélhet tisztességesen, akkor a régóta megszokott együttlét s a lojalitás érzelmeinek szálai megtartják erejüket s ruganyosságukat a jövőre is, de ha kétségtelenül fog állani előtte, hogy ezen összeköttetés mellett se külbiztonság se belselét el nem érhető, akkor majd azt fogja mondani Zápolyával: Acheronta movebo, ha nem hallgat meg az ég, a pokollal szövetkezem. Elmondottam uraim nézeteimet a fenforgó nagy országos kérdésekről. Ezek vezéreltek eddig s fognak vezérelni csekély egyéni működéseimben a következő ülésszak alatt. S nagyon örvendek, hogy a kiegyezés kérdésében Kecskemét városa másik képviselőjével Firiánn Károly tisztelt barátommal, az általa foglalt pártálláshoz képest, együtt remélek szavazhatni, miszerint Kecskemét városának tisztelt közönsége nem lesz azon kellemetlen helyzetben, hogy egyik képviselőjének szavazata a másikét megsemmisítse. Ajánlom magamat ezek után további nagybecsű jóindulatukba és hazafias támogatásukba_______ ÚJDONSÁGOK. — Személyi hírek. Samassa József egri érsek a marienbadi fürdőket használja. Bécsnek tegnap óta nevezetes vendége van; ekkor érkezett oda Grant tábornok, aki néhány napig fog a császárvárosban tartózkodni. — Báró Wenckheim Béla Kőrösladányról a fővárosba érkezett. — Kammermayertól, a főváros polgármesterétől czáfoló nyilatkozatot vettünk arra nézve, mintha a polgármester úr „bármi lépést tett volna arra nézve, hogy valamely török rendjelt megnyerjen.“ E nyilatkozatra meg kell jegyeznünk, hogy lapunknak illető közleményében nem ez, hanem az volt mondva, hogy a porta elé fölterjesztett lajstromok egyikében Kammermayer ur neve is benfoglaltatott. — Kovácsy Gyula képviselő úr szintén megkeresett bennünket annak kijelentésére, miszerint neve tudtán kívül került a török rendjelek ügyében készített névlajstromba. — Pauler Tivadar badacsonyi birtokára utazott s augusztus végéig ott tartózkodik. A magyar tisztviselők egyesülete, melynek ő elnöke, ennek következtében julius és augusztus hóban nem tart választmányi ülést. — Hymen: Rákosy Fáni kisasszony, a népszínház buzgó tagja s tehetséges drámai primadonnája, jegyet váltott Herman József ügyédjelölttel. — A színháznak azért tagja marad továbbá is. — Bettelheim Janka, a színképezde most végzett tehetséges növendéke, mint a „B. N.“ értesül, Aradra szerződött el az operához. A színházi idény Aradon okt. 6-án nyílik meg, Úr kéz alatt.“ E czimen hozott lapunk egy közleményt, melyben szó volt a közoktatásügyi ministerium gazdálkodásáról ahol „a nyilvános árlejtés kikerülésével suttyomban a téglára kiírt szállítási ajánlatot Kohn Lipót bérlőnek három forinttal magasabb áron adták ki.“ A közleményben oda volt téve: „mi négy és egy harmad milliót representált.“ a „Neues Pester Journal“ átvéve a közleményt gúnyos megjegyzést tesz a számításra. Pedig ha jobban utána néz észreveheti, hogy itt tégláról és nem forintról van szó, amit könnyen megláthatott volna, ha elnézésből ki is maradt a négy és egyharmad millió után a „tégla“ szó, de nem volt ott semmi forint“ olvasható. Úgy látszik a „N. P. J.“ a milliókat már nem is képes máskép képzelni, mint forintokban, még ha csak darab téglák forognak is fenn. — Rendőri eljárás. — Igen különös esetről nyertünk tudomást. Spitzer Miksa ékszerésznél egy jó házból való fiú van alkalmazásban Ennek a bátyja szintén Budapestre jővén, Buehwald mészároshoz ment lakásra a nagykorona utczába, hol megbetegedvén, ápolása végett öcscse gyakran felkereste és egy ízben egész éjjel időzött nála. A beteg jobban lett s haza utazott. Múlt hétfőn egy cseléd jön Buchwaldéktól az öcshöz hivja oda, mert úgy mondotta bátyja újra itt van s beteg Szegény gyermek a mint oda megy, nyakon Osipi egy constabler s azon gyanú miatt, hogy bátyjával egy aranylánczot ellopott, bekíséri a városházához. Itt a folyosón egy alsó rendű rendőri közeg azt kérdezé a constablertól: „No micsoda betyárt hozott ?“ „Aranylánczot lopott.11 „Mit loptál betyár?“. A fiú erre azt kérdező attól az embertől: Kérem, ön a bíró?“ — mely kéresésre oly pofont kapott, hogy visszatántorult. Kihallgatták, de szabad lábra helyezték, a hivatalban jól nevettek a pofon történetén. Az ékszerész haragja teljesen indokolt, hogy a rendőrség mását alattomban elcsábítja hazulról s minden tudta nélkül elhurczolja. A fiúnak azt mondták a rendőrök, hogy az esetet ne merje elmondani senkinek. A várháborús hírhez nem kell kommentár. — A Duna-Földvári Casino-társulat kerti helyiségben július hó 28-ik napján tünczvigalmat fog tartani. — Statáriumot rendelt el a kormány újabban Alsó-Fehér megye területére is. — Az állatkertre nézve újabb panaszok hallatszanak a közönség körében. Ilyen a többek közt az, mi már a lapok által is többizben ismételtetett, hogy tudniillik a beléptidíj a mai viszonyokhoz képest nagyon magas. Továbbá sokak előtt feltűnik, hogy az állatkertben a gyep egészen ki van száradva, jóllehet a közönség azt teljesen kíméli, úgy látszik , hogy az állatkerti vízvezetéket épen nem használják az öntözésre. Vannak, kik azt is különösnek találják, hogy olyan állatok, melyeket a közönség semmi kedvezésben sem részesít, minők a borzok, a galambok és tyúkok, természetükkel ellenkező vonzalmat mutatnak az idegen emberek iránt, mi csak rendkívüli éhség következménye lehet. A Házi ipar tanfolyam nyithatási engedélyért és ehez szükséges helyiségnek a szünidő tartamára leendő átengedése iránt folyamodtak Vogl Irma, Emma, Irén és Ádámy Józsa főv. tanítónők a tanácshoz. A tanács nevezett tanítónőknek e czélra a józsefvárosi statió utczai iskola épületben egy tantermet oly feltétel alatt engedett át, hogy a varrás tanfolyamára 15 éven aluli leányok fel nem vehetők. A bemutatott tanterv szerint a tanonczok három csoportra osztatnak: az első csoport varrással foglalkozik, a második csoport a kosárfonást tanulja s végre a harmadik szalmakalap kötésre tanittatik. — Egyleti czim változtatás. A budapesti agg harczosok beteg segélyző és temetkezési egyletnek a belügyminiszter megengedte, hogy eddigi czimét „első budapesti herczeg coburg aggastyánegylet“ czimre változtathassa s ezentúl ezen egyleti czimmel élhessen. — Az uj városligetben azt a helyet, a melyet a város az uj lóversenytér helyéül szánt, a mérnöki hivatal már kimérte, kijelölte az emelvények számára fenntartandó területeket stb. s a tervrajzot legközelebb a hatóság elé terjeszti. — Német világ. Albrecht főherczeg nemrégiben Székesfehérvárott is megfordult. Az első magyar kir. ménesdő nagy lakházának főkapuja — írja a „Sz. és Y.“ — nemzeti színre volt festve ; azonban azt a nemzeti szint a főherczeg érkezése előtti estén bemázolták sárga festékkel. — Tegnap a városligetben Kordela József 19 éves pinczér pisztollyal főbelőtte magát. — Női hullát fogtak ki a Dunából Apostagnál. 7 napig lehetett a vízben; az inge mellén A. R. botok voltak kihimezve. Hogy hány éves lehetett, a halottkém Bauer Márton nem jegyezte föl, mert a halotti szemle nyomtatott űrlapján annak a belügyminisztériumban elfelejtettek rovatot adni. — A hivatalos lapból. Kinevezések, áthelyezések: A magyar kir. igazságügyminiszter Berta Rezső balassa-gyarmati kir. törvényszéki birnokot ugyanoda telekkönyvi írnokká és Grünfelder Antal bácsalmási lakos, takarékpénztári könyveiét a bácsalmási kir. járásbíróság mellé végrehajtóvá nevezte ki, s Mány Mihály kőrösbányai kir. járásbirósági írnokot a lugosi kir törvényszékhez, — Grenisberger József békéscsabai kir. járásbirósági írnokot a békésgyulai kir. törvényszékhez és Dede Lajos békésgyulai kir. törvényszéki írnokot a békéscsabai kir. járásbírósághoz — saját kérelmükre — helyezte át. — A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Wolf György budapesti VI. kerületi állami főreáltanodai rendes tanárt a budapesti egyetem mellett fennálló középtanodai tanárképezde gyakorló iskolájához rendes tanárrá nevezte ki, és a rákosdi állami elemi népiskolához tanítóul ideiglenes minőségben kinevezett Szijj Eleket állomásán végleg megerősítette. Az ügyvédi kamarákból. A debreczeni ügyvédi kamara részéről közhírré tétetik, miszerint Harcsár Ferencz karczagi ügyvéd elhalván, neve az ügyvédi lajstromból töröltetett és irodája részére Papp Sándor karczagi ügyvéd neveztetett ki gondnokul. TÁVIRATOK. Beus. in 19, A 7 • ----Pel. Coir.” egy hivatalos forrásból eredő közleménye ismételten óva int a sensatiós hírektől és az „Observer“ azon jelentése ellenében, hogy a bécsi kabinet az orosz kormány eshetőleges békehajlandósága után bizalmas után tudakozódott, a kísérlet azonban eredménytelen maradt volna, teljes határozottsággal kijelentheti, hogy ezen hit teljesen nélkülöz minden tényleges alapot PÁRIS, jul. 19. Az „Agence Havas“ Konstantinápolyból mai kelettel hogy Abdul-Kérim pasát főrancsnokságtól Ozmán pasa hadügyminisztert szintén fölmentették. Bécs, jul. 19. A „Pol. C.“ egy mai keletű bukaresti távirata a következőket jelenti: A törökök* felégették Csernavodát s visszavonultak Szilisztriába. Az oroszok megszállták Csernavodát s hatalmukba keritették a vaspályát. A nikápolyi török foglyok Oroszországba szállíttatnak. Páris, júl. 19. A békítési kísérletekre vonatkozó hírek nincsenek megerősítve. A „Temps“ egy athéni távirata a következőket jelenti: Görög önkéntesek csapatai átlépték a határt. A felkelési mozgalom Thessaliában valószínű. A minisztérium mozgósít csapatokat s fölfegyverez önkénteseket. Bécs, julius 19. A „Pol. C.“-nek Konstantinápolyból tegnapi kelettel jelentik. Itt nagy válság uralkodik a kormány kebelében. Edhem pasa visszalépése is várható. Abdul-Kérim helyett Szulejman pasa venné át a főparancsnokságot, s ennek megérkeztéig Ozmán pasa helyettesítené. Ahmed Ejub pasát is emlegetik Abdul-Kerim utódjaként. A városban nagy az izgatottság. Tirnova jul. 17. (Az „Egyetértés“ távirata.) Az országút telve van élelem- és lőszerszerszállítmányokkal. A főhadiszálláson némi mozgalom uralkodik a Ruscsuk előtt várható csata miatt. Lisztovától Tirnováig az oroszok 22 falut pörzsöltek föl. Az egész mohamedán lakosság elhagyta a vidéket. Az orosz lovasság Gabrova mellett néhány basibozukot elfogott. Az orosz hadsereg egészségi állapota a hiányos táplálkozás miatt igen kedvezőtlen. A mozgó kórházak tömve vannak de soknak, különösen chlorkák és chininnek hiával vannak. A levegő számos rohadásnak indult állati hullával meg van fertőztetve. A véleménykülönbséget az jelenti: Azt állítják, mentették a főpa tették helyére. A borkarban a czár egy ukáza megszüntette. Azon a hír, hogy az oroszok Petrozsánnál új hidat vertek a Dunán, alaptalan. Az orosz tábornokok nyilatkozatai szerint a törökök igen ügyesen operálnak. Tirnovát 200 rendes és 300 rendetlen csapatbeli török katona védte. Csak 5 török esett fogságba. Az orosz tábornokok azt mondják, hogy nem tudják hol áll a török főerő, némelyek úgy gondolják, hogy Abdul-Kerim Sumlánál pontosította össze csapatait, mások ismét azon nézetben vannak, hogy a törökök Razgrádból fognak támadni, az oroszok összeköttetését elvágandó. Egy az orosz főhadiszállásba beosztott román ezredes azt állítja, hogy Károly fejedelem hadserege közvetlenül Nikápoly bevétele után fog a dunán átkelni. A czár egyelőre Lisztovában marad s csak az első döntő csata után, melyet Ruscsuknál várnak, megy Tirnovába. Konstantinápoly, jul. 18. Húszezer rendes katona s jelentékeny számú önkéntes indult Drinápolyba. A drinápolyi lakosság nagy tömegekben érkezik ide, s a kormány által nyilvános iskolákban helyeztetik el. Konstantinápoly, julius 18. (Az „Egyetértés“ távirata.) Szafvet pasa kineveztetett közmunka-miniszterré. Konstantinápoly, jul. 18. (Az „Egyetértés távirata.) Szulejman pasa Drinápolyba érkezett s 50.000 emberből álló hadserege holnap fog odaérkezni. Eddig 46 zászlóalj orosz ment át a Balkánon Belgrád, jul. 19. (Az „Egyetértés“ távirata.) A forradalmi elemek napról-napra több tért nyernek. Hir szerint Milán fejedelem kijelentette volna Wrede herczeg előtt, hogy nem bánná, ha Ausztria-Magyarorország ideiglenesen megszállná Szerbiát, sőt ez óhajtása szerint lenne. Brüssel, jul. 19. (Az „Egyetértés“ távirata.) Az „Etoile Beige“ egy párisi távirata szerint Decazes miniszter vonakodik a választás napjának megállapításában részt venni, mindazáltal elhatározta a minisztérium, hogy bevárja Decazes visszaérkezését. Turnu-Magurelli, jul. 17. (Az „Egyetértés“ távirata). A IX. hadtest és a VIII-nak részei Nikápolyból Lom-Palánka ellen operálnak, s már Csibrát megszállták. E mozdulat Vidin ellen van intézve, melyet az oroszok száraz felől ostromzár alá akarnak venni, hogy aztán akadálytalanul operálhassanak a nis-szófiai vonal ellen. Triászt, júl. 19. (Az „Egyetértés“ távirata). A „Mars“ Lloyd gőzös ma reggel 5 órakor , megérkezett Konstantinápolyból. Bécs, julius 19. Hitelrészv. 151,60 Galicziai 226 50 Államvasút 211.-. Rente 62 10- - 1860-as 114.25 — 1864-es 133.-----. Ezüst 109.40. London 12. 85 — Unicbank —.—. Átalános épitőbank —. Angol-Osztrák 68.50 Lombard 70.75 — Tramway —Hitelsorsjegy 360.75 Napoleondor 9.95.—. Arany 5.94— Frankfurt 60.75. — Porosz pénzutalvány 61.35. Török sorsjegy 14.— . Angol épitőbank — Bécs, julius 19. Magyar földteherm. kötvény 76 25 Salgó-Tarján —.—. Magyar hitel 143 50. Magyar záloglevél 90.—. Erdély 86.25. Magyar keleti vasút 64 — — Magyar sorsjegy 74.75. Magyar földhitel 18.—. Magyar vasúti kölcsön 97.75 Anglo-magyar —.—. Frankó-magyar bank —.— Alföld 104.—. Magyar északkeleti vasut 98 25. Kelet-vasuti elsőbbségi kötv. 60.40 — Tiszai vasut 184.50 Municipal-bank —.—. előbb megtegyék. Ez alkalommal megemlitendőnek tartjuk, hogy az általunk már közlött kiállítókon kívül újabban következők jelentkeztek az orsz. magy. iparegyesületnél: Peshő József gépészmérmérnök, Schindler Samu esztergályos, Stern János vegyész, Schuck Náthán mérleg-gyáros, Görög István tanszerraktár tulajdonos, Fromm Antal keresk. ügynök, Schwarcz Antal czipész, Öszterreicher János kádárszerszámgyáros, Hasselman Károly kesztyűgyáros, Schunda J. V. hangszergyáros, Nendvich Sándor szőlőbirtokos, Táborszky és Parch nemzeti zeneműkiadók, Dobsinai bányabirtokosság, Stern Ignácz kereskedő, Schmidt és Császár kölesmalom tulajdonosok, Palomek György füzőkészitő, Vereby szül. Kovács Vera urhölgy, Vereby Soma lapszerkesztő, Pacséri Odry Lehel magánvegyész, Dr. Navratil Imre, Feszt László tanár, Oeth Antal vasöntöde tulajdonos, Horti Hovát Ferencz mérnök, Birnbaum Jakab kendergyáros, Lőbi Jakab állatorvos és kovácsmester, Vizák János gépész, Gyapjúmosó és bizományi részv. társaság, Grünwald és társa szeszgyáros, Reinitz Samu kalapgyáros, Simonyi Antal fényképész, Szandor József czipész, Strobentz testvérek festékgyárosok, Nemcsányi Samu hegedűkészítő, Szepessy Gyula férfiszabó, Vágó Ignácz műlakatos, Brieffel János czipész, Braun testvérek liqueur és eczetgyárosok, Schwind-féle szeszgyár, Mihálykéry Lajos férfiszabó, Panovitz Fülöp kádár, Rozenthal Vilmos hazai gyógyfüvek kiviteli üzlete, Tessinger Ármin faáru termelő, Jámbor Endre és fia, Singer D. A. enyvkészítő. Weiner Vilmos távirdai készülékek készítője, Krausz L. férfiszabó, Bucher Gusztáv szőlőbirtokos, Leubhe Ferencz füzőkészitő, M. K. földtani intézés, Králik Samu modrás, Ditzl József bortermelő, Mocznik Lajos consero készítő, Klessohn Antal és fia vésnök, Honsken Miksa és Madarász Zsigmond, Ede, Schwartz Antal műlakatos, Tengeri Imre szűrszabó, Tho Bowerley Jon Geld budapesti fiókgyára, Érti István czipész, Horváth Lajos czipész, Hollós J. fehérnemüek és műdivatczikkek készítő, Buchatla János szövetkészitő, Rákosy János fénymázkészitő, Meduna József szalámigyáros, Blaschke János ostorkészítő, Weidmann J. asztalos, Fischer Ignácz majalikagyáros, Moskovits Miksa gépészmérnök. A keleti marhavész állásáról f. évi július hó 17-ig terjedő hivatalos jelentések szerint: Magyarország és Horvát-Slavonország, nem különben a katonai határőrvidék területe vészmentes; az osztrák tartományok vészmenetesek. A csehországi ce. kir. helytartóság a hasznos házi állatok között legújabban elterjedt nagymérvű száj- és körömfájás eredetét az országba bevitt sertésszállitmányoknak tulajdonítván, f. évi julius hó 1-én 37380. sz. alatt kelt hirdetményében elrendeli, hogy a Csehországba szánt sertésszállitmányok jövőre egészségi bizonyitvánnyal látandók el és csak azon vasut állomásokon rakhatók le vagy fel, amely állomásokon állatszemlélő bizottságok léteznek. Budapesti marhavásár A mai hetivásáron felhajtatott vágó marha összesen 2056 drb. u. m. ökör 1516, tehén 675, bivaly 108, bika 27. — Ökrök ára 52 frttól 54-ig, tehén 50 fittól 52-ig, bivaly 44 fajtól 45-ig — Jó minőség nem volt, és igy jobb árak nem jöhettek létre és sok eladatlan maradt. Éjjeli posta. A franczia conservativek azzal vádolják Jules Simont, hogy ötödfél havi hivataloskodása alatt az évi két milliónyi titkos költségből 1.600.000 francot költött a republikánus sajtóra, s főleg a „France“ volt az, mely e hazugságot szándékosan terjesztette. Erre Jules Simon a következő levelet intézte nevezett lap szerkesztőjéhez: Szerkesztő ur! Mivel némely lap azt állította, hogy az 1877. kormányzati évre szánt kétmilliónyi titkos költségből 1.600.000 francot költöttem el, ennek folytán az „Echo Universal“ kijelentette, hogy négy és fél hó alatt még csak 300 000 frankot sem adtam ki. Ön mindazáltal fönntartja az 1.600.000 frankot. Az 1871. évi rendelet szerint minden miniszter köteles hivataloskodása végén számot adni az elnöknek a titkos költség hováfordításáról Mac-Mahon marshall elfogadta számadásomat az 1877. évi máj. 17-én kelt rendeletével, mely igy hangzik: „ I A Jules Simon ur által bemutatott számadás és bizonyitékok megvizsgálása után, melyekből kitűnik, hogy az állampénztár által a belügyminiszter központi pénztárába az utalványok alapján befizetett összegek 300.000 francra, 2. az 1877. évi január 1-jétől május 17-ikéig tett kiadások 278.684 franc és 3 centimire rúgnak, s igy még 21.315 franc 97 centime marad, ennélfogva a Jules Simon ur által a közbiztonságra tett titkos kiadásról bemutatott számadás 278.684 franc 3 centime erejéig jóváhagyatik és megállapittatik. II. Az ezen számlában elősorolt kiadások végleg elintéztetiek s a mondott összegre nézve Jules Simon urnak fölmentés adatik. — Mac-Mahon marschall.“ Kérem és szükség esetében fölhivom önt, hogy ez igazolást közölje lapja legközelebbi számában. Páris, 1877. júl. 17. Jules Simon. KÖZGAZDASÁG. Galnatözsde. Az üzleti forgalom régi és uj búzában csak kis tételekre szorítkozik, az árjegyzések szilárdak a többi gabnanemüek kevés üzlet mellett változatlanul jegyeztetnek. A határidőüzletben zab lanyhább, repeze pedig valamivel szilárdult, a jegyzések a következők : Búza őszre 11.08—11.10, tengeri, bánsági jul.—augusta 6.50-6 60, zab őszre 6 88—6.85, káposztarepeze 17.88— 18.00, bánsági repeze 17.38—17.63. Értéktőzsde. Az előtőzsdén a Paksból érkezett azon hirek, hogy Suyfet pasát elmozditották és hogy Konstantinápolyban egyáltalában zavar uralkodik — felizgatták, a speculatió inkább baisse iránt volt hajlandó követni, a frankfurti esti tőzsdéről azonban igen magas jegyzések érkeztek, mi által az eladások tartózkodva eszközöltettek; osztr. hitel részv. 151—151.20-on, magy. hitel részvények 143 — 142.25-ön voltak forgalomban. A déli tőzsde csendesen folyt le, a hitelrészvényekben alig fordultak,elő változások, osztrák hitel 150.40—150 30-on, magyar hitel részvények 142.50—142.24 vásároltattak. Helyi értékek közül: Pannónia viszont bizt. részv. 398-an, Victoria gőzm. részv. 265.50-en vásároltak. Pesti bizt. részv. 65-ön kínálva voltak. Befektetési értékek igen szilárdak, magy. vasuti kölcsönkönyv. 98.75-ön, 1877-iki magyar államkötvények 63 75-ön, pesti keresk. bank záloglevelek (nagyobb összegekban) 89 89‘/?-on keltek. Valuták ingadozva kerültek a piaczra, markjegyek 61.25—61.40-ig vásároltak. A párizsi kiállítás tárgyában. Az orsz. magy. iparegyesület párizsi kiállítási szakosztálya még e hó végéig elfogadja az eddig előlegesen történt bejelentéseket, minden hétfőn, kedden, csütörtökön és pénteken délután 4—6 óra közt az egyesület helyiségében. Azon rendkívüli kezdemények, melyeket a központi bizottság a kiállítási tárgyak díjmentes szállítására és szekrényekben való ingyen elhelyezésére nézve e kiállítóknak nyújt bizonyára arra fogják indítani a késedelmeiket miFigyelmeztetés. Külön tarifa a fa-szén direkt szállítására nézve. F. évi augusztus 1-én egy külön tarifa fog életbe lépni a fa-szén direkt szállításánál kocsiként legalább is 10,000 kilogramm mennyiséget számítva illetőleg kocsiként ezennyiségért való szállítási díj fizetésekor, Munkács és Ungvár állomások között egyrészről és Budapest között másrészről. Példányok az illető állomásokon és illető igazgatóságoknál megtekinthetők. Gabonáshajók forgalma: Átmenőben Győrbe. Kopasz József „József“-8, megrakva Zomborban Gutentag és Krausz számára 283 tona repczével. — Fernbach Antal „Erzsébetije, megrakva Páni.kásson saját számlájára 300 t. tengerivel Dunyerszky László „Montenegró“ ja, megrakva Szt-Tamáson saját szemlájára 350 t. zabbal. Napirend: (jul. 20.) Naptár. Péntek Kath. Illés próféta. Prot. Illyés. Görög-Orosz 8. Pongrácz. Izr. 10. Napkél 4 óra 23 percz, nyugszik 7 óra 48 perczkor. Múzeumban nyitva van a régiségtár és a könyvtár délelőtt 9 órától d. u. 1 óráig. Fővárosi árva bizottmányi ülés d. e. 106. Kereskedők ifjak közgyűlése d. u. 9 óra. Magyar daltársulati elő adás a komlóban este 8 órakor. Kivonat a hivatalos lapból (julius hó 18-iki számából.) Árverések a vidéken Kilczer Magdolna 8311 frt aug. 21 Gyarmaton. Gilczer János 4000 frt aug. 25 Német- Újváron. Brad Nicolae 1551 frt jul. 30 uttlakon. Koleszár István 1000 frt aug. 24 Kövesden. Debrovszky József 6000 frt aug. 6 Nyíregyházán. Utvin községe 42591 frt aug. 31 Utvinon. Német Péter 4949 frt szept. 3 és okt. 3 Szentivánon (Zalaegerszeg.) Katkics János 1325 frt aug. 21 ókanizsán. Hanak István 1310 frt jul. 23 iletőleg aug. 23 Resnyőn Bocsát Ivor 710 frt jul. 28 Zajkányon. Alaxievics Péter 1941 frt aug. 14. Sz.-Mihályon. Mészáros Jánosné 2450 frt aug. 21 Hárskutsa (Tornán.) Kasaroczky Imre 2541 frt jul 30 Ernődön. Géczi Todor 800 frt aug. 10 Kis-Torokon. Sekulin Borbála 2560 frt aug. 24. Sopron. Rajschli János 1827 frt szept. 15 Úrbecsén. Kartha Péter 1226 frt aug. 25 Keszthelyen. Garner Péter aug. 13 1200 frt F.Beledin. Lakatos József 1120 frt aug. 31 Remetén. Viroszko György 1280 frt aug. 27 Polyon. Spurnik László 4058 frt aug. Tata-Tóváron. Bothgál Emilia 1786 frt szép. 9 Felső-Dobsza. Durcsák Dezső 6115 frt aug. 24 Ungváron. Ruszanda Akim 1887 frt aug. 14. Petromány. Ondor János 1000 frt aug. 14 Lazonyon. Árverések a fővárosban. Krisztics Katalin 1474 frt 530 frt 449 frt 4929 frt tabáni ház és szöllő aug. 27 Tirnauer Vilmos 0675 frt és 13887 frt aug. 21 Deák utczai ház részére. Pályázat vaskkori (Nagyvárad) járásbíróságnál irnoki állomás. 2 Budapesti Pénteken, julius 20-án. Vízállás és időjárás. Budapesten július 19 3.38 m. 0 fölött tiszta. Pozsonyban julius 19. 3.03 m. 0 fölött száraz. A -Szigeten julius 19. 1.17 m. 0 fölött esős. Szatmáron julius 19 0 60 m. 0 fölött esős. Tokajban julius 19 1.35 m. 0 fölött felhős. Szolnokon julius 19 1.99 m. 0 fölött derült. Szegeden julius 19. 2.79 m. 0 fölött száraz. Aradon julius 18 066 m 0 alatt felhős. N.-Becskerek, jul. 18. 021 0. m. 0 alatt száraz. Bezdánnál julius. 16 2.31 m. 0 fölött száraz. Verbászon julius. 16. 1.79 m. 0 fölött száraz. Eszéken julius 16 8.17 m. 0 fölött száraz. Sziszeken julius 19 0.18 m. 0 fölött felhős. Mitroviczon julius 16. 0 890 fölött száraz. Zimonyban julius 16. 3 590 fölött száraz. o-Orsován julius 16. 3.77 m. 0 fölöt száraz. Barcson, julius 16. 2.90 m. 0 fölött száraz. Oezeánia Pártényiné Meluzina Rákosi Szidi NÉP-SZINHÁZ. MELUZINA, a szép hableány. Tündéries látványos. 4 felv. Személyek: Habocska Komáromi M. A napsugár Rákosi Fáni Robert Tihanyi Kunigunda Békessy I. Rajmond Eöri Szervász Horváth Hudri Karikás Vadri Solymosi Hilda Bisontai A. A püspök Maeyari Kezdete 7/a órakor. Csávolszky Lajos felelős szerkesztő s kiadótulajdonos.