Egyetértés, 1877. október (11. évfolyam, 251-281. szám)

1877-10-28 / 278. szám

reállitására. Rieger Györgynek I. Lipót­mező Nya­­raló átalakításokra. Lutz Mátyásnak III. Szt. End­rei út 145. átalakításokra. Moltl Komának VI. Szondy utcza 138. földszintes lakházra. Krecsel Klárának VIII. Szigetvári utcza 738. földszintes lakházra. Dr. Berger Jánosnak I. Svábhegy 2195. átalakítások. Wieser Gyulának V. Dunasor 51. rak­tár építésére. Thaisz Eleknek, mint rendőrfőnöknek IV. Hatvani utcza 548. sz. a. átalakításokra. Krisch Jánosnak, VIII. Nap utcza 9/­8 átalakításokra Törvényszéki csarnok. — A monstre-per 5-ik napi tárgyalása a Reiner Zsigmond-féle hamisított kötelezvényen alá­írt tanuk kihallgatásával kezdődött. Az egyik Varga Bálint kijelenti, hogy a kötvényeket nem írta alá, m­íg a második tanú, Schnitzer Jónás, aláírását elismeri. Ez azt mondja, hogy Juhász őt felszólítá az aláírásra, s ő ezt megtette, anélkül, hogy a kötvényeket elolvasta volna. Reiner Zs. mindezekkel szemben, határo­zottan ragaszkodik azon állításához, hogy ő a kötvényeket Juhásztól már a tanuk aláírásával el­látva kapta. Elnök hosszabb ideig keresztkérdéseket in­téz vádlottakhoz aziránt, hogy Reiner, ki annyira el volt adósodva, honnan vette a pénzt, hogy má­soknak kölcsönözhetett. Reiner e kérdésekkel szemben hangsúlyozza, hogy neki gazdag apósa volt s hogy pénzét és hitelét részint ettől me­rítette. Tóth állam­ügyész: Ön bizonyos Ábra­­hámnak két ízben ajánlott egy kötelezvényt meg­vétel végett; miféle kötvény volt ez? Vádlott: Ha egy 2500 frtos kötvény volt, akkor a Juhász-féle lehetett. Ezután az államügyész arra kéri a törvény­széket, hogy a vádlottat kérdezze ki az által el­követett váltóhamisításra vonatkozólag. A tör­vényszék az államügyész e kérésének, a védő ügy­véd ellenvetései daczára is megfelelni határozza. E kérdés fölött hosszabb kontroversia támad az elnök, az ügyész és a védők között, melynek végével kérdés intéztetik Keinerhez a szóban forgó váltóhamisításra nézve. Keiner e kérdésre elmondta, hogy egy al­kalommal pénzre lévén szüksége, a szükséges ös­­­szeg előteremthetése czéljából valaki által felha­­talmaztatott, hogy ennek nevét egy váltón aláír­hassa. Ő ezt meg is tette, de miután a váltó le­számítolása nem sikerült, vádlott a váltót meg­semmisítette. Folytatólag kihallgattatott az abádi bíró, és felolvastattak Schwarz Illés és Reiner Mór lényegtelen vallomásai. Végül a Brüll és Reiner-féle kötelezvények dr. Teleszky István védőügyvéd azokra vonatkozó kérdéseivel együtt, kiadatnak a különféle írások megbizatása czéljából behívott szakértőknek, a­mi­vel a Reiner Zsigmond vádlott elleni bizonyító el­járás befejezteti s a végtárgyalás délután 4 óráig felfüggesztetik. Délután 4 órakor a szakértők véleménye ol­­vastatik fel. E vélemény szerint a Brüil-féle köt­vényen az összeg azért van oly vastagon írva, mert utólagosan ugyanazon tentával vonatott be, a­mel­lyel a későbbi javitások történtek egyébiránt a kötvényen változtatás vagy vakarásnak nincs nyoma; a 30 százalék akkor lbtt írva, mikor a többi tol­dalékok, Varga aláírása pedig valódi. A szakértői vélemény felolvasása után egy másik csalási bűnügy kerül szóba. Brüll Márton t. i. 1874-iki augusztus 18-án, az ő és rokonai által koholt követelések alapján Juhász János el­len csődöt kért, a­mely módon a követelők a tömeggondnok megválasztásánál a szótöbbsé­get is biztosították. — Tömeggondnokul Geb­hardt ügyvéd választatott meg. A közvetítő szerepét, ennél a csalásnál is Knöpfler Ármin vitte, minélfogva ennek kihallgatásával veszi kez­detét a tárgyalás. Knöpfler elmondja, hogy Ep­stein Ignácz és Reiner Zsigmond eljöttek hozzá, és számlákat mutattak fel előtte, melyek szerint Juhászon követelésük volt s megbízták őt, hogy a csődkeresetet Juhász ellen nyújtsa be. Epstein Ignácz azt állítja, hogy ő Epstein Illés 21 frtnyi követelését jelentette be a csődtö­megnek ; ő is megválasztatott választmányi tagul, elvezette Knöpflert Pető ügyvédhez s ez signálta a csődkeresetet. Reiner Zsigmond szerint, Schwitzer Jónást és Kálmán Adolfot megbízatásuk folytán szintén bejelentették a csődtömegbe Juhász hitelezőiként. Schwitzer szintén erősíti e megbízatást. Kálmán Adolf vallomása szerint Juhász neki is tartozott, de hogy mennyivel, azt nem tudja. Egy alkalommal Epstein és Reiner meg­kérdezték őt, hogy csakugyan tartozik-e neki Ju­hász, mire ő igenlő választ adván, a nevezettek által, a hitelezők közé bejegyeztetett, későb azon­ban visszavonta követelését. Epstein Illés jegyzőkönyvileg bizonyítja ebbeli meghatalmazásukat. Végül még Horváth György és Aranyosi Sándor tanuk eskettetek meg, a­mivel ez ügyben a bizonyítási eljárás befejeztetett. A vád- és vádbeszédek jövő héten mondatnak el. A hazai első takarékpénztárnál Ba­jai Béla által okmány hamisításai párosult csalás ma került másodszor szőnyegre a fenyítő törvény­szék előtt. Vádlott ez alkalommal is határozottan tagadja a 16000 forintról szóló takarékpénztári be­tét könyvecskének hamisítását és az evvel elkövetett csalást. A törvényszék azonban, a vád és véd­be­szédek meghallgatása után Bajait, bizonyítékok elégtelensége miatt felmentette. Mindkét fél fe­llebbezett, tyúké is —s nem bak­szik menyországba. De elhalá­­szik a magyar kormányig, mely a román sebesül­tek részére gyűjtést rendező bizottságokat felosz­latta, s a megye élén álló szolgáinak azt a parancsot adta, hogy­ szigorúan őrködjenek, nehogy valaki engedetlenkedjék. íme, hogy remegnek a bűnösök még az árnyékuktól is!“ Ez a czikk főrésze. A kir. ügyészség a ha­tóságok intézkedéseinek lealacsonyitását , állami hatóságok s egyes kormányközegek elleni izgatást talált benne: ennek következtében a btk. 300. sza­kasza alapján vádat emelt Negrutin Miklós, mint e lap szerkesztője s a czikk írója és Wolf Fri­gyes, mint a czik kinyomtatója ellen. A vádlottak egyhangúlag fölmentettek. Az Ach­áczius-titok elárulása. — okt. 25. A tegnapi bécsi tárgyaláson a már előadot­tak után következtek a tanúvallomások, s ezek a következőkben foglalhatók össze. Az első csoport­hoz tartozó tanuk tüzértisztek, kik részint a tüzér­­szergyárban, részint az arsenál igazgatóságnál van­nak alkalmazva. Neveik: Travnicsek József őr­nagy, All­iga­r József kapitány, Hr­ebi­csek Fe­­rencz és W­is­k­ovii János főhadnagyok. Az első három elmondja, mi módon jöttek rá a vádlott vétkes üzelmeire s konstatálják, hogy Nachtiebel az arsenal igazgatójának azon kérdésére, kinek szánta a nála talált irományokat, azt felelte, hogy „Keller“ kapitánynak a főszállásmesteri hivatalnál. Nachtnebel felszólal, hogy ő „Kellert“ mondott. Az arsenal-igazgató erre személyleirását adja Keller grófnak . Nachtnebel megjegyzi, hogy a személyleirás alkalmazható a szóbanforgó Kellerre, csakhogy ez másforma szakált visel. Wiskovil főhadnagy constatálja, hogy Nacht­­iebel tőle a löveg­gyutacsot bizonyos Gross kapi­tány számára kérte, ki a számvevő hivatalban dol­gozik. Az arsenal két bijnoka megerősíti W. főhad­nagy jelentését. Nagyobb fontossággal bírnak a Minister test­vérek, — épitési rajzolók­­— tanúvallomásai. Mi­nister Józsefet az olasz consulatusnak egy hivatal­noka fölszólította, hogy a consulátusnál tegyen lá­togatást, s odamenve, Armani Giacomo, írnok a consulátusnál, azzal a megjegyzéssel fogadta, hogy nem ő az, a­kit meghívni szándékolt. Minister fel­világosítást kért, mire Armani kijelentette, hogy a dolog nagyon kényes természetű. Még azon nap test­vére, Antal, közölte vele, hogy Armani két rajz­nak pontos másolatáért fordult hozzá, melyekben Iami azonnal felismerte az Achatius-igyuk gondo­san részletezett tervrajzait. És gondolkozóba ejtette őt s azt tanácsolta testvérének, hogy a másolato­kat ne készítse el. Tanú ez ügyben Mat­zing­er osztályfőnökhöz fordult, s ennek tanácsára Müller ezredeshez, ki az eredeti rajzokat magánál tartva, ajánlotta tanúnak, hogy Armanit, a­meddig lehet tartsa szóval. Ez meg is történt; néhány nap múlva Armani lemondott a másolatokról, ellenben pénzzel kínálta a testvéreket, ha az eredeti rajzo­kat neki visszaadják. Egy alkalommal tanúnak csaknem erőszakot kellett használni Armanival szemben, mert az olasz írnok még attól sem riadt volna vissza, hogy fegyverrel csikarja ki Minister Antaltól az eredeti tervrajzokat. Minister Antal teljesen megerősíti a fenn elsoroltakat. Armani Giacomo, tanu, a mondottak igaz­ságát kénytelen beismerni; kijelenti, hogy a rajzo­kat Mai­noni lovagtól kapta, azon megbízással, hogy másoltassa le. Kénytelen volt sürgetőleg lépni föl, mert Mainoni azt mondta, hogy az eredeti rajzokat vissza kell szolgáltatni annak, a­kitől kapta. Benuzzi Giacomo mérnök fölhatalma­­zottja a „Baum­ és társa“ féle márványkereskedő czégnek, hallotta beszélni, hogy a Ministernek le­másolás végett átadott táblákat az olasz katonai attaché a német katonai attachétól kapta. Ma­tanu oda nyilatkozik, hogy ezt a lapokban olvasta. Ezután konstatálják, hogy a „Kellner“ kapitányt illető nyomozások teljességgel eredménytelenek ma­radtak. A hadügyminisztérium egy jegyzéke a ki­mutatott kémkedéseket és közleményeket részben feltétlenül titokban tartandóknak véleményezi. Végül felolvastattak a vádlottak erkölcsi bi­zonyítványai. Ezzel a bizonyítási eljárás véget ért. Lamezan közvádló kifejti, hogy Nachtne­­­beinek­ az volt szándéka, hogy a kikémlelendő hadi titkot idegen hatalommal közölje ; a tárgyalás folyamán, a vádlottak hazugságaiból szét­háló könnyen szétszakíthatónak bizonyult; végül vád­lottakat a kikémlés bűnében bűnösöknek kéri ki­mondatni. Dr. Grübel (Nachtnebel védője) és dr. Sin­ger Ödön (Zeller és Götz­) azt igyekeznek bizo­nyítani, hogy a vádlottak nem védték magukat hazudozással; utóbbi még arra is utal, hogy Götz nem tudta, milyen terve van Nachtnebelnek. A törvényszék fél órai tanácskozás után hir­deti ki az ítéletet, mely szerint Nachtiebel és Zeller kémkedésért bűnösöknek ítéltettek és amaz négy évi, hetenkint egyszeri böjttel, szigorított, Zeller pedig két évi súlyos börtönre ítéltetett. Götz a kémkedés vádja alól felmentetett, mert Nacht­­nebel tervéről mit sem tudhatott és csak pénz­vágyból vett részt a bűnben ; ellenben tiltott vis­­­szatérés és hamis jelentkezés miatt három havi szigorú fogságra ítéltetett. Nachtnebelnek súlyosító körülményekül a bű­nös üzelmek folytatása, a tárgy fontossága és Zel­ler elcsábítása, enyhítő körülményül ártatlan csa­ládja tudattak be. Zellernél a súlyosító körülmé­nyek a bűnös üzelmek folytatása, a tárgy fontos­sága, enyhítők, rovatlan előélete és elcsábított volta, föllelkesítette a csapatokat. A tábornoktól egész a közemberig mindenki vitézül vi­selte magát. Az oroszok vesztesége 2500 ember volt, a törököké majdnem szintén annyi. Nyolczvan tiszt foglyul, egy zászló s négy ágyú zsákmányul esett. Berlin, okt. 27. A képviselőházban tovább tárgyalták a miniszteri iratot és Eulenburg sza­badságolása ügyét, úgy a haladó­, mint a közép­pártnak a miniszteri felelősségre és a minisztérium szervezési törvényre vonatkozó indítványát elvetet­ték. A vita folyamában Camphausen visszautasí­totta Windhorst azon nyilatkozatát, hogy Bis­marck függetlenül kormányoz és hogy a miniszte­rek csak Bismarck segédei. Paris, okt. 27. (Az „Egyetértés“ távirata) A „Memorial Diplomatique“ azt írja, hogy az angol kormányt nagyon nyugtalanítja az orosz ügynökök üzelme, kik a független indiai fejedelemségekben barangolnak. Konstantinápoly, okt. 27. A „Ha­vas“ tudósítása újabb harczokat jelez Or­­hanije és Plevna közt. — Karszban nagy élelmi készlet van fölhalmozva. — A tö­rök révekből ismét megengedik a gabonát kivinni. Párie, okt. 27. (Az „Egyetértés“ táv­irata.) A tábornagy gyakorta értekezik egyes mi­niszterekkel. A senatus elnöke a helyzetet mély komolyságnak állítja. Az Elyséeben nagy határo­zatlanság uralkodott a miatt, vájjon szabad folyást engedjenek-e a dolognak, vagy pedig az eldöntést fönntartsák az utolsó óráig. Chambord, engedve a pappárti befolyásnak, követőit arra figyelmeztette, hogy támogassák a tábornagyot. — Gambetta be­széde nagy hatást tett az Elyséeben. A választók mindenütt erélyes cselekvésre ösztönzik a képvi­selőket. Krakkó, okt. 27. (Az „Egyetérté­s" táv­irata.) Belga munkások nagy számmal mentek itt át Oláhországba, hol alkalmazást kapnak az orosz dunai hadsereg számára való barakok építé­sénél. Sokan azonban még Németországban vissza­fordultak, mivel félnek a harcztéren uralkodó ra­gályos betegségektől. Fázis, okt. 27. (Az „Egyetértés“ távirata.) Az „Assemblée Nationale“ úgy véli, hogy egyetlen kisegítő eszköz egy a senatus tagjaiból alakítandó minisztérium, melyet Audiffret-Pasquier vezetne, vagy legalább támogatna. Belgrád, okt. 27. A tegnapi községi válasz­táson a kormány jelöltje, Popovics semmitőszéki tanácsos 375 szavazattal újra megválasztatott polgár­­mesterré. Az ellenzéki jelölt 117 szavazatot kapott. Róma, okt. 27. A „Coriere d’Italia“ alaptalannak nyilvánítja több bécsi lap azon hírét, hogy a porta egy panaszjegy­zéket intézett volna az olasz kormányhoz az olasz ügynökök által a szláv tarto­mányokban állítólag elkövetett bujtogatás miatt. A porta nemcsak nem emelt pa­naszt e miatt, sőt még erre vonatkozó megjegyzésre sem vett alkalmat. — Cár­éinak a jezsuita rendből való kiküszöbölése még nem történt meg. A jezsuita rend fő­nöke őt Flórenczbe küldte, s ügyének el­döntése csak a conferentia után fog tör­ténni. Bécs, október 27. Hitelrés­.v. 212.—. Galicziai 246 50 Államvasut 261 —. Rente 64.10. 1860-as 110.25. 1864-es 133.25. Ezüst 10455. London 117.70. Unio­bank —.—. Általános épitőbank —. Angol-Osztrák 94 25 Lombard 72 50. Tramway —.—. Hiteleorsjegy 161. —. Napoleon d’or 9.48 — Arany 5 66.— .Frankfurt 57 85. Porosz pénzutalvány 58 20. Török sorsjegy 14.50. .angol épitőbank —. Bécs, október 27 Magyar földteherm­. kötvény 77.75. Salgó-Tarján 81—. Magyar hitel 193 75 Magyar zálog­levél 90.70. Erdély 106.é0 Magyar keleti vasút 60.25. Magyar sorsjegy 78.75. Magyar földhitel 14­50. Magyar vasúti kölcsön 97.40. Anglo magyar —. Frankó-magyar bank — Kel.-vasuti . Alföld 115.75. Magyar északkeleti vasút 112.—­ elsőbbségi kötv. 68.—. Tiszai vasút 182.— Municipal-bank 93.— Esküdtszéki tárgyalás. N.-S­zeben, okt. 23. Az esküdtszéki eljárás tárgyát a „Cartile sa­­teanului romanu“ czimü román néplapban megje­lent egy czikk miatt a kir. ügyészség által a lap szerkesztője, Negrutiu (Fekete) Miklós ellen indí­tott sajtóper képezte. A czikk egyebek közt, ezeket tartalmazza: „Magyar kutyák.“ (catiele ungu­­resci.) A magyar kutyák ugatják Romániát azért, mert ez a kötelékeket szétszakította, melyek őt a török császársághoz — amazoknak barátjához — csatolta volt. Hm­ miért ne, ha nekik jobban tet­szik önálló urakká lenni, mintsem meghajolni és adót fizetni egy pimasz- és ugrifüles fajnak, a­milyenek a magyar mágnások­­ nagyságai. mánia A magyar kutyák azt is ugatják, hogy Ro­hadserege rongyos, kiéhezett, roppant gyáva és fegyverforgatásra képtelen. Talán ron­gyosabb, kiéhezetebb és fegyverforgatásra képtele­nebb, mint a magyar honvédek ! A magyarok és magyarországi zsidók kivételével mindenki, ki Ro­mánia honvédségét ismeri, dicséri annak bátorságát, mel­lyel bármely ellenséggel szembeszáll. Ugassa­tok hát csak, ugassatok! Ugyanazon kutyák azt csa­holják továbbá, hogy a román azoknak a ro­mániai zsidóknak, kik a román sebesültek ré­szére pénzt és lépést gyűjtöttek, azt mondta volna, hogy többet használnak az országnak, ha a ma­gyarországi magyar zsidó hírlapokat megnyerik Ro­mánia részére s a szájukat betömik, hogy többet ne ugassák a román hadsereget és kormányt! Oh, édes istenem, mintha bizony a románok a legkevésbbé is törődnének a zsidó-magyar és ma­gyar-zsidó csaholások ugatásával! Jól tudja a ro­mán, hogy kutya-ugatás — és igy a magyar ku­ TÁVIRATOK. BECS, okt. 27. (Az „Egyetértés“ tá­virata.) A „N. IV. A.“ úgy értesül a béke­­közbenjárás tárgyában, hogy Törökország a reformokat megígérni, a biztosítékok tekin­tetében azonban oly biztosításokra szorít­kozni szándékozik, melyek egy az angol kormányhoz intézendő török jegyzékbe fog­laltattak. Oroszország késznek fog nyilat­kozni az alkudozásra oly feltétel alatt, hogy Törökország egy, lakható városokat magá­ban foglaló meghatározott területet enged­jen át téli szállásul. Bécs, okt. 27. Az „Abendpost“ vis­­­szautasítja a „Politische Correspondenz“ által tegnap fenntartással közölt azon hírt, hogy a porta igénybe vette Angolországnak jószolgálatát a béke előkészítésére. Az „Abendpost“ megjegyzi, hogy más lapok hitelt adnak a hírnek, de tekintve, hogy a háború tartama óta a békehírek már gyak­ran alaptalanoknak bizonyultak, ő a „Pol. Corr.“ által kifejezett fenntartáshoz csat­lakozik, s mit sem kíván jobban, mint hogy a legközelebbi jövő e várakozást igazolat­lannak bizonyítsa. Pora­dim, okt. 26 (Hivatalos­) Mik­lós nagyherczeg tegnap megszemlélte Gor­­ni-Dubnik mellett a csatatért és az oroszok által elfoglalt hadállást. A 24-iki győzelem és Roschaek, annyira eltöltsék gabonával, hogy ennek kiürítése előtt szükséges­ vásárlások nem gondolhatók. Különben ha ez utóbbi eset beáll, az­az ha Schweitz ismét búza után érdeklődik, nincs ki­zárva azon lehetőség, hogy a folytonosan növe­­kedő­ orosz pénz árfolyam­ értéktelenítése követ­keztében orosz gabona Schweitzba szállítva ha­szonnal járad, mely esetben a mi kivitelünk meg­lehetősen reménytelen állapotú lesz. E mellett az orosz kormány gondoskodott gabonák elszállítása körül egy mérsékelt direkt tarifát állapítani, és ez által az elszállítás hasz­nosságát növelte, míg ellenben kormányunk nyu­godtan nézte, hogy a saját kivitelünknél érdekelt vasutak, a nagy kiviteli kilátások folytán, a díj­­szabályzatot felcsigázta, mi­által képtelenséggel küzdünk, ha az orosz gabonával pályázni akarnak. Ha tehát kivitelünk pályázatképességét akarjuk el­érni, mindenekelőtt az annak idején felemelt díjsza­bályzatok leszállítandók oly módon, hogy a pá­lyázati képesség Schweitz és Dél-Németországba biztosítva legyen. Búza csekély vételkedv mellett forgalmat nem mutat, malmok 10—25 kr engedményre ke­resnek eladást és tulajdonosok a visszamenő árak mellett úgy is tartózkodnak eladástól, körülbelül 60.000 métermázsa forgalommal jobb áruk 10—15, silányabb pedig 20—25 krt vesztenek. Bánsági 75—80 kg. hectoliterként 10.40— 11 fit 60 kr, tiszavidéki 75—80 kg, hectoliter­ként 10.80—11.90 kr, pestvidéki 75—80 kg. hek­­toliterként 10.45 — 11.25 kr, fehérnegyei 75—80 kg. hectoliterként 10.70—11.80 kr, határidőre alkudott búza visszamenő irányzatú, és üzletet nem mutathat fel, október—novemberre 10 frt 75—85 kr, tavaszra 10 frt 90 kr — 11 frt. Rozs forgalom nélkül roszul jegyez, 7 frt 50—70 krral valami csekély eladásra került. Árpa olcsóbban kínáltatott: takarmányárpa 7 frt 50—70 kr, maláta 8 frt 20—9 frt 30 kr. Zab tartós irányzatú 6 frt 70—80 kr, októ­berre 6 frt 70—75 kr, tavaszra 7 frt 07—14 kr, tengeri változatlan, bánsági 7 frt 60—55 kr, más­nemű 7 írt 40—50 kr, május—júniusra 7 forint 10-15 kr. Hüvelyesek és termények. Az évszak előre­haladottsága a növekedő szükségletet, és a kül­föld keresletét is az eredményezi, és ennek kö­vetkeztében a heti forgalom élénksége feltűnően mutatkozott, és az árak szilárdak lettek. Fehér nagyszemű bab nagyobb mennyi­ségben szállíttatott 11.25—11.50-el szívesen vevőre találva, a kivitel részére nagy mennyiségű 10.75— 11 írtjával vasúthoz szállítva kelt el. Csekélyebb minőségű 10­50-el, bánáti 12—12.50-el kerestetik, törpeszemü élénk keresletnek örvend 12—12.50-el fizettetett. Lencse kisebb szállítmányokban 9—12 frt árban, jó közép minőségű igen keresett, stokeraui 22—24 frttal jól kelt. Borsó mérsékelt szükséglet mellett 10—13 frt, fu­dai hámozott 17 frttal jól keresve, külföldi 26 forint. Köles elégtelenül szállittatik 6.75­7 frt. Köles kása szükséglete növekedik, 11 forint 50 krig kelt. Kendermag keresve, mert kevés a fel­­szállitás, 11—11.50. Köménymag most oly nagy mennyiség­ben szállittatik, hogy 40 frtra lement. Bükköny 6.25—2.50. KÖZGAZDASÁG. Üzleti hetiszem­le. (I-ső rész.) — okt. 27. A szép őszi időjáráshoz kötött remények úgy látszik némi terjedésbe mennek, mert a le­folyt hét több napján oly kellemes, napos időnk volt, aminőben az ősz dereka ritkán részesít. Az éjek hidegek ugyan már, a néhányszor erősebb északi szél fújt, mi a fejlődést nem kis mérték­ben megakadályozza, ez azonban más években sokkal korábban szokott bekövetkezni, mint ez idén. — Az őszi vetésre a lefolyt hét száraz időjárása kedvező volt ugyan, de a munká­latokkal gazdáink annyira elkéstek, hogy már biz­tosan lehet állhtatanunk, hogy az idén őszi veté­sekben nem igen fogunk bővelkedni, úgy látszik, hogy a mezei egerek is sokkal nagyobb számban látogatták meg ez idén földeinket, mint tavai, — már eddig is tömérdek kárt okoztak a vetésekben. Csak hirtelen beálló fagy és tartósabb esőzés pusztíthatja el őket idejekorán. — A le­folyt hét tartósan szép napjai alatt legtöbb vidéken a szüretelés különben a kukoricza és is véget ért, nem hüvelyes termények szedése. — A lefolyt hét borkeres­kedésünknek kedvező fordulatot adott. Sveicz több tekintélyes beviteli szállítója élénken érdeklő­dik az utóbbi időben a magyar borok iránt, s reményünk lehet arra, hogy ezek tekintélyes men­­­nyiséget fognak már legközelebb Sveiczba szállí­tani. A magyar borok szállítási árának a november elsejei életbelépő leszállítása is befolyással lehet a magyar borok kivitelére. Szállítmányi üzletünkre befolyást kell gyako­rolnia a budapesti összekötő vasút megnyitása és forgalomba bocsátásának, mert ennek következtében az áttételek egyrészt Trieszt és Fiume között, másrészt pedig Galiczia és Oroszország között te­temesen csökkennek, mi nagy jelentőséggel bír kereskedelmünkre, az új vonalat összehasonlítva az eddig Bécsen át nyitva állott egyedüli vonat­tal, kitűnik, hogy jelenleg a szállítási vonal sok­kal rövidebb, minek következtében természetesen a Budapesten átmenő szállítmányok árai tetemesen csökkennek. A gabonaüzlet forgalma a lefolyt héten nem mondható élénknek. Gabonákban, zabot kivéve, minden neműre renyhe az irányzat s kénytelenitettek tulajdonosok még csekélyebb árakat is csinálni. Búzában a renyhe irányzat folyton határozottabban nyilvánul, a kiviteli kilátások, az orosz oláh és amerikai ga­bona concurrentiája folytán egészen megszűntek. An­gol és Francziaország szükségletét mindenesetre ki­válóan Amerikából fedezendő, honnét az idén megszá­­míthatlan mennyiségű a felesleg. Németország jutá­­nyosabban vásárol orosz gabonát mint magyart, úgy hogy számunkra csupán Svájcz marad, mely­nek egyelőre a magyar gabona jutányos. De je­lenleg a svájczi gabonapiacok, mint Romanshorn Az értéktőzsdéről.­ ­ Okt 27. A tőzsde jelenleg sokkal kevésbbá képes magát kivonni a kedvezőtlen pillanat befolyása alól mint máskor. Ez a kedvezőtlen befolyás leg­inkább a politikai viszonyokban gyökerezik s két­ségtelenül elég nagy hatást gyakorolt arra, hogy egész lefolyt hét tőzsdeforgalma, bágyadt jelleget öltsön. Az iparpangás szomorú idejében különféle változatokkal már régóta tart és foly ez így, a­nélkül, hogy árfolyamok, feltűnőbb fluktuációt mutatnának. Úgy látszik, hogy ezt az állapotot fő­­képen a külföldi tőzsdék lanyha tartása idézte elő, ezt bizonyítja azon körülmény is, hogy a tegnapi előtőzsdén, kedvezőbb jelentések érkeztek a­ párizsi és bécsi tőzsdékről, a­melyek rögtön hatást eredményezve, a mi a tőzsdénk hangulatát is jelentékenyen javították. A malmok is átalában véve jól állottak, egy-kettő azonban, mint pl. a a hengermalom és Pannónia csekély veszteségeket szenvedtek. Biztosítási értékek közül az első ma­gyar általános biztosító intézet papírjai 75 frttal, a pesti biztositó intézeté pedig 1 frt 50 krral javultak. Forgalmi papirok javultak az alföldi észak­keleti és pesti közúti vaspályák értékei. Gabona­tőzsde. A kínálat és vételkedv hiányában búzában ma csak kevés forgalom volt lanyha iránnyal; rozs és árpa lanyha, zab és tengeri szilárd. Köles 6.25— 6 40. A határidőüzletben búza 7—10, tengeri 5 krral olcsób­ban kelt. Búza őszre 10.75—10 85 tavaszra 10.90—11.00, tengeri, bánsági május—júniusra 7.10-7.15, zab őszre 6.70 —5.75 tavaszra 7.07—7.14. A­z Értéktőzsde. A mai hausse, mely béke hírek folytán támadt, csak igen rövid tartamú volt, a helybeli speculatió óvatosan fogadta már a forgalom kezdetén a magas külföldi jegyzéseket, mi által az üzlet ismét csak szűk korlátok kö­zött mozgott. Az előtőzsde folyamában osztr. hitel­ részvé­nyek 218-ig emelkedtek, de ismét 210.50-ig visszahatolva maradtak, magyar hitel részvények 195 50—196-on vásárol­tattak. A déli tőzsdén osztrák hitel részvények 213.30— 216 50-ig voltak forgalomban és zárlatkor 215.75-re hanyat­lottak, magyar hitel részvényekben nem volt üzlet. Ganz részvények 165-et vásároltattak és úgy kinálva maradtak. Magy. vasúti kölcsön kötv. 97 50-en, szőllősváltsági kötv. 76.30-on, magy. keleti vasút II. prioritások 72 50-en, mark­­jegyek 58 30—58.20-on keltek. Bécs, okt. 27. (Az „Egyetértés“ táv­irata.) A mai előbörze a zsidó ünnepnap daczára szilárd hangulat mellett indult meg, mely azon­ban a déli tőzsdén meggyengült s végre egészen megszűnt. Osztrák hitel 212.90. Angol bank 94.50. Unic bank 63.25. Magyar hitel 194. — Nem­zeti 835. — Papír rente 64.10. Ezüst 67.10. Arany 74.50. Húsz frankos arany 9.48. Magyar arany 5.65. — Terményüzlet nem volt. Királyi elhatározás a kisbirtokosok föld­hitelegyesület ügyében. A magyar kisbirtosok or­szágos földhitelegyesületét létesítő bizottság mint annak idején jelentve volt az általa czélba vett nagyhorderejű intézmény létesítése érdekében szük­séges mozgalom megindítása előtt, az ügy minél nagyobb sikere kedvéért, küldöttségileg járult­­. évi jul. 5-én király ő felsége elé, hogy leg­magasabb erkölcsi s anyagi támogatását kérje ki az egyesület részére. A felség már a kül­döttség elfogadása alkalmával hangsúlyozta, hogy a kisbirtokosok hitelügyi szivén hord­ja és ez osztályviszonyainak rendezésére szol­gáló földhitelegyesületet a maga részéről is tá­mogatni kész; most pedig a királyi kéziratban, mely a pénzügyminiszter utján közelebb a létesítő bizottság tudomására hozatott, kijelentette, hogy magánypénztárából 10,000 frtnyi összeggel járul az egyesület életbe léptetésének előmozdításához, mely összeget teljesen kamatmentesen és visszafizetés köte­lezettsége nélkül élvezheti az egyesület. Egyidejűleg kimonda,miszerint az egyesület elnökét és alelnökeit ez állásukban az egyesület alapszabályi tervezete ér­telmében, mindenkor a koronázott magyar király erősitendi meg. A király ezen legmagabb elhatá­rozása, mely a kérdéses hitelintézménynek meg­alkotását oly nagy mértékben elősegíti s annak két­ség nélkül oly nagy erkölcsi horderőt kölcsönöz, az első eset monarchiánkban arra nézve, hogy maga a fe­jedelem járul pénz- s hitelintézmény létesítéséhez. Maga az összeg, tekintve, hogy a gyűjtendő ala­pítványok összegéből egyszer s mindenkorra csak tíz százalék fizetendő be készpénzben, 100,000 fo­rintnyi alapítványi tőkének felel meg, s­őt még ennél is nagyobb értéket k­épvisel az egyesületre nézve, a­mennyiben teljesen kamatmentes és vissza nem térítendő.“ Ezen legmagasb fejedelmi tény által maga a király a magyar kisbirtokosok hitelügye rende­zése iránti jó­akaratának tényleges pénzbeli hozzájáru­lása s az egyesület kormányzatára való befolyásá­nak biztosítása által adván kifejezést, egyúttal oly solidaritásba hozta a létesítendő országos közinté­­zettel legmagasabb személyét, mely azt nem csak a létesítés idejében, hanem a késő utókorban is a meg­bízhatóság és erkölcsi szilárdság legnagyob mértéké­vel ruházza fel. •­ Most már csupán a társadalmi támogatás mérvétől függ, hogy a felség által nem­csak létrehozatni kívánt, hanem állandó védszár­­nyai alá is vett nagy hitelszervezeti mű a hazai nagyszámú, életrevaló, de hitel dolgában támoga­tásra szorult kisbirtokos-osztály számára mielőbb a kellő számú alapítványok tétele által tényleg létrejöhessen. A magy. kir. pénzügyminisztérium a jégeső-, árviz- és tűz által okozott elemi csapások folytán a közigazgatási bizottságok által megállapított adó­elengedések kimutatása tárgyában egy körrendele­tet bocsájtott ki, melyben elrendeli, hogy miután 1876. évi XV. t. sz. 51. §-a értelmében a fenti házak eseteiben az adó­elengedés összegét a köz­­igazgatási hatóságok saját jogkörükön belül álla­pítják meg, a kir. adófelügyelők azonban tartoz­nak az említett esetekben hozott bizottsági végzé­seket hivatalból hozzá felebbezni, mely fellebbezésnek az esetben, ha az adófelügyelő a bizottsági határozat­tal egyetért, nincs más czélja mint az, hogy a minisz­ternek alkalom nyujtassék, hogy a bizottságoknak az ilyen adóelengedések körül követett eljárását szemüg­gyel kisérhesse, — a kir. adófelügyelők, a közigazgatási bizottságok által az említett elemi kár esetekben hozott határozatot, ha azokkal egyet­értenek ne egyenként terjes­szék fel, hanem az ilyen határozatok folytán elengedett adók összegét minden évnegyed végével községenkint és adóhi­vatali kerületenként sommásan mutassák be s je­lentsék fel, és pedig azon e célból, hogy cd - elengedésben részesült adózók mentői előbb tud­sztathassanak a részükre megállapított adóelenge­dés mennyiségéről, elváratván a bizottságok és adófelü­gyelőktől, hogy a főczélnál az adóelengedés törvény és szabályszerű megállapításánál a legna­gyobb gonddal járjanak el. A phylloxera ügy. Mint a „N.­ írja, a köz­­gazd. miniszter e hó 27-ére bizottsági tanácsko­zást rendelt el, mely megvitatja, hogy a phylloxera­­ügyben mily előterjesztés teendő a törvényhozásnak Egyszersmind följegyzi, hogy a lausannei nemzet­közi congressusra küldött egyik magyar delegált, Emsch Gusztáv urnak e congressusról a miniszter­hez intézett kitűnő jelentése, mely behatólag is­merteti a congressus tárgyalásait, megismertet a magyar küldöttek által elfoglalt helyes állásponttal s részletesen indokolja a létesült határozatokat, külön füzetben nyomatásban megjelent. Iparegyesületi ügyek: A szeszes italok szak­osztálya kedden f. é. október 30-án délután 5 órakor az egyesület helyiségében (Károly­ körút 10. sz. I. emelet) ülést tart, melyen a tagok részt venni kéretnek. Fontosabb tárgyak: A bor és szesz­­ital-tőzsde megnyitása ügyében kiküldött bizottság jelentése. Szatmár, okt. 26. (Az „Egyetértés'­ tudósí­tása.) Gyér hozatal és gyenge kínálat mellett a lefolyt heti gabnaforgalmunk nem a legélénkebb volt. Mai áraink a következők: Búza minősége szerint 9 frt 20 kr egész 9 frt 90 krig, rozs na­gyon kínáltatik, de 6 frt 30 krra métermázsán­­ként is alig akad vevő. Árpa 6 frt, zab 5 frt 40 kr. A szüret e napokban kezdődött, az eredmény úgy mennyiségre mint minőségre nézve nem ki­elégítő. Dió fizettetik 20 frtól 21 frtig, mogyoró 10 frt, aszalt szilva 28 frttól 30 frtig, szilva az első rendű 26 írttól 27 frtig, másod rendű 23 írt­tól 25 frtig. Kecskemét, okt. 26. (Az „Egyetértés tudó­sítójától.) Időjárásunk az őszi munkálatok végzé­sére különösen kedvező. Szép, derült napok jár­nak. Mára virradóra azonban erős dér volt és köd. — Heti vásárunk népes volt s mind a kinálat, mind a kereslet kedvező. Eladatott: tiszta búza m.mázsája 76—7g kilogr. 10.50—11.51, elegyes búza mm. 73—74 kil. 8—8.44, rozs mm. 70—74 kil. 10—7.20, árpa mm. 60—62 kil. 7—7.8, zab mm. 36—40 kil. 6.20—6.60, köles mm. 6.40— 6.60, kakoricza eső vés 3.20—3.60, morzsolt 5.50 —6, burgonya 1.40—2.40 krig. Napirend októb. 28. Naptár. Vasárnap. Kati­. G. 23. S. és Jud. Prot. G. 22. Sím, Görög-orosz 16. B. 22. Longin. Izr. 21. Napkél 6 óra 23 perczkor. Nyugszik 5 óra 32 perczkor. Múzeumban nyitva van a régiségtár d. e. 9 órától d. u. 1 óráig. Miniszter­elnök fogad d e. 11 órakor. Osztr. állam vaspálya indóházának megnyitása d. e. 11 órakor. Orsz. tanszermúzeum kiállítás d. e. 11 órakor d. u. 2 óráig. Ferencz városi választó­polgárok gyűlése a Sturm-féle vendéglő udvarán d. e. 11 órakor. Eszterh­ázy képtár nyitva d e. 9 órától, d­u. 1 óráig. Polgári dalkor estélye a lövöldébe este 8 órakor. Séta hangverseny a Redoutteban d. u. 4 órától kezdve. Magyar daltársulat előadást tart a „Komlókertben“ este 8 órától kezdve. Hajóforgalom. A főv. duna balparton f. é. október hó 26-án a következő vízi járművek kötöttek ki: u. m.: Porkody és Tordai dereglyéje 6000 db káposzta és 10 mm. zöldséggel Várról. — Reviti Lőrincz m. h. 800 mm. almá­val Dévényből. — Cséry Mihály m h. 150 mm. gyümölcs­ösei Dömösről. — Gulyás Mihály m. h. 80 mm. gyümölcs­ösei Döntésről. — Huncsik György talpa 50 mm. cserép edénnyel Trencsényből. — Kovács Mihály m. h. 36 km. tűzifa 10 mm. burgonya és 110 hektoliter borral, Tóthfalu­­ról Luezenbacher Pál m. h. 46009 db. téglával Szobról. — Tóth István dereglyéje 12 mm. zöldséggel, 12 mm. gyü­mölcs és 70 mm. zöldség, 12 mm. gyümölcs és 70 mm. bur­gonyával Monostorról. — Neumann Mór m. h. 200 mm. gyümölcsösei Szt­­ Endréről. — Burder Márton m. h. 80 négyszög met. földkővel Bogdányról. — Szabó N. ladikja 50 mm gyümölcsesel Dömösről. — Kohn Rudolf m. h 793 mm. búzával Pinteléről. — Tanner Simon m. h. 850 mm. almával Majhansról. Kivonat a hivatalos lap okt. 27. számából. Áverések a vidéken. Nagy Ferencz 27,110 frtra becsült ingatlanai nov. 10-én Ságujfalu községházánál. — Szabó Mihály 8458 frtra becsült tulajdona s járandósága nov 19-én a kolozsvári tvszéknél. — Jankovics Ilona 17,460 frtra becsült birtoka és 650 frtra becsült ingósága dec. 20- án Varsány község házánál. — Bicsa Ilk­a 2244 frtra becsült ingatlana nov. 27-én Csebza község házánál — Gigies Pánta 11,198 frtra becsült birtoka dec. 27-én Módoson a községi háznál. — Czoezia Pál 2775 frtra becsült házrésze nov. 28- án Varjas község házánál. — Fojotán György 9146 frtra becsült ingatlana dec. 10-én Maros- Dátos község házánál. Vickoszevlyov Gyurica 2438 frtra becsült háza s szőlleje nov. 27-én Oroszlános község házánál. — Schner János 1750 frtra becsült ingatlanai nov. 21-én a kismartoni jbiró­­ságnál . Árverések Budapesten. Hierwarther János 821 frtra becsült ingatlanai nov. 15-én az I.— III. ker. ibiróságnál.­­ Mészáros Alajosné 47 900 frtra becsült ingatlanai dec. 27- én a torony utcai tvszéknél. — Henberger József 7345 frtra becsült ingatlanai nov. 13-án Uj-Pesten. — Sámsor Sándor 12,951 frtra becsült ingatlana január 5-én a torony-utczai tszéknél. Pályázatok Járás-orvosi állomások Brassó megye három szolgabirói járásában ; nov. 25. — A Gizella főher­­czegnő alapítványa ; nov. 10-ig a főv. tanácshoz. Jegyzőse­­gédi állás Balmaz-Újváros községben. — nov. 5. Dorogházi gondnoki állás: nov. 24. a főv. tanácshoz. — Börtönőri ál­lomás a kolozsvári törvényszéknél: decz. 10 . Folytatás a mellékleten.

Next