Egyetértés, 1877. december (11. évfolyam, 312-341. szám)

1877-12-28 / 338. szám

lesznek. S megjön az idő, a mikor majd e nemzetek valamelyikének millióból tá­mad egy addig számba se vett, igénytelen kavics, mely majd a világ ura diadalsze­­kerének akkor gurul kereke alá mikor leg­sebesebben hajtat a világ hullákkal köve­zett országutján keresztül: felborul a ko­csi s nyakát szegetten veti ki magából urát és koronás lakájait s felfordul min­den, de minden a legfelsők kerülnek legalul. És akkor lesz majd az a b­áosz, a melyből egy uj teremtőnek uj állapotokat alkotni adatott, ez az idő, mely ma csak az eszmékért rajongó költők és egyéb láz­beteg emberek izgatott álmaiban él, — az az idő, a mikor trónusok romjai, koronák töredékei hánykódnak a háborgó tengeren, — az az idő, melyet oly messze hittünk, de a melyet oly közel hoz épen azok vak­­sága, a kiknek a legnagyobb érdekük lenne, hogy elodázzák. Nemzetek akkor is lesznek, mert hi­szen ők maguk lesznek a háborgó tenger hullámai; de hol lesznek majd a nemze­tek fejedelmei, és az ő szolgacsoportjaik ? Most ők intézik a világ folyását, s meggondolhatnák irányuk végső eredmé­nyét, mielőtt a katasztrófa zajló örvényébe hajtanák a czivilizált világot. Mert a nem­­­­zetek elbukhatnak az áradatban, de fel is merülhetnek s virágozhatnak újra, szeb­ben, mint az előtt. De ő nekik egy ily katastrófa, a végítélet napja lesz, melyből nem lesz több feltámadás. S ez ítélet nap­jait még mi is megérthetjük talán. —R.— Verhovay Gyula barátunk ügyében ma hallgatta ki a vizsgáló­bíró Szücs Gyulát és Nagy Gézát. Továbbá ismételve ki lett hallgatva ma a miniszterelnök kapusa. Verhovay sajtóperének tárgyalása iránt az érdeklődés óriási, már aligha lehet jegyet kapni a tárgyalási te­rembe. Az esküdtszéki tárgyalás szombaton d. e. lesz. — A gyülekezési jognak a Tisza­­kormány által tervezett megszorítása nagy vissza­tetszést szül a sajtó összes független orgánumai­ban. A lapok egy része élesen elitéli e renetionárius intézkedést, a...másik rész be akarja várni a szó­lásszabadság ezen megrendszabályozásának további részleteit, megbotránkozását azonban már előlege­sen is kifejezi. — A „P. N.“ elvárja a képviselő­­háztól, hogy a kormányt kérdőre fogja vonni az­iránt, hogy miben áll a népgyűlések ezen korlá­tozása, és­pedig annál inkább, mert sarkalatos alkotmányos jogok nem szoríthatók meg kormányi rendelettel. A „K. N.“ azt írja, hogy Andrássy és Tisza miniszter urak végezálja nem egyéb mint osztozkodás a török birodalmon. Hogy ezt elér­hessék, azért kell betiltani a népgyüléseket s a közvélemény szabad nyilvánulását elnyomni Magyarországon. A szabadelvű rendőrminiszter „szabadelvű“ aerájának piramist akar ez intézke­dés által emelni. A „K—uy“ czikkéből adjuk a következő sorokat: „Gőzerővel haladunk a reectió lejtőjén. Tisza Kálmán két legyet akar ütni egy csapásra. Nem elégszik meg azzal, hogy éreztesse a törvények szigorát azokkal, kiket törvény­csavaró államü­gyász és „lázadók“ gya­nánt szeretnének föltümeini, hanem confiseálja a gyülekezési jogot is. A magyar közvélemény azon­ban tisztában van magával az iránt, miért látta szükségesnek Tisza Kálmán korlátozni a gyüleke­zési jogot. Lakatot akarnak illeszteni a magyar állampolgárok szájára. Hallgatásra akarják kárhoz­tatni őket, nehogy kifejezést adhassanak aggodal­maiknak, rászalásuknak és fölháborodásuknak azon politikával szemben, mely idebenn a koldusbotot nyomja a nemzet kezébe, odakünn pedig diadalra segíti a szlavizmus ügyét ! — Azt hisszük azon­ban, hogy Tisza Kálmánnak nem fog sike­rülni „temetői csendet“ létesíteni Magyaror­szágon. „Jam alios vidtimus ventos.“ A ma­gyar nemzet, mely kifejezést tudott és mert adni érzelmeinek akkor is, midőn az osztrák absolutis­­mus kormányzott szuronyokkal, csendőrökkel, ezen­­surával, katonai porkolábokkal és hadbíróságokkal ezen országban , bizonyára nem fog elnémul­ni most sem.“ A „H.“ a részletek ismeretéig nem akar nyilatkozni. A „Budapest“ szerint az alkotmányosság és parliamentarismus legele­mibb szabályaival ellenkezik a kormány szóban lévő eljárása, melyet önkényességnek nevez. E tárgyról szóló czikkéből idézzük továbbá a követ­kezőket : A szabadelvű párt kormánya úgy lát­szik, épen azon uton halad, mely Lajos Fül­löp franczia király alatt Guizot minisztériu­mát szerencsésen eljutatta az 1848-i­k­i február 24-é­r­e. Úgy látszik, mintha a Tisza kormány is ide törekednék, még pedig öntudatosan, szándé­kosan. — A­mikor egy parliamentáris kormány a törvényhozást mellőzve, az önkény terére lép, és a polgárok alkotmányos jogait rendeleti úton con­­fiscálja, ennek a világ semmiféle nyelvén sincs egyébb neve, mint: „a forradalom felül­ről.“ — A ,.P. L.“ szintén tartózkodik egyelőre az ítélettől e tárgyban. A „P. J.“, melynek vé­leményét már mai lapunkban ismertettük, ma így ir : A nép szavát elnyomni nem lehet, ha re­­álja­nak bár százakat fogságba és hozzanak bármely rendszabályokat a sajtóval szemben. A százak megett, kiket a börtönbe hurczolnak, ezrek és ezrek állanak, és ha elnyomják a szólás- és sajtó­szabadságot az általános érzület zugó folyamként, fog kitörni stb. A „N. P. J.“ közéletünk szelle­mét kigúnyolónak alkotmányellenesnek nevezi a czélbavett rendszabályt. A magyar nemzetet né­mává akarják tenni — így is — a keleti kérdés­ben ; ez értelme és czélja a kormány határozatá­nak. Tisza Kálmán meg akarja mutatni, hogy elég bátorsággal bír lefelé a legreactionáriusabb rend­szabályok foganatosítására is !“ közölni A hivatalos közlöny egyik legközelebbi száma fog egy miniszteri rendeletet, mely a gyülekezési jog bizonyos megszorítását ren­deli el. Ezen megszorítások — mint a „B. C.“ írja — arra szorítkoznak, hogy n­é­p­g­y­ű­­lések ezentúl is úgy, mint eddig három nappal előbb a tárgy megjelölésével az illető polgári ha­tóságnál bejelentendők, jövőben azonban joga lesz a hatóságnak a gyűlés megtarthatását attól tenni függővé, hogy bizonyos számú polgárok a nép­­gyűlés rendszeres lefolyásáért, így nevezetesen, hogy a gyűlés az elnök által történt berekesztése után minden további felszólalás nélkül föloszoljon, a felelősséget elvállalják. A hatóság jogosítva van a jótálló egyéniségeket kifogásolni (!!) Az olasz miniszterválság véget ért az új kormány megalakulása folytán, mely a hírlapok hírei szerint következő tagokból áll : Depretis elnök és külügy-, Crispi belügy, Mezza­­capo hadügy, Bria tengerészeti-, Manciui igazság­ügy-, Magliano pénzügy-, Villa oktatásügy- és Perez közmunkaügyi miniszter. Depretis meg­akarja szüntetni a földmivelési és kereskedelmi tárczát, ellenben kincstári minisztériumot akar szervezni. Állítólag Coppino a kormány jelölje a képviselőházi elnökségre. A „P. Corr.“ értesülése szerint az újévi üdvözlések tárgyában a szabadelvű párt Go­­rove István pártelnök betegsége miatt csak a jövő vasárnap tartandó párt­érekezleten fog határoz­tatok Annyi azonban a „P. C.“ szerint bizonyos, hogy a párt üdvözölni fogja a kormányelnököt; ha az Be­rlinből újév napján nem érkezhetik vissza, akkor január 3-án lesz a tisztelgés. Hogy az üdvözlő beszédeknek lesz e politikai tar­­tartalmuk az még nem mondható meg. A „P. L.“ azon hírt hozta, hogy Német­országgal a kereskedelmi szerződés iránti tárgyalások január hó második felében fel­vétetnek. A „Deutsche Zeitung“ értesülése szerint ezen hír minden alapot nélkülöz. — A 6 havi provisoriumba Németország különben beleegyezett. A h­á­b­o­r­u: királynő személyesen fogja megnyitni s Oroszor­­­­szágot és Szerbiát illető határozatát ki fogja nyi­­­­latkoztatni a trónbeszédben. Londonban Italában­­ azt hiszik, hogy Anglia kényszerítve fogja magát­­ látni fegyverhez nyúlni. Mihelyt, a hitelek meg­­ lesznek szavazva, a máltai hadtest meg­szállni Gallipolit s ennek helyébe uj 12.000 fogja fő­nyi hadtest fog jönni, mely már készen van hajóra szállni. Egyúttal 75.000 főnyi angol-indiai hadtes­tet concentrálnak Bom­bayban Napier tábornok ve­zérlete alatt. Hir szerint lord Derby utasította a péter­­vári nagykövetet, hogy az év vége előtt határo­zott választ kérjen Gorcsakofftól Oroszország fel­tételeiről. A válasz fog dönteni a parliament elé terjesztendő rendszabályok minősége fölött. Ha hihetünk a „Defense“ egy sürgönyének, Gorcsa­­koff már meg is adta volna a kért választ, mely a következő békeföltételeket foglalja magában: 1. Közvetlen szerződés garantia vagy a hatalmak be­avatkozása nélkül; 2. Batum átengedése, és Örmény­­ország egy része Kars­szal; 3. A Dardanellák és a Fekete-tenger megnyitása; 4. Bolgár fejedelem­ség fölállítása egy német­ herczeg alatt; 5. Fői­teken semlegessége Romániának, Szerbiának és Montenegrónak. A német lapok aziránti tapogatódzására, vál­jon a franc­­ia kormány el van-e határozva a ke­leti ügyek elintézésében cselekvőleg részt venni, a „Temps“ azt nyilatkoztatta ki, miszerint egé­szen bizonyos, hogy a franczia kormány nem hagyja el reservált állását, és nem vállalkozik ke­leten a ctív szerepre, a­mibe különben az ország sem egyeznék bele;­­W E válasz persze nem igen lehet a németeknek" ingek szerinti, mert ők sokkal jobb szeretnék, ha Francziaország valamely hata­lommal való viszályba keveredése által szabad ke­zet engedne nekik. az orosz-török harcztérről csak a h­áború további folytatására irányzott előkészületek hírei érkeztek. Plevna eleste után az oroszok rögtön intézkedtek az itt felszabadult csapatok­ elosztására nézve. A 4-ik és 9-ik hadtestek Tirnova és Gabrova felé nyomultak, hol a 8-ik hadtesttel a központi hadsereget fogják képezni. Szkobejev hadosztálya Lovcsára megy s onnan a Troján-szoroshoz. Egy hadosztály gránátos s egy gárdahadosztály meg­felelő tüzérséggel az Orüánieba menő útra külde­tett s Gurkó tábornok seregéhez fog csatlakozni. Egy gránátos és egy tartalékhadosztály, mely nem rég érkezett kisebb gárdacsapatokkal, Bjelába men­tek s ezek a­ 12-ik hadtesttel a ruscsuki ostromló hadsereget fogják képezni. Minő intézkedés történt a török részen a további n..m­­eMésre nézve, az már köztudomású, csupán azt említjük még föl, hogy a várnégyszög várait lehetőleg előkészítik a sikeres ellenállásra, a­mire már­is nagy kilátás van, a helyőrségek alig várják, hogy az oroszokkal megmérkőzhesse­nek. Mint a „D. Tel.“-nak írják, jóllehet sokkal kedvezőbbé lett az oroszok helyzete Plevna eleste folytán, ezek előtt mégis oly akadályok vannak, melyek valószínűvé teszik azt, hogy a legközelebbi csaták nem a várnégyszögben, hanem a Szophiába vezető uton Gurko hadtestével fognak virulni. A ezárevicz hadainak előnyomulását nagyon feltar­tóztatja a nagy hó. Kísérletek tétettek, hogy élelmi­szereket szánokon szállítsanak, de a gyarkorlatban ez nem bizonyult be helyesnek. Az emberek a nagy hideg miatt is sokat szenvednek, mely ellen teljesen védtelenek. Azonban a téli hadjárat szen­vedéseit nem tekinthetik semmibe azon előnyökhöz képest, melyeket hadászati és politikai téren elér­hetnek az oroszok, ha az ellenségeskedéseket eré­lyesen és gyorsan folytatják. Két távirat jelenti, hogy az orosz és szerb csapatok már érintkezésbe jöttek egymással. .Ejjy bogot! távirat szerint Arnoldi orosz tábornok je­lenti, hogy Berkovácz megszállása után a bel­­grádcsiki után egy század lovasság előretolatott, mely 21-én érintkezésbe lépett a szerbekkel. 21-én két század lovasság Berkováczból, Csiprováczon és Csuprenen át Pirotba ment, a­hova most már megérkezhettek. Egy belgrádi távirat szerint pe­dig Horvátovics f. hó 23-án egyesült az oroszok­kal Szveti­ Nikolánál. Olvasóink már tudják, hogy a szerbek meg­kezdték Nis bombázását. Az új „Presse“ nem igen biztat a törökök védelmének sikerével, mert Nis védművei nem felelnek meg a mai haditudo­mány követelményeinek, s a védő sereg mindössze csak 3500 emberből áll. A­mi Vidint illeti,, ennek hamaros bevéte­lére nem gondolhatni, a­mennyiben sem az olá­hoknak, sem a szerbeknek nincsenek nehéz ágyúik, a vár pedig hir szerint legalább is négy hónapra van eleséggel ellátva. A helyőrséget mintegy 20.000 ember képezi, nem sok ugyan egy ily nagy terjedelmű­ erősséghez, de a törökök erélyét rendkívül fokozandja azon hagyományos hit, hogy ennek nem szabad keresztény kézre jutni, mert akkor a félhold többé nem mehet át­ a Du­nán győzelmesen. Vidin egyébiránt olyan vár, minőt szűznek szoktak nevezni; még sohasem vették be. Előfizetési felhívás az „ EGYETÉRTÉS“ 1878-ik évi folyamára. Közeledvén az ujév, figyelmeztetjük­­ és kérjük tisztelt olvasóinkat, hogy uj meg­­­­rendeléseiket mielőbb megtenni szivesked­­­­jenek. j Előfizetési árak : T­apunk minden , a tehát he­­főn is ünnepek után következő napoké i I* megfelelt. Az, előfizető nevének, czimének, lakhelyein­', s az­ utolsó postának tisztán s olvasható kiírását kérjük, i­./y a lap szétküldésében hiba ne történjék. Régi előfizetőink legozélszerübben cselekszel: hu ezimezalagjukat a postautalvány szélére ragasztva beküldik •i kiadóhivatalnak. im~ Az előfizetési pénzek és postai utal­ványok Budapestre az „Egyetértés“ kiadóhiva­talába (hímző utcza 1 szám alá) küldendők. Az „Egyetértés" kiadó hivatala. — 20 frt — kr. — 10 frt — kr. — 5 frt — kr. — 1 frt 80 f­r. Egész évre Hat hóra Három hóra Egy hóra „Egy Min története.“ — Hugo Viktor legújabb regénye. — (Folytatás) A Mazas, mint börtön, a haladást képviseli; mindenesetre előnyösebb a velenczei ólom­kama­ráknál, és a Châtelet föld alatti börtöneinél. A tudomán­nyal párosult felebaráti szeretet építette, de a mint láttuk, sok kívánni valót hagy hátra. Megvalljuk, hogy bizonyos szempontból hajlandók vagyunk belenyugodni a képviselőknek a házas­ban történt letartóztatásába. Lehet, hogy a gondviselés oktatást akart adni nekik. Ízleld meg saját főztedet, mondja a köz­mondás. Nem árt, ha a börtönök megszavazói azokat gyakorlatilag is megkísértik. A szent-márton boulevard eseményei. Midőn Charamaule urcai Blanche utcza, 70. szám alá érkeztünk, tengerész altiszti ruhába öl­tözött férfiút láttunk a kapu előtt fel­ a alá jár­kálni. A portásnő felismert minket, és figyelmez­tetett reá. — Bah, mondá Charamaule, a­ki ily módon öltözködik, és sétál, az nem lehet rendőrkém. — Kedves karters, válaszolok neki, Bedeau constatálta, hogy a rendőrség ostoba. Fölmentünk az emeletbe. Az előszoba és a terem már ekkor nemcsak képviselőkkel, hanem idegenekkel is tömve volt. Volt köztük több tagja az egykori „Constituante“­­nak, és számos democrata hirlapiró. A „Natio­­nalt“ Bey Sándor és Duras Lipót, a „Revolu­tion a­t Durrieu Xavér, Vasbenter és Watrapon, a „l’Avenement du Peuple“-t, melynek majdnem va­lamennyi munkatársa fogva vol volt, Coste képvi­selte. Körülbelől hatvan baloldali képviselő volt jelen; a többek közt: Quinet Edgar, Schoelcher, Madier de Montjau, Carnot, Noel Parfait, Lefranc Péter, Ban­cel, de Flotte, Bruckner, Chaix, Cassal, Esquiros, Durand-Savoyat, Yvan, Forel Károly, Etchegoyen, Labrousse, Barthélemy (Eure-et-Loir), Huguenin, Aubry (Nord megyéből), Malardier, Chauffeur Victor, Belin, Renaud, Bac, Versigny. Az angol parlament idő előtti összehívása nagyon kellemetlenül csiklandozza a német és osztrák félhivatalos sajtó oroszérzelmű idegeit, s e­miatti boszankodásuknak félreérthetlen kifejezései­vel épen nem fesvénykednek. Az angol kormány lapja, a „Standard“ mely a brit­ nagyhatalmi ál­lás teljes tudatában önérzetes és erélyes hangjá­val méltán gerjeszt bizalmat és tiszteletet a kilá­tásban levő intézkedése­k iránt, legutóbbi számának vezérczikkében komolyan és méltóságteljesen feddi meg a kaján szitkozódókat, a németekhez intézvén szavát, mely azonban elég világosan szól az osztrákok­nak is. „Nem is kételkedhetünk, — mondja a „Stan­dard“ — hogy a művelt német nép nagy zöme inkább pártolja Angliát, mint Oroszországot. Az orosz befolyás növekedésű Európa délkeleti ré­szén, még ha nem is párosul azonnali területi na­gyobbodással, csak veszélyeztetheti Né­metország jövőjét. Ez annyira szembetűnő, hogy mindazok, kik megtanultak úgy tekinteni a német közvéleményre, mint a nemzetek közötti jog vagy jogtalanság választott bírójának egy ne­mére, csak meglepetve érezhetik magukat azon nagyon is dicstelen szerep által, melyet az egés­z legutóbbi keleti transactiók alatt a német sajtóban játszanak.“ Mint Londonból a „Memorial Diplomatique“­­nek írják, az angol parlament megnyitási ünne­pélyességének rendkívül komoly jellege lesz. A Sain, Joigueaux, Drives, Guilgot, Pelletier, Doiure, Gindrier, Arnaud (Ariége-ból,) Raymond (Lsére megyéből,) Brillier, Maigne, Sartin, Raynaud, Yidal Leo, Lafon, Lamargue, Bourzat, Rey tá­bornok. Mindannyian állva, rendszertelenül társalog­tak. Duras Lipót ép akkor beszélte el a Bon­valet vendéglő megrohanását. Favre Gyula és Baudin két ablak közt, kis asztalnál irtak. Baudin előtt az alkotmány egy példánya feküdt, melyből a 6S-dik szakaszt másolta. Csend állott be, a­mint beléptünk, és min­den oldalról ezen kérdéssel fogadtak: — Mi új­ság? Charamaule elbeszélte a Temple boulevar­­don történteket és a tanácsot, melyet nekem adott. Minden oldalról helyeselték. Mindenki azt kérdezte, hogy mi a teendő. Beszélni kezdtem. — Térjünk át egyenesen a tárgyra és czér lunkra, mondám. Bonaparte Lajos tért nyer, mi pedig tért vesztünk, vagy jobban mondva, ő a tér és helyzet ura, míg mi ellenben semmivel sem rendelkezünk. Charamaule és én kénytele­nek voltunk elválni Forestier ezredestől, külön­ben kétkedtem, hogy fáradozásait siker koronázza. Bonaparte Lajos mindent elkövet megsemmisíté­sünkre. Ki kell lépnünk a homályból. Lássák, hogy létezünk. Szítani kell a tüzet, melynek szik­ráját a Temple boulevardon sziporkázni láttuk. Kiáltványt kell kibocsátani, ki kell azt nyomatni bárki által, és bármi módon fel kell azt Paris fa­laira ragasztani; ennek meg kell lenni, de rög­tön. A fogalmazvány legyen rövid, de erélyes. Üres, sokat mondó szójátékokra nincs szükségünk. Tíz sorból álljon az egész ; fegyver alá kell szó­lítani a népet. Mi vagyunk a törvény és vannak oly napok, midőn a törvény a fegyverre hivatkoz­hat. Nagy dolog az, midőn az árulót a törvény, sorompóján kívül helyezi. Tegyük meg ezt! He­lyeslés szakítá félbe beszédemet. — ügy van, helyes, kiáltványt kell intézni a néphez ! hangzott minden oldalról. — Mondja tollba, én írni fogom, — mondá Baudin. ^n tollba mondtam : A NÉPHEZ. „Bonaparte Lajos áruló. „Megszegte az alkotmányt. „Esküszegő lett. „Törvényen kívül áll................ — Helyes, helyes, — hangzott adudén ol­dalról; — törvényen kívül kell helyezni; foly­tassa csak. Folytatom, és Baudin utánam írta: „A köztársasági képviselők emlékeztetik a népet az alkotmány 68-dik szakaszára . . . Szavamba vágtak: — Idézze szóról szóra. — Nem, mondom én, ez nagyon hosszú lenne. Oly valamit kell fogalmaznunk, melynek he­lye legyen egy névjegyen, melyet egy ostyával bárhová fel lehessen ragasztani, és melyet egy percz alatt el lehessen olvasni. Foly­tatom : „A köztársasági képviselők emlékeztetik a né­pet a 68-dik és a 110 dik szakasz következő ki­tételeire : „A törvényhozó testület jelen alkotmányt és az abban foglalt­ jogokat minden franczia védelme alá helyezi és hazafius érzületére bízza. ..a nép, mely az általános szavazatjognak ma és mindig birtokában van, és mely nem szo­rult ennek visszaszerzésénél semmiféle herczegre, meg fogja tudni büntetni a lázadót. „Teljesítse kötelességét a nép. A köztársa­sági képviselők a nép élére fognak állani. „Éljen a köztársaság ! „Fegyverre!" Tapsokkal fogadták e kiáltványt. — Írjuk alá mindnyájan, mondá Pelletier. — Gondoskodjunk rögtön nyomdáról és in­tézkedjünk, hogy az mihamarább ki legyen ra­gasztva Páris falaira, mondá Schoeicher. — Az éj beállta előtt, mert a napok rövi­dek, tévé hozzá Joiqueaux. — Rögtön, rögtön ! Készítsünk több máso­latot! hangzott több oldalról. .. hallgatag és gyors Baudin ezalatt már elkészitte a kiáltvány másolatát. (Folytatása következik.) ÚJDONSÁGOK. — Udvari hir. Újév napján Budán a pa­lotában ünnepélyes fogadás lesz. Ez alkalomra a király és Valéria főherczegnő bejönnek Gödöllő­ről, s az uralkodó személyesen fogadja az üdvöz­leteket. — Személyi hírek. Gróf Andrássy Gyula külügyminiszter január elején a fővárosba érke­zik, s néhány hétig itt fog tartózkodni. —■ Széll pénzügyminiszter ma néhány napra Rátótra utazott. — Tisza, Kálmán miniszterelnök, mint Odenbergből távirják, mivel a vonat, melyen eluta­zott a hófúvások következtében nem csatlakozhatott az odenbergi vonattal, csak ma este utazhatott Ber­linbe. Onnan hamarabb szándék térni mintsem újév napja fölviradna s így pártjának alkalma lesz előtte újévi üdvkivánatait idejében kifejezni, ha­csak a miniszterelnök számításán a hófúvás ismét csorbát nem ejt. — Szép téli kép, üdítő friss lóg, a csillogó havon prismatizált fényes napsugarakkal, hogy szinte gyönyört érez játszi pompájukon a szem, ilyen volt a mai nap. Kora reggel bukkant fel a keleti láthatáron az ég királya s kibonta­kozva a könnyű felhők csábos pongyolájából, amint a dél felé közeledett, egyre érezhetőbb meleget árasztott. Délben kissé elborult s este már ismét szürke minden, fenn, lenn és köröskörül, hova a szem csak ellát. —­ A téli napok későn, de gyö­nyörűen kezdődtek. — Izabella ex-királyné Don Car­­losékkal úgy látszik, össze akarja szűrni a levet. Izabella meglátogatta Margitot, a Don Carlos ne­jét, ez meg a látogatást rögtön viszonozta. Ezzel az esemén­nyel most ugyancsak foglalkoznak a spanyol lapok. Don Carlost a trónról az Izabella fia, Alfonz ütötte le, de ő fensége talán megbé­­kült, ha ugyan nem, papucs alá gyűrte az asszo­ny­­furfang.­­ A Vatikánban holnap, pénteken való­­szinüleg titkos konsistorium lesz. A pápa az il­lető terembe azon a hordszéken viteti magát, me­lyet Parisból kapott, s kényelem tekintetében a leleményes emberi munka legtökéletesebb példá­nyát képviseli. A „La Croix“ brüs­seli lap szerint különben a pápa most olyan jól érzi magát, a­mint csak egy aggastyán, a legkedvezőbb körül­mények között érezheti. Álmatlanságát jótékony nyugalom váltotta fel, s néha olyan jól alszik, hogy szolgáját, ki a hálószobában tartózkodik, egész éjjel nem szólítja elő. Naponkint több órán át elhagyja az ágyat és zsöllyeszékben fogadja titkárét s a különböző congregatiók elnökeit. — A honvédelmi minisztérium számára építendő palota iránt jövő év elején fog a honvédelmi miniszter a képviselőháznak előter­jesztést tenni; a most 5 különböző házban drága lakbérért elhelyezett minisztérium a Ludovica alap­ból kölcsönzött pénzzel, mely 32 év alatt am­orti­­záltatik, fog nyerni egy szép, megfelelő palotát. A palota tervei B­o­b­u­l­a János épitésztől szár­maznak és 339.000 frtnyi költségre vannak elő­irányozva. E tervek most biráltatnak meg a köz­lekedésügyi minisztériumban. — A „B­ol­o­n­d­ Is­tó­k“ czímű új humo­ros lap első száma január 5-én jelenik meg és küldetik szót az előfizetőknek. Hogy mennyire érzi a közvélemény egy ellenzéki élc­­lap szükségét, bizonyítja az, hogy „Bolond Istók“-r­ i a kormány­­párti férfiak is feles számban prem­b­erálnak az előfizetési felhívás hatása alatt. E felhívás tarka ké­pét, mely a politikai constellatiókat tréfázza ki, J­a­nkó János rajzolta, s nem ez lesz az állandó czimkép. A czimképre nyerte meg Don Pedro Vastagh György mesteri rajzonját, ki valódi cabinet-darabot alkotott, s Petőfi Bolond Istókját adta vissza e rajzban meleg kedélylyel s költői emelkedettséggel. A szerkesztő még több más el­ismert ifjú festői Ígéretét is birja, hogy műveik­kel változatossá teszik lapját kép dolgában. — A „Debreczen“ politikai lap 1878. január 1-én lép 5-ik évfolyamába. Ez alkalomból a debreczeni irodalombarátok 10-ik évi jubileumot szándékoznak tartani, ugyanazon napon estek­ 6 órakor, Király Mihály vendéglőjében. A felolvasá­sok megtartása után, barátságos vacsora ren­dezt­etik.­­ A magyar vasút igazgatóságok egy bizottságuk által tervet készítettek „a vasutak saját kölcsönös biztosítását illetőleg,“ mely azon módozatok szellőztetésével foglalkozik, miként le­hetne ezen az osztrák vasutigazgatóságok nagyobb része által keresztülvihető s pénzügyileg előnyös­nek kinyilatkoztatott biztosítás kölcsönösségét életbe­léptetni. — Jótékonyság. A budai krisztinavá­rosi iskolaszék a múlt télen rendezett bál jöve­delméből 45 szegény tanulót látott el az idén a szükséges ruhaneműekkel. Az ajándék­ öltözeteket karácsony estéjén osztották ki a gyermekek kö­zött. Az egyszerű, de annál örömteljesebb ünne­pély az iskola egyik tantermében az iskolaszék elnök s több iskolaszéki tag jelenlétében folyt le. A ruhaneműek kiosztása után tanulótársai nevé­ben egy szegény leány mondott köszönetet az is­kolaszéknek a becses adományokért. — Sok ily ügybuzgó s az iskoláztatás iránt meleg érdeklő­déssel viseltető iskolaszéket a tanügynek! .Érdekesnek ígérkező estély tartatik meg január 3-án az Europa szálloda ter­meiben. Rendezője az izr. nőegylet, a­mely az es­tély jövedelmét saját árvaházának és egyéb egy­leti czéloknak szánta. Az estélyt hangverseny nyitja meg, a­melyben részint művészek, részint műkedvelők fognak közreműködni. Felemlítjük Fe­­lekinét, Deutsch Willit, ifj. Huber Károlyt és Na­­chéz Tódort, Bischitz, Kohón, Krausz, Mártonfalvy és Neuwelt kisasszonyokat. A hangversenyt táncz követi, a­melynek különlegessége abból álland, hogy a tánczosnők egyszerű toilettben meg­jelenni ígérkeznek.­­ A nép­gyűlés­ből kiküldött 25-ös kül­döttség vasárnap, e hó 30-ikán d. e. 11 órakor a független szabadelvű-párt helyiségében, (Kálvin­­tér, az első hazai tak. pénztár házában) illést tart, a mire a tagok mindenesetre megjelenni kéretnek. — Egy éves önkénytességi vizsgára elő­készítő tanfolyam. A cs. és magy. kir. kormány­­tal eng. H­e­i­m­­e­r 1­e-féle katonai tanintézetben, 1­878. január 2-án uj tanfolyam kezdődik az egy ves önkénytességi vizsga letételére. A tiszti és hadapródi tanfolyamba beiratkozások feltételesen szintén elfogadtatnak. (Nagy korona utcza 16. sz.) — A déli vasút postavonata tegnap reg­gel a hósuvatag miatt 0 órát késett. — A mérlegek, mértékek és sulyok használat folytán kopnak és rongálódnak, a­mi miatt azok kijavítása válik szükségessé ; megtör­ténhetik ekkor, hogy több tekintetben hiányos ja­vítás eszközöltetik s a bélyeg helytelenné válik." A keresk. miniszter tehát elrendelte, hogy minden javítás alá kerülő mérleg, mérték és súly régi bé­lyege hatálytalanná válik s az illető iparosokra nézve már korábban megállapított birság terhe alatt kötelesek az illetők a mértékeket újra hi­telesíttetni.­­• A nemzeti casino régi alapszabá­lyainak megváltoztatása iránt, a casino választ­mánya bizottságot küldött ki az átdolgozásra ; e bizottság munkálatát a februári közgyűlés elé fogja terjeszteni. — Szülésznői tanfolyam, a buda­pesti kir. tudományegyetemen a­ szülésznői tan­folyamra a beiratások 1877. január 11-én kez­dődnek. — A török sebesültek javára Nyír­bogából 20 kilogramm lépést kaptunk, melyhez a­ következő úrnők járultak : Rácz Bertalanná, Reich­­man Lipótné, Erdélyi Amália és Teréz, Nemes Vilma, Nemes Gizella és­ Berta, Rácz Kata és Báthory Erzsébet. — Nagy köszönettel fogadtuk s rendszerint helyére fogjuk eljuttatni. — A megszűnő megyei mérnökségek egy része, személyzetét illetőleg újra alkalmazást fog találni a kir. állammérnöki hivatalokban, ifi tekin­tetben már a legközelebbi napokban várható a kinevezések megjelenése a hivatalos lapban, mi­után ezek a kinevezések a közlekedési miniszté­rium kebelében már véglegesen összeállít­attak. — A fővárosi fogyasztási egylet felszólí­tást szándékozik intézni a rendőrséghez aziránt, hogy a vidéki árulóknak engedje meg 9 órán túl is a reggeli árulást. Nagy a panasz ugyanis a­miatt, hogy 9 óra után a közvetítőknek és ko­fáknak lévén monopóliumok, a közönség az ő ja­vukra súlyosan megadóztatik. — Az „orsz. nőképző-egylet“ elnök­­nöksége köszönetét fejezi ki mindazon nagylelkű adakozóknak, (egyeseknek és kereskedői czégek­­n­ek) kik a Karácsonyi vásár sikeréhez oly bőkezüleg járultak, részint­­ ajándék tárgyak, ré­szint eledelek küldése által. Pénztári adományokat a következők küldtek : Haynald érsek 50 frt, gróf Festetics György 35 frt, Visoly gróf Zichy Mária 16 frtot, özv. Nagy Ignáczné, Kasselikné és Neusch­losz Jenny úrnők s Babies kanonok ur 10—10 frtot, Farkasné, ischossbergné, Sándor Zsig­­mondné, Fisehoffné és Sárkány Józsefné urnák 5—5 frtot és Vidéky tanár ur 2 frtot. Egy a nevelés ügyéért melegen érező heves megyei derék főpap több hasonló adománya kö­zül a „Kis P. N.“ egyik számát 3 drb aranyn­yal fizette meg.­­ A jövő évben mű­ködő sajtó-esküdszéki tagok teg­­nap déli 12 órakor sorsoltattak ki. Első évnegyed: Kákosy Jenő, Nyiry Lajos, Deák Far­kas, Auspitz Róbert, Szlávy Olivér, Böser Miklós, Vogel Péter, Weiskrieher Károly, Csillag Gyula, dr Faludy Géza, Toldy István, gróf Szapáry Gyula, Halbauer Nándor, Eis­­dorfer Gusztáv, Nasztl Mór, Molnár Endre, Gardos Károly, Schweiger Adolf, Schweiger Márton, Wahrmann Sándor, Fenyvessy Adolf, Szilágyi Virgil, dr. Vecsey Tamás, Ne­meshegyi József, Heinrich István, Wottier Ignácz, Havas Sándor, Zboray Bertalan, Freiszleder Nándor, Bánhegyi Jó­zef, Matolay Elek, Éles Henrik, Novák Sándor, Díner Ferencz, Held Kálmán, Komécsy József, ft­ Lederer Ábrahám, Kőlber Alajos, Kernt­er Fe­­rencz, Korányi Adolf, Kristofory Fortuna-tó, Markus I, dr. Reini­a J., Baronyi Benedek, Barton Gy., dr. Emmer Kor­nél, Csávásy Kiss Károly, Győry Elek, Heinrich Ödön, To­­perczer János, Hugmayer János, Csathó Aurél, Wolny Jó­zsef, Mátyus Arisztid, Gebhardt József, Hegedűs Sándor, Peringer Ferencz, Beer Berthold, Feleky Miklós, Mayr Aurél, Schmiediehner György, dr. Gombár Tivadar, Mé­száros Miklós, Iványi Mihály, Forgó István, Végh János, Pálfy Albert, Kohner Károly, Hódossy Imre, Környey Ede, dr. Grli­ck Ignácz, Osztoies Mihály. in: Morzsányi Károly, dr. Schwarczer Ferencz, Ja­­novits Zsigmond, Stern Mihály, Sten­t Kornél, Mendl Ist­ván, Sebey Mór, Szumrák Pál, Burghard István, Mendl Ignácz, Granater László, Tatay Adolf, Friedmann Bernát, Lusztig Siegfried, Szedem­es János, Radocsay Lajos, Far­kas János, Apáthy István, Andaházy László, Jalics Kál­mán, Baumgarten Fü­löp, Mérő János, Turóczy György, Graboczay Ignácz, Sebestyén Géza, Wodiáner Béla, Brüll Miksa, Deutsch Bernát, Freiberger Pál, Sághy Gyula, Emich Gusztáv, Berecz Antal, Krausz Lajos, Lagenfeld Frigyes, Ország Sándor, Takáts Lajos, IV. Németh Antal, Sigray Pál, Hoffman Pál, Kraj­­csik Ferencz, Szalay János, Unger Alajos, Urváry Lajos, ifj. Klenovics György, Rebly Adolf, Kármán Lajos, dr. Brode Lipót, Eggert J., Grabovszky Szilárd, Scheibinger Samu, Kokesch Sándor, Gold Zsigmond, Schmied Titusz, Felsinger Rezső, Radocza János, Rupp Imre, György Aladár, dr. Kuncz Jenő, Kuklay János, Havas Pál, Török Ferencz, An­­derlik Ede, Varga András, Schaubmár Lajos, Latesz József, Huber József, Arany László, Bródy Zsigmond, Matuska Pé­ter, Tamásy József. Póttagok: I. Dr. Jany Gyula, Klempa K., Hatschek Miksa, Gradl F. A., Blaschek Ede,­dr. Appl Lajos, Eber­­ling Gusztáv, Színiek Lajos, Péch Ödön, Holzspach András, Dulacska Géza, Huber János, Pü­spöky Emil, dr. Walhaim Vidéky János, Kovács Pás, Zboray Béla, dr. Eulenberg Sándor, II. Prü­ckler László, Tömör­y Gy., ifj. Günther Ká­roly, ifj­ Barhó í’er, Bajusz József, Grulich József, Grulich József, Várady Béla, ifj. Szaszovszky József, Spéth Vincze, Légrády Kár., Schadeberg Béla, Fromm Pál, dr. Kuthy József, Lechner József, ifj. Blazovits Pál, Kramoliny Ist., Kolierich Jenő, Walk Alajos, III. Becker Gyula, Augenstein Samu, Elbauer Andr., Treichlinger József,­Novotnyi Antal, Umbach Rezső, Vághy Lajos, Kondor Gusztáv, Virágh Károly, dr. Sztroinyi Sán­dor, Ternyey Ferencz, Barczen .G . Szemléi­ Baintner Imre, Kund Endre,­Schimmer Ödön, Hub­ezius K., Schmidt Ferencz, IV. Keinmrath Gyula, Unger Leo, dr. Artner Kálm., dr. Póth L., Kexa Pál, Vámosy M., dr. Vaskovics János, Atlasz Samu, Hofhauser Elek, dr. Adler Zsigmond, Pollák Henrik, Trebitsek Ignácz, Czigly János, Rausch Ferenc­, Vécsey István, Ulmann Pál, Schmidlehner Károly, Schwim­mer Ernő. — Egy legújabb összeállítás szerint az összes osztrák-magyar vasutaknál alkalmazott hi­vatalnokok száma 15.000 főre rúg. — Csihogó vihogó falkát hajtottak keresztül tegnap a fővároson. Azokat a kopókat, a „kik“ a gödöllői vadászatoknál munkáltak az őszi hajtásoknál. Lehetett vagy száz darab, jól tartott szép bestiák, mik olyan értelmesen for­gatták a szemeiket, mintha örömteljes tudatában lettek volna a jól végzett feladatnak. Három lo­vas kisérte, vezette őket. Az utczán sétáló közön­ség biztatva szólitgatta, de nem hallgattak ez is­meretlen szóra, csak ügettek tovább , ellepve itt­­ott a járdákat s egy-egy hirdető padon hagyva az anooce nyomát, hogy a kutya csak kutya ma­rad akkor is ha szalonára hizlalják. Az ebeket elvitték a lánczhidon át a déli vaspályáig, hol vagyonokba lettek elhelyezve és Ujszöcsre szál­lítva, onnét pedig Tatába mennek hol kipihenik az őszi vadászat fáradalmait­. — Az utczai támadások nagyon gya­koriak a fővárosban. Pislogó lámpafénynél, sötét­ségszaporító gázmécsesek derengő világánál jól esik a vásott testnek a heves öklelözés. Ma reg­gel három órakor is W­esz János „volt“ bérko­csis a király utczán bizonyos Breitner Ferencz bérkocsis által megtámadtatok. Mig küzködtek, Gyulay nevezetű kismező-utczai kávés, Weiszt

Next