Egyetértés, 1878. január (12. évfolyam, 1-31. szám)

1878-01-13 / 13. szám

takozása daczára, kinek, úgy lászik, őrizetére volt bízva, ezt is letéptem. A Bréda téren már bérkocsik álltak, intettem az egyiknek. Lakásom nem lévén messze, nem bírtam ellenállani a kísértésnek, haza­hajtattam. Portásom, a­mint meglátott, meglepetésében felkiál­tott. — Ön az, uram ? kérdé meglepetve. Ma éj­jel keresték, el akarták fogni. Nem szobájába mentem, ki még az ágyban feküdt, de már nem aludt; ő beszélte el nekem a történteket. Tizenegy órakor lefeküvőn, félórával éjfél után félálmában férfihangokat vélt hallani; eleinte nem nagyon ügyelt reá, és tovább szándé­kozott aludni, de a beszélgetés meg nem szűnvén, fölemelkedett ágyában és csöngetett. Izidor belépett. — Van itt valaki? kérdé­sem. — Igenis, asszonyom. ■— Kicsoda? — Valaki, ki az úrral óhajt beszélni. — Az úr nincs honn. •— Én is mondtam, asszonyom. ■— Nos? Azon ur még­sem akar elmenni? — Nem, asszonyom. Azt mondja, hogy ok­vetlenül beszélnie kell Hugo Victor úrral, és hogy megvárja. Mialatt Izidor, a hálószoba ajtajában állva, úrnőjével beszélgetett, a küszöbön egy kövér ide­gen jelent meg, ki felöltője alatt fekete öltönyt viselt. Nem észrevette, és kérdé: — Ön keresi, uram, Hugo Victort? — Igenis, asszonyom! — Nincs itthon! — Engedelmével, asszonyom, megvárom! — Nem fog haza­jőni! — Okvetlenül beszélnem kell vele! — Ha valami fontos közölni valója van, bát­ran reám bízhatja; én közölni fogom vele. — Személyesen kell vele beszélnem! — De miről van szó? Talán politika? Az idegen nem válaszolt. — Tud ön e tekintetben valami újat ? kérdé­zem. (Folytatása köv.) élénk, mint múlt héten, mivel a politikai viszo­nyok sem eladót, sem fogyasztót nagyobb üzlet­kötésre nem bátorít. Bel- és külföldön, különösen Angolországban tartós kereslet nyilványul finom és közép liszt iránt, míg hazai vevőink kenyér- és fekete liszt tavaszra szállítására igen készségesen vállalkoznak. Takarmányliszt, nevezetesen finom korpa jól kelt és szívesen vétetett jobb ár mellett is.­A hét végén átlagosan jegyezzük : 0 sz. 23.50, 1 sz. 22.75, 2 sz. 32.25, 3 sz. 21.50, 4 sz. 20.80, 5 sz. 19. 60, 6 sz. 17.70, 8 sz. 12.60, 8>/. sz. 11 f. 8s/1 sz. 9.50, finom korpa 4.40, durvább 4.25 pr. 100 kilogramm zsákostul Pesten. Hüvelyesek és termények. A lefolyt héten hüvelyesek forgalma ismét csekély jelentőségű. A csekély helyi fogyasztás fedezésére is a gyéren je­lentkező vidéki megbízások teljesítésére szorítko­zott az ü­zlet, így hiányzik az élénkség az üzlet­forgalomban. Lencse: nem igen keresett 9—12 forint, stokeraui 21—23 írt, borsó élénktelen üzletű, magyar áru 10—12 frt, stokeraui 17 frt, legin­kább eladatott fuldaut hámozott 18 frton és kül­földi 23 frton. Bab nagy fehér áru renyhe irányzatú, mi­vel kivitelre szánt áru is eladásra került, néhány szállítmány IQ­L—107» forinton kelt el; a kínálat ezen árak melett maradt, aprószemű hiányzik 12— 127a fton állapodott az ára. Köles meglehetősen kínáltatik, legjobb első rendű 7 ittal kínáltatott, csekélyebb minőségű 6—67* fttal került eladásra. Köles - kása,5 több rendbeli szállításban került malmoktól piaczra, 10s/4—11 fttal, silányabb minőségű 10 ft. helyre szállítva 117a—117a ft. Bükköny csekély üzletkötésre jutott, ára 6V­7 ft. Kendermag jól keresett, készlet nem igen található és ez is szilárd kéznél van, alig nehány mázsa lett felszállitva és 12—127a írtjával szívesen megvették. Mohar jobban keresett, 11—117a frton elkel. Lenmag folytonosan felszállittatik kisebb részletben, melyek 137­—14 frtot eredményeznek. Kömény 39—40 frt. M­á­k­szürke 26 frt, kék 28—30 frt. Disznózsír. E hét sem hozott lendületet az üzletre. A felhalmozódott készlettel szemben a fogyasztás csekély, elannyira, hogy a vételkedv egészen elbénul. Árak 58— 597a hordó nélkül és 61—617a frt. hordóstul. S­­­alon­na fehér 52 frt,­­füstölt 61 frt. Sertéspiacz a sertéshizlaló részvény társulat jelentése. Noha Szerbia e héten ünnepei miatt nem szállított fel semmit, az árak mégsem bírtak meg­állapodni, mivel magyar falu nagy mérvben piaczra hozva, uralkodott a vásáron. Két nagy vásár van kilátásban, tulajdonosok tehát eladásra igen haj­landóknak mutatkoztak, sok került vevőhöz árjegy­zésen alul is. A 260 db makkon hízott 140 kilo­gramm nehézségben 48 krral 45 kilogramm és 4% levonása mellett adatott el. Árjegyzék következő : magyar 44—51 kr., oláh 41­—43 kr., tüskés 39— 43 kr., vidéki 43—46 fa. Takarmányárak: régi ten­geri 8 ft, uj 7 ft 20 kr, árpa 7 ft 50 kr, készpénz fizetéssel. Állomány, múlt hétről maradt 51.090 db, felhajtatott alföldről 8990 db, Erdélyből 580, Oláhországból 210, Barcsról 410, magy. államvas­pályán 560, össszesen 10750 db. Elhajtatott felföldre 350, Bécsbe 4120, Prágába 930, Oder­­bergnek 1140, Maincz és Frankfurtba 1290, Rutt­­kán át 1440, budapesti fogyasztás 2620, kőbányai henteseknél 160 db, összesen 12050 db; marad állomány 49,790 db, melyekből 10,690 db a rész­vény-szállásokban van elhelyezve. B­é­c­s­i v­á­s­á­r­o­n 4192 db volt felhajtva, az üzlet pang, 45—46 frt nehéz áru, közép nehéz 38—44 frt., süldő 32­ i—40 frt. Drezdai vásá­ron 714 vidéki sertés 54—57 filléren és 478 magyar fajú 52 filléren kelt. Berlini vásár felette rész hangulatban folyt, fel volt hajtva 6886 drb 16 tallér árban. Gyapjuvásári jelentés. (Baumann Tódor czég jelentése.) A lefolyt héten készletben fekvő gyapjú nem lett eladva. Következő nagyobbrendű szállításra köttetett már eddig szerződés a birto­kosokkal : 300 bécsi m. Csornai apátság 100 frt 1 arany. Szeszüzlet. A lefolyt héten az árak tekintetében a szeszüz­let épenséggel nem javult, jóllehet, hogy a fogyasz­tás emelkedőben van. A kereslet kissé élénkebb, az árak azonban azért nem emelkednek, mivel az eladók tetemes készletek fölött rendelkezvén, kény­telenek a vásárlók által szabott árakhoz­ alkalmaz­kodni. A legutóbi jegyzések: Régi módú élesztős hordó m. 34 frt, ujmódú és b­u­r­g­o­n­y­a­hordó m. 32 frt 100 liter százalékonkint. Az értéktfesdéről. — jan. 12. E héten az értéktőzsdén a hausse uralkodott. A forgalom már a hét elején igen kedvező lendü­letet vett, a hangulat minden tekintetben kedvező volt. E körülmény a napról-napra több valószínű­séggel közeledő­ béke esélyén alapszik. A tegnapi harcztéri döntő hírek folytán most, a hét végén különösen óriási arányokat öltött az emelkedés, melyet még előmozdított a Bécsből érkezett tudó­sítás, mely az ottani tőzsdéről is nagy hausset je­lentett. Az emelkedő irány a hét közepe táján lett megzavarva az által, hogy a külföldi piaczokról eredő csökkent árjegyzések, a mi tőzsdénken is árhullámzásokat idéztek elő, a­melyek azonban mulékony természetüeknek bizonyultak, s nem voltak képesek a tőzsdeüzletet kedvező jellegéből kivetkőztetni. A forgalom az egész héten át ked­vező volt s úgy az üzérkedésnek, mint a befek­tetési üzletnek tág tért nyitott, az á­r­f­o­l­y­a­m­ok a papírokról­ javultak, mi a valuta némi ha­nyatlást mutat fel. Ezüst kevéssé emelkedett, az arany igen csekélyet bár, de valamit vesztett a legutóbbi jelentésünkben jelzett árfolyamából : Galena-tőzsde. Csekély kínálat és gyenge vé­telkedv mellett a mai tőzsdén gabnában nagyon csekély forgalom jött létre. Az árak nem változtak. Hivatalosan feljegyzésre egy kötést sem jelentet­tek be. A határidő-üzletben az jegyzések kö­vetkezők: Búza tavaszra 10.76—10.80, zab tavaszra 6.70—6.75, tengeri, bánsági május—júniusra 7.22 —7.27. Értéktőzsde. A mai előtőzsdét officiosus la­pok czikkei igen kedvezőtlen hangulatba ejtették; a vásárlástól tökéletesen hiányzott minden kedv, értékesítéseket pedig lényeges nyomást gyakorol­tak az árfolyamokra; osztr. hitelrészv. 220.80-ig m. hitelrészv. 206.25-ig csökkent, zárlatkor azon­ban valamint javult a hangulat és oszt. hitelrészv. 221.50-en, m. hitelrészv. 205.75-ön maradtak. A déli tőzs­di­n4 ismét kedvező hangulat emelkedett túlsúlyra, az irány emelkedő­ fordulatot vett, oszt. hitelrészv. 222.10—223.60-ig magy. hi­telrészv. 208.50.-ig voltak forgalomban. Magy. aranyjáradék 91.50—91.75-ön, m. keleti vasút 11. prioritások 73.50-en, magy. sorsjegyek 76.75- ön, szőlőválts. kötv. 81-en keltek. Helyi ér­tékek közül egyes malmok és pesti közúti vasút része. keresettek voltak, és eladók hiánya folytán üzlet nélkül maradtak. Valuta igen lanyha; busz frankos aranyok 9.51-en, markjegyek 58.85— 58.75- ig hozattak forgalomba. Bécsi üzleti tudósítások. Bécs, jan. 12. (Az „Egyetértés“ távirata.) Búza tavaszra 10.85—10.90; tengeri máj.—jan. 7.60—7.65; zab tavaszra 7.35—7.40 ;rozsm.8.40— 8.50 ; kereskedelmi zab 7.05—7.20 ; ó tengeri 8.75- 8.80; uj tengeri 8.10—8.20. Bécs,jan. 11. (Az „Egyetértés“ távirata.) A tő­zsde ma ingadozó irányban indult meg, utóbb azonban a hangulat, megszilárdult s na­gy haus­se mellett a zárlatnál élénk üzlet fej­­l­ő­d­ö­tt k­i.Oszt. hitel (indult 220.25) 221.50— 222—75, magy. hitel 207.—, rente 63.80, arany rente 74.95, oszt. ,államvasut 257.—, húsz fran­kos arany 9.517«. Mamburg, jan. 12. (Terményüzlet.) Búza szi­lárd, april—májusra 209. —, május—junisra 211., rozs april—májusra löp, május—júniusra 151.— . B­e peze o­la­j május 74.50, szesz januara 40, februárra 40­50, april—má­jusra 41.—, május—junius 41.50 l­ondon­, jan. 12. Búza változatlan ; olaj 86’/, sír. búza 31.280; árpa­­ 1320, zab öl 980. Páris, jan. 12. (Gabnaüzlet) (Zárlat.) Liszt 6 márka, folyó hóra 68.26, februárra 68 —, marcz.—áprilisre b8.—, marcziustól négy hónapra 68.—. — Kepereolaj folyó hóra 102.25. februárra 101 60, márcz.—áprilisre 100.—, májustól négy hónapra 97 25. — Szesz folyó hóra 68.50. februárra 59­—, májustól négy hónapra 60.50. — Czukor finomított. —. , Bécs, január 12. Hitelrészv. 221.40 Galicziai 246.60 Államvasut 266 60. Kente 63.80. 1860-as 118.75. 1864-es 137.75. Ezüst 103 65. London u­S.60. Unic-bank—. Általános épitőbank —.—. Angol-Osztrák 97.—. Lombard 76 50. Tramvay —.—. Hitelsorsjegy 160.—. Napoleon d’or 9.50.— Arany 5.61.— Frankfurt 58.--. Porosz pénzutalvány 68.70. Török sorsjegy 14.—. Angol Spitóbank —.—. Bécs, január 12. Magyar földteherm. kötvény 78.80 Salgó-Tarján 81.- -. Magyar hitel 207.— Magyar zálog­levél 93.— Erdély 106.69. Magyar keleti vasút 68.­­Magyar sorsjegy 77.—. Magyar földhitel 9— Magyar vasúti kölcsön 98.76. Anglo magyar —. Franko magy. bank —. Alföld 115.— . Magyar északkeleti vasút 110.50 Kel.­vasuti elsőbbségi kötv. 62 75. Tiszai vasút 173.50 Municipal-bank 19.- . Részvén­y­tár­­sulatok és szövetkezetek' Mihók Sándor, a „Magyar Compas“ évkönyv ismert nevű szerkesztője a magyarországi részvény­­társulatokról és szövetkezetekről 1877-ről a követ­kező statisztikai adatokat közli: I. Bank- és hitelintézet: 1876 végére volt Budapesten 16, a vidéken 100, összesen 116 Horvát- és Tótországban 6, főösszeg 122, továbbá az osztrák nemzeti bank 9 fiók intézete.­­ Fel­számolás alatt Budapesten 4, a vidéken 5, Csőd alatt Budapesten 1, összesen 10, 1877-ben alakult­­. Marad 1877 végével: Budapesten 15, a vidé­ken 98, összesen 113, Horvát- és Tótországban 6 főösszeg 119, II. Takarékpénztárak: 1876. végén volt Budapesten 5, a vidéken 305, összesen 310. Hor­­vát- és Tótországban 31, főösszeg 341. Csőd alatt állott Budapesten 1, felszámolás alatt a vi­déken 1. Horvát- és Tótországban 1, összesen 3. 1877-ben alakult 1, az első karansebesi 30,000 frt alaptőkével. Csőd alá került 1, a lugos-karansebes­­reschitzai 100,000 frt alaptőkével. Véglegesen le­számolt 2 a „szent-tamás-turiai“ és Horvát-Tótor­­szágban A „kopreiniczi“. Marad 1877. végén: Budapesten 5, a vidéken 305, összesen 219. Hor­vát- és Tótországban 31, főösszeg 841. Csőd alatt Budapetten 1, a vidéken 1, összesen 2. III. Szövetkezetek: 1876. végén volt Budapesten 16, a vidéken 156, összesen 172. Hor­­vát-Tótországban 6, főösszeg 178. Leszámolás alatt Budapesten 1, 1877-ben alakult: Budapesten 3, a vidéken 9, összesen 12, Horvát és Tótországban 2, főösszeg 14. Marad 1877. végén: Budapesten 19, a vidéken 165, összesen 184, Horvát és Tót­­országban 8, főösszeg 192, pénzmiveletekkel fog­lalkozó szövetkezett. Leszámolás alatt Budapesten 1, (takarék- és előlegezési egylet.) Biztosi­tó intézet­ek: 1876 végén volt Budapesten 6, a vidéken 5, összesen 11, — Fel­számolás alatt Budapesten 4. 1877-ben csőd alá jutott Budapesten 1 (Orion) a vidéken 1 (Victo­ria.) Beolvadott a Haza a Tiszába. Marad, 1877 végén: Budapesten 4, a vidéken 4, összesen 8. — Idegen országbeli biztositó intézetek Budapes­ten 16. — Csőd alatt Budapesten 1, a vidéken 1, leszámolás alatt Budapesten 4, összesen 6. V. Iparos részvény­társulatok: a­ Gőz- és műmalom 1876 végén volt Bu­dapesten 9, a vidéken 3, összesen 40, Horvát és Tótországban 1, főösszeg 41. Ezek sorában 1877- ben változás nem történt. b) Építő és anyag-gyári társulatok 1876 végén volt Budapesten 5, a vidéken 8, összesen 13. Leszámolás alá jutott 2, marad 1877 végén Budapesten 5, a vidéken 6, összesen 11. c) Iparos r. t. 1876 végén Budapesten volt 16, a vidéken 21, összesen 37, Horvát és­ tótor­­szágban 6, főösszeg 43. — Ezek sorában 1877- ben csak annyiban történt változás, hogy a Bécs­­ben fenállott, „horvát-steierhoni fénykőszén­bánya r. t.“ székhelyét Budapestre tette át. d) Vegyes természetü r. t. 1876. végén Bu­dapesten volt 8, a vidéken 18, összesen 26. 1877-ben alakult; Budapesten 1 (a lótenyész­tés emelésére alakult r. t. 10.000 frt) a vidéken 2, (a­ győri Lloyd r. t. 83.000 frt és a palánka­­iiloki gőzkomp r. t. 50.000 frt alaptőkével.) Marad 1877. végén, Budapesten 9, a vidé­ken 20, összesen 29. e) Idegen országbeli r. t. fiókintézet: 1876. végén Budapesten volt 2, a vidéken 7, összesen 9. Leszámolását 1877-ben mondotta ki a debreczeni kő- és könyvnyomda, és a szegszárdi borkereske­­dési r. társulatok. Előző évekből c­sőd alatt áll Budapesten 1, leszámolás alatt Budapesten 8, a vidéken 7, összesen 16 r.­társulat, VI. Vasutak) és egyéb közlekedési v­á­ll­a­l­a­t­ok : Ezek létszámában a „magyar Compass“ 1877. évi V. folyamában kimutatott beosztás szerint 1877-ben változás nem fordult elő. A leszámolás alatt állott „egyesült magyar gőzhajózási társaság“ leszámolását véglegesen befejezte. A fővárosi közraktári nagybizottság. Ma Kammermayer polgármester elnöklete alatt összeült, hogy a magyar általános hitelbank ajánlata fölött döntsön, mielőtt azonban a fő­tárgyra átért volna, a négyes albizottság jelentését a közm. ministeriumnak a rakpartot és talajfel­­töltést illető­ leiratára nézve, s a gőzmalmok és kereskedők kérvényét hallgatta meg. A négyes bizottság, mely a végett volt ki­­küldve, hogy a ministeri leiratban a feltöltés és partépités teljesítését, illető pontokra véleményt adjon, felirat alakjában adta be jelentését s a lei­rattal szemben javallja, hogy a város a minister kívánalma szerint fogadja ugyan el a partépités költségeinek előlegezését 700,000 frt erejéig, de abba ne egyezzék bele, hogy a ministerium ezen előlegért 5% évi kamatot fizessen, hanem akkorát mekkorát a főváros e czélra fölveendő kölcsöne tekintetében a hitelező irányában magára vállal; — a tulajdonjogot illetőleg a főváros ne kifogá­solja, hogy a kormán­nyal kötendő szerződésben az a fővárosi pénzalapot illesse és a terület köz­­tárházi czélra átengedésének határideje annyi időre kötessék ki a hány évig ott a köztárházak állnak. A bizottság ily értelemben fog a közgyűlés­hez jelentést tenni s a feliratot felküldendi a mi­­nisteriumhoz. Ezután­­ felolvastatott a budapesti mal­mok (Victoria, Hengermalom, Concordia, molná­rok és sütök gőzmalma, Első budapesti gőzma­lom, Pannónia és Erzsébet), beadványa, melyben üzletemberekhez méltón, gyakorlati szempontból, erős érvekkel támogatják azt az irányt, mely a budapesti gabona kereskedelem fölvirágzását csak az e­l­e­r­t aor r­ends­ze­r alkalmazásával hiszi esz­közölhetni, s mely irány M­e­i­g­g­s és C­h­u­n­c­h angol czég komoly ajánlatának érvényesülését kí­vánja s kéri, hogy a közraktárak egyelőre csak rész­ben építtessenek ki, s a kiépítésnél a vegyes rendszert vegyék alapul, vagyis az elevátor és tárházak combinált tervét vigyék ki s honosítsanak meg oly tárházi rendszert, mely a gyakorlati igé­nyekhez képest viszonyainkhoz mérten a legjobb­nak bizonyul. E kérvényt támogatta 26. helybeli kereskedő beadványa is, alaposan kimutatva azon veszélyt, melylyel a hitelbank ajánlatának elfoga­dása járna a kereskedelemre nézve, mert egy com sortium monopóliumává tenné az egész tárházi kedvezményt. A bizottság e két beadványt tudomásul vette annál inkább, mert mindkettő azon a téren mo­zog, a­melyen a bizottság kezdettől fogva, s maga a törvényhatósági képviselet is t. i. a vegyes rendszerén, melyet valósítani Meigg és Church vállalkozott. Ezután a bizottság áttért az ülés tulajdon­­donképi tárgyára, a 6-os bizottság jelentésére. A jelentés felolvasása után, többen emelnek szót, mind a czég ajánlatának elfogadhatósága, mind pedig annak elfogadhatlansága mellett. Ez utóbbiak a többi mellék­okok elhagyásával, mint fő érveket hozzák fel: A Meiggs és Church czég az építkezési költségeket roppant nagyra teszik ugyanis az elevátor felállítását fából 27« millióra vasból pedig 3 milliónál többre ; 2) a czég válla­latát egy részvénytársulat kezébe akarja átadni a miáltal a város minden biztosítéktól meg lenne fosztva; 8) a czég által követelt 150,000 frt sub­­ventió aranyban, igen nagy subventió, mert ha az építkezések 5 millióba kerülnek, akkor a subventió ennek S °/0-t, ha pedig 8 millióba, akkor a 5%-t teszi; 4) a városnak nem szabad bizonytalan pénz­kötelezettséget vennie magára, amilyen volna pe­dig a 150,000 frtnyi subventió aranyban; 1 A. Meiggs és Church czég ajánlatának elfo­gadhatósága mellett szólalván fel többen, felemlí­tik, hogy : 1. A négy évi időszak alatt egyedül e c­ég adott be konkrét javaslatot, s hogy a halasz­tás által nagyon kön­nyen megeshetnek, hogy városnak 10 év múlva sem volna elevátora ; a részvény­­társulatok ez ajánlatot pártolók szerint épen nem ve­szélyes, mert vannak még jó hitelű társulatok is, s vé­­gül­a Meiggs és Church czég ajánlata ezek szerint an­nál inkább pártolandó, mert a közraktárakat ép oly költséggel ígérik kiépíteni, a­mennyire annak ki­építését a hármas bizottság előirányozta. Még többen is kívántak ez ügyhöz szólani, de az elnök az idő előre­haladottsága miatt az ülést hétfőn d. u. 4 órára halasztotta. Vidéki­ piaczok, Kecskemét, jan. 11. (Az „Egyetértés“ hiva­talos tudósítása.) Mai hetivásárunk kevés forgalmat mutatott fel. Valószinűleg az ut toszasága gátolta az eladók bejövetét. Tegnapelőtt eső esett s a viz megfagyván rendkívül bajos a síkos utón barom­mal járni. Tiszta búza mm. 76—78 kilogr. 9.80— 10.40, elegyes búza mm. 73—74 kil. 7.45—8.10, rozs mm. 70—72 kil. 7-7.08, árpa 60-62 kil. 6.90—7, zab mm. 36-40 kil. 0—6.50, kukoricza mm. 68—70 kil. 7—7.10, köles mm. 5.50—6, burgonya mm. 1.80—2.10. Arad, jan. 11. (Sze­szü­zl­e­t.) Szeszáru nagy­ban 30 frt 50—31 frt hordó nélkül, részletben 31 frt 27—31 frt 50 hordó nélküli 33 frt­ 33 frt 25 kr hordóstól pl. 100 liter%. Győr, január 11. (A győri Lloyd üzlet jelen­­tése.) A mai gabona üzlet csendes hangulatban vette kezdetét. Búza mely iránt külföldi megbí­zatások nem jelentkeztek és a fogyasztásra nézve is igen gyenge vételkedv mutatkozott, lanyha irá­nyú volt és múlt heti árait csak nehezen birt megtartani. Eladatott mintegy 10 vasúti kocsira való győri búza 77.85 és 78.31 klgr.­mmázsánkint fit 11.40 és 11.45; továbbá bácskai 73.14—75.12 klgr­­mmázsánkint frt 11 —10, bánáti 77.40—77.85 klgrmos 11.80—12. Rozs gyenge forgalom, meg­­tartá múlt heti árait. Eladatott 800 mm. 77.30 klgrmos 8,22 V ®. Árpából a középminőségüek hiányzanak, míg ellenben jobb minőségűek szilárd kezek között tartatnak és magasabb áron kínáltat­nak, mivégből a forgalom is, daczára a jó vétel­kedvnek, jelentéktelen maradt, eladatott 1000 mm. 64.65 kigramos 9.50. Zab gyenge forgalom és a csatorna áru minőség szerint 6.50—6.80 kirórt fizettetett. N.-Várad, jan. 8. Egy hekt. tiszta búza 1. ősz. 8.20, 2-od r. 7.35, 3-ad o. 7 frt, kétszeres búza 1. o. 6.12, 2-od r. 5.56, 3-ad o. 5.20, rozs 1-ső rendű 4.90, 2-ad r. 4.42, 3-ad r. 4.10, árpa 1-ső r. 4.20, 2-od r. 3.71, 3-ad r. 3.40, zab 1-ső r. 2.56, 2-od r. 2.20, 3-ad r. 2 frt, tengeri 1-ső r. 4.80, 2-od r. 4.50, 3-ad r. 4.30, borsó 12.50, lencse 12.50, bab 8.50, köleskása 10 frt, burgo­nya 2 forint. Vegyes közlemények. A tervezett autonóm­ vámtarifa ellen az or­szágos magyar ipar-egyesület kitünően indokolt s gyakorlati szempontból ejtett vizsgálódás után, szakosztálybeli komoly eszmecsere alapján (egyút­tal szigorúan bíráló) kérvényt intézett a képvise­­lőházhoz, melynek ez a konklusiója: „Miután a képviselőház elé­­ terjesztett tarifa a kívánalomnak még nem felel, sőt , a szabad k­e­r­eskedelmi irány elvetésével a leghatáro­zottabb módon a protectionismus felé czé­­lsz; és pedig : 1. az által, hogy a Magyarország által a legnagyobb mértékben fogyasztott behozatali iparczikkek vámját tete­mesen felemeli, és pedig nem csupán a megszüntetett 1868. évi angol pótegyezmény tarifájához, hanem az 1868. évi német kereskedelmi szerződés tételeihez képest is ; 2. az által, hogy a vámoknak aranyban szedését rendeli el, a­mi a létező viszonyok között maga is m­int­­egy 10—15"/C-os vámemelést jelent; 3. az által, hogy a tarifatörvény III. czikkében fog­lalt 16 °/„ és 5 °/C-os retorsionális és differentiális vámokat statuálja, a­mi természetesen egyes és talán ránk nézve nagy fontosságal bíró államokkal szemben ugy­anily száza­léknyi új vámemelést von maga után. Miután továbbá — a­mi mindezeknél fonto­sabb — a tarifa szabad kereskedelmi politikának té­nyezőjét és folyományát képező szerződéses rendezéssel szakítva az autonóm rendezés alapjára áll, és ez­által az osztrák iparnak nyújtott protection felül a kisállamokkal való nemzetközi forgalmunkat a legnagyobb veszélyeknek teszi ki : azon kérelemmel fordulunk a képviselőházhoz , hogy eme tarifát elvetni méltóztassék“ stb. Korizmics László a Nemzetgazdasági szemle múlt évi utolsó füzetében egy tanulmányt tett közzé :A pénzügyi vámok“-ról. E tanulmány most külön füzetben is megjelent. Erősen har­czol a vámok behozatala mellett s azt­­ bizonyítja, hogy nemcsak a speciális magyar érdekek, hanem az osztrák köz­­gazdasági és pénzügyi viszonyokra vetett tekintet is meggyőzik őt arról, hogy azok elfogadása a mo­narchia mindkét felének érdekében áll. A keleti vasút végleges és tényleges egye­sítése a m. kir. államvasutakkal a legutóbbi meg­állapodás szerint f. évi márczius hó 1-re van ki­tűzve. — Az e tárgyban kiadott min. rend. a ke­leti vasút összes tisztviselőit a magyar kir. állam­vasutak szolgálatába helyezi át, — minthogy azonban a keleti vasútnak felette sok idegenajku, s különösen sok cseh tisztviselője van, kik a ma­gyar nyelvet sem bírják tökéletesen, s így a­z államvasutak szolgálatába át nem tehetők, — az intéző körök ezek végkielégítéséről gondoskodtak, mely tárgyban a keleti vasút igazgatósága most dolgozik a minisztériumhoz felterjesztendő végki­elégítési javaslaton. Kvassay Jenő cultur­mérnök úr a tavaszi munkálatok bekövetkeztéig, hetenként kedden, dél­után 5 órakor a köztelken előadásokat fog tartani az öntözésről és vizlecsapolásról, mely előadásokra az orsz. M. Gazd. Egyesület tagjai, valamint az érdeklődők meghivatnak. Az osztrák-magyar vasúti igazgatók közös értekezlete tegnap ülést tartott, melyen az osztrák észak-nyugati vasút igazgatója elnökölt. A napi­rend tárgyai már közzététettek, ezek a 3-ik pont kivételével el lettek fogadva. A 3-ik pont tárgyalja az 1877. évi november 8-iki igazgatói tanácskoz­­mány határozatának keresztülvitelét, e tárgyban eszközlendő további intézkedéseket, vonatkozva az osztrák-magyar forgalomban megállapítandó egysé­ges kocsi kölcsönzési díjjegyzék szabályzatra, pontra nézve nem tudtak megegyezni; végre a ki­­­sebbségnek június 30-ig terjedő véghatáridőt en­gedtek, ezen napig hozzájárulhat az egyezmény­hez és beléphet a szövetkezetbe. A temesvári kereskedelmi és ipar­kamara az autonom­ vámtarifa ellen szintén erélyes feliratot intézett a képviselőházhoz. Felhívás az orsz. magy. iparegyesület disz­­érmei tárgyában. Az egyesület diszérmei tekin­tetében közzétett pályázati felhivás határideje,mely 1877. év deczember 31-én lejárt, 1878. évi ja­nuár hó 31-ig meghosszabbittatik, és e végből fel­hivatnak mindazok, kik az említett érm«k egyikét elnyerni óhajtják, hogy kellőleg felszerelt kérvé­nyüket az említett határidőn belül az orsz. magy. iparegyesület igazgatóságához. Budapest IV. Ká­­roly körut 10. sz. alatt benyújtsák, mivel később érkezett beadványok figyelembe vétetni nem fog­nak. A­mi a kiosztandó érmeket illeti, erre nézve megjegyezzük, hogy önálló iparosok számára három rendbeli érem adatik, és pedig: I. Ezüst diszérem oly iparosok számára, kik valamely uj iparágat vagy uj ipari eljárást Magyarországon sikeresen meghonosítottak. II. Ezüst disz érem oly ipa­rosok számára, kik iparukat korszerű beren­dezés által oly fokra emelték, hogy a külföldi hasonló­­ ipartelepeivel versenyezhetnek. — III. Ezüst disz érem oly iparosok számára, kik iparukat művészeti irányban fejlesztik, s e tekin­tetben figyelemreméltó sikert felmutatni képesek. — Továbbá figyelembe véve, hogy az ipar eme­lése nagy­részt a munkásosztály jelességétől függ, munkásaink szorgalmának, kitartóságának és elő­­törekvéseinek előmozdítása czéljából a jelességük által kitűnő munkások számára szintén részint ezüst, részint bronz érmek adatnak. — Bővebb értesítés az egyesület igazgatóságától nyerhető. Napirend január 13. Naptár- Vasárnap. Kath­. : Veronika. Pror. • Vid, Görög- Orosz : 1. Jan. 1878. Napkél 7 óra 46 perczkor. Nyugszik 4 óra 32 perczkor. Múzeumban nyitva van a régiségtár d. e. 9 órától d. u. 1 óráig. Honvédelmi miniszter fogad d. s. 10 órától d. u. 2 óráig előleges bejelentés mellett. Népnevelők egyesületének közgyűlése d. e. 10 órakor a­­ zukor-utczai iskolában Fény»3 korcsolyázó ünnepély a városligeti jégen d. u. 4 órakor. Nagy álarczos bál a vigadóban. Keresk. if­. segély egyletének gyűlése d. e. 11 órakor. Ipar múzeum kiállítás d. e. 10 órától 12 óráig d. u. 2— 4 óráig Eszterh­ázy képtár d. e. 9 órától d. u. 1 óráig. Orsz. tanszer muzeum kiállítása d. e. 10 órától d. u. 4 óráig. Orsz. képzőművészet társulat kiállítása d. e. 10 d. u. 2 óráig. Állatkert nyitva egész nap. Magyar daltársulat előadást tart a „Komlókert­ben“ este 8 órától kezdve. A kis lottó húzásai: 600 „ Szt.-mártoni apátság 98 „ 1 „ 500 „ Zirczi apátság 111 „ 1 „ 120 „ Váczi püspökség 100 „ 1 „ 400 „ gr. Apponyin Károly 131 „ — 300 „ Piarista szerzet 133 „ — 240 „ b. Barkóczy 132—142 „ — 600 „ gr. Sándor Móricz 143 „ — 250 „ gr. Hunyadi Imre 150 „ — 240 „ gr. Zichy F. 105-120 „ — 140 „ gr. Szapáry Gyula 95 „ — 220 „ gr. Zichy J.lengyeltóti 150 „ — 150 „ gr. Zichy Y. F. 120—180 „ -120 „ b. Wenkheim Ladány 120 „ — 500 „ Stametz, Kisszállás 112 „ — 600 „ gr. Eszterházy, Pápa 109 „ — 300 „ Biederman Gustáv Mocsgó és Üszögh 145 „ — 250 „ b. Baídácsy 48 „ — 120 „ gr. Andrássy Gy. 105-115 „ — jan. 5. jan. 12. II. Magy. kincst. utalványok 111.50 114.— „ vasúti kölcsön kötv. 98.50 99.50 „ sor."jegykölcsön 74.75 77.25 „ földteherment. kötv. 78.— 79.— „ szőlőváltsági kötv. 79.25 81.50 I. Magy. bizt. részvénytársaság 1650.­—­ 1700.— Pesti bizt. részvénytársaság 68.50 68.— Magyar északkeleti vasút 106.50 110.50 Pesti központi vasút 147.— 149.— Ált. magyar h­itelbank 8.— 9.— Pesti kereskedelmi bank 520.— 522.— I. hazai takarékpénztár 2280.— 2280.— Orsz. közp.­­ 76.50 79.50 I. Budapesti gőzmalom 920.— 920.— Concordia „ 377.— 377.— Erzsébet „ 203.— 206.— Lujza „ 178.— 184.— Molnárok és sütők „ 320.— 330.— Hengermalom „ 600.— 600.— Pannónia „ 1000.— 1010.— Viktória „ 298.— 310.— Athenaeum nyomda r. társ. 250.—• 250.— Ganzféle vasöntöde 145.— 157.­— M. földhitelint. záloglev. 93.25 93.50 20 frankos arany 9.57 9.51 Cs. k. arany 5.65 5.61 Ezüst 104.— 103.75 Osztrák hitelbank 197.75 209.50 „ 1864. sorsjegy. 136.— 137.— 1 1860. — 112.50 113.50 Osztrák államvasut 252.— 257.— Alagút 58.50 58.50 Budapest 69 64 54 70 51 Liucz 49 57 52 27 14 Trieszt 76 29 76 38 36 33TAcLa.pesgtI © ssLp.la.po2E. Vasárnap, január 13-án. TŰZETI SZÍNHÁZ KÉP SZÍNHÁZ. ^ ? 8 Ó K, Soldosné L. mint vendég. Eredeti vígjáték 8 felv. Személyek: A Sárga CSÍkó. sr* ssr* landa Felekiné Személyek: s ° rr ?rnD­ ényi Bakaj Tihanyi delio Újházi o Tr x r­ngela K Jászay M. cso­ba­töri ibrirma Vizváry . , írta Benedek L. f*““ Bartényiné “is sirTM1' ar-’1 Ik nr, 0 7IKH1 a7 Harasztos Kovács I. VAR-SZINHAZ. Bóltos lesig Selymesi A csapódtál­. Csárdás Horváth Ogjáték 3 felvonásban. Kezdete 7 órakor. Kezdete 7 órakor. tagagmaBTiirWir-j1 ’VC.hTMW!HI3S!*miubm8hwi Sever Blanda Adolár Fidelio Angela Sobrinus Carlo Marietta Navarrai Vízállás és időjárás. Csávolszky Lajos felelős szerkesztő és kiadótulajdonos. Méter ■4 _______________________ | g Név szerint___0 Változik: Időjárás : * fölött alatt 2 Budapesten . . . 45 — áradt tiszta 2 Pozsonyban . . 1.26 — apadt száraz 2 M.-Szigeten . . 0.68 — nem vált. „ 2 Szatmáron ... 018 — „ száraz 2 Tokajban . . . 0.15 0.12 „ felhős 2 Szolnokon ... — 0.52 nem vált. „ 2 Szegeden . . . 0.61 0.31 áradt száraz 1 Aradon .... — 070 apadt száraz 1 Nagy-Becskereken 0.05 0.04 nem vált. száraz 1 Bezdánnál . . . 2.17 __ áradt „ 1 Verbászon . . . 1.78 — apadt _ 2 Eszéken . . . . 0.87 — „ száraz 2 Sziszeken . . . 115 _ áradt száraz 8 Hitrovitzon . . — _ apadt „ 8 Zimonyban... — __ „ „ 1 u­ Orsován ... — __ apadt „ 2 Barcson .... 0 82 _ áradt száraz Nyílt-tér. Budapesten még nem láttatott. IF­ ő-'trák­osI ■vig'Sid­ó vasárnap, 1878. január hó 18-án. A fővárosi szeretetház javára. ® Első nagy álarczosbál a termek tündéries ti­kördiszitós mellett. Belépít­ tlij 1 frt. — Jegyeit kaphatóit az ismert irodákban. Bemenet estve a pénztárnál 1 frt 50 kr. Pénztár nyitás 5-kor. Kezdete 9-kor A fővárosi szeretetház elnöksége. Nyílt levél. Folyó évi január hó 10-ik napján nyíregyházi dohánybeváltó-raktárban Faulhabe­r Xavér be­váltó hivatalnoknak rendetlen magaviselete és hi­bás mázsálása következtében sajnos botrány adta elő magát, melyből a fennt jelzett dohánybeváltó­tiszt könnyelműsége miatt provokatió történt. Ezen hivatalos közeg megfeledkezve kötelességéről egy nagy dohánytermelőt párbajra kihitte, mely el is fogadtatott a termelő ur által. Estve azonban, mikor a jelzett tisztviselő az általa tett kihívásra figyelmeztetett, és segédek ál­tal a dolog rendbehozására szólíttatott fel, meg­döbbenve az elkövetett hibán a legnagyobb készség­gel bocsánatot kért a megsértetttől, több tanú je­lenlétében, mely bocsánat meg is adatott, és az ügy békésen kiegyenlíttetett, melyet békepohár ál­domás követett magyar szokás szerint. Eközben azonban Hrezda Pál asztalunkhoz betolakodott, el kezdett henczegni és az egész bé­­kepohár-ivó társaságot sértegetni, és utoljára az egész társaságot egyenkint kihitta párbajra, anél­kül, hogy hozzá csak egy szót is szólt volna. Ma­­jos Ádám, ki a kihívást legelső elfogadta, a mó­dok is idő felől kívánt tisztába jönni. Az idő meg is határoztatok, január 11-én reggeli 9 órára. A kihívó ezt nagy fittyel tárczájába bejegyezte és alá is íratta a kihívottal erős fogadások mel­lett. Ezen henczegésre egy, az asztalnál üllő sem­leges ember felszólalt, figyelmeztetvén a száj­hőst a következményekre, és egyszersmid arra is, hogy ellenfelei ellenében a tett helyen szászszor is meg­szökik gyáván, ami meg is történt, mert a kitűzött kilencz óra után még kétnegyed várakozás után sem jelent meg a gyáva henczegő a meghatározott helyen, és így bebizonyította, hogy szájhős és gyáva. Mikor a kihivottak meg­unván a várakozást, először házánál keresték fel Hrezda P­á­lt, de hon nem találván őt, hivatalba utána mentek. Kérdőre vonatván a meg nem jelenésért, akkor hős­höz illő módon meglapulva engedelemért esde­­kelt, mint minden gyáva szokta tennni, ha em­berére talál­­t Kelt Nyíregyházán január 11-én. 1878. Kelemen Ferenc­, Tapp Gyula, Majos Ádám. Megjelent és az „Egyetértés“ kiadóhiva­­alában (himző utcza 1. sz.) kapható „UTOLSÓ BEBEX“ történeti regény 8 kötetben, irta Pétery Károly Ára ti 8 kötetnek 8 for­int.

Next