Egyetértés, 1878. január (12. évfolyam, 1-31. szám)

1878-01-14 / 14. szám

szélére. E vélemény uralkodik a képviselői kama­rában is, hol a felirati vita felette viharos volt, s mint tudva van, a kormány elleni bizalmatlansági szavazattal végződött. Tegnap egy jobboldali kép­viselő vissza akart térni e tárgyra. A gyűlés meg­nyitása után egy pristinai képviselő interpellálta a kormányt a vilajet-kossovoi események, s a szer­­bek és románok által kivívott sikerek tárgyában, kik egyesülni akarván, Rifaat pasának sokkal gyen­gébb seregét megsemmisítéssel fenyegetik. Ugyan a képviselő utalt a „Bassiret“ czimű lap egy czik­­kére, mely a katonai főparancsnokokat egyenetlen­séggel vádolja, s kimutatja, hogy ezen czivódás mily káros, s mennyire megnehezíti a védelmi há­ború folytatását. Beszéde végeztével felszólította a kormányt, hogy organizálja a vilajet-kassevoi nép­fölkelést, s igyekezzék a tábornokok között fenforgó súrlódásokat kiegyenlíteni. Az elnök felszólít a szónokot, hogy inter­­pellátióját adja be indítvány alakjában. Ezután heves jelenet fejlődött ki, a kormánynak szavazott bizalmatlanság alaki részét illetőleg. Egy smyrnai képviselő Adjia Ah­met, az ellenzék vezére kikelt a jobboldal ellen, s hevesen megtámadta a nagy­vezért, Edhem pasát és Mahmud Damatot. A ka­binet részéről különben nem volt senki jelen az ülésben. Adjia Ah­met beszéde folyamán annyira heveskedett, hogy az elnök több ízben megintette s fenyegette, hogy elvonja tőle a szót. „Önnek ehhez nincs joga,“ viszonzá a szó­nok, utalok ő felsége a szultán trónbeszédére, melyben felszólít, hogy szabadon nyilatkozzunk az államügyekről, mert e nyilatkozatok, csak az igaz­ságnak fognak használni. Ezzel folytatd beszédét, és az indítvány kér­déses része szótöbbséggel el is fogadtatott. E sza­vazás folytán a jobboldaliak közül 38 lemondott. A tribünök tömve voltak dragumanuk, hir­­laptudosítók és politikai nevezetességekkel. A ka­mara ellenzékeskedését nem jó szemmel nézik a palotában, s a jelek arra mutatnak, hogy a kamara ülései elnapoltatnak, sőt talán fel is lesz oszlatva. „Ilyen emberekkel lehetetlen bármily kormány,“ mondta volna Said pasa a szultán sógora. Csakis az akadályozhatná meg a kamara feloszlatását, hogy ezen intézkedés igen nagy elégedetlenségre adna okot az egész országban. A pénzügyi bizottságból. — jan. II. A képviselőház pénzügyi bizott­sága mai ülésében hitelesítvén az osztrák-magyar Lloyd-szerződés iránti törvényjavaslat tárgyában Wahrmann előadó által beterjesztett terjedel­mes és igen érdekes jelentést, tárgyalás alá vette a bizottság általános költségvetési jelentésében foglalandó pontokat. Zsedényi elnök előadja, hogy ez a kor­mány negyedik budgetje, s három évi költségvetés teljes eredménye fekszik előttünk. Évenkint tete­mes deficitek tükrözik vissza pénzügyi állapotain­kat. Szaló méltányolja a kormánynak az államház­tartás rendezésére irányuló törekvéseit, de nem hunyhat szemet azon körülmény előtt, hogy a tényleges deficitek évenkint tetemesen fölülmúlták az előirányzatot. Azon körülmény, hogy a folyó évi bevételek javulást mutatnak, nem sokat változ­tat a pénzügyi állapoton, mert a javulás eredmé­nyét a sok póthitel felemészti. A minisztérium megígérte, hogy a központi személyzet le fog szál­líttatni , de eziránt a miniszterek — a pénzügymi­niszter kivételével — nem tettek semmit. Módot kellene találni arra, hogy a többi miniszterek is kövessék példáját. Javaslatba volna e czélból hoz­ható szóló szerint a kereskedelmi s közlekedési minisztérium egyesítése is. Széli pénzügyminiszter biztosítja szólót, hogy a­mennyiben a viszonyok engedik, mindenik miniszterben meg van a komoly törekvés a meg­takarításokra, de a törvények által alkotott intéz­mények fentartásának szüksége s a törvény által megállapított keretek nem engedték meg, nagyobb eredményt mutathassanak fel, ha hogy csak nem akarnak minden téren rombolni s a kitűzött nagy czélokat meghiúsítani. Igaz, hogy a deficitek nagyobbak voltak az előirányzatnál, de ennek fő­oka az, hogy a bevételek 1875-ben még vérmes számításokon nyugodtak, és 1876-ban De hogy szóló e tekintetben szakított a múlttal, azt már az 1877-iki budget­s mutatja, melynél a bevételek meg fognak felelni a praeliminarénak, az 1878-iki előirányzatban pedig maga a bizottság is csak egy tételnél volt képes a praeliminárét némileg leszál­lítani. Ez előirányzat immár teljesen reális ala­pokra van fektetve, s a deficit csak annyival le­het nagyobb, a­mennyiben netalán a kiadások na­gyobbak lesznek. Ha megs­zavazottaknak tekintet­nek a finanszvámok, azon körülmény, hogy ezek nem az év elején lépnek életbe, azért nem fog nagy változást okozni, mert azok remélhető bevé­teleinek csak egy része volt ez évre előirányozva. Ha az 1878. év lehető deficitjét 17—18 millióra tesszük is, ebből 9 millió amortisatióra fordíttatik, s így az államháztartás ezenkívül mutatkozó defi­citje nem lesz nagyobb 9 milliónál. Az 1879-ki budgetben a közlekedési tárnánál 2 millió elesik, egyéb elérhető megtakarítások mintegy fél millióra, a bélyeg­novella eredménye ugyanannyira tehető, a financzvámok, a szeszadó törvény és a restitutió kérdésének megoldása szintén egy pár millióval emelni fogja a bevételeket, s némely bevételi ág­nak, — p. a dohánynak, — a jog­illetékeknek jö­vedelmezősége is fokozható lesz. Mindezek tekin­­­­tetbe vételével a jövő években fokozatosan csökkeni fog a deficit, s le lesz hozható az amortisationális összeg mértére. Oly nehéz körülmények közt, mi­nők a jelenlegiek, a deficit e fokozatos csökkenése bizonyára haladást mutat az államháztartás rende­zésében. Szóló óhajtana leginkább még több ered­ményt, de nem oly időket élünk, hogy most radi­­kálisabb­ rendszabályokat lehetne érvényesíteni. Wahrmann maga is constatálhatja a múltra nézve, hogy a pénzügyi kezelés javult, s sok oly hiány elkerülhető volt, a­melyekben eddig szen­vedtünk. A jövőre nézve a bizottság jelentésében csak annak adna kifejezést, hogy ma, midőn mind­azon kérdések, melyektől pénzügyi állapotaink jövő rendezése függ, még nincsenek elintézve, pénzügyi bajaink mértéke meg nem határozható.­­ A még most is mutatkozó permanens deficit constatálása után a bizottság kimondhatná, hogy az eszközöket ennek elenyésztetésére csak a függőben levő nagy kérdések megoldása után fogja a bizottság kijelöl­hetni. Móricz hozzájárul ahhoz, hogy a javulás constatálása után a jelentés előtte szóló indítvá­nya értelmében szerkesztessék. Horváth L. ugyanily értelemben nyilatko­zik, óhajtván, hogy a budget javulása a jelentés­ben számszerint constatáltassék. Csengery is pártolja a tett indítványt, megjegyzendőnek tartván még a jelentésben, hogy a bizottság jelentésében maga is arra törekedett, hogy a bevételek alapossága mellett, melyet az előirányzatban feltalált, a kiadások is megfelelje­nek a tényleges szükségletnek és e szempontból reatificált némely kiadási tételt. A bizottság Wah­rmann s az utána fel­szólalt tagok indítványainak értelmében határozza megállapítandónak az általános jelentést. A hál­­ó i* u Ma a fegyverszüneti tárgyalásokról azon, ál­talunk előre megjósolt, cselfogással lepte meg a győzelemittas orosz álnokság a világot, hogy előbb létre kell jönni a béke praeli­­mináléknak, és csak azután enged Oroszország fegyverszünetet. A török nemzet jogtalan megtámadásában az igazság arczul­­csapását három hosszú éven át kezét összedugva néző diplomatiát is meglepte ezen nem várt ra­vaszság. És méltán, mert hiszen eddig az olcsó győzelmek s előnyomulások előtt épen ellenkező­jét hangoztató az orosz diplomatia, azt tudniillik, hogy a békekötést fegyverszünetnek kell megelőzni. E feltétel többé nem egyedül a töröké, hanem az összes, s különösen, az angol és osztrák-magyar diplomatiáé. E feltétel el vagy nem fogadásától függ a béke, vagy egy előre nem látható nagy európai bonyodalom. Az orosz felté­tel más szóval annyit tesz, hogy az oroszok to­vább fogják folytatni a hadioperációkat, a tárgyalások ideje alatt is, mik Ignatieff kijelentett akarata szerint Szentpétervárban fognak folyni, noha a török kormány máris kiadta a pa­rancsnokoknak az ellenségeskedések abbanhagyását. * A Tundsa völgyébe lebocsátkozott orosz lo­vasság elfoglalta a jambolii vasutat összes szál­lító eszközeivel, míg a Sipkaszoroson át előnyomult gyalogság csak­nem minden ellentállás nélkül foly­tatja útját Drinápoly felé, s Radeczky hadtestének jobb szárnya egyesülve Vurkó seregével, való­szinű­en rövid időn elfoglalja Drinápolyt. A tegnapi táviratokban jelzett Tatárbazardsiki nagy csata mikénti eldök­éről, még eddig biztos, ada­taink nincsenek. Aggódva gondolunk azon be­­kö­vetkezhetett szomorú eshetőségre, hogy a beke­rített török sereget hősi s elszánt küzdelem után, itt is sikerült a túlnyomó számú orosz seregnek elfogni.* Az eddig csak agyarkodott görögök is mind inkább kimutatják a fuga fehérüket a sebeiben ver­gődő török ellen. Ők sem akarnak elmaradni mon­tenegrói, oláh, szerb s több eféle bravó társaiktól, hogy a haldokló oroszlánnak az utolsó kegyelem­döfést megadni segítsenek. Valóban a nyomorult eljárás minden becsületes ember arczába hajtja a vért! Montenegró a háború kezdete óta 4000 ha­lottat és 7000 sebesültet vesztett • a fegyverképes lakosságnak ez negyed részét teszi. * A „Memorial Diplomatique“ jelenti, hogy Anglia meg akarván tudni Oroszország feltételeit, azért pártolta a porta direkt egyezkedését a fegy­verszünetre nézve, de el van határozva szük­ség esetén „vetó“-ját hallatni. — Oroszország nem köti magát a várak átszolgáltatásához. Anglia népességének kilencz tizedrésze ellenzi a török flotta kiadását. S­z­u­w­a­r­off egy békés sür­gönyt közölt Derbyvel; a fegyverszünet egyelőre hat hétre köttetnék. A bé­keegyezmény kétféle feltételt tar­talmazna: azt, mely csak Oroszor­szágot érdekli, és az általánost, mely a párisi egyezmény megváltoztatását czélozná. Ez utóbbi czélra kong­re­s­­sus hivatnék egybe. * A mai­­ Temps“ Bécsből jelenti, hogy ka­tonai hírek szerint az osztrák-magyar kabinet nem csodálkoznék, ha Oroszország Adrinápolyban már nem akarna fegyverszünetet kötni, hanem békét, vagy legalább is práliminarében akarna diktálni; a kabinet bizalma, dac­ára ennek, nincs megingatva a c­ár ígéretei iránt.* A „Temps“ értesülése szerint az orosz kato­nai köröket a fegyverszüneti hírek igen kellemet­lenül érintik ; azért is elkövetnek mindent, hogy azt meghiúsítsák. Miklós nagyherczeg Adrinápoly kiürítését, és az ellenségeskedés azonnali beszün­tetését tűzte ki első feltételül. Az ázsiai fő­­parancsnok Mihály nagyherczeg azt felelte a fegy­verszüneti ajánlatra, hogy közölni fogja a czár­­ral. Miklós főherczeg ezzel ellenkezőleg azt vi­­szonzá, hogy a czár nem fog a fegyverszünet kö­tésébe beleegyezni, ha azzal egy­idejüleg a béke­­feltételek is meg nem állapíttatnak. A porta ezt elutasította, s elhatározta Adrinápolyt védeni. Anglia közölte a portával, hogy fegyveresen nem fogja segíteni, végig keserű humorral, szomorúan a néhol cso­­portban álló közönség közt. Senki sem volt ki­váncsi az álarczba bújt démonokra, nagyon is is­mert alakok voltak. Az előkelőségek közül, kivált a politikus világ álarczosai teljesen hiányoztak. Valóban, a tudósító jön a legkellemetlenebb helyzetbe, mert nem szól­hat semmit sem. De egyet mégis beváltott a nagyhírű plakát. Olyat látott a publikum, a­mi még Budapesten nem fordult elő: Álarczos bál álarczosok nélkül. Kár, hogy a jótékony czél (a szeretetház) szen­vedett ezáltal a legtöbbet, mert nagy lett frizit­­a de­ ÚJDONSÁGOK. — Viktor Ernán u elért az udvari gyász kedd, azaz f. évi január hó 15-től kezdve tizenhat napon át felváltva, — még pedig az első tíz napon, azaz 15-től bezárólag január hó 24-éig a mély-, az utolsó hat nap alatt pedig, vagyis január hó 25-től bezárólag január hó 30-áig a ki­sebb gyász fog viseltetni. — Pest megye alispánja a szigorú tél, felvidéki nagy havazások és a Duna erős jege miatt attól tart, hogy az 1876-iki catastropha, az árvíz, ismét bekövetkezhetik ; ennélfogva az illető szolgabirókat felhívta, hogy siessenek már most meg­tenni a szükséges és kellő előintézkedéseket, me­lyekről mielőbb értesítsék az alispáni hivatalt. To­vábbá a Duna jegének állásáról, az esetleges ös­­­szetorlódásról s átalában e veszélyes jelenségekről és neki időszakonkint jelentést tegyenek. — Az erdélyi m­o­z­g­a­l­o­mi utóbajairól a „N. Fr. Pr. a következőket ir: A székely felke­lés számára megrendelt fegyverek és töltények le­­foglaltatása tárgyában folytatott vizsgálat be lett fejezve. Mint vádlott Kardolinszky Ladislaus bá­nyatulajdonos jelent meg, ki azonban szabad­lábra helyeztetett. A vádiratnak azon passusa, mely a közbiztonság veszélyeztetéséről szólott módosítást szenvedett, és csak fegyverengedély áthágásának van feltüntetve. A tárgyalás a bécsi lipótvárosi já­rásbíróság előtt 1. év február 7-én lesz megtartva, melyre Kardolinszky, ki jelenleg Lembergben van, már megidéztetett. A védelmet dr. Duniecki vezeti. — A fiatal parlament. (A „Bolond Istókéból.) P­ulsz­ki Guszti indítványozni fogja az országgyűlésen, hogy vissza kell hozni az uj­­ságbélyeget. Emmer Kornél indítványozni fogja, hogy el kell törölni az esküdtszékek illetőségét arra az egy tárgyra is, a­melyre fennállnak: a sajtóvétségre. Gr. Dessewffy Aurél indítványozni fogja, hogy szeretni kell a muszkát.­­ Ezek aztán a reményteljes ifjú csemetéi a szabadelvű kor­mánypártnak. Mire megnőnek! — Pulszky Guszti inditványozni fogja , hogy vissza kell állítani az előleges czenzurát és szájlakatot. — Emmer Kornél inditványozni fogja, hogy el kell törülni a képviselőválasztást, szétverni az ország­gyűlést s elmenni Bachhoz, hogy mentse meg az országot. Jó lesz, ha Haynau is vele jön. (Kény­­szerítni kell az ördögöt, hogy eres­sze el arra a kis időre, a­mig bennünket ránczba szed.) — Gróf Dessewffy Aurél indítványozni fogja, hogy nem csak szeretni, de be is kell vezetni a muszkát, mert anélkül Haynau nem boldogul velünk. Ketten együtt azonban majd elcsinálják a többit. Hát még ha ezek megvénülnek, milyen lesz az akkori uj nemzedék! — A pestmegyei választásh­o­z. Kö­vetkező sorokatjllettük: Azt„E­gy­e­t­é­r­t­és“ 12. szá­mában^ Pest-Kiskun megye újonnan megválasztott tisztikara nem a valósághoz hűn lévén köztudo­másra hozva, — nevezetesen: a pilisi felső járásban: szolgabiró Szunyogh János, segéd­­szolgabiró Mattyók Bencze, jár. orvos dr. Fekete Mór, számvevő Kontra Kálmán, — ellenben a pilisi alsó járásban pedig: szolgabiró Bódiz László sat., úgy mint a lapban felsorolvák— vá­lasztatván meg, tisztelettel kérem, szíveskedjék ezen tévedést helyreigazíttatni, s az egészen kimaradt pilisi felső járási tisztikart pótlólag megnevezni. — Tisztelettel lévén stb. — A városligeti j­ég­pálya ma tarka, élénk képet nyújtott. A ki csak szerét talpa alá fűzte a korcsolyát, hogy végig tehette, hozza a mi városligeti Libériánkat, a­kitől szágul­pedig ez nem telt, odatelepedhetett a csarnokba elegáns néző publikumnak, vagy oda állhatott a korlátok elé bámész népségnek. Volt is mindenütt elég, és úgy látszik Sz.­Halifax valamennyi szent között leginkább szenvedi el a modern idők lehelletét. A jégpályán egész délután tömegesen mozogtak, to­longtak, repültek, minden részlet egy kis zűrzavar és átabota képét mutatta, de az egész a legszebb és legarányosabb tableauvá alakult. Eséseket, a­mennyire szemmértékünk ítélni engedte, nem igen lehetett jegyezni. Meglehet azonban, hogy néhány hölgy a jégen olyan csúszást kezdett, mely nem ott ér véget. Este meggyújtották a lampionokat és Hamar tanár villanyos fényt bocsátott a jégpályára, a látvány meglepő volt, a fehér hó magicus fényben czikázott, rajta a festői női toillettek, mint bű­vös álomképek váltak ki, hozzá a katonazene tra­­tatája, mintha már nem is a földön lettünk volna.­­ Az első pesti bölcsőde egylet javára jan. hó 30-án a vigadó termeiben tartandó zártkörű chrecte-bálra, a rendezőségnek sikerült Blaskovics Miklósné szül. Edelspacher Mariann úr­nőt lady patronesnek megnyerni, a rendező bi­zottság pedig következőkép alakult meg: Elnök Bethlen Márk gr., alelnök Miklós Ödön. Bizottsági tagok : Ifj. Amos János, Bakódzy Árpád, Bethlen András gr., ifj. Cséry Lajos, Cseley Géza, Erdélyi Béla, Förster Aurél, Fülöpp Kálmán, Kiss Miklós, Khuen-Héderváry Károly gr., Kozma György, Lisznyay Tihamér, Ürményi Bernát, Madarász Gyula, ifj. Miklós Gyula, Molnár Victor, ifj. Ráth Ká­roly, Szeniczey Ákos, Szitányi Géza. Jegyek a meg­hívó előmutatása mellett válthatók január 29. és 30-án d. e. 10—12-ig és d. u. 3—5-ig a „Nem­zeti szállodában“ (váczi-utcza I. emelet) és a bi­zottmányi tagoknál. Mint minden évben, úgy biz­ton mondható, hogy az idén is ez egyike lesz fényesebb és legsikerültebb báloknak, ezt a bál iránti nagy érdeklődés már mostan is előrelátha­­tóvá teszi. Az egylet kitűnő carrier­ je a fővárosi társadalom előkelőit s a szép leányok legszebb vi­rágait bizonyára az idén is össze fogja hozni a vi­gadó parquettjén, kivált oly bájos és előzékeny bálanya gondozó lénye mellett, a minő leszj Blas­­kovics úrnőé. — Egy hires pipagyártó hunyt el Selmeczen a múlt év utolsó vasárnapján. S­t­r­­aszni Éliás a­ki a hazai pipagyártás körül ki­váló érdemeket szerzett magának. A gyárt fia Al­bert fogja vezetni. — Az orsz. középt. tanáregyesület II. szakosztálya f. h. 15-ikén, d. u. 5 ^órakor a fel­sőbb leányiskola physikai termében (Erzsébet tér 13. H. em. a József tér felől) szakosztályi ülést tart. Tárgyak: I. dr. Hidegh Kálmán : A Siemens­féle ózon fejlesztő készülék ismertetése. II. Heller I Ágost: A mathematikai levelezések szerepe a phy­­­­­­sikai oktatásnál a középiskolában. — Névváltoztatás: Neczkár Nándor margonyai lakos, nevelő-tanár vezetéknevének „Sza­­kolczai“-ra kért átváltoztatása megengedtetett. — Nem oly ritka a közönség markában a körmöczi arany, mint Körmöczön a magyar szó. E régi városban vannak egyletek és vannak társas mulatságok, de egyletei tisztán németek és mulat­ságai nem irigylendők. Ezen ítéletünknek igazat ad a következő sylvesteri tudósítás. Sylvester napján a „szarvas“-hoz czimzett vendéglő „nagytermé“­­ben színi előadással egybekötött tánczestély volt, melyet két egylet, u. m.­a „Concordia-Verein“ és a „Männergesangsverein“ rendezett. — Az előbbi „Verein” tagjai egy német vigjátékot adtak elő, melynek czime: „Die Vorlesung bei der Haus­meisterin.“ A szereplők közül különösen kitűntek Jakab úr és Krüger kisasszony. — Köszönet a közreműködőknek, hogy a hazánkban oly árva né­met múzsának udvarolnak. — Fogas lopás. Január 10-én éjjel német­­utcza 1. sz. alatti pinczeraktárba ismeretlen tette­sek törtek be és onnan mintegy 10 liternyi vá­lasztó vizet elloptak. — Gyermekgyilkos anya Körmöczbá­­nyai levelezőnk irja a következő szomorú esetet. Legentefalván, mely Körmöczbányától egy negyed­­órányira fekszik, Págán Ferenczné január 3-án a forráshoz küldte 14 éves leányát vízért. A forrás Págának lakásától félórányira van s mig a leány a dermesztő hidegben onnét megfordulhatott, ter­mészetes hazáig meg kellett fáznia. Hazaérkeztekor pihenés után vágyott, de az anyja ismét a forrás­hoz akarta küldeni, mire a leányka könyörgött, hogy kímélje meg a fárasztó úttól, de az anya nem engedett a kérelemnek és parancsoló han­gon utasította újból a forráshoz, leánya most határozottan megtagadta az engedelmességet, az anya dühös lett, egy darab fát ragadott fel, és azzal úgy ütötte a szegény leányt, hogy az azon­nal összerogyott. De a szívtelen anya nem elége­dett meg ezen egy ütéssel, hanem az átétt leányt addig verte a fadarabbal, míg orrából a vér nem csurgótt. Mikor a veréssel felhagyott, a leányka szívverése is megszűnt. Az orvosi látlelet kiderí­tette, hogy a gyermek nem annyira az anyjától kapott ütlegelt, mindinkább az ijedtség miatt reá­jött gutaütés következtében halt meg. A hivatalos lapból. A király Kanitz Bódog Fü­löp a földrajzi társulat tagjának, a földrajz terén tett jeles szolgálatai elismeréséül, a királyi tanácsosi czimet díjmen­tesen adományozta s a­ marosvásárhelyi főügyészséghez fő­­ügyészszé Sebestyén Mihály ottani főügyészi helyettest, és főügyészi helyettessé Draveczky Adorján karczagi ügyészt nevezte ki. Egyletek, társulatok. — A népnevelők pesti egyletének paedagogiai szakosztálya ma d. e. felolvasó illést tartott. Értekezett Komjáthy György „a kisded­­nevelés módozatai“-ról. A beható szakértelemről s aratottságról tanúskodó fejtegetés kiterjedt mind­azon mozzanatokra, a­melyek a gyermek szellemi fejlődését előmozdítani képesek. Komjáthy szerint a g) címekben szunyadó cselekvési ösztön ápolása és művelése legfőbb érdem az anyák feladata, a­kik már természettől fogva egyszerű bár, de czél­­szerű eszközökkel bírnak ezen ösztön fejlesztésére Azon időponton túl, a­midőn a gyermek egyéni­sége felismerhető, vagyis a gyermek betöltött 3-ik évétől kezdve, az értekező a játékot tartja, a kis­ded-nevelés legfontosabb eszközének, s elemezve az egyes játéknemek befolyását, abban­ összegezi e tekintetben való nézeteit, miszerint a játék a kis gyermekeknél csupán czél, a nevelőnél pedig­ esz­köz lévén, a gyermek tehetséges fejlesztésének ezen eszközeibe, nem szabad igen sok rendszeres­séget bevinni, mivel ezáltal kétségessé tétetik az eredmény. Megemlékezve még a „Fróbeljátékok“­­ról s a gyermekjátékok felosztásáról, összevonja a gyermek cselekvési ösztönének művelésére szánt játékok és munkák alkalmazásánál figyelembe veendő szabályokat. Szerinte őszintén vegyünk részt^a gyer­mek játékában, de ne éreztessük ilyenkor fensőségün­­ket. Vegyük figyelembe mi tetszik nekik, s ezért engedjünk szabad választást; szükségből se ve­gyünk elő nehézkes, kényszerült játékokat. A gyermek gyengeségeit segítsük; erőszakot soha ne alkalmazzunk, a játékban elkövetett botlásért bün­tetni soha sem szabad. Engedjünk szabad utat a gyermek fantáziájának. A játék foglalja el a gyer­mek testét és lelkét egyszerre, de óvakodni kell, hogy egyik se legyen tanításszerű. Egy játékot se játszunk sokszor és sokáig, hanem váltsuk fel újakkal. — Ne énekeltessünk folytonosan a játék közben, az ének szövege legyen a gyer­meki értelem- és kedélynek megfelelő , dal­lama melodikus, de egyszerű és kis hangkor­ban járja. A munkaszerű játéknál a gyermek egész lénye, de egyénisége is figyelembe veendő. Munkájában maga a gyermek cselekedjék legtöbbet. Az önalkotásra különös gond fordítandó. Csekélyebb eredményeket is el kell ismernünk, hogy buzdíthas­sunk. Szoktassuk őket kitartásra, rend-, tisztaság- és szorgalomra. Az ügyesebbek és nagyobbak se­gélyezzék a kisebbeket. A kitartó szorgalom, vagy a nevelő által jutalmaztassák meg, vagy ajánltassék a szülői jutalomra. A takarékossági hajlam a mun­kánál ébresztessék. Kifárasztani sem a testet, sem a lelket nem szabad. A kedélyesség a munkánál is megőrzendő. A hasznost kellemesen űzve a ne­velő, és végül gondolja meg ugyanaz, hogy itt a munka eszköz és nem czél. — A népneve­l­ők p­es­ti egyesülete ma közgyűlést tartott számos tag jelenlétében. Péterfy Sándor elnök megnyitván a tanácsko­zást, ennek kezdetekor az egylet több folyó ügye nyer elintézést, nevezetesen az egylet abbeli hatá­rozata is érvényre emeltetik, melynél fogva a nép­nevelők pesti egylete az Eötvös-alapnak, valamint a népnevelők segélyegyletének egyéb­ként 25—25 forintot ajánl adományoztatni. Péterfy Sándor elnök ezután egy rövid visszapillantást vetve az egylet már 10 éves múltjára, hangsúlyozza, hogy az elért eredmények nem felelnek meg egészen az egylet létezéséhez kötött várakozásoknak, bárha tagadhatlan, hogy fennállása óta több irányban érvényesíteni tudta jótékony befolyását. Úgy a maga, mint a tisztikar nevében bejelenti a lemon­dást s kéri, hogy az egylet az elnöki tiszt ter­heit ifjabb vállakra ruházni méltóztassék. Utána Kerékgyártó Elek meleg hangon szól s kéri az elnököt, hogy ne vonuljon vissza azon térről, melyen eddig is oly sikeresen állotta meg helyét s ígéri, hogy az egylet tagjai minden tekintetben kötelmüknek tartandják őt fáradozásaiban támo­gatni. Péterfy Sándor ismételve kinyilatkoztatja, hogy felhalmozott teendői miatt nem képes egész, osztatlan erejét az egylk felvirágoztatására fordítani s ennélfogva kéri a közgyűlést más elnök megválasztására-A köz­gyűlés tagjai kivétel nélkül ragaszkodván abbeli óhajukhoz, hogy a viszzalépett tanférfiu foglalja el ismét az elnöki tisztet. Péterfy végre engedett a közóhajnak s azon reményben vállalta magára az egylet elnöki tisztével járó terheket, hogy az a’ egylet tagjai, kibontakozva az eddigi tét­lenségből s egyenetlenségből, fokozott munkás­ság s egyetértés által fognak oda törekedni, hogy az egylet ügyei s ezáltal a magyar tan­ügy is kedvezőbb fordulatot vegyenek. Az elnök helyesléssel fogadott eme nyilatkozata után meges­tetek a tisztikar megválasztása, még­pedig meg­választattak : alelnökökké Steiner István és Tanoss Imre, pénztárnokká Kurz Samu (kinek az egylet buzgó hivataloskodásáért köszönetet is szavazott); ellenőrzé Kerékgyártó Elek, jegyzőkké Sántha La­jos és Schmied Gyula, könyvtárnokká Scholz Lajos, végre háznag­gyá Schmidt Albin, mindnyájan egy­hangúlag, közfelkiáltás útján. Folytatólag Lakits Vendel indítványára tiszteletbeli egyleti tagokat megválasztattak Becker György és Lederer Ábra­­hám, végül pedig szavazás útján megalakitta­­tott az egylet választmánya a következő képen : Beadatott 47 szavazójegy, s a legtöbb szavazato­kat kapták Vaj­daffy Gusztáv, Göndöcs Lajos, Ga­rami Richárd, György Aladár, Faller Mihály, Kom­játhy György, Kálnay Nándor, Schmidt M. Ferencz, Hönigsfeld Adolf, Ledényi Ferencz, Schettel Jó­zsef, Wehner Gyula, Fettich Ferencz, Zsengery Samu, Schön József, Kaszt Kálmán, Gyurkovits Béla, Dévay Nándor és Servizer Lajos. Pótta­gokká Alex Albert, Gyulám­i Adolf, Dobocsányi Emma, Miletz Rita és Rakovszky Szerén választat­ván meg, a közgyűlés befejeztetett­ alatt. A letett részvények száma : 197, a szavaza­toké 167, a megjelent 23 részvényes, miért is, a határozatképesség constatáltatott. A felolvasott évi jelentésből kiemeljük, hogy az idén minden részvényre négy forint osztalék jut, a­mi annak köszönhető, hogy az lehető legcsekélyebbre igazgatóság a kiadásokat a szállította le, s mert az intézet óvatos a hitelkiosztással. — A for­galom növekedett s a takarékpénztár a köz­bizalomban nyert. A múlt évekbeli adóhátra­lékok, illetékek és nyugtabélyegek kiegyenlíttettek s a leszámolás az intézet múlt jogtanácsosával is rendezhető lesz az 1778. év folyamában. A forgalmi kimutatásból kiemeljük , hogy a takarékpénztár 1877-ki bevétele 522,704 frt 25 kr, kiadása 520,759 frt 84 kr, maradt pénzkészlet 3140 frt 49 kr. A múlt évi forgalom összege 1.047,400 frt 66 kr. Betettek a takarékpénztárba tavai 44153 frt 28 krt, kivettek 43040 frt 25 krt. Leszámítoltak váltókat 280.753 frt 82 kr. erejéig. A hitelegyletnek 77-ben 80.566 frt hitelt engedélyeztek. Jelzálogi kölcsön csak 200 frt erejéig engedélyeztetett. Az évi tiszta nyeremény 4510 frt 13 kr, mely az alapszabály­­szerű levonások után ad 4—5 frt osztalékot. A jelentés felolvasása után az igazgatóság beadván lemondását, fel­olvastatott a felügyelő bizottság je­lentése, mely szerint az üzleti könyvek vezetése és ügykezelése az egész éven át kifogástalan volt. Erre a felmentvény egyhangúlag megadatott, s elnök kijelente, hogy az osztalékot január 14-kétől fogva fel lehet venni. Végül a választásokat ejtette meg a közgyűlés. Az igazgatóság tagjai lettek: Panek Lőrincz, Leiner Simon, Weltz Károly, Löwy Dávid, Kracher Károly. Az utóbbi nem fogadván el a választást, helyébe Friedman Hermannt vá­lasztották meg. A felügyelő bizottság tagjaivá let­tek : Benitzky Antal, Leiner Fülöp, Fornheim Dávid. Az osztr. nemz. bank heti kimutatása jan. 9. Bankjegyforgalom 280.208.810 frt, (— 2.059.090 frt.) Giró-betétek 69.522 frt 58 kr, (— 5.392 frt 57 kr.) Beváltandó bankutalványok és más ese­dékes passivák 6.882,601 frt 20 kr (— 2.176,789 frt 92 kr.) Fedezet: Érczalap 137.453,688 forint 80 krajezár. Érczben fizetendő váltók 11.425.668 forint 37 krajezár. (-(- 111.063 forint 95 krajezár.) Államjegyek, melyek a bank tulajdonában vannak 2 267,878 forint, (— 264,375 frt.) Leszámítolás 109.466,574 frt 55 kr, (— 3.607,101 frt 14 kr.) Kölcsönök 27.970.200 forint, (—286,100 forint.) Földtehermentesítési kötvények beváltott szelvé­nyei 405.471 frt 42 kr, (­ 364.760 frt 83­5 kr.) Be­váltott és börzeszerüleg vásárolt záloglevelek 2.697,900 forint a 66%°/0 1.798,600 forint, (—194.200 frt — kr.) Összesen 290.768,081 frt 14 kr. A bizományikig folytatott jelzálogutalvá­nyozási üzletből a hó végén készpénzben fizetendő követelése a banknak (alapsz. 62. §.) 707.126 frt, (­F 85.150 frt. A pesti hazai első takarékpénztár 1877. deczem­­ber havi kimutatása Bevétel; Betétek 1.810.975 frt 94 kr, különféle dijak 23.340 frt 11 kr, kölcsönök után fize­tett kamatok k­.2.583 frt 72 kr, visszafizetett értékpapir­­előlegek 35.750 frt, v. f. váltók 2.868.459 frt 11 kr, v. f. kölcsönök ingatlanokra 173.425 frt, vidéki váltók tőke és kamat számláján 2.781.898 frt 22 kr, kibocsátott pénztár­jegyek 32.56ü frt, betét folyó­számlára 299.560 frt, Teréz- és József Ferenczv. fiókpénztáraktól átvett készpénz 295.000 frt, idegen pénztárjegyek 714 luO frt, saját értékpapiraint számláján 312.234 frt 82 kr, visszatérített kezelési költség lu 409 frt 73 kr, intézeti házak jövedelme 21 048 frt 72 kr, 1877. évi nyeremény és veszteség sz. 112 frt 21 kr, ös­­­szeg: 9.530,897 frt 58 kr, készlet decz hó 1-én 1.240,935 forint 63 kr. Mindössze: 10.771,833 forint 21 krajczár — Kiadás: Visszafizetett betétek 2.059.367 frt 26 kr, kifi­zetett folyó kamatok 20,851 frt 27 kr, előlegek értékpapí­rokra 20,920 frt, leszámított váltók 2.382,456 frt 98 ^kr, kölcsönök ingatlanokra 19,880 frt, vidéki váltók tőke és ka­mat számláján 2 844,478 frt 94 kr, beváltott pénztárjegyek s azok kamatai 61,742 frt 84 kr, fizetmények folyó­szám­lán 866,428 frt 20 kr, Teréz- és József-Ferenczy, fiókpénzt, átadott készpénz 472, 00 frt, idegen pénztárjegyek 500,100 frt, kifizetett osztalékok 18000 frt, hivatalnokok és szolgák fize­tése 4941 frt 82 kr., kifizetett nyugdíj-illetékek 658 frt 63 kr, kezelési költségek és adó 11,441 frt 04 kr., Visszatérí­tett kamat 76 frt 42 kr., saját értékpapirának számláján 1,092,148 frt 62 kr., jótékony adakozások 356 frt 82 kr., uj vásártéri ház 113,668 frt 86 kr, választmányi jutalék 74 frt 9 kr, intézeti házakra tett kiadások 5046 frt 35 kr, összeg: 9 968,846 frt 20 kr, készpénzmaradvány deczember 31-én 702 987 frt 1 kr. M­i­n­d­ö­s­s­z­e: 10.771,833 frt 21 kr. A terézvárosi fiókpénztárnál: betétek 890,872 frt 80 kr, visszafizetett betétek s azok folyó kama­tai 1.054,145 frt 66 kr, pénztárjegyek kamata 62 frt 60 kr. A józsef-ferenczvárosi fiókpénztárnál: be­tétek 331,295 frt 60 kr, visszafizetett betétek s azok folyó kamata 388,074 frt 71 kr, beváltott pénztárjegyek s azok kamata. Alarczos-bá­ 1. A tarka-barkaság panorámája a vigadó dí­szes termeiben igen kevés és csekély változatban mulattatott be az éjjel. Hiába verték oly nagy gar­­ral a reklám nagy dobját, hiába kisérgették az embert úton-útfélen az elbizakodott hordárok büszke arczczal, nyakukba lógatva a nagy hirdetési táb­lákat az álarczos bálról — a termek kongtak az ürességtől. De kinek is volna kedve álarczos bálba menni mai napság, midőn úgyis lát elég álarczos vitézt. Alig gyűlt össze busz dominó — az is többnyire gyászban — a „tündéri tükrökkel“ díszített ter­mekbe, s néhány izetlen tréfákkal gazdag bohócz. Sürgés-forgás s torongásnak semmi nyoma. Teljesen hiányoztak a hahotára fakasztó életek. Az álarczosok, mint odarendelt bábok, úgy csuszogtak KÖZGAZDASÁG. Vidéki­ piaczok. Kunszentmiklós, jan. 11. (Az „Egyetértés“ tudósítása.­ Mai hetivásárunk igen élénk volt, — különösen rozs és a kukoricza nagyobb mennyi­ségben állíttatott ki, ölfa kevés szállíttatott. Búza 6 frt 70, rozs 4 frt 30, kétszeres 5 frt 50, kuko­ricza 3 frt 80, árpa 3 frt 90, zab 2 frt 90 krért kelt 100 literenkint. — Krumpli 1 zsákkal 1 frt, kemény fa 16 frt, puha fa 9 frt 60 krért adatott, 2 kilogramm zsírt 96, szalonnát 56 krért vették. Időjárásunk a 9-iki félnapig tartó eső után ké­rném­re fordult, az ut különösen szánkón, igen al­kalmas — de fel is használtatik gazdáink által — a trágya hordásra. B. Vegyes közlemények. Az újpesti takarékpénztár ma dálután tar­totta rendes közgyűlését Panek Lőríncz elnöklet« MMfffc qrwifttttt SolÜMÍBg«r és WoUauer kör rnyomdájábul. Bostélyutcz», (Károlykaszárny») 8. sz. Napirend január 14. Naptár. Hétfő. Kath. : Bódog. Prov.: Bódog. Gör,­Orosz : 2. Szilveszter. Izr. : 10. Múzeumban nyitva van a természetiek tára d. e. 9 órá­tól d. u. 1 óráig. Képviselőház pénzügyi bizottsága d. u. 11 órakor. Képviselőház vámügyi bizottsága d. u. 4 órakor. Orsz. tanszer muzeum kiállítása d. e. 10 órától d. u. 4 óráig. M. tud. akadémia a bölcsészeti, társad, és történeti osz­tály ülése d. u. 5 órakor. Főv. pénzügyi és gazd. bizottság ülése d. e. 10 órakor. Főv. szervező bizottság ülése d. u 5 órakor. Mérnök- és épit -egylet köz- és műépitészeti szakosztálya ülése d u. 6 órakor. Miletics pör tárgyalása d. e. 10 órakor. Múzeumi könyvtár nyitva d. e. 9 órától, d. u. 1 óráig. Egyetemi könyvtár nyitva d. u. 2—7 óráig Akadémiai könyvtár nyitva d. u. 3—7 óráig. Állatkert nyitva egész nap. Magyar daltársulat előadást tart a „Komlókert­­ben” este 8 órától kezdve. S'U.d.a.peiStl ®25Í23ÚL©,p©33 Hétfő, január 14-én. MEfdZETI SZÍNHÁZ Khun Berta asszony ven­dégjátékául: MIGNON. Opera 3 felv. Személyek : Meister Vilmos Pauli Lothario Leartes Fridrik Jarno Antonie Mignon Phione Inas Zafari Kezdete 7 órakor. Ódry L. Zajonghy Benedek L. Kőszeghy Honda Khun Berta a. Balázs B. V. Alszegi Bodor NÉPSZÍNHÁZ. Lumpáczius és a három jó madár. Bohózat 3 felvonásban. Személyek: Tündér király Karikás Egy öreg Együd Fortuna Rákosi Szidi Lumpáczius Eőri Tihanyi Glyalu Juliska Anasztázia Engyves Czérna Lábszij Zagyva Rákosi Fáni Holló Irma Eöri Solymosi Horváth V. Kovács 7 órakor. Kezdete Csávolszky Lajos fiielős szorkfisztfi és kiadótulajdonos Hyilt-tér. Vadászkürt szállodában ma este öregebb RÁCZ I*II. kedvelt zenetársulata játszik. Kezdete 1/­8 órakor. Legjobb minőségű Whit stables-osztrigák Quszman és Mautner, váczi­ utcza. Megjelent és az „Egyetértés“ kiadóhiva­talában (himző utcza 1. sz.) kapható „UTOLSÓ BEBEK“ történeti regény 3 kötetben, írta Pétery Károly Ára a 3 kötetnek 3 forint.

Next