Egyetértés, 1878. január (12. évfolyam, 1-31. szám)
1878-01-04 / 4. szám
tunk nehézségei, melyeket az ország érdekében megoldani okvetlenül kell: mindezen akadályokat kellő sikerrel legyőzni és feladatunk nehézségeit biztosan megoldani csakis úgy és csakis akkor leszünk képesek, ha alkotmányunkhoz híven ragaszkodva, azt minden körülmény közt megóvni és biztosítani komoly feladatunknak fogjuk tartani. Ezen az uton és ezen ösvényen mindenkor szives készséggel fogunk követni; gondjaidat és terheidet szívesen meg fogjuk osztani, mert teljesen meg vagyunk győződve, hogy éltednek és törekvésednek egyedüli czélja mindig az volt és az lesz ezentúl is, hogy az alkotmányos szabadságnak meghódítása által szeretett hazánk az alkotmányossággal párosult törvényes rendnek és a cultúrának áldásos gyümölcseit minden irányban tartósan élvezhesse, és boldog, megelégedett lehessen. (Éljenzés.) Felismerjük mi feladatodnak sokoldalú nehézségeit, melyek megoldása vállaidra nehezedett; ismerjük azon óriási akadályokat, melyekkel különböző irányokban majdnem szakadatlanul küzdened kell; tudjuk, hogy gyakran leghazafiasabb törekvéseidnek valósításait is keserű és méltatlan gyanúsítások szokták megnehezíteni (úgy van ! Igaz !) Ámde ismerjük egyszersmine lankadni nem tudó kitartásodat, erélyedet, vas szorgalmadat — és államférfim bölcsességedet; — ezek mind oly fényes tulajdonok, melyeket pártod benned tisztelni és becsülni tanult, és amelyekben garanciákat vél feltalálni szerencsés kibontakozásunk végleges sikerére nézve. A kormányt támogató szabadelvű párt tehát minden hazafias törekvésedet szíves készséggel istápolni és támogatni ezentúl is feladatának és kötelességének fogja tartani. — És ha az egek ura őszinte hazafias törekvéseinktől áldását megtagadni nem fogja, biztosan hisszük és reméljük, hogy feladatunk nehézségeit hazánk jól felfogott érdekében mielőbb leküzdeni sikerülni fog. Hogy pedig ez megtörténhessék, adjon neked az egek ura nehéz feladatod megoldásához ez új évben is erőt, egészséget és kitartást, és engedje, hogy hazafias törekvéseidnek és lankadatlan fáradalmaidnak gyümölcseit a lehetőség határáig tartós, boldog megelégedésben élvezhessed. Áldjon meg az ég! Élj sokáig! (Élénk éljenzés.) Tisza Kálmán miniszterelnök következőleg válaszolt: Tisztelt és szeretett barátim! Mindenekelőtt fogadjátok tiszta szívemből jövő köszönetemet ezen szives megemlékezésért, melyet irányomban ez alkalommal is tanúsítottatok. Midőn ezt megköszönném, engedjétek meg, hogy részemről is kifejezést adjak azon sajnálatomnak, hogy a párt igen tisztelt elnökét gyengélkedés akadályozza abban, hogy őt is köztetek tisztelhessem. Remélem és kívánom, hogy e gyengélkedés minél rövidebb ideig tartván, őt minél előbb körünkben teljes egészségben láthassuk. Tisztelt barátaim! Magam sem zárkózhatom el azon komoly kérdések figyelembe vétele elől, melyeket tiszt, barátunk itt oly ékes szavakban ecsetelt. És lelkemben a meggyőződés, hogy ha Magyarországnak jobbjai el lesznek határozva egyfelől arra, hogy megvédjék Magyarország alkotmányos szabadságát azok ellenében is, kik szabadosság útján kívánják azt veszélyeztetni és másrészt a fegyverszüneti és békekötési hírek halmazából pozitív tényeket ma sem vagyunk képesek felmutatni. A valóság csak az, hogy a diplomátiai tárgyalások erélyesen folynak, azonban még egy irányban sem jutottak megállapodásra s befejezésre. Kütötte Hogy Anglia közbenjárási erélyét épen nem le az orosz diplomatia köréből eredt azon tegnap közlött kijelentés, hogy minden más hatalom s így az angolok közbenjárását is mellőzve, csak a török kormánnyal hajlandó a békefeltételek felett értekezni s tárgyalásba bocsátkozni, sőt hogy még inkább fokozta, bizonyítják a Corr.“ „kitünően” értesült párisi levelezője Anglia kormányának harczias hangulatáról közzé tett igen figyelemre méltó eme sorai: Tény — úgymond — hogy az angol kormány a keleti politikában követendő közös akió végett bekopogatott az olasz és franczia kormánynál, de miután lépései nem vezettek sikerre, egymaga szállt a politikai arénába. Párisben alaposan vannak értesülve afelől, hogy az angol kormány keblében az utolsó 14 nap alatt következményterhes határozatok hozatala fölött folyt a tanácskozás, könnyelműen, s azon határozatok nem hozattak de azt is tudják, hogy a hosszas tanácskozások és eszmecserék következtében az angol kormány keblében megszűnt minviszály és aggodalom. A Londonból Párisba ékezett legújabb tudósítások szerint mint élénkebben lép előtérbe az actié, sőt harczias politika melletti hangulat és pedig váratlan gyorsasággal. Habár az angol kereskedelmi iparos osztály a béke fenntartása mellett nyilatkozik és demonstrál, a felsőbb angol társadalmi körök, melyek még nem adták ki kezükből a nemzet vezetését, s melyek az incometax legnagyobb részét fizetik, a népesség nagy zöme, főleg a földművelő osztály egészen máskép gondolkoznak. Ha e kormány ily helyzetben bátran megragadja a kezdeményezést, a nemzetet s a parlamentet is magával ragadhatja a háborúba. Most már, folytatja a nevezett levelező, kiről el lesznek határozva szemben a külbonyodat végtelesen konstatált tény, hogy azon hírek, melyek —fe’-1 megvédeni a monarchia és Magaror- rå, az*lf"1r hnar A,,e,1ín K"vntj"n hiríS makkal is szág érdekeit minden viszonyok közt és megtenni minden lehetőt arra, hogy ez a nélkül történjék, hogy monarchiánk újabb nehézségekbe, bonyodalmakba és háborúba keveredjék: biztat engem a remény, hogy isten segítségével sikerülni fog úgy a monarchiát, mint édes hazánkat minden nagyobb bajtól megóvni. Ami a függőben levő közgazdasági és pénzügyi kérdéseket illeti, a kormány a maga részéről mindent, ami hatalmában áll, meg fog tenni arra, hogy e kérdések minél előbb megoldassanak, hogy azután az országnak ideje legyen a bekövetkezendő jövőben teljes erővel saját szorosan vett belügyeinek, anyagi és szellemi emelkedésének teljes fejlesztésére. TM Legyetek róla meggyőződve, hogy addig, amíg látom a ti támogatástokat, mig érzem a ti bizalmatok jótékonyságát, semmi néven nevezendő, bármily természetű megtámadás nem fog engem elriasztani kötelességem teljesítésétől. (Élénk helyeslés.) Legyetek, amint vagytok is tisztában aziránt, hogy ezen csak röviden érintett nagy fontosságú kérdésekben a szerencsés megoldást sem egy ember, sem egy kormány nem eszközölheti. Ezt nem teheti senki más, mint az ország törvényhozása többségének elszánt , sem megfélemlítést, sem csüggedést nem ismerő akarata. (Helyeslés.).« Ha érdemesnek véltek ez után támogatátokra, kérem támogatástokat, ha nem, mondjátok meg, hogy támogathassatok mást, mert egyes embereknek szabad elbukniok, de minden viszonyok közt élni és virágozni kell a hazának és a nemzetnek! (Élénk éljenzés.) Ajánlom magamat szives figyelmetekbe! (Hosszas élénk éljenzés.) Hogy az úgynevezett „nagyhatalmak” gazdálkodásait mennyire megelégelték már mindenfelé, s mennyire kívánatosnak tartják mindenütt a szétszórva élő „gyengék” egyesülését a garázdálkodó nagyok ellenében, annak jeléül tekintendő a Konstantinápolyban megjelenő félhivatalos „Verité“ egy közleménye, mely egy új államszövetség keletkezéséről ad hírt. A „Verité“ szerint az új államszövetség éle Németország ellen volna irányozva, s részt vesznek abban Anglia aegise alatt többnyire másodrendű államok, mint Dánia, Svédország, Belgium, Holland és legközelebb Portugállia is. Összefügg ez a dán királynak utazásával, melyet legközelebb teend Svédországban, Belgiumban s aztán Angliában. Ez uralkodó utazása — mond a »Verité” előzménye a nyugati uralkodók egy congressusának, az angol részről azt a szándékot jelenti, hogy a másodrendű hatalmakat maga köré csoportosítsa, s ez által új hatalmi szövetkezést létesítsen, mely bizonyos mértékben képes, legyen Európa két nagy nyugati államának, Német- és Oroszországnak túlsúlyát kiegyenlíteni. A „véritó” azt hiszi, hogy Francziaország adott esetben örömest csatlakozik e szövetséghez. E szövetség eszméje a „Verité“ szerint nem más, mint a Baust gróftól ered, s ezelőtt mintegy 8 hóval a Suvalov-féle jegyzék tanulmányozása közben jutott ez eszmére. Conflictus a kormány és az állami számvevőszék közt. Az 1876-ik évi zárszámadások alkalmából a honvédsegélyzőegylet számára megszavazott segélyösszegnél nézeteltérés merült fel a minisztérium és az állami számvevőszék közt, s most a számvevőszék a kérdés eldöntését az országgyűlés elé viszi. A szóban forgó segélyösszeg ugyanis, mint rendes költségvetési kiadás, a honvédelmi tárcza költségei közt szavaztatott meg 1876-ra s a következő évre is, az utóbbi megszavazás alkalmával a képviselőház határozatilag kimondván, hogy »az egylet számadásai az egyleti elnökség által rendszeres vizsgálat végett az állami számvevőszékhez évenként beadassanak.* A számvevőszék ezek alapján felkérte a honvédelmi minisztert az iránti intézkedésre, hogy az egylet számadásai az igazoló okmányokkal, s a miniszteri számvevőségi szigorlat eredményével fölszerelve, az állami számvevőszéknek megküldessenek. A miniszter kijelenti, hogy nem érzi magát arra feljogosítottnak, hogy a számadásokat az egylettől bekövetelje, vagy épen számvevősége által átvizsgáltassa. A számvevőszék a miniszter tagada atálaszát „a számviteli rendszerrel s amTörvénnyel ellentétben állónak” vélvén, a kérdést a minisztertanács tudomására hozta, mely akként határozott benne, hogy „a honvédelmi miniszter nincs hivatva az egylet működésébe a számadásoknak saját közegei által való megvizsgáltatása útján avatkozni, s a segélyösszegre nézve felelőssége csakis addig terjedhet, hogy az összeget az egyletnek valósággal átszolgáltatta. A minisztertanács e határozatát a számvevőszék saját álláspontjából nem tartván megnyugvással elfogadhatónak, az ügyet eldöntés végett, az országgyűlés elé terjesztő. A háborúk arról szóltak, hogy Anglia Egyptom lírására törekszik, nem egyebek, irányzatos koholmányoknál. — Derby lord kijelentette, hogy Anglia nemcsak hogy nem törekszik Egyptomra, sőt ,annak birtokát felette nagy tehernek és hátránynak tartaná. Ezóta aztán a franczia kormány kebelében is eloszlott erre nézve minden aggály. Legutóbb maga az angol kormány szólította fel a franczia kabinetet, hogy együttesen tanácskozzanak némely egyptomi pénzügyi kérdésekről, melyek mind a két államot érdeklik. Ezen harczias hangulatot s török rokonszenves érzelmet igazolják a törökbarát angol meetingek felhívásai is. Hogy a mindenfelől annyira szorongatott s az időjárások mostohaságával is küzdeni kénytelen török diplomatia nem idegen többé a tisztessége s érdekeit nem sértő fegyverszünet és békekötéstől azon nem is lehet csodálkoznunk. Valamint azon sem , hogy minden alkalmat megragad czélba vett békekötési terveinek valósítására, kész lévén ennek érdekében legnagyobb ellenségével, az orosszal is közvetlenül alkudozni. Így nyilt titok ma már, hogy Mahmud Damad pasa titokzatos utazása nem kizárólag a török védelmi készületek megtekintésének, hanem tulajdonképen a két hadviselő fél közti különleges békealkudozások megkezdésének czéljából történt. Hogy mennyiben sikerült ez Mahmud Damad pasának, arról tudomásunk nincs, azonban tény az, hogy kirándulása alkalmával az orosz főhadiszállással tényleges érintkezésbe jött. S ha való az „Angenee Havas” azon híre, hogy a török minisztertanácsban a fegyverszünet ügyében való alkudozások megkezdését elhatározta volna, úgy ez inkább Mahmud Damad titokteljes küldetése eredményes sikere referálása folytán, mintsem a legújabb angol ajánlatok következtében történhetett. Ezen referádának eredménye lehet a török nagyvezérnek a békefeltételekről tett ezen nyilatkozata. Törökországnak már régebb szándékában volt szabad kikötővé tenni Batumot s ez nem sokára meg is fog történni. Oroszországnak a Dardanellákra vonatkozó kívánsága sokkal inkább érdekli és érinti Angliát, mint Törökországot. Ami Montenegrót illeti, a porta mindig hajlandó volt nemesen tenni ezen fejedelemséggel, de némely hatalmak, melyek körömszakadtáig ellenezték, hogy Montenegró kikötőt kapjon, meghiúsították a porta jó szándékát. Szerbiának azonban a porta meg nem bocsáthat. Ami Oláhország függetlenségét illeti, ezt döntse el egy európai bíróság. Bulgáriára vonatkozólag elfogadhatók a konstantinápolyi konferenczia javaslatai. Az oroszok már több felől bekerintették Sófiát. A török lakosság eltávozott azon városból, melyet a törökök ezelőtt épen 500 évvel 1378-ban foglaltak el, s úgy látszik a város sincs annyira megerősítve, hogy benne az őrség hosszas ellentállást fejthetne ki. A szerbek Nistől nyugatra Kursumlyeig, délre Leskováczig hatoltak, s Pirot elfoglalásával a sofiai után egész Viddinig minden fontosabb positió kezükben van. Most Idraskovics ezredes egy orosz lovas hadosztállyal erősödve, Arzpalánka felé nyomul, hogy az orosz és oláh segédcsapatokkal Viddint ostromolja, melynek csak 5000 őrsége van, s annak fele is cserkesz és basibozuk. A bekerített Nis ellen azonban még rohamot nem intéztek, mert azt hiszik, hogy az legfölebb 20 napi ostrom után kapitulálni fog. Mint a „Pol. Corr.“ levelezője Cettingéből jelenti, az összes miridita törzsek, valamint az albánok is elváltak a montenegróiaktól s hazatértek. Levelező szerint bizonyos, hogy ezen szakadást az angol aranyok okozták. Ezen szakadás már most is megtermette a montenegróiakra nézve keserű gyümölcsöt, mivel a Skutari előtt állott montenegrói sereg Medunba volt kénytelen visszavonulni. Antivári sikertelen ostroma még mindig tart. Erzerum még mindig tartja magát. Félő azonban, hogy az orosz érzelmű örmény lakosság törökellenes érzelmei s az ellenséggel egyetértő működése miatt kénytelen lesz a hős kis csapatai bel és külellenségtől szorongatva, az erősséget elhagyni. A j Cattaróból írják, hogy Ausztria-Magyarország küldöttének a török - montenegrói hadparancsnokokkal való megegyezése folytán, rövid fegyverszünet áll be, hogy az antivárii osztrákmagyar Imnsulnak alattvalóival együtt, a kivonulás lehetővéiiftessék a körülzárolt városból. * Párisi hírek szerint Michi at pasa oda érkezett, s az angol parlament megnyitásáig ott is marad, hogy azután útját onnan Londonba folytassa. Tagadja azt, hogy küldetéssel bírna, de azon reményt táplálja, hogy alkalmat fog találni ott hazájának szolgálatokat tehetni. * Londonból írják: A ma tartott minisztertanács határozó a Törökországbani legközelebbi lépésekre. Andrássy érdemrendbeli kitüntetése itt kellemetlen benyomást szült. Nem tartják azt Ausztria részéről Angolország iránti közeledésnek. A kormánypárti lapok, a „Dajlptrolegr.“ kivételével nem látnak Oroszország feleletében Anglia elleni sértést. A kabinet elhatározta ma, hogy a parlament megnyitása után, ha az alkudozások addig sikerre nem vezetnének, eshetőségekre hitelt fog kérni, mit ha a parlament megtagad, ez a parlament feloszlatását fogja maga után vonni és uj választást fognak elrendelni. A műcsarnok új kiállítása. A képzőművészeti társulat titkárja néhány nap óta ismét örvendhet annak, hogy a műcsarnok termei nem egészen üresek. Néhány hir«s mü » különösen Székely festményének megérkezése ismét id» csalja a műbarátokat s habár azok távolról |icsenek oly nagy számmal, mint a novemb frSrn tolongó nép, mely a fejedelem példáját követni akarta, a palota soha sem üres s valószínű, hogy 15-ig, midőn a bezárás leend, nem fog üresen maradni. Az uj katalógus mintegy negyedfél száz művet sorol fel, ezek közt — mig a karácsonyi legkább alkalomra készült darabok beszámításával is — több mint száz darab mű van, mely egészen uj s azok között néhány olyan, mely a nagy közönség figyelmét is magára képes vonni. Mi maradunk e mellett s csak a legfontosabbakat emeljük ki a termek sorrendje szerint. Az első terem képei legnagyobbrészt újak, azonban kevés van bennök kiváló figyelemreméltó. A hires Mayerheim »Tájkép tehenekkel“ czimü dolgozata érdemel főfigyelmet, különösen ajánljuk figyelmébe olvasóinknak a mocsáros vidék s világítás alaphangulatának figyelemmel tekintését. Gottlieb Mór, fiatal tehetséges bécsi festő, igen szép s eredeti arczképet adott, mely ifjút ábrázol történeti jelmezben s Fux kissé naturalistikus felfogást tanúsító műve „A sétányon” méltók a kiválóbb említésre. Halanschka Lajos munkája „Klamm várnak romjai“ részletesebb megtekintés után igen sokat veszt. A következő, úgynevezett díszteremben két nagy kép vonhatja kiválóan magára figyelmünket. Az egyik Startenbecker P. brüszeli művész nagy képe, mely egy fehér tehenet ábrázol borjúval. A tehén óriási nagyságú, úgy, hogy a képen mintegy körül kell jártatni szemünket, ha minden részletében megtekinteni akarjuk. Gondosan van készítve s kétségkívül nem közönséges munka, de már ezen szokatlan nagysága által is sokat veszt hatásából. Még nagyobb baja az, hogy a kert is igen nagy lévén, a kép az óriási állat daczára üresnek látszik s a szemlélő önkénytelenül azon gondolatra jön, hogy ezen állat most szemközt lő vele. Kissé kisebb alakban rajzolva : a tért a borjú orránál elmetszve, az egész sokkal kellemesebb hatású lenne. Különben mint tájkép is sok figyelemreméltó részletet mutat. A másik nagy mű Székely Bertalan „Murányi Venusa.“ Az aláírás szükséges, hogy a mű tárgyát megértsük. Az egész nem történés kép, hanem inkább allegória. A hősnő küzködik itt az ébredező szerelemmel, mely nyilát tartó Amor alakjában repül felé, mig a harczias jelleget a nő pánczélján kivül lábainál fekvő fegyverei jelképezik. Nem tudjuk, mennyiben lehetett e képre befolyással azon irány, melyet Zichy hires képében is látunk, hol az eszményi s történeti párhuzamosan van összeállítva, de az tény, hogy a szemlélő önkénytelenül ezen viszonyra gondol. Különben Székely műve iránt technikai szempontból a legnagyobb elismerésünket kell kifejeznünk. Csaknem azt merjük felőle mondani, hogy művészünk, ki már régóta hallgat, ily kitűnő művet sohasem alkotott. A színezés s a világítás is (habár ez meglehetős merész, ezért kissé homályos is)fényesen sikerültek. Gondos kivitele mindeneimre figyelmet fog ébreszteni a párisi kiállításon is, hova, mint hallottuk, küldeni szándékoznak. Igen kedves kép még e teremben Kuss Róbert erdei tájképe; s dicsérettel kell megemlítenünk még Vay „Kókacsoport”-ját is, mely ezen különben nem elsőrangú művész sikerültebb dolgozatai közé számítható. A harmadik teremben a híres Canon-tól két arczkép van kiállítva, melyek nem annyira béltartalmuk, mint inkább a művész antikizált erős utánzó tehetsége folytán méltók a figyelemre. A következő nagy teremben Wagner Sándor ,debreczeni ménes*e vonja magára figyelmünket. Wagner állatcsoportozatai, különösen a csoportosítás ügyessége által szereztek hírnevet művészüknek. E művében nincs meg azon technikai virtuozitás, melyet más alkalommal nála megbámultunk, azonban e képe is igen kellemes mű. Csinos kép itt Fridlander Frigyes „Sváb leány a templomban“ czimü munkája is. Végül nem szabad elhallgatnunk Matejko ismert képét sem „Iván a kegyetlen“ moszkvai czár máglyára viteti udvari bolondját, mely itt a kedvezőbb felállítás folytán sokkal hatásosabbnak tűnik fel, mint az első kiállítás alkalmával. A folyosón kiállított új képek között Kovács Mihály festőnk három darabbal van képviselve. Az egyik egy férfi arczképe, becsületére válik a művésznek, a másik kettő, melyeknek tárgya ^f Velenczei Szt.-Márk templom előcsarnokából van vízie, inkább csak tanulmány s technikája nagy gondot s ügyességet árul el, de benső tartalma igen csekély. Az uj művek legnagyobb része s egyúttal talán a legjelentékenyebbek is a nagy üveges teremben vannak elhelyezve. Nem egy valódi gyöngy van ezek között, melyek megszemlélése önmagában is érdemessé teszi a műcsarnok meglátogatását. Legjelentékenyebb azok között is Meyerheim Pál berlini művész máris világhírü képe: „A birka nyitása — minél nagyobb figyelemmel nézzük ezen teljesen nemes realistikus képet, annál több kedves vonást, annál több benső igazságot találunk benne. Nemcsak hogy a prózai munka teljesen idealizálva van, anélkül, hogy valódiságából valamit vesztene, de az elbeszélés humora egész sereg eszmét is képes felébreszteni. Kár, hogy a tájkép kissé hideg. A másik klassikus mű a teremben Keller Rudolf (Zürich) „Tehénitatás“-a, vagyis jobban szólva, annak csak állat alakjai. Az a tehén, mely mely a bokros réten keresztül futó árokban áll, oly kitűnő, hogy mintakép gyanánt lehetne elfogadni. A pásztorfiú, leány is kedvesek, de már a fa, bokrok naturalistikus jellegűek, melyek magukban véve ugyan elég kellemes benyomást adnak, de az egész képnek tartalmát, kifejezését jelentékenyen csorbítják. Némi elhagyásokkal a művet műremeknek kellene tartanunk. A bécsiek büszkesége Makart, a jelen kiállításban két új kisebb képpel van képviselve. Kiválónak egyik sem mondható. Az egyik „Pan“ nemcsak hibásan van rajzolva,mely körülmény, mellesleg mondva, a híres művésznél gyakran előfordul, hanem még színezése sem olyan, mint aminőt a nagy művésznél meg szoktunk látni. Másik képe egy női arczkép, színezés s világítás tekintetében kitűnő, de élet kevés van benne. E kép mellett van Felix Jenő „Bacchans nője“, egy mesteri technikával rajzolt meztelen alak, melyről a művészek sokat tanulhatnak nemcsak anatómia, hanem szinezés tekintetében is, de amely a nagy közönségre nézve minden virtuositása daczára épen naturalismusa miatt kellemetlen benyomást gyakorol. Hasonlót állíthatunk Fuchs József szintén bécsi művész „Sans Sonci” czimü képéről is, mely egy Savanyati majmával nagy hűséggel s virtuositással, de e mellett rideg naturalizmussal ad elő. A terem többi képei között kiemeljük Schön Alajos csinos munkáját „A zsinagógában,* Kuss Róbert szép tájképét processióval, Kuss Ferenci igen csinos vereshajú szépségét, Blaas Jenő genrerajzát, mely pikáns tárgyán kivül (egy megtévedt leánynak a plébános intéseket ad) gondos kidolgozása által is figyelmet érdemel, s végül Forfi Lajos olasz művész japant játszó gyermekeit, melynek színezése azonban közel áll ahoz, ahol a művészet végződik s az illustratió kezdődik. Fischer Róbert, kiváló koloristikus tehetségek is csak középszerű dolgozatokat állítottak itt ki. Magyar művész e teremben uj képpel alig van képviselve. Egészen újak Rákossy Nándor „Csendélet“ czimü két darabja. Igénytelen müvek, de tehetség nyomaival. Gróf Nemes Elizától, ki a múlt kiállításon kezdett valóban feltűnni, egy csinos tanulmány fe van kitéve. Aki azonban ezen uj kiállítást megnézi, tekintsen végig legalább futólag a folyosón kiállított karácsonyi képeken is. Sok becses dolog van azok között, különösen fiatal művészünk Feszty Árpád megérdemli a megtekintést. Egyszóval a képzőművészeti társulat sokkal többet nyújt, mint igényeink is követelik. Vajha a közönség részvéte is oly meleg lenne s ne kellene folytonosan azt tapasztalnunk, mint jelenleg is, hogy még uralkodik köztünk a hírhedt szalmaláng s a műcsarnok megnyitása után közvetlen tapasztalt nagy érdekeltség is ezen rubrika alá esik. ÚJDONSÁGOK. — Személyi hírek. Tisza Kálmán miniszterelnök tagnap este a futárvonattal megérkezett, az indóháznál családja fogadta. — B. Wenckheim Béla tegnap este Bécsből Budapestre s innen ma Kőrösladányba utazott. — Képviselőválasztás: Medgyesen közelebb Sachsenheim volt képviselő helyébe közfelkiáltás utján Heinrich középiskolai igazgató lett megválasztva országgyűlési képviselőnek. — Halálozás. A monori tanitói testület fájdalommal jelenti, hogy barátjuk és kartársuk, a 64 éves Szabó Pál ref. néptanitó működésének negyvenedik évében jobblétre szenderült. Temetése közrészvét mellett ma, 3-án délután ment végbe. Béke legyen porain! — Benedek Sándor tábornagy, a katonai felső törvényszék elnöke (azelőtt a hadügyminisztériumban osztályfőnök) ma Bécsben, 60 éves korában elhunyt. Halálát egy szerencsétlen operáció okozta. Nem ő volt, hanem névrokona a Benedeknek, ki nálunk a delegationális működések után ismeretes. — Grant tábornokot, az Egyesült- Államok volt elnökét, mikor Máltába érkezett, katonai parádéval fogadták. Nejével és fiával az edinburghi herczegnél ebédelt s a színházban is díszelőadást tartottak tiszteletére. — Konstantinápolyi levelezőnk irja : Plevna eleste után itt felette nagy jelentőségű eseményeket vár és les mindenki, könnyen megeshetik, hogy oly változásra virradunk, mit önök nem is gyanítanak, s akkor a hullámok sebes szárnyakkal fogják Midhat pasát ide szállítani, hogy legyen újból mentője a mások által sírja szélére vezetett Törökországnak. De erről most még többet nem írhatok, azonban amint az események bonyolódnak, az »Egyetértés”-t azonnal mindenről pontosan tudósítani fogom. — A miniszterelnöknél ma történt tisztelgésről írja a „M. Híradó*: A szabadelvű párt tagjainak élén Ghyczy Kálmán a ház elnöke lépett a terembe az ő hagyományos sötétkék kabátjában, míg a többi képviselők — számra 102-en — fekete sálon öltönyt vettek ez alkalomra magukra. A terem felényie telt meg, akik személyesen nem tehették tiszteletöket, aláírási ívén küldték be neveiket. A teremben a miniszterelnökön kivül még Perczel és Trefort miniszterek voltak jelen. A főváros orsz. képviselői Horváth Mihályon kivül mind megjelentek; gyöngélkedése akadályozta a részvételben. A miniszterelnök jó szinben van; a berlini ut fáradalmai nem igen viselték meg. — Andrássy Gyula grófot a király csakugyan, a szó szoros értelmében meglepte újév napján. Újév reggeléig a fejedelem titka volt ez a dolog; nem szólt róla senkinek. Újév napján kora reggel aztán kiállíttatta franczia nyelven a kéziratot, melyet a mon cousing czimzett a grófhoz. Újév napján Hohenlohe udvarmesternél vendégség volt s ekkor nagyon sokan gratuláltak Andrássynak. A renddel járó czeremóniák közül egyébiránt felemlítjük, hogy a rendjel aranybárány vagy kosbőrből áll, melyen aranyzománczos tűzkő van e felirattal „pretium laborum non vile“. E jelt ünnepi alkalmakkor egy lánczon viselik, mely szikrázó tűzkövekből van összefűzve; piros szalagon a rendjelhez tartozó ruházat: fehér tafotával bélelt, piros bársonytalár, erre piborszintl, fehér átláczczal bélelt köpeny vettetik, melynek széles hímzése lehetőleg gyakran látni engedi a szikrázó tüzkőlánczot. A köpeny külső szélén, a fehér átláczon e szavak diszlenek: „Je láy empris”; a fejdisz biborszin, aranyhimzésű bársonysüveg lefüggő köpenykével, balfelül lelógó sima csokorral; a lábbeli pirosszinü cipő és harisnya. A rend ünnepnapja a Szt.András napja, vagy az azt követő vasárnap. A karácsonyi és újévi ünnepek alatt a fővárosban nagy keletnek örvendett minden élelmi czikk, és sok falusi kofa nem bánta meg, hogy ide hozza azt elértékesités végett, de a legnagyobb volt mégis a kereslet és kínálat a nyúlnál, úgy hogy Budapesten csupán a bel-, Teréz-, József és Ferenczvárosokban mintegy 2600 drb nyúl adatott el. A legutóbbi népgyűlésen elfogadott resolutió tárgyában már múlt hó 30-ikán értekezett a huszonötös bizottmány 6 tagja a független szabadelvű kör helyiségében , és ekkor elhatározták, hogy január 3-án délelőttre összehívják külön meghívó útján a bizottmány tagjait. Ma azonban az értekezletre még kevesebben jelentek meg, mint a múltkoriban, tehát nem is bocsátkoztak a megjelentek értekezésbe. — Figyelmeztetés: (e hét már a második, olyan mint az első volt.) A Italos ^Budapesti Közlöny* mai számára n'detik, hogy id. Bója János ingatlan 3346 írtra keit vagyona 1877. évi november 26-án, esetleg czember 26-án fog az adai községháznál eláreztetni. — Liszt Ferencz az énőben. A zongora-király ma este látogatást a nemzeti zenedében. Hat órakor gróf Zieh Géza elnök, Bartay igazgató és Bogisich Mihály tkár hozták el lakásáról a mestert. Liszt először hegedü szakok 5 és 6-ik osztályú növendéket igatta meg, kik Mozart G.-moll symphoniáját iszották el Huber tanár vezetése alatt, majd hét szerzeményét a „Szózat változatokat“. A mester megtapsolta s Huber előtt a növendéke előadása felett, hizelgően nyilatkozott. Mikor terembe ért, kérdezte, minő darabot fog előadni ? Huber válaszára, hogy Mozart Cino 11 mphoniája van szándékban, elkezdt dudolni sy- és mosolyogva intett, hogy kezdjék, án a szomszédterembe ment, ahol az énekclatokból a 3. és 4-iknek jelesebb leánynövendékei itatták be a mester egy saját szerzeményét, egy t szólamú tavaszdalt. Mikor ebbe a terembe átjön sok szép virágszál ezüst-csengésű éljenekkel fogta, minek az ifjulelkü maestro különösen örül Engesser Mátyás tanárnak meleg kézszoritással Ita tudtára a zongora-osztályon, hol az 5. és 6-is osztálybeli jobb tanulok játszották el az ő szeményét zongorán; az orgonajátékot is meghalltta, mindenütt megelégedését fejezve ki. A pest-pilis-solt-kis-kismegyei váczi felső és alsó járás értelmiségének értezlete a járás választandó tisztviselőire nézve, egyangulag a következőkben állapodott meg: A vác felső járásban szolgabiró : Koch Gusztáv; szolgabiró : Bossányi István eddigi t. szolgabiró; o.os. Emerich Gottfried; az alsó járásban szoljbiró gróf Ráday Pál; alszolgabiró Kapczy Vilus ; orvos dr. Vecsey I. Számvevőnek mind a két járásban: Megyeri Kálmán. A megye központi értezlete is elfogadván e kijelölést, semmi kétség bűne, hogy a megye közvéleményével találkozó megállapodás a január 9-én tartandó tisztujitásál is érvényre jutand. — Simor János herczegprimás, eztergomi érsek a főváros terézvárosi részében emelndő róm. kath. u. templom és plébánia lak épités alapja javára leendő értékesítés végett a vároligetben levő három egymással szomszédos telketjándékozott és az erről szóló ajándékozási okirato meleg érzelemtől áthatott levél kíséretében a főváros közönségének el is küldötte. — Kvassay Jenő culturnévnöl f. é. jan. 8 án délután 4 órakor a Köztelken előadást fog tartani az öntözésről, melyre az orsz magyar gazd. egyesület tagjai, valamint az ezen igy iránt érdeklődők meghivatnak. — A török sebesültek javán Rózsa Jánosné úrnő Budapestről 2 kiló tépés és 14 drb sebkötőt szíveskedett átadni szerkesztőségünkben. — Zene-estélyt fog tartani a „Budapest lengyel testvéregyesület“ helyiségeiben (Sebestyén utca Held-féle sörcsarnok) január 5-én este 7 órakor. Közreműködők: Nagy Jakab, tilinkóművész, Bertók Sándor cimbalom-művész és Bunkó Gyula társaival. Beléptidíj nincs. — A nemzeti színpadon vasárnap a „Liliomfi czimü énekes bohózat kerül hosszú pihentetés után szinre, melyben az énekrészeket Nagy Julcsa k. a., a nemzeti szinház volt tagja, fogja előadni. — Az egész szereposztás különben a régi marad. — Carnevál. Napi bulletineket lehet már adni a bálokról, úgy folynak mindenfelé a mozgalmas előkészületek. A január 19-én tartandó „Orvosbálra“ is nagyban folynak a készületek. Számos család ígérte megjelenését, s sok leány lesz e bálon bemutatva. Lesz „Medicus-csárdás” Gedeon Kálmántól; „Lázpolka* Halász Jenőtől; „Medikus életből* keringő Müller Bélától. De már az eddigi évekről fennmaradt jó hírnév is fényes sikert biztosít e bálnak. — A farsangi naptár egyébiránt eddig a következő: Január 12. szombaton 1878. bölcsészek bálja az „Európa“ szállodában, vasárnap 13. a fővárosi mentőtársulat álarczos bálja a fővárosi vigadóban, kedden 15-én technikusok elite bálja ugyanott, szombaton 19-én orvostanhallgatók elite bálja ugyanott, vasárnap 26 án pesti jótékonysági nőegylet álarczos bálja ugyanott, hétfőn 21-én vigadói házi bál, szerdán 23 dikán jogászok elite bálja a vigadóban, szombaton 26-dikán gyógyszerészek elite bálja ugyanott, vasárnap 27 dikén Nőképző egylet álarezos bálja u. o. Szerdán 30-án pesti crédhe elite bál ugyanott, február 2-án szombaton álarezos bál a vigadóban. Vasárnap 3-ikán magyar gazdasszony-egylet álarezos bálja u. o. kedden 5-én irók és művészek elite bálja u. o. csütörtökön 7-én „Forintos vacsora u. o. szombaton 9-ikén vigadói házi bál, vasárnap 10-ikén izraelita nő-egylet álarczos bálja, kedden 12-én Athleták elite bálja. Szerdán 13-án budapesti pinczér egylet bálja „Európa” szállodában. Csütörtökön 14-én országos nőképző egylet bálja „Európa szállodában. Vasárnap 17-én Calicot álarczosbál, vigadóban. Vasárnap 24-én álarczosbál ugyanott. Hétfőn 25-én vigadói házibál. Márczius, vasárnap 3 án bohócz estély vigadóban. Kedden 5-én bohócz estély ismétlése ugyanott. — Talált Wertheim-kulcsok. Silvester napján délután a budai Lukáts-fürdő előtt a járdán 4 darab Wertheim pénztár-kulcs találtatott, melyekért a tulajdonos a főkapitányságnál jelentkezhetik. Rövid hírek. A király a budapesti hadastyán egyletnek 300 fő segélyt adományozott. — Az uj tartalékhadnagyok kinevezéseit a hivatalos lap mai száma kezdi közölni. Az első közleményben egyetlegy magyar név sincs. — Petőfi állítólag egy még kiadatlan költeményének kézirata van Döme Kálmán borsi jegyző birtokában. — Gajzágó Manó budapesti járásbirósági albiró eljegyezte magának Gajzágó Irén kisasszonyt Kapjonból. — Nagykőrösön e hó 12-én a budapesti ev. ref. theol. akadémia ifjúsága önsegélyző egylete javára hagversenynyel egybekötött tánczvigalmat rendeznek. — A Rottschild-ház (frankfurti) ifjabb főnökének leányát eljegyezte magának Goldschmidt Miksa bankár. — A prímás a múlt évben kevés hiján 100.000 forintot adományozott jótékony czélokra. —A jászberényi kiállításon a rendező bizottság tagjai éjjel-nappal dolgoznak ; a tárlat nagyon érdekesnek ígérkezik, kivált érdekes ereklyék és okmányok dolgában. — Gambetta nem fogadta el Florencz, Bologna és Velencze városok meghívását; azt mondta : „ideje ki van mérve s annak lefolytával hazájába vissza kell térnie.“ — A párisi lírai opera megbukott, mert subvenczióját fel nem emelték ; fenállása óta az igazgatónak 1.412,000 frank bevétele volt, de a kiadása meg 2 millió frank. A bécsi komikai operát ma szintén bezárták; Svoboda kinyilatkoztatta, hogy hitelezőit 14 nap alatt ki fogja elégíteni. A hivatalos lapból. A vallás- és közoktatásügyi miniszter dr. Alejander Bernátnak a philosophia történetéből és ismerettanból, dr. Fabinyi Rudolfnak a szénenyvegyületek vegytanából, és dr. Beöthy Zsoltnak a magyar irodalom történetéből budapesti egyetemi magánéi