Egyetértés, 1878. május (12. évfolyam, 120-150. szám)
1878-05-14 / 133. szám
A kérvénybizottsághoz utasittatik. A kérvények 54-dik sorjegyzékének hátralevő része vita nélkül letárgyaltatik. Az 55- dik sorjegyzék tárgyalása Madarász indítványára, melyent Széll is pártól, szombatra halasztatik. Következett a pénzügyi bizottság jelentése az ipari oktatást és házi ipart terjesztő pozsonyi egyesületnek kérvénye tárgyában, melyben a Pozsonyban felállított ipartanítónő-képezde számára 8000 frt évi segélyt kér. Trefort miniszter felszólalására a ház a bizottság javaslata szerint a kérvényt ajánlólag adja ki a vallás- és közoktatási miniszternek. Ezután Kajuch József abbeli indítványa, hogy a semmitő széki irodatisztek lakbérei emeltessenek, egyhangúlag mellőztetik , s a rézváltópénzek szaporításáról, a szőlőbirtok után járt tartozások bejelentési határidejéről, 1877 ik évi közösügyi póthitelekből Magyarországot illető rész fedezéséről, a közmunka és közlekedési miniszteri tárcza részére szükséges póthitelek fedezéséről szóló javaslatok átalánosságban úgy, mint részleteiben vita nélkül változatlanul elfogadtatnak s harmadszor való megszavazások a holnapi ülés napirendére tűzetnek ki. Elnök: A napirend kimerítve lévén Simonyi Ernő képviselő úr fogja előterjeszteni a mai napon bejelentett interpellációját. Simonyi Ernő, T. képviselőház ! Bánk magyarokra nézve nem lehet közönyös az, hogy a nemrég lefolyt orosz-török háború által, milyen viszonyok alakultak, és mily változások történtek hazánk délkeleti határán. Tudja a t. képviselőház, a hírlapok hozták a híreket egymásután azon eljárásról, melyet az orosz hadsereg, különösen a velünk szomszédos Romániában tanúsított. Azonban mint majdnem mindenkor ily esetekben a hírlapok tudósításai nem egészen megbízható források, mert ma állítanak valamit, holnap ugyanazt megczáfolják, módosítják, vagy épen visszavonják. Azonban a legközelebbi időben közzététettek a román kormány hivatalos jegyzékei, melyekben ezen dolgok, már hivatalos módon terjesztetnek elő, s igy kevés kétséget lehet táplálni azok valósága iránt. múlt A t. ház méltóztatik igen jól tudni, hogy a évben az orosz török háború kitörése alatt Románia és Oroszország közt egy szerződés, egy conventió jött létre, talán április 16-án, mely szerint beleegyezett a román kormány, hogy Romámánia területén az orosz csapatok átvonulhassanak. Most azonban kitűnik az, hogy az orosz csapatok nemcsak átvonulni kívánnak Románia határain, hanem ott megtelepedve oly intézkedéseket tesznek, melyekből méltán lehet következtetni, hogy állandó vagy legalább hosszú ideig tartó állásokat akarnak elfoglalni. Ily körülmény közt mi magyarok államérdekeinket megóvottaknak és biztosítottaknak nem hihetjük addig, míg egy oly hatalom, mint a minő Oroszország, Magyarország beleegyezése nélkül, Magyarország határán nevezetes seregeket pontosít össze. A legközelebbi időben körülbelül 60,000-et meghaladó összegre teszik az orosz hadsereg összes számát Romániában. De nem elég az, hogy azon seregek ott nem vonulnak rögtön keresztül, hanem oly intézkedéseket tesznek, melyek maradandóbb állásfoglalásra engednek következtetni; s világos még az is, hogy oly stratégiai állásokat foglalnak el, melyek képessé teszik a csapatokat, hogy maguknak Románia birtokát biztosítsák s a Román had- RRi-pgrt, mely épen előlük vonulva el kis Oláhországban foglal el állást, most mintegy bekeríteni s esetleg megsemmisíteni igyekszenek, de másrészt Magyarország és különösen Magyarország erdélyi részeiből kivezető szorosok ellenében, oly állásokat foglalnak el és oly védelmi munkálatokat visznek véghez, melyek vagy fenyegetik, vagy legalább mindenesetre veszélyeztetik ezen szorosok szabad átkelését. Ezen állapot Magyarország érdekeivel összeférhető nem lévén, én egy kérdést akarok intézni a miniszterelnök úrhoz, és azért voltam bátor azt ma sürgősen tenni, mert úgy vagyok értesülve, hogy a miniszterelnök úr a holnapi napon némi felvilágosításokat szándékozik adni a keleti ügyekre vonatkozólag a 60 milliós kölcsön tárgyalását megelőzőleg. Reménylem tehát, hogy ugyanakkor ezen tárgy iránt is, mely igen szoros összefüggésben áll azon intézkedésekkel, melyek bennünket keleten legközelebbről érdekelnek, szintén fog némi felvilágosítást adni. Interpellációm a következő: Interpellate a miniszterelnök úrhoz. Tekintve a nemrég lefolyt orosz-török háború folytán hazánk délkeleti határain történt változásokra és eseményekre. Magyarország államérdekeinek megóvása szempontjából kérdem a miniszterelnök urat: Van-e a kormánynak tudomása arról, hogy az újabb időkben 62 ezer főre menő orosz hadsereg szállotta meg Románia területét, és azon a legjobb stratégiai pontokat elfoglalván, oly intézkedéseket tett és tesz, melyekből világosan látható, hogy itt nem az orosz haderőnek az 1877. évi ápril 16-iki conventió szerinti átvonulása, hanem az ország maradandó elfoglalása czéloztatik. Egy erős hadtest Bukarest kapui előtt foglalt állást. Ploestiben és Focsaniban pedig nagy erejű védelmi erődöket, sánczokat készít az orosz hadsereg. Galaczon az orosz katonai hatóság a városi elöljárótól helyet kért egy tüzértelep felállítására. Jassyban, Galaczon és más városokban az orosz főtisztek maguk és családjaik számára fogadtak föl szállásokat, ami mindenesetre hosszabb időre való megtelepedési szándékot jelent, mint amennyi egy egyszerű átvonulásra szükséges. És tekintve, hogy a legújabb időben az orosz sereg a fennebb jelzett stratégiai állomásokon felül Pitestet is elfoglalta, és tekintve, hogy Viddin már amúgy is az oroszok kezében van , úgy látszik, hogy ezen állásfoglalás által, nemcsak a kis Oláhországban összecsoportosult román hadsereg berekesztetése és esetleg megsemmisítésére czéloztatik, miszerint ezután Románia egészen az orosz hatalom alá kerüljön, hanem egyszersmind az Erdélyből Romániába vezető szorosok ellenében is, ha nem fenyegető, de mindenesetre erős védelmi állásfoglalása által a magyar állam érdekei nagy mérvben fenyegetve és veszélyeztetve vannak. Kérdem továbbá miniszterelnök urat : Ha a kormánynak az orosz hadsereg minden mozdulatáról tudomása van, mikép engedhette meg, hogy Magyarországnak délkeleti határai és különösen erdélyi részek majdnem minden fedezett nélkül védtelen állapotban hagyassanak egészen mostanáig ? Ismeri-e a kormány az orosz hadak elhelyezésének és állásfoglalásának valódi czélját Romániában ? És végre, szándékozik-e a kormány és minő intézkedéseket tenni a jövőre, hogy az ország állami érdekei minden lehetőséggel szemben megóva és biztosítva legyenek? Tisza Kálmán csak annyit kíván ez alkalomból megjegyezni, hogy ő a 60 milliós hitel fedezésére vonatkozó javaslat tárgyalása folyamán hivatásának fogja ugyan tartani megadni mindazon felvilágosításokat, melyek megadását helyesnek és czélszerűnek tartja. De nem fogja ezt tenni a vita elején — nem a végén sem — hanem bevárja a ház több tagjának nyilatkozatát, hogy tájékozza magát a nüzetek iránt. Simonyi Ernő sürgeti, hogy a miniszter a vita kezdete előtt nyilatkozzék. Az interpellate kiadatik a miniszterelnöknek. Ezután Lukacsek János nyújtja be a következő interpellációt: Interpelláczió a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz. Van-e tudomása a t. miniszter úrnak arról, hogy az Ugod kerületi tanítók a közigazgatás utján 50 frtos intő czédulák által felhivattak, hogy a tanítói nyugdíj alaptőkéjét 12 frt 50 frt, valamint a 3 évi 5—5 frt illetéket, mely két követelés a nagyobb nyugdíjat aláíróknál 80 frtot is túlhalad — 8 nap alatt, különben a végrehajtás terhe alatt letegyék ? ha van, tekintve azt, hogy a tanítókat a nyugdíj megalapításától fogva minden utánkérdezgetésük daczára teendőik teljesítésére nézve nemcsak senki sem világosította föl, de még a kívánt összeget sem kérte senki, holott azt részletekben szívesen megfizették volna, tekintve, hogy a tanítóknak átlag minden jövedelme terményekre van alapítva, milyenek most épen nem állanak rendelkezésükre, s ha a végzem is bekövetkeznék, még a végrehajtás költségeit sem tudnák a náluk található csekély beruházásokból behajtani, miáltal, ahelyett, hogy sorsuk a jövőben javíttatnék, a jelenben a kegyetlen intézkedés által talán helyrehozhatlanul elnyomatik ; tekintve, hogy maguk a tanítók is a nyugdíjintézmény létrehozását nemcsak nem akadályozzák, de sőt üdvözlik s annak, saját vitális biztosításuk végett örömmel hódolnak, csupán a fizetési idő elhalasztásáért s a fizetési részletes módozat megállapításáért könyörögvén, meg akarja-e szüntetni az Ugod kerületi tanítókon, sőt, ha a haza többi tanítói is ily nyomásnak lennének kitéve, azokon is — a szándékba vett végrehajtást elhalasztván — a fizetést, mint maguk is kérelmezik, a jövő őszig, mikor, mint remélik, fizetésképesek leendnek? Ezután elnök jelenti, hogy tíz képviselő kivonatára zárt ülés tartalik. A holnapi ülés napirendjére a ma tárgyalt javaslatok harmadszor való felolvasása s a 60 milliós hitelről szóló javaslat tűzetik ki. Ülis vége 12 órakor. A főrendiház melyen az állandó hármas ma rövid ülést tartott, bizottság benyújtotta jelentését a hozzá utasított vámtarifáról, a vámszerződésről, a bankokról és a részvénytársulatok kölcsönös bebocsátásáról szóló törvényjavaslatok tárgyában. ÚJDONSÁGOK: — Vilmos főherczeg tegnap jelen lévén a lóversenyen, átalánosan feltűnt a kiválólag szívélyes modor, melylyel a főherczeg Tisza miniszterelnökkel beszélt. A főherczeg kezet nyújtott a miniszterelnöknek, hosszabb ideig legszivélyesebben társalgóit vele s nyájasan megveregette vállát. — Strasser Alajos, engedve a nála járt küldöttségek kérésének, visszavonta a kereskedelmi és iparkamara alelnökségéről történt lemondását. A budapesti tud. egyetem ma délelőtt tartotta meg 98 évvel ezelőtt történt újjáalakításának emlékünnepét, saját új dísztermében. Az ifjúság nagy számban vett részt az ünnepélyen ; a nagy terem és a karzat zsúfolásig teltek meg, úgy hogy igen sokan a folyosókra szorultak. Dr. Hoffmann Pál ez évi rectort, midőn belépett, harsány éljenzéssel fogadták, nem különben a többi tanárokat is. Dr. Hoffmann Pál az ünnepélyt tartalmas emlékbeszéddel nyitotta meg. Dr. Herczeg Mihály, a jogi kar dékánja, felolvasta a karok jelentéseit a lefolyt évben kitűzött egyetemi pályázatok eredményéről. Constatálta a pályázatok örvendetes sikerét; egyet kivéve, minden pályakérdésre jöttek munkák, melyeket jutalomra érdemesítettek, sőt a bölcsészeti karnál a Berzsenyi életére kitűzött jutalomért öt munka versenyzett. Díjakat nyertek: a hittani karnál: Bauer Antal (ki egy más pályázatnál is dicséretet nyert) Krócsy Károly, Puchovszky István, Bezey Lajos és Vémer Pál. A jogi karnál: Kovács Gyula, Szűcs István és Schwartz Gusztáv (e kettő közösen nyert) és Salzmann József. Dicséretet nyert Szabady József. Az orvosi karnál: Finkelstein Adolf,és Alexander Béla (közösen) Gaál János, Bókas Árpád, Dimitreanu Ágoston, Fischer Ármin, Goldstein Adolf és Munkácsy Pál; dicséretet nyert Fried A. A bölcsészeti karnál: Kvassay Mihály és Laczkányi Imre, Bárány Gyula és Sirokai Albert (közösen) Engel Dávid, König Gusztáv. Dicséretet nyertek Owanka Elek, Kucsera László, Németh Kálmán. A kitüntetetteket, midőn a jutalmat egyenkint átvették, sorban megéljenezték. — Tüntetés. Azon qualificálhatlan támadás, amelyet Tisza Kálmán miniszterelnök a képviselőház szombati ülésén Szilágyi Dezső képviselő ellen, mint egyetemi tanár ellen intézett, az egyetemi ifjúság közt nagy felháborodást keltett. „A bántalmazott tanárnak elégtételt kell adni!“ ezt hangoztatták már szombat óta s ezen eszme élénk viszhangra talált az egész ifjúságban. Némelyek azt tervezték, hogy az egyetemi rector tiszteletére ma este tartott fáklyásmenet vonuljon egyszersmind Szilágyi laka elé is s itt az ifjúság egy szónoka tolmácsolja az egyetemi polgárságnak érzelmeit ; ezen tervtől azonban az ifjúság az esti órákban — nagyon helyesen — elállott, mert egyrészt helytelen dolognak tűnt fel, hogy e két dolog összezavartassék s a rectornak szánt megtiszteltetés értéke ezáltal mintegy kisebbitessék; másrészt pedig, s főleg azért állott el az ifjúság ezen tervtől, mivel bizonyos oldalról nagy hajlandóságot mutattak arra, hogy a tanárnak szánt demonstratiónak—mint ez lapunk más helyén bővebben megbeszélve van, — pártpolitikai színezetet adjanak. Ezen terv tehát megbukott, hanem egy ma este a Szabadiféle kávéházban tartott népes ifjúsági értekezleten határozatba ment, hogy holnap d. e. 8 órakor Szilágyi Dezső egyetemi tanárnak az egyetemre jövetele s a tanterembe lépte alkalmával imposans ovatiot rendezzenek. Brix Iván joghallgató bízatott meg, hogy holnap üdvözölve Szilágyit, kifejezést adjon az ifjúság azon érzelmeinek, amelyeket Tisza szombati fellépése keltett. — Fáklyászene. Az egyetem újjáalakításának mai 98-iki évfordulója alkalmából az egyetemi polgárság fáklyászenével tisztelte meg szeretett rektorát, Hoffmann Pált, ki nemcsak mint tanár, hanem mint rektor is az egész tanévfolyam alatt az ifjúság osztatlan szeretetét bírta. A lefolyt tanévben az egyetemi hatóság s az ifjúság közt sohasem került a legkisebb meghasonlásra sem a dolog, mi főleg Hoffmann Pál rektor érdeme, ki nemcsak lefelé, hanem felfelé is meg tudja őrizni önállóságát. A fáklyásmenet Balázs Kálmán zenekarával élén este 8 óra után indult el az egyetem-térről a kecskeméti utczán át a muzeum-körút 12. sz. a. lévő házig, hol a rektor lakása van. A rektor az ifjúság lelkes éljenzése közepette megjelent az ifjúság között s egy a közeli kávéházból kihozott asztalon állt s onnan hallgatta a Barabás Béla által elmondott üdvözlő beszédet, amely e szavakkal kezdődik: Nagyságos rektor úr, szeretve tisztelt tanárunk! A tudományegyetem polgárai jöttek el hozzád, hogy ma, midőn egyetemünk újjáalkotásának 98 -ik évét ünnepeljük, tanujelét adjuk ha ragaszkodásunk és tiszteletünknek, melyet irányodban érezünk.* így folytatja azután tovább : A magyar ifjúság magasztos hivatásának tudatában jól esik nekünk érezni, hogy a tudomány felkentjei között első helyen levő férfiú tudománya és bölcsességével, lelkét az ifjúság lelkével egyesíti, összeforrasztja szellemével a fiatal szív minden nemes érzetét. Éljen kiáltások által megszakítva igy végzi beszédét: Légy megáldva a mindenek urától s tartsd meg továbbra is szives emlékedben rokonszenved és barátságodban szerető tanítványaidat, az egyetem ifjúságát, fűzzön egybe bennünket közös kötelességünk, hazánk boldogítása! Eget verő éljenzés követé a végszavakat. A rektor meghatottan rövid szavakban köszöni meg az ifjúság bizalmának e fényes tanujelét. Válaszában a rektor utal arra, hogy ezen őt érő megtiszteltetésben az ifjúság ragaszkodását látja az egyetemhez, azon intézethez, amelynek mindnyájan munkás tagjait,s amely intézethez kell, hogy ragaszkodást tanúsítsanak nemcsak azok, kik a az oktatás terén működnek, hanem azok is, kik tanulás stádiumában vannak. Ezen ragaszkodásért az alma mater nevében köszönetet mond. Beszéde további folyamában felemlíti, hogy 18 év óta működik a tanári pályán, azóta, mióta az egyetem a magyar nemzetnek tíz évi elnyomulás után újra visszaadatott. Beszédét az ifjúság s az alma mater éltetésével végezé. »Éljen Hoffmann Pál!“ kiálltások között azután a menet a vámház előtti térre vonult, hol a fáklyákat eloltották. — A Vilmos császár elleni merénylet a német birodalom minden részében izgatottságot és európaszerte nagy figyelmet keltett. Az eseményt a szélrózsa minden irányába villámgyorsasággal megtáviratozták. A berliniek számára több ottani lap, és kivált a „Nordd. Alig. Zig.“ már szombat este külön kiadásban leírta a dolog történetét. Az esetet általában igyekeznek feltüntetni, hogy ez őrült tett, valamint politikai czélzat nélkül történt, úgy politikai következmények nélkül is fog maradni. De Németországban aligha lesz következmények nélkül. A hatalmas socialista párt, amelynek a merénylettevő egyik tagja volt, a leghatározottabban tiltakozik ugyan a merénylet sel való minden összeköttetés ellen s valóban, a német socialista párt hihetőleg jobban van szervezve és sokkal élesebb látású férfiak vezetik, semhogy be ne látnák, hogy az ily merénylet még siker esetén is nemcsak a párt javára nem szolgál, hanem erkölcsi és anyagi veszedelmet hozhat reá ; mindamellett bizonyos, hogy a kormánynak ez jó alkalmat fog szolgálni a socialismus erélyesebb üldözésére. A merénylet alkalmából nem lesz érdektelen felemlíteni, hogy ez a harmadik, mely a császár ellen elkövettetett. Az első 1849-ben történt, midőn a császár — akkor még csak porosz herczeg — Badenba utazott, hogy átvegye a felkelők ellen küldött csapatok parancsnokságát. Egy Mainz melletti szellőből lőttek akkor kocsijára sebesítették meg. A lövések csupán a postalegényt A második merényletet 1861. július 14 én intézte egy Becker Oskar nevű tanuló az időközben porosz királlyá lett uralkodó ellen. Ez alkalommal a király nyakán könnyű sérülést szenvedett. Végül felhozzák, hogy egy ma délben Párisból érkezett távirat jelenti, hogy Mac- Mahon tábornagy táviratilag gratulált a császárnak szerencsés megmeneküléséhez. A franczia lapok egyhangúlag megbélyegzik a merényletet. — Bécsből pedig, mint a „P. Ll.“nak távírják, a király rendeletére a Vilmos császárról nevezett 34-ik számú gyalogsor-ezred három tisztjéből álló deputatió megy Berlinbe, az ezred részéről gratulálni. A merénylőt az első este egészen 10 óráig hallgatták ki. Tegnap vasárnap tovább folyt a vallatás. A vizsgálatot Jobi és Hollmann bírák vezetik. A vádlott folyton tagadja, hogy a császárt bántani akarta volna; azt állítja, hogy a maga magát szándékozott agyonlőni, különben keresztény-soczialistikus párt tagjainak mondja magát. Tegnap lefotografirozták őt (a mi pompás képes napilapjaink már ma hozták a merénylet rajzát, a merénylő arczképével együtt; nyilván Hoedel személyesen küldte el a képet távirati utón, mint az egykori devecseri gazda a fiának a csizmát.) — A nép ovázióiban a szintén veszélyben forgott bádeni nagyherczegnő császári atyjával közösen részesül. — Fiuméból irja nekünk levelezőnk: Május 3. és 4. nyílt meg a zárai Florio nevezetű gőzhajótársaság közlekedése Zara, Velencze és Ancona között. Két pompás gőzöse végzi ez utat oda és vissza az „Oreto“ és az „Amerigo Vespucci“, téve óránkint 10. tengeri mértföldet, azaz elevezvén Zárából Velenczébe 15 óra alatt és Anconába 8 óra alatt. Ez is egy hatalmas leczke a triesti Lloyd társaság számára, amelynek rozzant hajói alig tesznek 6 tengeri mértföldet óránként s egészen elhanyagolják az Adriai tenger nyugati kikötőit. Csak az a baj, hogy az ilyen leczkék nem használnak azon famózus társaságnak, hanem mozdítja továbbra is hátrafelé a kereskedést és forgalmat ad majorom glórium Ausztriáé. — Merénylet a sajtószabadság ellen. A „nem választók“ congressusának tagjai a nem választókhoz „szózat“-ot intéztek, mely tegnap reggel magyar és német nyelven a főváros utcza szegletein ki volt ragasztva. Sokan olvasták, hanem a belügyminisztérium intézkedése folytán a rendőri közegek még a délelőtt folyamában letépték a falakról. Mint a N. P. J. jelenti, Farkassányi rendőri tollnok tegnap délben több biztos kíséretében megjelent a Munkás Hetikrónika nyomdájában, elkobzott még 900 példányt a „szózatából és a szedést lepecsételte. Ihrlinger ur óvást tett az eljárás ellen. Úgy látszik, a Tisza- Thaisz-kormány elfeledte, hogy a sajtó censurát az 1848-dik 18-dik tövényezik eltörölte s azóta nyomtatványok előleges elkobzásának törvény szerint nem lehet helye. Ha az illető nyomtatványban törvényellenes dolgok vannak, akkor ott van a sajtóbíróság, vigyék eléje az ügyet.Ezen „államveszélyes“ szózat különben lapunk ápril 23-diki számában egész terjedelmében közölve volt. Az ügy iránt érdeklődők azt ott feltalálhatják. A Porosz-bajor barátság. A bajor király születésnapja alkalmából Münchenben rendezett katonai lakomán a porosz tisztek, a bajor legénység oktatói a királyra mondott felköszöntő alatt tüntetőleg ülve maradtak. Ezen porosz insultus, mely az uralkodó személyén lett elkövetve, a bajor katonai és polgári körökben nagy felháborodást keltett. A párisi világkiállítást e hó 10-én 48.318 egyén látogatta meg. Képzelhető, mily óriás forgalom! Az orosz kiállítók azt erősítik, hogy az orosz trónörökös nagyherczeg legkésőbb június 15-ig okvetlenül megérkezik Párisba. Az oroszok szörnyen büszkék a sikerre, hogy a háborús világ daczára kitünően vannak képviselve a tárlaton, s a nagyherczeg le nem mond az élvezetről, ez eredményben személyesen is gyönyörködni. — Az üllői uton levő volt bölcsődeépületnek kórboncztani tanintézetté történő átalakítását rendelte el a vallás- és közokt. minisztérium. Említett épület átalakítása az építészeti felügyelőség jelentése szerint már befejeztetett. Az átalakítás 1575 frtba került s a vállalkozók Dieseher F. s fiai voltak. — Menet ár mérséklés. A csász. kir. szab. osztrák déli vasúttársaság a m. postahivatalbeliek segélyző egylete tagjainak, kik e hó 20-án tartandó közgyűlésre Budapestre jönni szándékoznak mérsékelt áru menetjegyeket engedélyezett. — Plevnából direkte Budapestre érkezett április 18-án négy olasz munkás. Mindegyikük a hagymázban szenvedett. Az ideiglenes Aszalaig kórházban helyeztettek el. Nehogy a keletről ily járványbetegség becsempésztessék, a főváros kérni fogja a kormányt, hogy a keletről érkezett beteg utasokat az ország határán be ne bocsájtassa. A budapesti könyvkereskedők megállapodtak abban, hogy az idén is, mint az előző években május 15-től aug. 15-ig vasár- és ünnepnapkban egész nap zárva tartják üzlethelyiségüket. A kőszénbánya és téglagyár-társulat kérvényére a fővárosi tanács múlt évi azon határozatát, hogy a gyártelepéről a zugligeti útra vezető híd — tapasztalt csempészetek meggátlása végett — vontassék le, érvényen kívül helyezi és szigorúan felhívja nevezett társaságot, hogy minden netán előfordulható csempészkedésért csak egyedül ő leszen kérdőre vonva és kártérítésre kötelezve. — Az újpesti rablógyilkosok, illetőleg a halálra ítélt Rózsa István ügyében a legközvetlenebb forrásból arról értesülünk, hogy a kegyelmi tanács a halálos ítéletet mindaddig nem terjeszti fel a király elé, amíg ennek az édesatyja, Ferencz és Károly főherczeg halála feletti gyásza tart. Szokás, hogy udvari gyász idejében polgári ügyekben hozott halálos ítéletek a király elé fel nem terjesztetnek. — Darabokra vágott gyermek. A „B. Hírnök“ írja: úgy látszik, már a magyar fővárosban is akadt utánzója amaz emberalakot viselő szörnyetegeknek, kik nem érik be azzal, hogy áldozatukat meggyilkolják, hanem — valószínűleg tettük palástolása végett—hyenna módra még darabokra is darabolják. Billoiznak utánzója akadt Budapesten, csakhogy ezúttal nem nő, hanem egy kis, mintegy 2—3 hónapos gyermek esett áldozatul. — Egy helyi tudósítónk ez esetről a következő részleteket közli: Tegnap délután Pajor budapesti kéményseprő egyik legénye, Aussitz József, midőn az erdősoruton (Waldzeile) levő szegények házának kéményeit seperte, ezek egyike mellett, fönn a háztetőn, egy gyermek kezet talált. Eleinte állat hullának tartotta a meglátott kezet, de minél közelebbről nézte, annál mélyebb gyökeret vert benne a gyanú, hogy az csakugyan egy kis csecsemő keze. Maga a kéz már legalább 8—10 nap óta feküdhetett ott; hús még volt rajta, s az enyészet romboló nyomást még nem igen viseli magán. E lelet természetesen annyira konsternálta Aussitzet, hogy első pillanatra nem tudta, mit tegyen vele, később azonban eszébe jutott hozzáfogni a nyomozáshoz sem a háztetőn. Azt hitte, hogy a hulla többi részeit is meg fogja találni, nyomozása azonban sikertelen maradt. Leszállott tehát a háztetőről, és a talált hulladarabot papírba csomagolva, hazavitte lakására azon határozott szándékkal, hogy az esetről jelentést teend a rendőrségnél. Megtörtént-e már a feljelentés, nem tudjuk, reméljük azonban, hogy a kutatások e sorok közzététele után haladéktalanul meg fognak indíttatni. Egyelőre nem tartjuk czélszerűnek egyébb részleteket közzétenni. Ígérjük azonban, hogy már legközelebb újabb adatokat fogunk szolgáltatni a fennforgó rejtélyes gyermekgyilkosság kiderítéséhez. • Hol a vádlott? Komikus jelenet volt. Tolvajlással vádolt és szabadlábon védekező László Pál óbudai szőllőmunkás bűnügyében a végtárgyalás mára volt kitűzve. Jó ideig tartott mig a teremőr összebirta állítani a 10 tanút, mire aztán bejelentette a törvényszéknél, hogy a beidézettek mind együtt vannak. A 10 tanú meg néhány hallgató belépett a terembe, az elnök felhívja vádlottat, hogy üljön a neki szánt padra, de vádlott nincsen jelen, mert az akit annak tartott a teremőr egy ártatlan kiváncsi ember fia, ki szabadik a tisztelet helyet elfoglalni. A vádlott is megjelent 9 órakor, át is adta az idéző végzést, de alighanem megijjedt a sok bizonyító anyagot szolgáltató tanuktól és észrevétlenül megszökött. Hiában keresték s kutatták az épületet és a „Fortunát“ környező korcsmákat László Pál feltalálhatlan volt, s így nélküle mint a végtárgyalás legszükségesebb része nélkül nem tarthattak tárgyalást. — Hibaigazítás. Lapunk tegnapi számának lóversenyre vonatkozó czikkében a „Kinszky“ név helyett Kiszony sajtóhibának veendő. II. Hazafi díj, 500 arany. És pedig 300 db 10 frankos arany állam- és 200 arany alapítványi s egyleti dij. Minden magyarországi 3 éves kancza számára. Távolság 1600 méter. Teher 52 kilogr. Tét 20 arany, bánat 10 arany. A második ló a tét és bánatok felét nyeri. Az 1871. január 7-én tartott választmányi ülés határozata szerint, e díjra a csikó ezentúl mindig 1 éves korában nevezendő. (1878 évre bezárva 26 — 187S-re 30 nevezéssel.) 1 Gr. Kinsky Zdenke p. k. Humming Bee, 2. Gr. Festetics Pál s. k. Tallér, 3. ugyanaz s. k. a. Labancz a. Target, 4. ifj. gr. Almássy Kálmán sg. k. a Ostreger a. Donna Maria. 5 Ballazzi Aristidur p. k. a. Buccaneer a. Voltella. 6. Ugyanaz p. k. a. Buccaneer Mrs. Day. 7. Ugyanaz, név. ifj. gróf Eszterházy Miklós p k. a. Cambusean a. Crisis. 8. Ugyanaz, név. Ugyanannak sg. k. a. Ostreger a Firefly. 9. Ballazzi Aristidur p. k. a. Parmesan a. Deerdale. 10. Br. Majthényi Izidor sg. k. Violante. 11. General Hope sg. k. Thalma, 12. ugyanaz p. k. Gondolat, 13. Gr. Slenckel Hugó id. p. k. Lorenzo, 14. ugyanaz p. k. Miniature, 15. ugyanaz sg. k. Quen of Trumps, 16. ugyanaz sg. k. Phoebe, 17. Gr. Forgách Sándor p. k. La Trombe, 18. ugyanaz sg. k. Lawina, 19. Gr. Sztáray János sg. k. Altona, 20. ugyanaz p. k. Dagmar, 21. Captain Blue név. gr. Festetics Tasziló ifj. sőt. p. k. Galante, 22. Br. Springer Gusztáv p. k. Mile Buccaneer. Bánat jelentetett 10 aranynyal: Borostyán, Dualist, Mary Hill kanczáért, Niczky leányért és Creve Coeurért. III. Másod oszt. állam dij. 600 db 10 frk arany. Futhat minden mén és kancza. Távolság 3200 m. Teher 3é. 50 kil., 46. 65 kil., 5é. és id. 68 kil., kanczára 1y2 kil. kevesebb. Belföldi mén vagy kancza ivadéka 2y2 kil., mindkettő ivadéka 4 kilogrammal kevesebbet visz. 3000 frtos verseny nyerője 3y2 kil., két ily, vagy egy 5000 frtos nyerőjére 5 kilogrammal, két vagy több ily értékű verseny nyerőjére 6 kilogrammal több. Angol vagy franczia lóra külön 6 kilogrammal több. Tét 150 frt, fele bánat. A 2-ik ló a tét és bánatok felét nyeri. (Bezárva 10 nevezéssel.) 1. Gr. Apponyi Állai 5é. p. m. Rococoj 2. ugyanaz 4é. p. m Pfeil, 3. ugyanaz 2é. p. k. a. Peona. Grand- Duehes, 4. Gr. Henekel Hugó id. 4é. sg. m. Prince Giles 1. 5. ugyanaz 6é. p. k. Konotoppa, 6. Blaskovics Ernő úr 4é. sg. k. Kincsem, 7. Baltazzi Aristidur 4é. sg. m. Tallós, 8. Gr. Kinsky Zdenko 4é. p. m. Prince Gregoire, 9. General Hope 3é. p . Gondolat, 10. Ifj. gr. Festetics Tasziló 3é. p. m. Berlick. IV. Handicap, 1000 frt. E. d. Futhat minden ló. Távolság 2000 m. Tét 100 frt, bánat 50 frt, kis bánat 20 frt. A 2-ik ló a tét és bánatok y.-át nyeri. Terhek május 1-én tétettek közzé. Kis bánat máj. 6-ig jelenthető. (Bezárva 18 nevezéssel.) 1. Blaskovics Ernő ur 3é. p. m. Konok, 2. Baltazzi Aristidur Sé. sg m. Franzi, 3. ugyanaz 3é. p. k. Kenne- Dich, 4. General Hope 4é. sg. k. Trouville, 5. ugyanaz 4é. p. m. v.Seeko-jedno, 6. Gr Festetics Pál név. gr. Széchenyi Kálmán 3é. p. k. Niczky leány, 7. Gr. Forgách István 4é. sp. m. Wild-Youth, 8. Br. Majthényi Izidor 3é. p. m. Frantic, 9. ugyanaz Sé. sg. m. Hotspur, 10. ugyanaz 3é. sg. m. Outrigger, 11. ifj. gr. Festetics Tasziló 8é. p. m. Berlich, 12. Gr. Sztáray Ján. 6é. sg. m. Bíbor, 13 ugyanaz név. hg Czermtynszki Bories 6é. p. m. Hírnök. Kis bánat jelentve a 20 frt. Hesperus, Basswall, Montnalon, Royal Blue és Palatin-ért. V. Sándor-dij. 100 cs. arany értékű tiszteletdij. Távolság 3200 mtr. gátverseny 6 akadályon át. Futhat minden ló. Teher 4é. 671/2 kil., 5é. 72x/2 kil., 6é. és id. 74 kil. Urlovarok. Üzleti rovar 372 kilogrammal több. Tét 20 arany. Fuss, vagy fizess. A tétösszeg 60 aranyig az 1-ső és 2-ik ló közt egyenlően osztatik fel; 60 arany felülete az 1-ső lé. Bejelentés 48 órával a futás ideje előtt. Ha legalább 3 ló nem lép a pályára, a dij nem adatik ki, hanem a következő évre marad. Nevezési zárlat 48 órával verseny előtt. VI. Magánfogadás (Match) Akadályverseny, kis pálya. Távolság 4000 méter (21/2 mértf.) 1. Kiss Miklós ifj. id. p. k. May Flower. 2. Báró Vehtricz Zsigmond 5é. sg. k Fanny Lear. A harmadik nap május 16-án csütörtökön délután 3 órakor. SÍPOLT. Pesti tavaszi lóversenyek 1878. — Második nap. — Pályabirák: Br. Wenckheim Béla, id. gr. Almásy Kálmán, br. Ambrózy Lajos és gr. Szapáry László. Intézők: Gr. Szapáry Antal, gr. Almásy György, gr. Károlyi Gyula, gr. Festetics Pál, gr. Batthyány Elemér. Időmérő: Gr. Zichy-Ferraris Viki. Indítók: Gr. Festetics Pál, Inkey István ur és Mr. Cavaliero. Titkár: Sárkány Ján. Ferencz. I. Eszterházy díj, 525 frt, ebből 425 frt az első lóé, 100 frt a másodiké. Futhat minden belföldi ló. Távolság 100 lépéssel a nyerpont előtt kezdve, egyszer körül. Teher 3é. 51V2 kilogr., 4é. 64 kilogr., 5é. 67 kilogr., 66. és idősebbre 68>/2 kilogr., ménre 1 kigrammal több. Nemzeti dij nyertesére 1y2 kilogrammal több. Tét 90 írt, 30 frt bánat; a tét és bánatösszeg 2/3-da az elsőé s y3-da a második lóé. — (Bezárva 10 nevezéssel.) 1. Gr. Apponyi Antal 5é. p. m. Eococo, 2. Gr. Henekel Hugó id. 66. p. k. Konotoppa, 3. Br. Springer Gusztáv 3é. p m. Aumonier, 4. Baltazzi Aristidur 4é. sg. m. Tallos, 5. General Hope 4é. p. m. v’Ssoko-jedno, 6. Gr. Festetics Pál 4é. p. k. Erzsi, 7. Gr. Forgách István id. p. k. Dryad, 8. Br. Majthényi Izidor 8é, sg. m. Hotspur. 9. Gr. Sztáray János név. hg. Czetwertynski Bories 8é, p. m. Hírnök, 10. Ifj. gr. Eszterházy Miklósné, sg. k. Ocarina. Színház, művészet. — A népszínházban holnap, kedden búcsúzik el Soldosné három hóra a „Huszárcsiny“ népszínműben. Szerdán és egész héten „Kolumbus“ járja. Szigligetiné jelenleg a „Kis menyecske“ czimszerepét tanulja. Legközelebbi újdonságnak, egy franczia bohózat „Illa berek“ czimmel van kitűzve. A „budapesti zenekedvelők egylete“ május hó 15-dikén, szerdán, az egylet nagy termében (bálvány-utca 10. sz). Káldy Gyula karmester vezetése alatt ez évi II-ik nagy hangversenyét tartja, amelynek programmja ez: 1. Gluck Kr. Nyitány „Iphigenia Aulisban“ czimü operából zenekarra. 2. a) Schumann R. „Das Dörschen", b) „Die Forelle“, c) Schubert „Serenade“, vegyes karok (á capella), 3. Hofmann H. „Napfényben“ Scherzo zenekarra (uj). 4. Mendelssohn B. a) „Jer, fuss velem“, b) „Hullott a dér,“ c) „Sirjok felett“, vegyes karok (á capella), c) 5. Mozart A. Symphonia (D. dur) zenekarra. Kezdete 8 órakor. Egyletek, társulatok. — A m. tud. akadémia második történelmi osztálya ma d. u. 5 órakor ülést tartott. Elnök Lukács Mór megnyitván az ülést, Wenczel Gusztáv r. t. értekezett „A servitus fumi“ról összehasonlító programra pontból. Utána Szilágyi Sándor r. t. értekezett Báthory Endre fejedelem bukásáról. Az I. magyar izr. betegsegélyző és temetkezési egylet tegnap tartotta rendes évi közgyűlését. Weisz D. elnök talpraeset magyar beszéddel nyitá meg a gyűlést, megköszönte az egylet eddigi bizalmát és felkérte a tagokat, hogy őt a megejtendő választásnál semmiféle hivatallal ne tüntesse ki, mert elfoglaltságánál fogva nem fogadhatná el. A felolvasott évi jelentésből következőket emelünk ki. Az egylet vagyona 15,973 frt 34 kr. A két utolsó év óta az egylet vagyona gyarapodott 4585 frt 61 krral. Betegek segélyezésére kiadatott 2386 frt, orvosságért 3517 frt 22 kr, gyermekágyasok segélyezésére 537 frt, kórházi ápolási költségért 2550 frt, haláleseteknél kifizetett díjakért 334 frt 10 kr, temetkezési költségek 542 frt 75 kr, sírkövekért elszegényedet tagtársaknak 115 frt. Az egylet 798 tagból áll. A törökök javára az egylet gyűjtött 455 egy fél francot aranyban, 10 kilo lépést, s ezt átszolgáltatta az itteni török conzulnak. A felolvasott jelentés egyhangúlag és köztetszéssel vétetett tudomásul és kiadatott a felmentvény. A pesti lövésztársulat tegnap tartotta évi közgyűlését Fuchs Ignácz főlővészmester elnöklete alatt. Jelen volt Ráth Károly legfőbb lővészmester is. Bede János titkár felolvasta az évi jelentést, a mi az uj telek szerzése körüli fáradozásokat irja le s a vagyon állásáról ad jelentést. A választmány, miután a főváros közgyűlése 1874-ben már kimondta, hogy a jelenlegi lövöldében lövöldözni nem lesz szabad, új telek keresése után látott, de a pénzhiány törekvéseit megbénította, s csak akkor sikerült telket szerezni, mikor a lövölde telkéből kisajátított kerületért 7153 frtot a fővárostól kikaptak. Ekkor a czélra kiválóan alkalmas Kotzó-féle Erzsébet-uti telket 6000 Mért megvették. A telek 3500 négyszögöl. Ennek lövészeti czélokra használatáért a fővároshoz ápril 30-ikán engedély iránti kérvényt nyújtottak be. Mivel pedig a 6000 frtot rögtön ki kell fizetni, a teleknek beépítésére bár pénz alig marad, a válaszmány arra kéri a közgyűlést, küldjön ki kebeléből egy bizottmányt, mely a régi lövölde egész helyiségeinek bérbeadását, az üres teleki értékesítését s az uj telken az építkezésre való pénzösszeg megte-