Egyetértés, 1879. július (13. évfolyam, 179-209. szám)
1879-07-12 / 190. szám
a mostani mediatizálásból is kisodorja őt a nemzeti feltétel, mely lehetővé teszi hazajövetelét s Magyarországon egy jj korszak megkezdését. Verhovay Gyula: A jövő osztrák reichsratba a „N. F. Presse“ számítása szerint: Csehország küld 44 cseh és feudális és 48 alkotmányhű képviselőt; Galiczia 58 lengyelt és 5 <lkormányhüt ;Alsó-Ausztria 33 liberálist és 4 klerikálist vagy feudálist; Felső-Ausztria 9 liberálist és 8 klerikálist; Salzburg 2 liberálist és 3 klerikálist; Sziria 15 liberáist és 8 klerikálist; Karinthia 9 liberálist; Krajna 2 liberálist és 8 szlovént; Bukovina 6 alkotmányhűt és 3 nemzetiségit; Morvaország 19 liberálist és 17 nemzetiségit vagy feudálist; Szilézia 10 liberálist; Tirol 8 liberálist és 10 klerikálist; Vorarlberg 1 liberálist és 2 klerikálist; Dalmácziában a választások még nem értek véget, de előreláthatólag 7 nemzetiségi és 2 alkotmányba lesz megválasztva. Istria, Görz Gradiska 7 alkotmánybot és 5 nemzetiségit vagyis klerikálist választott. Összesen van 76 liberális és ezzel szemben 177 tagból álló párt, melynek elemeit képezik, klerikálisok, feudálisok, nemzetiségek stb. A horvát tartománygyűlés juli 10-én nyilvános ülést tartott. Az ülésen a pénzügyi bizottság előterjesztő jelentését az 1879-iki költségvetésről, mely legközelebb kerül tárgyalásra. Az ülés további részét a beadványok bejelentése vette igénybe. Ezek sorából a következőket említjük fel: A zágrábi kir. törvényszék Miskatovics mentelmi jogának felfüggesztését kéri, aki ismételve elkövetett izgatással vádoltatik. (A mentelmi bizottságnak adatik ki.) A zágrábi múzeumi igazgatóság az kéri, továbbá egy illeték idei javadalom fölemelését megszavazását kéri, arra a czélra, hogy Boszniát s Herczegovinát tudományos czélból beutaztassa, s tanulmányoztassa archeológiai tekintetből. A bizottság, mely Preradovics Péter elhunyt horváth költő holttetemének átszállítása tárgyában alakult, az edzéiből e hó 14-én tartandó ünnepélyre meghívja a tartománygyűlést. Kresztics elnök indítványára a tartománygyűlés ez ünnepélyen képviselteti magát. Legközelebbi ülés kedden tartatik. Napirenden van a költségvetés s a regnikoláris bizottság egy tagjának megválasztása az e tisztségről lemondott K. Smaics helyére. Az újvidéki „Szrbszki Národ“ szerint a szerb kongresszus összehívása már küszöbön áll (állítólag f. évi szeptember hó 28-ra gör. kel. számítás szerint), s a patriarcha, illetőleg a kongresszusi választmány még nem terjesztette elő, hogy mik fognak azon tárgyaltatni. Ezen titkolódzást nevezett lap megrójja, s felhívja a patriarchát és tanácsosait (a kongresszusi választmány tagjait), hogy a tárgyalandó ügyeket közölje s bocsássa nyilvánosságra, hogy a nagy közönség is tájékozva legyen s ne sajnálja azon húszezer frtot, melyek az utóbbi négy év alatt a kongresszusi választmány működése után a nemzeti alapokat terhelik. Karlóczán egyébiránt a „Szrbszki Nis“ értesülése szerint a metropolitai egyházi tanács tartja üléseit a patriarchia elnöklete alatt. A szerb püspökök részéről azonban senki sincs jelen azokon. Ez ülések csak f. hó 2-án vették kezdetüket. A prágai „Narodny Listy“ Taaffe gróf az alkotmányhűek romjain“ czímű czikkében jelen helyzetről szól, ál itva, hogy a választási eredmények következtében „az alkotmányhűek romjaiból, kell, hogy más politikai irány keletkezzék.“ Azon elemek, melyek az által háttérbe szoríttattak felszínre eddigi rendszer lépnek. Bár, hogy is fejlődjék az ügy, annak iránya az alkotmányhűek eddigi irányának homlokegyenest ellenkező lesz. Az uj helyzet kell, hogy a nemzetiségi egyediséghez vezessen, és hogy az egyenjogúságot érvényesítse. E ténnyel minden osztrák államférfinak számolnia kell, első sorban pedig Taaffe grófnak. Ő az uj helyzetnek embere. Nem Taaffe gróf idézte elő ezen áramlatot, hanem ezen áramlat Taaffet felszínre hozta A genialis államférfiaknak kezdeményezése ugyan nagy szerepet játszik a népek történetében, de Taaffe gróf sem nem Cavour, sem nem Bismarck, zet embere, ő a különféle elemek ő csupán a helyközreműködése által lett teremtve és ha szerepét jól fogja fel, az ország javára szolgálhat. Nem tudjuk azonban van-e Taaffe grófnak politikájában valami titkos .omega“, mely még észre nem vehető. Akár van, akár nincs, azt hisszük, hogy csakis e két lehetőség közt választhat : vagy őszintén kívánja az igazi politikai szabadságnak helyreállítását, melyet az alkotmányhűek pseudoliberalismusa lábával tiport össze, s ennek alapján az egyes nemzetek természetes jogainak elismerését, mi által a monarchia erkölcsi s anyagi érdeke felvirágoznék, vagy oda törekszik, hogy a kormánynak — bármily áron is — többsége legyen a reichsrathban és hogy ma az alkotmányhüekkel, holnap a klerikásokkal, konzervativokkel vagy a nemzetiségi pártbeliekkel kaczérkodjék, hogy ígéretekkel tartogassa majd azt, majd amazt és végül valamely reakczionárius javaslattal lép fel, melyet az összehívott többségnek támogatnia kellene, úgymint például a „keleti politikát“ jusq’au de la de Mitrovitza, akkor valóban sajnálnék őt, hogy Innsbruckban békében nem maradt, hanem oly dologra vállalkozott, mely erejét túlhaladja. A balanczirozás nem fog eredményre vezetni, mert a csehek minden politikai irányt elvetnek, melynek más czélja van, mint az őszinte liberalismus, kibékülés s a monarchiának konsolidálása. a cseh nemzet megszűnt már a „Burgermeisterek“ üldözés tárgyává lenni; tuélte Auersperg aeráját és megélte az uralkodó párt bukását. A viszonyok olyanok, hogy nem kell nekünk Bécsbe menni, hanem a bécsiek kénytelenek hozzánk fordulni. A cseh nemzet Taaffe grófot is. Ha ő tehát saját szerepét túléli fel nem fogja s a jelen áramlatot visszatartani akarja, akkor ne számítson a csehek támogatására.“ Napoleon Lajos herczeg temetésének előkészületei. London, jul. 7. együtt Chislehurstben majd teljes számban van már a Napoleon-család, mely, gyászba borulva várja a fiatal herczeg holttestét. Általában azt hiszik, hogy Napoleon herczeg is el fog jönni hallgatóságát csak abból magyarázzák, hogy básnyában is ugyanily magatartást követnek. A nők közül Lebreton, Bourbaki, Lermina és Boucher asszonyok tartózkodnak a kastélyban. Goddard abbé a császárnénál időz, kit vigasztal. Bourgoing b. és Corvisart orvos Murat herczeget támogatják, ki a gyászszertartást rendezi. Pietri az angol hatóságokkal tartja fenn az érintkezést. Bassano hg. és Móricé, ki a császár főajtónállója volt, a vendégeket fogadják. A császárnő nem hagyja el lakosztályát. Imádkozik, vagy imákat olvastat fel magának. Vasárnap misét hallgatott. A fiatal Primoli gr. segédkezett Goddard abbénak, ki a misét végezte. A mise után visszavonult lakosztályába, hova csak azok bocsátatnak be, kik a herczeg halálának hírére eőször megérkeztek, vagy már ott voltak. Ezek: Lebreten asszony, Murat herczegnő, Clary grófnő, Corvisart orvos, Bassano hg. és Pietri. Ha a császárné újabb arczot lát, kétségbeesése újra kitör. A vendégek legnagyobb része még nem látta a császárnét, ki fölött Corvisart őrködik. Az orvos kényes szemekkel jön ki mindannyiszor a császárné szobájából. A szerencsétlen anyával nem tudatták határozottan, hogy a holttest mikor fog megérkezni. A lapok nem jutnak hozzá. Hétfőn fogadta a woolwichi katonai akadémia növendékeit. E fogadtatás a legmegrázóbb jelenet volt; a császárné fájdalma kitört s a növendékek könnyezve távoztak. A gyászszertartás egyes részletei a császárné kivánatára sok tekintetben módosíttattak. Az ő kivánatára történik, hogy Woolwichből nem fogja testőrség kisérni Camden Place-be a koporsót. A legnagyobb egyszerűséggel kívánja temetni hat. A holttestet hozó hajó Spitheadbe jövő szerdán érkezik ; innen a királynő yachtjára, az Enchanteress-re vitetik, melynek egész előrését s a termet feketével díszítik. A yacht-on hatan fogják kisérni a koporsót: Murat hg, Aguado marquis, Turenne vicomte, Bourgoing b., Bassano hg és Bonaparte Károly hg. Ez utóbbi teljesen össze van törve a fájdalomtól. Atyai szeretettel viseltetett a császári herczeg iránt, ki viszont vele kiválólag rokonszenvezett. Az Enchanteres egyenesen Woolwichban köt ki. Itt a soutwarki püspök és Goddard abbé előtt, konstatálják a hostet ugyanazonosságát. Jelen fog lenni a bonapartista pártnak néhány tagja is. A koporsót ismét lezárják s a legnagyobb csendben viszik a partra s az éjjelre elhelyezik az arzenálban, hol a királyi tüzérség őrizete alatt marad másnap reggelig. Ekkor két összekapcsolt ágyutalpra helyezik, mely franczia és angol lobogókkal lesz befödve s igy viszik lassú menetben Chislehurstba. Az eddigi megállapodások szerint a holttest rövid időre a kastélyban helyeztetik el, hogy a császárné imádkozhassék mellette ott, hol oly szeretettel környezte őt életében. A családi szobát e czélra már berendezik, a bútorokat kihordják onnan s a szoba teljesen feketével vonatik be. Csak a herczegek és a család tagjai lesznek tanúi e fájdalmas jelenetnek midőn a szerencsétlen anya utolszor fogja látni szeretett fiát. Innen a Saint Mary kis kápolnába visz k a koporsót és pedig a woolwichi tüzérség kiseretében. Itt fog a szerencsétlen herczeg elhelyeztetni, a hol atyjának tetemei is nyugosznak. Az angolok mélyen érzik a fájdalmat, mely a császárné keblét marcangolja. Chislehurst körül tengernyi nép gyülekszik. ** ■*" “ - jul. 8. A temetés végleg szombaton délelőtt 11 órára tűzetett ki. A jelenlevő francziák mind kisérni fogják a koporsót. Viktória királynő e napon Camden-Place-ba megy. Boucher tegnap este ide érkezett. Az Orontes Spitheadbe szerda és csütörtök közti éjjel érkezett meg. A testet az Amchanderess yachtra csütörtökön reggel szállítják át. A yacht azonban csak pénteken este érkezik Woolwichba, este 7 óra körül. Ekkor történik meg a törvényes consta’aczió. A testet szombaton reggel 5 és fél órakor viszik ki Woolwichből s 8 óra körül érkeznek meg vele Camden-Hause-ba. Francziaországból seregesen érkeznek a látogatók a temetésre, szintúgy Anglia minden részéből. — E vendégek mulattatására most egy élelmes vállalkozó zulu-kiállitást rendezett, azt állitván, hogy zului épen most jöttek a külföldről! ___________________ ÚJDONSÁGOK. — jul. 11. — Lapunk mai száma mellékletének tartalma : Caret hadnagy. Bismarck beszéde az alkotmányos garancziákról. Az Asbóth-Zichyagy Közgazdaság. * Időjárás Budapesten. Hűvös borultas, délben eső is szemzett. Hőmérő állása este 15 R.u . Személyi hírek. Kemény Gábor miniszter, ki most Erdélyben utazik, e hó 8-án Szebenből kirándult a verestoronyi szoroshoz. — Edelsheim Gyulay b. holnap Marienbadba utazik; ugyanoda utazott Samassa egri érsek is. — Kálnoky gr. dániai követnek a király tábornoki czimet adományozott. — Jekelfalussy min. tanácsos Lugosra utazott. — Tabajd v aradmegyei uj főispán beigtatása e hó 21-én lesz. — A szakértők útja: Péchy közlekedésügyi miniszter holnap Károlyi Sándor gróf társaságában utazik Szolnokra, hogy ott a külföldi szakértők tanulmányi utazásához csatlakozzék. A szakértők a múlt éjjel Andrássy Aladár gróf kastélyában haltak meg Tiszadobon. Innét reggel kocsin kirándultak az alsó szabolcsi töltés és ártér megtekintése végett. Délelőtt gőzhajón Szolnokra utaztak, hol 12-ikén d. e. 10 órakor érkeznek meg; innét a miniszter és a szakértők Szegedre utaznak. — Attila korabeli régiségek. Eddigelé semmi régiséget sem bírtunk még, melyről elmondhattuk volna, hogy a hunok vagy Attila korából való. Azért a muzeum igazgatója Pulszky Ferencz különösen figyelt minden leletre, mely Valentinián római, vagy II. Theodorius byzanti császár érmeinek kíséretében találtatott, mert tudvalevő dolog, hogy ezek voltak Attila kortársai E megfigyelésnek eredménye az lett, hogy 1869- ben az óbudai szeszgyár telkén csakugyan előkerült egy különös alakú karperecz együtt Valentinján érmével. A szegedi leletek közt jelenleg egy karperecztöredék jött napfényre, mely nagyban hasonlít az óbudaihoz. — Szécsényben Pintér ügyvéd talált egy különös alakú fülbevaló-párt I. Theodozius pénzével, s más helyről is került ugyanazon alakú fülbevaló a nemzeti múzeumba. Hasonló fülbevalók már rég kerültek különböző helyekről a múzeumba, de a korszakokat az utolsó leletig pontosan meghatározni nem lehetett. Egy ily függőbe beakadtva találtatott egy nagyobb korong, hasonló keleti díszítésű 6 kisebbnagyobb koronggal, melyek a múzeumban őriztetnek. Ezek az újabb leletek tanúsága szerint valószínűleg azon tárgyak, melyek muzeumunkan minő Attila korszakát képviselik. Ez ugyan eddigelé csak föltevés, mely igen gyenge alapon nyugszik s ezért még be kell várni újabb leleteket, melyek e feltevést vagy bebizonyítják, vagy meg fogják czáfolni. — Hévízi ásatás. Az ősrégészeti ásatás, melyet br. Nyáry Jenő Hévizén, Budinszky Ernő, Varázséji Gusztáv a múzeum tehetséges tisztviselője, Szukáts József és Lajos társaságában eszközölt, igen szép eredményre vezetett. Az ásatás kora reggel, az úgynevezett Szent-András hegyén huszonhárom munkással vette kezdetét és egészen délig a legnagyobb buzgalommal folyt. Szent-András homokhegy meglehetős magas, hajdanában valószinüleg kolostor volt rajta. Köröss körül három hatalmas földsáncz veszi körül, s középen, a hol az épület állt, katlanszerü mélyedéssel bir. — Ezen a helyen rövid idő alatt 17 sírra bukkantak. Minden egyes csontváz melett durva agyag edény darabok, különféle állat csont maradványai, — továbbá átfúrt, vagy hegyezett agancs darabok, s már aig felismerhető elrozsdásodott vasdarabok hevertek. Igen érdekes, hogy a csontvázak lábaik mellett hosszú és keskeny téglák voltak felállítva, sőt az egyik sírban, melyben négy csontváz egymással ellentétes irányban volt fektetve, a téglák köröskörül voltak rakva. A csontvázak koponyái legtöbbnyire középalakúak vagy hosszúkásak; kettőn a trepanatió (átfúrás) nyoma mutatkozik, míg egy másikon nagy hasítás átható, amelyet valószínüleg bárd vágás okozhatott. Igen feltűnt, hogy a csontvázak mellett semminemű ékszerek vagy fegyverek nyomait sem lehetett feltalálni, amelyeket az ős sírokban igen gyakran lehet fellelni. A halom oldalaiban sok helyütt kisebb-nagyobb nyílások vannak, amelyek valószinüleg pinczébe vagy kriptába vezetnek. De a leomló földdel annyira el vannak fedve, hogy azoknak felkutatása máskorra halasztatott. Ezzel a Szent András hegyen történt ásatás befejeztetett és a nagy reményekkel kecsegtető Tatárhányásokra indult a társaság. De sajnos, hogy a hozzákötött várakozásnak legcsekélyebb jellel sem felelt meg. A hányások egy magas dombnak a tetején félkörívben vannak. A tizenhat halom nem nagy s inkább alacsony domboknak lehetne nevezni. Két halom lett kereszt árokkal méter mélységre ásva, mindazonáltal körülbeül 4 semminemű nyomokat nem mutattak. Tehát a hányások nem sirhalmok, — mint azt eddig hitték, — hanem valószinüleg sátorhelyül, vagy őrpontul szolgáltak. A Tatárhányásokhoz közel szintén vannak más halmok, s ezekben különféle vas fegyverek, lándzsa, sarkantyú és buzogány találtattak. Miután a két Tatárhányásnak felásása semmi eredményre sem vezetett, a többi érintetlenül lett hagyva s igy az ásatás be lett fejezve. A múzeumnak özv. Pinfsich Zelmosnó egy csinos csészeszerü poharat ajándékozott. A vasból készült poháron, melynek alja cement rézzel van bevonva, mig széle aranyozott, következő német verses felirat olvasható rajta: „An mir sieht man ein Wunderding, vor Eisen war, jezt Kupfer bin.“ Hasonló volt a székesfehérvári kiállításon, csupán csak a feliratban tért el. — A fővárosból jött vendégeket Hévíz intelligencziája s derék plébánosok Horváth József a legszívesebb vendégszeretetben részesítették. — A „Független Hírlaphoz“ van egy gyöngéd részvéttejes szavunk, mielőtt bőrviszketegsége kórosabb állapotot öltene. S ez a szó, hogy kár az „Egyetértéssel“ vesződnie saját aszkóros élhetetlensége miatt. Mert hát az „Egyetértés“ bizony nem állt útjában, hogy a pacsuli illattal nagy versenytárskép a porondra lépő salonlap felküzdje magát önerejéből elveink érdekében világlappá is. Az „Egyetértésnek“ csak arra volt gondja, hogy ki ne udvariaskodja magát az elvek köréből valami habarékoskodásba. Csak sajnálattal láttuk tehát, hogy nem bírja meghódítani azon közönséget sem, amelyet mint olcsó lap hivatva lett volna meghódítani, ahelyett, hogy egész csomó kis lapot („Pesti Hírlap“, „Budapest“, Magyar lapok“) fölülkerekedni engedett nagy kárára elveink terjesztésének. Az okot is megmondjuk, miért? Azért, mert az írás legelső kelléke , hogy olvasni tanuljon meg az ember, s ha már olvasni tud, megpróbálkozhat az írás mesterségével, s mikor írni tud, újságba is írhat; de az újságszerkesztéshez már egyéb jó tulajdonság is kell, az ügyefogyottság azonban, noha olykor erényszámba jöhet, nem tartozik e tulajdonságok közé. Azért tndtuk mindezt el, mert a szánalmasan együgyű mafitia, amelyet mai föllépésével irányunkban tanúsít, annak jele, hogy se Kossuth nyilatkozatait nem kíséri figyelemmel, se Mocsáry czikkét nem tudta elolvasni, csak betűzött és oktalankodott iskolás gyerek módjára. Az „Egyetértés“ legutolsó olvasója is bír annyi érzékkel és józan ésszel, hogy tudja mit és miért olvas. De nincs olvasó az egész országban, aki nem fogta volna fel, mit akrunk elérni a nemzet zsibbadt idegeinek megérintése által, midőn Kossuth nyilatkozatának a nemzet erkölcstelenségét elitélő részét közöltük. Tudja ezt az ellenséges sajtó is, amely látva a tükröt, a „Független Hírlap“ világos hazugságával ellentétben, és e közleményt nem vette át. Azért uraim, tanuljanak olvasni, írni és lapot szerkeszteni s ne kompromittálják magukat. — Perotti nyaralója. Sasváry László tanár, a napokban meglátogatta Perotti Gyulát a nemzeti színház kitűnő énekesét Trieszt melletti nyaralójában. Sasváry úr látogatásáról a következőket írja nekünk : Perottival a múlt télen elhatároztuk, hogy júliusban, mely hónap tudvalevőleg a színházi szünet ideje, leczkéket fogok neki adni a magyar nyelvtanból. Perottinak ugyanis a rendes színi évadban alig marad ideje a nyelv elméleti tanulására, a szokott színházi teendőkön kívül ugyanis idejét teljesen igénybe veszik az egyes szerepek magyar sevegének betanulása, mi egy előtte meglehetősen idegen nyelven koránt sem oly könnyűség, mint sokan gondolnák. Perotti nyaralója, a villa Perotti, mint itt nevezik, a Chiadino hegyen fekszik. A Chiadino körülbelül akkora, mint a budai várhegy, egészen tel v van rakva kertekkel és nyaralókkal ; a hegy legmagasabb és legszebb pontján van a Perotti-féle nyaraló, melyhez kényelmes csigavonalban haladó ut vezet fel. Perotti a vasútnál várt s a legszívesebb barátsággal fogadtatott. Élénken tudakozódott budapesti ismerőseiről, pályatársairól, kiktől számtalan üzenetet és megbízást hoztam részére. Nem mulaszthatom el ez alkalommal fölemlíteni Perottinak egy nyilatkozatát, melyet a budapesti magyar hírlapírókról tett. Egy megjegyzésemre így szólt: „No már engedelmet kérek, a magyar újságírókat nem engedem önzéssel vádolni. Bejártam Európát, voltam Amerikában mindenhol találtam önző újságírót, de a magyarok közt nem. “ — Hja, ön elfogult, mert önt a lapok mindig dicsérik, vetem ellene. „Dicsértek engm más kritikusok is, mondá Perotti, de önzetlen kritikusokat csakis Budapesten találtam.“ — A nyaralóhoz Perotti fogatján hajtattunk, két gyönyörű magyar deres, melyet gazdájuk a tavasszal Budapesten vett, vígan száguldott velünk a városon át s a hegyen fölfelé. A triesztiek közt, mint Perotti mondá, egész feltűnést kelt a két magyar ló, úgy bámulják őket, mintha mindenik egy-egy Kincsem volna. — Perotti villáján egy zászlót vettem észre. — „ Miféle zászló az ? “ kérdtem. „Miféle zászló? Magyar zászló. Avagy nem a magyar nemzeti színház tagja vagyok-e én ?“ mondá büszkén Perotti, s midőn közelebb értünk, nagy gyönyörűséggel tapasztaltam, hogy a zászlón a magyar czimer is van. Perottiné asszony az erkélyen várt bennünket. Ez erdélyről leírhatatlan gyönyörű kilátás nyílk Trieszt városára és a tengerre. Trieszt és környéke szépségeit csak az méltányolhatja kellően, aki azokat e pontról nézi meg. A panoráma egészben annyira igénybe veszi az embert, hogy a részletek jó darabig nem tudják lekötni. A felhordott reggeli érintéséről, minden szives kínálás mellett is szó sem lehetett; a nézéstől nem hogy enni, lélekzetet venni is alig ér rá az ember. A tengert itt láttam előzör életemben s igy képzelhetni elragadtatásomat, melyből hosszú időbe került, mig magamhoz tértem. — Perottiéknál időzik most a családnak eg kedves vendége, a házi asszony nővére, Finály Karolina k. a., ki Pfrotti vezetése alatt operaénekesnőnek készül. — Ásványvizek kiállítása. A természetvizsgálók ez évi vándorgyűlése és a magyarhoni gyógyszerészek országos ülése, mint tudva van, ez évi augusztus második felében egyszerre tartatik meg Budapesten. Ezen gyű és szőkébb bizottsága e hó 2-án tartott értekezletében határozatba hozta a következő tárgyakból kiállítást rendezni: 1-szer a gyógykezelés eszközeihez tartozókból ; 2-szor a tudomány terén szereplőkből; 3-szor a tanmód mindazon eszközeiből, melyek az újkor vívmányai stb. Édeskutya. magára vállalta honunk ásványvizei és gyógy-fürdőinek kiállítása és ismertetésének rendezését, miért is ma.4 azon kéréssel fordul az ásványvizek tulajdonosaihoz, hogy ezen kiállításon részt vegyenek s az ezen czélra szükséglendőket, u. m. 10—12 palaczk ásványvizet csinos etiquettel ellátva, a forrásterményekből, melyek a fürdéshez vétetnek vagy tudományos szempontból érdekkel bírnak ; — továbbá a fürdő tájrajzait, esetleg arra vonatkozó plakátjait, statistikai kimutatásait, a forrás gyógyhatásos leírását és elemzését, — legkésőbb július végéig hozzájutatni, esetleg őt megelőzőleg értesíteni, hogy a bizottság a kellő hely nagyságát kitűzhesse. — Telephon hálózat Budapesten. Edison találmányainak az osztrák-magyar monarchiában való meghonosításával az amerikai „Western Union Telegraph Company“ Puskás Ferenczet, a Gyöngyösön állomásozó 12-ik huszárezred főhadnagyát bízta meg. Puskás jelenleg azon fáradozik, hogy egy Budapesten felállítandó Edison-féle telephon hálózatra nyerjen engedélyt, melynek elnyerése után mindenek előtt központi telephon-intézet fog felállittatni, ahonnan a telephon sodronyok az egész városba szétágaznak. Ha a készülék elkészül, csekély díjért lakását vagy házát a központtal bárki összekötheti, e központban minden egyes fél számmal jelöltetik. Ha tehát valakivel sürgős beszélni valónk van, elmegyünk a telephon-intézetbe , megmondjuk megjelenésünk czélját, mire az általunk kijelölt fél telephonjával összekapcsoltatik azonnal egy „beszélő,“ melyen át a szokásos „Jó napot“ és „Itthon van-e N. N. úr?“ után egész kényelmesen folytathatjuk szükséges mondanivalónkat. — Gleichenbergből írják nekünk, hogy ott a fürdővendégek száma meghaladja a 2000-et. A vendégek közt a világ minden nemzetsége képviselve van ; magyarok is nagy számban vannak; köztök gr. Somssich Adolfné, gróf Péchy Manó, gr. Degenfeld Pál, Biháry min. tanácsos, Csengery Antal családjával, továbbá Nikolics Olga a zombori kir. ügyész neje és nővére, ki művészi zongorajátékával gyakran elragadja a hallgatóságot. A napokban ott járt Darázs szombathelyi zenekara s nagy tetszésben Miska részesült, szintúgy a sz.-fehérvári czigányok is. Károly Lajos főherczeg e hó 9-én érkezett meg s hosszabb ideig ott marad. E hó 9-én temették el Kovács János egyedi plébánost, ki a vele lakott Czimmerman Jánost szintén egyedi jegyzőt oly önfeláldozással ápolta, hogy midőn az meghalt, pár nap múlva Kovács is követte. Most egymás mellett pihennek a szomszéd trautmansdórii temetőben. — A vértanú háza. A lipótutcza 15. sz. alatti földszintes házat a napokban egy Pöltl nevű vendéglős vette meg 15.500 frtért. Ma már kevesen tudják, hogy e ház egykor a szerencsétlen Martinovicsé volt, kit a múlt század utolsó évében lefejeztek. Idő folytán e ház sok kézen ment át, kapuja fölött azonban még ma is láthatók a számtalanszor bemeszelt Martinovics-czimer nyomai. — Wenekheim Béla temetéséről még a következőket jelentik: A halottas vonattal utaztak báró Wenekheim Viktor, Tisza Kálmán miniszterelnök, Bedekovich Kálmán horvát miniszter, a budapesti lovaregyesülettől gróf Szapáry Antal, gróf Szapáry László altábornagy, gróf Szapáry István, Pest megye főispánja, gróf Nádasdy Ferencz, gróf Zichy Béla, gróf Dessewffy Aurél, báró Orczy Andor és Sárkány J. F. titkár. Egy darabig Szende Béla honvédelmi miniszter és gr. Zichy Ferraris utaztak a vonattal, de útközben kiszálltak. A vonat éjfél után fél kettőkor érkezett Mező-Berénybe. Itt a koporsót kocsira tették és elszállították Körös-Ladányba. A gyászkíséret hajnali 4 órakor érkezett oda. A vendégek a Wenckheim-féle kastélyba szállottak. Reggel fél 9 órakor a körösladányi templomban a tetemet a patronatusi templom papsága újból beszentelte. A templom egészen feketére volt bevonva. A helység lakossága és a környékbeli nemesség zsúfolásig megtörté a templomot. Ott voltak Békésmegye tisztikara Beliczey főispán vezetése alatt, a megye nagybirtokossága, élükön gr. Almássy Kálmán, Kétegyházáról, báró Wenekheim Rudolf, Tomcsányi, gróf Wenekheim Károly és gróf Wenekheim Géza, gr. Dessewffyné, Tomcsányiné, özvegy Lambergné, továbbá a mezőhegyesi ménes tisztikara Prihoda alezredes vezetése alatt. A boldogultnak testvérét, báró Wenekheim Lászlót, ki mindeddig súlyos beteg volt, csak nagy nehezen lehetett visszatartani, hogy a szertartásban részt ne vegyen. A szertartás végeztével az egész gyászközönség a koporsót kikisérte a családi sírboltba, mely Kőrös-Ladányon kívül van. — A szakadó eső daczára az impozáns menet, ki kocsin, ki lóháton, ki meg gyalog kikisérte a nagy hazafi holttestét az örök nyugalom helyére. — Halálozások: Sümegi Bene János 1818—9. nemzetőrkapitány, somogymegyei bizottsági tag e hó 7-én Babodon meghalt. A boldogult 64 évet élt. Béke poraira! — Duvernois Kelemen, hírlapíró Parisban e hó 7-én meghalt. A császárság alatt Napoleon fizetett írója volt, a császár megbízásából a „People Française“ cz. lapot alapította, mely nagy összegekbe került. Később szédelyi vállalatokba keveredvén, 2 évi börtönre ítéltetett s azóta erkölcsi halott volt. — A fővárosban tartózkodó szegedi árvízkárosultakhoz a főkapitány a következő hirdetést bocsájtotta ki: Budapest főváros területén tartózkodó — a szegedi árvíz által károsultaknak, a szegedi kir. biztosság f. é. julius hó 4-én 299. szám alatt kelt átirata folytán ezennel tudomásukra hozatik, hogy Szeged sz. kir. város belterületén az árvíz által okozott károknak megbecsültetése eddigelé a következő száraz helyeken eszközöltetett, u. m. a belvárosi sörház, szegfű, árok, kegyesrendi, kereszt, szivek, iskola, oroszlán, öt pacsérta, nádor, bába, kígyó, miatyánk, színház, fekete sas, kárász, ülésház, sóház, könyök, kálvária utczákban, a budai országúton, a hal, egyház, Klauzál-Dugonics és Széchényi tereken , a felsővárosi: Dugonics, Teleki, kis-séta, sóház, Budapest, Julius 11. zárda, minorita, becsei , kis tem tő, selyem, fecske, kis erdő, Sándor, gyik, rozmaring utczákban, a fecskeközön, rácz piaczon, a kis tiszaparton, és nagy tisz parton, szentháromság, róka, deák, görbe, sajó, furus, tél, olajos, sárköz, kalicza, fazekas, váradi, szécsi, sárkány, nagykut, mészárszék és deszkás utczákban s az alsó* tiszaparton. A város többi utczáinak és tereinek még legnagyobb része víz alatt lévén, a felnevezett utczákban és tereken eddig elmaradt károk pótlólagos felvételnek kivételével, a folytatott kárbecslési eljárás száraz tér hiánya mint egy időre — a víz további leapadásáig felfüggesztetik, az ügymenet gyorsítása végett azonban az eddig megbecsült károkra nézve a felszólamlási eljárás (reklamácziója) megnyittatik. Ennek folytán értesittetnek a főváros területén tartózkodó vízkárosultak, hogy: 1- szer. Az eddig felvett károk értékét kimutató ivek folyó évi jul. 8-ik napjától bezárólag 15-ig, tehát hét napon át, a városi széképület közgyűlési termébe lesznek kitéve. 2- szer. Ezen rovatos iveket mindenki megtekintheti a mondott napokon és helyen délelőtt 9 órától 12-ig és délután 3-tól 5-ig. 3- szor. Mindenki élhet felszólamlással, azaz reklamálhat, mind saját felvett kárát illetőleg, ha azt a valóságtól elütőleg csekélynek tartja, mind pedig mások kárát illetőleg, ha annak becsűjét aránytalanul magasnak találja. 4- szer. A felszólamlás a kárfelvételi ivek megtekintése alkalmával csak annyiból áll, hogy a felszólamló és jelenlevő biztos előtt kijelenti, hogy ez ellen, vagy az ellen felszólal, később azonban egy kitűzött napra megidéztetik, midőn indokait előadni tartozik. Felhivatik Szeged közönsége köréből minden érdekelt, hogy ezen megtekintési és felszólalási jogával a mondott napokon személyesen vagy megbízottja útján annál is inkább éljen, minthogy a netalán később teendő felszólamlások tekintetbe vétetni nem fognék. — Nagy szerencsétlenség történt ma d, e. fél 9 órakor az üllői úton építendő belgyógykóroda körül. A lépcsőháznál a 4-ik emeleten négy munkás, Kizel János, Vrabetz, Blaschkó és egy kőfaragó legény munkájával volt elfoglalva. A lépcsőházban nem volt más senki. A kin dolgozó munkások egyszerre a lépcsőházból, nagy recsegéssel kísért zuhanást hallottak , melyet siri csend követett. A napszámosok szerencsétlenséget sejtvén, a színhelyére siettek, s itten megdöbbentő látvány tárult szemük elé. A négy emeletes emelvény, a melyen az említett négy munkás állott, összeroskadva feküdt a földön s a deszkák s fák alól a szerencsétlen áldozatok rimánkodásai és jajgatásai hallatszottak. Gyorsan dolgozott minden kéz, hogy mentsen, amit menteni lehet, és sikerült is — Vrabetzet, Blascikot és a kőfaragólegényt még élve kihúzni a romok alól. Borzasztó volt ezen szerencsétleneket megnézni. Az egyiknek keze, lába, a másiknak feje és mellkasa volt összezúzva és szivszaggató jajgatások között szállitattak a kórházba. A negyedik, hizel állványpallér, a munkások egyik legderekabbja, a romok alól csak halva huzatott ki, a szerencsétlen családapa hullája szintén a Rókus-kórházba szállíttatott, a vizsgálat, mely megindíttatott, remélhetőleg kideríti, hogy kinek könnyelműsége okozta a bajt. — Népesedési mozgalom. Budapesten a lefolyt héten élve született 252 gyermek, elhalt 229 személy. A halálozások tehát 23 esettel múlják felül a születéseket. — Az élve szülöttek közt volt 194 törvényes, 58 törvénytelen, nemre nézve 115 fiú, 117 leány. —Halvaszületett 12 gyermek, köztük 8 törvényes, 6 törvénytelen. — A halottak közt volt 121 férfi, 108 nő, egy éven aluli gyermek 72. — Az elhaltak közt egy éven alul tartózkodott Budapesten 10. — (A tartózkodás tartama 18-nál ki nem tudható). Ez év 27 hetében élve született összesen 6830 gyermek, elhalt 6964 egyén, a halálozások többlete tehát 134. Születések arányszáma 1000 lakosra : 40,5. Halálozások arányszáma 100.) lakosra általában 37.8, az egy éven felüli lakosságnál: 25.9 az öt éven felüli lakosságnál 18.2. — Egy gyanús lengyel zsidó tartózkodik pár nap óta a fővárosban s itt rendkívüli szép s értékes régi ezüst tárgyak elárusitása által vonta magára a rendőrség figyelmét. Feltűnt a tárgyak halmaza s ezeknek nagy értéke. Áruiból már több darabot eladott, s ma betert az Egger testvérek czéghez kínálva portékáit. A nevezett ezégnek szintén feltűnt a dolog és értesitte a rendőrséget. A lengyel zsidó a főkapitányság elé állíttatván, azt mondja, hogy ő lembergi kereskedő s a tárgyakat Gáclországban különféle helyeken vásárolta. A kapitányság ezen válaszba nem nyugodva megsürgönyzött Lembergbe, ahonnét a választ holnap reggelre várja. Lembergben nem is egy kolostort kiraboltak, s onnét nagymennyiségű ezüst értéket vittek el. Lehet, hogy a lembergi zsidó nem olyan ártatlan, mint ami nőnek mutatkozik, a tárgyak oly rendkívüli értékre mutatnak, hogy az esetet a marokkói szultán kincstárának kiraboltatásával is összefüggésbe akarják hozni. — Közlekedés Budapest közt. A lánczhidon múlt hóban 613.200 személy, 85.347 kocsi és pedig: 33.317 kétfogatu, 29.019 egyfogatu, 22.927 teherkocsi és 54 egyéb kocsi haladt át. A bevétel 34.105 fit 5 krt tesz ki. A Margit hídon 137.800 személy, 19.237 kocsi és pedig 6854 kétfogatu, 7139 egyfogatu, 5230 teher, 14 egyéb kocsi haladt át. A bevétel 8462 frt 22 kr. A csavargőzösökön térti jegygyel I. oszt. 4256, II. oszt. 19.632 egyén, közönséges jegygyel I. oszt. 77.798, II. oszt. 309.128 egyén kelt át. — Derék magyar rabbi. Fényes zsidó lakodalom volt a napokban Ó-Kanizsán. Az esketési szertartás végzésére a szegedi fiatal rabbit, Löw Immánuelt hívták meg, ki a meghívást el is fogadta. Ott aztán az az eset adta elő magát, hogy a bécsi vőlegény szülői s rokonságai, akik nem tudnak magyarul, fölkérték a rabbit, lenne szíves az esketési beszédet németül tartani. Löw Immánuel ur erre kategoricze kijelenté, hogy Löw Lipót fia, a szegedi rabbi, Ó-Kanizsán nem mond német beszédet, inkább azonnal elutazik haza. Ezt a világért sem akarták, s igy Löw szép magyar beszédet tartott. — Hirek a városból. Klein Mór több évre elitélt tolvajt, ki nem rég a komáromi fegyházból megszökött, tegnap este a fővárosi területen elfogták. Tegnap esti 7 órakor a császárfürdőből jövő „Mátyás király“ hajó utasai aggasztó jelenet szemtanúi voltak. Egy kövekkel megterhelt magánhajó, két arra menő vontató hajó által vert habok következtében, a margit-híd egyik oszlopához verődött, s a hajó lassanként sülyedezni kezdett, egyszerre a Duna mélységébe eltűnt. Az egész jelenet alig tartott 5 perczig. A zavar a sülyedő hajón leírhatatlan volt, senki sem tudta hamarjában mitévő legyen, holmiját vagy életét mentse-e! A sok tétovázásnak a kormányos vetett végett, felkapta ájultan összerogyott feleségét és letette a mentő csalnakba, utána mentek aztán a hajós legények és igy emberélet nem esett áldozatul. — Az üllői ut melletti szemétbányán ma d. u. egy egészen összeaszott leánygyermek testet találtak. A test finom piquet alsószoknyába volt göngyölítve. — Sikkasztó rendőr. Nagyváradon tegnapelőtt egy J. J. nevű városi rendőr tizedest fogtak el, mert az illető tetemes összeget elsikkasztott a kezelése alatt lévő hivatali pénzekből, s ezenkívül agyonlövéssel fenyegette két fölebbvalóját. J. J. az utóbbi időkben feltűnően hanyagul viselte magát, s napokig, sőt hetekig sem ment fel a hivaalba. — Asz.-fehérvári sorsolás. A házi ipart terjesztő egylet nevében fölkérettünk a következő figyelmeztetés közlésére: A székesfehérvári országos kiállítás alkalmakor a házi iparosztály által rendezett sorsolásnál „Mariska“ névvel egy faragott újságtartós „Tekla“ névvel egy hangjegytartó szekrény nyeretett. Az eredeti sorsjegy előmutatója a nyeremény tárgyakat f. hó 31-ig Székesfehérvárt a végrehajtó bizottságnál általveheti. Ezen időn túl a nyeremények Zay-Ugróczra mint az egyesület tulajdona visszaszállittatnak. (A sorsolás rendezőitől a közönség megvárhatja, hogy a nyereményeket a nyerőknek, ha ezek esetleg nem laknak Székesfehérvártt, a sorjegy beküldése után postán is esküdjék.) — Fiatal gazember. Tegnap este Brichta Jakab király utczában levő papirkereskedésében egy Liebermann nevű papirkereskedő se-