Egyetértés, 1879. augusztus (13. évfolyam, 210-240. szám)

1879-08-02 / 211. szám

„Felebarátodnak ne kívánd se ökrét, se szamarát, mert gondoskodva vagyon, hogy végrehajtók által elvetetvén a lábas és lábatlan jószágok, igavonó ökrök és szamarak legyenek a te felebarátaid.“ * Szent a hitüik, hogy a korszakos erkölcsiség e szabású törvény ágazatai kiemelik a szenvedő ártatlanságot abból a tisztitó tüzből, a melybe tévelygő becsülettudás által beledobatók. Szent a hitünk, hogy a képviselői becsületbiróságnak nem kell szapulót állítani a ház lépcsőcsarnokába, a melybe belemártassék, a ki az „uj idők, uj emberek“ öntudatával dörzsölődött a piszkos üzletek mocskos üzéreihez. Szent a hitünk, hogy maró lúg és égető választó víz nélkül is fémesre vasalva, aranyként kipróbálva uralkodhat tovább is a geschäft-szellem, mint az élelmes hazafiság vezércsillaga. Miért is ne ? Ahol akkora az előleges bátorság a prílengéres jellem hivatalban marasztalására, ahol akkora az nők fölemelésére: utólagos hányivetiség az elesettott minden lehetséges, csak a hajthatatlan moralitás nem. Cato erkölcsöket bírált, Catot becsölték, ma felakasztanák. * Az ember meredten áll meg ama elfajulás előtt, amelynek e gyűlöletes skandalumban egyre kihívó jelét adják. Hát ez emberek merték megtámadni a szédelgést és a közmorál nevében megalkotni a „becsületes emberek pártját?“ Hát az emberek merték üldözni a kormányzati rendszer államorzó gazdálkodását ? Ez emberek, akiknek se erejök, se eszélyök nincs meg romlott gőzökkel telitett pártéletök testéből egy metszéssel kivágni a fekélyt. Avagy azt hiszik, hogy nem az erkölcsi bukás esetével állanak itt szemközt, hanem csak egy száraz jogi kérdéssel, melyet el lehet csűrni és csavarni az igazság rovására ? Mária királyné idejebeli angol pörmestert akarják-e utánozni, a ki midőn megkérdezték minő törvényes eszközökkel lehet megakadályozni, hogy a disznók panaszos kertjére ne járjanak túrni, őszintén elmondta a módokat, de midőn kijelentették, hogy a túró disznók az övéi voltak, teljes komolysággal felelte: „Hja, akkor az eset egészen más.“ Addig, más volt az eset, míg az elvtagadás czégéresei ellenfeleik ocsmánykodó túrásait üldözték a közélet kertjében, s más egészen az eset azóta, amióta a disznók az ő óljukból látogatnak át a közvagyont feldúlni, s a közerkölcsöt megvesztegetni. Nincs köztük se fent, se középen, se lent oly tisztán érző szív, és becsületesen gondolkozó fő, akinek ítélete letépje az álarczot, s véget vessen a skandalum-nyujtási üzelemnek. Nekünk ugyan nem fog fájni miatta a párt fejünk, de fáj a lelkünk a meghurczoltatás miatt, a melyet a bitangolóvá bocsátott erkölcs e szerecsenfehéritő mivelet által szenved. Érezhetnék, ha nem volnának elfogulva, hogy rendszerök immár nemcsak politikailag, hanem erkölcsileg is közcsapássá lett, s valódi istenitéleti bosszú gyanánt szórja fejökre az ország a nézetet: „A politikai becstelenség emberei a közönséges tetteknél sem tartják szem előtt a becsületet.“ Verhovay Gyula, BBI“- Az előfizetési pénzek és postai utalványok Budapestre az „Egyetértés“ kiadóhivatalába (hímző utcza 1. szám alá) küldendők. Az „Egyetértés“ kiadóhivatala Figyelmeztetjük és kérjük tisztelt előfizetőinket, kiknek előfizetésük múlt htf vikivel lejárt, hogy újab ^megrendeléseiket mielőbb megtenni méltóiztassanak. Lapunk előfizetési ára : lapunk minden nap, tehát hétfőn és ünnepek ratán következő napokon is megjelen. Az előfizető nevének, ezimének, lakhelyének a az utolsó postának tisztán s olvasható kiírását kérjük, hogy a lap szétküldésében hiba ne történjék. Előfizetést a hó bármely napjától elfogadunk. Régi előfizetőink legczélszerübben cselekszenek, ha ezimszalagjukat a postautalvány szélére ragasztva beküldik a kiadóhivatalnak. ÚJDONSÁGOK, — aug . 1. — Lapunk mai száma mellékletének tartalma: Tanígy. Közgazdaság. Tárcza: Hervadt levelek. * Időjárás Budapesten. Rekkenő meleg. Hőmérő állása árnyékban 25 E — Személyi hírek. Simor esztergomi érsek szeptember első felében bérmálni fog a pozsonyi székesegyházban. — Ttírr tábornok nejével együtt tegnap este Paksból Budapestre érkezett. A tábornok újabb hírek szerint a nyár hátralevő részét Tátra-Füreden fogja tölteni. — Verőczei gróf Pejácsevics László kamarás, Károly Lajos osztrák főherczeg főudvarmesterévé neveztetett ki. — A szerencsétlen Almássy Ödön öngyilkosságáról elszomorító részleteket közölnek velünk. Jól tudjuk, hogy magántermészetű ügyeket nehéz a nyilvános tárgyalás terére vonni, de társadalmunk felsőbb rétegeiben oly sokan vannak azon az uton, mely a végromlásra vezet, hogy a sajtónak kötelessége rámutatni, az az elrettentő példára. Említettük, hogy Almássy 60.000 frt évi jövedelem fölött rendelkezett; őt magát szerény igényű embernek ismerték, akinek saját személyére alig jutott eszébe túlságosan költeni. Házánál azonban oly féktelen pazarlást engedett meg, mely a legmerészebb képzelmet is meghaladja. Óriás számú cselédséget tartottak, a háztartás minden szükséglete, a legutolsó szögig külföldről került; mint mondják, egyedül a bécsi czipő-kontó többet tett egy évben másfélezer írtnál; curiosumnak sem mindennapi, hogy még a ruhamosatást is Párisban végeztették. Ily gazdálkodás mellett nem csoda, hogy az adósságok borzasztó mérvben felszaporodtak. Az Almássy-féle birtok majorátus volt, s mint ilyen elidegeníthetetlen , a hitbizomány természetével jár, hogy aki a rábízott javakkal visszaél, gondnokság alá helyeztetik. A szerencsétlen Almássy szintén e sorsra jutott; pazarlása miatt a gyöngyösi törvényszék már évekkel ezelőtt zár alá vette vagyonát s javaira zárgondnokot nevezett ki Balogh Sándor ügyvéd személyében, ki ez időtől kezdve Almássynak és hozzátartozóinak gyámjok lett. A régi életmód azonban változatlanul folyt tovább s rövid időn oda vezetett, hogy a családfő belefáradván a küzdelembe, önkényt véget vetett életének. — A debreczeni csata évfordulója. A régibb kornak meg volt hazánk akkori legnagyobb ellensége, a török ellen, négy gyászos emléke : Nikápoly, Várna, Rigómező és Mohács. A magyar szabadságháború is négy ily gyászos napot mutathat fel: Pered, Tura, Debreczen és Temesvár. Ma van az augusztus 2-án vitt debreczeni csata 30-ik évfordulója. Noha a magyar hadseregre nézve roppant vereség, mégis meg volt annak dicső oldala is. Nagy Sándor hadteste, melyhez a Korponay kis, 2000 embernyi, többnyire kaszásokból, lándsás népfelkelőkből összeállított hadoszlop csatlakozott, mindössze nem rúgott többre, mint 8500 emberre 39 ágyúval. Az ellenség, Paskievics személyes vezérlete alatt, a muszka hadsereg zömét képezte és 56.000 emberből, ezek közt 8000 lovasból és 17 ágyúütegből — 136 ágyúból — állott. A támadás a muszkák részéről a Vinnye és Látókép tanyák fele útján kezdődött meg pár perczcel délutáni 1 óra után, így tehát a mieink alig bírtak többet, mint egy embert hat ellen síkra szállítani, a muszkák pedig , három híján épen 100 ágyúval voltak erősebbek. És mégis, daczára az ellenség túlnyomó erejének, e kis magyar sereg délutáni 1 órától esti fél nyolczig harczolt a muszkák ellen, kiknek egy tábornokuk Cseodajeff ott el is esett. Végre, miután a muszka főhadvezér parancsot adott lovasságának tömeges támadásra, ez a mi hadseregünket mindkét oldalon túl szárnyalta. Az ellenség ágyúi is majdnem szünet nélkül okádták mind inkább tikkadó és gyérülő seregünkre a gyilkos tüzet és sorainkba irtózatos réseket lőttek, úgy hogy azt ketté szakították. Borzasztóan megtizedelt gyalogságunk Böszörmény felé futott, mig a lovasság, az ágyuk és a podgyász kocsik N.Váradnak tartottak. A muszkák Debreczenbe nyomultak és ott minden még hátramaradt honvédet, sőt még kaszás embereket is lemészároltak. Azonban azon hetedfél óráig tartott hősies védelmünk talán óvatosságra intette Paskiovicset, mert seregünk maradványát nem vette űzőbe. — Görgey pedig 2 órányi távolságra Vámos-Piroson hallgatta az ágyuk dörgését, de nem sietett Nagy Sándor segítségére Ugyanazon napon Klapka ttte híres kitörését Komáromból, melyben az osztrák ostromzároló sereget egészen tönkre verte, roppant mennyiségű élelmiszert, fegyvert, lőszert zsákmányolt és az ellenséget Győrön túl kergette. Ezen két csata képezi Magyarország függetlenségi háborúja legélénkebb ellentétét. Ott vereség, itt diadal. — Enquéte a prostitutio korlátozása ügyében. A belügyminiszter azon fölterjesztés alkalmából, melyet a prostitutio rendezése és korlátozása tárgyában Budapest főváros törvényhatósága hozzá fölterjesztett, s a sajtó erélyes támadásai által is indíttatva, elhatározta, hogy a jövő hét első napjaiban enquóte-tanácskozmányt hi egybe, mely megvitatandó lesz azon módokat és eszközöket, a melyekkel a mai botrányos állapotot meg lehetne szüntetni s javaslatot késziteni a bordélyügynek a közszemérem követelte rendezése tárgyában. Ez enquétbe meghivattak a főváros részéről Ráth Károly főpolgármester, Gerlóczy Károly helyettes polgármester, Horváth János tanácsnok és Patrubány Gerő tiszti főorvos. A budapesti új angol konzul Gosling úr tegnap érkezett meg fővárosunkba. Az „angol királynő“-ben vett lakást, mely az angol konzulátusnak fennállása óta lakhelye volt. A régi helyiségekhez azonban még egy lakosztályt hozzá béreltek, mivel az uj koinzul nagyszámú családdal és cselédséggel érkezett Érdekes az a tény, hogy Goslingux Bécsből levélben azt a kívánságát fejezte ki az említett hotel igazgatója előtt, hogy megérkezése estéjén a szállóban magyar zenekar játszik. E kivonatának eleget tettek, s Berkes bandája ez este különös kedvvel játszotta a szálló udvarán a szebbnél szebb magyar nótákat. — Az uszirczi apát. A hivatalos lap mai száma a következő királyi kéziratot közli: „Vallás- és közoktatásügyi magyar miniszterem előterjesztésére, Supka Jeromos csiszterczi rendű áldozárt és előszállási lelkészt, a zircz-pilis-pásztó- és szent-gotthárdi egyesitett apátságok valóságos apátjává kinevezem. Kelt Ischlben, 1879. évi jul. hó 27-én. Ferencz József, s. k. Trefort Ágoston, s. k. — Az ezermester. A Londonban kitüntetett magyar iparosról a „Magyarország“ még a következő részleteket jelenti: Goronya Jenő, 22 éves, testalkatát tekintve pedig egészen gyermek. Rendkivüli tehetségekkel van megáldva. Munkácsi születésű, hol az elemi iskolákat és néhány gymnáziális osztályt végzett. Nagy pajkossága miatt gyakran büntették, de ez nem tartotta vissza fürkésző szellemét és igyekezetét a tanulástól. Már mint kis gyermek önmagára levélt utalva, kényszerülve volt iskoláit abbahagyni és Walbert munkácsi czipészhez inasnak menni. Onnan 2 év múlva eltűnt. Újabb 3 évre vele mint czipész-szabásszal már Budapesten találkozunk, de a következő évben már mint szabó-szabász kereste meg tisztességes kenyerét. Majd elment a párisi világkiállításra is; megtakarított filléreit ekként akarva értékesíteni. A világkiállítást igen buzgón látogatta és igen szorgalmasan tanulmányozgatott. Később készített minden kigondolható iparczikket s gyönyörű rajzokat állított elő rövid tanulás után. Párisba menve egy szót sem tudott még francziául, de azért 4 — 5 hónap múlva már biztosította mindennapi kenyerét, s pár hó múlva jól beszélt francziául. Jenen Londonba ment, honnan egyik jó ismerősének azt írta, hogy még nem tudja, mihez fogjon, mert nem szeret kontárkodni addig, míg valami szépet s újat megtanul, mindent csinál. — Nem panaszkodik, mert jól fizetik. Aztán hozzáfogott mintegy 7—8 hóval ezelőtt legújabb mesterségéhez és ezzel nyerte az ezüst érmet azon iparosok között, kik iparukra oly annyira büszkék. Golonya legújabb mestersége a lombfürészmunka, metszés és faragás fába, kőbe vagy érezbe. — Levelezés Bolgárországgal. Bulgária f. évi jul. hó 1-én az Egyetemes postaegyesület“-hez csatlakozott. Az oda szóló, illetőleg onnan eredő levelezések díjai következők: Bérmentesített levél 15 grammonkint lu kr, bérmentetlen 20 kr, levező lap dbként 5 kr, nyomtatvány 50 grammonként 3 kr, áruminta 50 gramm 3 kr, de legalább 5 kr, üzleti papir 50 gr. 3 kr, de legalább 10 kr. Ajánlási illeték és tértivevény dija 10—10 kr. — A „bűvös szivarok.“ a pénzügyminiszter a következő rendeletet bocsátotta ki: Egyetértőig a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minisztériummal, valamint a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok pénzügyi és kereskedelmi cs. kir. minisztériumaival, szivar alakban elkészített és dohányléves borítékkal ellátott valamennyi gyártmányoknak, melyek belsejükben idegenszerű anyagokat tartalmaznak, és bűvészeti, játék, vagy egyéb szemfényvesztési czélokra szánvák, külföldről, a közös osztrák-magyar vámterületre való behozatala, valamint ezen vámterületem átvitele feltétlenül eltiltatik. — „Az élet tragoediája.“ Ily czimü közleményünkben említettük, hogy a Dunába ugrtt Bánki Antalt anyagi bajok vitték a kétségbeesett lépésre. Mint iletékes helyről értesítnek, ez nem való, mivel Bánki jó anyagi viszonyok közt élt s 900 frt nyugdijat húzott. Öngyikosságának oka neje betegsége volt. Bánki ugyanis nagyon szerette nejét, s midőn látta, hogy az egészen halálnak vált, elhatározta az élettől szintén megválni. Mire Bánki testét a Dunából kifogták s a kórházba bevitték, már neje szintén ott volt halva; együtt temették el őket. — Agyonlőtte a fiát. Kulcsár Pál, zemplén megyei szentesi lakos, folytonos házi viszályban élt nejével és 23 éves fiával, mire mértéknélküli iszákossága és rosszasága szolgáltatott okot. A szegény nő férjének rosszaságát és zaklatását tovább elviselni nem bírván, embertelen férjét elhagyta és most elváltan él tőle. Kulcsár Pál e hó 21-én is ittas volt, és akart inni, fia azt mondta neki, midőn még többet hogy ne igyék többet, mert úgyis már eléggé pálinkás. E miatt Kulcsár Pál felbőszülvén, puskát fogott és azt 23 éves fiára süté, mire a szerencsétlen fiú, a puska egész töltését szivébe kapván, összerogyott és rögtön szörnyet halt. A szerencsétlen, mint az „Abauj-K. Közi.“ Írja, igen szorgalmas, jó magaviseletű fiú, és a gazdálkodásnál hasznos munkás volt. Temetése nagy részvét mellett ment végbe. A gyilkos elfogatott, és egyelőre a király-helmeczi járásbiróság börtönében őriztetik. — A múzeumból: A nemzeti núzeum régiség osztása István király napján nyitva lesz a közönség előtt, úgyszintén a magyar orvosok és természetvizsgálatok nagy gyűlésének tartama alatt délelőtt 9—1-ig a gyűlés tagjai számára. — fi szegedi öthalmi ásatások alkalmával talált érczdarabokról kezdetben azt hitték, hogy bronczból valók, most kitűnt, hogy e tárgyak többnyire aegjobb ezüstből vannak ; s velők a nemzeti múzeum ezüst-tára tetemesen szaporodott. — Rejtélyes gyermekgyilkosság. Egy szeredi gazda gabonáját csépeltette. Öt órai működés után egyszerre megtagadta a gép a szolgálatot, a gépész minden próbálgatása sem volt képes járását rendbe hozni. Ki kellet szedni a kévéket, s azok egyikében meg is találták a „fennakadás“ szörnyű okát. Egy újszülött csecsemő volt az egyik kévébe bekötve, s annak hullája dugta be a gép belső nyílását. A vizsgálat még nem deríte fel, ki volt a szörnyeteg anya, ki ily módon szabadult gyermekétől. — Egy folt a paradicsomból. Ez pedig nem valami lány arczán valami szépség gödröcske, hanem Algyő mellett az úgynevezett „Sárga.“ A Sárga egy kis sziget a Tiszán éppen átellenben a Marosnak, amint regényes fűzfái közt a Tiszába szakad. Gyönyörű kilátás nyílik onnan más oldalról a közel Algyőre, mely miként valami kis Velencze, min ha vizben úsznék. A „Sárgán“ tanyáznak a szegedi halászok s ott eresztik be a nagy hálót. A háló leeresztése s fólgombolyitása két szegedi órát vesz igénybe ami szerintök két makói órát tesz ki. A halászok két csapatra vannak osztva, s mikor az egyik csapat beereszti a hálót meg kiveszi, a másik csapat fog munkához, emez pedig pihen vagy alszik. S igy aztán szakadatlanul vizben a nagy háló éjjel nappal. A hálóval középszerencse mellett ötven hatvan fontnyi halat emelnek ki átlag egyszerre, többnyire harcsát és „dévér kecseget“, mert a kecsege ritka, azért is nagyobb a kelete a többinél. Mióta a gőzösök járnak, a mázsás harcsa nem mindennapi, nagy dolog, ha egy egy ilyen fölvetődik; erre aztán érdemes elővenni a kulacsot is, mely árnyékba van letéve, a furfangosan kifundált „szögedi halász ágyon“, mely úgy van készítve, hogy palcta bordázatra vékony fátyol szövetet szögeznek le s e sajátos alkotvánnyal borítják le az aluvó halászt, hogy a szúnyogok meg ne egyék.“ Regényes képet nyújt esténkint a kis sziget, midőn kigyul a tűz, melynek közepében ódon bogrács feketedik a piros lángok közt, hogy még pirosabb halpaprikás irigyek burkolatává váljék. A tűz széle körül pedig ügyesen faragott nyársak hegyesednek néhai dévér keszegekkel a végükben, melyek sustorogva formálódnak át vizi állatokból delikatesz pecsenyékké. Vacsora után nem oszt mikor a Tisza csendesen csapkodja, nyalja a partokat, mig az egyik csapat a nagy hálóval bajlódik, addig a „Sárgán“ fehér halmok domporodnak — a szúnyogágyak, s alóluk taktusra hangzik ki a halászok jóizű hortyogása, tulharsogva a szelíd folyam zümmögő morgását. Mikor nemrég e sziget mellett hajózott el Péchy miniszter, mint a „Szeg. Napló“ följegyzi, elragadtatva mondá: „Az egy folt a paradicsomból.“ Valóban, ha Szeged nagyvárossá lesz, a „Sárgát“ nem kell kifelejteni, mert a „Sárga“ megérdemelné, hogy kegyszerü kirándulási hellyé tétessék. — Gleibergben mint nekünk írják, nagy ijedtség volt a napokban a fürdővendek közt. A faluban egy 12 öles istálló, egy csűr és egy disznóól kigyuladt. Szerencsére azonban a tűzoltók és vendégek fáradozásainak sikerült a tüzet elfojtani. Az ólban 8 sertés is megégett. A fürdőben az újabban beállott szép időjárás következtében a vendégek száma egyre szaporodik ; jelenleg már 3000-en vannak. — Hírek a városból: Obler Bernát mechanikust, kit egy bécsi ulcég kárára elkövetett lopás miatt az ottani törvényszék köröztetett, ma reggel a rózsa utczában levő Neuhold gyárosnál elfogták. — A buda-ujlaki téglagyárak egyikében tegnap éjjel ’12 órakor tűz ütött ki, meqet csak 4 óra után bírtak eloltani. A kár jelentékeny. — Szigeti Sándor közhonvéd tegnap délután 5 órakor a közúti vaspálya-társulat egyik kocsijában egy fekete bórtározót 180 írttal és több lólevéllel talált, a tározát tartalmával együtt a főkapitányságnál letéteményezte. Csendics Sándor n -körösi lakos ma, miután tulajdonjogát kellőleg igazolta, a tárczát a pénzzel együtt átvette, a becsületes találónak pedig 18 frtnyi jutalmat adott. — A Révay-utcza 11. sz. lakó özv. Szemlémné házbérét rendszerint egy bizonyos Weiss nevű uzsorástól kölcsön vett pénzzel fizeté, és azután ez összeget óriási kamattal törleszté havonként. Május 1-én is így tett, de megkérte Weisst, hogy augusztus 1-én is kölcsönözzön neki pénzt, ez azt megígérte, ha Szemlémé addig tartozását kifizeti. A szegény asszony minden keresményét az uzsoráshoz vitte és tartozását kifizeté, de midőn tegnap Weisst ígéretére emlékeztető, ez a kölcsönt megtagadta, igy Szemlémé a lakásból, miután a házbért utólagosan fizeté, kizáratott, igy a mai éjt kénytelen volt a szabadban tölteni. Ezt egy jószivü ur megtudta, a régi házbért kifizető és még gyűjtést is rendezett számára, melynek eredményéből az uj lakbér is kitelt, sőt néhány forint maradt is. Sajnos, hogy a derék emberbarát nevét nem lehetett kitudni. — Kovák János 24 éves napszámos ma délután a városligetben, magát agyon akarta lőni, két lövést is irányzott maga ellen, de minthgy teljesen részeg volt, egy lövés sem talált. Szlovákot a rendőrséghez kísérték, ahol 13 irtot találtak nála. Öngyilkos szándékának indoka ismeretlen. — Szegedről jelentik az „Orsz. Ért.“ mai kelettel: Bár az ideiglenes barakkokból jobbára megtörtént a kitelepítés, még mindig sok kitelepítésre van szükség, így a Tisza udvarban a felső Tisza parton, a szilléri töltésen és itt-ott az iskolákban még mindig laknak menekültek. A kir. biztos felhívta a városi hatóságot, hogy a Murán mező a kálvária mellett újabban 3 holdat sajátítson ki állandó barakkok számára. A belvizek levezetésére nézve, mig a töltések a szilléri részen megnyittatnak, — mire a kir. biztos a közelebbről várt műszaki katonaságot fogja alkalmazni — addig meg fog nyittatni a Sina csatorna és a tápéi zsilip, hol a víznek kellő esése lesz. A légszesz-világitás újabb megkezdése közel kilátásban van. Az igazgató reméli, hogy a gázt két hó múlva meggyujtathatja az utczákon. A becslések folynak. Az alsó városban újabban az albizottság összesen 124 házat becsült, még körülbelül 800 ház van hátra, s ezzel a bizottság becslési feladatát bevégezte. A felsővárosi albizottság 52 házat és 127 tételt, a belvárosi 28 házat és 84 tételt vett fel. Ugyancsak az O. É. jelenti tegnapról: A belvizek lefolyásának könnyítése végett megnyittatott a Sina-udvar mellett levő csatorna, s a viz itt szabad utat nyerve foly le az apadó Tiszába, mely azonban Szolnoknál áradóban van, s f. hó 20-ától tegnapi napig átlagos 4—42 centiméternyi emelkedéssel 49 centiméternyire emelkedett. Munkába vétetett a tápéi kapunál levő zsilip megnyitása is, mely azonban hosszabb időt fog igénybe venni, mert úgy a zsilipben magában, mint annak torkában nagy tömegű földmennyiség van ledöngölve, s annak felásása kemény munka lesz. — Megkezdetik közelebbről a pilléri töltés átvágási munkálat, és a Tárkányi-utcza vonalában, hogy ha a jelzett áradás 3 nap múlva ideérkezvén lefut, a belvíz itt is lemehessen, a kibontási előmunkálatok segélyével azután az átfúrás a kellő pillanatban hamarább megtörténhetik. A Tisza apadása azonban 5—6 nap előtt alig várható, mint hogy a mellek folyók, név szerint a Szamos mellékéről is áradást jeleznek. A városban jelentékenyen foly az ideiglenes építkezés minden utczában sürög forog a munkás rép, eltisztogatva a romokat s hol ez megtört rakva téglából s itt-ott legideiglenesebben földből döngölve a falakat, melyeket az épen maradt fedél alá raknak, mig a szél sok helyt nem egy ház födelét harmadik negyedik utcza közepére rakta le. Az eddigi kimutatások szerint romok alá és vízbe összesen 142 egyén halt. És pedig férfi nemű, 19 gyermek, 37 felnőtt és 21 agg, nőnemű , 21 gyermek, 24 felnőtt és 20 agg, tehát 77 férfi és 65 nőnemű. A városi közgyűlésnek, mely jövő hő 4-én tartati, több fontos tárgya van. Egyik a tűzoltó intézmény életbeléptetése, melyre nézve a városi hatóság már a katasztrófa előtt tett felterjesztést, s költsége 14.000 frtban van előirányozva. E melynek költség fedezésére nézve némi nehézségek forogtak fenn előbb, most azonban a királyi biztossággal ez ügy megállapíttatott, amennyiben e költséget egyelőre az állam fedezi, későbbi tisztába hozatal fejében, mely alkalommal majd eldöntetik, melyik fél és esetleg mily arányban viseli annak terhét. A tűzoltók egyszersmind az égi rendőrség teendőit is végezni fogják, s revolverrel és vadászkéssel lesznek fegyverkezve. A szervezést Krause fővárosi tűzoltó parancsnok intézi, ki e végett a fővárosból egy havi szabadságot kapott. Második tárgy a percsorai töltés kérdése lesz. A társulat mint szeged-percsorai megszűnt, és Szeged, Tápé és Algyő fognak valószinüleg egy társulatot képezni a szeged-algyő sövényháza és vadkerti magaslatig terjedő védvonallal. A szomszédos Pallavicini gróf pedig felkéretett, hogy az ányási töltéséhez közeledő percsorai részt amazzal együttesen kezelje, minek elfogadása valószínű, valamint a kormány beleegyezése is. Augusztus kóra — — Augusztus—szeptember — Augusztus—október — — Augusztus—deczember — 1 frt 80 kr. 3 írt 60 kr. 5 frt — kr. 8 frt 60 kr. IV. A legelemibb földrajzi ismeretek mellett is könnyű átlátni, mily roppant tenger választja el Balturiát Czitromországtól. Még gyors gőzösnek is, kedvező szél mellett, legalább négy hónap az útja. A király és királyné kíséretükkel ápril elején indultak meg. Hajóra szálltak pillanatában a kábelen Nasuccionak sürgönyt küldöttek, mely az utóbbi orrát villámcsapásként sújthatta. — Örök katonák! — kiáltott torka szakadtából a kétségbe esett fejedelem palotája termein átfutva — nincs közöttetek bátor ember, ki engem ennyi gyalázattól megmentsen 1 ... . Czitromország királya közeledik . . . nem érzitek előre a gúnyt ? Mit késlekedtek ? Ki kardotokkal! Itt van meztelen orrom ! üssétek , vágjátok le gyalázatom, szerencsétlenségem okozóját! Vágjátok, mondom, vagy ... Négy-öt katona már kihúzta kardját, midőn egy ismert udvari személy, maga Canella miniszter közbelépett, hogy megakadályozza az orrgyilkosságot. — Mire kiáltott a miniszter, köpönyegét terítve a fejedelem orra hegye és a katonák kardja közé — mondottam felségednek, hogy ügyének csak két megoldása van : vagy le kell vágni, vagy megrövidíteni orrát. A királyné s mindazok, kik szeretettel ragaszkodnak fölségedhez inkább a megrövidítést ajánlják, mint a levágást... tehát — rövidítsük!. Ha akarjuk, hogy meghallgassanak, úgy beszéljünk, hogy meg ne értsenek — ez eljárás ép oly könnyű, mint amilyen nella ez ünnepélyes perczben czélhoz vezető. Önfényes bizonyítékát nyeró. A király, rövid csend után, mintha mindent értene, miniszteréhez fordult. Jól van, de mily eredményt vársz a megrövidéstől! Czitromország királya már a küszöbön ... Miért jön, tudod ... mind tudják... — Sire! — szakitá félbe a miniszter — mielőtt hadicselemet fölfedezhetném, szükségesnek látom fölségedhez egy kényes kérdést intézni. — Szólj, felhatalmazlak. — Megmondhatná pontosan fölséged, hogy fölséges orra gyökerétől hegyéig milyen hosszú? — Éppen félkönyöknyi, se több, se kevesebb — felelt a szerencsétlen fejedelem, szemlesütve és elpirulva mint leányka a gyónószók előtt. — Jól van, felelt diadallal a miniszter — az én megrövidítési rendszeremmel azt fogják elérni, hogy Czitromország királya, neje s kíséretük felségedet látva könyöknyi hosszú orrot kapnak. Igen bizony, meg fog nyúlni az orruk. — Egy könyöknyire ! ... ha ez lehetséges volna... esküszöm, kedves Canellám, számodra uj lovagrendet alakit*ik... A király azonban nem végezhette be szavait, mert a miniszter a coup diffet előkészitve, felvonatta a selyemfüggönyt, mely a terem és tornácz között függött .. . s csodálatos látvány terült el a fejedelem tekintete előtt. Emberek valónak ? szíephántok ? annyi bizonyos, hatalmas orruk volt. Csak midőn Canella előre lépteté, győződött meg Nasucció ember-voltukról. — Sire! — kezdé a miniszter, diadalérzettel hadi csele fölött — ime körülbelől nyolczvan orr, melynél nagyobbakat, csodálatosabbakat nem egyhamar találhatnánk széles e világon. Tartományunk szülöttei s nagyságukra büszkék. Mire Czitromország királya megérkezik, találunk talán még néhány száz ilyen előkelő orrot. S akkor, akkor . . . Tetszik most már fölségednek érteni megröviditési rendszeremet ? A király majdnem önkívületben volt; egészen elmerült az orrok szemléletébe s nem is adott fel leletet. Ez alatt a nyolczvan orr, kapitányuk vezérlete alatt, a legcsodálatosabb evolucziókat végezte a terem ablakai előtt. A világosságot egészen elállta. A királyné is a terembe lépett észrevétlenül. Megállóit ... körültekintett . . . bámult . . . majdnem, hogy a földre rogyott. Majd mindig mereven néző királyhoz fordult. a még Nasucciom ! — mondá — Czitromország királyának legalább is négy arasszal kellene orrodat meghosszabbítania, hogy öröme teljék benne, ha meglátja majd ezen óriás hegyeket. A király kezdé érteni a dolgot. — Tükrébe nézett és királyi mosolya szégyent és megelégedést árult el. — Tehát ? — kérde nyugtalankodva a miniszter. — Rövidítsünk! — kiáltotta fel a király. A gőzhajó-fregatta, mely a fönséges vendégeket Balturiába hozta, augusztus másodikén ért a fővárosba. A király és királyné kíséretében mintegy kétezeren voltak, nők, férfiak. A hely és időjárásnak megfelelőleg a kikötő térségen nagyszerű sátor állott; ebben várták az érkezőket az ország nagyjai, a király és királyné kivételével. Canella miniszter, díszöltönyben indult a fejedelmi vendégek elé, s mélyen meghajtva magát, monda az üdvözlő beszédet: „III. Nasucció nevében ; fölséges neje, született és meg születendő gyermekei nevében üdv neked Czitromország királya; üdv neked fejedelmi hölgy; legyetek üdvözölve ti mind előkelő uraim és hölgyeim- Mint a király teljhatalmú minisztere, van szerencsém bemutatni az ország nagyjait.“ E szavaknál a nagyok egyenlő lépésben közeledtek. — Az ország nagyjai! — súgta a királyné férje fülébe; és úgy mondhatta volna, az ország nagy orrai! Ozitrom király, hogy elfojtsa csodálkozását és nevetését, a miniszter köszöntésére kettőt prüsszentett. A királyné hölgyei magukon kívül voltak örömükben. Folyton fölkiáltottak : Milyen trombitát! milyen köcsököt! Milyen lesz még a Nassuccio nagy orra, melyről a világ beszél. Czitromország királya és királynéja az alatt első miniszterükkel a diszhintóba ültek. Utjukban mindenütt ujongott a nép, s harsogtak a trombiták. A királyné folyton nevetett. Csak a király nem ügyelt semmire. Épen beszédét tanulta, melyet királyi gazdájához akart intézni. A beszéd egy négyszögü papiroskára volt irva s kalapja bóllésébe varrva. A föveget maga előtt tartva, mormogta a humoristikus beszédet, mellyel Nasucciot zavarba ejteni, udvarát pedig mulattatni akarta. Csupa orr - ral kezdődő szó volt benne. Első minisztere készítette, ki érezte az arany sárkányrend kis keresztjét nyerte jutalmul. VI. A hintó az alatt előre haladt és már a palota kapujához ért. A palota bejáratánál őrök sora állott, mely hangos bámulatra fakasztotta a nézőt. Az érkezők nevető hurrah! kiáltásba törtek ki. Az őrök orra még az eddig látottaknál is nagyobb volt. Ha Nasucció király orra ezeknél csak egy vonallal is hosszabb — mormogta Czitrom király neje — valóban nem érthetem, hogyan képes Balturia királynéja . . . Ekkor állott meg a hintó. Két lovászmester oda ugrott, megnyitotta ajtaját, letérdelt hogy a királyi pár a hintóból kiléptekor orrukat lépcsőül használhassa. — Kedvesem! szólt halk hangon Citrom király — előre látom, hogy csak nagy nehezen tarthatnám meg végig diplomatikus komolyságomat, ha Nasucció orra ilyen borzasztó kiterjedést vesz. Követem igazat mondott; ez orr általános forradalmat idéz elő. De elég! — lm itt vagyunk a trónteremben ... Nasucció azonnal itt leszen .. Ne moczezanj. . . Légy segítségemre, hogy komoly maradhassak . . . „Tedd lábadat az enyimre, s mihelyt észreveszed, hogy a függöny mögül a királyi orr előre tör, nehézkedjél minden erőddel nyolczvan tyúkszememre. Ha a szenvedés a vigságot megakadályozza,s ez ártatlan hadi csellel a legkomolyabb bonyodalmaknak vághatjuk útját. Czitromkirály alig végezte beszédét, a királyné alig helyezte még czipőit férje ura lába hegyére, midőn harsonák jelenték Nasucció és neje terembe léptét. Üdv Czitromország királyának, üdv fönséges nejének, üdv magas kíséretének, hogy országomat meglátogatni kegyeskedtek. Ez ünnepélyes szavakat ejtő Nasucció s három lépéssel előre ment, hogy az idegen fejedelmet megölelje. Czitromország fejedelme titkon egy pillantást vetett fevegem aljára, hogy beszéde kezdetét eszéből idézze. Mielőtt még tekintetet fölemelte volna, halkan oda szólt nejéhez: „nyomd meg tyúkszemeimet. . . vagy elveszek. De mi történt? Miért fut át nyugtalan tekintete Nasucció király kiséretén ? Czitromország fejedelmének ajkai összeszorultak, alig hogy kérdezni tudta : — Ki lesz szives önök közül uraim határozottan megmondani, melyik ama fönséges halandó, kit,Nasucció neve megillet? — Én magam vagyok az, felelt Nasucció — végre három lépést téve előre. — Nem ! nem! az nem lehet! árulás! árulás ! — ordította a Czitrom király, a terem végéig rohanva. Hozzátok elő követemet. Csak ő födezheti föl a csalást, ha ugyan meg vagyunk csalva. Ha a hazugság, az árulás az ő müve volna, ha csakugyan a legkisebb, leghitványabb orrban kellene Nasucció orrát fölismernem: ez esetben (esküszöm magam s nem szent szakállára) a gazember feje a következő pillanatban e szőnyegen fog előttünk feküdni. Lassú moraj támadt a teremben e szavak hallatára. Mindnyájan érezték, hogy most ama titokzatos prológusok egyikét hallották, melyeket nagy véres tragédiák követnek. Ez alatt a szerencsétlen követ sárga arczczal, reszkető ajakkal a terem közepére ért. — Rám nézz ! — ordított a Czitromfejedelem óriás hangon — Emeld fel tekintetedet s mond a sok orr közül, melyik Nasucció királyé ? A követ reszketve fölemelkedett s a kellő alázattal közeledve Nasucció király felé, mutatóujjával megérinté annak orra hegyét. — Szolgák ! — hangzott a király szava — emeljétek kardotok, s válasszátok el törzsökétől a fieskó fejét. A szolgák már feléje indultak... a követ jajveszéklésbe tört ki — az egész terem izgalomtól remegett, midőn Nasucció király, újra három lépést előre téve, orrát az áldozat s a gyilkosok közé dugta. — Királyi rokon, fölséges asszony, miniszterek, uraim s hölgyeim halljátok az igazság szavát! Az ember,ártatlan ... — Ártatlan ! hebegé a Czitrom király. De akkor, — akkor ki hát a bűnös ? Nem akarom föltenni rólad, fölséges rokon, hogy tréfát űztél velem s az egész világgal, valamely boszorkánysággal orrodat megkissebbitve, melyet a világ fejedelmei készek lettek volna bámulni. Ha igy volna, át fogod látni kedves rokon! hogy ezer és V.