Egyetértés, 1879. augusztus (13. évfolyam, 210-240. szám)

1879-08-13 / 222. szám

íz­letet a napéhoz hasonló fén­nyel világított meg, s a munkások az éj has levegőjében könnyen dolgoz­tak. A gépet a cséplőgép hajtá, úgy hogy ezáltal a világítás ára majdnem elenyésző csekél­lyé vált. — Öt gyerek egyéne. Ez idei július 21-én egy Petrova Sorokoumova nevű orosz parasztnő Pjasi f­iúban 5 gyermeket szült. Szülés után mind az öt gyerek még élt, kettő azonban még az­nap meghalt közülök. A hivatalos lapból Kinevezések: A m. királyi pénzügyminiszter, T­r­o­b­o­z József I-ső oszt. kir. kincstári ügyész-segédet, a zágrábi kir. kincstári jogügyigazgatóság­­hoz II-od osztályú kir. kincstári ügyészszé, Ivi­csi és Rajkó II-od oszt. és Vueskovics Rajkót III-ad osztályú adótár­­nokokká Némethy Antal pénzügyérz szemlészt. II-od osz­tályú pénzügyőri biztossá nevezte ki; ugyanő a Rézbányán üresedésben levő műorvosi állomásra, dr. Fai Márk tassoni községi orvost nevezte ki. — a vallás- és közoktatásügyi mi­niszter, dr. Bayer Ferencz soproni főreáliskolai póttanárt, a pancsovai főreáliskolához rendes tanárrá nevezte ki. D­a­n­c­s Samu nagy­enyedi községi polgári fő- és leányiskolái ideig­lenes igazgató-tanítót, állomásán végleg megerősítette. Névváltoztatások: Pollák Dávid budapesti la­kos úgy saját, valamint Ernő és László nevű kiskorú gyer­mekei, továbbá Pollák Sándor szintén budapesti lakos veze­téknevének „Segesvári“-ra, Weiss Lipót budapesti la­kos vezetéknevének „V­éc­s­e­i“re, Kintzl Bertalan jászapáti lakos vezetéknevének „Hol­lós“-ra kért átváltoztatása meg­engedtetett Színház és művészet. — Nemzeti színház. Az operai elő­adásokat ma kezdették meg az „Afrikai nővel“. Az opera választását leginkább azon körülmény igazo­ja, hogy Gassi úrnak „Vasco di Gama“ egyik legjobb szerepe. Mert különben az „Afrikai nőt“ az utóbbi időben a repertoiren túlságos kegy­ben részesítik. Gassi úron k­ívül a főbb szereplők közül még Maleczkynét kell kiemelnünk szabatos énekéért. A színház a földszinten majdnem egé­szen megtelt._________ Egyletek, társulatok. — Figyelmeztetés. A magyar or­vosok és természetvizsgálók nagy­gyűlése érde­kében, naponta hozzám intézett számtalan felvilá­gosítási kérdésekre, külön-külön felelni elfoglalt­ságom mellett, legjobb akaratom ellenére sem vagyok képes, de másfelől az ügy érdeke köte­lességemmé teszi, a sajtó útján következő figyel­meztetéssel szolgálni. — Augusztus 25. 26. 27. beiratás a régi városház tanácstermében, hol a könyvek fognak kiosztani, 27-én este ismerkedési estély a vigadó nagy termében, 28-án délelőtt közgyűlés, 3 órakor közeleed a Hungáriában, este díszelőadás a nemzeti színházban, 29-én délelőtt szakülések, d. n. kirándulás vágóhíd és Kőbá­nyára, este díszelőadás a népszínházban , 30-án d. e. szakülések, d. n. tetszés szerinti szórakozás, este: az orvosok és természetvizsgálók tiszteletére, a Margitszigeti vendégek által rendezendő táncz­­vigalom, a felső vendéglő termében, 31-én kirán­dulás Gödöllőre és Visegrádra, szeptember 1-sején szakül­ések, d. n. kirándulás az állatkertbe és az artézi kúthoz, este búcsú estély, szeptember 2-án zárülés. Részletesebb sorrendet a megjelenő tagok, a beiratásnál kapnak. Megjegyzendőnek tartom még, hogy dunagőzhajózási társulat, a hazai vas­utak és az osztrák államvasut igazgatóságai, 3B °/o árleengedést biztositottak, aug. 15-ikétől szept. 15-ikéig, mindazoknak, kik ugyan a nagy­gyűlés, valamint a vasutak igazolványaival ellátva lesznek, s végre a főváros előkelő szálloda tulajdonosai szintén tetemes árleengedést nyújtanak a vendé­geknek. Budapest, 1879. aug 12. Sztupa György, a nagygyűlés pénztárnoka. Fővárosi ügyek. A főkapitány és a belügyminiszter, Thaisz úr csillaga letünt. Személyes belátá­sába a belügyminiszter sem bízik, s a kö­véle­mény és a városi hatóság presszója folytán szüksé­gesnek látta nyílt parancsban meghagyni közegének mindazt, a­mit a bordély-ügy korlátozása tárgyában együtt ült enquete életbeléptetni szükségesnek vallott. Teljes elismeréssel adóznánk a belügyminisz­ternek, ha ke­llő időben tette volna meg rendelkező lépését s nem nézte volna, hogy az ügy elmérge­sedjék s a közönség abban a hiszemben legyen, hogy a prosztitucziót istápoló hivatalos egyének sora legfelső fokon nem a főkapitányon vég­ződik. Szinte nevetségesnek látszik, de a belügy­miniszter alább ismertetett erélyes rendelete után hiszünk abban, hogy a rendőrség a szigorú rend­szabályokat pontosan végre fogja hajtani. Jóhisze­­műek vagyunk, várjuk az eredményt. Nem vágunk eléje Thaisz­er jóakaratának, ha ugyan ilyennek egy szikrája van benne, de a közerkölcsiség érde­kében őrszemmel kisérjük a rendelet végrehajtását s vajha ne lenne alkalmunk többé rendőrségünk bűneit registrálni az e fajta működés körül. A főkapitányban nem bízik senki, — mert hiszen maga a miniszteri rendelet is nagyfokú bizalmatlanság, midőn a rendőrséget a kerületi elöljáróságok pontos és folytonos ellenőrzése alá helyezi. Nem teljes ez a rendelet, de a jóakarat a botrányos állapotnak véget vetni; tagadhatatlanul nyilatkozik benne . Jekelfalussy min. tanácsosnak, Ráth főpolgármesternek és a mi „honorable“ fő­kapitányunknak nagy erkölcsi vereségét tükrözi vissza, mert a fővárosi hatóságból ez­enqueteken működött tagok javaslatai egytől egyig érvényre vannak emelve benne. A főkapitányban nem bízik senki, de mi ma bízni akarunk, mert hinni akarjuk, hogy az ö­n­é­r­z­e­t nem aludt ki egészen belőle s tudja, hogy ha megint a régi kerékvágásban lesz a prostitutio ügye, akkor nemcsak a közvélemény előtt lesz ő semmi, hanem a miniszter előtt is s a fegyelmi vizsgálat vár reá. De kötelessége a fővárosi hatóságnak is őr­ködni, főképen a kávéházi és táncztermekbeli prostitutió fölött, de az utczai kóborlások körül is. Ez utóbbira nézve különösen többé nem a rend­őrséget, hanem a kerületi elöljárósá­gokat lesz hivatásunk kérdőre vonni a netaláni visszaélések felől. Ők vigyázzanak arra is, hogy a miniszteri rendeletben irt zárórák megtartas­sanak. .. Zárórák ! Azt his­szük, hogy ezek nagy vá­rosban pláne éjfél előtt alig alkalmazhatók s ha jól emlékszünk, a fővárosi hatóság ezeket 1873— 74-ben el is törölte, vagy ha ez nem törölte, kor­látait igen kitágította. Mindegy. E módot is meg lehet próbálni s ha nincs szabály, alkotni kell ; ha van, meg kell tartani! Mindehhez azonban az elöljáróságok rendel­kezésére rendőrközegek kellenek s e közegek az elöljáróságok közvetlen rendelkezése alatt kell, hogy álljanak. Az uj fővárosi szervezetben mint értesülve vagyunk, szándéka is a városi képvise­letnek ily közegeket teremteni. 1879. augusztus 12-itől számítjuk az időt, midőn a főkapitány csillaga letűnt s a prostitutio fölötti felügyeletben miniszteri kéz ragadta meg a gyeplőt, s ezen kéztől el kell várnunk, hogy jövőre a legkisebb visszaélés esetén előveszi a fe­nyítéket a hanyag vagy d­­rumpált rendőr ellen. (Egyébiránt az is c­entralizáló törekvés, midőn a a bordélyengedély nem a tanács jóváhagyásától, hanem a miniszter eldöntésétől van esetleg füg­gővé téve.) A miniszteri rendeletet, mely a fővároshoz ma érkezett, az alábbi tudósításban találják ismer­tetve olvasóink. A rendeletben intézkedés történik, hogy Pest városa által e tekintetben megállapított rend­ű szabályok a legpontosabban és legszigorúbban megtartassanak s a rendszabál,­ok ellen kihágók a legszigorúbban megbüntettessenek. Különösen el­rendeltettek, hogy az utczai botrányos jeleneteknek eleje vétessék. E tekintetben a főkapitányság és alkapitányságok külön utasítást nyertek. A bor­dély üzletek­re nézve, melyeknél a türelmi bárezák tekintetében komp­tencziakérdés állott fönn a köz­­igazgatási hatóság és rendőrség között, el­rendeltetek, hogy a személyes türelmi bárezák ki­szolgáltatása ezután is a főkapitányságot illeti, ha­nem a hely tekintetében esetről-esetre mindenkor ki tartozik kérni a rendőrség a tanács véleményét és ha ez ellenkező volna a rendőrségével, a kér­dés eldöntés végett a belügyminisztériumhoz ter­jesztendő föl. Csakis egy nő lakhatik oly magános lakásban, melyre személyes türelmi bárczája van, s igy a türelmi bárcza ez ügye és ürügye alatt fönálló engedélytelen bordélytelepek azonnal föl­­oszlatandók. A közerkölcsiség megóvása érdekében bár az alkapitányságok külön utasítást kaptak, az utczai botrányosságok megakadályozására, hogy ennek eredménye legyen, elrendeltetik, hogy a kerületi elöljáróságok egyenként és egyetemlegesen ellenőrizzék a dolgot, s ha botrányosat tapasztal­nak, adják tudtára az illető alkapitányságnak, mely rögtön és személyes felelősség terhe alatt intéz­kedni tartozik. S ha ez a felszólításra nem vetne véget a botránynak, a két­ elöljáróság jelentést tesz a tanácsnak, mely vagy a főkapitán­nyal való érintkezés folytán, vagy a belügyminiszterhez való fölterjesztéssel keres orvoslást. Intézkedik a miniszter, hogy a bordélytele­pek és türelmi bárczás noconsortium­ok, a men­­nyiben azok olyanoknak találtattak, hogy jelenlegi helyökről eltávolitandók, azonnal eltávolitandók; s jövőre, hogy a bordélytelepek áthelyezését sikker­­rel lehessen alkalmazni, a lakbérleti szabályokat kisérje a tanács figyelemmel s különösen iskola építéseket vagy bérleteket az épités vagy szerző­déskötés alkalmával idejekorán jelentsen be a rend­őrségnek, hogy ez intézkedhessék az áthelyezésről. A kávéházak s hasonló helyeken a „höl­gyek“ által űzött prostitucziót csak úgy lehet megszüntetni, ha az éjfél előtti zárórákat a közigazgatási hatóság szigorúan megtartatja. A prostituáltak fölötti közegészségi felügye­letet illető szabályzatot a belügyminiszter legkö­zelebb külön rendeletben fogja kibocsátani. — A közraktári építő bizottság erélyesen hozzálát az építés mielőbbi tén­nyé ér­leléséhez. Ma tartá K­a­p­p Imre tanácsnok elnök­lete a­latt öt óra hosszat tartott második ülését, melyen a részletes terveket és költségvetést felül­­bírá­tó, az építés általános és részletes programm­­ját megállapította és elkészité a vállalkozóval kö­tendő szerződés szövegét úgy a rakpart, mint a k­özraktári épületre nézve. Mind e munkálatok a legközelebbi tanácsülés elé fognak vitetni azon kéréssel, hogy ez azokat sietősen a kormányhoz terjessze föl.­­ A pénzügyminiszter és a főváros között a lipótvárosi c­avargőzösi állomás tárgyában illetékességi kérdésben hosszabb súrlódás folyt. A pénzügyminiszter saját magát állítá a dunai köz­lekedés és hajózás ügyeiben rendelkező hatóság­nak, m­íg a tanács ezt a maga részére vitatta. A tanács legutóbbi felterjesztésére, mely szerint a lipótvárosi csavargőzös állomás eltávolítandó, a pénzügyminiszter más nézetre tért és a tanács ha­tározatát jóváhagyta elismervén, hogy az ál­lomás áthelyezése által a fővárosra haszon három­­lik, az államkincstárra pedig semmi kár se , s el­ismeri a miniszter, hogy a tanács képezi az I. fokú fórumot közlekedési ügyekben s a fővárosi tanács van hivatva a közlekedést a közönség ér­dekében figyelemmel kísérni és annak igényei ki­elégítéséhez szükséges intézkedéseket megtenni. — A közigazgatási bizottság mai folytatólagos ülésén a felebbezett iparügyek III-ad fokú elintézése vétetett tárgyalás alá. Többek között említést érdemel, hogy Klauser Vilmos liliom­ utczai beltisztító-gyára Zichy és érdektársai panasza folytán a IX. ker. elöljáróság és főv. tanács üzletbeszüntető határozata ellen felfolyamodott a közigazgatási bizottsághoz. A fe­­lebbezés elintézése előtt egy Zichy Antal, Fuchs Gusztáv és dr. Ledermann főorvosi helyettesből álló albizottság küldetett ki, az ügy helyszíni megvizsgálására, s csak ez albizottsági jelentés beérkezése után fog határozat hozatni. — A postatakarékpénztárak ügyében a ke­­resk. minisztériumhoz fölterjesztett Takátsy-féle javaslatra vonatkozólag utólag fölolvastatott a minisz­ter leirata, melyben ígéri, hogy a postatakarékpénz­tárakat azonnal életbe fogja léptetni, mihelyt az azzal járó postaügyi átalakítások keresztülvitetnek, mit a bizottság tudomásul vett. A tanács azon intéz­kedése ellenében, hogy a Duna jobb parti orvos­rendőri bonczolást igénylő hullák ezentúl nem hozatnak át a Rókus kórházba bonczolás végett, hanem e czélból a budai Szt.­János kórházba szál­líttatnak, hol a bonczolás eszközlése felváltó a jobb parti kerületi orvosok által és a kór­házi orvosok közreműködésével történend bon­­czolásnak. — Paulovics bizottsági tag emelt szólt. Ő a kerületi orvosokra bízását közegészségi szempontból nem tartja opportunusnak, mert ez által a betegekre is átvihető a hullában levő méreg­­ű anyag. Szóló egy külön bonezoló felállítását ajánlja közigazgatási bizottságnak. Dr. Ledermann főorvosi helyettes közegészségi szempontból szüksé­gesnek tartaná, ha egy külön bonezoló állíttatnék fel, és a főorvosi hivatal ily értelemben tett is előterjesztést a tanácshoz, miután azonban újon­nan szervezendő állomásról van szó, melyre nézve a közgyűlés és a belügyminiszter jóváhagyása szük­séges, a tanácsnak intézkedése csak ideiglenes, mely ha nem mutatkoznék czélszerűnek, akkor meg­­változtattatik. Pavlovics a felvilágosítást tudomásul veszi, de fenntartja magának, hogy az ügyet a szervezési kérdések tárgyalásánál újból szőnyegre fogja hozni. Az ülés az adófelügyelő felebbezései­­nek előterjesztése után végett ért. A csata megkezdődött, székek, asztalok, csészájk mint megannyi ágyúgolyók röpültek ide s tova, míg nem végre sikerült Piszarevitsot neutrális területre , az utczára kiszorítani, ki a „diadaljelül“ magával hozott székkel kívülről kezdett operálni, bezúzván a kávéház valamennyi ablakát. A benmaradt Wind­­hauptot sikerült hosszas ellenállás után feltétlen kapituláczióra kényszeríteni, s megkötözve a rend­őrségnek további elbánás végett átadni. Ez a re­­voluczió előtörténete. A rendőrség egy futár által ér­tesülvén az elkeseredett háborúról, mely a fennti ká­véházban vitatik. Jurikai Tamás rendbiztos személyé­ben a színhelyre sietett. Jurikai Tiszarovicsot ép azon alkalommal csípte el,midőn ez az ablakokat zúzta, s ke­netes hangon mondá a dühöngőnek: „a törvény nevé­ben én foglyom“ ! Piszarovics előbb bevégezte az ablakzúzást s aztán­­ megszökött. A rendőrség épen a füle tövét vakarta, m­időn a megkötözött Wind­­hauptot a hordárok az utczára kísérték. A rendőr a megkötözött garázdálkodót ugyancsak a törvény nevé­ben a kapitánysághoz akarta kisérni s minthogy a Do­­brovszky-féle pékműhely, melyben a vádlottak al­kalmazva voltak, épen útjába esett, a fogol­lyal betért oda, hogy számára egy kabátot kérjen, ne­hogy a hüs esteli levegőben náthát kapjon. Ekkor kirohant az időközben hazatért Piszárovits, torkon ragadta a rendőrt, s kiszakítá körmei közül fo­goly kollegáját; a megszabadult péklegények tár­saikkal együtt most a pinczébe mentek, az ajtót gondosan elzárták, s agyonütéssel fenyegettek min­denkit, ki hozzájuk közeledni mer. Az ily fenye­getés, de különösen az összecsődült óriási ember­tömeg, egy nagyobb számú rendőri csapat mozgó­sítását tette szükségessé. Szabó Pál rendbiztos főparancsnoksága alatt tényleg útnak is indíttatott egy 12 főből álló lovas s egy 20 főből álló gya­log hadtest, mely a hadi taktikának megfelelőleg a pékmühelyt mindenekelőtt czernirozta. A fő­parancsnok ezenkívül fölszólita az ellenséges vezért Piszarevicsot, hogy adja meg magát, mert „meg nem marad­ott anyaszülte“, s miután e felhívás eredménytelenül maradt, rohamot fuvatott. A rendőrség a pinczébe hatolt — természetesen fáklyafény mellett — és kereste az ellenséget. Meg is találta azt s pedig egyet a fer­slogban, egy másikat a teknyőben s igy to­vább. Ekként véget érvén a küzdelem, a foglyok előbb a kapitánysághoz, később pedig a fenyitő törvényszékhez kísértettek, hol ma Piszarovics ha­tósági közeg tettleges bántalmazása s szándékos kártétel miatt 6, Windhaupt pedig 4 havi bör­tönre ítéltetett. Törvényszéki csarnok. — A s­z­er­e­cs­en-u­tcza­i „forra­da­l­o­m“ hősei, Piszárovits Antal és Windhaupt Győző péklegények ügye ma tárgyaltatott le a budapesti kir. törvényszék előtt — elnök Papp József, ügyész Bakovszky. A „forradalom“ tudomás szerint f. évi jul. 13-án ütött ki a szerecsen-utczai Both Sámuel-féle kávéházban, hová vádlottak egy „kapuczinusra“ betértek. Piszárovits Antal diakovári szül. 29 éves póklegény volt az első, ki a „forradalom“ zászlaját kitűzte, amidőn elég meggondolatlanul azt találta mondani a kapuczinusra, hogy az rosszabb a krumplilénél s nem éri meg a 12 krajczárt. Both Samuel ez által kávéházának becsületét megtámadva látta s vendégének ajtót mutatott, s e tiszteletben Windhaupt Győző budapesti születési 19 éves péklegényt is részesité. Azonban a dolog nem folyt le oly simán, mint azt Both gondolá, mert a pék­legények most már nem csak a kávét, de a kávés személyét is gáncsolni kezdték, ami a kávéházban je­len volt fél tuczat hordárt fegyveres interventióra bírta. TÁVIRATOK, Szeged, aug. 12. (Az „Egyetértés“ távirata.) A külföldi szakértőknek Szeged első védelmét il­lető véleménye, úgy látszik, nem sokáig várat ma­gára. Ezzel összefüggésben lenni látszik az, hogy a királyi biztos ma szakemberek társaságában újra megtekintette a szegedi védmunkálatokat és külö­nösen a percsórai társulat töltéseit, hogy a legkö­zelebb felmerülő és eldöntendő védelmi kérdésben maga is tájékozva lévén, illetékes helyen a szüksé­ges felvilágosításokat oly irányban is megadhassa, melyben a szakértők nézetei a kérdést ki nem me­ríthetik. Itteni körökben türelmetlenül várják a vízvédelmi kérdés mielőbbi végmegoldását, mivel ez az idő előrehaladtával mind sürgetőbbé és ége­tőbbé válik. A K­ál­lay Ödön elhalálozása folytán meg­üresedett képviselői állás betöltéséről már­is so­kat beszélnek. Határozott megállapodás azoban még nem jelezhető. Csak annyit lehet kétségen fölül állónak mondani, hogy e kerület mást, mint függetlenségi pártit nem fog választani. Szeged, aug. 12. (0. E.) Tisza Lajos ki­rályi biztos Szeged és vidékének külső védvo­nalait óhajtván részletesen megszemlélni, ma korán reggel Horváth Gy. biztosi tanácsos s Szegheő főmérnök kiséretében Szókhalom felé kirán­dulást tett, a bakicsárdához a szentjánosi vonal vég­pontjáig. Innen a szentjános-sövényházi vonalat, valamint a sövényházi töltést szemlélte meg. On­nan a vadkerti vonal vádpontjához a homoki major közelébe értünk. Itt a vadkerti vonalat jártuk be. Szaporhegyről ladikon a percsorai töltéshez és annak szakadásához érkeztünk. Onnan ki a Tiszára végig ladikon a percsora-szegedi töl­tés mentében egészen Szegedig, hová esti 6 órakor érkeztünk. Útközben a kir. biztos Tápén felüli és azon aluli töltéskivágást szemlélte a meg, melyeken a viz akadálytalanul folyik a Ti­szába ; a percsorai szakadásnál azonban még min­dig vissza az ártérre ömlik. A töltéseken a fel­ügyelő mérnökök szolgáltak vezetőkül. Tisza állása reggel 4.82, délben 4.80 cmtr. Az A­ndrásgy-válság. Berlin, aug. 12. (Az „Egyetér­­t­é­s“ távirata.) Az itteni hivatalos körök­nek Bécsbő­l azt jelentik, hogy Andrássy lemondása kétségtelen, de a krízis megoldása csak az uj osztrák minisztérium megalkotása után fog megtörténni. Bécs, aug. 12. (Az „Egyetértés“ táv­irata.) A lapok konstatálják, hogy az összes bécsi sajtóban nem találkozott hang, mely csak egy szóval is sajnálatát fejezte volna ki Andrássy visszalépése felett. A Deutsche Zeitung mai esti lapjá­ban a következőket írja : Andrássy gróf Bécs­­ben maradt törzskarának azon utasítást hagyta hátra, hogy visszalépésének hírét e­g­y­e­lő­re erélyesen ne dementírázzák. — Ebből azt kö­vetkeztetik, hogy Andrássy lemondásának hírét oly czélból bocsátotta a világba, hogy magas he­lyen bizonyos­ ügyet jobban keresztülvihessen. Ezen ügy a novi-bazári bevonulás. A külügyminiszter, mint tavaly Boszniába, úgy most N­o­v­i­ B­a­zár­b­a egy zászlóaljjal és egy zenekarral akar bevonulni, míg a katonai párt na­gyobb előkészületeket kívánt. An­drássynak ez ügyben az utóbbi időben két­szer volt beszélgetése az uralkodó­val, a­ki a hadügyminiszter nézetei­hez csatlakozott. Andrássy visszalépése Ausztria b­e­l­ü­g­y­e­i­v­e­l nincs összeköttetésben. Kevéssel elutazása előtt még értekezlete volt Taaffe gróffal s ekkor nem csak helye­selte Taaffe programmját, hanem még a tervezett miniszteri névsort is. — Andrássy híveire nagyon meglepőleg hatott, hogy a külföldi t­ő­z­s­­dék a visszalépés hírét emelkedő irányzattal fo­gadták. A kormánypárti „F­r­e­m­d­e­n­b­l­a­tt“ sze­rint az Andrássyhoz közel álló körök még ma sem voltak azon helyzetben, hogy megerősíthes­sék, vagy damentíroz­hassák a lemondás hírét. A „N. Wiener Abendblatt ezt írja : A kor­mánykörök még mindig hallgatnak az Andrássy krisisről. A híreket nem c­áfolják meg, de nem is erősítik meg. Mint jó forrásból értesülünk, a külügyminiszter el van határozva lemondani. A hozzá közel álló körök azt állítják,hogy Andrássy nem akarja tovább vinni hivatala terheit, mert 13 évig szakadatlanul tartó miniszterségébe bele­fáradt. Andrássy eshetőleges utódaira nézve jól értesült körök kombinácziói még ingadoznak. H­ü­b­n­e­r, Haymerle, Sennyei és Hofmannon kívül ma B­e­u­s­t nevét is említik. Bécs, aug. 12. (Az „Egyetértés“ távirata.) Az „Egyetértés“-nek már vasár­napi számában hozott azon távirati tudósí­­tása, hogy Andrássy gróf és a döntő katonai személyiségek közt Novi - Bazár okkupácziója tárgyában éles nézetkülönbség uralkodik, most már valamennyi bécsi lapban megerősítést talált és ezen hír ki­egészítéséül közölhető, hogy nem csak a közös hadügyminiszter ellenzi a Novi-Ba­­zárnak a külügyi miniszter intencziója szerint való elfoglalását, hanem ellenzik azt a tá­bornoki kar legelőkelőbb tagjai és egy az udvarhoz igen közel álló befo­lyásos katonai kapac­itás is. Andrássy az új okkupácziót rövid idő alatt nagyobb mozgósítás nélkül kívánta keresztül vitetni, holott a katonai körök azon nézetben vannak, hogy az új okkupáczió még nagyobb nehézségekkel járhat, mint Bosznia és Her­­czegovina okkupácziója. Meglehet , sőt valószínű, hogy terveinek ezen ellenzése Andrássy grófban elkeseredettséget szült, de lemondását sem a külügyminisztérium hivatalnokai, sem magán­ismerősei előtt nem hozta szóba. Bécs, aug. 12. (Az „Egyetértés“ táv­irata) A „D. Z.“ szerint, Andrássy lemondásá­nak elfogadása esetén első sorban Széchen és Károlyi grófok, másod sorban Trauttmans­­dorf és Potocki veendők számba, mint kül­ügyminiszteri jelöltek. Sinaia, aug. 12. (Az „Egyetértés“ táv­irata.) Albrecht főherczeg délután 5 órakor Károly fejedelem kíséretében ide érkezett és igen ünnepélyes fogadtatásban részesült. Alexandria, aug. 12. A Nilfolyam elérte a 19 rőfnyi magasságot. London, aug. 12. (Az „Egyetér­tés“ távirata.) Konstantinápolyból jövő diplomácziai hírek szerint a szultán L­a­­yard előtt úgy nyilatkozott, hogy hajlandó M­i­d­h­a­t pasát a kabinetbe hívni. Tény, hogy Midhat pasa felszólítást kapott arra, hogy Kheireddin reform­programmja fölött haladéktalanul nyilvánítsa véleményét. Pétervár, aug. 12. (Az „Egyetér­tés“ távirata.) Salonikiból ide érkezett hí­rek szerint, a török csapatok parancsnoka rendeletet kapott, hogy a rendelkezésre álló katonaság Janinába és a görög határhoz küldessék. Konstantinápoly, aug. 12. (Pol. Corr.) A szultán az osztrák-magyar nagykövetnek sajnálko­zását fejezte ki azon szerencsétlenség fölött, mely Serajevot érte , és meg van győződve, mikop az osztrák-magyar kormány mindent el fog követni, hogy e csapás következményeit enyhítse. Gastein, aug. 12. A német császár ma délután, a fürdővendégek által melegen üdvözölve, innen elutazott. A császár a polgármester előtt­i örömét fejezte ki az itteni tartózkodás kelle­­messége s a kúra kitűnő hatása felett, és hogy az ausztriai császárral az ő kedves unokaöcscsével, itten találkozott. A császár ezen szavakkal: „talán viszontlátásra“ búcsúzott el. Páris, aug. 12. (Az „Egyetértés“ táv­irata.) A legitimisták valami rejtélyes akczióra ké­szülnek. Vezetőik elutaztak, senki se tudja, hova. Azt hiszik, hogy valahol Ghamborddal van találko­zójuk s a párt jövendő magatartását állapítják meg. — A kormány 9 egyetemi tanszék felállítá­sára tesz előkészületeket, mire a kamara a minap szavazta meg a költséget ; a szenátus jóváhagyása azonban még hiányzik. Janina, aug. 9. (Az „Egyetértés“ táv­irata. Feladatott Corfu­ban aug. 11-én.) A za­vargások már el vannak nyomva, de a két párt, még mindig elkeseredetten áll egymással szemben. Mustapha agát, a zavargás okozóját a janinai rendőrfőnök elfogatta. Konstantinápolyból újabban 8 zász­lóaljat s 3 üteget várnak ide. Thessaliában több zászlóalj parancsot kapott, hogy Mitrovi­­c­z­á­b­a vonulásra készen álljanak. A szultán születésnapját ünnepélyesen ülték meg. Az összes consulatusi épületek — az o­s­z­t­r­á­k-m­agyar consulatus ki­vételével — ki voltak világítva. Bécs, aug. 12. S­a­v­i­e­t pasa már legköze­lebb visszatérni szándékozik. A görög meghatal­mazottakkal megkezdendő alkudozások alapvona­laira vonatkozó javaslatai nem nyerték meg a szul­tán helybenhagyását, mi­által a görög kérdés elintézése újólag el van halasztva. Mondják,hogy a második görög me­ghat­a­l­­mazott, az említett körülmény folytán, kormányá­tól engedélyt kért volna Konstantinápoly­ból eltávozhatni. Szalonikiból érkező tudósítás szerint 2000 török katona a hátralévő zsold ki nem fizetése miatt, onnan megszökött. Berlin, aug. 12. (Az „Egyetértés“ táv­irata.) A cöstlini gymnázium felavatásánál Put­­k­a­m­m­e­r kultusminiszter megjegyzi, hogy ne várjanak sokat tőle; úgy politikai, mint val­lási tekintetekben elődjével Fáik­ká­l m­e­r­ő­b­en ell­ent­é­t­e­s álláspontot foglal el. 0 — Putkammer — azonnal oda­hagyja hivatalát, mihelyt a kormány nézeteiben nem osztozik. Serajevo, aug. 12. A kincstárnak a tűzvész által okozott összes vesztesége — eddigi vizsgála­tok nyomán — körülbelül 100,000 frtra rúg s e szerint más egyéb adatok nagyítva vannak. irata.) Berlin, aug. 12. (Az „Egyetértés“ táv­az állítólagos orosz körjegyzék, mely a hatalmaknak hivatalosan notifikálja a ki­ürítést s a berlini szerződés gyors végrehajtását követeli, — az itteni kabinethez még nem érke­zett meg. BéC8, aug. 12. (Az Egyetértés távirata). Herbst, Bechbauer, Schau­p, Neu­­w­i­r­t­h képviselők D­u­m­b­a képviselőnél vannak látogatáson Liezenben. Nagyon valószínű, hogy a német liberális párt e vezéreinek ezen összetalálkozása nem véletlen. Hir szerint, a libe­rális ellenzéknek a reichsváthban követendő takti­kájáról folyik köztük tanácskozás. Prága, aug. 12-én. A Hrochov melletti erdő­ben egy zsandár meggyilkolva találtatott. Kalap és fegyver a holttestei 10 lépésnyire feküdtek. Bécs, aug. 12. A hivatalos lap közli a császár és király következő kéziratait : Kedves dr. Stremayr! Helyt adván, jul. 11-én hozzám benyújtott kérvényének, ke­gyelemmel indíttatva érzem magam a bi­rodalmi tanácsban képviselt királyságok és tartományok összes minisztériumá­nak leköszönését elfogadni, egyszersmind megbízom az eddigi belügy­minisztert, gróf Taaffe-t, egy uj minisztérium képzésével. Kedves gróf Taaffe! A midőn a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és tartományok összes minisztériumának de­misszióját elfogadom, megbízom önt e­g­y új minisztérium megalakításá­va­l s elvárom mielőbb az erre vonatkozó előterjesztéseit. A császári kéziratok, München, aug. 10-ről vannak keltezve. Salzburg, aug. 12. Vilmos császár kí­séretével 6 órakor ide érkezett. A pá­lyaudvarban fogadták: Gróf T­h­u­n helytartó és gróf Grünne hadparancsnok. A császár, a közön­ség „Hoch“ kiáltásai között, az „Europe“ szállo­dába vonult. Az ebédhez Thun, Lamberg és Grünne grófok voltak meghiva. Holnap 9 órakor a császár tovább utazik. Bécs, aug. 12. A „Wiener­­ahendpost“ je­lenti azt.­Pé­t­erv­ár­r­ó­l: Nangarahy-ból azon tudósítás érkezett, hogy a „Nisni Novgorod“ nevű hajó rajta lévő összes számüzöttekkel oda ért, és másnap Vladirostokba — Kamtsatka fő­városába — kellett volna vitorlázna. A fe­délzeten csak egy hölgy volt, egy Vladirostok­­ban állomásozó tiszt rokona, ki is ezen városban kiszállott. Ezen tények bizonyára legjobb válaszul szolgálnak az angol lapok által néha-néha közölt elbeszélésekre, melyekben a politikai foglyok, fér­fiak és nők iránt tanúsított kegyetlen bánásmód­ról van szó. — Vladirostok nem számkive­tési hely. Mirsky Leo, ki Taganrogban Plet­ew ál­név alatt tartózkodott és makacs ellenszegülés után, elfogva s ide szállítva lett, terjedelmes vallomáso­kat tett. A fiatal, csak 25 éves férfi elbeszélte, minő intriguákkal vonták őt a nihilista összeesküvésbe, s hogyan lőt választására bízva: vagy Drentelen tábornokot meggyilkolni vagy pedig saját életéről lemondani; szökése hogyan jön elősegítve, sőt megkísértették őt a Taganrogi börtönből kiszaba­dítani. Őszintén megbánja tettét s azt mondja: ha felakasztanák, akkor azok is osszák sorsomat, kik szerencsétlenségemnek okozói. Ezen vallomások folytán számos egyén — köztük egy tüzér­tiszt is — el lett fogva. Odessában a per azok ellen megkezdő­dött, kik ez év július 24-én elitélt kiszabadítani akarták. 28-an vannak, elvtársaikat közöttük 2 nő, három tengerész-szökevény, egy midshipman, egy diaconus fia, öt nemes, a többiek majdnem mind lengyel zsidók. Bécs, aug. 12. (Az „Egyetértés“ távirata.) Az osztrák minisztérium lemon­dását az uralkodó elfogadta s az uj kor­mány alakításával Taaffe grófot bíz­ta meg. Bécsi tőzsde, BÓCS, aug. 12. (Az „Egyetértés“ táv­irata.) A párisi tőzsdén uralkodó hausse az itteni üzérkedést is kedvezőbben hangolta s minthogy Andrássy visszalépése akap kommentáltatott, hogy ennek Novi-Bazárra vonatkozó aktív politikája irányadó ellenkezésbe ütközött, az előtőzsde üzérkedő értékek jelentékeny javulásával nyilott meg. A hangulat e változásával azonban a forga­lom mit sem nyert, élettelen maradt s néhány coulissabeli kötésre szorítkozott, minek folytán az árfolyamhullámzások is teljesen jelentéktelenek maradtak. Több mozgalom volt a valuta piaczon, hol az árfolyamok le is szálltak, rubel ellenben drágult. Tíz óra. Jegyeztettek: Osztrák hi­­telrészv. 27. 30, magyar hitelrészv. 256.90, angol­osztrák 127.20, államvasut 274.75, lombard —.—, Napoleondor 9.29—, Unic­bank 87.86, papír rente 66.85—, ezüst rente 68.40, osztrák arany rente 78.90—, magyar arany rente 192.35—, kir. márka 57.20—­ 11 órai zárlatkor: osztr. hitelrészv. 270.— angol-osztrák 127.—, magy. hitelrészv. 256.60 államvasut 274.60, lombard —.—, unic-bank—.— papír rente 66.8272, arany rente 9.-----, magyar arany rente 92.3272, 20 frankos arany 9.291/2. A déli tőzsdén a vételkedv hiánya s a fölöttébb gyönge forgalom, bár az irány elég szi­lárd, meggyöngitették az árfolyamokat. Sorompó­ban néhány szállítási érték keresett és magasabb, befektetési papírok és sorsjegyek szilárdak. Valu­ták és váltók bágyadtak. Jegyeztettek: Osztr. hitelrészv. 270.10, angol-osztrák 126.90, magyar hitelrészv. 256.75, államvasut 274.50, lombard —.—, papír rente 66.8272, arany rente —.-----,ezüst rente —ma­gyar arany rente 92.30—, 20 frankos arany 9.80—­ 1 óra 30 perczkor jegyeztettek: Osztrák hi­­telrészv. 269.75, angol-osztrák 127.—, unic-bank 87.60, magy. hitelrészv. 256.50, bank­ egylet 12S.30, bankrészv. —, államvasut 274.50, Károly­ Lajos vasút 288.25, lombard 89.65, alföldi vasút —.—, Erzsébet vasút 181.50, Ferencz­ József v. 146.—, kassa-oderbergi vasút 112.25, erdélyi vasút — osztrák észak-nyugati vasut —, Rudolf vasút 134.—, tiszai vasút 215.25, , magy. észak-keleti vasút 126.75, Tramway —.—, gőzhajó részv. 577.—, Lloyd-részv. 579.—, papir-rente 66.80—, ezüst r­rente 68.60, osztr. arany rente 78.90—, magyar arany rente 92.25—, Páris —, kir. márka 57.15—, 20 frankos 9.2872- 1860-ki sorsjegy —.— 1864-iki sorsjegy 158.10, magyar dijsors­­jegy —, hitelsorsjegy —.—, London 117.—. Zárlatkor a következő jegyzések történtek: Bécs, aug. 12. Hitelrészvény 269.80. Lombard 89 75, Arany járadék 78.90, London 116.65. Ezüst —Hitelsors­­jegy 168.—, Porosz pénzutalvány 57.15. Arany 5.50—, Török­sorsjegy 20.30. Angol-osztrák 126.50. Államvasut 274.60. Na­­poleon d’or 9.29—, Rente 66.80.— ,­­Mieziai 288.25. 1864-es 158.—. 1860-as, 125.—. Frankfurt 66.76. EzÜst rente 68.50. Bankrészvény 827.—. Bécs, aug. 12. M. földteherm. kötv. 86.75. Salgó- Tarján 103.—. Magyar záloglevél 101.25. Erdély 104.25. Magy. ker. vasút 74.—. Magyar sorsjegy 102.75. Magyar földhitel —. Ernest, utalvány 1874. —.—. Magyar vas. kölcsön 112.—. Magyar hitel 256.25. Alföld 187.—. Magyar éjszak­kel. vasút 126.75. Keleti vasút elsőb. kötv. 71.40. Tiszai vasút 214. 75. Kínost, utalv. 1873. 150.—. Arany járadék 92.30. Bécs, aug. 12. (Az „Egyetértés“ táv­irata.) (G­a b­n­a ü­z­l­e­t.) Búza őszre 12.------12.10, tavaszra 12.80—12.85, rozs magyar 7.80 -8.50, zab augusztus—szeptemberre 6.90—7.—, őszre 6.85—6.90, tavaszra 7.35—7.40, tengeri augusztus—szeptemberre 6.85—6.90, régi 6.05— 6.30, új 6.80—6.85, szesz 82—32.25, repete­­olaj 31—81.50, őszre 31 — 31.50.

Next