Egyetértés, 1879. október (13. évfolyam, 270-300. szám)

1879-10-22 / 291. szám

291 szám. XML évfolyam Budapwh trenkfurtban ajit.: Daube O. L. ia tártánál.EGYETÉRTÉS Hirdetések és nyiltterek felvétetlek áranbiig eeerlat « kiadó hivatalban i §i­dopist IV. hlmzB-utcia is kalap-at­ezt sarkán i. sz. Hirdetések felvétetnek a kHlffilden­i Stuben: OppeUk A.-nál. Stubenbwtei Nr. 8. Monte Rudolfnál, Seilerstätte Nr. 2. Haatenstein it VoglemSl, WalMsehgasse IS. Daube O. L. ét tártánál, Wollieile Nr. 12. ttrltban: Honát, Lafxtte dk Comp.-nál, PUet ds Ik Brans. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP, Budapest, okt. 21. Igen érdekes közleményt kaptunk Bécsből, mely a német-osztrák-ma­­gyar szövetségi hírekre, Salisbury lord manchesteri nyilatkozatára s Andr­ássy gróf visszalépésének indokaira sajátságos fényt vet. A közlemény értékére csak annyit tartunk szükségesnek megje­gyezni, hogy kivel Andrássy az egy férfiútól származik, gróf sok éven át igen benső viszonyban állott. Minden megjegyzés nélkül adjuk a közleményt, mely ekként hangzik : Bécs, okt. 20. Lehetetlen félreismerni azon nyilatko­zat fontosságát, melyet lord Salisbury ezelőtt három nappal a manchesteri lako­mán tenni jónak látott s annyi legalább is bizonyos magából a tényből, hogy a ne­mes lord egy német- oszt­rá­k-m­a­­gyar véd- és daczszövetség tényét habár csak mint hírlapi tudósítást felemlí­teni megengedhetőnek tartotta, magából a tényből bizonyos, hogy Bismarcknak bécsi látogatása s Andrássyval és Haymerlével való ismételt tanácsko­zásai rendkívüli fontosságú diplomácziai ese­ménynek tekintendők. Nem affektálom a tökéletesen biztos értesültséget e kérdésben, hanem azért nem tartom érdektelennek az itteni igen befo­lyásos s rendszerint jól értesülni szokott magasabb körök nézetét önökkel megis­mertetni ; higyjék vagy ne higyjék, míg majd az események igazolnak vagy meg­­czáfolnak, én a magam részéről e nézetre nagy súlyt fektetek. Jött-e vagy nem jött létre Németor­szág s Ausztria-Magyarország közt véd és dac­szövetség — ez az a kérdés, itt az érintett körök még most is, melyre Salis­bury lord kijelentése után határozott nemmel felelnek, s okoskodásukat egyáltalán nem a napfényre jött hivatalos és nemhivatalos nyilatkozatokra fektetik. Mindenek előtt megjegyzik, hogy sem Bismarck sem Andrássy vagy Hay­merl­e környezetéből semmi jelen­ség se jött napfényre, mely ilynemű szer­ződés megkötésére, mint lett dologra utalna, sőt Haymerle körlevele, továbbá azon siet­ség, melylyel a „Standard“ legelső tu­dósítása hivatalosan megczáfoltatott s végre a berlini és bécsi félhivatalos sajtónak Salisbury lord beszédéhez kötött com­­mentárja világosan az ellenkezőre enged­nek következtetést vonni, nem is említve azt, hogy olynemű vállalkozás esetén, minő egy véd és daczszövetség, vagy csak egy teljesen defenzív természetű, de határozot­tan praeczizírozott szövetség is. Bismarck bécsi tartózkodásának legmagasabb helyről minden esetre, ha nem nagyobb figyelem is, de több idő szenteltetett volna, mint tényleg történt. Mindezeknél sokkal fontosabb ok a szövetség ténye ellen Andrássy gróf visszalépésének megtörténte. Miért lépett vissza Andrássy ? Egészsége rég nem volt szilárdabb, mint most; ural­kodójának kegyét nem vesztette el ; a no­­vibazári expediczió várakozáson felül kön­­­nyen sikerült, mely körülményt a gróf és barátai egyáltalán el nem mulasztották az áprilisi konvenczió miatt duzzogó katonai körök ellen kizsákmányolni. Miért távozott tehát Andrássy gróf? Azért talán, m­e­rt szövetségi szerződés jött létre Németországgal, melyre épen Andrássy gr. maga törekedett s mely épen az ő prog­­rammjának felelt meg? Ezt fel­tenni botorság volna. A Bismarck barát­sága által kitüntetett s a fejedelem legma­­gasb kegyeit még mindig teljes mértékben biró Andrássy —­ úgy vélik az érintett kö­rök — csakis azért lépett vissza, mert azon törekvése, hogy Berlin­nel szorosabb viszonyra lép­jen s ezzel a legmagasabb kö­rökben Szentpétervár iránt nyilvánuló hajlamokat telje­sen elhallgattassa, egyátalán nem sikerült. Azt az itteni beavatott körök is hatá­rozottan hiszik, hogy Bismarck bécsi lá­togatása mégis nagy eredménnyel járt leg­alább annyiban, a­mennyiben az egyensúlyt a legmagasabb kö­rök érzületében Berlin és Szent­pétervár között neki jó időre helyreállítania sikerült. Sikerült pedig nem minden jelentőség nélküli en­gedmények árán, melyeket a vám és ke­reskedelmi viszony terén Ausztria-Magyar­ország részére megigért. Hogy Andrássy gróf mégis visszalépett, ezt tartják itt a legerősebb bizonyítéknak arra, hogy And­rássy gróf maga legalább abban a hitben van, hogy az ekként helyreállított egyen­­súly rövid időn s tán a jövő év folyamán bizonyára felbillenhet, még­pedig nem Németország javára. Hogy e helyzet daczára is Salis­bury lord kijelentésének komoly czáfola­­tára sem Bécsből, sem Berlinből legköze­lebb számítani nem lehet, azt Salisbury nagy befolyása s azon fontos érdek, melyet e kijelentésében a küszöbön álló parla­menti választások terén épen maga Salis­bury észlel, eléggé kimagyarázzák. Azon elmélkedéseket, melyek azon kér­dések felett itteni körökben tartatnak, hogy mi indoka volna Ausztria-Magyarországnak épen most Németországgal közelebbi szövetségi viszonyra lépni; mi indoka volna e viszonynak franczia vagy oroszel­lenes szint adni, pedig e szint maga a puszta tény már kikerülhetlenné teszi s végre, hogy mi haszna volna a legköze­lebb felmerülhető kérdésekben egy ily szövet­ségnek, tekintve a koczkázatot, mel­lyel en­nek esetleg járnia kell, e kérdések feletti el­mélkedéseket elhallgatom, de mégis megjegy­zem, hogy itt csak az esetben hihetnék a szövetség létrejöttét, ha Ausztria-Magyar­ország oly gyenge volna, hogy Bismarck ilynemű ajánlatát múlhatlanul el kellene fogadnia. Hogy pedig a monarchiát ily gyengének épen a legmagasabb körök hi­szik legkevésbé, a felett alig kell szót vesztegetni. d­­e. Budapest, október 21 A képviselőhöz október hó 23-án csütörtökön 11 órakor ülést tart. Az országgyűlési függetlenségi 22-én 11 órakor értekezletet tart. kör október A „Pe?t­r Co­respondenz“-nek igáz Bécs­ből: A porta valamennyi európai hatalom kon­stantinápolyi képviselőjének jegyzéket nyújtott át, melyben az illető hatalmakat megkeresi, hogy egyezzenek bele, hogy ezentúl Kréta szigetén az odavaló nyilvános iskolák javára az eddigi vámté­teleit 1­/2 százaléka pótilleték czimén min­den on­nan exportált és oda inportált áruczikk után be­szedethessék. Eddig már több nagyhatalom inté­zett kérdést külügyi kormányunkhoz, hogy milyen állást szándékozik monarchiánk ezen kérdésben elfoglalni ? A „Pester Correspondent ért­egelése szerint — bár ezen pótilleték speciiális rendelte­tése és még több más ok szólana a beleegyezés megadása mellett — a török kormány e kívánsá­gának mégis aligha fog elégtételni, minthogy kül­ügyi kormányunk nem szívesen nyújtana alkalmat arra, hogy ezáltal az általános tarifa­kérdésben a jövőre nézve praecedens alkottassák. a „Nordd. Alig. Zig“ Salisbury őrgróf man­chesteri beszédéről czikkezve ezt mondja: Ezen beszéd a jelenkor történelmét épen nem gazda­gítja. Salisbury lord maga is a napi sajtót tekinti forrásnak Bismarck herczeg bécsi útja és annak diplomácziai következményei megítélésére nézve. De azzal ezen gyakorlati politikus nem sokat gon­dol, írásban köttetett­e meg Ausztria-M­gyaror­­szág és Németország közt a szövetség vagy hogy ezen óhajtás szülte e nála ezen gondolatot. Sok­kal fontosabb és Anglia politikájára nézve jellem­zőbb azon igyekezet Salisbury lord részéről, hogy hazájának szövetségest szerezzen és ezen szövetség alapjának a két európai császárságot tekinti. Nem szabad feledni azt sem, hogy ezen beszéd válasz­tási czélokból tartatott és e tekintetben semmi egyéb mint az ellenzék elleni vágás vagy annak elkerülése az ellenzék irányában. Budapest, okt. 21. Legtöbb híreink ma Muszkaországra vonatkoznak. A versengés Anglia és Muszkaor­­szág közt még folyvást tart Európában ép úgy, mint Ázsiában, ezúttal ismét a musz­kák lépnek fel, mint panaszosok Anglia ellen. Az angolokat ugyanis azzal vádolják, hogy ezek K­e­­l­et-Ruméliában fő okai a mahomedánok és keresztények közti súrlódásoknak és összeütközé­seknek, mivel azokat megvesztegetés által egymás ellen uszítják. Az ottani angol ügynök Mitchel ajándékokat osztogat ki köztük s az egymással örökös háborúban élő lakosok egymás házát gyúj­togatják fel. Streker pasa ez iránt már érteke­zett is öavfet pasával és kijelentette, hogy ezen sajnos állapotoknak véget kellene vetni. A porta erre nézve azt határozta, hogy a Balkán szoroso­kat nem fogja megszállani török csapatokkal. A Tifliszben megjelenő „Kawkas“ azt jelenti, hogy a kurdok és törökök közt ko­moly nyugtalanságok törtek ki, a muszka lap ezen lázongások kitörését is az angol cselszövényeknek tulajdonítja. Most Abdullah sejk nagy men­­­nyiségű felkelők élén indul Van felé és a nomád kurdok mindenütt hozzá csatlakoznak. A törökök l­apunk mai számához fél iv melléklet Van csatolva. Szerda, 1879. október 22. Baerkeutti­­a kiadó-hivatal t gadapest IV him­e­ntaa és kalcp­ulat sarkin i. szám. Cask bérmentes levetek fogadtatnak el Kéziratok vissza nem küldetnek. Vidékre évre Előfizetési díj: postán vagy helyben hordva. Félévre. Negyedévre Egy kén . : í­i E|y szia 8 kraJozAr, so.-» io.­ A heloták. Tisza Kálmán gárdája áll, mint Sión hegye. Lelkiismeretök utolsó szikrája is kialudt. Már nem is kérdezik, hogy miért, hogyan, csak szavaznak. Föl se merül lel­kekben az aggodalom, jó lesz-e, alkotmá­nyos lesz-e, törődnek is ők hazával, alkot­mán­nyal. A fő az, hogy megszolgálják Tisza Kálmánt. Szolgálják is. Nem lehet ellenök pa­nasza. Az a bosnyák közigazgatási javas­lat, a­mely az összbirodalom első terré­numát fekteti le alapnak az elfoglalt tar­tományokban, meg van szavazva. Mond­hatni furdalás és aggály nélkül szavazták meg. Csaknem kimondták : örömmel üd­vözöljük a kormányt azon az uton, a­mely egyenest a reichsrathba vezet. Helotákhoz hasonló eljárás. sőt annál roszabb. A helota állatias érzékkel veti alá magát ura kényének és szeszélyének. Mi­­veltsége nincs, szelleme kiölve, hiányoz­nak tehát azon nemesebb emberi tulajdo­nok, a­melyek által a polgár és férfi ön­tudatára ébredhetne. Eltompulva, elfásulva azt hiszi, rendeltetése az, hogy rabszolga maradjon. Nem ébred föl benne az ellen­­mondási viszketeg, nem gondol rá, hogy talán más sorsra is érdemes. Beletörődik abba, a­melyben van, s tesz parancsolat szerint, állatias ösztönnel, mindent, a­mit a felügyelő korbácsa alatt tennie hagynak. Az ember azt hinné, hogy műveltség­gel kérkedő, tudományosságot színlelő, szel­lemi képzettséget fitogtató emberek, a­ki­ket egy ország küld a parlamentbe, több erkölcsi érzékével bírnak saját gondolko­zásuk és tevékenységük önállóságának. Föl kellene tenni, hogy a haza szent fogalmán kívül, legalább a polgári kötelességérzet, vagy legvégén az emberi rendeltetés tu­data szállja meg lelköket, ha már képvi­selői állásukat inasszerepnek tekintik. Nem úgy van ! A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a szentet nem ismerik, a haza fogalma üres szó, a kötelesség semmi előttök. Egyet ismernek csak, a­­ szolgaságot. A szolgasági érzet malmának nevez­hetnék el bátran a többség szempontjából a korszakot. Jelleme elposványodás a szel­lemekben, alárendeltség a tettekben. Ebben páratlanok a magyar parlament emberei. Legjobban bebizonyították azt a bosnyák bizottság tárgyalásain. Vetekedtek itt egy­mással a szolgai alázatosságban. E tárgyalás a lehető legszomorúbb benyomást tesz minden önérzetes emberre. Ez igazolja a függetlenségi párt eljárását, hogy helyesebben nem is tehetett, elte­kintve az elhatározás elvi horderejétől- mint tett az által, hogy részt se vett a bizott­ság tárgyalásain. Azzal a helota truppal még egy levegőt színi se egészséges. Alja­­sabbul cselekszik, mint hívei óhajtanák, s mint politikájuk érdekében tanácsos. Miért ne követelné tőlük az udvar a legnagyobb áldozatokat, ha készköteles eszközök gyanánt egyszer oly szavaznak ? Ha legalább színét kerülnék a föltétlen en­gedelmesség oly képtelen fokának, mely jogot, önállást, becsületet, jövőt, cinikus egykedvűséggel ad fel. Legalább mutatnák fölfelé, hogy nehezen vehetők rá, s csak a legnagyobb kényszernek engedelmesnek, s annak is csak bizonyos föltételek mellett, így járva el, némi fogásnak, némi ön­­állásnak adnák jelét, így járva el, gondol­kozóba ejthetnék további követelései tekin­tetében az udvart. De a­mint ők tesznek, a reakczió tökéletes joggal követelhet bármit, hisz azok, a­kik mindenre készek, azoknál nincs határ, s szolgaságukban a legiszo­nyúbb hazaellenes tettekre készek. És mit is ne követelhetne tőlük a reakczió a bosnyák javaslat megszavazása után? Hisz maga ez egy tény ignorálása az alkotmánynak, semmibe vétele a nem­zet jogainak. A magyar nemzet élete, a magyar törvényhozás. w­'ö'v­ r'A fy, becsület, jog. Közvélemény minden elvetve, hogy helyén a herotismus ülje orgiáját. Söpredéke az erkölcstelenségnek mi van még hátra, a mire az igen szót nem adjátok ? Ha egy alkotmányellenes, legfőbb mér­tékben hazafiatlan javaslatra könnyű vér­rel, a léhaság megdöbbentő jelei közt sza­vaznak, képzelhető-e a nemzeti élet ellen bármely téren és bármely időpontban el­követett merénylet, a­melyhez beleegyezé­sükkel hozzá ne járulnának? Hogy hezitálták egymást túl Jókai Mór Tarayval, Pulay Éberrel a bosnyák tüntetésben. Egy Jókai, a­kit fölnevel és fölemel a magyar nép, szereti tisztel és bálványoz, mint írót, arczul üti hálából nemzetét és olyan bosnyák lesz, mintha profunton és hat krajczáros zsoldon emel­kedett volna a granicsár erkölcs magas­latáig. Hát a többi apró szent? Hogy sietett valamennyi hasra esni a reakczió „fényes“ művelete előtt. Igazán napról-napra szégyenteljesebb magyarnak lenni; napról-napra höbben fohászkodik fel az ember. Mikor sújt le már a magyarok istene, hogy döntsön jobbra vagy balra, csak igy ne hagyja összeesni, szétmállani, megbecstelenedni e nemzetet, mert ez kínosabb a halálnál. Dőljön, ropogjon össze minden, felettünk és alattunk, csak ez elférgesedésnek legyen vége, mert ez öl és becstelenít egyszerre. Verhovay Gyula, egy pár zászlóaljat Bajazid és Van felé kül­döttek. Az ottani török parancsnok S­a­m­s­e­h pasa az angol ügynököktől kért tanácsot, de ezek Vanból Erzerumba szöktek. Most a felkelés már kiterjedt Samsunba, Awaniába, Siwasba, Erzin­­ghánba, Musba, Bittiszbe és Malazgerdbe. Legnagyobb fontossággal bír azon Pesawer­­ből keltezett távirat, mely szerint Dzsellalabád parancsnoka azt jelenti, hogy a muszkák he­ves harcz után elfoglalták Mérvét. Ez által már közelebb jutottak Afghanisztánhoz, így tehát azon többször tett ígéretüket, hogy Mérvét nem foglalják el, megszegték. Salisbury lord manchesteri beszéde négy részből áll, az első nemzetgazdászati tár­gyakra vonatkozik, a másodikban mentegeti a kor­mányt a liberálisok ellen és okát adja a sok an­­nexióknak, a harmadik részben előadja Ausztria- Magyarország missióját s keleten, az utolsóban védi a kormány eljárását Afghanisztánban. Áta­­lán véve igen sok szóban majd­nem semmi újat nem mond. Az „Etoile belge“ belga szabadelvű lap kö­veteli azon polgármesterek m­egbüntését, kik a nevelési törvény ellen vétettek, és megbo­­tránkozik a kormány gyengeségén, hogy őket még kérdőre se vonja. A baszk tartományokban XII. Alfonz menyekzője alkalmával a kormány az ostromálla­potot meg akarja szüntetni, Kubára nézve a né­ger rabszolgaság megszüntetésének kérdése még nincs elintézve. Némelyek a Marét törvény ér­telmében a rabszolgaságot csak 1880 után akarják eltörölni, míg mások annak rögtöni megszüntetése mellett vannak. Martinez Campos miniszter ez utóbbi terv mellett nyilatkozott. L­a­z­z­a­t­i olasz képviselő egy röpiratot bo­csátott közre, melyben a német-osztrák magyar ke­reskedelmi szerződés veszélyességét Olaszországra nézve bizonyítgatja. A n­é­me­t s­z­o­c­­i­a­l­i­s­t­á­k újra kezde­­nek mozogni. Most Lipcsében egy szoczialisz­­tikus pártközlönyt szerkesztenek, melyet azonban Zürichben nyomatnak. A pártvezérek gon­doskodtak arról, hogy ezen lap terjesztése, mely­nek czíme „Sozialdemokrat“, Németországban lehet­ségessé tétessék. Marseilleben is egy szoczialista k­ongresz­s­.­s programmot dolgoznak ki és Francziaországban szoczialistikus munkáspártot akarnak szervezni. Angol és belga munkás-egyletek is képviselnék ott delegátusaik által. Az uj török külügyér Szavas pasa L­o­ba­rn­o­f­f konstantinápolyi muszka nagykövetnél ho­s­­­szabb látogatást tett. Jól értesült körökben azt hi­szik, hogy Muszkaország és a porta közt egyez­mény köttetett. Azon hír szárnyal, hogy Szerbia és Bul­gária közt véd és dac­szövetség köttetett, mely szerb részről Bisztics miniszter, bolgár részről pedig dr. K­i­r­o­v­i­c­s által íratott alá. Londonból azt jelentik, hogy a ezár a tur­­kománok elleni expedíczió megkezdése előtt persa sachnak kárpótlást ígért Mervért, azon esetre, a ha a muszka csapatok azon várost megszállanák. Hűmnél fogva Persia legközelebb Herat tartományt fogja reklamálni, mely ellen most a brit csapatok indultak. Jakub khán késznek nyilatkozott fia, Jahja khán javára leköszönni és Delhibe­­ visszavonulni. De a kabuliak Jahja khán jelöltsége ellen tiltakoz­nak és azt kívánják, hogy vagy Jakub fivére Ejub kh­án herati kormányzó, vagy ennek nagybátyja Vali Mohamed khán emeltessék a trónra. Egy harmadik jelentés pedig azt mondja, hogy Jakub khán öt éves fia emeltetnék a trónra s nagykorú­ságáig az angolok vennék át Afghanisztán igazga­tását. — Ha Merő a­ muszkák általi elfoglalásának híre valósul, akkor kétségtelen, hogy Muszkaország és Anglia közt ki fog törni a háború. Aívid­srath urakházának felirati javaslatai. osztrák birodalmi gyűlés urakházának AZ válaszfelirati bizottsága elkészült munkálatával, úgy a német alkotmányhűpárti többség, mint a konzervatív nemzetiségi kisebbség elkészítette a trón­­beszédre adandó váaszfelirati javaslatait. A többség felirati javaslata a cseheknek a képviselőházba lépését az alkotmány s a birodalom konszolidálásának szem­pontjából tekintve, a trónbeszédhez hasonlóan, ör­vendetes eseménynek tartja. De míg a trónbeszéd az alkotmány elismerését csak mint a jövendőben elérendő czélt tünteti fel, a többség felirati javas­lata szerint az urak háza a csehek belépését úgy tekinti, mint az alkotmány elismerésének tényét. A trónbeszédben foglalt utalást egy új közjogi ki­egyezésre, az urak házának többsége ezek szerint tehát határozottan visszautasítja. Ez leglényegesebb pontja e feliratnak. A kisebbség felirati javaslata tiszta ellentéte az előbbinek. A kisebbség, a kormány azon poli­tikájában, mel­lyel a csehek renchszak­ba lépését lehetségessé tette, csak első lépésnek tekinti az Ausztria összes népeinek kiengesztelődésére és megegyezésére vezető úton. Egy fontos pontja a kisebbség felirati javaslatának az, melyben kiemeltetik, hogy a közigazgatási költségek le nem szállíthatók a fennálló intézmények megváltóvá a nélkül. E pontban a n­émet alkotmányt,elek b­izo­nyára az alkotmány megváltoztatását czélzó óhajt fognak látni s a föderalisták is bi­zonyára igy magyarázzák e tételt. A két felirati javaslat t­ljes szövege a kö­vetkező : I. A német alkotmányba többség felirati javaslata. Felség! A kegyes szavak, melyekkel felséged a biro­dalmi tanács két házát megnyitásakor üdvözölni méltó itatott, az makháza tagjainak szivében öröm­teljes és hálás visszhangra találnak. , Lelkesült kötelesség teljeséé­sel kezd a felséged által eléje szabott fe­ladatokhozA remény, hogy e feladatok teljesítésével a küszöbön levő birodalmi tanács ülésszakaiban elétetnek azon gyakorlati eredmények, melyekre a lakosságnak szüksége van, nemcsak a két ház önfeláldozó működésén napszik, hanem a felséged által kifejezett azon várakozósában is, hogy a mérséklet és az egyesü­lés szelleme az eltérő nézeteknek hathatós támo­gatója. E tekintetben az urak háza osztja a megelé­gedést, melyet felséged, a cseh királyság azon ré­sze képvise­őinek beléptse felett nyilvánítani méltóztatott, kik eddig a birodalmi tanácstól távol maradtak. Mert a belépésben nem csak a biro­dalmi képviselet erősbödését látja számos, más té­­re­n kitűnő erő által, hanem tekinti oly ténynek is, mely által elismerték az alkotmány jogalapját, melyre léptek. Az arak háza reméli és kívánja, hogy az ös­­­szes tagok kölcsönös kötelességérzete által az egye­sített tevékenységre nemcsak áldásos teend, hanem alk­lmas lesz arra is, hogy a meggyőződés kívána­tos egységét eredményezi alkotmányunk azon el­veire is, melyeket az urak háza a birodalom ere­jének érdekében befelé és hatalma érdekében ki­felé kötelességének tartotta képviselni léte­zése óta. A számos előterjesztést, melyeket felséged a birodalmi tanács két házának kilátásba h­lyezett, az urak háza mint felséged újabb gondoskodását tiszteli, mely gondoskodásban felséged mindenkor részesíti a birodalmat és népe­t. Többszöri áldásos befolyása után, ma főleg a birodalom és népeinek anyagi helyzete az, mely igénybe veszi felséged gondoskod­ását. A birodalom határain messze kiterjedő kereseti tevékenység ös­­­szeköttetésben a már hosszabb idő óta bizonyta­lan és Ausztria tevékeny közreműködését is igénybe vevő világhelyzettel, nálunk is befolyást gyakoroltak a lakosság jólétére és egyszersmind tartásra is és itt sürgős a segély és a az államház­gondolko­dás. E helyzet okainak elhárítására az eszközök nincsenek egyenlő xvuxit afluiuon­ i­og mélvben a mi hatalmunkban. touop ogj utiuujtvaivojjcsis jatvaö“ ság, és a­mi segélyt nyújthat a törvényhozás, az ezektől elvárható. Felséged maga azonban kegyeskedik kifeje­zést adni azon várakozásnak, hogy az államház­tartásban, megtakarítások által a hadi budgetben, továbbá megtakarítások által a közigazgatási ki­adásoknál, és végre egy igazságos adórendszer ál­tal az államhitel igénybe vétele és a lakosság ter­melőképességének károsítása nélkül, melynek kí­mélésére az urak háza különös súlyt fektet, az egyensúly helyre lesz állítva. Az urak háza tudja, hogy a feladatok megoldása mily nehéz­ségekkel jár. Annál hálásabban fog azonban megragadni minden erre alkalmas eszközt és a felséged által jelzett rendszabályokat annál is inkább remélheti, mivel felséged kegyeskedett kon­statálni a jó viszony tartósságát az összes hatal­makhoz és az annyira óhajtott békétől kifelé, a birodalom belső rendjére irányzott törek­esek ered­ménye is remélhető. Oly javaslatoknak, melyek közvetlenül a honi ipar és az ez által feltételezett jólétre vonatkoznak, az urak háza élénk óhajtással néz elébe, hogy birodalmi tanács mindkét háza és a kormány ké­­­pes legyen azokat kedvezőleg bevégezni. Nagy súlyt fektet azon gondosságra, melyet felséged ter­melési és kereskedelmi érdekeinkre fordít a kül­földi vám- és kereskedelmi szerződések kötésének káros voltával szemközt; a f­o­r­g­a­lmi és ke­reskedelmi viszonyoknak a né­met birodalommal történt rende­zését örömmel veszi tudomásul az azon javas­latokban, melyek a vasútügyre, a gazdászatra és iparra vonatkoznak, beismeri azon köszönetre málló szándékot, mely a gazdászati tevékenység mind­ezen terem­ jóakaró és sikeres támogatásában nyil­vánul. Az urak háza a felséged által arra utasított kormánynak az igazság­kiszolgál­ta­tás javítására teendő javaslataira, jelesül az igaz­­ságügy egyszerűsítésére nézve készségesen nyúj­tana segédkezet. A lelkipásztori papság helyzetének javítását az urakháza nem csak a jövendőbeli nemzedék szükségleteihez mért követelménynek, hanem köte­lességnek tartja egy rendre nézve, mely azon ma­gas szellemi igények mellett, melyek azzal szem­ben érvényesíttetnek, és úgy van feljogosulva mint más rendek, az idő súlyos körülményeinél fogva ezentúlra javítást követelni. Felséged azon jogos kívánatot, hogy az al­kotmány által megállapított képviseleti testületek feladataiknak az idő bölcs felhasználása által meg­feleljenek, az urak háza feltétlenül osztja és min­dent megteend, hogy ezen rendezést sikeressé tegye. A berlini szerződés keresztülvitelét, valamint azon tényt, hogy a bevonulás Novi-Bazár szand­­sakságba a portávali barátságos egyetértésben tör­tént, az urakháza örömmel veszi tudomásul. Egy­szersmind kifejezi megelégedését a felett, hogy ezen bevonulás minden, hadseregünk részéről tör­tént áldozat nélkül ment végbe, noha más részről alkalmául szolgált, erejét a fáradalmak legyőzésé­ben épp úgy bebizonyítani, mint azt fegyverté­nyekben bebizonyitá és ezért hálás elismerést érdemel. És midőn sz­urakháza a hadsereg ezen érdemei­ről megemlékezik, készségét nyilvánítja az ezen hadiszolgálat által közvetlenül vagy közvetve érin­tettek rendezett ellátásával oly módon gondoskodni, mint azt felséged egy törvényjavaslat által m­eg­­állapíttatni szándékozik. Felség! Midőn az urak háza végig te­­kint ez a feladatok tömegére, azt hiszi, ‘

Next