Egyetértés, 1879. október (13. évfolyam, 270-300. szám)
1879-10-22 / 291. szám
291 szám. XML évfolyam Budapwh trenkfurtban ajit.: Daube O. L. ia tártánál.EGYETÉRTÉS Hirdetések és nyiltterek felvétetlek áranbiig eeerlat « kiadó hivatalban i §idopist IV. hlmzB-utcia is kalap-atezt sarkán i. sz. Hirdetések felvétetnek a kHlffildeni Stuben: OppeUk A.-nál. Stubenbwtei Nr. 8. Monte Rudolfnál, Seilerstätte Nr. 2. Haatenstein it VoglemSl, WalMsehgasse IS. Daube O. L. ét tártánál, Wollieile Nr. 12. ttrltban: Honát, Lafxtte dk Comp.-nál, PUet ds Ik Brans. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP, Budapest, okt. 21. Igen érdekes közleményt kaptunk Bécsből, mely a német-osztrák-magyar szövetségi hírekre, Salisbury lord manchesteri nyilatkozatára s Andrássy gróf visszalépésének indokaira sajátságos fényt vet. A közlemény értékére csak annyit tartunk szükségesnek megjegyezni, hogy kivel Andrássy az egy férfiútól származik, gróf sok éven át igen benső viszonyban állott. Minden megjegyzés nélkül adjuk a közleményt, mely ekként hangzik : Bécs, okt. 20. Lehetetlen félreismerni azon nyilatkozat fontosságát, melyet lord Salisbury ezelőtt három nappal a manchesteri lakomán tenni jónak látott s annyi legalább is bizonyos magából a tényből, hogy a nemes lord egy német- osztrák-magyar véd- és daczszövetség tényét habár csak mint hírlapi tudósítást felemlíteni megengedhetőnek tartotta, magából a tényből bizonyos, hogy Bismarcknak bécsi látogatása s Andrássyval és Haymerlével való ismételt tanácskozásai rendkívüli fontosságú diplomácziai eseménynek tekintendők. Nem affektálom a tökéletesen biztos értesültséget e kérdésben, hanem azért nem tartom érdektelennek az itteni igen befolyásos s rendszerint jól értesülni szokott magasabb körök nézetét önökkel megismertetni ; higyjék vagy ne higyjék, míg majd az események igazolnak vagy megczáfolnak, én a magam részéről e nézetre nagy súlyt fektetek. Jött-e vagy nem jött létre Németország s Ausztria-Magyarország közt véd és dacszövetség — ez az a kérdés, itt az érintett körök még most is, melyre Salisbury lord kijelentése után határozott nemmel felelnek, s okoskodásukat egyáltalán nem a napfényre jött hivatalos és nemhivatalos nyilatkozatokra fektetik. Mindenek előtt megjegyzik, hogy sem Bismarck sem Andrássy vagy Haymerle környezetéből semmi jelenség se jött napfényre, mely ilynemű szerződés megkötésére, mint lett dologra utalna, sőt Haymerle körlevele, továbbá azon sietség, melylyel a „Standard“ legelső tudósítása hivatalosan megczáfoltatott s végre a berlini és bécsi félhivatalos sajtónak Salisbury lord beszédéhez kötött commentárja világosan az ellenkezőre engednek következtetést vonni, nem is említve azt, hogy olynemű vállalkozás esetén, minő egy véd és daczszövetség, vagy csak egy teljesen defenzív természetű, de határozottan praeczizírozott szövetség is. Bismarck bécsi tartózkodásának legmagasabb helyről minden esetre, ha nem nagyobb figyelem is, de több idő szenteltetett volna, mint tényleg történt. Mindezeknél sokkal fontosabb ok a szövetség ténye ellen Andrássy gróf visszalépésének megtörténte. Miért lépett vissza Andrássy ? Egészsége rég nem volt szilárdabb, mint most; uralkodójának kegyét nem vesztette el ; a novibazári expediczió várakozáson felül könnyen sikerült, mely körülményt a gróf és barátai egyáltalán el nem mulasztották az áprilisi konvenczió miatt duzzogó katonai körök ellen kizsákmányolni. Miért távozott tehát Andrássy gróf? Azért talán, mert szövetségi szerződés jött létre Németországgal, melyre épen Andrássy gr. maga törekedett s mely épen az ő programmjának felelt meg? Ezt feltenni botorság volna. A Bismarck barátsága által kitüntetett s a fejedelem legmagasb kegyeit még mindig teljes mértékben biró Andrássy — úgy vélik az érintett körök — csakis azért lépett vissza, mert azon törekvése, hogy Berlinnel szorosabb viszonyra lépjen s ezzel a legmagasabb körökben Szentpétervár iránt nyilvánuló hajlamokat teljesen elhallgattassa, egyátalán nem sikerült. Azt az itteni beavatott körök is határozottan hiszik, hogy Bismarck bécsi látogatása mégis nagy eredménnyel járt legalább annyiban, amennyiben az egyensúlyt a legmagasabb körök érzületében Berlin és Szentpétervár között neki jó időre helyreállítania sikerült. Sikerült pedig nem minden jelentőség nélküli engedmények árán, melyeket a vám és kereskedelmi viszony terén Ausztria-Magyarország részére megigért. Hogy Andrássy gróf mégis visszalépett, ezt tartják itt a legerősebb bizonyítéknak arra, hogy Andrássy gróf maga legalább abban a hitben van, hogy az ekként helyreállított egyensúly rövid időn s tán a jövő év folyamán bizonyára felbillenhet, mégpedig nem Németország javára. Hogy e helyzet daczára is Salisbury lord kijelentésének komoly czáfolatára sem Bécsből, sem Berlinből legközelebb számítani nem lehet, azt Salisbury nagy befolyása s azon fontos érdek, melyet e kijelentésében a küszöbön álló parlamenti választások terén épen maga Salisbury észlel, eléggé kimagyarázzák. Azon elmélkedéseket, melyek azon kérdések felett itteni körökben tartatnak, hogy mi indoka volna Ausztria-Magyarországnak épen most Németországgal közelebbi szövetségi viszonyra lépni; mi indoka volna e viszonynak franczia vagy oroszellenes szint adni, pedig e szint maga a puszta tény már kikerülhetlenné teszi s végre, hogy mi haszna volna a legközelebb felmerülhető kérdésekben egy ily szövetségnek, tekintve a koczkázatot, mellyel ennek esetleg járnia kell, e kérdések feletti elmélkedéseket elhallgatom, de mégis megjegyzem, hogy itt csak az esetben hihetnék a szövetség létrejöttét, ha Ausztria-Magyarország oly gyenge volna, hogy Bismarck ilynemű ajánlatát múlhatlanul el kellene fogadnia. Hogy pedig a monarchiát ily gyengének épen a legmagasabb körök hiszik legkevésbé, a felett alig kell szót vesztegetni. de. Budapest, október 21 A képviselőhöz október hó 23-án csütörtökön 11 órakor ülést tart. Az országgyűlési függetlenségi 22-én 11 órakor értekezletet tart. kör október A „Pe?tr Corespondenz“-nek igáz Bécsből: A porta valamennyi európai hatalom konstantinápolyi képviselőjének jegyzéket nyújtott át, melyben az illető hatalmakat megkeresi, hogy egyezzenek bele, hogy ezentúl Kréta szigetén az odavaló nyilvános iskolák javára az eddigi vámtételeit 1/2 százaléka pótilleték czimén minden onnan exportált és oda inportált áruczikk után beszedethessék. Eddig már több nagyhatalom intézett kérdést külügyi kormányunkhoz, hogy milyen állást szándékozik monarchiánk ezen kérdésben elfoglalni ? A „Pester Correspondent értegelése szerint — bár ezen pótilleték speciiális rendeltetése és még több más ok szólana a beleegyezés megadása mellett — a török kormány e kívánságának mégis aligha fog elégtételni, minthogy külügyi kormányunk nem szívesen nyújtana alkalmat arra, hogy ezáltal az általános tarifakérdésben a jövőre nézve praecedens alkottassák. a „Nordd. Alig. Zig“ Salisbury őrgróf manchesteri beszédéről czikkezve ezt mondja: Ezen beszéd a jelenkor történelmét épen nem gazdagítja. Salisbury lord maga is a napi sajtót tekinti forrásnak Bismarck herczeg bécsi útja és annak diplomácziai következményei megítélésére nézve. De azzal ezen gyakorlati politikus nem sokat gondol, írásban köttetette meg Ausztria-Mgyarország és Németország közt a szövetség vagy hogy ezen óhajtás szülte e nála ezen gondolatot. Sokkal fontosabb és Anglia politikájára nézve jellemzőbb azon igyekezet Salisbury lord részéről, hogy hazájának szövetségest szerezzen és ezen szövetség alapjának a két európai császárságot tekinti. Nem szabad feledni azt sem, hogy ezen beszéd választási czélokból tartatott és e tekintetben semmi egyéb mint az ellenzék elleni vágás vagy annak elkerülése az ellenzék irányában. Budapest, okt. 21. Legtöbb híreink ma Muszkaországra vonatkoznak. A versengés Anglia és Muszkaország közt még folyvást tart Európában ép úgy, mint Ázsiában, ezúttal ismét a muszkák lépnek fel, mint panaszosok Anglia ellen. Az angolokat ugyanis azzal vádolják, hogy ezek Kelet-Ruméliában fő okai a mahomedánok és keresztények közti súrlódásoknak és összeütközéseknek, mivel azokat megvesztegetés által egymás ellen uszítják. Az ottani angol ügynök Mitchel ajándékokat osztogat ki köztük s az egymással örökös háborúban élő lakosok egymás házát gyújtogatják fel. Streker pasa ez iránt már értekezett is öavfet pasával és kijelentette, hogy ezen sajnos állapotoknak véget kellene vetni. A porta erre nézve azt határozta, hogy a Balkán szorosokat nem fogja megszállani török csapatokkal. A Tifliszben megjelenő „Kawkas“ azt jelenti, hogy a kurdok és törökök közt komoly nyugtalanságok törtek ki, a muszka lap ezen lázongások kitörését is az angol cselszövényeknek tulajdonítja. Most Abdullah sejk nagy mennyiségű felkelők élén indul Van felé és a nomád kurdok mindenütt hozzá csatlakoznak. A törökök lapunk mai számához fél iv melléklet Van csatolva. Szerda, 1879. október 22. Baerkeuttia kiadó-hivatal t gadapest IV himentaa és kalcpulat sarkin i. szám. Cask bérmentes levetek fogadtatnak el Kéziratok vissza nem küldetnek. Vidékre évre Előfizetési díj: postán vagy helyben hordva. Félévre. Negyedévre Egy kén . : íi E|y szia 8 kraJozAr, so.-» io. A heloták. Tisza Kálmán gárdája áll, mint Sión hegye. Lelkiismeretök utolsó szikrája is kialudt. Már nem is kérdezik, hogy miért, hogyan, csak szavaznak. Föl se merül lelkekben az aggodalom, jó lesz-e, alkotmányos lesz-e, törődnek is ők hazával, alkotmánnyal. A fő az, hogy megszolgálják Tisza Kálmánt. Szolgálják is. Nem lehet ellenök panasza. Az a bosnyák közigazgatási javaslat, amely az összbirodalom első terrénumát fekteti le alapnak az elfoglalt tartományokban, meg van szavazva. Mondhatni furdalás és aggály nélkül szavazták meg. Csaknem kimondták : örömmel üdvözöljük a kormányt azon az uton, amely egyenest a reichsrathba vezet. Helotákhoz hasonló eljárás. sőt annál roszabb. A helota állatias érzékkel veti alá magát ura kényének és szeszélyének. Miveltsége nincs, szelleme kiölve, hiányoznak tehát azon nemesebb emberi tulajdonok, amelyek által a polgár és férfi öntudatára ébredhetne. Eltompulva, elfásulva azt hiszi, rendeltetése az, hogy rabszolga maradjon. Nem ébred föl benne az ellenmondási viszketeg, nem gondol rá, hogy talán más sorsra is érdemes. Beletörődik abba, amelyben van, s tesz parancsolat szerint, állatias ösztönnel, mindent, amit a felügyelő korbácsa alatt tennie hagynak. Az ember azt hinné, hogy műveltséggel kérkedő, tudományosságot színlelő, szellemi képzettséget fitogtató emberek, akiket egy ország küld a parlamentbe, több erkölcsi érzékével bírnak saját gondolkozásuk és tevékenységük önállóságának. Föl kellene tenni, hogy a haza szent fogalmán kívül, legalább a polgári kötelességérzet, vagy legvégén az emberi rendeltetés tudata szállja meg lelköket, ha már képviselői állásukat inasszerepnek tekintik. Nem úgy van ! A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a szentet nem ismerik, a haza fogalma üres szó, a kötelesség semmi előttök. Egyet ismernek csak, a szolgaságot. A szolgasági érzet malmának nevezhetnék el bátran a többség szempontjából a korszakot. Jelleme elposványodás a szellemekben, alárendeltség a tettekben. Ebben páratlanok a magyar parlament emberei. Legjobban bebizonyították azt a bosnyák bizottság tárgyalásain. Vetekedtek itt egymással a szolgai alázatosságban. E tárgyalás a lehető legszomorúbb benyomást tesz minden önérzetes emberre. Ez igazolja a függetlenségi párt eljárását, hogy helyesebben nem is tehetett, eltekintve az elhatározás elvi horderejétől- mint tett az által, hogy részt se vett a bizottság tárgyalásain. Azzal a helota truppal még egy levegőt színi se egészséges. Aljasabbul cselekszik, mint hívei óhajtanák, s mint politikájuk érdekében tanácsos. Miért ne követelné tőlük az udvar a legnagyobb áldozatokat, ha készköteles eszközök gyanánt egyszer oly szavaznak ? Ha legalább színét kerülnék a föltétlen engedelmesség oly képtelen fokának, mely jogot, önállást, becsületet, jövőt, cinikus egykedvűséggel ad fel. Legalább mutatnák fölfelé, hogy nehezen vehetők rá, s csak a legnagyobb kényszernek engedelmesnek, s annak is csak bizonyos föltételek mellett, így járva el, némi fogásnak, némi önállásnak adnák jelét, így járva el, gondolkozóba ejthetnék további követelései tekintetében az udvart. De amint ők tesznek, a reakczió tökéletes joggal követelhet bármit, hisz azok, akik mindenre készek, azoknál nincs határ, s szolgaságukban a legiszonyúbb hazaellenes tettekre készek. És mit is ne követelhetne tőlük a reakczió a bosnyák javaslat megszavazása után? Hisz maga ez egy tény ignorálása az alkotmánynak, semmibe vétele a nemzet jogainak. A magyar nemzet élete, a magyar törvényhozás. w'ö'v r'A fy, becsület, jog. Közvélemény minden elvetve, hogy helyén a herotismus ülje orgiáját. Söpredéke az erkölcstelenségnek mi van még hátra, a mire az igen szót nem adjátok ? Ha egy alkotmányellenes, legfőbb mértékben hazafiatlan javaslatra könnyű vérrel, a léhaság megdöbbentő jelei közt szavaznak, képzelhető-e a nemzeti élet ellen bármely téren és bármely időpontban elkövetett merénylet, amelyhez beleegyezésükkel hozzá ne járulnának? Hogy hezitálták egymást túl Jókai Mór Tarayval, Pulay Éberrel a bosnyák tüntetésben. Egy Jókai, akit fölnevel és fölemel a magyar nép, szereti tisztel és bálványoz, mint írót, arczul üti hálából nemzetét és olyan bosnyák lesz, mintha profunton és hat krajczáros zsoldon emelkedett volna a granicsár erkölcs magaslatáig. Hát a többi apró szent? Hogy sietett valamennyi hasra esni a reakczió „fényes“ művelete előtt. Igazán napról-napra szégyenteljesebb magyarnak lenni; napról-napra höbben fohászkodik fel az ember. Mikor sújt le már a magyarok istene, hogy döntsön jobbra vagy balra, csak igy ne hagyja összeesni, szétmállani, megbecstelenedni e nemzetet, mert ez kínosabb a halálnál. Dőljön, ropogjon össze minden, felettünk és alattunk, csak ez elférgesedésnek legyen vége, mert ez öl és becstelenít egyszerre. Verhovay Gyula, egy pár zászlóaljat Bajazid és Van felé küldöttek. Az ottani török parancsnok Samseh pasa az angol ügynököktől kért tanácsot, de ezek Vanból Erzerumba szöktek. Most a felkelés már kiterjedt Samsunba, Awaniába, Siwasba, Erzinghánba, Musba, Bittiszbe és Malazgerdbe. Legnagyobb fontossággal bír azon Pesawerből keltezett távirat, mely szerint Dzsellalabád parancsnoka azt jelenti, hogy a muszkák heves harcz után elfoglalták Mérvét. Ez által már közelebb jutottak Afghanisztánhoz, így tehát azon többször tett ígéretüket, hogy Mérvét nem foglalják el, megszegték. Salisbury lord manchesteri beszéde négy részből áll, az első nemzetgazdászati tárgyakra vonatkozik, a másodikban mentegeti a kormányt a liberálisok ellen és okát adja a sok annexióknak, a harmadik részben előadja Ausztria- Magyarország missióját s keleten, az utolsóban védi a kormány eljárását Afghanisztánban. Átalán véve igen sok szóban majdnem semmi újat nem mond. Az „Etoile belge“ belga szabadelvű lap követeli azon polgármesterek megbüntését, kik a nevelési törvény ellen vétettek, és megbotránkozik a kormány gyengeségén, hogy őket még kérdőre se vonja. A baszk tartományokban XII. Alfonz menyekzője alkalmával a kormány az ostromállapotot meg akarja szüntetni, Kubára nézve a néger rabszolgaság megszüntetésének kérdése még nincs elintézve. Némelyek a Marét törvény értelmében a rabszolgaságot csak 1880 után akarják eltörölni, míg mások annak rögtöni megszüntetése mellett vannak. Martinez Campos miniszter ez utóbbi terv mellett nyilatkozott. Lazzati olasz képviselő egy röpiratot bocsátott közre, melyben a német-osztrák magyar kereskedelmi szerződés veszélyességét Olaszországra nézve bizonyítgatja. A német szocialisták újra kezdenek mozogni. Most Lipcsében egy szoczialisztikus pártközlönyt szerkesztenek, melyet azonban Zürichben nyomatnak. A pártvezérek gondoskodtak arról, hogy ezen lap terjesztése, melynek czíme „Sozialdemokrat“, Németországban lehetségessé tétessék. Marseilleben is egy szoczialista kongreszs.s programmot dolgoznak ki és Francziaországban szoczialistikus munkáspártot akarnak szervezni. Angol és belga munkás-egyletek is képviselnék ott delegátusaik által. Az uj török külügyér Szavas pasa Lobarnoff konstantinápolyi muszka nagykövetnél hosszabb látogatást tett. Jól értesült körökben azt hiszik, hogy Muszkaország és a porta közt egyezmény köttetett. Azon hír szárnyal, hogy Szerbia és Bulgária közt véd és dacszövetség köttetett, mely szerb részről Bisztics miniszter, bolgár részről pedig dr. Kirovics által íratott alá. Londonból azt jelentik, hogy a ezár a turkománok elleni expedíczió megkezdése előtt persa sachnak kárpótlást ígért Mervért, azon esetre, a ha a muszka csapatok azon várost megszállanák. Hűmnél fogva Persia legközelebb Herat tartományt fogja reklamálni, mely ellen most a brit csapatok indultak. Jakub khán késznek nyilatkozott fia, Jahja khán javára leköszönni és Delhibe visszavonulni. De a kabuliak Jahja khán jelöltsége ellen tiltakoznak és azt kívánják, hogy vagy Jakub fivére Ejub khán herati kormányzó, vagy ennek nagybátyja Vali Mohamed khán emeltessék a trónra. Egy harmadik jelentés pedig azt mondja, hogy Jakub khán öt éves fia emeltetnék a trónra s nagykorúságáig az angolok vennék át Afghanisztán igazgatását. — Ha Merő a muszkák általi elfoglalásának híre valósul, akkor kétségtelen, hogy Muszkaország és Anglia közt ki fog törni a háború. Aívidsrath urakházának felirati javaslatai. osztrák birodalmi gyűlés urakházának AZ válaszfelirati bizottsága elkészült munkálatával, úgy a német alkotmányhűpárti többség, mint a konzervatív nemzetiségi kisebbség elkészítette a trónbeszédre adandó váaszfelirati javaslatait. A többség felirati javaslata a cseheknek a képviselőházba lépését az alkotmány s a birodalom konszolidálásának szempontjából tekintve, a trónbeszédhez hasonlóan, örvendetes eseménynek tartja. De míg a trónbeszéd az alkotmány elismerését csak mint a jövendőben elérendő czélt tünteti fel, a többség felirati javaslata szerint az urak háza a csehek belépését úgy tekinti, mint az alkotmány elismerésének tényét. A trónbeszédben foglalt utalást egy új közjogi kiegyezésre, az urak házának többsége ezek szerint tehát határozottan visszautasítja. Ez leglényegesebb pontja e feliratnak. A kisebbség felirati javaslata tiszta ellentéte az előbbinek. A kisebbség, a kormány azon politikájában, mellyel a csehek renchszakba lépését lehetségessé tette, csak első lépésnek tekinti az Ausztria összes népeinek kiengesztelődésére és megegyezésére vezető úton. Egy fontos pontja a kisebbség felirati javaslatának az, melyben kiemeltetik, hogy a közigazgatási költségek le nem szállíthatók a fennálló intézmények megváltóvá a nélkül. E pontban a német alkotmányt,elek bizonyára az alkotmány megváltoztatását czélzó óhajt fognak látni s a föderalisták is bizonyára igy magyarázzák e tételt. A két felirati javaslat tljes szövege a következő : I. A német alkotmányba többség felirati javaslata. Felség! A kegyes szavak, melyekkel felséged a birodalmi tanács két házát megnyitásakor üdvözölni méltó itatott, az makháza tagjainak szivében örömteljes és hálás visszhangra találnak. , Lelkesült kötelesség teljeséésel kezd a felséged által eléje szabott feladatokhozA remény, hogy e feladatok teljesítésével a küszöbön levő birodalmi tanács ülésszakaiban elétetnek azon gyakorlati eredmények, melyekre a lakosságnak szüksége van, nemcsak a két ház önfeláldozó működésén napszik, hanem a felséged által kifejezett azon várakozósában is, hogy a mérséklet és az egyesülés szelleme az eltérő nézeteknek hathatós támogatója. E tekintetben az urak háza osztja a megelégedést, melyet felséged, a cseh királyság azon része képviseőinek beléptse felett nyilvánítani méltóztatott, kik eddig a birodalmi tanácstól távol maradtak. Mert a belépésben nem csak a birodalmi képviselet erősbödését látja számos, más téren kitűnő erő által, hanem tekinti oly ténynek is, mely által elismerték az alkotmány jogalapját, melyre léptek. Az arak háza reméli és kívánja, hogy az összes tagok kölcsönös kötelességérzete által az egyesített tevékenységre nemcsak áldásos teend, hanem alklmas lesz arra is, hogy a meggyőződés kívánatos egységét eredményezi alkotmányunk azon elveire is, melyeket az urak háza a birodalom erejének érdekében befelé és hatalma érdekében kifelé kötelességének tartotta képviselni létezése óta. A számos előterjesztést, melyeket felséged a birodalmi tanács két házának kilátásba hlyezett, az urak háza mint felséged újabb gondoskodását tiszteli, mely gondoskodásban felséged mindenkor részesíti a birodalmat és népet. Többszöri áldásos befolyása után, ma főleg a birodalom és népeinek anyagi helyzete az, mely igénybe veszi felséged gondoskodását. A birodalom határain messze kiterjedő kereseti tevékenység összeköttetésben a már hosszabb idő óta bizonytalan és Ausztria tevékeny közreműködését is igénybe vevő világhelyzettel, nálunk is befolyást gyakoroltak a lakosság jólétére és egyszersmind tartásra is és itt sürgős a segély és a az államházgondolkodás. E helyzet okainak elhárítására az eszközök nincsenek egyenlő xvuxit afluiuon iog mélvben a mi hatalmunkban. touop ogj utiuujtvaivojjcsis jatvaö“ ság, és ami segélyt nyújthat a törvényhozás, az ezektől elvárható. Felséged maga azonban kegyeskedik kifejezést adni azon várakozásnak, hogy az államháztartásban, megtakarítások által a hadi budgetben, továbbá megtakarítások által a közigazgatási kiadásoknál, és végre egy igazságos adórendszer által az államhitel igénybe vétele és a lakosság termelőképességének károsítása nélkül, melynek kímélésére az urak háza különös súlyt fektet, az egyensúly helyre lesz állítva. Az urak háza tudja, hogy a feladatok megoldása mily nehézségekkel jár. Annál hálásabban fog azonban megragadni minden erre alkalmas eszközt és a felséged által jelzett rendszabályokat annál is inkább remélheti, mivel felséged kegyeskedett konstatálni a jó viszony tartósságát az összes hatalmakhoz és az annyira óhajtott békétől kifelé, a birodalom belső rendjére irányzott törekesek eredménye is remélhető. Oly javaslatoknak, melyek közvetlenül a honi ipar és az ez által feltételezett jólétre vonatkoznak, az urak háza élénk óhajtással néz elébe, hogy birodalmi tanács mindkét háza és a kormány képes legyen azokat kedvezőleg bevégezni. Nagy súlyt fektet azon gondosságra, melyet felséged termelési és kereskedelmi érdekeinkre fordít a külföldi vám- és kereskedelmi szerződések kötésének káros voltával szemközt; a forgalmi és kereskedelmi viszonyoknak a német birodalommal történt rendezését örömmel veszi tudomásul az azon javaslatokban, melyek a vasútügyre, a gazdászatra és iparra vonatkoznak, beismeri azon köszönetre málló szándékot, mely a gazdászati tevékenység mindezen terem jóakaró és sikeres támogatásában nyilvánul. Az urak háza a felséged által arra utasított kormánynak az igazságkiszolgáltatás javítására teendő javaslataira, jelesül az igazságügy egyszerűsítésére nézve készségesen nyújtana segédkezet. A lelkipásztori papság helyzetének javítását az urakháza nem csak a jövendőbeli nemzedék szükségleteihez mért követelménynek, hanem kötelességnek tartja egy rendre nézve, mely azon magas szellemi igények mellett, melyek azzal szemben érvényesíttetnek, és úgy van feljogosulva mint más rendek, az idő súlyos körülményeinél fogva ezentúlra javítást követelni. Felséged azon jogos kívánatot, hogy az alkotmány által megállapított képviseleti testületek feladataiknak az idő bölcs felhasználása által megfeleljenek, az urak háza feltétlenül osztja és mindent megteend, hogy ezen rendezést sikeressé tegye. A berlini szerződés keresztülvitelét, valamint azon tényt, hogy a bevonulás Novi-Bazár szandsakságba a portávali barátságos egyetértésben történt, az urakháza örömmel veszi tudomásul. Egyszersmind kifejezi megelégedését a felett, hogy ezen bevonulás minden, hadseregünk részéről történt áldozat nélkül ment végbe, noha más részről alkalmául szolgált, erejét a fáradalmak legyőzésében épp úgy bebizonyítani, mint azt fegyvertényekben bebizonyitá és ezért hálás elismerést érdemel. És midőn szurakháza a hadsereg ezen érdemeiről megemlékezik, készségét nyilvánítja az ezen hadiszolgálat által közvetlenül vagy közvetve érintettek rendezett ellátásával oly módon gondoskodni, mint azt felséged egy törvényjavaslat által megállapíttatni szándékozik. Felség! Midőn az urak háza végig tekint ez a feladatok tömegére, azt hiszi, ‘