Egyetértés, 1879. október (13. évfolyam, 270-300. szám)
1879-10-15 / 284. szám
kongresszus és némely diplomatáink hibái következtében, Szerbia szivébe szivárgott, Boszniát, Hrczegovinát és Novibazárt elrabolta, a szerbeket a montenegróiaktól elválasztotta és egy vámvonal által Szerbia iparbeli fejlődésének lehetőségét is magáévá tette. Most osztrák iparosok és az osztrák kormány még Szerbia vasutait is meg akarják kaparitani, hogy Szerbiát mintegy vasabroncscsal ragasszák a vasutak által Ausztriához. A szerb államférfiak engedékenysége Ausztriával szemben nem egyéb árulásnál, melyet a fogottén Szerbián elkövetne, és a harcz Ausztriával lehetetlen, ha Muszkaország elég esztelen volna a berlini kongresszus minden ezmeit elsajátítani, mivel ezen kongresszusnak más czélja nem volt, mint a szláv világot ketté szakítani. Harcz Ausztria ellen mindaddig lehetetlen, míg képviselőink Szerbiában be nem látják, hogy kötelességük őket nem csak állami, hanem nemzeti feladatuk megoldására is kényszerti. Végül még azt tanácsolja ezen lap Muszkaorzágnak, vállalná el minden áron a szerb vasutak építését, mivel „ezen kérdés Moszkaországot nagyon közelről érinti és mivel ezekre minden eshetőségeknél nagy szüksége lenud.“ Ez ugyan elég világosan van mondva. Ugyanezen lap egy másik czikkében a karlovczai szerb kongresszusról is megemlékezik és az osztrák szerbeket az osztrák-magyar kormány ellen uszítja, sőt nyílt harczra szabja őket a magyar hatóságok ellen. Csikkének vége így hangzik: A szerbek egyetlen reménye a muszka czár, ugyanazon megváltó fejedelem, kinek dicső csapataival a szerbek függetlenségükért küzdöttek. Még ha ez le is lépne, Flanéziaországnak nem kellene kétségbe esnie. Ebből azonban nem kell következtetni, hogy Gambetta még azon esetre is magára vállalná egy új minisztérium alkotását. Flanéziaországnak most még mindig be kell várnia az események fejlődését, mint azt valamennyi állam teszi. Azt,mi itt épen oly jól érezzük, mint Angliában, Olaszországban, Ausztriában, Németországban és Muszkaországban érzik, hogy valahonnét impulzusnak kell jönni a viszonyok megváltoztatására. Az ok talán csekély lesz, de jönni fog. Igaz és természetes is, hogy nálunk minden szem Gambettán függ. Csak a szélső baloldal az, mely nyíltan lép fel, mely nem fél a következésektől, mivel hátát a nép fedi. Deczember első napjaiban a kamarák ismét megkezdik üléseiket. A két első tárgyon, a budget vitán és a 7-dik czikken is könnyen át fogunk esni. Oly emberek, mint Simon Jules, Dufaure, Laboulaye vagy pedig Cassagnac, a bonapartista had és a klérus nem rémítenek el, de az általános amnesztia kérdésénél előre látható a nagy összeütközés a pártok közt és a minisztérium bukása. Addig a külügyekben is fordulat fog beállani s ekkor — meglehet, hogy megérkezik az idő Gambettára nézve is, hogy napiban lépjen fel Semmi kétséget nem szenved, hogy ekkor ő is a szélső balhoz fog csatlakozni, de ekkor oly akczió fog kezdődni, mondja, mely az egész világot csodálkozásra raga Meglehet, hogy a beavatottak már ismerik is a b 1- es külügyi hadi tervét. Támadja meg Muszkaország vagy ne támadja meg Németországot, Francziaország még szövetkezés nélkül is concentrice működhetik vele. A franczia bel- és külpolitika. — Saját tudósítónktól. — Pária, okt. 11. (A franczia kormány ellen intézett támadások. — A Waddington kabint külpolitikája. — Francziaország elszigeteltsége. Muszka és Olaszország kétes helyzete az osztráknémet szövetkezés következtében. — „Quid faciendum ?“ — Az általános amnesztia. — A veszedelmes és nem veszedelmes vörösek. — Gambetta és a jelen minisztérium. — Temporizálási politika. — A szélsőbal határozott fellépése. — A kamarák megnyitása deczemberben. — Minő akczió várható Francziaország részéről.) . Néhány nap óta a támadások a franczia kormány külpolitikája ellen mindinkább élénkülnek. A támadások két oldalról történnek, a bonapartisták és a szélső republikánusok részéről. A kersmárty ellenségei leginkább azt hányják szemére Waddingtonnak, hogy mindeddig nem volt képes Franéziaországnak szövetségeseket szerezni. Ezen vád nagyon is igazságos. A jelen kormány e tekintetben mit sem tesz. Praneziaországnak most csak egy hatalom kínálkozik szövetségesül, de ez olyan,melyet lehetetlen annak elfogadnunk. Ez Muszkaorság. Már ez is azt mutatja, hogy a külföldön kabinetünket reakczionáriusabbnak tartják, mint az mg Mac-Mahon idejében is volt, mert noha akkor Décazes herczeg eléggé közeledett Muszkaországhoz, ez velünk akkor nem merészelt vola szövetkezni, mert egy abszolút kormánynak nem lehet általán véve köztársasággal szövetkezni. Most azonban úgy látszik, hogy Muszkaországban a köztársasági szógért nem tartják már oly elijesztőnek és veszedelmesnek, mint előbb. A jelen minisztérium a kongresszuson Berlinben Muszkaországnak elég jó szolgálatokat tett. A jelen köztársaságnak semmi határozott elve nincs és senki előtt sem titok, hogy a kabinet tagjai maguk közt meghasonlottak. Ez az oka annak, hogy politikája ingatag és soha sem lehet tudni, minő czéljai, minő iránya van. De azt mindenki érzi, hogy az állam hajóját oly kősziklák vagy zátony felé hajtja, hol okvetetlen törést kell szenvedni. Igaz, Flanéziaországnak most nem csak nincs egyetlen szövetségese sem, de még kilátása sincs arra, hogy később ilyeneket szerezhessen. Francziaország ne kövesse Muszkaország példáját abban, hogy örvend elszigeteltségének. Ez nagy oktalanság volna, kivált most, midőn Németország Ausztria-Magyarországgal szövetkezett. A mi kormányunk azt mondja, hogy nincs oka ezen szövetségtől annyira telnie, mint más két hatalomnak, jelesül Muszka- és Olaszországnak. Azt is állítják, hogy ezen új diplomncziai kombináczió sokkal inkább szigeteli el a két nevezett hatalmat Európától, mint Francziaországot. De azt még a franczia kormánylapok is kénytelenek bevallani, hogy Németország szövetsége Ausztria-Magyarországgal, mint a két legnagyobb katonai hatalmaké, oly esemény, melynek fontosságát és veszélyességét gyermekes volna tagadni akarni. Ezen szövetség ránk nézve még veszedelmesebbé válik az által, hogy ha Németország minket megtámadna, noha Ausztra- Magyarország kijelentette, hogy szövetkezése Németországgal csak Muszkaország ellen irányul, de azért mégsem jöhetne segítségünkre, mint ezt kétségkívül megtette volna 187ü-ben, ha Ferencz József császár Ernistra és nem Andrássyra hallgat. A bécsi találkozás előtt ezt senki sem tagadhatja, Németországnak Európában egyetlen egy szövetségese sem volt. A három császár szövetség már a san-stefanoi békeszerződés által lazult meg. Az minket nem vigasztal, hogy Muszkaország és Olaszország a német-osztrák-magyar szövetség által még inkább van fenyegetve. Olaszországban a minisztérium nagyon is érzi azon kérdés megfejtésének szükségét, melyet Mezzocapo tábornok ezen szavakban „Quid faciendum?“ felállított. Azt monda, hogy fegyverkezniük kell nyakra főre és igyekezniük még erősebbeknek látszaniok, mint őket a külföld lenni hiszi. Az olaszok, kik még nem régen Trentino vagy Albánia egy része, sőt Tunisz meghódításáról álmodtak, igen kellemetlenül lehetnek most meglepve azon szavak által, miket Bismarck mondott, s ezek ugyan nagyon lehűthették vérmes reményeiket. Most bánkódnak rajta, hogy barátságot eljátszották, holott egykor számolhattak hatalmas segítségére. De mit gondolunk mi azzal, fél-e az olasz, vagy muszka, mindenek előtt, nekünk arról kell gondoskodnunk hogy magunk ne támadtassunk meg, mert ha ez történik, ez csakugyan a mi jelen kormányunk bűne. Mint mondám, Mac Mahon idejében Muszkaország és később Anglia szövetségét igyekezett az akkori minisztérium megnyerni és ezen két kormány Francziaországnak akkor oly szolgálatot tett, melyet soha sem fogunk eléggé meghálálhatni. Azonban a Mac Mahon kormányt nem lehetett, nem szabad volt megtartanunk, mivel annak megmaradásával a köztársaság fennállhatása volt veszélyeztetve. E helyett van most republikánus kormányunk reakczionárius iránnyal. Most, midőn az összes franczia nemzet követeli az átalános amnesztiát, a minisztérium kijelenti, hogyha az a kamara által megszavaztatnék, be fogja adni lemondását. És ismét ijesztgetnek a vörös rémmel, a kommunával. Azt mondják, ha valamennyi kommamard olyan volna, mint Blanqui, akkor még lehetne az amnesztiát megadni, de ott vannak még Rochefort, Felix Pyat és Cluseret. Pedig ezek sem vörösebbek sem Louis Blancnál, sem Rancnál, sem Clemenceaunál. Itt sokan azt hiszik, hogy Gambetta minden áron fenn akarja tartani a minisztériumot. Ezen hírt keltik, pedig ebben sok valótlanság van Gambetta a minisztérium megmaradásával vagy meg nem maradásával legkevesebbet sem gondol „EGYETÉRTÉS" S. • Október hó 16-tól kezdve új előfizetést nyitunk. Lapunk előfizetési így hóra — — — Cet hóra — — — Járom hóra — — — laptuk minden nap, tehát héten és ünnepek után következő napokon is megjeleli. Az előfizetési pénzek és postai utalványok Budapestre az „Egyetértés“ kiadóhivatalába (himlő utcza 1. szám alá) küldendők. Az „Egyetértés“ kiadó hivatala. frt 80 kr. írt 60 kr. frt — kr. ÚJDONSÁGOK, okt. 14. —• Lapunk mai száma mellékletének tartalma: Közgazdaság. Tárcza: Hernádi lenetek * Időjárás Budapesten. Verőfényes: Hőmérő állása este 7 Rs. — Személyi hirek. A király ma reggel Gödöllőre utazott. — Tisza Kálmán és gr. Szapáry Gyula miniszterek ma Bécsből Budapestre érkeztek. — Kovács Zsigmond veszprémi és Peitler váczi püspökök, az előbbi Nagyváradról, Budapestre érkztek. — Esterházy István gr. Pozsonymegye főispánja a „F. Hirl.“ hire szerint ez állásáról legközelebb lemond. — Pulszky Ferencz a napokban befejezte emlékiratait. — Angélini olasz altábornagy, ki mint Türr tábornok vendége néhány hétig Budapesten időzött, tegnap visszautazott Olaszországba. — Gr. Coronini, kit ma az osztrák birodalmi gyűlés elnökének választottak, kiszolgált dagonyos tiszt. Bécsi lapok a következő életrajzi adatokat közüik róla. Coronini Ferencz gróf 1838 ban született Görczben ; Bécsben bölcseletet és jogot tanulván 1850-ben belépett a hadseregbe, s mint tiszt részt vett az 1859. és 1866-iki hadjáratokban. 1866-ban jelen volt Königgracznél is, mint a második dragonyosezred alezredese. 1867-ben kilépett a hadseregből s Görczbe ment, hol 1870-ben beválasztották a tartománygyűlésbe, s a császár ekkor kinevezte görczi tartományi kapitánynak. 1871 ben megválasztották a birodalmi gyűlésbe, melynek azóta folyton tagja volt, s az alkotmánypárttal szavazott ; később a haladó pártba lépett át, majd a boszniai kérdés miatt e klubból kilépve, azóta nem csatlakozott egyik párthoz sem. Mint író is működött s egy tanulmánya a nemzetiségi kérdésről feltűnést keltett. — Mennyibe kerül az adóvégrehajtás Budapesten? Erre a mindenesetre érdekes kérdésre következő számadások felelnek meg: Budapest főváros adó- és illetékbehajtási hivatalánál van 1 főnök, 1 pénztárnok, 1 ellenőr, 13 adóvégrehajtó, 8 végrehajtó-segéd, 5 adóbecsüs, 30 adóbiztos, 5 hivatalszolga, 19 napdijas végrehajtó, 7 dijnok, 62 napdijas intő, 5 napdijas lovas biztos. E 157 egyén illetménye 93,218 frt. Ezenkívül ideiglenes alkalmazásban vannak még a házi pénztári osztálynál a regale-adó rovására napdijas végrehajtó és 2 napdijas intő ; a közmunka-végrehajtási osztálynál a ság rovására 5 napdijas végrehajtó: közmunka-váltó illetékek behajtásánál végrehajtási dijak kincstári 13 napdijas végrehajtó. — Ezek költsége rovására frt. Végre a kincstár rovására 5 napdijas 10,767 végrehajtó, 11 biztos, összesen 9380 frt költséggel. Az egész apparatus áll tehát 195 egyénből 113,366 frt költséggel. Ezenkívül a becsülök, biztosok és szolgák városi egyenruházattal vannak ellátva s föntebbi összegbe nincsenek belefoglalva azok a tantiemek, miket a végrehajtó urak a behajtott összegek után húznak. — Szegény gyermekek sorsa. Katona János, 12-ik (akkoriban még Haller) huszárezredben altiszt, 1856-ban mint tartalékos hazájába visszatérvén Vicenzától nem messze egy öt éves leánygyermeket talált. Vicenza városa a gyermeket lelencének nyilvánítván, beleegyezett abba, hogy Katona a gyermeket magával hozza Magyarországra. Katona a leányt csakugyan el is hozta magával Monorra és Katona Judith nevet adván neki, fölnevelte mint fogadott leányát. dith idővel felcseperedett s déli szépsége A kis Juszúrt a monori fiatalságnál. Judith nem volt szemet kegyetlen s igy örvendett, hogy Katona egy szép napon nemcsak fogadott leánya,Jánosuk hanem unokája is lett. — Katona eleintén komolyan neheztelt a szaporulatért, később azonban megnyugodott a változhatatlan sorsban és a kis Emma szintén fölnevekedett, de nem valami nagy örömére anyjának és Katona Jánosnak, mert teljesen hülye. Az egyetértés helyreállván a családban, dolgok ismét rendes kerékvágásban folytak, s mi a vej a gazdaságra ráfért, magukhoz vették Kurtavi Julia budapesti cselédnek kis fiacskáját, Józsit, fölnevelés végett. Jól is bántak a kis Józsival mindaddig, mig a tápdij rendesen befolyt, de Kurtavi Julia nemsokára fizetésképtelen állapotba jutott, s minthogy kilencz hónapi tartásdíjjal volt hátralékban, Judith úgy gondolkodott, hogy leghelyesebb lesz szép szerivel szabadulni a gyermektől, ennek eszközlésére pedig legalkalmasabb helynek tartotta a fővárost, melynek élénk forgalmában legkönnyebb lesz megszökni az alkalmatlan kis jószágtól. A gondolatot nyomban követte a tett, s Katona Judith, Emma leányával s a kis Józsival a fővárosba jővén, állítólag Kurtavi Julia keresését, a kis Józsit a józsefvárosi templom téren a jó isten gondjaira bízva megszökött tőle. A hatóság nyomaa jött a dolognak, s Katona Juditból hülye leányával együtt elfogatta s a budapesti kir. ügyészségnek adta át, a kis Józsi pedig a gyermekmenhelyben helyeztetett el. Egy hónapizsgálati fogság után Katona Judithot szabad lábra helyezték, s Emma leányával, aki anyjának fogsága alatt a kórházban volt elhelyezve, Monorra szállították, hogy ott várja be, mig ügye a törvényszék által itéletileg eldöntve lesz. — A gödöllői vadászatokra az előkészületek immár meg vannak téve. Káposztás- Megyeren az istállók telvék a nemes vadászparipákkal. Az évi rendes vendégek is gyülekeznek ; a napokban ment Gödöllőre az ismeretes angol kapitány Lord Spencer, ki a királyné rendes vendége itt. Megemlítjük, hogy a várkastélyból tegnap utazott el dr. Niederhofer udvari tanácsos, a királyné orvosa; ennek helyét dr. Anchenthaler udvari orvos tölti be, ki szombaton már meg is érkezett. Egy falusi basa elfogatása. A nem rég elfogott Gattajáncz György román-kécsai jegyző viselt dolgairól újabban a következőket jelentik : A torontálmegyebeli Román-Kécsa jegyzője, Gattaiánczki ifjú korában ezen község szegény iskola mestere volt, felcsapván jegyzőnek, igen költséges módon élt, rövid idő alatt tetemes ingatlan vagyont szerzett, a megyében nagy tekintélyre vergődött s falujának korlátlan zsarnok ura lett. A vagyon hatalmával járni szokott befolyás neki is sok összeköttetést szerzett, előkelő majdnem dölyfös módóra pedg a fa a földhöz ragadt szegény népénél fényes nymbusba körité őt. A kegyetlen ember szava parancs volt remegő lakosságának, kinek ellenszegülni a község még a legbátrabbak sem merte?i.jNttájánoz nyitott házat, fényes asztalt tartott, volt pénze, birtoka is elég. Hogy mindezeket a véres verejték árán szerzett szegény nép vagyonából az állampénztár megkárosítása, a bűn utján szerzi, azt alig még azok is sejtették, kik a gazdag jegyző angol parkjában, dús házában megfordultak. Úgy látszik, hogy senki sem tudta, miként a fényes viszonyok közt élő jegyző az adókönyvecskéket megsemmisíti, a kezelési naplókat elsikkasztja, okmányokat hamisít, és hogy majdnem minden eljárása alatt nagymérvű, ügyesen letakart bűntények lappangnak. Merültek fel ellene uryan időnként súlyos vádak, de azok alaposságában nem igen hittek, mert a gazdag, az előkelő nagyúri módon élő Gattaiáuezban nem kereste senki a csalót, a hamisítót a tikkasztót, ki népét zsarolja és az éhezők verejtékén gazdagszik. Történt azonban évek múltával, hogy a torontáli kir. adófelügyelőségnek az adóbehajtás ellenőrzésével megbízott egyik főtisztje, Perleberg Mór Román-Kécsán is megfordulván, az adóbehajtás körüli eljárást alapos és szigorú vizsgálat alá fogta, s bármi ügyes módon űzte is mindeddig csalásait G., a sikkasztások és bűntények egész tömkelege napfényre került. Mindezek alapján Perleberg a kikindai királyi ügyészségnél Gattaiancz letartóztatását sürgetvén, ennek indítványára Gyertyánffy Ferencz, zsombolyai kir. járásbiró a sikkasztó rögtön el is fogatta, hol azután is a további nyomozások folytathattak. Most Gattaiáncz a nagy-kikindai kir. törvényszék börtönében ül, a további vizsgálat vezetésével Rácz Gyula kir. törvényszéki biró bízatott meg, ki is lankadatlan buzgalommal a legmerészebb csalások, sikkasztások, okmányhamisítások, zsarolások és a bűnös cselekmények roppant nagy számát derítette fel. az ügy valóban ritka terjedelmű, van 58 bűncsomója és 700-nál több okmánya, az összeirkált ivek száma pedig több ezrre rúg. Az elkövetett csalások és sikkasztások némiként kártalaníttatni fognak, miután Perleberg s a királyi ügyész gondoskodása folytán úgy a jegyző, valamint a községi adószedő vagyona fenyiló zár alá vétetett. Megégett a tüzoltók. A Jászberényhez tartozó boldogházi pusztán, Iványi István vagyonos földmivelő tanyai birtokán folyó hó 9-ikén ismeretlen okból tűz ütött ki. Nagyobb víztömeg hiányában az oltás igen nehezen ment, és már beégéstől kezdtek tartani, midőn Mizsey András Miklós jászberényi tekintélyes földtulajdonos és Tóth Mihály tanyai gazda a lángoszlopok közé léptek. — Fejszével, csáklyákkal akartak erőt venni a bősz elemen, ámde serény munkálkodásuk közepett beszakadt a tető, és a föláldozó nemes emberbarátokat izzó parázsok alá temető. Rémes jelenet volt az : izzó parázs s tűz és láng közt vergődött a két szerencsétlen, akiknek a körülállók, a tűz miatt nem mehettek segítségökre, mig nem szarufák dőltek a gerendákra, hamu takarta a parázsokat és a szennyes fekete füst sötét palástja eltakará a borzasztó képet. Csak később, a tüzanyagok elégte után találták meg a két szénné égett becsületes ember szenesült maradványait Közlekedés a zugligetbe. A budapesti közúti vaspálya társaság közhírré teszi, miszerint — a zugligeti vonatok , habár azokon a forgalom csakis okt. 15-ig lenne fentartandó, tekintettel arra, hogy a fővárosi közönség a budai hegyek és szöllőkbe ezen időn túl is szokott kirándulni, továbbra is úgy a Károlykaszárnya, mint a budai hídfőtől fél óránként fognak a szép Ilonáig közlekedni. A rozsnyói püspök ural. Méltóságos és főtisztelendő Schopper György rozsnyói püspök ur sajó-püspöki uradalmában az a furcsa eset történt, hogy a Sajó hidját, mit a püspök volt kötelezve helyreállítani, a rimaszécsi járás szolgabirói hivatala készítette el. A költségeket nem akarta a püspök megtéríteni, miért is szeptember 22-én foglalást ejtettek meg nála, lefoglaltatván a szolgabiró 200 pár ürül, 1200 frt értékben. Ezen lábas józágok október dobra ültetni és eladatni. — Pest megye igazoló választmánya már összeállította a legtöbb adót fizető bizottsági tagoknak az 1880-ik évre szóló névjegyzékét, és ez a megyei levéltárban, és a kiadóhivatalban október hó 30-ig kitétetik, egy-egy másolat példányban pedig oly felhívást küldetik ki, a rendezett tanácsú városoknak, és a nagy és kis községeknek, hogy ezek szintén 80-ig tegyék ki közszemlére és a legelterjedtebb módon hirdessék ki, hogy az érdekeltek megtekinthetik az említett határidő alatt, s aki netalán kihagyatott, vagy akinél az adóhivatali kimutatások hiányossága miatt az adó mennyisége hibásan volna felvéve, a kitűzött határidő alatt akár a r. t. városoknál, illetőleg a községeknél, akár itt a központban (megyeház) felszólamlásukat beadhatják. A névjegyzék 300 nevet foglal magában, kik között 90-nek az adója van kétszeres számítással felvéve s azok úgy juthattak vagy bele a névjegyzékbe vagy pedig előbbre a névsorba. Vannak közöttük, főranguak közül 1 herczeg, 14 gróf, 9 báró, 3 főispán,2 püspök (az egyik a görög keleti, a másik pedig a kalocsai érsek, kinek neve mellett a „bibornok“ szó is kitétetett) Továbbá van köztük 9 országgyűlési képviselő, egy exminiszter (Tisza Lajos), skót író (Abonyi Lajos és Nagy Iván), az alispán, 4 szolgabiró és a halasi polgármester s több királyi tisztviselő. A 300-ik virilistának (Onody János kiskunhalasi lakosnak) az adója : 423 frt 7Vj íkr. Az első 9 virilista 10 ezer frton felül fizet adót. Az első 5 közül a kalocsai bibornok-érsek az első, aki az érseki uradalom után fizet 70.761 frtot és 35 krt, tehát többet 16.061 frt 35 krral, mint fizetett a múlt évben adót; a 2-ik virilista gr. Károlyi István, aki 30.385 forint 90 krajc izfírt fizet, a 3-dik virilista Szász- Kobttig Gotha Ágoston herczeg, akinek magyarországi birtokai után az idén is 30 221 frt 30 kr volt az adója. Az izraeliták közül legtöbbet fizet a 6-ik virilista Schossberger Zsigmond aki jelenleg a 8-ik és így Tafler Adolfot és Vigyázó Sándort megelőzte 14.462 frt 63 krnyi adójával, de az idén többet is fizet 3036 forint 42 krral, minthogy a múlt évben 11.426 forint vich Ernő 22 krajczárt fizetett. Blaskoa Kincsem tulajdonosa a tizedik virilista, aki a tápió - szent-mártoni birtokától az idén csak 8915 frt 74*/2 frt fizet és igy 10 frt 54V2 kkal kevesebbet mint tavaly. 1— A gróf virilisták ezek: az említett Károlyi István, gr. Szapáry István főispán és László, Nemes Sándor és Vincze, Karácsonyi Guidó, Keglevich Gábor és Tibor, ifj. Rádai Gedeon, Vay László, Alberti Frigyes, Pejacsevics János, Wartensleben Károly és Benyovszky Izidor. A báró virilisták pedig ezek: Prónay Dezső, Orczy Andor, Radvánszky János, Podmanicky F. és Levente, Laffert Antal, Nyári Gyula, Veigelsberg Ede és Kaas Ede. A főispán virilisták: Beöthy Lajos, balázsfalvi Kiss Miklós, Stojkovics Arzén gör. kel. püspöknek az adója dupla számitással: 2590 frt és 8 kr. Az országos képviselők közös virilisták: Katona Lajos, Luppa Péter, Sembery István, Beniczky Ferencz, Szabó Sándor, Harkányi Frigyes, Jankovich Miklós, ifjabb gróf Ráday Gedeon és Ivánka Imre. A Földváry-család és a Halász 6— 6 tagja által van képviselve. Dobos czeglédi protest, pap is a virilisták között van, kétszeres számitásu 503 frt 64 krnyi adója után, úgy a róm. kath. lelkész is, a ki ily számítással, valamivel többet fizet, lévén annak adója 506 frt 27 kr. . . — Az óbudai tűznél tegnap több szerencsétlenség is történt, így egy kéményseprő legény leesett éspedig oly szerencsétlenül, hogy derekát megroppantotta. A kórházba vitték tüstént, de szólani még ma sem tud. Tűzoltóink közül pedig többen, így Helber Károly csővezető, Szlovicsák mások szemeikre szenvednek. Ketteje most is fekszik fájdalmas szemgyuladásban. A leégett Spitzer-féle kékfestőgyárról a következő adatokat közlik : A gyár tulajdonosai rövid idővel ezelőtt egy új gyár építéséhez fogtak, mely már majdnem egészen készen áll s nem messze fekszik a leégett gyártól, mely különben is nagyon régi, rozzant épület volt. Az uj gyár teljesen be van rendezve, úgy hogy rövid idő múlva megkezdheti működését s a számos kenyerét vesztett munkás ismét munkát fog kapni. A régi gyárból, mint említettük, csak a nyersanyag egy csekély részét lehetett megmenteni és néhány láda indigót. A kár 250,000 írtra mg. Szerencse, hogy a megrendelt „oleum“, melynek tegnap kellett volna megérkeznie, elkésett, mert különben még nagyobb lehetett volna a szerencsétlenség. Az épület már félszázada gyári czélokra szolgál s több helyütt met» volt repedezve. Lettner volt a gyár legelső tulajdonosa, midőn az csődbe jutott, egyik főhitelezője, Bosehan vette át a gyárat. Ezen időben Spitzer Gerzsonnak egy igen szerény kékfestő gyára volt Budán. A gyár körülbelül 25 évvel ezelőtt leégett s akkor vette meg azt Boschántól Spitzer Gerzson, ki a gyárat folyton bővítette s annyira fejlesztette, hogy az a monarchia egyik legjelentékenyebb ilynemű üzlete lett. A leégett gyárat aligha fogják egyhamar felépíteni, főleg minthogy az újonnan épült gyár mellett a czégnek szüksége sincs. — A belügyminiszter és a gyógyszerészek. A belügyminiszter tapasztalta azt, hogy sok gyógyszerész, ki megnyeri a gyógyszertár felállítására a jogot, azt nem állítja fel, s ez által azok, kiknek joga volna gyógytárt állítani, kárt szenvednek. Ennélfogva elrendelte , hogy mindazok, akik a jog elnyerése napjától számítva egy év alatt a kitűzött helyen a gyógytárt fel nem állítják, jogukat elvesztik. — Vadászat közben, nemrég délután több tanuló, részben Debreczenben gazdászok, részben theologusok felfegyverkezve a macsi pusztára vadászni mentek; ez alkalommal Balázs Péter nevű 3-ad éves theologusnak hóna alatt vizszintesen tartott fegyvere véletlenül elsült, s oly szerencsétlenül, hogy az előtte közel levő társát, Győry József gazdász tanulót meglőtte, ki azonnal összeesett. A szerencsétlennek hátán ment keresztül a golyó és szivét érintve egy negyed óra múlva halálát okozta. Temetése ma volt. — Elfogott rablók N.-Abonyból jelentik a „P. Hirlap“-nak. Takács Károly vezetése alatt hosszabb idő óta merész zsiványbanda veszélyeztette a vagyonbiztosságot Czegléd, Kőrös, Abony és Szolnok környékén. Boltokat s raktárakat vertek fel, úgy hogy egy éjjelen át sem lehettek a kereskedők és birtokosok biztosak, hogy nem károsulnak-e meg? Kovács Zsiga abonyi csendbiztos végre erélyesen hozzáfogott a ficskók nyomozásához és sikerült is szétugrasztania a nemes társaságot. A főczintosok Nagyváradon és környékén buktak el, a nevezett biztos azonban utánok utazott s szerencsésen el is csípte őket a vezérrel együtt. Tegnap délután 5 óra 14 perczkor érkeztek megvasalva , pandúrok fedezete alatt N.-Abonyba. — Hirek a városból. Özvegy Walden Máriánál lakó Tábori Antal ügynök tegnap éjjel ittas állapotban haza jővén, szállásadónőjét megkívánta látogatni és midőn őt zörgése daczára szobájába be nem akarta bocsátani, a vállalkozó ügynök Waldenné szobája ajtaját betörve, a szobába hatolt és a megrémült asszonynak formális szerelmi ajánlatot tett, a már ágyban fekvő asszony onnan kiugrott, az ablakhoz sietett és ezt felrántva, segítségért kiáltott. Ez nem volt ínyére a szerelmes vitéznek, mert egy kéznél fekvő kalapácsot megragadván, ezzel ütögette az asszonyt, mig végre a segítségkiáltásra egy szomszédban lakó levélhordó megjelent a színhelyen és ennek, miután maga is több sérülést szenvedett sikerült a dühöngőt fékezni és a rendőrségnek átadatni. Waldonné a kapott sérülések és ijedség folytán betegen fekszik. — Pogány missionarius. A r. kath. egyház tudvalevőleg nagy kedvét leli abban, hogy térítőket küld a pogány népek közé, hogy ezeket az „egyedül üdvözítő“ egyháznak megnyerje. Most az istentől elrugaszkodott pogányok megfordítják a nyársat s ők akarják hitökre téríteni a keresztényeket. Egy chinai tudós Wong-Kin-Fu nevű érkezett nem rég az amerikai Egyesült Államokba, hogy ott az embereket a chinai pogány vallásra térítse. Chicagóban formális térítő prédikácziót tartott, mely mint az amerikai lapok írják, rendkívül ügyes volt és nagy tetszésre talált előtt. — Kaffer- háború Bécsben. Bécsben most egy látványos darabot adnak elő egy külvárosi színházban „A tengerész,kapitány kalandjai“-t, ebben közreműködik egy zulu-kafferekből álló társulat is, melyet valami élelmes angol hordoz most Európa nagyobb városaiban. — Tegnap az a jelentés érkezett a bécs-józsefvárosi rendőrséghez, hogy a kafferek közt borzasztó verekedés tört ki. Egy rendőrtiszt s néhány rendőr oda küldetvén, kitűnt, hogy a kaffer művészek egy társukat, ki a pénztárt kezeli, s ki e hivatalát nem folytatta közmegelégedésre, emberül elpáholták. Egyéb baj nem esett. Rövid hírek. Az üllői úti laktanyában, a mai nap tartott, főellenőrzési szemlére a 75—80 gyalogezredek szabadságoltjai közül 540 egyén jelentkezett. — Az iparművészeti múzeum ez utóbbi napokban igen érdekes ajándékot kapott: ezen tárgyak közt leginkább ügyelenre méltóak a magyar szövő- és himzőiparnak emlékei a 17 .. századból, kötük Szunyogh Éva ingválla, ezenkívül tartalmaz e gyüjtemény ezüst szelencsét, porczellán dobozt, régi tajtpipakut stb. A hivatalos lapból. Adományozások A király Mandis János pénzügyi főtanácsos és dohányjövedéki főfelügyelőnek sok évi szolgálati ideje alatt szerzett érdemei elismeréséül a harmadosztályú vaskoronarendet, Makáry István czeglédi plébánosnak a gurlai szemzetes apátságot, Péchy Imre külügym. titkárnak az osztály tanácsosi szimijét adományozta. Kinevezések: A vallás- és közoktatásügyi miniszter, a Csáktornyán felállított állami tanitóképezde igazgató-tanácsába rendes tagul pótlólag: Szakonyi Zsigmond hit. mérnököt, póttagokul Supersbeck József, uradalmi pénztárnokot és Pecsornik János, takarékpénztári igazgatót nevezte ki; az orvosi teendők végzésével pedig az említett tanintézetben dr. Krassovecz Ignácz kerületi orvost bízta meg, ugyanő Béndek József zsombolyai polg. iskolai ideigj. minőségű tanítót, és Eekensperger Irma miskolczi községi polgári iskolai ideiglenes minőségű segédtanítónőt, állomásán végleg megerősítette. A pénzügyminiszter, Suhajda József budapesti (budai) adófelügyelőségi számgyakornokot, Reich Gyula kolozsvári pénzügyigazgatósági III. oszt. számtisztet és Rácsok Gyula belügyminiszteri díjnokot, a pénzügyminisztériumi központi számvevőségek személyzeti létszámába, Sv 1hányi Sándor kunhegyesi lakost pedig a kolozsvári pénzügyigazgatósági számvevőosztályhoz III. oszt. számtisztté nevezte ki. A kassai m. kir. pénzügyigazgatóság Diczó Benedek tornai Vl od oszt. adótisztet, hason minőségben, a miskolczi kir. adóhivatalhoz áthelyezvén, Balogh Imre kecskeméti adóhivatali gyakornokot, a tornai kir. adóhivatalhoz Vl od oszt. adótisztjé végleges minőségben kinevezte. Hetivásár. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter megengedte, hogy Békés megye területéhez tartozó Sámson községben szerdai napon heti vásár tartassák. Tisztelt szerkesztő úr! Az „Egyetértés“ 277-ik számában egy nyilatkozat van, melyben mi úgy vagyunk feltüntetve, mint kik Kossuth Lajos nagy hazánkfiának iratait az ő engedelme és beleegyezése nélkül adtuk volna ki. Ezzel szemben becsületbeli dolognak tartjuk e nyilatkozatot felelet nélkül nem hagyni Mi Kossuth Lajosról csupán csak egy kor-, jellem- és életrajzot adtunk ki, de nem az ő iratait, minthogy pedig ő maga azt mondja, hogy nincs ellenére, ha valaki róla beszél vagy ír, ennek következtében úgy hisszük, hogy semmi olyast nem tettünk, mi törvényellenes, mert ha Kossuthnak iratait adnók ki az ő beleegyezése nélkül, úgy nem csak irodalmi lopást követnénk el, hanem a törvénnyel is összeütközésbe jönnénk, már pedig, hogy azt nem tesszük, elég biztosíték jellemünk és nagy hazánkfia iránti határtalan tiszteletünk Midőn ezen soroknak becses lapjában helyet kérnénk, vagyunk kitűnő tisztelettel Kövessy és Wunsch, könyvkiadók. 17-én fogyik hallgatók szinház és művészet. — Nemzeti színház. Wilt asszony után ma Giovannini Zacchi assz. lépett fel operánkon „Ernani“-ban. Mint térfogatra, mint művészetre kisebb művésznő elődénél. Igazi „Staggione“ énekesnő, kit jelesebb erők mellett szívesen meghallgathat a közönség. Mai primadonna szükségünkben különben meg kell elégednünk a vendég énekével. Budapesten Pandolfinivel együtt a nemzeti színházi olasz staggione alkalmával már megfordult. Don Carlost ma Maleczky énekelte, mérsékelni iparkodott hangját, miért a közönség elismerése nem is maradt el. „Ernani“-ban Perotti „Don Rujr“ szerepében Ney aratott tapsokat. — Művészeti ösztöndíjak. Az orsz. képzőművészeti tanár tegnapi ülésében, az ez évben kiszolgáltatandó ösztöndíjakra pályázottak ajánlásával foglalkozott. Pályázott összesen 8 egyén, és pedig: Greguss Imre, Gyárfás, Deutsch, Margittay, Biczó, Mayer, Piske és Vándory, kik valamennyien érdemeseknek találtattak az ösztöndíjra. Tekintve azonban az alap csekélységét, azon javaslatot terjesztő a miniszter elé, hogy amennyiben az összes pályázók ösztöndíjjal való jutalmazása az e célra rendelkezésre álló alapból ki nem kerülne, a feltételesen ajánlott két pályázó, ha máskép nem, a jövő évi alap rovására részesítessék ösztöndíjban, mivel nem minden évben van annyi tehetséges pályázó mint a jelenlegiben. A Horihorgas Kazimir énekes bohózat pénteken, folyó hó 17-ikén kerül először színre a népszínházban. A darab Kazimir állatszelidítő és czirkusz-tulajdonos kóboréletét és viszontagságait tárgyazza. Szöveget Jules Frével és Albert De Saint Albin a párisi „Figaro“ szerkesztősége tagjai, zenéjét pedig Lecocq írta. szerepek következőleg vannak kiosztva : A főbb Kazimir Solymossi, Anzsenna, neje, Gerőffyné, Göbszon, rendező a szirkuszban Tihanyi, Szonderman, erőművész Kápolnai, a nagyherczeg Együd, Galetti vengéglős Komáromi Jenő, Ninetta leánya Komáromi Mariska, Pikasszó dragonyos Balogh, József czirkuszszolga Egri. — Ó-Kanizsáról írják nekünk : A helybeli műkedvelő társulat az itteni kórház alaptőkéjének gyarapítására előadást tartott tegnap. Előadták pedig a „Bácsi“ vagy „a szerelmes család“ czímű darabot Benedixtől, a darabot szép számú közönség előtt játszották el. A főszerepet Eisenstädter Mór adta (Lothy Virányi rokona) kit a közönség többször megtapsolt, Ocskay Hermin, Szárnyassy Róza és Csanyiga Mariska kisasszonyok szintén jól játszották Szerepüket, nemkülönben Huszár Sámuel, Ifkovics Antal és Mihályi Sándor is. A bevétel a 100 frtot meghaladta. — színi hírek. Miután az ország 29 színi kerületre lett felosztva, a következő színigazgatók nem kaptak engedélyt: Nyéky János, Horváth Ferencz, Grimm János, Kovács Mór, Hegyi Gyula, Borsos József, Jakabfy Gábor, Veress László és Paksy Mihály, Lászy-Takács-Bács társigazgatók és Gerőfy Andor önként oszlatták fel társulataikat. A legközelebbi színész kongresszus 1. évj deczember első felében fog Budapesten megtartatni, melyen a vidéki színészek nyugdíjának megállapítása lesz a fő tárgy, a magyar színészetnek jelenleg összesen 1400 tagja van a budapesti és a kolozsvári nemzeti színházak kivételével. A vidéki színészet nyugdíjalapja eddig a 13.000 frtot meghaladja. Az összeg a földhitelintézetnél van elhelyezve 572%-ra. Kovács István a bpesti népszínház tagja s a központi szini igazgató tanács titkára abban fáradozik, hogy a vidéki színészet betegsegélyző- és temetkezési egyletet létrehozza. — Ellenzéki szini lapot akar indítani Bátori B. Mihály, a kassai kerületi társulat súgója. Eddig 5 igazgató ígérte meg a szubvencziót. Hogy a Dppenállhasson, 300 előfizetőre van szüksége. Tanügy. — Az iskolai és népkönyvtárakat terjesztő országos bizottság Türr István elnöklete alatt ma ülést tartott. Mayer Miksa titkár felolvasta az évi jelentést, melyből kitűnik, hogy az 1878—79-iki évben, melyre a jelentés számadatai vonatkoznak, az iskolai könyvtárak örvendetes haladást tanúsítanak s 2 év alattSáVokal szaporodtak. Az ország összes törvényhatóságainak területén eddig 2747 könyvtár létezik. Ezután Dolinay Gyula biz. tag a felveendő müvek jegyzékét terjeszti be, mely a bizottság által jóváhagyólag elfogadtatott. Felemlittetett azon nehézség is, melyet a népiratokban előforduló idegen szavak kiejtése az olvasó közönségnek okoz, s ennek elhárítására több rendbeli ajánlatok tétettek. Végre a bizottság abbeli óhajának adott kifejezést, hogy a népiratok szerzői a jövőre ezen nehézségek tekintetbevételével gondoskodnának arról, miszerint az idegen kifejezések mellett egyszersmind annak kiejtési módja is feljegyeztetnék. Tárgyalás alá került ezután Nyitra és Bácsmegye közig, bizottságának kérvénye, melyben arra kéri a bizottságot, hogy más (lót, szerb, német) nyelven szerkesztett könyvek kiadása iránt is intézkedjék. György Aladár határozottan ellene