Egyetértés, 1879. november (13. évfolyam, 301-329. szám)

1879-11-20 / 319. szám

— Halálozások. Kiss Ju­zsa kir. táblai bíró, s ki utóbbi időben a legf­ itélőszékhez volt beosztva, mint rész­­t véttél halljuk, ma reggel szivbaj folytán elhunyt. — Alsó- I­n­draskóczy Morvay Pál Beregmegye felvidéki kerületi orsz. i képviselő ma hajnali 1 órakor, élete 48-ik évében hosszas­­ szenvedés után elhunyt. A boldogult hült tetemet lakásáról 1 (Muzeum-utcza 3.) f. hó 20-án délelőtt­­/a 12 órakor a helv. hitv. gyászisteni tisztelet után az osstv. államvasut indóházá­­hoz szállítják, s f. hó 21-én, Beregmegyében, Sáros-Oroszi­an temetik el. Béke poraival. — Krisztina főherczegnő tegnap Strassburgba érkezett, s ma délelőtt tovább utazott Páris felé. Strassburgban a helytartó a német csá­szár nevében fogadta, s üdvözlő a főherczegnőket, kik Seelovitz grófnők név alatt utaznak. Krisztina főherczegnő tudvalevőleg apátnője volt a prágai hölgyalapítványnak, mely állomás most üresedésbe jött. Az osztrák hivatalos lap jelentése szerint apát­nővé a császár Mária Antónia főherczegnőt ne­vezte ki, toscanai Ferdinánd főherc­zeg leányát, ki 1858-ban született Flórenczben. — Fenyegető levél a svéd király­né ellen. Stockholmból irják e hó 15-ről: Né­hány nappal ezelőtt a Drottningholm kastélyban időző királyné olyan tartalmú fenyegető levelet ka­pott, hogy a koronaherczeg agyon fog lövetni, ha a királyné a levél írójának bizonyos idő alatt 2000 koronát nem küld egy meghatározott ezi­nzés alá. A levél írója, ki csakhamar kézre került, egy tech­nikus növendék, ki azt állítja, hogy a nagy ínség vitte rá a zsarolási kísérletre. Az illető fogságban van s a kormány határozza el, hogy indítsanak-e ellene felségsértési pert vagy ne? — Lefoglalt lapok. A bécsi „Neue fr. Presse“ ma reggeli számát az államügyészség le­foglalta. A lefoglaló egy madridi levél s egy véderő kérdését tárgyal ás vezérczikk miatt történt.a — A „N. W. Tagblatt“ mai esti lapját hihetőleg hasonló sors érte, mivel az az éjjeli postával nem érkezett kezünkhöz. — Orosz vasutak Közé­p-Á­z­s­i­á­b­a­n. Amit Oroszország eddig háború által el nem érhe­tett, most, úgy látszik, szép szerivel sikerülni fog neki. A­ Közép-Ázsiába kiküldött orosz vasúti ex­­pediczió* —­ mint Taskendből jelentik, — jelen­leg az Amu-Darja folyó alsó folyásánál van, hol a khivai khán engedélyével méréseket stb. eszkö­zül. A bokharai khán szintén megengedte a neve­zett expediczión­ak, hogy területén a közép-ázsiai orosz vasutak számára a szükséges vonalat kimér­jék. Szintúgy az északi Afghanisztánban lakó khá­­nok meghívták az expedicziót, hogy ez ügyben országaikat látogassák meg.­­ Az ezredes fia, Danzigban egy ot­tani rendőrbiztost valami ismeretlen tettes nem­rég négy revolver lövéssel agyonlőtt, a gyilkost sok keresés után Odesszában találták meg, s ez nem más, mint egy orosz ezredesnek 19 éves fia. Kukuskin András. Kukuskin 3 évig lakott Dan­zigban,[] a­­hol egy gépgyárban dolgozott. A gyil­kosságot egy sötét éjjel követte el, midőn a rendőr nihilisztikus törekvések miatt el akarta fogni.­­ A tett után a gyilkos [eltűnt Danzigból s észre­vétlenül képes volt elutazni az ország másik fe­lére. Odes­szában rokonainál tartózkodott. — Földcsuszamlás. A „Züricher Ztg.“-nak irákt Viznauból e hó 16-áról. Viz­­nau lakóit november 15-én hatalmas ropogás ébresztette föl álmukból. A lakosok nagy része ré­sze rémülve hagyta el ágyát, azt hivén, hogy lapok által megjósolt földrengés következett be. Ké­­­sőbb látták, hogy a vizznaui bérez ormáról roppant sziklatömegek váltak le, s ezek lezuhanása fokozta a ro­pogást és földrázkódást. A falu lakói már megnyugod­tak, midőn másnap délfelé a falutól nyugatra fekvő pa­tak medre valami sötét, iszapos anyaggal telt meg, mely a magaslatokról tombolva hömpölygők lefelé. A vészharangok megkondultak, s a környékből m­in­­den ism­ét emberek siettek elő, hogy a lávaszerű anyag kiömlését meggátolják. A sziklaomlás Viz­­naun felül % órányira egy mocsáros helyet elbo­ntott, s valószinűl­eg több ezer köbméter földet moz­gásba hozván a patak medrét avval tele szórta. A babarékos áradat, mely egyes helyeken 20 sőt több mázsás köveket hömpölyget, november 16-án még növekedett, úgy, hogy a szomszéd falvak la­kóit is segélyül kelle ellene hívni. A környék fe­nyegetve van, hogy a süni földdel kevert víz el­önti, a­mitől főleg akkor lehet félni, ha véletlenül melegebb idő áll­ be, mivel ekkor a hó­olvadás megszaporítja a vizet.­­ A Vezúv, Nápolyból írják, hogy a Ve­zúv kitörése, a holdfogyta daczára, folyton növekvő tevékenységben van. Az 1872-ki kráter lávával­­ már egészen meg van telve, s az uj kitörései kúp folyton emelkedik. Azok a lávák, melyek itt kitör­­­­nek, a hegy menedékén lehömpölyögnek, s részben Atrio del Cavallo felé törnek utat. Nápolyból nézve, az a szinjáték, melyet a Vezúv most nyújt, valami fenséges, s éj idején a hegy, mintha eleven láng­gal volna bolt­va. Stőviri h­irek. Szatala Ödön végzett theo­­logus f. hó november 23-án esküszik örök hűsé­get L­e­g­e­z­a jamma kisasszonynak Kosztinán. — Adakozás. A magy. általános biztosító társaság a ns és pár­ maga sí egyesült tűzoltó 50 frt jutalmat adott az októbeer 11-iki egyletnek pór-m­a­­gasi tűzvész alkalmával tanúsított hasznos mű­ködésért. — A király a pilis-maróthi ev. ref. népiskola építési költségeinek fedezésére 100 frtot adott. — Bem lovagostorát ajándékozta a nem­zeti múzeumnak Zeyk József. Az ostort Kmetty tábornok, ki Bemmel együtt tért át az izlamra (Törökországban) küldte meg az ostort testvéré­nek, s Zeyk ettől kapta azt.­­ A roncsoló roklok újabb időben ismét pusztítólag lépett fo­föl Csanád megye több községeiben és különösen Ma­­gyar-Bánhegyesen számos áldozatot ragadott el.— ■ Zugiskola bezáratása. A gimesi zsidó zugiskolát a vallás- és közoktatási miniszter szigorú megha­gyása folytán a nyitramegyei közigazgatási bizott­ság bezáratta. — Pisztoly párbajt vívtak tegnap délelőtt a rákospalotai erdőben K. és B. jogászok. A lőtáv 20 Up és volt s K. vállban megsebesült. Az elősietett orvos a helyszínen K. sebeit rövid vizsgálat után csakhamar bekötötte, sőt kocsiban haza­hozta, hol újbóli vizsgálata alapján a kulcs­csontot mondó a golyó által eltörtnek. B. kihívá­sára az adott okot, hogy B. a komlókertben egy nőről illetlenül nyilatkozott, mire a felingerült K. őt arczul ütötte. A hivatalos lapból. Kinevezések. A király Wimmer János lisszaboni kereskedőt kinevezte ottani díj­talan konzullá, Modrovich Ignácz fehérmegyei birtokos­nak az asztalnoki méltóságot adományozta. A közös külügy­miniszter jóváhagyta T­h­a­u­t­o­n H. H. droutheimi keres­kedőnek ugyanoda konsuli ügynökké történt kinevezését. A közokt. miniszter B­a­r­t­a Sándor orvost a csurgói áll. ta­­ji­tóképezde igazgató tanácsába rendes taggá nevezte ki. 8­ iÍnMz és művészet, — Linde Hermann, az Amerikát is megjárt recitator, Budapestet is felkereste s ma tartotta első estélyét, Shakespeare Julius Caesarját szavalva. A szerepeket hangja ügyes változtatásá­val és eleven arczjátékával is jellemezte. Színpadias recitatoji különben inkább a „Virtuoz-Stück“ benyomását, m­int igazán művészi hatást keltett. —Az országos képzőművészeti társulat műkiállítása november hó 20-án nyí­lik meg. A képek száma a 300-at jóval felül haladja. — A népszínházi bizottság azon czélból, hogy az előadandó darabokat és az elő­adásokat ellenőrizhesse, egy páholyt tartott fenn kizárólag tagjai használatára. A nevezett bizottság végrehajtó bizottsága, a legközelebbi ülésnek azon javaslatot teszi, hogy ezen páholy a színházi alap javára értékesíttessék, illetőleg azt maguk a bizott­ság tagjai is csak megfelelő megváltás, illetőleg bérlet mellett használhassák.­­ A népszínházban holnap, csütörtö­kön Bokkad­csót ismétlik Bhhánóval, pénteken a Szökött katona Gerőffynével, szombaton Favárné Erdősinek vasárnap pedig Csepreghy rég nem adott Piros bugyellárisa kerül színre Blah­nóval.­­ A nemzeti zenede, melynek igaz­­hatósága az intézetben 16 éven át kitűnő ered­mén­nyel működött zongoratanért Zapf Antalt a felső V. és VI. zongora osztály vezetésére újólag megnyerte, november 28-án vasárnap este szent Czeczilia ünnepére saját helyiségében ünnepélyt rendez, melyben az intézeti tanárok s a jelesb nö­vendékek fognak közreműködni. — „Le billet de lo gement.“ Ez a czime egy uj operettének, mely most került szinre a párisi Phantaisie-szinházban. Az operette három felvonásos, zenéjét irta Leon Vasseur, szövegét Burani és Boucheron. A cselekvény Barcelonette hegyi városkában játszik az Alpok tövében, I. Ferencz franczia király uralkodása alatt. Az ifjú és együgyű Montagnac Szulpicz báró, ki Párisban a bájos He­­lén bárónőt vette nőül, 12 napi nászút után Bar­­celonetteba ér, hogy ősi kastélyában a város kor­mányzója és­­ tényleg is házas ember legyen. A Montagnacoknál ugyanis szigorúan őrzött csa­ládi hagyomány, hogy a házasságra lépő sar­jadékok a nászéj­et a kastélynak egy erre szánt termében töltsék, a­hol a lakodalom mindig tartatui szokott. Utazásának czélját elérvén, az ifjú pár azonnal nem foglalhatja el a kastélyt, mert egy sereg átvonuló katona oda te­­lepedett. Gontran a katonák kapitánya (különben pedig talált gyermek), meglátja az ifjú bárónőt, bele szeret, s minthogy a Montagnacok családi hagyo­mányáról s így arról is értesül, hogy az ifjú nő még mindig bárónő kisasszony mindent elkövet, hogy az egy ügy­ü férjet tőle távol tartsa. A bá­rónő , ki Montagnachoz csak a király kivá­­natára ment férjhez s férjét ki nem állhatja, vonzódni kezd a délcreg kapitányhoz s éjjel­re légyottot ad neki.­­ A kapitány azonban a találkán mindenféle bonyolult incidensek következ­tében ezredesével akad össze, kit a sötétben nem ismer meg, s kardot ránt ellene. Gontránt e bűnéért haditörvényszék elé állítják, s agyon­­lövetésre ítélik. Bár az ifjú bárónő és az ezredes neje, ki azt hiszi, hogy ő volt a párbaj oka, az elitéltet meg akarják szöktetni, sorsát ez még­sem kerülte volna el, ha az utolsó perczben föl nem bontják az öreg Montagnac báró végrendeletét, a­mely­ből kisül, hogy Gontran a valódi örökös és Montagnac báró, az állítólagos báró, pedig csak afféle kocza­­gyerek, kit a vén báró felesége mellé csempé­szett, hogy ezen és Ferencz királyon, ki a gyermeknek voltaképi apja, bosszút álljon. E fölfedezés az ifjú kapitányt meg­menti az agyonlövetéstől sőt a „par procuration“ rábízott menyecskét is átveszi. A zene, melyet Vasseur e tárgyhoz irt, nem igen emelkedik ugyan túl a középszerűn, de vannak benne sikerült rész­letek, melyek az operettének szép jövőt biztosí­tanak. Fővárosi ügyek. A főváros háztartása. (A törvényhatósági bizottság rendkívüli közgyűléséből.) — nov. 19. — Második nap. — Csüggedetlen kitartással ma a községi alap bevételi rovatát egészen letárgyalták, sőt a késő este eloszlott közgyűlés vitáit csak a rendes kiadások czímeinek befejezésével zárta be. Néhány jelenték­telen positió után holnap már a rendkívüli kiadá­sok megrostálása kezdődik, s a költségvetési köz­gyűlés ez nap valószínűleg véget ér. A községi alap bevételi részében a közgyű­lés az előirányzatot mindössze 48,000 frttal szállí­totta le, a szükségleti rovatoknál pedig — törlé­sek leszámításával — eddig is 9,900 frttal növelte a kiadásokat. Tekintve, hogy a fedezet most mind­össze 5,830,582 frtot tesz s még holnapra is van némi kilátás a kiadások öregbítésére: az 1877-iki nagy deficzit törlesztéséhez az idei plus korántsem fog nagy hányaddal járulni. ványok Dicséretesen kiemelkedik az elfogadott indít­sorából Királyié, a melylyel az ipar­egyesület kilencz ipariskoláját a főváros tetemes évi segéllyel 3 évre ismét védő szárnyai alá vette. A közgyűlésről e tudósítást adjuk: a költségvetés folytatólagos tárgyalása a XVI. bevételi forovatnál vette kezdetét; — a XIX-iknél elfogadtatott a p. ü. bizottság indítvá­nya, mely szerint a marhavásár ügye, a fővárosnak élelemmel ellátása iránt a polgármester elnöklete alatt tárgyalt kérdéssel kapcsolatban rendeztessék. A közoktatási bevételeknél(XXIII.és XXIV. főrovat) a közgyűlés kimondta,hogy népiskolai államsegély czímén fölvett 70,000 frt utalványozása végett a közokt. miniszterhez felirat lesz intézendő, hivatkozással a főváros részéről a köznevelés és ok­tatás terén rövid évek alatt hozott tetemes áldoza­tokra, az eredményre, valamint az e tekintetben még folyton igényelt nagy kiadásokra. A főváros e feliratát küldöttség fogja átnyújtani. A tiszti nyugdíj­alap bevételéül a ta­nács 13 ezer forintot állított be a budgetbe. A p. ü. bizottság azonban azt indítványozta, hogy a tiszti nyugdíjalap évi kamatjövedelmei egészen 2­6,000 frtban­ a nyugdíjalaphoz csatoltassanak, s­­ annak növelésére fordítassanak, mert csak így lesz elérhető az, hogy a házi pénztár a nyugdíjazási kiadásoktól állandóan s minél rövidebb idő alatt megkímél­essék ; ennélfogva a 13.000 frttal felvett bevétel törlendő. Schuck ezen indítvány ellenében az egész 26.000 frt felvételét kivánta a bevételek közé ; mellette Tavaszy és Markusz szóltak — mire közgyűlés 56 szóval 41 ellen a p. ü. bizottság ja­a­vaslatát fogadta el, s a t. nyugdíjalap jövedelméül fölvett 13.000 frtot törülte. Ezután a bevételek többi rovatái észrevétel nélkül elfogadtatván, a kiadásokra került a sor. Ezekre nézve mindenek előtt kimondatott, hogy a számvevőség jövőre készítse el s a költség­vetéshez függelékkel csatolja az összes személyi kiadásokat magában foglaló külön kimutatást, hogy abból a fővárosi közigazgatási személyzetre évenkint megkivántató kiadás egy összegben ki­­derittessék. A kiadási 1-ső főrovatnál egészségügyi sze­mélyzetre 49,350 frt van fölvéve. A p. ü. bizott­ság azonban, miután a közgyűlés a kér­ orvosok fizetését hetek előtt átalában 1800 forintra emelte föl, — e tételt 50,950 forintban kéri beál­­líttatni. Elnöklő főpolgármester azon nézetét fe­jezi ki, miszerint az egészségügyi személyzet fize­tése a budgetben inkább 10,800 forinttal leszállí­tandó lenne, mivel a belügyminiszter legújabb lei­ratában nem hagyta jóvá a közgyűlés azon hatá­rozatát, mel­lyel a két­ orvosok fizetését felemelte, hanem ezen fizetését 800 forintra leszállítani rendeli. Markusz, Tavaszy, Rupp tanácsnok s mások nézeteinek nyilvánítása után a közgyűlés kimondta, hogy miután a kérdéses min. leirat­ még be nem mutat­tatott, annál kevésbé tárgy­altatott, s lehet, hogy a főváros kérvényezési jogánál fogva az ellen fel is fog irni, — a min­ leirat a jelen alkalommal figyelembe nem vehető s az egészségügyi személy­zet járandóságait 49.350 írttal vette fel. A nyomdász- és nyomdapapir kiadásokra föl­vett tételeknél a tanácsnak szívére kötötték a ta­karékoskodást. A nyugdíja­­nál Hegedűs Sándor és Gelléri Szabó J. kérték, hogy a számvevőség a városi nyugdíjazottak névsorát mellékelje jövőre a költ­ségvetéshez. Lampl felvilágosítá a közgyűlést, hogy a jelen budgethez is vagy 300 db melléklet van fűzve, a­melyek 15 napig nyilvánosan kitéve lévén, bárki által nyilvánosan megtekinthetők voltak. E mellékletek közt van a nyugdíjasokról a legponto­sabb kimutatás is; e szerint most 263 egyén élvez nyugdíjat, a múlt évben 10 személy nyerte el ezt, s minden egyes esetben maga a közgyűlés lévén az engedélyező, nincs előtte homályban a nyug­­díjélvezők száma és érdeme. Erre a Hegedűs Gellért-féle indítványok mel­lőz tettek. A mező- és erdőgazdasági rovatnál kimondatott, hogy a csőszök egyenruhát kapnak s így ezek és a mezei kerülők részére fölvett 12 ezer 452 forint még 600 forinttal m­egtol­­dandó. A számvevőség utasítást nyer, hogy a rovatok­nál utolsó pontként fölvéve levő kiadások jövőre mindig részletezendők „Vegyes“ s indoko­­landók. A városligeti négy felügyelő is egyenruhát kap, de a kiadási rovat tétele azért ne nagyobbodjék. A vízvezetéki üzleti költségeknél kívá­natosnak mondák, hogy a légszeszfogyasztás meg­állapíthassa végett a világítandó helyiségek a lán­gok szerint kimutattassanak. Ugyancsak a vízveze­téki költségek pótbeszerzési alrovatából 2500 frt töröltetvén, ez 4000 frttal, a víztartányok jókarban tartására felvett napszámosok fizetéséből pedig 3700 frt töröltetvén, ez 18300 frttal állapítta­tott meg. A vám- és jövedék­kezelésnek a többi nagyvárosok mintájára rendezése tekintetében ja­vaslattételre felszólítják a pénzügyi bizottmányt. A mértékhitelesítő hivatal kezelési költségeinél feltűnt, hogy a bevételek folyton csök­kennek. Posner K. L. bizottságot kívánnak ki­küldeni a mértékbit. hivatal viszonyainak megvizs­gálására. Dr. S­z­a­b­ó­k­y Adolf felhozza, misze­rint a bevételek csökkenésének oka az, hogy a helybeli üzletek jó része még mindig régi, s hite­­lesí­tetlen mértéket használ, legalább tizedrésze az összes üzleteknek leledzik e visszaélésben. Sőt oly esetek is fordulnak elő, hogy külföldön hitelesített mértékek hozatnak be, a­mi úgy a község, mint az államra nézve lucrum cessans. A mértékhitelesítő hivatal viszonyainak meg­vizsgálásával a közgyűlés az iparrendészeti bizott­ságot bízza meg. a közoktatásügyi kiadásoknál a pénzügyi bi­zottság szükségesnek tartaná oly intézkedések élet­beléptetését, melyek a tankönyvek több éven át való használatát czélozzák, mire nézve a tanügy­­miniszter feliratilag volna felkérendő. Markusz utalva azon szükségre, mely a gymnasiumokra nézve az ős­szel mutatkozott, — felkérendőnek mondta minisztert arra is, hogy gondoskodjék mindig első­sorban a helybeliek el­helyezéséről a gymnasiumokban, ezután következ­zék csak a vidékiek fölvétele. A p. ü. bizottság indítványa elfogadtatván, Markusz jámbor óhaja csak annyiban érvényesít­tetett, hogy a kérdésnek mielőbbi tárgyalására a közokt. bizottság felhivatott. A polg. iskolák újjászervezésére vonatkozó tárgyalások a kormánynál feliratilag megsiettetnek. Öt polg. iskolában a szolgai állomások rend­­szeresittetni határoztattak. A népiskoláknál a vegyes költséghez, meg 500 frtot indítványoz a p. ü. bizottságba fölvenni az iskolai takarékpénztárak kezelőinek jutalma­zására. Ezen indítvány Weisz B. F. ajánlása daczára. Tavaszi és Burián felszólalása után elvet­tetett. A népiskolai kiadásokkal kapcsolatban a Királyi P. indítványára 3 évre 3000 főt szavaztatott meg az iparegyesület ipariskolái javára. Az osztály szaporításokra előirányzott 5000 frtot azonban a tömeges osztálynyitások folytán 18000 frtra emelték föl. A tárgyalás holnap a kiadási XLVII. soro­­zatnál folytattatik. — A belügyminiszter nem hagyta jóvá a főv. közgyűlés azon határozatát, a­mel­lyel a kerületi orvosok fizetését 800 írtról 1400-ra s a lakbérrel 1800 írtra emelte föl. Egy még 1877-ben­­ kelt közgy. határozat szerint ugyanis jövőre min­den megürülő kér. orvosi állomás 800 írt -1­­200 frt javadalommal látandó el ; a belügyminiszter felhívja a közgyűlést, hogy ezen régibbi észszerű határozatát tartsa érvényben, mert az 1800 frt fizetést ő nem hagyja jóvá. Törvényszéki csarnok. — Fölmentő Ítélet. Uricza Miklós volt mostári rendőrfőnök, kit a zágrábi törvényszék többféle csalás miatt két havi börtönre ítélt, a zágrábi hétszemélyes tábla által a vád alól fel­mentetett. Zágrábban, mint a „P. Ll.“-nak írják, a fölmentő Ítélet rész benyomást keltett s min­denféle gúnyos megjegyzésekre ad alkalmat. — Hartl volt rendőrbiztos zsarolási és megvesztegettetési bűnügye volt ma a fenyitő törvényszéknél végtárgyalásra kitűzve. A tárgyalás folyamán azonban még két tanú kihallgattatása mutatkozott szükségesnek, mi végből a tárgyalás elnapoltatok. — ulitélt papok. A bordeauxi esküdtszék egy Sougris Sándor nevű tanító barátot erkölcstelen­ség miatt 10 évi börtönre ítélt. Áldozatai 19 fiú (5 — 12 évesek) tanukként léptek föl ellene. A mont­­de-marsaci fenyitő törvényszék Lys barátot ha­sonló bűnös cselekvény miatt egy évi börtönre ítélte. táviratok: Szeged, nov. 19. (0. É.) A királyné név­napja alkalmából ma­­lomban isteni tisztelet a belvárosi plébánia­ fenn­tartatott. A templom egé­szen megtelt díszes közönséggel. Az isteni tiszte­letre megjelent: Tisza Lajos kir. biztos, a biztosi tanácsosok és a kir. biztosság tisztviselői ; továbbá a városi hatóság, élén Dáni főispánnal, a város összes hivatalnokai, egyéb hatóságok, a közös had­sereg és a honvédség tisztikara. A misét fényes egyházi segédlettel az ősz Kremminger prépost­plébános mondta. Ugyancsak délelőtt volt a Keméndyné-féle felső nőnevelő intézet megnyitása, melyre a királyi biztos is megjelent. Vadász tanfelügyelő rövid be­szédében kifejtvén az intézet újraalkotásának tör­ténetét, azt megnyitottnak nyilvánította. Ezt meg­előzőleg a tanítványok a hymnuszt énekelték. Ti­sza kir. biztos rövid beszédében kiemelte, hogy szebb napon mint az ország első asszonyának ne­­venapján nem is nyithatták volna meg az intéze­­tetet. Ezután szavalat és egy alkalmi dal eléneklése következett, mel­lyel a megnyitás véget ért. A város tegnapi folytatólagos közgyűlése az átalánosságban elfogadott behozatali vám tételeit részletes tárgyalás nélkül en bloc elfogadta. Nagy többséggel fogadtatott el továbbá a pénzügyi bi­zottságnak a kövezetvám szabályozására vonatkozó indítványa is. Azután következik a lakrészadó-ja­­vaslat tárgyalása. Zenta, nov. 19. (Az „Egyetértés“ tu­dósítójának távirata.) Hétfőn délután 5 és 6 óra között Nagy-Kanizsán Král M. kereskedő lakásán felakasztva találtatott. A gyilkos Harris biztos ál­tal Karácsonyi nevezetű 19 éves czipész inas sze­mélyében ma itten felfedeztetett. Karácsonyi tettét azonnal bevallotta. Bécs, nov. 19. Ő felsége, Lasser bárónő­nek férje elhalálozása alkalmából Beck báró vezér­szárnysegéde által, legmélyebb részvétét fejezte ki. Bécs, nov. 19. A vasúti bizottság ma Be­­schauernek a másodrendű vasutakra vonat­kozó indítványát tárgyalta. A vitában részt vet­tek: J­a­w­o­r­s­k­i, ki a másodrendű vasutat épí­tése iránt szükségesnek tekinti a tartományok köz­reműködését; Fürth, ki az államsegélyt mel­­lőzhetlennek tekinti. Rieger, ki azt óhajt­ja, hogy a másodrendű vasutak ügye adó­­mentesség és egyéb kedvezmények által elő­­mozdíttassék, a kereskedelmi miniszter kijelenti, hogy az engedélyezési törvény, mely magában fog­lalja mindazon kedvezményeket, melyekben — a kormány bírálata szerint —­ az állam részesítheti a másodrendű vasutak építését, már legközelebb elő lesz terjesztve a házban. A törvényjavaslat már kész, s jóváhagyás végett ő felségének fog előterjesztetni. Az lehetetlen, hogy az állam pénzügyi közreműködé­sét illetőleg egy általános törvény bocsátassék ki, mert az állam anyagi támogatása nélkül is fog­nak építeni másodrendű vasutakat. Ha egyes ese­tekben az állam közreműködésére szükség lesz, akkor lehet külön törvényeket kibocsátani. A mi­niszter szükségtelennek tartja, hogy a másodrendű vasutakat illetőleg egy új kisajátítási törvény ho­zassák , azonban egyetért a tartományok anyagi közreműködésének eszméjével. A vita további fo­lyama alatt Gross azt indítványozza, hogy a bi­zottság várja be a kormány javaslatát. Miután még Herbst, Beschauer és Rieger szólottak, a vitát befejezik. A véderőbizottság mai ülésében el­fogadta a kormánynak az 1880. évi ujonczok kon­tingensére vonatkozó előterjesztését. Róma, nov. 19. A kamara mai ülé­sében több interpelláczió lett benyújtva. Cairoli miniszterelnök je­lenti, hogy a minisztérium be­nyújtotta lemondását, és a ki­rály őt megbízta a kabinet ujj­á­a­l­a­k­í­t­á­s­á­v­a­l. Cairoli kéri kamrát, hogy üléseit és az interpellácziók a elintézését napolja el november 27-ig. Belgrád, nov. 19. B­i­s­z­t­i­c­s miniszter Nisbe utazott, hogy részt vegyen a skupcsina üléseiben. A miliczia befejezte tábori gyakorlatait. Berlin, nov. 19. A hivatalos lap jelenti: Dr. Schelling a birodalmi igazságügyi hivatal államtit­kárává neveztetett ki. Pétervár, nov. 19. Mondják, hogy a berlini orosz nagykövet jövő­ hét vége felé ide érkezend s a czár visszatértéig itt fog maradni. Pétervár, nov. 19. (Az „Egyet­értés“ távirata.) A „Novoje Vremja“ párisi levelezője ezen laphoz a következő táviratot kü­ldé : „Meglátogattam lord Duf­fe­r­i­n­t, az angol nagykövetet Pétervá­­rott. Ez a többi közt azt mondá, hogy Pé­­tervárra csak röviddel a érkezése előtt tér vissza. czár oda meg­Angolország — így folytatá a nagykövet — semmikép nem kíván háborút kezdeményezni. Programmját Törökországban Anglia önállóan keresztül viheti, a­nélkül, hogy valahonnan beleegye­zést kellene bevárnia. A béke Gorcsakoff kezében fekszik. Krakó, nov. 19. (Az „Egyetértés“ táv­irata.) A „Ozas“ szerint Hohenwartnak és Clam- Martinitznek kitüntetése a lengyeleknél rész be­nyomást szült. Ezen rendfelosztogatást az alkot­­mányhű párt elleni demonstratiónak tekintik, mely mérsékelt lenne, ha tudnának vele bánni. Jog­gal állítja azt az alkotmányhűpárt, hogy a jobboldal csekély többsége mellett nincs jo­gosítva egyedül képezni a kormányt. — Az alkotmányhűpárt kedvezőleg van hangolva a len­gyelek iránt, oly kabinet, melybe a lengyelek lép­nének, általánosan jó fogadtatásra találna. Ha a lengyelek meg akarják tartani jelenlegi kedvező hely­zetüket, akkor vezéreiknek nem kell magukat na­gyon vezettetni hagyni Hohenwart, Ólam sőt T­a­a­ff­e által. Washington , nov. 19. Gilfillan kincstári igazgató évi jelentése konstatálja, hogy a kincstár jegykészlete érezpénzverés czéljából történendő ezüstvétel következtében, apad. Ezen vételek oda vezethetnek, hogy a kincstár készlete esetleg ki­zárólag ezüstből fog állani. Berlin, nov. 19. A „Germania“ va­lótlannak és csak szenzáczióra számító­nak nyilvánítja a bécsi hírlapok Rómából érkezett azon tudósítását, hogy Jacobini pápai nunczius, a pápát a Németországgal folytatott tárgyalások szerencsés befejezése felől értesítette volna. Pétervár, nov. 19. A „N­o­v­oj­e Vremja“ párisi levelezőjének azon tudósítása ellenében, hogy Duffer­in lord nagykövet — a vele foly­tatott beszélgetés alatt — azt mondotta volna, hogy Angolország programmjának­ foganatosítá­­­sára nézve a keleten, nem szorul beleegyezésre, és hogy a béke Gorcsakoff herczegtől függ, — az „A­g­e­n­c­e r­u­s­s­e“ kijelenti, hogy az angol nagykövet ilyen nyilatkozatot nem tett. D­u­f­f­e­r­i­n lord csak azt monda az említett hír­lap levelezőjének, hogy néhány nappal az orosz c­ár megérkezése előtt Pétervárott lesz, és egyéb politikai kérdésekre nézve őt az orosz hatóságokhoz utasította. Bukarest, nov. 19. A kamara mai ülésén Boerescu a fejedelemnek két üzenetét olvasta föl. Az egyik a kamara rendkívüli ülésszakát no­vember 26-ig meghosszabbítja ; a másik T­u 11­s­a és Küstendje kikötőket szabadkikö­tőknek jelenti ki. London, nov. 19. (Az „Egyet­értés“ tudósítójának távirata.) Lay azt jelenti, hogy nyomatékos okai vannak azon feltevésre, hogy Said és D­j­e o­d­ef pa­sák kineveztetésök óta az orosz ügynek meg vannak nyerve. Köztudomású ez, hogy befolyásos török államférfiak közt orosz pénz nagy mennyiségben czir­­kulál, hogy két miniszter, és négy magas állást elfoglaló államférfi az utolsó napok­ban 3000 fontot meghaladó adósságot fizet­tek ki, továbbá, hogy több török lapnak nagyobb mennyiségű orosz pénz bocsátta­tott rendelkezésre. tőzsde, Bécs, nov. 19. (az „Egyetértés“ táv­irata) A párisi börzei hausse, a német börzék szi­lárd iránya a mai előtőzsdét határozottan kedvező hangulatba helyezték, de még­sem voltak képesek a spekuláczió tartózkodását megszüntetni. Ez okból a kulissza­ forgalom élettelen maradt, az árfolyamokban, noha tegnap további emelkedésben részesültek, csak csekély mozgás volt — vasútpa­­pirosok közül nem egy emelkedett. A valuták in­kább kínáltattak s lanyhák. A déli tőzsde szilárdabb irányú volt, a forgalom nem igen élénk. Az üzlet később sem nyert nagyobb terje­delmet s ingadozó árfolyamok mellett csendesen s kedvtelenül folyt le. A sorompóban is csekély a forgalom, a kínálat túlnyomó, ennek következté­ben az árfolyamok gyengébbek, mint az előtőzs­­dén. A valuták s devisek lanyhák. Zárlatkor a következő jegyzések történtek: Mécs, nov. 19. Hitelrész­ány 268.— Bombard 78 —, Arany járadék 8020, London 116 58. Ezüst —Hitelsors­jegy 172—, Porosz pénzutalvány 57.70. Arany 5.53—. Török­­sorsjegy 18.—. Angol-osztrák 134.80. Államvasut 264 80. Na­­poleon d’or 9.31y2,itente 68.29.— valieziai 238 90. 1861-es 164. 1860-as, 127.50 Frankfurt 57.—. Ezüst reute 70 75. Bankrészvény 836.— tartva Bécs, nov. 19. M. földtehem. kötv. 87.75 Salgó-Tarján —. Magyar záloglevél 100.50. Erdély 108.60. Magy. ker. vasút 76.75. Magyar sorsjegy 105.25. Magyar földhitel —.—. Kínost. utalvány 1873. 163 —. Magyar vas. kölesük 113.25. Magyar hitel 254.—. Alföld 137.­—. Magyar éjszak­­kel. vasút 129.— Keleti vasút elsők közv. 74 35. Tiszai vmvt 205.—, Kincst. utalv. 163.—. Arany járadék 94.70. 88 50— 84.50. Bécs, nov. 19 (Esti tőzsde.) Hitelrészv. 267.70, magyar hitel 254.50, lombard 78.25, magyar jár. 94.55, járadék 68.22, angol-osztrák 134.75, állam­vasut 264.—. Napoleondor 9.32,­2. Galicziai —.— osztr. ar. járadék —.—, üzlettelen. Páris,november 19. (Zárlati árfolyamok.) 3%-os évjáradék 81.47, 5%-os évjáradék 115 02, törlesz­tési évjáradék 83.10, osztr. államvasut 576, lombard 171, török sorsjegy 39.75, magyar aranyjáradék 83.3/8, osztrák aranyj. 69 3/8 tartva. Az árfolyamok frankokban értendők. A járadékoknál a jelzett ár­folyamok 100 frank névérték szerint veendők. Berlin, november 19. (Tőzsde.) Államvasut és déli vasutrészvények magasabban , bankok osz­trák járadék javultak, bányák emelkednek. Pa­­pirjáradék 59.—, magyar arany­járadék 81.50, 10 milliós kölcsön 63.90 magyar hitelrész­­vények 465.—, lombard 136.50, kassa-oderbergi vasút 49.50 orosz papir­pénz 212.35, Ezüst jára­dék 61.—, magy. kincs.utalv. —.— keleti vasúti elsőbbs. kötvény 74.—, államv. 458.—, Galicziai 103.75, Romániai 44.40, váltó­ árfolyam Bécsre 172.10 szilárd. Frankfurt, november 19. (Zárlati árfolyamok­), Papirjáradék 58.93, osztr. aranyjáradék 69.50, osztr. hitelrészvény 231.87, osztr. államvasut 228.87, lombard 68.25, magy. galicziai vasút 95.3/s, váltó Bécsre 173.—, ezüstjáradék 61. Vs. osztr.-magyar­bank 722—, magyar arany­járadék 81.75, gall­­cziai 206.62, Erzsébet vasút 151.78, tiszai vasúti el­sőbbség 82.25. 230.62, 227.75 Szilárd. Frankfurt, nov. 19. (Esti tőzsde.) Osztrák aranyjáradék 69.3­8 osztrák hitelr. 230.62, osztr. államv. részv. 227 75, lombard —, ezüst-jára­dék 61.—, magy. arany-járadék 81,50, galicziai csendes. Bécs nov. 19. (Az „Egyetértés“ távirata.) (Gabona üzlet.) Búza őszre —.——— tavaszra 14.95—15.— rozs magyar 10.40— 10.75, zab őszre —.—-----.—, tavaszra 8.05 — 8.10, kereskedelmi zab 7.35—7.50, ten­geri novemberre —.-——.—, május—júniusra 9.-----9.05, azonnal szállítva 7.80—­8, repete­ olaj 31.75—32.—, november—deezemberre 32.25 —32.50, szesz 32.50—33.—, november—de­­czemberre 35.75—36.— Berlin, nov. 19. Búza novemb.—deezemberre 222.50 ápr.—májusra 234.50 márka 1000 kilóként; rozs loco 158.—, október—novemberre 158.—, nov.—deczemberre 166.50, márka 1000 kilóként; zab apr.—májusra 166 25, vember—deczemberre 146.— októberre 134.50, no­márka 1000 kiló­ként ; repeteolaj loco 55.40, október—deczem­­berre 54.90, november—deczemberre 56.50 márka, szesz loco 59.—, október—deczemberre 58.40, novemberre 60.40, deczemberre 60.60. Páris, nov. 19. Búza folyó hóra 33.75, októ­berre 32.90, november-decemberre 33 40, a jövő év első négy hónapjára 33.60, liszt folyó hóra 71.25, októberre 71.50, nov.­deczemberre 72.25, a jövő év első négy hónapjára 72.50, repeteolaj a folyó hóra 80.50, novemberre 80.75, november— deczemberre 82.—, a jövő év első négy hónapjára —, szesz a folyó hóra 68.50, novemberre 68.50, november—deczemberre 68.50, a jövő év első hónapjára 68.75 Búzaliszt csendes, olaj szilárd szesz nyomott. Idő borult. Köln, novemb. 19. Búza deczemberre 23.—, januárra 23.85 ; r­o­z­s novemberre 16.25, januárra 17.05; repeteolaj loco 30.30 határidőre 30.10 Az árak 100 kilóként és márkában értendők. JLegírajabb» Nikita fejedlenem egy levele. A montenegrói fejedelem, mint nekünk P­é­­tervárról írják, a minap az ottani szláv­ egylet­­hez szerb nyelven, saját kezűleg irt levelet intézett, mely következő­eg hangzik: „Indíttatva érzem magamat, a szláv jótékony­­egyletet arról értesíteni, hogy a hozzám küldött ezerötszáz rubel kezemhez jutott és hogy azokat a kívánt czélra felhasználtam. Ezúttal az egyesület­nek legszívélyesebb köszönetemet fejezem ki a tá­mogatás és szerzetért, melyet a montenegrói nép iránt tanúsít.­­ Végtelen esőzések tavas­szal és rendkívüli szá­razság az egész nyár folytán Montenegróban az aratást egészen semmivél tevék, úgy hogy a mon­tenegrói nép most nagy szükséget szenved, bár nem mulasztom el idejekorán arról gondos­kodni, hogy a hosszú nehéz harcz által is szült szerencsétlen viszonyok, a menyire lehet, javuljanak. A montenegrói nép, mint viselte a nagy háború következményét, erősítve a nagy orosz nép segélye és testvéri szeretete ál­tal, ezen isten által küldött szerencsétlenséget is elviselendő, mi testvéri részvétük által tetemesen könnyittetik. Mindig maradok jóakarójuk N­i­k­o­­l­a­i, Montenegró fejedelme. D e 11 i­n­j­e, október havában. * 164 * * * * * * 171 171 10 Páris, nov. 19. Say pénzügyminiszter az ál­lamtanács elé törvényjavaslatot terjesztett be, mely megváltoztatja az 1855. évi decretumot, mely kül­földi értékeknek a párisi tőzsdenk­kotirozására vo­natkozott. Say­­ javaslata szerint jövőben a jegyzés megengedése nem a kormány által, hanem a börze ágensei által fog kimondatni.

Next