Egyetértés, 1882. február (16. évfolyam, 32-59. szám)

1882-02-15 / 46. szám

és Erzsi, Se­n­g­y­e­i Léri, Scheich nővérek, M­a­­r­tin nővérek, André Emma, Gerenday Mariska, Ivánt­a Leona és Gizella, Irénka-Ollé Jolán, K­e­­r­e­k­e­s nővérek, G­e­r ó­f­a­l­v­y nővérek, Jekelfalusy Malvin, Szász Ilona, Lintner Gizella, W­alter nő­vérek, Fehér Mariska (Pancsováról), Heger Gizella stb. A férfiak közöl ott voltak : I­v­á­n­k­a Imre, Szász Károly, L­i­p­t­h­a­y Béla báró, Fastenberger vezérőrnagy, G­h­y­c­z­y Emil kamarás, Panner Ti­vadar igazságügyminiszter, G­r­a­e­f lovassági tábornok, Gammel és Bartuska vezérőrnagyok, Chris­­tianovics és R­a­k­a­s­z­o­v­i­c­­s gyalogsági ezredesek, Klaus tüzérezredes, reiterdanki Filz és S­t­i­n­g­l tüzér alezredesek, fl­a­t­t­e­ck tábor­kari ezredes, T­r­e­f­o­r­t Ágost vallás- és közoktatás­ügyi miniszter, L­i­p­t­h­a­y Kornél, Paar gróf és A­p­p­e­l altábornagyok stb. Az első négyest 60 pár tán­­czolta. A mulatságon a hölgyek ételre szóló utalványokat árultak 25 és 50 krárt, a melylyel az étteremben fizetni lehetett. A mulatság reggelig tartott és igen szépen jöve­delmezett. — A Bánhegyi C. J. ekég személyzete ma a Szé­­chenyi-téri teremben tánczmulatságot tartott, mely ke­délyes volt. A mulatság Bánhegyi Károlyné bál­­anya megérkeztével fél 10 órakor kezdődött. A nők közül jelen voltak : Bánhegyi Vilma, Steidemann Erzse és Emma, Réti Szidike, Boskowitz Emma és Lujza, Liebentritt Józsefné (Újpestről),­­ D­o­b 1­e­r Irén, Armstadt Gyuláné, K 4­l­d­o­r Simonná, Réti Fülöpné, V­i­g­a­r­t­n­é, Kőcser Ludovika, Schwarzkopf k. a., T­a­u­b­n­á, Ebner Vilma, Sigmund Irma, P­i *­s­u­r­­­n­y­i Emilné , G­u­l­i­c­i Ilona , G­r­a­n­z­n­é , A­d­a­m­i­s­z Károlyné (Újpestről) , Popper Paulina, I> o­g­e Eveline, stb. Az első négyest 40 pár tánczolta s a reggelig tartó mulatság körülbelül 250 frtot jövedelmezett, számban épenséggel nem tetszik, és mert az egyiptomi nemzeti párt minden török beavatkozást perhorreskál. A Y­e­m­e­nben folyó dolgok nagy aggodalmakat okoznak a portának. TAVIK A.TGK, Zágráb, febr 14. (Az „Egyetértés“ tu­­dósitójának távirata.) A báni tábla e hét folyó­mr­án fog fegyelmi után ítélni ama­i Száresevics­­párti ügyvéd­­ felett, kik a múlt évi tartomány­­gyűlési választások alkalmából kiadott pártfelhí­­vást aláírták. Öyorlo Tifis, a belügyi osztály első tanácsossá egészségi okokból nyugdíjazásáért fo­lyamodott. Zágráb, febr. 14 A virginmonti kerületben region Ítélő bíróság fog az emberölést elkövetett bűntettesek fö­lött ítéletet hozni. — Az itteni törvényszék kötél általi halálra ítélte Györ­gye­vies vinczeliér nejét, a­ki múlt év november havában féltékenységből meggyil­kolt eg­y­ parasztleányt, és a hullát egy fára akasztotta fal. A giekorisiági elfeptássB. tés* UiTiberg, febr. 14. (Az „Egyeter­tudósítójának távirata.) Hitelt ér­demlő staniszlaui körökből jelentik, hogy a ru­t­h­é­n körök előre tudták, hogy házkuttatások fognak tör­ténni. A „Gazella Naroílová”-nak je­lentik S­z. t­a­n­i­s­z­l­a­u­b­ó­l, hogy vasúti hivatalnokok olyan áruszállítm­ányokban , melyeket mint gabonát és burgonyát adtak föl, fegyverkészletet fedeztek fel A vizs­gálatot azonnal megindították. A l­e­m­b­e­r­g­i törvényszéknek ama L&sározata ellen, melylyel az előnyomozá­­sok alatt történt elfogatások ellen beadott f­elebbezéseket visszautasította, Dobrans­z­­k­y udvari tanácsos és H­rab­ár Olda újabb felebbezéssel éltek. N­avimovicz orvos, Nauiovic­z lelkész, Z­h­a­r­s­z­k­y tanár és T­r­e­m­b­i­c­z­k­y néptanító még nem­ nyilatkoztak az iránt, hogy felebbez­­nek e, vagy nem, m­íg mások lemond­ta­k a felebbezésről. A rabbinus gyűlést holnap tartják, az itteni kuli­néz elöljáróság egyhangúlag el­határozta, hogy nem vesz részt a gyűlésen, hanem későbben fog az esetleges határozatok ellen tiltakozni. Grácsországból is számos csodarabbi érke­zett ide. Lemberg, febr. 14. (Az „E­g­y­e­t­é­r­­­t­é­s“ távirata.) Pol, Corr.: Semmi alapja sin­csen annak a tűznek, hogy az utóbbi elfogatások folytán megindítandó fenyitőper tárgyalására más tartományi törvényszék fog delegáltatok A fe­­nyitö­rgyi eljárással egyidejűleg rendőri és köz­­igazgatási intézkedések is tétettek. Hírlik, hogy a felfedezett izgatás központjaiul szolgáló egyes községekbe fenyítő bírósági bizottságok fognak küldetni. Peter V­ál, febr. 14. (Az „E­g­y­e­t­é­r­t­é­s“ távirata.) A „Sviet“ jelenti: Az elfogott Dobr­­janszky udvari tanácsosnak Oroszországgal való összeköttetései nagyon természetesek, minthogy az­ fi fia itt miniszteri hivatalnok. Ha azonban a fia osztrák-ellenes összeköttetésbe volna beleártva, akkor azonnal ki kellene lépnie az orosz állam­ain­­gáláiból. Bécs, febr. 14­ A k­é­p­v­i­s­e­l­ő­h­á­z, se m­ak­­bi'i'* által megszavazott szövegezésben, vita nélkül elfo­­gadta a prágai egyetemről szóló előterjesztést. Erre a hás f­olytatá a költségvetési vitát, Prága, febr. 14. (Az „Egyetértés“ távirata.) A kormány az 1883 ik évi költségvetés elintézését még ez ülésszak alatt kívánja. A r^ich­grath ebben az esetben julius végéig fog együtt ülni. London, febr. 14. (Az „Eg­y­et­é­rtés­" tu­­dósítójának­ távirata). Szavahihető helyről Hírlik,­­hogy a kabinet el van határozva, hogy a képvi­selőház ríj házrendjének módosítását ellenezni fogja. Ha a kormány a reformot csekély több­séggel viszi keresztül, a parlament feloszlatása mindenesetre meg fog történni. A miniszteri la­pok új választás esetére a szabadelvűek közül néhány vesztendő kerületre számítanak. Párisi, febr. 14. Mart­el Antal, a szenátus volt elnöke és Barbier akadémikus meghal­tak. A kiutasított L­a­v­r­o­v Angolországba utazott. Párig, febr. 14. (Az „Egyetértés“ távirata.) A „République Française“ tagadja, hogy a kamarák feloszlatására törekednek. A jelen­legi minisztérium, habár reformjaiban nem eléggé radikális, mindazáltal a legjobb, a­mely a jelen viszonyok közt lehetséges. Róma, febr. 14. A kamara titkos szavazás­ban 200 szavazattal 14­3 ellenében elfogadta a névsorás szavazásról szóló törvény­javaslatot. Petsivár, febr. 14. A hivatalos lap jelenti, hogy Keraanovszki az orenburgi főkormányzó és a tüzérség tábornoka és Kleimotv titkos tanácsos az uradalmi miniszteriumban, állásaiktól felmen­tettek. Bukarest, febr. 14. (Az „Egyetértés“ tudósítójának távirata.) Kog­o­­­ni­a­ean­o, ki a Dunakérdésről irt munkája első részét most ad­­ s ki, előszavában elmondja, hogy az első kö­tetben két emlékirat van, melyeket akkor készí­tett, mikor párisi követ volt: a második kötet sasa nézeteltéréseket ismerteti, melyek a Duna­­szabadság megvédését illetőleg közte és a Bra­­tiano kabinet között felmerültek, midőn ő a fran­­czia kormánynál volt hazája követe, Konstantinápoly, febr. 14. (As „Egyet­értés“ távirata.) Pol, Cerr, ? A szultán bátor­­­­talansággal tekinti az egyiptomi ügyek bonyodal­mát, mert a ne­mzeti párt ko­nstituczionális törek­vései_és annak forradalmi eljárása a kedvvável LEGÚJABB, “ A szeszadó-reform országos enquete tanácskozása. — Második nap, — — febr. 14. A szeszadó-reform tárgyában összehitt or­szágos enquete második ülése a budapesti posta­palotában ma tartatott meg. Jelen voltak : K­o­­rizmb­a László elnök; a pénzügyminisztérium kebeléből Kogler János oszt. tan., Ludvigh János oszt. tan., a kereak. minisztérium kebelé­ből M­á­d­a­y Izidor oszt. tanácsos (ki tegnapi tudósításunkból tévesen kimaradt); továbbá S­p­o­­ner Andor orsz. képviselő, Leipeziger Vil­mos­ fővárosi szeszgyáros, Bér­er József bogáti földbirtokos, Leidenfrost László lévai szeszgyáros , O­r­d­ó­d­y Lajos orsz. gazd. egyesület titkára, S­t­e­r­n Ignácz fővárosi szeszgyáros, H­a­z­a­y Ernő bátorkeszi szesz­gyáros, Un­gh­ Ignácz fővárosi birto­kos, Adler Károly Gschwinde-féle rész­vénytársaság szeszgyáros igazgatója, Mandel Lipót korai szeszgyáros, Máriássy Miklós feört­­vélyesi birtokos, Kintzig János aradi birto­kos, B­e­r­z­e­v­i­c­z­y Pál berzeviczei földbirto­­kos, Rottermann Rezső fél­szer­falvi czu­­korgyáros, K­u­b­i­n­y­i Bertalan bertalanfalvi birtokos és szeszgyáros , F­o­i­t­s János kapioni szeszgyáros, Tauber Lajos te­mesvári szeszfinomitó-gyár igazgatója, gr. Ze­­limaky Róbert orsz. képviselő, Mandel Dezső nyírbátori szeszgyáros, dr. Kossutányi Tamás m.­óvári gazd. tanár, dr. Du­mreicher Tivadar janosevezei szeszgyár tulajdonos, Gott­lieb Márton marosvásárhelyi szeszgyáros, Ham­mer Károly miniszteri titkár hyozva voltak a megjelenésben : jegyző: Akadá­Zsigmond Dezső kolozsvári szeszgyáros, gr. Istáray János és T­i­b­á­d Antal orsz. képviselők. Korizmics László elnök megnyitván az ülést, bejelenti, hogy a múlt ülés jegyzőkönyve hitelesítve van. Egyúttal értésére adja az érte­kezletnek, hogy gr. Sztáray János ma érkezett levelében tudatja, hogy betegsége miatt a megje­lenésben gátolva van. A­mi a szőnyegen levő kérdéseket illeti, felhívja a gyűlést, kíván-e a pénzügyminiszter kérdőpontjaira válaszolni , de figyelmébe ajánlja az értekezletnek, hogy szoro­san a kérdéshez szíveskedjenek szólani, mert kü­lönben a tárgyalás szerfelett bosszúra nyúlnék. Mandel Lipót. Habár nézete szerint a kérdés már a múlt tárgyaláson kimeríttetett, mégis azon kérdést koczkáztatja, vájjon szándé­koznak-e a kormánynak jelenlévő kiküldöttei a tárgyhoz szintén hozzá­szólani, mert kívánatos­nak tartaná, ha azok kinyilatkoztatnák, hogy az adott válaszokkal meg vannak-e elégedve vagy nem, s kivánnak-e még újabb adatokat. Kubinyi Bertalan tisztán a mezőgazda­sági szeszgyárak álláspontjára helyezkedik azért azon kérdésre, hogy milyen helyzetben van cs nak a mezőgazdasági szeszgyárak, a lehető leg­rövidebben csak azt felelheti, hogy a legszonao­­rubban­ vannak , hogy milyen közgazdasági helyzetben nagyiparral szemben, erre nézve ép­p oly rövid válasza, hogy helyzetük tarthatatlan, s mezőgazdasági szeszipar teljes pusztulásá­val jár. Ludvigh János: Mielőtt a szőnyegen levő kérdéshez szólana, Sponer Andornak tegnap kifejtett kívánságára akar válaszolni, mely szerint 5 tudni óhajtotta, hogy milyen nagy volt a száma a szeszgyáraknak a törvény által meghatározott kedvezményen alul, én azon felül ? 1881 ben volt 45 hektór, ezt­ árön alul dolgozó 514, s ezek fizettek 99­,534 frtot; 45 hektót, ért űrnél na­gyobb gyár volt 121, és ezek fizettek 3,968,266 frt adót. A szeszmérő gép be volt hozva a 14 gyárban és ezek fizettek 653,858 frtot. Hogy­­ a tágabb értelemben vett mezőgazdasági szeszfőz­­dék a tulajdonképeni ipari szeszgyárakhoz mi­lyen arányban vannak, arra nézve most nem képes felvilágosításokat adni, azonban ki­látásba helyezi, hogy ez iránt az adatokat össze fogja gyűjteni,­­ és lehető rövid idő alatt ren­delkezésére fogja bocsátani. A­mi a tárgya­lás alatt levő 1. kérdést illeti, elismeri, abban, a­mit most mondani szándékozik, hogy sok olyan van, a­mi már az előtte szólók által elm­ondatott ; mindazonáltal tekintve azt, hogy nem tudatott ki eléggé sem a mező­­azdasági, sem a nagyiparnak egymás irányá­­an való helyzete, a­mennyiben a beszédek nagy általánosságban oda irányultak, hogy a kettőnek érdekei kiegyenl­ttessenek, szükséges ezekre nézve is némi felvilágosításokkal szolgálni. Az ő állás­pontja ezen kérdésben a következő : A nagyipar a mezőgazdasági szesziparral szemben a technika fejlődése folytán oda jutott, hogy a tért ez elöl nagy részben elfoglalta, s mond­hatja, hogy oly vidékeken is, hol a gazdasági szeszipar terményei fogyasztanak ezelőtt, ezek­nek terményeit finomítás végett magához ra­gadta. Azonban előnye azon térfoglalásnak az volt, hogy a nemzeti túltermelést a külföldnek adta át és ez által közgazdaságilag az ország­nak jelentékeny hasznot hoztak. — Azon meg­győződésben van, hogy a nagyipar ma teljesen prosperál. A­mi a mezőgazdasági szeszipart illeti, erre nézve meggyőződésből mondhatja, hogy a helyzet nem oly kedvező, mert a nagy­iparral szemben a versenyt előttünk áll azon tapasztalás, ki nem állhatván, hogy évről évre hanyatlott, minthogy a megszűnt szeszfőzdék­nek legnagyobb részét a gazdasági szeszfőzdék képezték. Meggyőződése szerint tehát a mezőgaz­dasági szeszfőzdék érdekeinek megóvása a mi tanácskozásunknak egyik fontos feladatát képezi. Hasonlóképen kell, hogy nyilatkozzék a kis üs­tökről és nem tart azokkal, a­kik a kis üstök általi termelést semmi tekintetbe nem veszik, minthogy a kis üstnök alkalmazása által némely vidék jelentékeny gyümölcs, nevezetesen szilva termelése feldolgozható volt; azonkívül a kis­­birtokosságot, azon helyzetbe juttatta, hogy a kis üstök által főzött szesz melléktermékével, t. i. a moslékkal gazdasági állatait kellőleg táplálhatta. Némely vidékre nézve a kis üstökben való szesz­főzés különös jelentőséggel bír, a­milyenek Krassó­­megye és­ különösen a Székelyföld. A törvény nem adóztatja meg túlságosan a kis üsttel való termelést, azonban a kis üsttel való főzésnek azon hátránya van mégis a nagyiparral, valamint a mezőgazda­­sági iparral szemben, hogy a törvény által az elő­ttlítható produktum lévén megadóztatva, arány­lag a legmagasabb adót fizeti, m­íg ellenben úgy a nagyiparnál, mint a mezőgazdasági szeszipar­nál tudjuk azt, hogy az előállítható sokkal kevesebb van megadóztatva. terménynél Tekintettel tehát ezen körülményre, azon meggyőződést is fejezi ki, hogy a kis üsttel való szenziózás állapo­tán szintén javítani kell. Sponer Andor azon kérdést teszi, hogy mi az oka annak, hogy azok, a­kik megváltás alá vannak vetve, sokkal roszabb helyzetben vannak, mint s, kik az elj­ ür szerint vannak megadóztatva ? Ludvigh azon felvilágosítással szolgál, hogy a pénzügyi közegek eljárását a törvény sza­bályozza s hogy ennélfogva ahhoz szigorúan ragaszkodni kell. Minthogy pedig a törvény azt írja elő, hogy a várható naipon adóztassék meg, annálfogva a pénzügyi közegek által eszközölt sza­bad kiegyezéseknél többnyire ezen foka a ter­melésnek szokott irányadó lenni. Egyébiránt meg­jegyzi, hogy vannak helyek, a­hol az ily kis üstök egész iparszerűleg használtatnak, különösen némely regále bérlők által, kik napjában 4—5-ször is destillálnak, de azért nagyobb részt alig képe­sek a háromszori fillért kihasználni s ez okból a nagy fözdékkel szemben igy is okvetlenül hátrány­ban vannak. Korizmics László: Az eddig hallottak­ból azon tapasztalást merítette, hogy a nagy gyá­rak kedvező helyzetben vannak, a kisgyárak pedig fogynak s ennélfogva az első kérdésre nézve ajánlatba hozza, hogy fejezze ki az érte­kezlet, miszerint a nagyipar helyzete kedvező, a mezőgazdasági kisiparé pedig úgy önmagában, mint a nagy iparral szemben kedvezőtlen. Az értekezlet ebben megnyugodván, a 2. pontot veszi tárgyalás alá. Hazay Ernő a 2. pontra nézve mindenek előtt azt jegyzi meg, hogy az ő véleménye sze­rint a miniszter azért hívta össze a szakférfiakat, hogy a szesztermelésnek hű képét nyerje. Hogy azonban ez megtörténhessék, ahhoz nézete sze­rint szükséges számadatokkal világosítani meg azt, hogy mennyiben van befolyással az adó­rendszer úgy a nagy-, mint a kisiparnak exisz­­tencziájára. Különben ő azon meggyőződésben van, hogy bármily viszony létesíttessék a nagy és kis ipar között, a kis ipar mindenkor áldoza­tul fog esni a nagyiparnak. Ő tehát mindenek­előtt adatokat kér. Gr. Zelinszky Róbert: Véleménye sze­rint a jelen törvény azért hátrányos, mert szeszfőzői technikája oly átalakulásokat követ el, a­melyeket a nagyipar minden nehézség nélkül létesíthet, míg ellenkezőleg a mezőgazdasági szesz­ipar ezt nem teheti, másrészt a nagyiparra a jelen­legi adórendszer előnye, hogy a restitúczió által lehetővé teszi, hogy a szesz külföldre is exportál­­tassék. Nézete szerint a jelen törvény nem felel meg mindkét iparnemnek, hogy tehát e tekintet­ben a két iparnem arányosítása elérhető legyen, szükséges, hogy a mostani átalányadórendszer a termény ad­órend­szerrel váltassák fel. Uollár Ignácz: Hazay azt kívánta, hogy számadatok közöltessen­­k, ő azt hiszi, hogy egész biztonsággal nem lehet számadatokról beszélni, a­mennyiben tán minden jelenlevőtől eltérő szám­adatok kerülnének elő, azonban az ő benső érzése szerint mégis megkísérli következőleg fejezni ki a nagyipar előnyeit a gazdasági iparral szem­ben. A kisiparnak előnyei: 1. olcsóbb nyers­anyag, s ez fölér az előállított szesz értékének 5 °/- ával; 2. a nyers trágya czélszerű alkalmas­­hatása, a­mi felér a szesz értékének 2%-ával; 3. az átalányadórendszer folytán élvezett 20% adókedvezmény a nyers szesz értékének 3%-val tehető egyenértékűvé, és így az összeg előny 10%­­ban mutatkozik. A nagyiparnak előnyei: 1. olcsóbb tőke, a­mi a nyert szesz értéke 2%-nak­ felel meg ; 2. a moslék jobb értékesítése, a­mi szintén 2% nem felel meg; 3. az egész évi működés által költségkímélés áll elő, ez szintén egyenlő­nek vehető 2% kal ; 4. a nagyobb mérvű gyár­tás előnye szintén felvehető 2%-kal, és 5. töké­letesebb gyártás úgymint czélszerű gépek hasz­nálata felér 10%-kal és így az összes előny 18%-ban fejezhető ki ; vagyis nézete szerint eb­ből az tűnik ki, hogy a nagyipar a nyert tesznek 8%--val termel olcsóbban, mint a mező­­gazdasági szeszipar. " Pierer Miklós általánosan szól a kérdéshez. Nézete szerint az átalányozási rendszer volt az, mely a szeszgyártót azon helyzetbe hozta, hogy folyvást tökéletesebb gépeket használhatott, mert, minden oly tökéletesített eszköz, melyet alkalma­zásba vett az átalányozási rendszer mellett, ked­vezményt biztosított számára. Azonban ez csak a nagyobb gyárakra nézve áll, mert csak azokból képesek utánozni a technika terén elért tökélye­ket, míg a mezőgazdasági gyárosok ezen ver­sen­nyel szemben háttérbe szoríttattak. Mandel Lipót: Az átalány adórendszer nem felel meg a mezőgaz­dasági ipar követelményei­nek. A mostani törvény árnyoldala ugyanis az, hogy a kisgyárosnak ugyanazon régió mellett éj­jel nappal kell dolgoznia. Ő a kisebb szesz­gyárosnak veszteségét e hátrányból hektoliteren­­kint 7 forintra becsüli. Ha a gazdasági gyár azon helyzetbe jönne, hogy csak­is nappal kellene dolgoznia, a­mi a termény­adó be­hozása által elérhető lenne, ezen esetben nagy kedvezmény nyújtatnék a gazdasági iparnak. Azzal, hogy az állam az erjedési időt leszállí­totta, határozottan állíthatja, hogy nem nyert semmit, mert az lett volna a nyereség, ha a termény teljes kihasználása hosszabb időtartamú erjedés mellett megengedve lenne. Szóltak ezután még dr. Kossutányi, Leip­ziger V., Gottlieb Martin, Ludvigh J., Leiden­frost László, Korizmieh és Sponer, ki a 2 ik pontra adandó választ így kívánja szövegezni: A m­e­­zőgazdasági termelés a jelen tör­vény hatálya alatt az adókedvez­mény elégtelenségénél fogva szem­ben a nagy iparral nem a kellő mér­tékben versenyképes. Sponer ezen szövegezése egyhangúlag elfo­gadtatott. Az ezután következő 10 kérdő pont olyan természetű lévén, hogy egy szőkebb körű bizott­ság előleges tanácskozását teszi szükségessé. — Leidenfrost László azt indítványozza, küldes­sék­ ki egy kisebb bizottság, a­mely a 12. pontig bezárólag foglalt kérdésekre a válaszban elő­­legesen megállapodnék , mely azután ezen megállapodásokat a plénum elé terjesztené. Ezen indítvány elfogadtatván, a bizottságba Ludvigh János, dr. Kossutányi Tamás, Máriássy Miklós, Leidenfro­st László, Rotter­man­n Rezső, Leipziger Vilmos, Adler Károly és Mandel Lipót választatnak. Ennek megköszönvén a résztvevő tagok buzgalmát, a holnapi ülést délelőtt 10 órára tűzi ki és a mai ülést feloszlatja. Káaánál itteni termén­ykereskedők is jelentékeny károkat szenvedtek és ma már Tauber Rudolf általánosan is­mert és nagyra becsült itteni ház fizetésképtelensé­géről beszélgettek, mi azonban eddigelé még nem vált nyilvános tén­nyé. Tauber 4 heti moratóriumot kért­­ és mivel nagy kedveltségnek örvend, bizon­nyal meg is kapja azt. Tauber, Mayer, Kubicnz és Wimmerrel együttvéve mintegy 300,000 márkát veszít. Néhány itteni bankárnak szintén nagyobb követelései vannak Pfister iránt. Páris, febr. 14. A mai baisse főoka az időre szóló üzletek kötésének majdnem tökéletes hiányában rejlik. Möagaasiíastágí «ftvirsssiSíu Miskolcz, febr. 14. (Az „E­g­y­e­t­é­r­t­é­s“ tudósítójának távirata.) Herz Vilmos már 30 év óta fennálló terménykereskedő c­ég ma 110,000 frtnyi passzívákkal csődöt mondott. Pécs, február (11. (M­e­s­s­i­n­g testvérek távirati je­lentése &b „E gyatértás“ részére.) S­z­t -m­a­r­x­i s­e­r­t­é­s­v­á­s­á­r. Felhajtatott 1383 darab süldő, 1032 kö­zép ás 1042 nehéz sertés, összesen 3457 darab. A 812 da­rabbal erősebb felhajtás következtében az irány meglehe­tősen megszilárdult és az árak élénk vételkedv mellet ál­talán 1 írttal emelkedtek 100 kiloukint. Jegyzőnk: sül­dőért 37—45 írt, közép 49 -54 írt, nehéz 55—57 írt 100 kilokint. Prága, febr. 14. (Az „Egyetértés“ tudósitójá­­nak távirata.) P­roper Henrik neuhofi megbukott szesz­­ezég passzívái 70,000 frtra rúgnak. Bécs, febr. 14. (Az „Egyetértés“ tudósí­tása.) „Pfister Ed. és Friedrich Zürich-München“ ezég bu­ Bécsi értéktőzsde. Előtőzsda. Bécs, febr. 14. (Az „Egyetérté­s“ távirata.) A mai előtőzsde úgy mint előzői meghatározott irány nél­küli volt és a forgalom csak a legszűkebb korlátokra szo­rítkozott. Csak a kulisszában volt némi forgalom, mi a zárlat előtt valamivel élénkebb volt és az árfolyamok ja­vulását idézte elő. Különösen emelkedtek magyar hitel­bank, mire azután a többi kulisszaértékek szintén a jobb irányba tereltetek. A sorompón egyes kölcsönök kivéte­lével nem volt forgalom. Valuták változatlanok. Jegyeznek: Osztrák hitelrészvény 292.50, m­­a­­gyar hitelbank 289.—, angol-osztrák bank 117.—, bankegyesület 195.50, unicbank 114.75, osztrák földhitel­intézet 210.—, magyar leszámíto­l­t és pénz­váltó bank —, tramway 195.50, Károly­ Lajos vasút 287. , lombard 126.60, észak-nyugati vasút 203.75, elba­völgyi vasút 208.25, prága-duxi vasút 61.50, k­a­s­s­a­­oderbergi vasút —Rudolf-vasút 161.75, gőzh­a­­józási részvények —, dun­a-d­rávai vasút —.—, Ferencz­ József vasút —.—, alföldi vasút —.—, északi vasút-----, pesti vagyonkölcsönző részvények 92.—, májusi járadék 74.10—, mag­y­a­r 4%-o­s aranyjára­­dék 84.60—, húsz frankos arany —.—, birodalmi márka 58.57*­,­I­ órakor zárulnak. Osztrák hitelrészvény 292.50, magyar hitelbank 288.50, angol-osztrák bank 116.—, unicbank 114.50, bankegyesület 107.50, osztrák földhitelintézet —tramway —.—, államvasút —.—, lombard —.—, elbavölgyi vasút 208.50, májusi járadék 14.-----, magyar 4%-o­s aranyjáradék 84.50—, SO frankos arany 9.53’/2 Déli tőzsde. A déli tőzsde ne árfolyamot, emelkedő irányzata mellett nagyon kedvező hangulatban nyílt meg. Jegyeznek: Osztrák hitelrészvény 293.50, m­a­­gyar hitelbank 290.—, angol-osztrák bank 116.50, unicbank 114.75, államvasút —­ , lombard —­—, má­jusi járadék 74.10—, magyar 4%-k os aranyjára­dék 84.65—, 20 frankos arany 9.54—, birodalmi márka A hangulat barátságos marad, az üzlet meglehető­sen élénk, főleg a két hitelrészvényben, melyek további emelkedést értek el. A sorompón vasutak szilárdabb árfo­lyamokat jegyeznek és némi vátelkedv is van ; befektetési értékek szilárdak, de változatlanok. Jegyeznek: Osztrák hitelrészvény 294.50, m­a­­gyar hitelbank 291.—, angol-osztrák bank 117.—, unicbank 115.—, bankegyesület 108.25, osztrák földhitel­intézet 211.—, tramway 194.75, államvasút 300.—, lom­bard 126.50, Károly­ Lajos vasút 288.50, északnyugati vasút 203.—, elbavölgyi vasút 208.60, gőzhajózási részvények 529, Lloyd-részvények 637.—, lemberg-czernovitzi vasút —.—, magyar északkeleti vasút 156.50, májusi járadék 74.10—, márcziusi járadék 88.10, osztrák aranyjáradék 92.30—, magyar pa pírjár­ad­é­k 84.65 —, magyar 4%-o­s aranyjáradék 84.55—, magyar 6%- o­s aranyjáradék —.—, 1860-iki sorsjegy —.—, 1864-iki sorsjegy —.—, bécsi községi sorsjegy —.—, tiszai sorsjegy —.—, magyar nyereménykölcsön 113.50, húsz frankos arany 9.53— , birodalmi márka 58.52—. 2 óraiur zAramak: osztrák hitelrészvény 297.—, angol-osztrák bank 117.50, unicbank 115.50, bankegye­sület 108.50, magyar hitelbank 293.25, ál­­lamvr­sut 302.60, Károly­ Lajos vasút 289.60, gíízhajózási részvény 630.—, Lloyd 638.—, északnyugati vasút 204.—, elbavölgyi vasút 209.50, tramway 194.75, lombard 126.75, osztrák papírjáradék 74.30, osztrák aranyjáradék 92.50, magyar 4%-o­s aranyjáradék 84.85—, 1864-iki sorsjegy 172.25, bécsi községi sorsjegy 122.50, huszfrankos arany 9.52*/s, birodalmi márka 58.55—, tiszai sorsjegy —.—. Zárlatkor a következő kötések történtek : Héea, febr. 14. (M­a­g­y­a­r é­r­t­é­k­e­k zárlata). Magyar földtehermentesitési kötvények 96.— Erdélyi föld­­tehermentesitási kötvények 97.—. Magyar földh. zálogle­vél 101.—. Erdélyi vasút 156.50. Magyar keleti vasas 93.—. Magyar nyereménykölcsön 113 25. Szőlöslézsmavált­­sági kötvények 97.25. Magyar aranyjáradék 117.90. Tiszavölgyi sorsjegyek 108.50. Magyar 41 °/o~08 aranyjára­­dék —. Magyar vasúti kölcsön 131.—. Magyar kitsl­­únak 292.50. Alföldi vasút 162.25 Magyar északkeleti vasút 156.50. Keleti vasúti elsőbbségi 88,60. Tiszai vasút 248.—. Magyar leszámítoló és pénzváltóbank 97.—. Kassa-oder­­bergi vasút 139.—. Magyar papirjáradék 84 60. Aafie», febr. 14. (O­s­z­t­r­á­k értékek zárlata.) Osztrák hitelrészvény 298 50. Lombard 127.26. Osztr. arany­­járadék 92.50. Váltó Londonra 120.—. Galicziai vasút 289.75. 1864-üb sorsjegy 172.50. 1860-as sorsjegy 129.—. Osztrák ezüst­ járadék 75.45. Török sorsjegy 22.—. Angol­­osztrák bank 117.50. Arlsmv&sat 303.—. Napoleondor 9.53—­­ Osztrák papirjáradék 74.30. Hitelsorsjegy 175.— Váltó német bankhelyekre 58.50, és kir. arany 5.61. Osz­trák magyar bank 813. Hausse, Esti tőzsde, BéC8 február 14. (Az „Egyetértés“ tudósi­­tójának távirata.) Az esti tőzsde berlini jelentésekre el­­gyengült. — Jegyeznek: osztrák hitelrészvény 295.25, magyar hitelbank 291.50, angol-osz­trák bank 116, unicbank 115, déli vasút 126.25, észak­­nyugati vasút 203, elbavölgyi vasút 209, májusi járadék 74.10, magyar 4% - kos aranyjáradék 84.60. Fél hat óraf cer zárainak: osztrák hitelrészvény 293, magyar hitelbank 290.50, angol-osztrák bank 116.70, unicban­k 115.25, bankegyesület 107.50, tram­way 184, osztrák államvasút 298.50, Károly­ Lajos vasút 288.50, déli vasút 125.25, északnyugati vasút 203, elba­völgyi vasút 208.50, Unsz frankos arany 9.52*/2, birodalmi márka 68.55, májusi járadék 78.10, magyar 4%-kos ar­anyjára­dék 84.10, osztrák földhitelintézet 210. Bécsi, febr. 14. (E­s­t­i zárlat.) Osztrák hitelrészvény 293.—. Magyar hitel­bank 290.50. Déli vasút 125.—. 186- as sorsjegy —. Magyar 6%-os a­ranyj­ára­dé­k —.—. Osztrák papirjáradék 74.05. Galicziai vasút 288.50. Magyar papirjáradék —. Angol-osztrák bank 116.75. Osztrák államvasut 298.50. 1880-as sorsjegy —.—. Magyar nyereménykölcsön —.—. Húsz frankos arany 9­53—. Unió bank —.—. Osztrák aranyjára­­dék 92.30. Magyar 4%-os aranyjáradék 84.35. Lanyha. Utótőzsde: (Kilencz órai zárlat.) osztrák hitelrészvény 292.50 után 291.50. ProminiSator és prolongáczió­s bécsi értéktőzsd­e. BÉCS, febr. 14. (Az „Egyetértés“ tudó­sítójának távirata.) Pracmium­fizist : osztrák hitelrészvény­­ért holnapra 10—12 frt, nyolcz napra 23—25 frt, egy hóra 46—48 frt, osztrák papirjáradék egy hóra 3*/2-4 °/0, magyar 4% - kos aranyjáradék egy hóra 4%— 5 százalék. Prolongáczió : osztrák hitelrészvényért 50 kr de­port egész simán, angol-osztrák bank simán, unióbankért­­ 15—30 kr, magyar 4%-k­o­s aranyjára­­d­é­k­é­r­t 20 kr. Bécsi Kab­onarózsa«. BeC", febr. 14. (Az „Egyetértés“ tudósító­jának távirata.) A müncheni nagy bukások, melyek által itt is sokan károsodtak, igen nyomasztólag hatottak a mai tőzsdére. Az irány, New­ York jelentékenyen redukált jegyzései folytán jóval lanyhábbá vált. Búiza tavaszra 12.32 frtig csökkent s igy valamint 12.35 frton köttetett. Minden más siz­ertelen volt és névleg jegyeztetik : Búza őszre 11.35—11.38 frt, rozs tavaszra 9.50—9.60 frt, zab tavaszra 8.45—8.47*/2 frt, őszre 7.50 frt, tengeri május— juniusra 7.60—7.65 frt. Szesz változatlan lanyha. — Kész gabnaáru 32.75 forint. Hivatalosa­n­ jegyeztetett: Búza tavaszra 12.32 — 12.35—frt, őszre 11.40—11.42 frt, tengeri május—júniusra 7.55—7.57—, kész áru 7.85—7.90, zab tavaszra 8.35 —8.40, őszre 7.35—7.40 frt, kereskedelmi áru 8.25—8.35, rozs ma­gyar 9.40—9.75, tavaszra 9.50—9­55 frt, őszre 8.90—9.— forint. Délután zárulnak : Búza tavaszra 12.32—12.34 frt, őszre 11.42—12.45 frt, zab tavaszra 8.35—8.37 frt, tengeri május—júniusra 7,57% frt pénz és áru. h­űk­erül ertékieznie. Trieszt, febr. 14. (Az „Egyetértés“ tudósí­tójának távirata.) Értékpapírok emelkedők. Váltók és va­luták változatlanok. — Váltó Londonra 120.25, olasz piaczokra 45.25, busz frankos arany 9.53, májusi járadék 74.25, magyar 4%-k­or s­­ran­járadék 88, osztrák hitelrészvény 296, Lloyd 642, olasz jára­dék «4.25, olasz bankjegyek 45.25, birodalmi márka 58.65. Berlin, febr. 14. (Az „Egyetértés“ tudósítójá­nak távirata.) Eleintén nagyon tartózkodó, de szilárd. Dél­­németországi fizetésképtelenségek nyomást gyakoroltak a hangulatra. Az üzérkedés tartózkodó, mert a párisi likvi­­dácziót akarja bevárni, később további szilárd bécsi je­lentésekre élénkebb, az árfolyamok emelkedők. Belföldi vasutak szilárdak. Zárlat alacsonyabb londoni árfolya­mokra gyengébb. Osztrák hitelrészvény 515, államvast 514, galicziai 123.50, lombard 217.50, román járad­k 100.75, 1880-ki orosz kölcsön 70.37'/,, második keleti köl­csön 57.50, harmadik 57.37'/s, olasz 85.37'/,. dék —Berlin, febr. 14. (U­t­ó­t­ő­z­s­d­e.) Osztrák papírjára . Ezüst-járadék —, —, Magyar 4%-os arany, járadék —.—, Magyar államkötvény — Osztrák hitelrészvény 618.50. Osztrák államvasut 513.—. Károly­ Lajos vasút 123.75. Román vasúti részvény —. Orosz bankjegyek 207.­—. Osztrák 5%-os papirjáradák — Magyar 6%-os aranyj­árad­ék —.—. Magyar p s­ .­pirjáradék —.—. 5%-os keleti vasúti köt v. —.—. Magyar hitelbank —.—. Déli vasút 217.—. K­a­s­s­a-o­den­bergi vasút —.—, Váltó Béesra —, Valettelen, Frankfurt, febr. 14. (Az „Egyetértés“ tudó­­sitéjának távirati.) Élénktelen­ járadékok többnyire ma­gasabbak, mellékértékek elhanyagolva. Osztrák hitelrész­­vény 257.76, államvasút 268.50, galicziai 248, váltó Bácsra 170.90, Londonra 20.48, Párisra 81.15, lombard 108, észak­nyugati vasút 176, el­b a völgyi vasút 184. IP’raiíafcfiS­t» febr. 14 -Esti zárlat.) Papirjár, 62 62 Osztrák aranyjáradék 78 88 Osztrák h­alrászvény 255 62 Osztrák áll­am­ vasútrész­­vény 255—. Déli vasút­­részvény 106.62. Magyar galicziai vasút —.—. Váltóár Bénára —.—. »7. osztrák papirjáradák-------. Ezüstjáradék 64.12­6% magyar aranyjáradék —.—. Osztrák bankrész­vény —.—. Galicziai 246.50. Erzsébet nyugati vasút —— Tiszavölgyi vasút elsőbb». —.—. Magyar papirjár. •— — 4V»% fu­ldhitelzáloglázér —.— Lanyha. Pária, febr. 14. (Az „Egyetértés“ tudó­­sítójának távirata ) Három százalékos járadék 82­22, tör­­leszthatő járadék 81 92, ötszázalékos évjáradék olasz 84.10, ottomán bank 682, Szueer részvények 114 20, 2045, osztrák államvasut 628, lombard 268, török kölcsön 11­0 *, egyiptomi 322.50, spanyol 251s/.6, osztrák tartományi bank 430, alpesi bányatársaság 127.50, Banque d’Escompte 550, Üzlettelen. London, febr. 14. (Megnyitás.) Conzol 100% 6, lombard —.— osztrák aranyjáradék —.—­ New­ York, febr. 13. (Kabelsürgöny), Váltó Berlinre 400 márka után (60 napi látra) 94%. — Váltó Londonra 4­84­­­. — Ötszázalékos tőkésített kölcsön 102%. —■ Ek­e­­vasút 39­%.­­­ Váltó Párisra 6,17­%. — NégysB/Vnd­ék a­­tőké eített kölcsön 118%, Külföldi értékőzsilén Ts­if J MíilföldS­ámtdndék. Páris, febr. 14. Búza lanyha. Liszt tartás. Olaj és szesz csendes. Időjárás: nedves. New-York, febr. 13. (Kabelsürgöny.) Gyapot New- Yorkban 15%, gyapot New-Urleanaban 11­%.«— Petro­leum New-Yorkban 7%, petroleum Filadalfiában 7­%. Liszt 5.10. Piros téli b­u » a helyben 135.75, 1(12.30 100 kilokint.), februárra 135.50 (= 13.26 frt), márcziusra 137— (= 12.42 frt), áprilisra 139­% (=12.61 frt.) — Ten­geri 67. — Czukor (Fair refining Muscovados) 7.— H­i­é­­k­á­v­é 9­%. — Zsír (Wilcox) 1907. — G­a­b­o­n­a f­n­v­a­r­­d­i­s imperial­­ quar­terkint Észak - Amerikák éi az angol kikötőkbe és az ezekkel egy magasságon fekvő konti­nentális kikötőkbe .— (­ 1.08— frt 100 kilokint). — Za sir (Fairbank) 118/.e. — Napi felhozatal gyapotból 16.000 bál. . . . *> 4 föntebb; árfolyamok *z illatő helyi szokványok széria kásepénzben, médiára vagy ultiméra ártemUSk, a azerint 8 me­ll­ék­el Mtas is készpénzre vagy médiára HletSleff uUImára értendő. 4 árfolyamok K-val, a m­ediora-árfolyamok M-meL as ultimo árfolyam* v U^val vannak megfelöl­e. Magától értetődik, ho­l a hoz meg a traant­lá-költségek, továbbá » wedlá 'és alliWé-<10.t­“­­raokhoz azonkívül még a mindenkori budapueti prolougáczié­,étele* % jegyemertek!“ 8 “ ® ékek * bud“PO'"‘ t««éfa 6»4 *»’ 'ff1:?"8, ’*'­ **ygoo ?nVoa,iayofcbaa to ukéaw •*■’*­ 9“^* Sovifceí! vám Németországba 100 2:10 búzáért, rossárt és í 1 «*'■*»• l­oíMrt **;» suárka. Bayiteli vám a rivájoeba töu krá »abteáí»* * $JS in»>, Uaztért 1 frank 3 -*“"'***?' ; .. . átszámítási árfolyam a német piacinkra íOO máris yíst* 5» Sí tl'hf* W **** M 50 ke. a»e<e>*ao, )«u jj zárlati*) | || j}ít február 14-én, 33§ | H rU ..................................... . | ■ ^ ~­~ »'fírUsztée! «»járadék ....... 1 • Immseard............................................... . . M 267-^ l*3-»­ “• _ Magyar aranyjiradék ................................. V ■ „j­„ _ Magyar m­U kolorin......................... .2 278 - 1.« S 3 — ti.il Bécsi Dato büiaít . .«••••• e • « SL „7?”*” • •6 °/o*o» óvtára dék U 114.«=« _ :­­""i Osztíik államvasa*............................. • M 628 — 297.05 0 47 •Osztrák földhitel..................... » • . . TM~ oíittpák aranyjáradék . * «<*•»*•* M ~ ■ Magyar jelzálog- bank . .»••••• 0 K MpgfftP 4*/* &?&nytárs­ dék •>•••• ti —e—­ Atoi6Mltá«i drfolyft» .»•••. *<*><••• «^-50 B ® f 8 S fi« Qttstrftk papfejára dék. . . „ a , « • 6 v € 3.~ V 3*7 B 4* 0 58 Osztrák ézö«tjáradék . »..............« * ^ 64 80 tft.Si • * Mag­yar 4 °,o aranyjáradék ....... 72.70 *513 f 0.59 Magyar államkötvény ......... ír —* Oszták hitelrész­vény..........................................516.*/a 294.05 *5“ S 6^5 Casterák iV&mv&sui « . . , a . . . e ~ 514 — 300.57 £ 1­47 <Ö&0021*i vnetti ^ 124.— 290.01 + 116 *Bon­ániai........................ 62.1/4 —.­­Oícaa p&pirpénz « * 2*6 aö 1S0.18 — 052 Osztrák 6*/o papirjáradék . . 76.1/o 88.72 - 0 81 lítg­yar 6% aranyjáradék ........ 100.71 H7.88 - Ü.12 Magyar papírjáradék £ 72.­­ 84.40 — Kel. ira»ü.t elssebba. kot». ...... e “­­Kanyar hitelréBisTény 514 ~ 296.57 £ 11 lí Déli vasút................................. J. 217.— 126.73 h 232 Eas»a oderbergl Yfisut. . .....................................gggr) 140.32 f. 0 36 Váltó Bécsb­e ............ 16q 85 63.51 — 0 < 7 kSioaSa H. k.ib................................. _ .... . Atm**mUÁ»t Árfolyam ..... * wTM 5«.56 Frukfift stplHánd<k . . ........................................K #2 81 7362 f­fi 92 . Osztrák »ranglírzdák.....................................K . 18 0.8 Í 2.28 ? 0,80 Osztrák hltfikr és a vény................................. 168.•/* ‘894­9«­­. 4,8n Ostrik ill.KT.net . . . ............................0 258.*/, 302.70 5- 4.97 Déli ...út ..................................................... 108.»­, 127 C8 + 1.91 T*”aS •■••.....*» 131.*­, 163,7Ä I 1.47 öS“*. «»"V.ptíjí-r.díÉ::::::: E- % %% f g-s; .............................-I m'l 76.99 y 0.72 S«^Ik hfíí 8/#.................: • ü 100.62 117.89 y~ 014 Ä " í:I ss.t s*-ss | |« Erzsébet nyugoti !»«8«4..................... ~ ,-a* * |" Tiazaut vasat elit Óbba..............................J5 ^ *07 30 t ° Aj ftMa&Ti«:..... • * j*­;/. TM > ö.« ÁiSEánUÉ»! tes­síTESB J3 » - 04a Külföldi mtfamu s i| pl íárlata«) j || |4f február 14“ásie w­á-| 5 R­g­g Pirit. SSw ®» folyó hóra ....................................... 10-1/* 1437 — ö.12 „ márcziusra ..........­­"‘V — .0.12 „ márcziustól 4 hóra ....... *4.30 o*14 „ májustól 4 hóra 0.09 Máliszt 9 márkás folyó hóra ...... ^­­ ^ ^ ö.2á „ márcüiusra .......... •” 18.82 — (j.l? „ márcaiustól 4 hór* ....... ^ 1882 =­­o 1 ?) „ m*juslól 4 hóra £**3.4 18.11 — 0.2Í fííAf folyó hóra...................................... 83 4) ~ o,4‘7 ». márcziusfa : 71.— 33,73 — 0,33 ,, májustól 4 hóra ^-Va 34.44 o.ig „ utolsó 4 hóra....................... 78 ia S4.91 0.36 folyó hóra...................................... 50 * 2 *9.24 — o.lS „ márcziusra c é ßz.Va 2975 — o.lü május—júniusra —.­­.. májustól 4 hóra 31.17 — 025 »sállUásft díj ; Budapestről................. tM 8.8« „ , Bécsbol.......................... 8­70 Berlin, Ktas» április-májusz*............................ *».»­, 52­91 _ „ június—Juliusr...........................• 322— S2 99 KU78 fie yber......................................... 17­.- 10.­­ _ 7,­7 „ februárra. . ................................... 170>.. Mi u­ta „ április-májusra .............................. 167.*/, 9.80 « 7.*r» „ május-juniusra ........ tas... 9,7« + ax* IX uh április—májusra.............139.»/* 8.15 í Ä „ május—júniusra ........ 140 sm T !;Vfe belyben ..................................... . SSAJ 82.70 í „ április-májusra.............................. 55 60 32 54 „na „ május-juniusra ........ sg._ 3s,7e * Uzes» helybe............................... 47 „ »7­50 " 1­f 6 » f­ebr."ár Brtrczlawa.......................... «40 T ““ „ április—májusra................ 4,^() aSj,5 á 0,11 s, juuina—Juilasra...................... . ~*-~ áéBÁi 10081 dí­j : BudapetiSS ..... 3 ^­4- 0­06 íj sj BácsbSS .... . $’34 2.88 Stettin, S­ ffljza április—májusra SS*.­1^ 3296 — 0.09 „ május junlusr*..­­..........................ieSJl ‘/« sa96 — O.nd USiJtSS februárra —. — ,­­„ április — májusra ....................... . 165 4/3 ü66 ~~ ü 63 „ május-juniusra 164,— 9,19 * ■ „ Ol&f februárra Só 50 82.47 0.2) „ április—májusra 56.70 8168 Én­KtesaE hely­ben . . .......................... . , — „ februárra......................................... 46.47 *7.18 «. 6,4 fa­ „ április—májusra ........ 48.50 18.„7 » 0,ütí „ junius—Juliusra 49.60 «302 0.15 Hej cae április májusra......................• I ÜSS. I U.6» I ei4110á»l díj » m­urpulill . .... á.üí íuat >, „ BáesbS!...................... 3.VS­S.«f. K­S­I 0 b Masa márcziusra ......................... . . 22.75 i».Si _ „ májusra ........... *8.10 IS.S2 — o**S­B#*S márcziusz*..................... 16.90 9.89 . 6­ og „ májusra............................. S6.75 9.80 - 0 C3 Oldj helyben. ............................. 30.20 HR.8S _ „ májusra ....................................... 2».- SS.83 „ exállitási dí i: Bud­apestről.... 5.95­5«. Amitirdan. Bnaa márosiusra ....... . . 31«. .­ tSOl _ o re „ májusra..................... 306,— 1253 „ 025 «*«9 márcaiusra ....... . . 195 — a r. , u„„ 44.”. ................................................. 9.0.1 ... februárra . . . i ...................... ____ „ mározlusra....................................... _ j, áprilisra 13ép«se mározlusra.................................. ’* „ májúsra ............................................

Next