Egyetértés, 1882. március (16. évfolyam, 60-89. szám)

1882-03-20 / 79. szám

int pedig azért, hogy erős szláv védőfalat képezzenek Albánia harczias törzsei ellen. A Krivosjéban még mindig háborgatják kato­náinkat a felkelők, de eredménytelenül. Azt a tíz felkelőt, kiket Ubli bevételénél elfogtak, a R­sano­­b­in veszteglő „Albrecht“ nevű pánczélhajón tartják fogságban. Köztük van az ublibeliek fő­nöke is. A hajóparan­csnok Maufriehm­ meg­kérdezte tőle, miért nem használta fel befolyását s miért nem bírta rá az ublibelieket, hogy hívei maradjanak Ausztria Magyarországnak. A főnök azt válaszolta, hogy befolyása megszűnt azon a napon, melyen Evans sterlingjeivel Ubliba érkezett­ s azokat szétosz­totta. A „Narodni Liszt“ azt is hogy a krívosjebetiek veresége nagyon jelenti, elked­­vellenn­é a herczegóczokat. A Stokcz mellett levő falvak lakosai közül már sokan vissza­ér­tek otthonaikba. Azt hiszik, hogy még e hó­nap­ban végezni fognak a h­e­r­­es­egóezokkal is. J­ovanovics most m­ár minden figyelmét h­erczegovinára fordítja. Lömböffi, márcz. 19. A helytartóság a poli­tikai vizsgálat alkalmával kiderült tények miatt fölvassi&ta a h­u i 1­i­c­z­k­a­i község­­tanácsot. Serin, márcz. 19. (Az „Egye­tér­­t* ti“ tudósítójának távirata.) Az idevaló orosz körök politikai fontosságot tulajdoní­tanak s­ma tervnek, mely szerint a czárné két hónapot fog tölteni a dán udvarnál. Azt hiszik, hogy az augusztus vagy szép tH.aber hóra tervezett czári koronázás előtt Oroszországban oly események fognak vég­­bemenni, melyek az orosz birodalom bel­ügyi helyzetét végkép tisztázni fogják, még pedig az' abszolutisztikus hatalom szellemé­ben .'"A­­zár jónak látja, hogy családját tá­vol tartsa ez eseményektől. Páris, márcz. 19. (Az „Egyet­ér­­t­é­s“ tudósítójának ko­mmün-forradalom távirata.) .Tegnap a emlékére több he­lyen lakomát rendeztek. A legjelen­tősebb az volt, melyet a forradalmi központi bizottság rendezett s elnöke D­u­d­e­s kom­mün-korabeli melynek tábor­uk volt A lakomán 800 ember vett részt. I­­ í­c­h­e­l Lujza egyik bankettről a másikra vb-tett s mindenütt beszélt. A Montpensier­­utczában tartott lakomán a jelenvol­tak kijelentették, hogy szolidárisak az orosz nihilistákkal s a kiutasított Lavro­­v­o­t diszelnöknek választották meg. A rend­őrség sehol sem lépett közbe. A kom­mün vezérszereplők : Rochefort, Humbert, Lissagaray távol tartották magukat. Páris, márcz. 19. (Az „Egyetértés“ tudósítójának távirata.) Mint Konstantinápolyból illetékes helyről jelentik, a megszállását a porta eddigelé­g óia hozta »sóba, de a bécsi kabinet sem kezdett e tárgyban eszmecserét. Bukarest, márcz. 19. (Az „Egyet­é­rté­s“ tudósítójának távirata ) H­o­y­o­s gróf, az újonnan kinevezett külügyi osz­­ályfőnök holnap reggel Budapesten ke­resztül Bécsbe utazik. Hogy ki lesz utódja, azt hivatalosan még nem tudják. Kívána­tos volna, hogy a magyar kormány egész befolyásával azon legyen, hogy Bukarestbe olyan követet küldjenek, ki a viszonyokat tel­jes ü ismeri s tudja, hogy Romániában s­pe­c­z­i­á­l­i­s m­agya­r é­r­d­e­k­e­k is v­a­n­n­a­k s ez ország határin belül két­százez­e­r magyar állampolgár él. Kívá­natos az is, hogy H­o­y­o­s gróf utódját azonnal kinevezzék s az ügyek vezetését 14 ne bízzák Salczberg báró követsé­ge tanácsosra, ki Magyarországot és a ma­gyar érdekeket nem akarja ismerni. Bukarest, márcz. 19. (Az „Egyéb é­rz­é­s“ tudósítójának távirata.) Az idevaló követségnek ezek a jelöltjei: Wr­ed­e her­­czeg, az osztrák-magyar monarchia görög­­országi követe, Dubszky gróf volt kon­stantinápolyi ügyvivő, továbbá Mayer udvari tanácsos és Kevenhüller gróf, a belgrádi követ. Legtöbb kilátása van ezek közül Wrede herczegnek, H­o­y­o­s gróf sógorának, Pétervár, márcz. 19. (Az értés­ tudósítójának távirata) „Egyet­A „Go­­losz“ ma visszavonja Wolken­stein ellen emelt vádjait, melyek szerint ez utóbbi Bismarcktól vett volna uta­sításokat. Pétervár, márcz. 18 (Éjjel.) A téli Livádia-szinházban ma este 9 órakor elő­adás közben tűz ütött ki. Hír szerint em­berélet nincs veszélyeztetve. További kime­rítőbb tudósítások még hiányzanak. Pétervár, márcz. 19. A téli Livad­ia szik­ház egészen leégett. Emberélet nem veszett el. Konstantinápoly, márcz. 19. (Az „Egyet­érté­s“ tudósítójának távirata.) Illetékes kö­rökben határozottan kétségbe vonják am­a hit­valóságát, hogy a szultán látogatást fog tenni az európai udvaroknál. Kopenhága, márcz. 19. (Az „Egyetér­tés“ tudósítójának távirata.) Az orosz császár­nének május végén itt találkozása lesz a w &l­lesi és edinburghi hörcsögökkel s esek­nek nejeivel. 12 órakor zárulnak: osztrák hitelrészvény 310.40, s'a gy­a­r hitel.bank 307.50, angol-osztrák bank 123, autóbank 120.50, bankegyesü­lt 113.50, osztrák ál­­lamvasut 304.60, Károly Lajos-vasút 295,­­lombard 145.50, tramway 210, elbavölgyi vasút 219, májusi járadék 74.85, magyar 4%-k­oi aranyjáradék 86.90, húsz frankos arany 9.54, birodalmi márka 68.821/., t­i­­szai sorsjegy 109.90, bécsi községi sorsjegy 125.90. Newyork, m­árcz. 18. (Kabelsü­rgöny.) Petroleum Newyorkban 7%, Philadelphiában 7­/4. — Liszt 4.90. — Piros téli búza helyen 138, márcziusra 137'/,, áprilisra 139'/4, májusra 139.— Gabona fuvardij imperial-queurter­­kint r.szak Amerikából az angol kikötökbe és az ezekkel egy magasságon fekvő kontinentális kikötökbe *23/4. KÖ2ÖA2DASM. iivlialoh PÉCS, márcz. 19. (Az „Egyetértés“ tudósitójá­na­k távirata.) Szabonatőzsde: A mai vasárnapi ga­bonatőzsde üzlettelan volt. Búza üstre 10.0?1­, írtjával köttetett. Misiden egyébben a tegnapi árfolyamok névleg ma is érvényesek. BéC8, m­árc­­­ius 19. (Az „Egyetértés“ tudósí­tójának távirata). Ér­téktőzsde: A mai vasárnapi tőzsdén a magatartás ugyan szilárd volt, de az árfolya­mok nem értek el jelentékenyebb emelkedést. Csak tram­way részvényekben volt élénkebb a forgalom emelkedő árfolyam­okon. A kikészítési ipar: A hazai kikészítési ipar meg­alkotása érdekében dr. Kemény Gábor ke­reskedelmi miniszter által egybehívott s­z­a­k­­értő-enquéte tegnap este dr. M­a­tt­e­­k­o­v­i­c­s Sándor államtitkár elnöklete alatt til­totta­ meg z­á­r­ü­l­é­s­é­t. A kereskedelmi mi­nisztérium részéről jelen voltak még Schuse­­rer Gyula és Her­ich Károly osztálytanácso­sok, Mihalovics miniszteri titkár és dr Bal­l­a­i segédfogalmazó; szakértők gyanánt pedig Fü­rst Jakab, Goldberger Jakab, Mud­­r o­a­y Soma, Müller Vilmos, Fóliák Mór, Posner Károly Eajos, Ráth Károly, Weisz Adolf, gr. Zieh­y Jenő és F­e 1­m­a­y­e­r István Székesfehérvárról. Matlekovics elnök államtitkár összefog­lalja az első tanácskozás alkalmával érvényesült nézeteket annyiban, hogy magyar kikészítési gyárak csak a kormány hathatós támogatása mellett létesülhetnek és hogy ha egyszer a kez­det meg van téve, a többi iparok önként fognak a vállalathoz fűződni s mellette tovább fejlődni. Közli, hogy azóta két írásbeli értesítés érkezett be és pedig egy a kassai kereskedelmi kamarától, mely szerint L­i­p­t­ó S­ss­ent-M­ik­l­ó­s városa késznek nyilatkozik egy esetleg ott lete­lepülő gyárnak a szükséges földet, valamint egy 30 lóerejű viz­eret rendelkezésé­e bocsátani.­­ Az államtitkár hozzáadja e közleményéhez, mi­szerint várható, hogy komoly vállalkozóknak még más városok is szívesen készek lesznek tá­mogatást nyújtani.­­ Elnöknek továbbá még az az ajánlat is tétetett, hogy a kérdéses ügyben külföldi, kiváltképen angol tőkepénzeseket is ak­nak­ba­ kellene vonni. Áttérve azon kérdés megvitatására, hogy mely konkrét lépések által lehetne m­­a gyár­készítési telepek létesíté­sét leghamarább elérni, mindenekelőtt kiemeltetett, hogy e czél megvalósítására bizo­nyára külföldi erők bevonása volna a leg­­alkal­masabb eszköz, a­mire azonban a sajtó és a konzulátusok útján való agitáczió — bármennyire óhaj­lan­dó volna is — nem lesz elegendő. Kül­földön már régóta kedvezően vannak ez eszme iránt hangolva, mindazonáltal csak most, midőn a törvényhozás, kormány és társadalom tény­leges támogatást akarnak adni, volna in­dokolt, kiváltképen belga és németor­szági iparosokat és tőkepénzeseket felszólítani az iránt, hogy az ügyet karolják fel, felvilágosít­ván és megnyugtatván őket egyúttal a felől ,­ hogy nemzetiségük Magyarországon ép ínséggel nincs veszélyeztetve, és hogy működésüket itt örömest látnák. — Egy vagy több e czélból külföldre küldendő egyén tapintatos eljárása bizonyár­a, kedvező eredményt biztosíthatna eb­bőli törekvéseinknek. Az jn kifogás, mintha a külföldiek nem éreznék magukat nálunk kényelmesen, s hogy nevezetesen gyermekeiknek magyar iskolákon való neveltetése, s a nagy adóteher nyomasztó­nak tűnik fel előttük: határozottan alap­t­a­l­a­n­n­a­k nyilváníttatott, utalással arra a körülményre, hogy Magyarországon már számos külföldi telepedett—i­­s igen jól érzi magát ko­­runkben. — Az is kétségtelen, hogy klimatikus és társadalmi viszonyaink csak vonzólag hathat­nak a külföldiekre, minélfogva az értekezlet né­hány tagjának nézete szerint minél előbb egy telepítési törvényt kellene alkotni, mely elősegítse a külföldieknek Magyarországon való m­egbonosodhatását. Az enquéte egyik tagja úgy vélekedik, hogy egy a szövőipar minden ágára, u. m. fonásra, szövésre, fehérítésre és kikészítésre ki­terjedő és legalább tíz millió fo­rint alaptőkével bíró telepet kellene hazánkban létesíteni. — Ha az állam ezen ös­­­szeg felét teljes biztosíték mellett előlegezné, a másik öt milliót meg lehetne szerezni külföldön s a vállalat kétségtelenül fel is virágzanak. Egy másik értekezleti tag azt látná legszí­vesebben, ha a kikészítési telepek Magyarorszá­gon a már fennálló kéknyomó gyárakhoz támasz­kodva állíttatnának fel, a­mi a kormány hathatós támogatásával könnyen keresztülvi­hető is volna. Ha a kormány azonban nem tudná is magát nagyobb áldozatra elszán­ni, mindazonáltal gyártási ágak, alkalmas telkek és építőanyagok átengedése, szállítási kedvezmények s más, a törvényesen biztosított adómentességen túlmenő előnyök engedélyezése által hath­a­­tó­sen befolyhatna a czél megvalósí­tá­sára. Egy harmadik szakértő abban látná a leg­helyesebb kezdeményezést, ha az állam, mely sok molinost fogyaszt, saját szükséglete fedezé­sére fonodát és szövőtelepet állítana. Meglehetősen eltérően nyilvánultak a néze­tek azon kérdés tekintetében, hogy egy a szö­vőipar minden ágaira kiterjedő vagy csak egy a kikészítésre szorítkozó gyártelepet kellene a előbb létesíteni. Egy tisztán kikósarlésre dolgozó telep fel­állításának támogatásául kiemeltetétt, hogy az appretura maga 68% ot képvisel a gyártmány értékében, míg a fonásra csal 10, a szövésre pedig 15% esik, minél fogva relatíve a legjövedelmezőbbnek mutatkoznék, ha a vál­lalkozás csak a kikészítésre indulna meg. Ez ellen megjegyeztetett, hogy az appreturá­nak a fonáshoz és szövéshez kell támasz­kodnia, miután különben nyomasztó függési viszonyokba jutna és elszigetelt ipar gyanánt tarthatían volna. Ennélfogva a gyártelepek ös­­­szes gazdasági nexusát egyszerre kellene meg­alkotni, a­minek még m­a jó oldala is meg­volna , hogy egy­szer­ mindenkorra minden akadályt el lehetne távolítani. — Kiváltké­pen a legutóbbi időben mndenütt azon meggyőződés nyert tért, hogy az állam nagy fogyasztását egészen saját ipara út­ján fedezi, a­mennyiben az utóbbi egyáltalában produkczióképes, minélfogva a hazai ipar jelen­legi népszerűsége mellett előrelátható, hogy az állam és a társadalom szíves készséggel karolná­nak fel egy újabb szövőipart. Matlekovics elnök államtitkár össze­foglalja a kifejtett vé­lményeket, melyek szerint néhányan külföldi tőkepénzesek és iparosok megnyerését javasolják, mások pedig a hazai tőkét kívánják felszólíttatni, hogy minél inten­zívebb mérvben vegyen részt ez iparágak meg­alkotásában, minden érdekelt részéről azonban azon meggyőződés nyert kifejezést, hogy az állami segélyezés — kiváltképen kezdetben — mindenképen elkeriletlenül szükséges. — Ez irányban meg kell jegyeznie, hogy a­­­z a fn­ve­n­c­z­i­ó, vagy kamatgaranczia, vagy pedig egy hosszú időre adan­dó és csak lassankint törlesz­tendő kö­lcsön alakjában nyúj­tandó állami segélyezéssel je­lentékeny aggályok állanak szem­közt, miután ezen elv ellen, tudományos, ál­­lampolitikai , valamint államgazdászati állás­pontról sok kifogást lehet emelni, más­részt azonban a kormánynak újból és min­dig hangsúlyoznia kell, hogy a törvényes adó­mentességen és az illető városok és községek várható részvétén, valamint az előrelátható fo­gyasztáson kívül — saját hatáskörében minden tőle kitelhető eszközzel kész az ügy előmozdítá­sához hozzájárulni. — Az eszmecsere lefolyásá­ból továbbá kiderült, hogy a külföld részé­ről folyton szembetűnőbb hajlam mutatko­zik a jelzett kedvezmények igénybevételére a a magyar ipar még meglévő hézagait kéri előbb kitölteni. Különösen Németországon minden oldalról konstatálva van a túltermelés úgy, hogy a német piac a teljesen elértéktelene­dett és a német gyárosok egyes gyártmányaikat még nyomott árakon is kénytelenek más országok­nak átengedni. Az osztrák magyar monarchiába a német termelésnek csak 10 százaléka kerül s természetes, hogy a német ipar, mely két és fél­szer annyit termel, mint a­mennyit a német fo­gyasztás megkíván, bárhova szívesen elmegy, csak­hogy fogyasztási területet szerezhessen magának. A német ipar a 14 frtos appr­eturvám behozatala óta is tényleg folytatta a behozatalt monarchiánkba, a­mit bizonyára nem tehetett volna meg, ha nem látott volna ezen üzleteiből appreturvám­ da­czára is hasznot. A kikészítési forgalom kedvez­ményének megszűntével tehát a monarchia appretur-telepeinek biztos alap van adva s szóló azon nyilvánított nézettel szem­ben, hogy a hiányzó szövő i &r, nevezetesen pe­dig az appretura egyáltalában, az állami gyárak által hozandó létre, hallani óhajtja, hogy mily számú nyomható hengergéppel kell egy ily gyárnak berendezve lennie arra, hogy a magyar fo­gyasztást csak félig-meddig is fedezhesse? Ezután kiemeltetett, hogy nevezetesen nyomtatott parautkalmok tekintetében Magyarország sokkal többet fogyaszt, mint Ausztria és hogyha azonnal valami készet aka­runk alkotni, a gyárnak cs­ak a megjelölt czifc­­feekben évenkint legalább 500.000 véget kell gyártania, a­mire kereken 1.700.000 frtnyi mini­málta beruházás mutatkozik szükségesnek. Matlekovics államtitkár a fellebbiek után bezárja az ülést, s a kormány nevében kö­szönetet mondva a megjelentek szives készsé­géért, kijelenti, hogy fenntartja magának, misze­rint az ügy esetleges továbbfejlődésével újból igénybe vehesse az értekezlet szives közremű­ködését. 10. A katonai hatóságnál is, a megbízható­­ságról és szállítási képességről szóló igazolvá­nyok bizalmas közleményeknek fognak tekin­tetni és azok a pályázati tárgyalás befejeztével a tárgyiratoknál visszatartatván, tartalmuk semmi szín alatt semminemű féllel nem közölhető. 11. A 4-ik pontban említett kérvényekhez, felek által, a kiállítandó igazolványra j szüksé­ges bélyeg, mindenkor melléklendő. 12. Ha ugyanazon vállalkozó, kinek meg­bízhatóságáról és szállítási képességéről valamely katonai hatósághoz igazolvány érkezett, azon időben más katonai kincstári ajánlati ugyan­vál­lalatban is részt venni óhajt, a most említett ka­tonai hatóság, a fél kérelmére az igazolvány ere­deti példányát, egy másolatnak visszatartása, mel­leit, azon másik katonai hatóságnak hivatalból megküldendő Megjegyeztetik azonban, hogy ezen igazolványok csak két héig bírnak latál­lyal, ezen időtartamnál régibb igazolványok tehát a katonai hatóság által nem to­vábbíttatnak. Midőn ezt — a czímmel — közölném, egy­úttal tudomására juttatom, hogy az itt leírt eljá­rás folyó évi május 1 tól kezdve lép érvénybe, és felkérem, hogy azt területén a legtágasabb körben közzétevén, a 9. pontban körülírt „Ér­tesítő könyvnek“ helyes és minden tekintetben megbízható összeállítása iránt a szükséges intéz­kedést, hazai kereskedőink és iparosaink ille­tőleg termelőink kedjék. érdekében, megtenni szives­ Vegyes közlemények * Vízátereszek kibővítése, a déli vaspálya társulat pályáján több helyen a vízátereszek oly keskenyek, hogy esőzések alkalmával a vizet a közel fekvő földekre szorítják és ezáltal kárt okoznak. Ennek következtében Pest megye több községe az átereszek kibővítését kérelmezte. A­ tárgyalások ez ügyben a vaspálya társaság és az érdekelt községek közt már befejeztetvén, Pest­megye alispánja az erre vonatkozó nyilatkozatok és észrevételek beérkezése után azokat egy rend­kívüli közigazgatási bizottsági ülés elé fogja ter­jeszteni, mely ülés az ügy fölött határozni fog. Sz lá­tások a katonai kincstár részére. A­­ önmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi ui. kir. uiiin.­*.ter a következő leiratot intézte vala­mennyi kereskedelmi ás iparkamarához és vala­mennyi gazdasági egyletig : A katonai kincstár részére és a közrendő aaállításokra vállalkozók megbisshatóságát és szállítási képességét tanúsító igazolványok kiá­l­litására nézve a cs. és kir. hadügyminiszter úr­ral egyetértőleg, a következő eljárást állapi­tom meg: 1. Mindazon czégek és üzlet emberek, kik a katonai kincstár részére eszköszendő és nyil­­vánosan tárgyalndó szállítási vagy albérleti üz­letben, vagy pedig építkezési munkálatban mint v­állal­kozók részt venni kívánnak, tartoznak az esetben, ha a tárgyalást vezető katonai hatóság őket nem ismeri, megbízhatóságukat és szállítási képességüket tanúsító igazolványt bemutatni. 2. Ezen igazolványokat bejegyzett czégekre nézve azon kereskedelmi és iparkamarák állítják ki, melyeknek területén az illető ezég létezik. Oly üzlet­emberekre nézve pedig, kik eséggel nem bírnak, az igazolványokat az illető gazda­sági egyletek állítják ki, és pedig az illető szö­vetkezetek vagy községi elöljáróságoktól nyert lelkiismeretes értesülés alapján. 3. Ilynemű igazolvá­syek jövőre nézve nem a feleknek lesznek kiadandók, hanem mint hi­vatalos jellegű okmányok, közvetlenül az árlej­tést vagy pályázati tárgyalást vezető katonai hatósághoz küldendők. 4. Az érdekelt felek a megbízhatóságukat és szállítási képességüket tanúsító igazolványok elnyerhetése czéljából kötelesek az illető keres­­kedelmi és iparkamarához, illetőleg az illetékes gazdasági egylethez ideje korán kérvényt nyúj­tani be­, melyben vezeték és keresztes­­ük, üz­letáguk és lakhelyük, a tárgyalást vezető kato­nai hatóság, a nyilvános tárgyalás napja, nem ­különben a szállítás vagy b ztosítás tárgyának mennyisége és minősége ismenisen kiteendő. 5. A kereskedelmi és iparkamarák, illető­leg a gazdasági egyletek az ilyen kérvények alapján, a felek részére végzést állítanak ki, melyben arról értesítendők, hogy a megbízható­ságukat és szállítási képességüket tanúsító iga­zolvány hivatalos úton, a mindenkor megneve­zendő katonai hatósághoz fog küldetni, és hogy ezen végzés egyelőre ajánlatukhoz csatolandó­k. A falak, a kereskedelmi és iparkamarák, valamint a gazdasági egyletek kötelességévé té­tetik, az igazolvány elnyerése iránti kérvényt oly időben benyújtani, illetőleg az igazolvány kiállí­tását és elküldését oly módon eszközölni, hogy az legalább­is a tárgyalást megelőző napon, a tárgyalást vezető katonai hatóságnál okvetlenül megérkezhessék. Az ilyen igazolványokat tartal­mazó küldemények borítékára mindig a „Bizalmas és sürgős“ jegyzendő. A netaláni késedelmekből eredő következ­ő tényeket a fél viseli. 7. Az igazolványok kiállításánál különösen a kereskedelmi és iparkamarák, az illető czégek megbíz­ható ,gigára vonatkozó összes adatokat szor­gosan fontolják meg, éa az ajánlati tárgy termé­szetéhez képes, az illető czégek segédforrásaira való figyelemmel is lehetőleg biztos felvilágosítást nyújtsanak. 8. A nyilvános tárgyalásokat kiíró katonai hatóságok illető hirdetményeiben minden esetben oly nemű záradék lesz, mely az igazolványok­ban tanúsítandó megbízhatóság irányára és terjedel­mére Útmutatást mujtand. 9. Oly czélból, hogy a kérdéses igazolványok kiállítása lehetőleg gyorsan csak önöltethessék, a kereskedelmi és iparkamarák, a területükön lé­tező c­égekről. — a gazdasági egyletek pedig a területükön lakó katonai kincstári vállalatokra igényt tartó üzletemberekről, időről-időre külön szersendő, megbízható adatokon alapuló különös értesítő könyvet fognak vezetni. Ezen értesítő könyv, a felek részére meg­bízhatóságuk és szállítási képességük iránt kiál­lítandó igazolványok előjegyzési könyvéül is szolgálatid, melyből szükség esetében a netán el­lenmondó adatok felvilágo­ítása lesz eszközölhető. Az értesítő könyv tartalma, a kereskedelmi és iparkamar­a elnökének, illet­őeg a gazdasági egylet elnökinek gondos felügyelete alatt hivata­los titkot képez. Sis&rügge&t — Az országos magyar iparegyesület ipar­társulati- és kézműipari szakosz­tályai kedden, f. é. márcz­ius 21 én d. u. 5 órakor az egyesület helyiségében (Ferencziek bazárja 1. em.) együttes ülést tartanak. Tár­gyak: 1. Jelentés az ipartörvény revízióját megsürgető kérvénynek küldöttségileg történt átnyújtásáról. 2. Jelentés a két iparegyesület fúziója tárgyában. 3. Jelentés »az 1884 ik országos kiállítás előmunkálatai tárgyában. 4. Ráth Károly felolvasása az 1879—80—81 ben tartott kiállítások szervezetéről és pénzügyi ered­ményeiről. 5. Folyó ügyek és indítványok. 6. Ipari tárgyak és találmányok bemutatása és pedig: a) Pichler Nándor hordozható légszesze, b) T­e­o­­fory A. lámpái, c) Dien János faragott óra tokja, d) Békéssy A. gépen kötött harisnyái, e) A I. m­. csokoládé és pótkávégyár készítmé­nyei, f) Ágybetét-minták, —­ kt c?rsz. m­agy. iparegyesület iparaink oktatási bizottságának Mudroay Soma elnök­lete alatt legutóbb megtartott gyűlésén elnök mindenekelőtt jelenti, hogy a minisztérium ke­belében fennálló háziipar és iparoktatási bizott­ság az ipari rajzoktatás tekintetében, a kiküld­­ő.­ volt albizottság által kidolgozott tervezetet el­fogadta és egyszersmind a szükséges rajzmin­­ták kidolgozására nézve a kellő intézkedéseket megtette. Áttérve a tancsaközökre, a megálla­pított tanterv alapján a következő könyvek szer­kesztése és behozatala tartatott szükségesnek: 1. Ut­asókönyv az I. osztály számára. 2. Ugyanaz a H. és III. oszt. számára. 3. Számtani példatár. 4. Term­észettani gyakorlati tankönyv. A termé­szettan tanítása, megfelelő készülékek, nél­kül­özéshez vezető nem lévén, az Igazgató­ság figyelme ezekre is felhivatik. A rajztermek­re nézve hosszabb eszmecsere után elhatároz­tatott, hogy az I. osztály rajztanulói saját iskolai tandel helyiségükben, a II. és III. oszt. tanulói pedig az illető kövületekben e czélra megnye­rendő fiú iskolák és reál-iskolák alkalmas töméi­ben helyeztessenek el. A tanidőre nézve az ed­digi rendszer: szept. 15 től junius végéig megtar­tatni f­atároztatott. A szakfelügyeletre nézve a bizottság kimondja, miszerint a rajz­­tanítás egyöntetű vezetésére és ellenőrzé­­séra egy külön szakfelügyelő nevezendő ki megfelelő díjazással és oly jogkörrel, hogy fal­adatának minden tekintetben megfelelhessen. — Ugyanily szakfelügyelői állás szervezése sü­­gszte­­tik az összes elméleti tantárgyak tanításának ellenőrzésére. Ezenkívü­l a jelenlegi felügyelő bi­zottság eddigi hatáskörében meghagyandó, illető­leg újjászervezendő. Végül a bizottság felhívja az igazgatóság figyelmét arra, hogy a tanerők alkalmazásának kérdésével, illetőleg ez ügy mi­kénti elintézésé­vel már most foglalkozzék. — A fővárosi iparosok fiumei kirándulásá­ról, illetőleg fogadtatásáról a „Fiume“ a követ­kezőket írja: Ráth Károlynak, Csotta János fiumei polgármester­hez intézelt sorai után élénk mozgalom indult míg a bu­dapesti vendégek fogadtatása czéljából. a polgármester e­lső 9 én a kereskedelmi kamara elnökével Cosulich lovag­gal egyetértőleg értekezletet tartott, mely 1 elnök, 2 al­­elnök s 1 jegyzőből álló bizottság alakitását hatá­rozta el. E czéíből e hő 11 én meghivatta a városi ható­ság 2 alalnökét, több városi képviselőt, továbbá a keres­kedelmi kamara kiküldötteit. A programra fő részletei a kö­vetkezők: Fogadtatás a­ vasútnál a városi hatóság, a ke­­resk. kamara és a polgárság által. A vendégek hintákon (nem omnibus­ion) vitetnek lakásaikra. A nap programm népünnep a „Giordino Publicoban“. Másnap reggel 26-án kirándulás a tengerre gőzhajón, villás reggelivel, este bál a „Casino Patrioticoban“ . 27-án összejövetel a fiumei kereskedőkkel és iparosokkal üzleti összeköttetések czél­­jából. Ezután a különféle iparvállalatok és gyárak meg­látogatása. Este visszaindulás Budapestre. A polgárság körében is mozgalom indult meg a vendégek minél dí­szesebb fogadtatására, s már­is többen díjtalanul ajánlot­ták föl lakásukat egy-egy vendég elhelyezésére. szegre nézve az igazgatóság azt hogy az 1881. évre 99.000 trt mint osztalék adassák ki, úgy, hogy a folyó év julius hó 1 jén esedékes 13-ik számú szelvény 22 írttal vált­­­­­­sék be, 24.804 frfc 15 kr. a rendes dozscsión kí­vül a tartalékalaphoz csatoltatsaék a végből, hogy ez alap 270.000 frtra növekedve az alapszabályok által engedélyezett összegre kiegészíttessék, 2000 frt a vállalat tisztviselői nyugdíjalapjának szapo­rítására fordítandó és a fennmaradó 47.505 frt 83 kr. Hi­it nyereség az 1882 ihi évre átviendő. A falü­g­yelő bizottság jelentésének meghallgatása után a közgyűlés az igazgatóság jelentését tudo­másul vette a a felmentvényeket megadta, mire az elnök jelezné, hogy az alapszabályok értelmé­ben az igazgatóságból Sc­hiaiedlechner K­á­roly és Schön József, pedig Backer Károly, a felügyelő bizottságból Köble­r J. C. és Sachs Simon kiléptek, kiknek helyei e köz­gyűlésen másokkal betöltendők. A közgyűlés egyhangúlag ismét az előbbieket választotta meg. Végre Zsigray Pál irtdítványára az elnök­ségnek, igazgatóságnak felfigyelő bizottágnak valamint az összes tisztviselőknek köszönet s*a­­vágtatván, mely jegyzőkönyvbe is fog foglaltatni, a gyűlés véget ért.­­­ A budape­si ill. kerületi takarékpén­ztár ma délelőtt lovag Fáik Zsigmond elnöklete alatt X. rendes közgyűlését tartotta. Az i­ iga­tóság évi jelentését Arnstein titkár olvasta fel s abból a következőket emeljük ki. A betéti üzlet forgalma volt a lefolyt évben 609,509, frt 54 kr, melyből 1882 évi január elsején maradt betét gyanánt 220,115 frt 9 kr. A váltók»s­­zámi­­tolási szelet forgalma volt 3074 darab váltó 1.449,100 frt 19 kr értékben, melyből beváltatott s vísez leszámitoltatott 2468 darab 1.190 535 frt 50 kr értékben. A személyes hitelegy­et üzlet­ága minden veszteség nélkül bonyolittatott le. Az értékpapír előlegek forgalma volt 18 580 frt, az 1881 díki összes pénztári forgalom pedig 5.186,030 frt 84 kr, az előző évhez 1 768.824 frt 46 krral gyarapodott. A tiszta nyereség 5773 frt 83 krt tesz. Erre nézve az igazgatóság indítványomat, hogy az összes leírások után még fen­maradó 4277 frt, 45 krból a még forgalomban L­vő 992 db részvény mindegyike után 4 frt osztalék fizettessék, a maradók pedig a jövő évi­­ nyere­­ségszámlára előirassék. A jelentés tudomásul vé­tetett, az igazgatóság­i felügyelő bizottságnak a felmentvény megadatott, s a nyereség felosztá­sára vonatkozó indítvány elfogadtatott. Hasonl­ó­­képen elfogadtatott az igazgatóságnak az alap­szabályok némely pontjainak módosítására vo­natkozó nemkülönben ama indítványa, hogy Egger Sámuel elhunyt igazgatósági tag érde­mei jegyzőkönyvileg megörökíttessenek.­­Végül dr. Mezei Mór, Stern M. I. és É­d­e­r József igazgatósági , a lelépett felügyelő bizott­sági tagok újra megválasztattak a az igazgatóság s felügyelő bizottságnak köszönet sza V* Lisit­­ í t- £r­mény áll a áldoz­a­tot betudva 173.309 írt 98 közgyűlés rendelkezésére, mely ö kt indítványozza, tCerisksista és tfesda. Mlftzgytllésefc. — A pesti molnárok és sütök gőzmalom­­részvénytársaságsi ma délelőtt 10 órakor saját helyiségeiben tartott közgyűlésén A­n­k­a­u­e­r igazgató helyettes jelezté, hogy 39 részvényes 401 részvényt tett le. Ezután meleg hangon em­lékezett meg Gnie­ki József elhunyt elnök ér­demeiről s indítvány­ozta, hogy emléke jegy­zőköny­­vileg örökíttessék meg, mihez a közgyűlés egyhan­gúlag hozzájárult. A felolvasott igazgatósági jelen­tés szerint a malomiparnak a lefolyt év folyama alatt még számosabb nehézségekkel kellett megküzdenie, mint az ezt megelőzőben. A magas búzaárak, melyek már az 1881 iki év kezdetével jelentkez­tek, ezen álláspontot tartósan tovább is elfoglal­ták, f­elannyira, hogy a lisztgyártás az első félévben alig hajtott hasznot. Ilyen viszonyok közt csakis a legnagyobb elővigyázattal lehetett dolgozni, s mind a mellett a lefolyt év alatt 437,012,91 kilogramm eleség őröltetett fel, mely­ből 423,991.41 kilogramm vegyes őrlemény készít­tetett. A tiszta nyeremény 138,657 frt 87 krt tesz, & az 1880-ik évi 34.652 frt 11 kr nyera­ Bu­dapisti áru g* értöktfes&k... © albiiatÄstsde. — Vasárnapi forga’o­B, •— raárcü. 19. A buzaüzlet ma nagyon szilárd irányt követett.­­ A kínálat, megkemőyen gazdag volt, ezzel szemben malmok eleintén tartózkodó ma­gatartást tanulítottak és az irány inkább volt csendesnek jelezhető, midőn azonban később je­lentékenyen szilárdabb newyorki gabona- és liszt­árfolyam­­ sat jeleztek a vételkedv kedvezőbb lép­­ésank forgalom fejlődött ki, ez mintegy 25,000 mm. adatott el nagyon szilárdan tartott, többnyire pár krajczárral magasabb árakor. — Egyéb gabonanemek csekély forgalom mellett úgy árban, mint irányban teljesen változatlanok. — Eladatott: Búza: Tisaavidéki 100 mm 78 k 1270 frt, 200 mro. 766 k. 12*70 frt, 400 mm. 76 5 k. 12 75 frt. 1000 mm. 76*5 k. 12*77% frt, 450 mni. 76*5 k. 12 75 frt, 300 mm. 76.5 k. 12*75 frt. 200 nim, 76*3 k. 12 20 frt üszögös, 200 mm, 76 k. 12 60 irt pótlékos, 2000 mm, 76 k. 12 75 frt. 100 rom. 76 k. 12.70 frt, frt, 300 mm, 75 k. 12*65 12 60 írt, 200 min. 75 k. k. 12 65 frt, 100 mm. 75 75 k. 12.55 frt, 100 mm. mm. 74 k. 12*50 frt. Pestvidéki 200 mm. 75 k. 12 60 frt, 200 mm. 75 k. 12 60 frt, 200 mai. 75 k. 12 55 irt, 250 mm. 74*5 k. 12 55 trt, 2000 mind három hóra. 100 mm. 75 k. 12.40 frt, 100 mm. 72.3 k. é3 200 mm. 73.7 k. 12.25, 100- mni, 71.8 k. 11.90 frt, 600 min. 71,7 k. 12 05 frt, 2300 mm. 71.8 k. 12.20 frt, mind három hóra. Bácskai 2600 mm. 73 k. 12 30 frt, 2000 mm. 73.2 k. 12 30 frt, 1500 mm. 73 2 k. 12.30 frt, m­ind három hóra. Fehér megyei 300 mm. 74 k. 12.40 frt, három­ hóra. Felvidéki 100 mm. 77 k. 12 30 frt, 100 mm. 76 k. 12.20 frt 100 mm. 71.8 k. 11.70 frt mind három hóra. É szakm­agy­aro­r­szág­i 100 mm. 77 k. és 100 mm. 76 k. 12.25 frt, 100 mm. 76.3 k. é 700 mm. 75.5 k. 12. 30 frt, 200 mm. 76.8 k. 12.25 r­., 100 mm. 76 4 k. 12.20 frt, 200 mm. 75 2 k. és 600 mm. 73 4 fc. 12 frt, 100 mm 75 k. 12.15 frt, 200 m­m. 74.5 k. 12 10 frt, 200 mm. 75 k. 12 frt, mind három hóra. Rozs 200 mm. 8.40 frt pótlékos, 250 mm. 8.80 frt, mindkettő készpénz. Árpa 100 mm. 8 frt, 100 mm. 7.62 és f. , mindkettő készpénzen. Határidőüzlet csendes irány mellett majd teljesen üzletetlen volt. — Köttetett: B.-tengeri május— júniusra 2500 mmássa­l.23 frt. — Vasárnapi forgalom. — Külföldről hiányzott minden buzdítás és miután Bécsben is üzlettelenség uralkodott, tranzakc­iók a mai vasárnapi tőzsdén a mini­a­mumra szorítkoztak. Osztrák hitelrészvények 310.75-től 310-ig, magyar hitelbank 309—308 75, magyar 4% és aranyjáradék 87.05 — 87, magyar papirjár adék 86.55 ön vásároltatttak; magyar b­ajáantoló és pénzváltó bank részvényei 98 áruforgalom nélkül, 12 óra 30 perczkor zárulnak. Osztrák hi­­telrészvények 310.25—310 50, magyar hiclbank 308.50-86.95 308.75 , magyar 4% os aranyjáradék 87. Dá 1­i 12 ó­r­a­k­o­r hivatalosan zárulnak: Szokványikta tavaszra ...... .195—­­1.98 frí * őszre . .10 70-----10„76— „ B.-tengeri május—júniusra ...... . 20------7,23— „ Oláh tengeri ma iás—júniusra ........... 7.16--'j.li' - „ Szokvány-zab tavaszra .................. 7.92--------- 7.97— „ Szokványzab őszre—....................... 6.60---------- 6 65— „■ Káposztarepete aug.-~-szept.-re ....18,--------18»/», „ Napirend márczius 20 é­n. «»­Stir­i Hétfő. &. kath. : Joakhim hv­ ereo : Habert. Qc­­rSg(Juárez. 8.) Teofilakt püspök, t­.-szt-adsz 29,. Lázár. — Nap­kel­l 6. 6 p.- t»s-s*g 6 ,9 a. • i- kai 6 ,5. 9 p. reggel nyug. 1 ó, 64 p. este. — Nap a kor jegyébe lép este 6 órakor és ekkor kez­­dődik a csillagászati tavasz. Vénás,a hold mellett áll és láthatatlan. A magyar tud. akadémia összes ülése délután 5 tíz­kor, azután az I. (nyelv és széptudományi) osztály ülése. Felolvasó : B­á­n­ó­c­z­y József.

Next