Egyetértés, 1884. augusztus (18. évfolyam, 211-241. szám)

1884-08-04 / 214. szám

2____________________. EGYETÉRTÉS, HÉTFŐ, AUGUSZTUS 4. A hesseni nagyherc­eg, a Truth angol udvari lap szerint, fia javára le fog mondani, a mi felől azon­ban Németországban még nem tudnak semmit. — Grévy franczia fő­ v/tára aoérri pl nők felől Párisban pénteken az a hír terjedt el, hogy Mont­ sous-Vaud­­reyben súlyos betegen fekszik, e hir alaptalannak bizonyult és Grévy holnap Parisba érkezik.­­— Annale herczeg e napokban öc­cse, II. Lipót belga királyt meglátogatni Ostendebe érkezik. — Schlip­­mann Henrik, a nagyhírű archeológus, Marienbad­­ból, hol több hetet töltött, Prágán át Berlinbe uta­zott s innen Boroszlóba megy az embertani kon­gresszusra. — Ruiz Zorilla hír szerint Londonban akar állandóan megtelepedni. — Kállai­ Béni közös pénzügyminiszter e hó 1-én Kassára érkezett, hon­nan a legközelebbi vonattal Poprádra indult. — Tisza Kálmán miniszterelnök, mint értesülünk, már holnapután elutazik Ostendébe, hol három he­tet fog tölteni. — Bedekovics Kálmán horvát mi­niszter és Klemen­ Hédervári horvátországi ban a tegnap esti vonattal Zágrábba utaztak. — Szász Károly kultuszminiszteri tanácsos s a dunántúli ref. egyházkerület megválasztott püspöke, Kolozs­várra érkezett fivére Szász Róbert min. titkár kísé­retében, hogy Gerenden részt vegyenek Horváth Sámuel m. kir. középitészeti felügyelő temetésén. — Faragó Ödön khinai fővámhivatalnok, hazánkfia, ki hosszabb időt töltött itthonn, s tavas­szal indult út­nak, előbb Párist, Nizzát, Rómát meglátogatva, megérkezett Rhinába. — Herman Ottó, országgy. képviselő halászati útjában Sepsi-Szentgyörgyön át Csíkszeredába utazott, hogy ott is feljegyezze az Olt halainak népies elnevezéseit. — Montferriert, a Journal des Débats munkatársát tegnap délután ki­hallgatáson fogadta Tisza Kálmán miniszterelnök. Montferrier ma reggel Belgrádon és Szófián át Kon­­stantinápolyba utazott, honnan egy hónap múlva a Dunán visszatér fővárosunkba. — Grubiczy László budapesti kir. közjegyző szeptember elsején meg­szűnik közjegyző lenni, mert a kairói nemzetközi bírósághoz neveztetik ki. — Eberhardt olasz tábor­nok, hazánkfia, tegnap délelőtt visszautazott Olasz­országba. — Dr. Kuncz Adolf újonnan kinevezett csornai prépost beiktatása e hó 20-án lesz; a szer­tartást dr. Zalka János győri megyés püspök fogja végezni. — A aradi királylátogatás Arad város törvényható­sági bizottsága tegnap délután 5 órakor tartott rendkívüli közgyűlésén Tabajdy Károly főispán elnök bejelenti, hogy a vett értesítés szerint ő felsége augusztus 29-ikén, pénteken a reggeli vonattal, érkezik Aradra, s lehet, hogy azonnal kimegy a gyakorlótérre, mert Aradra mint ka­­tona, mint legfőbb hadúr jön. A városban 5 napig lesz és szerdán, szeptember 3-án fog elutazni. Valószínű, hogy vasárnap, mely pihenőnap, fogadja a városi küldöttséget. Salacz Gyula polgármester ide vonatkozólag azt az indít­ványt tette, hogy küldessék ki egy bizottság teljhatalmu­ké az elfogadási módozatok megállapítására és azok kivételére. Ez azonnal meg is történt. Élénk vita folyt ezután a fölött: vájjon értesíttessenek-e hivatalosan a szomszéd törvényhatóságok az aradi királylátogatásról, hogy esetleg az elfogadás pompáját jelenlétükkel növel­jék. E fölött a közgyűlés nem döntött, mert bevárja a belügyminisztérium idevágó értesítését.­­ A debreczeni csata évfordulóját tegnap szo­kott kegyelettel ünnepelte meg Debreczen. Az ünnepies­ség ismét fényesen sikerült. Úgy a városi közönség, mint az ifjúság s egyesületek nagyban járultak a siker emelé­séhez. Két óra után indult a honvédemléktől a h­atvan­­utczai temetőbe a menet, melyben részt vettek a nagy­számú közönségen kivü­l a tűzoltó s honvéd egyesület, az ifjúsági, függetlenségi s iparos egyesületek, élükön zenekarral. A temetőben a városi kitűnő dalkar énekelt, s Ábrányi Emiltől verset szavalt Karácsony Imre, majd Kövendy Dénes olvasta föl emlékbeszédét. Az ünnepet öt óra felé a honvédemléknél folytatták.­­ A párisi német zászlósértés utójátékakép az összes német lapok fellázító esetről írtak, hogy t. i. Cannstadtban Hummel stuttgarti magánzó, a­ki rendre­­utasított egy a zászlósértést hangosan helyeslő franczia társaságot, áldozatul esett egy franczia fiatalember dur­vaságának; úgy csapta ugyanis fejbe Hummelt, hogy az seborbáncz következtében pár nap múlva meghalt. E szenzácziós hirt most ugyanazok a német lapok, a­me­lyek oly nagy dolgot csináltak belőle, igen közönséges esetté törpítik össze. Kiderült ugyanis, hogy Hummelt nem franczia fiatalember, hanem egy n­émet stu­dent ütötte főbe oly szerencsétlenül. Hummel néhány ismerősével a cannstadti vasúti állomáshoz ment, mikor egy pálc­ájával hetykén játszó student állta útjukat. Hummel megszólította az ismeretlent, a­ki tősgyökeres német gorombaságokkal felelt, mire Hummel esernyő­jével ütést mért a vállára. A diák egy fa mögé mene­kült és francziául kiabált sértő szavakat; ebből következ­tették később, hogy franczia volt. A student különben a legközelebbi keresztútról megleste a társaságot és a semmit nem sejtő Hummelnek orvul nagyot csapot a koponyájára. Kezdetben a seb nem volt aggasztó, de pár nap múlva orbáncz járult hozzá és Hummel meg­halt. Ez az eset, a mint megtörtént. — Az öngy­ilkosok temetése Németország­ban. Berlinben az evang. főegyháztanács jul. 18-án az öngyilkosok eltemetését illetőleg a konzisztó­­riumokhoz rendeletet bocsátott ki, mely nyilvános­ságra csak most kerül. A rendelet fölemlitve az ön­­gyilkosságok szaporodását, áttér az öngyilkosságok felől szóló régibb törvényekre és megjegyzi, hogy az uj törvények e tárgy felől hallgatnak és az evang. egyház most az előtt a kérdés előtt áll: vájjon fön­­tartsa-e «egyházi szokáskép» az öngyilkosoktól a végtisztesség megtagadását. Az 1873. május 13-iki törvény csak az eltemetés olyan módját zárja ki, a mely a halott meggyalázásával egyenlő, például a temetőn kívül vagy tisztességtelennek tartott helyen való elásás. Az evang. főegyháztanács tehát most újra figyelmezteti a lelkészséget a már fennálló ren­delkezésre, mely szerint «a beszámítható állapot­ban öngyilkossá lett egyéneket kikisérni a lelkészek­nek tilos.» A kivételes esetekben való mihez­tartás a lelkészek lelkiismeretére bizatik. A fő­egyháztanács különben a következő utasítással látja el a lelkipásztorokat: Oly öngyilkosok te­metésénél, a­kik öntudatosan végezték ki ma­gukat, a lelkészek a családra fordítsák figyel­müket, mert a papnak még a végtisztesség meg­tagadása esetén is van alkalma lelkészi köteles­ségeit a hátramaradottaknál teljesíteni. De a lel­kész tartozik minden olyast mellőzni, a­mi eljárásá­nak gyászünnepiesség jellegét adná, még zárt ajtók mögött is. Ezért az ilyen családi áhitatosság nem a temetés helyén és órájában tartandó. A lelkipász­tori vigasz és közös imádság megengedése által az egyház azt mutatja, hogy a halálon túl nem bünteti a vétkest, de a hitközséget megóvja a megbotrán­kozástól. Hogy a lelkész miként végezze ez előírt teendőit a törvény megsértése nélkül, a­felől körül­ményesebb utasítást nem ad a rendelet. — A legjobb úszó vége. Nemrég a csalánosi szé­les malom mellett több molnár legényt fürdőtt a Beret­tyóban. Vetekedtek azon, hogy ki tud jobban úszn­i, sőt a legjobb úszó részére fogadást is ajánlottak. Mielőtt azonban a verseny kezdetét vette volna, egyszerre Cso­mós Lőrincz molnárlegény, a­kit legjobb úszónak tar­tottak, a víz alá merült. Társai abban a tudatban, hogy most bizonyára megint bravourozik, egykedvűen nézték, miként bugyborékol a viz az elmerülés helyén. Kevés idő múlva azonban, mivel Csomós csak mindig a viz alatt maradt, nyugtalankodni kezdtek a legények s kö­­zös erővel keresésére indultak eltűnt társuknak. Ott ta­lálták meg nem sokára, a hol elmerül, holtan Csomóst, kinek tagjai már meredtek voltak. A jó úszót görcs kapta el és ez lett a vége. — Gyilkosság a törvényszéki tárgyaláson. Per­pignan franczia városból írják e­le 1-ről­­ Véres dráma színhelye volt ma a helybeli törvényszék tárgyalási terme. Egy Bach nevű embert becsületsértésért vádolt be sógora : Puy a céreti polgári törvényszék elnöke.­­ Mikor ma Puy úr előadta a bíró előtt panaszát sógora ellen, ez revolvert rántva, többször rátüzelt. Puy urat a karján és mellén érte a golyó. A rögtön előhívott orvo­sok a karból rögtön kivették a golyót, a mellben levőt azonban nem sikerült megtalálni és Puy most a halál révén van. Bacht elfogták. j 1 — A kolozsvári várfalak lebontása. A kolozsvári városi tanács előterjesztésére a közgyűlés már egy ko­rábbi határozatával kimondotta a régi kulcsos város szép emlékeinek, a várfalaknak lehordatását. Újabban a szépítő egylet megsürgette a tanácsnál ez ügyet s erre a tanács kiküldött egy bizottságot, hogy a helyszíni szem­lét tartsa meg s a falak lebontását vigye át a megvaló­sulás stádiumába. A bizottság most tartja a szemléket. Az eddigi határozat szerint esik a Bethlen főtanoda háta mögötti bástya, a kültorda-utcza sarkán fog meg­hagyatni, a többi helyeken a falat mindenütt lehordják. — Reformált izr. hitközség alakítására indult meg egy mozgalom a fővárosban, vagy­is inkább megújult e törekvés, melyet már a negyvenes években a szombat­helyi nagytekintélyű rabbi kezdeményezett, de a szaba­d­­ságharcz közbejötte miatt meg nem valósithatott. Egy szőkébb körű társaság már régebben foglalkozik ez esz­mével, úgy, hogy m­a már meg vannak alaj­itva ama sarka­latos alapelvek, melyekre az uj hiközséget alakítani akarják. Ma délelőtt egy magánhelyiségben újólag tanácskozások folytak ez ügyben és megállapodás jött létre az iránt, hogy az új egyházközség tizenkét pontban összefoglalt alap­elvei kinyomattassanak és csak azután lássanak a szer­vezési munkálatokhoz, ha beható tanulmányozás alapján egytől-egyig meg lesznek vitatva a teendők. A jelzett alap­­elvekből kiemeljük a következő fontosabb tételeket, me­lyek különösen abból a szempontból érdemelnek komoly számbavételt, hogy bennök az altörekvés látszik, hogy az izr. vallás mindama s alaktól megtisztittatván, mely a külső látszat szerint mai még rátapad, beleilleszkedjék a mo­dern társadalmi és jogélet keretébe, a­nélkül, hogy benső lényegében a legcsekélyebb változást szenvedné. Az izr. reformált vallás alaptételének a mózesi törvényt fogadja el, de az étkezési törvényt, mely ma már kevesek előtt van gyakorlati alkalmazásban, eltörli; ezenkívül sem a talmudnak, sem a theologiai irodalomnak nem tulajdonít didaktikai tekintélyt, a körülmetélés kérdésé­ben kimondja, hogy azt olyan szertartásnak tekinti, me­lyet teljesen a szülők szabad elhatározására bíz. Az ün­nepek kérdésében kimondja, hogy kettős ünnep csupán az újév, böjtöt pedig csak­is az engesztelés ünnepére rendel. Az isteni tiszteletnél a magyar nyelvet honosítja meg, házassági esketésnél és temetésnél az ó zsidó for­mák helyett behozza azokat, melyeket nem annyira a a keresztény vallás, hanem a modern élet fejtett ki és honosított meg, így például az esketésnél­­ a jegyesek gyürű­váltását hozza alkalmazásba. A házasság kérdésé­­ben szigorúan alkalmazkodik a polgári törvény’ek­­hez s a vegyes, valamint a behozandó polgári házasságot érvényesnek ismeri el, s a d­ah­otát vagyis a fivér ama kötelezettségét, hogy elhalt fivérének özvegyét tartozik elvenni, megszünteti. A férfi és nőnemet az isteni tiszteletben egyenjogusitani kívánja a reformált izr. egyház s az isteni tiszteletben a két ne­met csak úgy különíti el, mint ez a keresztény templo­mokban szokásos. Végül szombaton és ünnepnapon a polgári munkát nem korlátozza. Ezek az alapelvek, me­lyek legközelebb nyomtatásban bővebb indokolással meg­jelennek, s ekkor a nyilvánosság valamint az érdekeltek számolhatnak e mozgalommal, melynek irányától a jogo­sultságot elvitatni nem lehet.­­ A szibériai pestis. Moszkvából írják: A kolerán kívül most már a szibériai pestis is veszél­lyel fenyeget. Pétervár környékén a pestis már meg­lehetős mértékben el van terjedve, úgyszintén Gdo­­b­senben is; az előbbiben már emberélet is esett áldozatul a járványnak. E pestis főkép az által válik veszélyessé, hogy legyek által átszármaztatható, miért is az elhullott marhák igen gondos felügyelet alá veendők. De ez sok nehézséggel jár, mert a járvány többnyire falvakban dühöng, hol a műveletlen lakos­ság nem engedelmeskedik a hatósági rendeleteknek és az elhullott barmok bőrét hazaszállít­ja. Nem rég történt, hogy mikor egy szibériai pestisben elveszett tehenet a rendőrség és az állatorvos el akart ásni és a gödröt més­szel behinteni, a hatóság embereinek menekülniük kellett, mert az egész falu dorongok­kal, vasvillákkal ment ellenök. — Új emberrablás. A Balkán-félszigeten a rablók egymás után ejtenek fogságba külföldi embereket, hogy aztán busás váltságdíjat követeljenek érettük. Csak nem rég írtuk, hogy Binder magyar alattvalót, Hirsch báró bellovai erdőhivatalának dragománját, midőn a makedó­­niai határon körútját tette, a zsiványok elhurczolták és ezer török fontot kívánnak szabadon bocsáttatásáért. Most Konstantinápolyból érkezik a hír, hogy Dussi rodostói angol konzul fiát is elfogták a brigantok és levélben azzal fenyegetődznek, hogy meggyilkolják, ha hétezer török fontot nem küld nekik a család. — A szoczialisták őrültje. A napokban Duna* Szekcsőn egy levelező lap adatott fel, melynek csak czimlapja volt beírva, következő rejtelmesnek látszó sza­vakkal: Sr. Majestet Fr. J. Wien, Revolution. Die Weisse et Goldene □ Schiff das Weib Schneck. Blauer Diamanten Stern. Slavonien. Kostyál János: Duna- Szekcső. E levelezőlap alapján a szerencsétlen Kostyál Jánost, a Francziaországban is járt magyar csonteszter­gályos iparost orvosi vizsgálat alá vetették és kitűnt, hogy megőrült. Nagyon valószínű, hogy a szoczialista eszmék zavarták meg elméjét. — A Gijon és Laxham hajók katasztró­fája. A Times szerint a Gijon gőzössel való össze­ütközés pillanatában a Laxham fedélzetén az uta­sok közül nem volt más, csakis Newton Tamás ka­pitány, a­ki meg is menekült, tizenöt spanyollal csó­nakra szállva, negyven óráig eveztek, míg végre föl­vette őket egy Nelson nevű kétárboc­os. A Gijon kapitánya az összeütközés után agyonlőtte magát revolverével. Newton kapitány szerint, a spanyolok gyalázatosan viselték magukat, kivált azok, a­kiknek sikerült megmenekedni. Lothian kapitány, a Lax­ham parancsnoka felöl eddig semmi hír. — Vasas iszaptelep Magyarországon. Fontos fölfedezést tett nemrég Szliácson Lónyay Béla gróf. Sétaközben egy félreeső völgyben vasoxydalos sarat talált, olyant, mint a franzensbadi gyógyító erejéről hí­res iszap (Moorsch­lamm), csakhogy ez a szliácsi még 20— 25 százalékkal dusabb vasoxydul-tartalmu, mint a franzensbadi. A gróf által fölfedezett iszaptelep oly gaz­dag, hogy szinte kimerithetetlennek látszik. Lónyay Béla gróf hosszabb időre biztosította magának a vasoxydalos sár kihasználásának kizárólagos jogát. — A boulevardon. Egy párisi «agent des moeurs», kit Parisnak hívnak, tegnapelőtt egyik boulevardon le akart tartóztatni egy nyilvános hölgyet, a­zért botrányo­san viselte magát, de a hölgyet kisérő két «Alfonz úr» rávetette magát a rendőrre és egyikük a szó teljes ér­telmében leharapta az erkölcs védőjének két ujját. A szerencsétlen jajgatására rendbiztosok szaladtak elő, de akkorra már mind a leány, mind pedig harapós lovagjai eltűntek. Az «agent des moeurs» ujjait le kellett vágni. — Robbanás a khemiai tanteremben. A saint­­poli iskolában, Diinkerken mellett, csütörtökön súlyos baleset történt. Brodart helyettes tanár a khemiai lecz­­kén valami robbantó anyagot akart bemutatni tanítvá­nyainak. Szerencsétlenségére azonban kiejtette kezéből az i­dényt, a­melyben a robbantó szer volt, mire irtóza­tos robbanás keletkezett. Minden ablak összetörött és a fiatal Brodart véresen hevert a földön. Fején mély seb tátongott, az arcra összeégve, jobbkeze pedig véres has­­tömeg volt. A kezet rögtön le kellett vágni. A szeren­csétlennek szeme világa is veszedelemben forog. Nagy kár esett az iskola épületében is. — Kétszáznegyven kilogramm dynamicet őriz­nek most a Nagyvárad határán lévő puskaporos torony­ban. Oda szállitása óriási triumfussal történk Három rendőrtisztviselő és hat közrendőr kisérték a szállít­mányt az alföldi vasút egyik nyitott kocsiján Iklód alá, a­honnét kocsikon vitték át a puskaporos toronyba. Itt egy százados és egy szakasz le énység várta a féltett társ­akat, s kézről-kézre adva vitték le a raktárba. Elvi­tele iránt még nem intézkedett a rézbányai bányaigaz­gatóság, (a­mely számára a szállítmány érkezett) s a­mint látszik, ott egészen megfeledkeztek erről a dolog­ról. A kapitányság akképen intézkedett a tovább szállí­tásra nézve, hogy a küldemény, kellő ellenőrzés mellett kocsikra pakolva, a Bonc kút felé vezető dűlő után és ne a városon keresztül vitessék át a belényesi ország­útra. — Egy Nagykanizsáról kiutasított orosz. A nagykanizsai kapitányság e hét elején kiutasító végzést hozott Waxel Vladimir pétervári születésű franczia nyelvtanár ellen, ki négy évi távolléte után visszatért Kanizsára, miután előbb tizenkét esztendeig háboritlanul lakott itt. Waxel a kiutasító végzést birtokon belül meg­­felebbezte és a felebbezésnek, mint a Z. hiszi, hihetőleg helyt fog adni a városi tanács. — A miskolczi házbeomlás felöl, melyet már em­lítettünk, az odavaló lapok a következőket írják : Bor­zasztó szerencsétlenség történt pénteken délben a Te­temváron. Fóliák Mór épülőfélben lévő emeletes házá­nak hátsó része omlott össze, romjai alá temetve a mun­kást és egy gyermeket. A gyermek meghalt, a többiek pedig­­ súlyos sérüléseket szenvedtek. Az épületet egy Koch nevű építőmester vállalta fel és a fa­lak már fel voltak húzva, sőt a tető is elkészítve. A falak vékonyak voltak, ingatag az egész, itt-ott már meg is repedezve. Napok óta rebesgették már, hogy ez az épület nem szilárd, nem bíztak benne sokan, a­kik látták, szóval gyanús kinézése volt az egész­nek. Pénteken, délben —­ körülbelül 15—20 perczczel 12 óra után — óriási robaj hallatszott, melyet nyomban velőtrázó jajkiáltás és kétségbeesett «segítség! segítség! omlik a ház!» felkiáltások követtek. Mindenki a szeren­csétlenség színhelyére futott s borzasztó látvány tárult a szemlélők elé. Az újonnan épült ház tűzfala összeomlott, magával rántva az emeleti szobák padlózatát képező vassíne­ket s a szomszédos nagy pincze egész falát és tető­zetét. A romok alól jajgatás hallatszott. A rögtön segít­ségül hívott munkások és napszámosok segítségével kezdték kiá­ni a romok közül az élve eltemetett szeren­csétleneket, tudósítva egyúttal a rendőrkapitányi hivatalt és dr. Ixel Soma városi orvost a katasztrófáról. Két férfit és két nőt szabadítottak meg, azután meg egy kö­zel 4 éves gyermek holttestére akadtak. A szerencsétlen gyem­ek hullája még meleg volt, de minden segítség lábavaló. Félóránál tovább folytatták az orvosok a mentési munkálatokat, azonban eredmény nélkül. A gyermek meg volt fuladva. A szerencsétlenség híre vil­lámsebesen terjedt el a városban, óriási néptömeg sie­tett a helyszínére. Most a fő kérdés volt, vajjon nincsen-e még valaki a romok alatt ? A munkások névjegyzékét felolvasták s egynek kivételével mindenki jelen volt. Ez az egy hiányzó munkás is előkerült. Azonban a katasztrófa épen déli időre esvén, nem lehetett tudni, vájjon más valaki nem keresett-e menedéket a nap forró sugarai elől az épülő ház falainak árnyékában és nem érte-e utat­ott végzete. A főkapitány intézkedése e czélból el­ő­sorban a romok gyors eltakarítására volt irányítva. E czélból katonaságért küldött, melynek segélyével azután lehető gyorsan ment a munka. Több áldozat nem volt. A sze­rencsétlenül jártak nevei: Dávid Károly 4 éves fia, meg­halt, Kossovich­ János és neje, Nagy József és neje súlyo­san megsebesültek. — Spelterini kisasszonyt, a kötéltánczosnőt Te­mesvárit a­hol most mutatványokat tart, tegnap majd végzetes baleset érte. A Scudier-parkban ezerekre menő közönség nézte előadását, mikor az ötödik szám előtt, és mikor az árbocz kosarából lelépett, a kötél meglazult és három méterrel sülyedt le egyszerre. Szerencse, hogy a kötéllánczosnő egyik lába még az árboczkosárban volt. A fönt álló segéd megragadta a nőt, a ki már egyensúlyozó rudját is elejtette és igy baj nem történt. A kötél meg­­lazulását az egyik árbocz megdőlése okozta. Mikor a kö­telet megint kifeszitették, Spelterini k. a. folytatni akarta kötéltánczát, de Vlachovits főkapitány nem engedte. A közönség közt képzelhető mily nagy volt a megdöbbenés. Spelterini k. a. különben folytatja mutatványait Temes­­várott. — Egy főhadnagy öngyilkossága. Nagy feltűnést keltett­­ e hét elején Nagy-Kanizsán az a hír, hogy Műm­­csilovics Emil 48-ik gyalogezredbeli főhadnagy lakásá­ról nyomtalanul eltűnt. Szerdán reggel századával Zala- Egerszegre kellett volna vonulnia s midőn az elindulás­kor sem volt a városban, kóipoly aggodalom fogta el bajtársait és ismerőseit. Szökésre nem gondolt senki, mert Momcsilovicsot kora ifjúságától fogva katonának nevelték s mindvégig jó katona volt. Általános volt tehát a hiedelem, hogy a főhadnagy eltűnésének valami sötét oka van. S ez a hiedelem a legszomorubb módon bizo­nyult alaposnak. Szerdán d. u. 6 órakor egy parasztasszony véletlenül megtalálta Momcsilovics holttestét a Csengery­­utcza vége felé levő téglagyár mögött a tengeriben. A parasztasszony ijedt lármájára elősietők a holttest hely­zetéről azonnal látták, hogy itt öngyilkosság történt., Mom­csi­ovics halántékán lőtt seb tátongott, mellette fe­küdt kardj­a, sapkája és a tiszti revolver, melyből a ha­­lált hozó golyót röpítette fejébe. Z­ebében volt tárczája 70 forint tartalommal, zsebórája, és egy névjegy, körül­belül a következő felirattal: «Bocsánatot kérek bajtár­saimtól. Játszottam a revolverrel, az elsiflt s most a tréfá­nak vége. Ás­átok el feltűnés nélkül. Ügyeimet rendezte Loncsár. * Momcsilovics hét évig lakott Kanizsán; megnyerő modora, szép műveltsége, minden téren való jártassága mindenkinél; rokonszenvét és tiszteletét megszerezte szá­mára. E mellett minden tekintetben kifogástalan jellemű ember volt; anyagi viszonyai rendezettek voltak s egyéb­iránt nem lehet sejteni sem, mi vitte az é , egészséges, 29 éves férfiút a végzetes tettre. Temetése pénteken délután 5 órakor ment végbe a város összes lakosságá­nak részvéte mellett, nagy katonai pompával, gör. kath. szertartás szerint. — A gyoroki csángókról. E hó 6-án meg fog kez­detni a gyoroxra hozott családoknak az épületfa kiosz­tása. A fa 126 lakházra van szánva és a csángók közt kiosztatik. Egyszersmind fel fognak szólittatni, hogy fogjanak hozzá az építkezéshez, mert a­ki nem akar kö­zülök házat építeni, csavargónak fog tekintetni. Nehogy azonban az építkezési idény alatt bármiben szükséget szenvedjenek, az egész idő alatt az építkező és családja a kincstártól napidíjat fog húzni. A kincstár —­ mint egy aradi lap irja­­— minden tekintetben gondoskodik róluk, igy ez ideig is élelmeztettek, sőt még egyéb kiadásaik fedezésére is kaptak fejenkint 10 irtot. — Három gyermek vizbefutása. Nagyperkátán három gyermek fürdés közben a tóba halt. A tó nem mély ugyan, hanem van benne egy régi kút. Egyik gyer­mek a három közül a kútba bele­esett, mit látván a másik, segítségére ment, de ez is alámerült. Ekkor a harmadik gyermek a kettő megmentésére szintén a ve­szedelmes helyre menvén, az is a kútba fúlt. A három gyermek közül kettő testvér volt. Rövid hírek. Filmjében tegnapelőtt éjjel 12 óra 50 perczkor földrengést éreztek, mely meg­rázta ugyan a bútorokat, de nem volt erős. — Miglicz abauj-tornamegyei községben a múlt hé­ten tűz volt, mely nyolcz házat és több melléképü­letet hamvasztott el. — Kispest község küldött­sége ma küldöttségileg kérte föl Pestmegye főispán­ját és alispánját s a megye több jelesét, hogy az újonnan épült községház fölavatási ünnepén e hó 10-én részt vesznek; az ünnepiesség után lakoma is lesz. — Kaposvárit Reichenberg Pál és Fischer Lipót kereskedők boltjait, czimtábláit a múlt héten egy éjjel, ismeretlen tettesek a tűrhetetlen szagáról ismert szarvasszarvszes­szel öntözték össze, nyilván azért, mert e két üzletember nem írta alá a kapos­vári kereskedők közt forgott kötelező nyilatkozatot, hogy boltjaikat vasárnap délután zárva tartják. — Sopronban a nyugalomba tett két gimnáziumi tanár Rösch és Ulber érdekében ivet köröznek, mely azt kéri a minisztertől, hogy a két tanférfiu­­nak legalább egész tanügyi működési ideje számit­­tassék be a nyugdijkiszabáskor. — Ausztriában nagy a katholikus papok hiánya, bár a linczi egy­házkerületben 113 lelkészi állás betöltetlen, a sze­mináriumból az idén mégis csak 17 pap került ki, oka ennek az, hogy az illető plébániák igen szűken vannak javadalmazva.­­ Az­ angol vizeken a múlt héten 14 brit és 5 idegen hajó szenvedett tö­rést, ezek közt 11 gőzös, összesen kétszáz ember ve­szett el. — Uiversion mellett, Angliában, múlt szombaton a villám beleütött egy puskaporgyárba, mely a levegőbe röpült és három benne volt mun­kás meghalt. — Rómában Felice Cavallotte író Pozzá szerkesztővel kardpárbajt vívott, az előbbi fején és nyakán veszedelmes sebeket szenvedett. — A bécsi földrajzi társasághoz érkező hir szerint: a máhdi fogságában egy osztrák ember is van. Slatin bej, ki Darfur kormányzója volt, a fogolynak semmi baja és jó bánásmódban is részesül. — Szolnokon a «Lloyd» kávéház vendégei «Fizess német!» czim­­mel asztaltársaságot alapítottak, melynek tagjai minden kiejtett idegen szóért egy krajczárt fizetnek a szegény tanulók segítő egyesülete javára. — Mis­­kolczon revolverrel játszott csütörtök délután Kiss Károly hentes; a pisztoly véletlenül elsült s a golyó mellébe fúródott, de másnap kivették. Gyöngyös mellett, a solymosi szőlők alatt Puskás Pál erdészsegéd boldogtalan szerelem miatt agyon­lőtte magát. — Robsinón lopáson érték a csend­őrség őrsvezetőjét. = Nagy tűz. Óriási lángoszlop keltette fel ma este a főváros lakosságának figyelmét, mely a harmadik kerületi templom elöl emelkedve kisérteti fénybe bur­kolta annak kettős tornyát. A katonai élelmezési raktár, mely a Pálfi-tér, Ganz-utcza, tölgyfa­ és királyvölgy­­utcza közti tért foglalja el, állott lángokban. E raktár két épületből áll, melyeket mintegy kétszáz méternyi tér választ el egymástól. A Pálfy­ térre néző két­emeletes épü­letben a pékműhelyek, liszt, kenyér és kétszersült rak­tárak vannak elhelyezve, a másik kétemeletes épületet a széna, szalma és zabraktárak foglalják el, egy kisebb épületben pedig katonai lakások vannak. A tűz a széna és szalmaraktárban ütött ki, mihelyt kigyűlt a hatalmas lángoszlop a könnyen égő anyagból azonnal magasan csapott fel. A vész színhelyén először a Ganz-gyár tűz­oltósága jelent meg, ezután rövid időközökben a jobb, majd a balparti tűzoltóőrségek következtek. Az égő épü­let egészen lángban állott, az emeleteket összekötő fa­­lépcsőzetek összeroskadtak, majd pedig az egyes tar­tókat elkülönítő padozatok égtek össze. Az épület nagy faablakait, ajtóit a tűzoltók betörték és ezeken vezették be a tömlőket. Az épületben felhalmozott széna, szalma és zab megmentéséről szó sem lehe­tett, a tűzoltóság leginkább csak arra törekedett, hogy a tüzet lokalizálja, mert a szomszédos nagyobbára föld­szintes házak komoly veszélyben forogtak a tömérdek sziporkától, mi az égő épület környékét ellepte. Egy királyvölgy-utczai ház tüzet is fogott, de hirtelen el­oltották. A tűzoltóság a gőzfecskendő nélkül dolgozott. Az összes budapesti helyőrség, a­mint a tűz kitört, azon­nal konszignáltatott. Az Este-ezred hat kaszárnyából vo­nult ki Medvey ezredes parancsnoksága alatt, a szomszé­dos utczákon erős kordont húzva, melyen még a hivatalos polgári személyek is csak hosszas párlamenti­ozás után bocsáttattak keresztül. A vész színhelyén Herdlicska őr­nagy és Wondicska százados parancsnokoltak. A rendőr­ség részéről Ebenhöch kapitány és Haselbeck fogalmazó jelentek meg. Tizenkét óra tájban az eléghető anyag már hamuvá vált, úgy hogy a katonaság és tűzoltóság egy része távozott a tűz helyéről. A tűz keletkezésének okát még nem tudni, a kár nagysága sem becsül­hető meg.­­ A kővé vált harminczezer forint ügyében az a legújabb hír, hogy a fővárosi rendőrség megvizsgál­tatta szakértőkkel a pénz helyett érkezett téglákat s kon­statálták, hogy azok nem Magyarországon készültek. Em­lítettük, hogy a vizsgálat most ama postatisztek és vasúti kalauzok ellen irányul, kik a pénzes ládákat Budapestre kisérték. Az eddigi nyomozás azt derítette ki, hogy a vonat csak néhány perczig késett azután, hogy a pénzes ládákat berakták a vagyonba. Csapó főkalauz ez idő alatt benézett a vasúti postahivatalba, de a vagyonban ott maradt két postatiszt és egy szolga. A vonat elindult s a tisztek egész Budáig ki sem mozdultak a kocsiból. Bruckban sört vitt nekik a szolga s Győrött újra kiszál­lott, hogy vizet kerítsen, de csakhamar vissza kellett térnie, mert a vonat már indult. Szőnyben egy korsó vizet vitt fölebbvalóinak a szolga, s azontúl mindig helyén volt a postatisztekkel együtt. — Lelkiismeretes éjjeli Őr. Litschauer Ignácz polgári biztos tegnap éjjel hivatalos kiküldetésben az új­­vás­ártéren akart keresztül menni, még pedig, hogy útját rövidítse, az ott levő elárusító bódék közt. Steer Ignácz éjjeli őr észrevette a bódék közt haladó polgári biztost s azt hívén, hogy tolvaj, óvatosan utána lopózott és egy bottal úgy v­ette főbe, hogy Litschauer arczát azonnal elborította a vér. Segélykiáltásaira­ csakhamar egy rendőr érkezett a hely­színére, a ki a tettest letartóztatta.­­ Megszökött rabok. A losonczi járásbíróság fog­házából Lázár Vékára János lopás miatt letartóztatott ócsai születésű 29 éves volt kondás és Firka András betöréssel párosult lopás, zsarolás és utánállás miatt le­tartóztatott nógrád megyei illetőségű 24 éves foglalkozás nélküli csavargó múlt hó 29-én éjjel megszöktek. A szomszéd udvarra nyíló ablak vasrostélyát feszítették ki és azon át menekültek. Lázárnak különös ismertető jele, hogy a jobb kezén «V. 1882» van tűvel kiszurkálva. — Sípos Bálint 23 éves nős hadházi napszámos, lopás miatt 2 évi fegyházra ítélt rab múlt szerdán este a nyíregyházai úgynevezett «közfogház» udvaráról nyári rabruhájában megszökött.­­ Eltűnt beteg, frisch Béla 22 éves nőtlen bádo­goslegény, ki már régibb idő óta gyógyíthatatlan beteg­ségben szenved, múlt vasárnap lakásáról eltávozott és azóta nem tért vissza. Rokonai attól tartanak, hogy be­tegsége miatt öngyilkossá lett.­­ Szerencsétlenség. Borzasztó halállal múlt ki teg­nap délután Dezső Ferencz 37 éves fuvaros kocsis. Lá­­dá­val terhelt kocsiján elaludt s egy kátyúban a kocsi akkorát zökkent, hogy ő fejjel a lovak közé esett s in­nen a kocsi alá került. A kerék a szerencsétlennek épen a fején ment keresztül, úgy hogy arczcsontjai mind ös­­­sze zúzódtak, fogai kitörtek s koponyája alsó része egé­szen végig repedt. Haldokolva szállították a Rókus-kór­­házba, hol alig egy negyedórás kínlódás után meghalt. Özvegye és öt árvája maradt. — Szökött katonák: Jánoska András 32. vadász­­zászlóaljbeli vadász, julius hó 28-án zászlóaljától Kés­márkról megszökött. — Dobos István a 2. gyalogezred tizedese julius 27-én a budapesti kaszárnyából, hová, mint tartalékos beidézve volt megszökött. — Varga Ferencz szintén a 2. gyalogezred tartalékosa julius 31-én a budapesti kaszárnyából megszökött. A katonai hatóság valamennyit országszerte körözteti. = Meglopott községi pénztár. Gödöllő mezőváros pénztárából ismeretlen tettesek hat darab egyenkint 50 írt névértékű s 1870. julius 1-én kibocsátott m­. kir. nye­­remény-kölcsön részlet-Sorsjegyet loptak el. A sorsjegyek számai a következők: 4906/50, 5006.49, 5067/50, 5076/50, 5390/3, 5749/7.­­ Eltűnt leányka. Ma délután kettedfél órakor eltávozott hazulról, a stáczió-utczai 30-dik számú ház­ból Imre Ferencznek 4 éves szőke h­ajú, fekete szemű, gömbölyű arczu leánykája, s azóta nem találják sehol. A bánatos szülők a rendőrség utján keresik eltévedt gyermeküket.­­ A hamburgi ex-királyné. E szavakkal lépett be ma délelőtt a Rókus-kórház felvételi irodájába Schnei­der Mária 30 éves hajadon, kit a rendőrség szállíttatott be a megfigyelő osztályra. H­mburgi ex-királynénak mondja magát s miután férje országos gondok miatt oda­haza maradt, a Budapesten tartandó ünnepélyességek alkalmára hajlandónak mutatkozott a felvételi orvost fér­jéül elfogadni. A kórterembe csak azzal tudták felcsalni, hogy ott a nagy teremben már fel van tálalva az udvari ebéd s udvarhölgyei várakoznak reá. Midőn látta, hogy megcsalták, iszonyúan tombolt, úgy hogy külön czellába kellett zárni.­­ Az erzsébetiért öngyilkos holttestét a halottas kamrában tegnap délután Dittmann Elias fővárosi órás megtekintette s abban Bécsben lakó vejét, Braun Li­­pótot ösmerte fel. Az öngyilkos 39 éves volt, nőt és öt gyermeket hagyott hátra, kik most Bécsben minden tá­masz nélkül a legnagyobb nyomorban vannak s az ön­­gyilkosságról még mit sem tudnak. Dittmann állítása szerint vejének már hónapok óta nem volt sem állása sem keresete s ő két kete munkája után segítette né­mileg nagy nyomorúságba jutott családját. Az­ öngyilkos­ságot bizonyára nyomora m­iatt követte el, de hogy azt végrehajtani miért jött Budapestre, sejteni is alig lehet. ... Dr. Spitzer I. volt c­ ász. kir. katonai törzsor­vos augusztus 4-től kezdve IV. Gizella­ tér 5. sz. alatt lakik, a budapesti operaházat valamelyik külfölfdön megnyi­tandó színházzal. Az operaház befejezésén, mint a Ba p irja, háromszáz munkás keze dolgozik s az utolsó he­tekben egész éjen át fog a munka folyni. A színpadi vasgépezet, melynél a komplikáltabb nincs az egész vi­lágon, már egészen kész; a nagy előfüggöny szintén. Próbát a gépekkel e hó végén fognak tartani. E roppant gépezetet egyelőre az Asphaleiának megbízottai fogják vezetni. A múlt napokban tettek kísérletet az akusztikát illetőleg, a többek közt Maleczky is énekelt s az ered­mény felülhaladt minden várakozást. Arról azonban szó sincsen, hogy e hónapban a színpadi próbák megkezdőt­hessenek. István király dalmű főpróbája körülbelül szeptember 15 én lesz. Broulik már a jövő hónapban végleg Budapestre jön, míg Turolla Emma csak október 1-én. Az operaház magánénekes­női a következő­: Turolla Emma, Bartolucci Viktória, Maleckyné Reich Irma­, L­igetiné Komáromi Mariska, Spányi Irma, Glózer Adél, Kordin Mariska, Saxlehner Emma, Ábrányiné, Doppler Ilka, Risley Lélia, Stoll Gizella és Rotter Gi­zella. Magánénekesek : Broulik Ferencz, Bignio Lajos, Gassi Ferencz, Hajós Zsigmond, Odry Lehel, NeV, Dávid, F.11­1 Rikhárd, Fekter­ Ferencz, Kiss Dezső, Dalnoky Béni, Kőszegi Károly, Láng Fülöp, T­a­fán János, Ma­leczky V­ilmos, Szeneirei Lajos, Vass János, Zsitvay Pé­­ter, Sisek­eres Lajos. A karszemélyzet 35 nőből és 40 férfiből áll, a zenekar pedig 80 zenészből, mely a szükséghez képest még szaporíttatni fog. A ballet ma­rad egészen változatlanul a régi: Coppini Zsófia első bal­­lerma, ríni H­erik magántánczos, Gampilli frigyes bal­­letmester, Müller Katicza, Ferenczy Paula, Kürti Her­mina, Sarkadi Mariska magántánczosnők s azonkívül 35 kartánczosnő s 20 balletnövendék. E szerint a nem­sokára megnyitandó operah­áz művészi személyzete több mint 250 személyből áll. Külföldi zen­ézett hírek. A­ bécsi lapok elis­meréssel nyilatkoznak Nádayné asszonyról, ki tegnap az Álarczos bál­ban az apródot énekelte. Deczember folya­mán a bécsi operában Wagner zenedrámái kerülnek színre. Ez alkalommal Longe szerepét a Rheingoldban Vogl, a kitűnő müncheni művész fogja adni, ki e sze­repben az első bayreuthi előadások alkalmával nagy si­kert aratott. — Saint-Saens, a híres franczia zene­szerző jövő télen Prágába megy, hogy «VIII. Henrik» czmiű operájának első előadását vezesse. Onnan Bécsbe megy, hol jelen lesz «La Lyre et la H­irpe» kantátájá­nak első előadásán. Ezenkívül a Bösendorfer teremben kamara-zeneestélyt fog rendezni. Valószínűleg lejön Bu­dapestre is. — Osztrák operett- társulat alakult kö­zelebb, mely vándor körútra indul s előadásokat fog rendezni Genua, Nápoly, Bologna, Florenz, Palermo, Catania, Messina, Pioma, Turin, Milano, Velencze vá­rosokban. A társulat igazgatója Spanner Sarolta kis­asszony. — Rubinstein családjával együtt Velenczébe érkezett, használni a lidoi tengeri fürdőt. SZÍNHÁZ, művészest. — Az uj operaház, az udvar jelenlétében, minden­esetre még szeptemberben, talán 25-én meg fog nyílni «Azt, hogy melyik operát választják a megnyitó előadás alkalmára— irj. egyik félhivatalos kőnyomatú lap — még csak a legközelebbi napokban döntik el.» Eddig évek óta úgy volt, hogy az ős­z zeneköltő Erkel Ferencz István király operájával nyitják meg az új házat, sőt már legközelebb meg is kezdik a próbákat — így mondta minden értesülés. És ez most megint kérdésessé válik ? Valószínű, hogy a félhivatalos könyomatú lap összetéveszti 1884 S­PORT. — Athletikai és torna-versenyek Köves-Kállán A köves-kállai ifjúság múlt hó 27-én tartotta első ver­senyeit. Az athletikai és torna-versenyek újság ingerével hatottak a Balaton vidékére, minek következtében nagy közönség nézte azokat az egész Balaton mentéről. A versenyek kezdetét ágyú­lövések jelezték d. u. 2 £ óra­kor, mire­ a Felső-erdőben csakhamar tömött kört képe­zett a közönség a ver­enytér oldalán. A verseny­bíróság a következő tagokból állott : Elnök: Győrffy Géza or­szággyűlési képviselő. Bírák: Gyepely Károly, Csigány Károly, Györffy Pongr­ácz, Nagy Aladár, Szentmiklósy Gyula és Vörösmarty Izidor. Időmérő: Székely Emil. Távmérő: Méhe Kálmán. Jegyző: Rédy István. Indító: Cserner Elek. Az egyes viadalok, mint lapunknak írják, a következő sorrendben folytak le: I. Nagy akadály­­verseny. Távolság 500 mm. Indultak: Vörösmarty Mi­hály és Pálffy Dénes. Vörösmarty Mihály könnyedén el­sőnek érkezett be 1 perez 20 m­ásod­percz alatt, Pálffy Dénes 1 perez 45 másodpercz alatt másodiknak. 2. Verseny járásra indultak : Vörösmarty Mihály és Szarka Manó. A pálya végén, a czéltól három méternyire Vö­rösmarty térdre bukott, minélfogva Szarka Manó érke­zett be elsőnek. 3. Kezdők síkversenyére neveztek: Pálffy Dénes, Lakatos Károly, Györffy Kálmán, Györffy Elek Márton István. 1. Györffy Elek lett első, Győrffy Kálmán második. 4. A nagy síkversenyre Köveskállán sem akadt Vörösmarty Mihálynak ellenfele,épugy mint a budapesti és győri versenyeken. Vörösmarty a 3200 m. pályát 8 p. és 30 másodpercz alatt futotta be. Miután a kitűzött időnél előbb beérkezett, a dijat kikapta. 5. Vasparipaver­­senyre Phillipovics Emil és Szafka Manó neveztek. Indult Szafka M. A 3200 m. pályát 80 percz és 30 má­­sodpercz_ alatt befutotta és így a dijat kikapta. 6. Tá­volugrásra versenyeztek : Szafka Manó és Vörösmarty Mihály. Vörösmarty M. ugrott 4 10—4.45 - 4.95, Szafka Manó 4.30—4.40—5 m. 2 cm­. Az első dijat tehát Szalka M. kapta. 7. Súlyemelésre neveztek Vörösmarty Mihály, Szálka Manó, Büchler Antal és Pálffy Dénes. Vörös­marty ez alkalommal is a legerősebbnek bizonyult. Ko­nyádén emelgette a súlyos vaskörtét s­ nagyobb erőlkö­dés­ nélkül mutatta be a legnehezebb erőmutatványokat. Az első díjat Vörösmarty Mihály, a másodikat Szafka Manó nyerte. 8. Ny­újtótor­názásnál az első díjat Szafka Manó kapta, Vörösmarty pedig a másodikat. A nyújtón való tornázás a versenyek fénypontját ké­pezte. 9. Vigaszverseny. 15Q m. futásban. Elsőnek érkezett Györffy Kálmán, második volt Márton István. A versenyek végeztével tánc­mulatság volt, melyről la­punk mulatsági rovatában emlékezünk meg bővebben. — A pallos­ orsz. versenyre jött vendégeket, (Belgrád, Temesvár, Arad, Bukarest, Budapest), mint nekünk írják, a helybeli tornaegylet nagy tüntetéssel fogadta. Palics tömve van mostanában vendégekkel. A versenyre való fogadások nagy számmal történtek. Doberan, aug. 3. (Az «Egyetértés” távirata.) A nyári meeting első napját tegnap, szombaton tartották. I. Űrrovarok versenye. Tiszteletdíj és 1000 márka. Tá­volság 2000 méter. Henckel Hugó gróf hároméves sárga méné Cnalili (ap. Kettledrum a. Flora) első : Lehndorff gróf négyéves sárga méné Paleface második; Frerich hadnagy négyéves pej kanczája Hera harmadik. II. Em­lék­verseny. 3000 márka. Kétéveseknek. Távolság 950 méter. Oehlschläger bankár sárga mere Amoroso (ap. Flibustier a. L­idy Grace) első; Benekei Hugó gróf sárga méné Invisis második 111. Arany-ostor. Tiszteletdij és 3000 már­ka. Távolság 2630 m. A graditzi porosz kir. főmé­nes négy éves sárga méné Botschafter I. (ap. Chainant, a. Mis­, Bosswell) első: Henczel Hugó gróf négy éves sárga méné Morteratsch második. IV. Arany serleg. Tiszteletdij és 1000 márka. Urrovarok versenye. Handi­cap ; távolság 1500 méter. Oehlschläger bankár három­éves sárga méné Kyrill (ap. Rustic, a. Listless) 69 kgrammal első ; Moll kapitány hároméves sárga kan­czája Odaliske 60 kgrammal második. V. Eladó ver­seny 1000 márka. Távolság 2000 méter Benecke ötéves pej méné Landdrost (ap. Dutch Skater, a. Dilatory) első. VI. Doberani nagy handicap. 2500 márka. Távol­ság 2600 méter. Henckel Hugo gróf három éves sárga méné Cambus (ap. Cambuscan, a. Gaiety) 471­a kgram­­mal első ; E­rnstorff Gyldensteen gróf három éves pej méné Pfeil 47 da­lgrammal második. EGYLETEK, TÁRSULATOK. — A bádogos-segédek ma délután népes gyűlést tartottak a polgári lövőházban. A rendőrség részéről je­len volt Géczy kerületi kapitány. Napirendre volt­ tűzve a 24-es bizottság jelentése. A bádogos segédek ugyanis júl. 13-ki gyűlésükön bizottságot küldtek ki a cégből, hogy a bádogos ipartársulattal tárgyalást kezdjen a napi munkaidőnek 10 órára szállítása iránt. Szarács István bizottsági elnök ma sajnálattal jelenti az egybegyűltek­nek, hogy az alkudozások semmi eredményre nem ve­zettek. A szóló hevesen kikel a bádogos-ipartársulat el­nöke, Brezlinger Márton ellen, ki szerinte valóságos kö­zépkori ezéhmester korbác­csal kezében és a ki nem méltó az elnöki székre. Ez az úr ugyanis értesülve a lapokból a bádogossegédek mozgalmairól, csak amúgy fél­vállról beszélt a nála megjelent bizottsági tagokkal. Mi­kor ezek előadták kérelmüket, az elnök csak ennyit jegyzett meg, hogy «hiszen önöknek nincs semmi bajuk, valamennyien tisztességes ruhában járnak.» Ilyen feleletet adni komoly kérelmekre, az én né­zetem szerint abszurdum (Úgy vari !) Brezlinger Már­tontól (Abczugi) a bizottság Jenovay alelnökhöz ment. Ez meg már mézes madzagot mutogatott a bádo­­gossegédeknek, csitítgatta őket és ígérte, hogy minden tőle telhetőt meg fog tenni. Ily módon ez ügy elhúzó­dott két hétig és csak tegnap érkezett meg végre az ipartársulat 18-as választmányának «változhatatlan» ha­­­tározata, mely szerint minden a réginél marad (Abczugi) munkaidő reggeli 7 órától esti 7-ig tart, délben 1 órai megszakítással. Uzsonnaidőt nem engedélyeznek a mes­terek. A vasárnapi munka egyezség tárgyát képezi a munkaadók és segédek között. — Uraim — folytatja a bizottság elnöke — ez a 18 választmányi tag által hozott határozat nem jelent semmit sem. Álljanak össze a mes­terek is közös értekezletre és ott döntsön a Szavazat­­többség. Hiszen már egyes munkaadók úgy is ki­jelentették, hogy hajlandók a bádogos segédek k­é­­relmeinek eleget tenni. És lám, az ipái társulat ré­széről azzal f­nyegetik a kérelmeiket előterjesztő segédeket, hogy beírják őket­­ a fekete könyvbe,» ha pedig nem dolgoznak, eltolonczolják őket. De hi­szen megélhetünk mi másból is, mint a bádogos mes­terségből­ leszünk napszámo­ok. (Egy hang : Elmegyünk követ vágni.) Kérelmet előterjesztenie azonban minden-

Next