Egyetértés, 1884. szeptember (18. évfolyam, 242-270. szám)

1884-09-02 / 243. szám

1884 Nádayné asszonyról, ki Oszkárt pompás játékkal s csil­logó koloraturával személyesítette. Váljon mikor dőlnek le a kicsinyes akadályok s mikor­­ jő eszébe a budapesti opera igazgatóságának, hogy e jeles énekesnőt ismét visszaszerződte­sse a budapesti dalműszinházhoz, mely­nek évek során egyik legkiválóbb tagja volt. — A Po­­senban előadott Halka operáról, melynek zenéjét Wolsky szövegére Moniusko írta, nagy elismeréssel nyilatkozik az odavaló sajtó. Daczára annak, hogy az operának tár­gyánál s a benne előforduló tánczoknál lógva határozott nemzeti jellege van s a zene ragaszkodik a szöveghez, még­sem sülyed­ez le a nemzeti themák banális felhasz­nálásáig, vagy a szláv zene utánzásáig s még­is az egés­z felett a lengyel melódika lebeg. Az opera sikerrel lesz adható bármely idegen színpadon is. — Patti Carlotta asszony, Adelina nővére, most Munckné, nemrég raris­­ban elesett a lépcsőn és eltörte a lábát. Munckné as­­­szonynak igazi végzetes baja van a lábával. Már gyer­mekkorában lábtörést szenvedett, a­minek következtében egész életén át sánta maradt és így színpadra nem lép­hetve, csak hangversenyénekesnő lehetett.­­ A Parsi­­­­fal külön előadását a november hóban Münchenben a bajor király előtt tartják meg. Az előadásban kizárólag müncheni művészek vesznek részt. Parsifalt Vogl, Sun­dry­t Vogelné, Amfortast Guza, Titurelt Kindermann, Klingsohrt Fuchs Gurnemanzot Siehr fogják énekelni. EGYETÉRTÉS, KEDD, SZEPTEMBER 2. A Munkácsy-pár Budapesten. Munkácsy Mihály remekművét tegnap a műcsarnokban több száz meghívott vendég tekintette meg. Ott voltak többek között Ipolyi püspök, Vadnay Károly országgyű­lési képviselő, Fauler Tivadar igazságügyminiszter, Ber­czel Béla kúriai másodelnök, Tisza Lajos gróf, Zichy Jenő gróf, Harkányi Frigyes, Erdődy István gróf, Batthyány Lajos gr. főispán és neje, szül. Andrássy Ilona, Forinyák Gyula tábornok, Tanárky Gedeon államtitkár, Pulszky Ferencz Hampelné P. Polixé­nával, Thaifiz E’ek, Hieronymi, Gönczy Pál, Ka­rap Ferencz, Sárkány József tanácselnök, Bogisich Lajos törvényszéki elnök, dr. Szabó József egyetemi rektor, Gerlóczy Károly alpolgármester, stb. Munkácsy a társalgás folyamán fölemlítette, hogy kolpachi tartóz­kodása alatt négy képet festett, melyek közül egy csa­ládi jelenetet ábrázolót az országos kiállításra szánt. Jellemzők a mester eme szavai, melyeket egy festő ba­rátjának mondott a műcsarnokban kiállított remekműre vonatkozólag: «Mikor készen voltam vele, szerettem volna levakarni és újra kezdeni.» Minthogy Munkácsy­nak nehezére esik a lépcsőjárás, elállt abbeli szándéká­tól, hogy a budapesti festőművészeket meglátogatja. A dolgon a fiatal művészek úgy akarnak segíteni, hogy ők maguk külön kiállítást rendeznek műveikből Munkácsy számára. Ma délelőtt látogatásokat­ fogadtak Munkácsyék. Töb­­bek közt ott volt Kasztner Ignácz, a művész nagybátyja, s bemutatta neki fiát, Károlyt, a jeles czimbalom­­művészt. Délben Ipolyi Arnold Ganmácsy tiszteletére déjeunert rendezett a Hungária szállóban, melyre hiva­­losak voltak a művészen kívül: Károlyi Tibor gróf, a képzőművészeti társulat alelnöke, Keleti Gusztáv igaz­gató, Szmrecsányi titkár, Takács Lajos igazgatósági tag, Harkányi Frigyes, Szalay Imre miniszteri tanácsos, Te­­lepy Károly, Vastagh György, Ligeti, Tisza Lajos gróf stb. A felköszöntők a nyugalom után vágyódó mesterre való tekintettel elmaradtak. Mindazonáltal a déjeuner a legkedélyesebb hangulatban folyt le. Délután ötödfél órakor a Munkácsy-pár az opera­ház elé hajtatott, melynek megszemlélése mára volt ki­­tűzve. Kíséretükben vagy húsz tagból álló fényes társa­ság jelent meg, a fennebb említetteken kívül Zichy Jenő gróf, Ybl Miklós, Vastagh György és neje, stb. Az érkezőket a sugárúti bejárat előtt Podmaniczky Frigyes báró intendáns fogadta, mire megkezdték a sétát az opera­ház belsejében, hol jelenleg a legnagyobb sürgés - forgás raja kalapácsol, uralkodik. — A munkásoknak egész kárpitoz, fúr, farag, meszel, vagy hordja a bútorokat. — A vendégek előtt katoná­san tisztelegtek, azután zavartalanul folytatták mun­kájukat. — A társaság mindenekelőtt az előcsarno­kot tekintette meg, melynek oszlopai és freskói mindenkinek tetszését megnyerték. Podmaniczky báró Munkácsyné asszony ciceronéja volt, a­ki élénk érdeklő­dést tanúsított a legkisebb részletek iránt is. A foyerből a nézőtérre mentek a vendégek, mely mér teljesen sza­bad az állványoktól. Az intendáns sajnálatának adott kifejezést a fölött, hogy a csilláig még nem húzhatták föl. A hatás csak ennek megtörténtével és a kisebb dí­szítések, drapériák elhelyezése után lehet teljes. A mes­ter e­közben csak az egész menyezetet elfoglaló pompás freskókép szemlélésébe volt elmerülve, melyet Lotz Ká­roly festett. A mester e festményt sokkal szebbnek mondja Baudryénál a párisi Opérában. Az illetékes bíró ajkáról jövő eme nyilatkozat méltó és örvendetes feltű­nést keltett a jelenvoltak közt «Hol van Lotz?» járt szájról szájra a kérdés. «Bizonyára elbújt valahová»,mondá a társa­ság egyik tagja. És ezt mindenki hajlandó is volt elhinni a túl szerény művészről. Később azonban egyik folyosón ráakadt a mester, és mielőtt Lotz észrevehette volna, mi történik körülötte, Munkácsy odasietett hozzá, nyakába borult és összecsókolta. Szegény művész, alig győzte megköszönni a sok gratulácziót. Utoljára is azt hihette, hogy itt összeesküvést forraltak ellene. A királyi följáró és előcsarnok rendkívüli tetszést arattak. A faragott fa­oszlopok finom kidolgozása meglepte a vendégeket. Mun­kácsyné érdeklődve hallgatta, hogy ez mind magyar ipar, és gratulált érte Zichy Jenőnek. A tágas erkélyről a szem­lélő elé táruló szép kilátásban is jó ideig gyönyörködött a társaság..Az erkélyre vezető folyosóról Munkácsyné asszony ezt jegyezte meg: «Dass ist die Seufzerallee für die schwärmenden Ungarinnen.» — Schmal építészeti felügyelő és Szilágyi művezető a páholyok, ruhatárak stb. megszemlélése után a színpadra vezették a társaságot A szédítő magasságban függő vasszerkezetek, hidak lát­tára a vendégek meglepetten kiálltottak föl. Podmaniczky báró éppen javában magyarázta Munkácsyné asszony­nak, hogy egy csap megfordításával el lehet tüntetni egész tündérseregeket, mikor megnyílt a talaj és kiemel­kedett belőle — Vastagh György, ki a művezető és a csap segélyével ezt az utat választotta a színpadra való jutáshoz­. Miután a társaság még megnézte a díszlet­­raktárakat, véget ért a séta, és a Munkácsy-pár köszönetét fejezte ki az intendánsnak, az élveze­tes óráért. Az operaház előtt már nagy számú kí­váncsi közönség várakozott a vendégekre. Az opera­háztól Munkácsyék kisétáltak a műcsarnokba, melyben a látogatók ma váratlanul nagy számmal jelentkeztek. Daczára annak, hogy ma forintos nap volt, délig a tár­sulat tagjain kívül több mint háromszáz fizető fordult meg a műcsarnokban.­­ Este a Munkácsy-pár szű­kebb körű estélyt rendezett. Sedelmayer, a Munkácsy Mihály nagy képeinek tu­lajdonosa, szeptember hó folytán meglátogatja főváro­sunkat. Művészek és műbarátok készülnek szíves foga­dására, annyival inkább, mert Munkácsy Mihály mindig a legnagyobb elismeréssel szokott nyilatkozni róla. Vasár­nap este Munkácsy nejével együtt Harkányi Frigyes ven­dége volt a sugárúti új palota fényes termében. Az ebédre hivatalosak voltak még Ipolyi Arnold püspök, Zichy Jenő gróf, Vadnay Károly és Ligeti Antal. Ez alka­lommal is Munkácsy Mihály sok szépet mondott Sedel­­mayerről, a­ki — mint elbeszélte — nem a mindenáron nyerészkedő műárusok közé tartozik, s a képírókat, kik­kel összeköttetésben áll, nem gyors tevékenységre, hanem lelkiismeretes, gondos munkálkodásra ösztönzi. Élénk ér­zékkel bír az iránt, hogy a képírókban megsejtse, mily irányban képesek fölebb emelkedni. Munkácsyt is, mi­­dőn­ ő az életképektől a bibliai történelem felé kívánt fordulni, komolyan ösztönözte, hogy Krisztus életéből fessen képeket. Ekkép része van a nagymester legna­gyobb remekeinek létrejöttében. tiszt Ferencz Münchenben. Münchenből írja aug. 26-ról a Figaro egy levelezője, Li­zt Ferencz Münchenben van. Tegnap este érkezett meg Weimarból a hét órai vonattal. Ma kezdődött meg ugyanis a Nibelungok előadásainak második sorozata. Az állomásnál Hermann-Lévi a Hoftheater karnagya fo­gadta őt és kisérte a Karlsplatzon levő Bellevue szállóba. Ma reggel, mikor a szállóba mentem Liszt megláto­­gatásáríi szobája tele volt vendégekkel, zenészekkel, hír­lapírókkal, müncheni és külföldi riporterekkel. Liszt, a­ki­­ rendesen igen korán kel, épen egy a városban tett sétájáról tért vissza. A szél nagyon erősen fújt és az eső úgy szakadt, mint a parancsolat, de a kiváló művész fáradhatatlan és agg kora daczára reggelenkint sétál egy-két órát, télen úgy, mint nyáron. Miután bejelentettek, beléptem a mesterhez, ki a le­hető legszívesebben fogadott. «Mondja meg Parisban, kiáltá, hogy még nem vagyok vak ! Még nagyon tisztán látok, daczára az elkerülhe­tetlen gyeng­eségnek, mely aggkorom következménye. Sze­meimet semminemű organikus baj nem támadta meg és érdekemben áll, hogy ezt tudtukra adhassam szá­mos és kedves franczia barátaimnak, kiket e hit nagyon szomorúan lephetett meg. A­mi egészségemet illeti, ar­ról hál istennek, csak a legjobbat mondhatom.» Mosolyogva beszélt és felém nyújtá kezét. «Beszéljen nekem valamit Pánsról, mondá újból, az intelligenczia és a cselekvés városáról, a­hol annyi eszme olt alakot, a­hol oly sok műremek jő­létre.» Liszt valóban szereti Francziaországot. Visszaemlékezett amaz évekre, melyeket Párisban töltött Berlioz, Hum­bert Ferrand, Jules Janin d’Ortigues stb. társaságában. Ha néha érzelmesebb darabokat játszott a zongorán, nem egyszer megtörtént, hogy hallatukra Berlioz sírva fa adt, mint egy gyermek. Megindult han­gon beszélt Liszt az 1870-iki háborúról. Olvasta a mi hírlapjainkat és könyveinket. Élénk figye­lemmel kiséri a művészetnek Francziaországban való fejlődését, különösen a zenei ágét, és jól van értesülve arról, mit írnak még fiatalabb zeneszerzőink is, mint Vincent d’Indy és Ghabriel, valamint más hírneves ta­nítóik Saint-Saens, Lalo és Cesar Franck. A kis általon, melyre Liszt rákönyökölt pár berrt kot­talap feküdt. «Látja — mondá nekem — folytonosan dolgozom . . . és mégis elérkezik az óra, mikor az embernek abba kell hagynia mindent. . . ideje, hogy megnyugodjam.» Tiltakoztam ellene ; a művészet igaz mestereinek nincs joguk a nyugalomra és Liszt hetvenöt éve daczára szív­ben, lélekben sokkal fiatalabb másoknál. .. Megkérdez­tem tőle, vájjon remélhetjük-e valamely uj müve meg­jelenését. «A jövő évre, lehetséges, mondá mosolyogva, ez idén már nagyon késő ...» Aztán visszatért Francziaországra. Elbeszélte, hogy megkezdte Hippeau új müvének, «Berlioz intime»-nek olvasását. «Megkísértettem, mondá, Benvenuto Cellini elő­­adatását Drezdában, de ez elháríthatatlan akadályokba ütközött. Hol találok ma­napság egy Cellinit ? Hol van egy tenor, a­ki azt elénekli ?­ Miközben Liszt e geniális zenéről beszélt valódi lelke­­sültségtől ragadtatta el magát; termete fölegyenesedett, szemei élénken ragyogtak. Este a mester jelen volt a Hoftheaterben a Rhein­­gold előadásán. Páholyban ült, Wagner családjának tagjai között és egészen átszellemülte­n hallgatta ama darab előadását, melyet pár órával azelőtt «e század re­mekművének» nevezett el. t- S­PORT. — A budapesti polgári lövöldében, daczára a már javában folyó vadászidénynek, tegnap, augusztus hó 31-én igen élénk részvétel mellett folyt a lövészet. Egészben d. u. • 1/*3-tól este V27-ig 995 lövés, ezek közt 545. feketét talált. A legjobb mély lövésekért dijat nyertek.: Zoller Mátyás az 1-ső és 3-ikat, Schwei­ger József a 2-ik és 6-ikat, Trittner Ferencz a 4-iket és Matheides Dániel az 5-iket. Találó díjat kap­tak : Zoller Mátyás, Konstantin Kovalavits, Trittner Ferencz, Morelly János és Havas Sándor. Minthogy a lö­vészeti évad vége felé közeledik, valószínű, hogy a zár­lövészetet szeptember vége felé fogják megtartani. A Rudolf trónörökös Görgényben e hó 29-én kezdi meg medvevadászatait, melyre most küldik el az udvari vendégeknek a meghívókat. A Szatmármegyei Közlöny arról értesül, hogy a trónörökös onnan visszajövet Ká­rolyi Gyula gróf nagykárolyi birtokán is három napig fog vadászni. — A budapesti helyőrség dijlövése. A jelenleg a fővárosban állomásozó gyalog- és lovascsapatok legény­­ségének ez idei dijlövését tegnap tartották meg a rákosi katonai lövöldében, Edelsheim­ gyulai báró hadparancs­nok ez alkalomra 100 frtot adományozott. A díjlövés, mely a hadparancsnok és az összes tisztikar jelenlétében ment végbe, fél 8 órakor reggel vette kezdetét s benne részt vettek : a 0., 23., 32., 38., 44., 52., 68., 69. és 86. gyalogezredek, a 24. vadász-zászlóalj, a 2. hadmér­nöki ezred 4. és 5. zászlóaljai, a 4. huszár- és 5. dzsidásezred. Minden rendes létszámmal biró gyalog századból és minden lovas századból 4, minden kisebbí­tett létszámmal biró századból 3 ember lehetett. A lö­vések 400 lépés távolságról egész alakokra történtek, minden lövő 5 egymásután következő lövést tehetett. Végül dijlövés gyorstüzzel való dijlövést is tartottak, melynél minden zászlóaljtól egyszerre 8 ember lőtt és összesen 80 lövést tehetett. A rendelkezésre álló 100 írtból 41 tiz forinttal egy forintig menő dijat csináltak. A dijak odaítélése iránt egy Baranyay vadászőrnagy el­nöklete alatt álló bizottság határozott. A dijlövészet czél­­adásban és a legnagyobb rendben folyt le. A lövölde előtti téren a 44. gyalogezred zenekara működött. A rendes dijlövésnél az első di­at a 44. ezred egy közem­bere nyerte, ez az ezred egyáltalában kitűnt, a gyorstü­zelésnél a 24. vadász-zászlóalj volt a nyertes. — A k­olozsvári lóversenyek tegnap tartott máso­dik napjáról a következőket táviratozzák : A mai, nagy érdeklődés mellett megtartott lóversenyen az eladó-ver­seny 500 drb arany frank díját Bánffy György b. «Tisane»-ja, a 3000 drb arany írkos első osztályú ál­lamdijat Jékey Albert huszárszázados «Citheist»-je, a polgári és kolozsvári 200 frtos dijat Jékey száza­dos «Carthage»-ja, a vigasz-verseny diját Bánffy György b. «B­lis»-e nyerte. A nézőközönség között Khuen-Héderváry grófné, a horvát bán neje is jelen volt, ki itt családját látogatja. — Tilos vadászni szeptemberben szarvast, dám­vadat, özsutát, zergegidát, siket és nyirfajdréczét, éneklő madarakat, siket és nyirfajdkakast. EGYLETEK, TÁRSULATOK. — A budapesti borbély- és fodrász-ipartársulat szeptember 2-án este 9 órakor alakuló közgyűlését tartja a fővárosi iparoskörben (IV. Ferencziek­ hazára.) A közgyűlés napirendje : 1. Elnöki jelentés az­­ ipartár­sulat állásáról. 2. Határozathozatal az ipartestület ala­kítására. 3. Egy bizottság választása az ipartestületi sza­bályok kidolgozására. 4. Tagok behatása. 5. Indít­ványok. FŐVÁROSI ÜGYEK. — A főváros pénzügyi és gazdasági bizottsága ma délelőtt tartotta a nyári szünidő után első ülését, melyen a napirend előtt Stern a Spelterini és szin­­gál mutatványok illeték-ügyét hozta szóba, kér­dést intézvén Kada alpolgármesterhez, hogy van-e ez ügyről tudomása s tett-e intézkedéseket a város érdekei­nek megtételére. Kada alpolgármester kijelenti, hogy a tanács megkereste úgy az elöljáróságot, mint a főkapi­tányságot. Választ még nem kaptak. Annak idején majd jelentést fog tenni a bizottságnak. E választ az interpel­láló s a bizottság tudomásul vette.­­ A rend során első­sorban az országos­­ kiállítási napi­bi­zottság kérvényét tárgyalták, a kiállításra érkező küldemények­ kövezetvám mentesítése iránt. A főszámvevő a kedvezmény megadását javasolja, a vas­úton érkező küldeményekre nézve. Stern figyelmezteti a bizottságot a felmerülhető visszaélésekre. Nem szeretné a vasúti kezelő tisztviselőket abba a helyzetbe hozni, hogy egyeseknek kedvezményeket tegyenek. Ő nincs el­lene, hogy a kedvezm­­ny megadassék, de úgy kívánja azt megadni, hogy a kövezetvám visszatéríttessék. A bi­zottság a kérelmet a főszámvevő javaslata szerint fogadta el. A postán és gőzhajón érkező kiállítási tárgyak e kedvezményt nem élvezik.­­ Az Erzsébet­ téri kioszk külső homlokzatának helyreállítása 8233 frtba ke­rül. A bizottság e költség fedezetéül a kövezetvám-bevé­­teli­ többletet jelölte ki.­­ A budapesti korcsolyázó egyesület, minthogy városligeti korcsolyázó­­csarnokát mintegy 20 ezer frton megnagyobbítani akarja, a város­sal fennálló szerződésének 10 évre való meghos­­­szabbítását kérte. Az ez ügyben kiküldött kisbizottság hozzájárult a szerződés meghosszabbításához, de feltéte­lül kívánja kiköltötni, hogy az épület által elfoglalt te­rületért évi 2000 frt bért fizessen az egyesület s a pad­lózatot emeltesse fel, mert most gyakran megtörténik, hogy a padlózatot elönti a viz, s ilyenkor költséggel le kell csapolni a tó vizét. A pénzügyi bizottság e feltételekre nézve kérdést fog intézni a korcsolyázó egyesülethez s csak azután fog határozni. — A III két, úgynevezett «franczia kő­bánya» bérbe vételére három ajánlat érkezett: Schödl Ká­roly, Meltzner István és Nemchloss Miksától. A legjobb ajánlatot Neuschloss tette, ki évi 400 frt bért hajlandó fizetni s kötelezi magát a bányához vezető ut helyreálli­­tására. A bizottság az ő ajánlatát fogja a tanács elé ter­jeszteni. — Az «Union» keményitő-gyár részvénytársaság­gal, kértére a Szvetenay-, Mester- és Márton-utczák sarkán fekvő városi telekre a bérlet további 8 évre meghosszabbitatik, 200 forint évi bérért. — Az agg­­teleki-utcza 5824. sz. telek árverés utján fog bérbeadatni. Az első budapesti gőzmalmi részvénytársaság a Balaton- és Szemere-utczák sarkán levő városi telek bérbevételére tett ajánlatot. A bizottság a bérbeadást nem ellenzi, de a telekért évi 300 frt bért kiván. Az orsz. nőiparegyesü­­letnek 201 frt 60 kr átírási dij, az izr. sikelném­ák országos intézetének 232 frt 82 kr viztalfogyasztási díj, a pesti izr. hitközség fiárvaházának 688 frt 61 kr jár­dakő és szegélykő illeték elengedését fog­ja a bizott­ság a tanácsnak javasolni, illetőleg az izraelita hit­községnek a 232 frt 82 kr viztalfogyasztási díjnak csak a felét. A Viola tanácsos tett ezután jelentést a ta­nács által a városi nyomdai munkák szállítására kiírt árlejtés eredményéről. Három budapesti nyomda adott be ajánlatot: az Athenaeum, a Franklin s a pesti részvénynyomda. Az Athenaeum ajánlata pár ezer fo­rinttal drágább, mint a másik két nyomdáé, kiknek ajánlata közt körülbelül 200 frt különbség mutatkozik. Az ajánlatok tüzetesebb megvizsgálására kisbizottságot küldtek be — Kun Gyula tanácsnok a közelebbi napokban meg­kezdi hat heti szabadságidejét. Távolléte alatt a 2-dik ügyosztály vezetésében őt Vosits Károly jegyző he­lyettesíti. — A m­agánépitési bizottság mai, Weber Antal elnöklete alatt tartott ülésén a következő építési engedé­lyek kiadását hozta javaslatba : u. m. az osztrák légszesz­­társulatnak soroksári­ utcza 9627. sz. a. gyártelepen am­­moniakgyárra, fedett járdára, kútházra, csatornára, ko­csiszínre, keritésfalra;­ a budapesti közúti vasuttársulat­­nak soroksári ut 9627. sz. alatt földszintes lakházra és istállóra; Szendi Györgynek a Mártonhegyen 7645. sz. alatt földszintes házra; Messimer Árminnak a kis­­svábhegyen földszintes házra; Weber Györgynek a kis­­svábhegyen favázas házra; Grunwald és társának a III. ker. szentendrei utón 1378—82. sz. a. irodára; Czipauer Jánosnak váczi­ ul 1726. szám alatt földszintes munkáslak házra, őrházra és fáskamrákra, Dollinger La­josnak Rottenbiller­ utcza 11. sz. alatt földszintes házra, a főváros közönségének a városligetben az arena-ut mel­lett rendőrházra és Hochschwager Rozinának váczi körút 1694. sz. alatt munkáslakásra és jégveremre. Ezenkívül még több gazdasági épületre, gőzkazánra stb. adatott ki engedély. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. — A Rosenberg-Batthyány-féle párbajügyben e hónap 23-dikán hirdeti ki Mészöly , törvényszéki biró a kúria ítéletét, mely tudvalévő mé­g egy évi államfogházzal sújtja dr. Rosenberg Gyulát. — A budapesti anarchisták ügye. A befejezett vizsgálat iratait dr. Séllyei Sándor királyi alügyésznek adták át indítványtétel végett. — Az anyag hosszas ta­nulmányozást kiván, minélfogva csak hetek múlva készül el az ügyész indítványa. — Az eszéki hidkatasztrófa ügyében indított bün­­per tárgyalása november hó 14-én lesz a pécsi törvény­szék előtt. A tárgyalás alkalmasint három napot vesz igénybe, minthogy igen sok tanút kell kihallgatni, s kü­lönben is a pernek óriási anyaga van. Dr. Friedmann Bernát, Réczey vádlott védője, a minap a per tanulmá­nyozása végett Pécsett időzött. — Halálos Ítélet­. Riesz Józsefet, ki — mint már említettük — Slatinikban meggyilkolta a Pelzer házas­párig az­ eszéki törvényszék a csütörtöki végtárgyaláson kötél általi halálra ítélte. Az elitélt semmiségi pa­naszt nyújtott be. — Királyi kegyelem. Jetter Károly gyilkosnak, kit a pécsi kir. törvényszék s a felső bíróságok kötél ál­tali halálra ítéltek, ő felsége megkegyelmezett s a halálos ítéletet életfogytiglan tartó fegyházbüntetésre változtatta. Az itélet­hirdetés pénteken volt, mely alkalommal a gyilkos oly gonoszul viselte magát, hogy a biróság nem győzött eléggé csodálkozni a bűnös romlott lelkülete fe­lett. Jetter a kegyelem kihirdetése után, gúnyosan jegyzi meg, hogy ily kegyelemre nincs szüksége, inkább akas­­­szák fel. _______ MULATSÁGOK. A zugligeti nyaralók lakói kedélyes bucsu­ es­­télyre gyűltek össze szombaton este a Fáczán termé­ben s víg táncz és fesztelen mulatozás közben töltötték együtt az éjszakát. Valamennyien a kellemes együttlét emlékét vitték haza magukkal s a legtöbben légyottot adtak egymásnak — a jövő tavaszra! Részt vettek a reg­gelig tartó mulatságban : Weiner Melánia, Deutsch Ilka, Péteri nővérek, Stern Stefánia, Ertner nővérek, Dózsa Ella, Wellisz nővérek, Meitner Ernesztin, Tachler Terka, Krausz Berta, Sághy Georgina, Wotzazek, Deutsch és Kohn kisasszonyok, továbbá Schreckerné, Reinmanné, Dózsa Andorné, Freund Dezsőné, Adlerné, dr. Steinerné, Sághy Imrénné, Popperné, dr. Csériné, Ertnerné, Krauszné (Bécsből), Welliszné, Szélba Lászlóné, Kohnne úrnők s még számosan. — Jótékonyczélu mulatság Rákospalotán. Az újpesti szegény gyermekek javára rendezett mulatság megérdemelte, hogy olyan szép és előkelő közönsége legyen, mint a minő volt. A park­ vendéglőt szépen föl­­diszitették zászlókkal, jelvényekkel és lampionokkal. A mulatság kitűnő sikeréért a rendező hölgyeket illeti az elismerés. A mulatságot nyolcz óra felé a czigányzenekar nyitán­nyal kezdte meg. Utána műkedvelők A mi­niszter előszobájában czimü dramolettet adták elő. A darabban Handel Berta, Pozsonyi M., Römer J., Ney S. és Goldberger S. működtek közre. Végre Bachrach Imre Arany Rodostói temető czimü költeményét sza­valta hatásosan. A programra utolsó pontja volt a táncz, mely reggelig tartott. Ott voltak : Hanzl k. a., Tisch Hermina, Tischné, Fürst Irma, Kiopfer Laura, Domon­kos Berta, Handel Berta, Sebestyé­n­ Kornélia, Veruda Klementina, Wolf Juliska, Madi Lajosné, Handel Kál­­mánné, Sebestyén Antalrné, Schnabel nővérek, Schna­­balné, Steinklopferné , Steinklopfer Izidora, Weiszen­­burgerné, Weiszenburger Amália, Stingelhammer Aranka, Stingelhammerné, Kernné, Kern Ottilia, Wéber Mariska, Wéber Károlyné s még mások. — A pesti könyvnyomda-részvénytársaság sze­mélyzete, mint már említve volt lapunkban, e hó 30-án ünnepelte meg Giersch J. Lajos ötven éves betűszedői jubileumát. Az ünnepiességeket a vacsora után követke­zett tánczmulatság zárta be, mely a legvidámabb hangu­lat mellett egész hajnalig tartott. A négyeseket 40—50 pár tánczolta. A figyelmes rendezőség minden hölgynek egy csinos virágbokrétával kedveskedett, valamint min­den résztvevő egy csinosan kiállított emlékkönyvecskét kapott az ünnepelt életrajzával és arczképével. Ott, vol­tak : Fáik Zsigmondné, Giersch Lajosné leányával, Schweiger Mórné, Darvas Adolfné, Prohászka Józsefné, Proh­ászka Teréz, Borsovay Gézádé, Dornay Juliska, Ta­­nay Józsefné, Ványi Lajosné, Bauer Józsefné, Marczinka Jánosné, Marczinka Teréz és Giza, Neubauer Anna, Bet­telheim Fanni és Jan­a, Korb Jánosné, Korb Aranka, Stöcklin Nándorné, Kollmann Fülöpné. HÁZASSÁG: — Főúri esküvő volt ma délben az egyetemi tem­plomban. Ifj. Szapáry István gróf, cs. kir. kamarás, Pestmegye főispánjának fia, vezette oltárhoz Atzél Con­stance báró kisasszonyt, Atzél Lajos báró fogadott leányát. A templom belsejét gyönyörűen feldíszítették virágokkal; a padokat előkelő vendégsereg és a kiván­csiak nagy tömege foglalta el. A szentegyház bejáraja előtt díszbe öltözött lovasrendőrök tartották rendben a kiváncsiakat, kik ellepték a templom környékét. Déli 12 órakor érkezett a templom elé magánfogatokon és bér­kocsikon a fényes lakodalmi nép. A hölgyek jobbára fehér és rózsaszín ruhákba voltak öltözve, a férfiak pe­dig díszm­agyarba. Igéző jelenség volt myrti­aságokkal és narancsvirágokkal díszített fehér ruhájában a meny­asszony ; fejéről drága csipkefátyol omlott a földre. Uszályát ifj. Ráday Gedeon gróf hord zta. Násznagyok voltak: Majthényi László báró főispán, Atzél Béla báró, Tisza Lajos gróf és Szapáry Károly gróf. Nyo­­szolyó lányok: Teleki Anna, Ráday Irma és Teleki Katinka grófkisasszonyok. Vőfélyek: id. Szapáry Péter, Szapáry Tibor és Teleki László grófok. Az öröm­anya , Szapáry-Ráday Biri grófnő mellett ott volt a menyasszony nevelőatyja s rajta kivül Szapáry Ro­zália grófnő, Teleki Josefine grófnő, Héderváry- Khuen Margit grófnő, Atzél Béla báróné, nemeskéri Kiss Pálné, szül. Szapáry Vera grófnő, Teleki József gróf s több más előkelőség. A vőlegény atyja, Szapáry István gróf ágyban fekvő beteg, s e miatt maradt el az esküvőről. Az esketési szertartást Várady Ferencz németh-­sághy plébános végezte, ki hosszabb megható beszédet intézett a fiatal párhoz, figyelmeztetve őket a házasélet szent kötelességeire. Az uj házasok ezután a jelenvoltak szerencsekivánatait fogadták s a lakodalmi nép az «Angol királynő»-be vonult dejeuner­re. — Klein Adolf fiatal iparos e hó 7-én d. u. 5 óra­kor tartja esküvőjét Gelléri Józsa fővárosi tanítónővel, Gelléri Mór k­otársunk nővérével. — Kerekes Sámuel marosvásárhelyi igazgatótanár aug. 30-án tartotta esküvőjét Ajtai Nina kisasszonynyal, néhai Ajtai Mihály maros-vásárhelyi szab. kir. város volt polgármesterének leányával. §§- Ifj. Melcsiczky Miklós vágbeszterczei szolgabiró aug. 110 30-án vezette oltárhoz nem­esujfalusi Schumich­­raszt Adél kisasszonyt, Schumichraszt István trencsén­­megyei főpénztárnok leányát a szkalai templomban. Ta­nú­kul szerepeltek Zsámbokréthy Emil alispán és Petrás Károly árvaszéki elnök. Az egyházi szertartást Melcsiczky Lajos nagyszombati tanár végezte. — Madarassy Dezső szatmármegyei földbirtokos aug. 26-án kelt egybe Csaba Ilona kisasszonynyal, Do­­mahidy Ferencz főispán gyámleányával. — Kulin Ödön kir. törvényszéki biró jegyet váltott Hlavathy Ilona kisasszonynyal, Hlavathy János ügyvéd leányával S.-A.-Ujhelyen. — Chrenóczy Nagy József, a legfőbb számvevő­­szék tisztviselője jegyet váltott Bécsban Werthner Adolphine kisasszonynyal, Werthner Adolfnak, a Neue Frei Presse kiadó­ tulajdonosának leányával. GYÁSZROVAT. Debreczeni Torday Eduard m. kir. kincstári ura­dalmi ügyész és 1848—49-iki honvéd százados e hó 26-án egy szerencsétlen baleset következtében, hosszas beteg­ség után 62 éves korában meghalt Ungvárott. Az elhunyt már mint fiatal jurátus, később tiszteletbeli . jegyző s táblabíró részt­ vett az alkotmányos küzdelmekben, vezér­szónoka volt az akkori fiatalságnak. A szabadságharczban századosi rangot viselt, s a forradalom után baranyai kis birtokán visszavonulva, a tanulmányoknak szentelte életét. 1861-ben a megye főjegyzőjének választották. A provizó­rium alatt 1862-ben a Szathmáry Károly által szerkesz­tett «Magyarország» czimü napilapban egy erős támadást intézett az akkori rendszer ellen, a­miért elfogták, a Károly­-kaszárnyába vitték, s a hadi törvényszék által egy évi fogságra ítéltetett. Rövid idő múltával Tóth Kálmán s a többi politikai fogol­lyal együtt amnesztiát kapott. 1869-ben az ungvári kincstári uradalom ügyészévé ne­veztetett ki. Ez előtt két héttel beteg barátja, Thuránszky Tivadar látogatására ment Baranyába. Onnan vissza­jövet lovai megbokrosodtak s ő a kocsiból kiugrott. Ez ugrás következtében agyrázkódást és zúzást szenvedett, s többé el nem hagyta az ágyat. Temetése nagy részvéttel ment véghez s ravatalát egész virágí­a­ már diszité. Penner Román a döm­ölki szentbenedekrendi apátság alperj­ese augusztus hó 29-én éjjel végelgyengülés követ­keztében, meghalt. Az elhunyt született 1812. évi október 6-án, szent Benedek rendébe lépett 1834-ben, ünnepélyes fogadalmat tett 1838-ban, áldozárrá szenteltetett 1842-ben, s mint ilyen tanári minőségben 20 évig,s a lelkészkedési pályán 13-ig, s jelen tisztségében 10 évig lelkiismerete­sen fáradozott. Borsos Amália nagyenyedi polg. iskolai tanítónő augusztus h­ó 29-én 27 éves korában meghalt Nagy- Enyeden. Salm-Reifferscheidt-Krautheim­ Erich őrgróf aty­jának Brünn mellett levő kastélyában 48 éves korában meghalt. Az elhunyt tudományosan képzett, köztisztelet­nek örvendő főur volt. 5 T­A­V­I­HA i O K. Bécs, szept. 1. (Az «Egyetértés» tudósí­tójának távirata.) Mint illetékes körökben be­szélik, a császártalálkozásra nézve még semmi határozott megállapodás nincs. Min­den ezzel, ellenkező hír, még a találkozás ide­jéről, az uralkodók kísérőiről s egyébről szól, puszta kombinácziónál nem egyéb. Lemberg, szept. 1. (Az «Egyetértés» távirata.) A var­sói orosz kormány hivatalos közlönye Naumovicz lelkész­nek a börtönből való szabadonbocsátása alkalmából han­gulatos czikket közöl, melyben örömmel üdvözli a lem­­bergi honárulási pör utolsó martyrjának kiszabadulását. Lemberg,szept. 1. (Az «Egyetértés» tudó­sítójának távirata.) A Dziennik Polski sze­rint az orosz ezár Ferencz József uralkodóval szeptember első felében fog találkozni Szilé­ziában, valószinüleg Albrecht főherczeg te­­scheni kastélyában,mire uralkodónk Skiernie­­wiceben viszonozni fogja a látogatást. Róma, szept. 1. (Az «Egyetértés» távirata.) Pol. Gorr. Alaptalan az a hir, hogy Durando trieszti olasz fökonzul elhagyja ebbeli hivatalát, s a tripolisi fökonzul által helyettesittetik. Paris, szept. 1. Ferry miniszterelnök Saint- Diébe utazott, hol egy hétig fog időzni. Bécs, szept. 1. (Az «Egyetértés» tudósí­tójának távirata.) Mint a W. Allgemeine Zrg. értesül, jól értesült körökben állítják, hogy Ausztria és Németország a hatalmakkal tár­gyalásokat kezdtek európai konferencziának egybehívása iránt, mely a Londonban el nem intézett egyiptomi kérdéssel foglalkozzék. Oroszország, Olaszország, s Francziaország hozzájárulását biztosítottnak tekintik. A kon­­ferenczia legközelebb ül össze. Hogy Anglia mily magatartást fog tanúsítani e kezdemé­nyezéssel szemben, e felől még kétségben van­nak. E konferenczia az anarchisták elleni nemzetközi rendszabályokkal is fog foglal­kozni. Paris, szept. 1. (Az «Egyetértés» tudósí­tójának távirata.) Rendesen jól értesült kö­rökben állítják, hogy Anglia egyiptomi eljá­rása miatt nemcsak Európa rosszalásával fog találkozni, hanem ennek határozott kifejezés is fog adatni. Sőt az európai in­tervenczió es­hetőségéről is komolyan beszélnek. Kairó, szept. 1. Kirsener őrnagy Dongó­iéban több levelet kapott Gordon tábornok­tól. Az utolsóban, mely június 15-éről van keltezve, azt írja, hogy Khartum még négy hónapig tartható. London, szept. 1. Tiencsinből érkezett jelen­tés szerint a japáni követ azt követelte, hogy Japán fenhatósága az Ilochoo szigetek felett elismertessék és egyúttal ama kívánságot is kifejezte, hogy Japán­nak szerződésszerüleg ugyan ama jogok biztosítas­sanak, mint a többi államoknak. A japáni követ Pekingbe szándékozik utazni, hogy a tárgyalásokat ugyanott folytassa. Alexandria, szept. 1. (Az «Egyetértés» tu­dósítójának távirata.) Beyreuthból jött hirek szerint Syriában az egyiptomi hadsereg számára toborzott ujonczoknak hajóra szállását a török hatóságok megakadályozták s nekik tudtokra adták, hogy a rájuk rótt kötelezettségeket nem kell teljesíteniük. "Varsó, szept. 1. (Az «Egyetértés» távirata.) Aug. 30-án éjjel a forradalmárok kísérletet tettek, hogy az ottani czitadellába zárt társaikat: Bardovszkit, Novákot, Janoviczot kiszabadítsák. E czélból kiemel­­ték a Konstantinovszki-féle kaput és akadály nél­kül hatoltak a czitadella egyik korridorjáig. Itt azonban az őr észrevette őket, lármát ütött, mire az illetők kénytelenek voltak menekülni. A börtön udvarán számos feszítő vasat és rudat talál­tak. Mikor ezután az egyes czellákat megvizsgálták, a foglyokat teljesen felöltözve ébren találták. A kí­sérlet következtében újabb óvóintézkedéseket alkal­maztak. Fétervár, szept. 1. (Az «Egyet­etés» távirata.) A­z évi egyetem ötven éves jubileumai alkalmából szétkül­dött meghívókat a külföldi egyetemek nagy része nem fogadta el; néhány egyetem nem is­ válaszolt a meghí­vásra. Csak­ az egyetlen olasz főiskola ígérte meg, hogy képviselőt küld az ünnepre. Varsó, szept. 1. (Az «Egyetértés», távirata.) A dvornik­­rendszernek behozatalára vonatkozólag Styeratovszky, Gurkó titkára által kidolgozott szabályzatot, mely szerint a dvornikok mint Pétervárott, úgy itt is felügyelnek a házak lakóira, a fókormányzó, egyetértőleg Tolsztoj gróf rendőrfőnökkel jóváhagyta. A háztulajdonosok kötelesek nyilatkozatot­ aláírni arra nézve, hogy néhány utczán a czár elvonulása közben nem lesz egyetlen ablak sem nyitva, s hogy sem az erkélyekről, sem az ablakokból nem dobnak le semminemű tárgyat, még virágot sem. Belgrád, szept. 1. (Az «Egyetértés» távirata.) A Ká­roly Románia királya tiszteletére, s az ennek elutazása alkalmából rendezett előadások programmszerűen men­tek végbe. A Topcsiderben tartott csapatszemle alkal­mával, melynél Natália királyné lóháton ülve vett részt, Károly király elővezette a Milán király által neki ado­mányozott 6-ik ezredet. Mikor Károly király tisztelegve előugratott, a két uralkodó kezet szorított, mire a jelen­levő nagy néptömeg riadó tetszésnyilatkozatokat halla­tott. Az ezred ünnepies átadásánál a két király kölcsö­nösen üdvözlő beszédeket mondott, melyekben melegen hangsúlyozták a két országnak egymásközt való barátsá­gát. A diszlakománál pohárköszöntőt mondott királyi vendégére, melyben hangsúlyozta a két országnak egy­öntetű történeti fejlődését és azoknak soha meg nem zavart barátságát. Károly királynak Milán királyra mondott felköszöntőjében hasonló eszme nyilvánult. Károly király belgrádi tartózkodása alatt különösen kitüntette Garasa­­nin miniszterelnököt, a­ki a királynak Báziásra a fehér sasrend nagy szalagját hozta el. Hasonló kitüntető fo­gadtatásban részesítette Milán király Talcojanut aromán miniszterelnököt. Belgrád, szept. 1. Károly román király teg­nap este szívélyesen elbúcsúzván a szerb királyi családtól, elutazott Belgrádból. Belgrád, szept. 1. (0. É.) Milán király és ki­rályné, a trónörökössel délután órakor elutaztak. A pályaudvarban nagyszámú közönség volt jelen, hogy az uralkodó pártól búcsút vegyen. A király kiáltványt tett közzé, mely szerint távollétének ide­jére a kormányzattal a minisztertanács bizatik meg. Konstantinápoly, szept. 1. (Az «Egyetér­tés» távirata.) Pol. Gorr. Zeitumban (aleppói kor­mányzóság) zavargások törtek ki. E ténynek politi­kai körökben nagyobb fontosságot tulajdonítanak, minthogy Zeitum olyanforma erősség Örményor­szágban, mint Montenegro, s úgy nemzetiségi, mint stratégiai tekintetben igen jelentékeny pontot képez. A franczi­a-k­h.mai háború. London, aug. 31. (Az «Egyetértés» távirata.) A Times fucseui távirata szerint a khinaiak Limpoot körülzárják. Paris, szept. 1. (Az «Egyetértés» tudósí­tójának távirata.) A kamara összehivatása még nincs elhatározva. Ferry s a kabinet több tagja közt nézeteltérés van. Sokat beszél­nek arról a jelentékeny szerepről, mely Ja­pánra vár a franczia-khinai viszályban.Fran­cziaország Khinától az ellenségeskedések megszüntetése esetére 200 millió frank hadi­­kárpótlást kiván. Páris, szept. 1. A «Paris» szerint Courbet ten­gernagy elhagyta a mai-soni révet és valószinüleg Hai-Nanba megy. Ugyanama lap szerint Kokhin- Khinából 500 főnyi katonaságot rendeltek Kelungba. London, szept. 1. (Az «Egyetértés» tudó­sítójának távirata.) A Times jelenti: A fran­czia hajóhad tegnap elhagyta Fucseut, hogy hová megy, nem tudni. Limpaban Dowel tengernagyra rálőttek, csak khinai öltözetben tudott megszabadulni. A francziák azt hiszik, hogy a bombázás s a kikötőknek későbbi el­hagyása azok ellen minden további rendsza­bály nélkül a khinaiakat az idegenek iránti semlegességre fogja bírni, mindamellett vala­mennyi franczia elhagyja Kantont. Páris, szept. 1. Alaptalan azon hir, mintha Khina háborút üzent volna Francziaországnak. London, szept. 1. Hongkongból érkezett távirat szerint Courbet tengernagy jelentést tett, hogy a hajóraj hadműveletei be vannak fejezve és hogy kereskedő­hajók a Min folyót ismét akadálytalanul használhatják. A KOLERA, Róma, szept. 1. (Az «Egyetértés» távirata.) A tárgyalások Francziaországgal a vesztegzár megszün­tetése iránt folynak. Róma, szept. 1. A tegnapi nap folyamán a berga­­moi, campobassoi, cuneoi, genuai, luccai, massa­ car­­rarai, nápolyi, parmai, pisai és tudni kerületekben ös­­­szesen százhúsz ember betegedett és hetvennégy halt meg kolerában. Róma, szept. 1. (Délben.) A tegnapi nap folya­mán a következő kolera­ esetek fordultak elő: a ber­­gamoi kerületben huszonkilencz (ezek közül Ber­gamo városában 2) betegedési és tizenhat halál­eset ; a campobassoi kerületben tizenhárom betege­dési és két haláleset; a cuneoi kerületben harmincz, egy betegedési és huszonhárom ha­láleset ; a genuai kerületben huszonhat bete­gedési és tizennyolcz haláleset (ezek közül Spe­­ziában huszonnégy betegedési és hat haláleset; a luccai kerületben három betegedési és egy haláleset; a massa-carrarai kerületben nyolcz bete­gedési és tizenhat haláleset; Nápoly városában két betegedési és három haláleset; a parmai kerületben négy (ezek közül Parma városában egy) betegedési és egy haláleset; a pisai kerületben egy betege­dési és egy haláleset és a turini kerületben három betegedési és három haláleset. Róma, szept. 1. (Az «Egyetértés» távirata.) A vati­káni lapok megc­áfolják azt a hírt, hogy a pápa a kolera­veszély következtében megszüntette a nyilvános kihallga­tásokat. — Nápolyban a lelkészeket, kik a szentsége­ket a kolera­betegekhez viszik, katonák kisérik útjukban. Spezia, szept. 1. (Az «Egyetértés» távirata.) Míg a kolera a városban szűnni kezd, a környéken egyre ter­jed. A Duilio fedélzetén kolera-eset fordult elő. Róma, szept. 1. (Az «Egyetértés» távirata.) A prefek­tus a belügyminiszterrel egyetértésben szigorú rendeletet bocsátott ki a koleráról hamis híreket közlő lapok meg­büntetésére. A Vatikán­ban a kolerától nagyon félnek. Orvosok megvizsgálták az épületet és szigorúan foganato­sítandó rendelkezéseket tettek. Nápoly, szept. 1. (Az «Egyetértés» távirata.) A sze­gényebb néposztályok ellenséges magatartása nagyon megnehezíti az egészségügyi szolgálatot. A Mercato vá­rosnegyedben a kerületi orvost kövekkel kezdte do­bálni egy felfegyverkezett csapat. A további kihágások­nak csak a csendőrök gyors közbelépése vethetett gátat; két csendőrt megsebesítettek. Az orvosok rendőrökkel kísértetik magukat. KÖZGAZDA­SÁG, Bécs, szept. 1. A hitelsorsjegyek mai sorsolásánál a következő számok húzattak ki: 3983 sor 70 sz. nyerte a főnyereményt, 3373 s. 64 sz. nyerte a második nyere­ményt, 3983 s. 26 sz. nyerte a harmadik nyereményt, 1453 s. 96 sz. nyert 5000 frtot, 1701 s. 50 sz. nyert 5000 frtot, 583 s. 62 sz. nyert 2000 frtot, 414 s. 98 sz. nyert 2000 frtot. Ezeken kivül kihúzattak még a követ­kező sorozatszámok : 408 1079 1524 1556 1989 2464 3045 3093 3234 3306 3447 4133 4134. Athén, szept. 1. (Az­­«Egyetértés» távirata.) Pol. Gorr. A görög kormány tudatta a franczia, olasz, belga és svájczi kabinetekkel, hogy 1885 végével, mikor a latin érmeszövetség határideje lejár, kilép a latin érmeszövet­­ségből. A görög kabinet azonban udvariasságból képvi­selteti magát a Párisban október 21-én összeülő konfe­renczián." Mint hírlik, görög kormánykörökben most a kényszerárt akarják eltörölni és a tiszta aranyjáradékot behozná

Next