Egyetértés, 1884. november (18. évfolyam, 302-330. szám)
1884-11-21 / 321. szám
884 gitó eszköz lenne, amellyel a többi hatalmak, valamint a hitelezők is egyetértettének. Landon, nov. 20. (Az «Egyetértés» távirata.) A kabinet tegnap tárgyalta Northbrooknak az egyiptomi pénzügyekre vonatkozó javaslatait, s azokat elvetette. A kabinet elhatározta, hogy az ügyet egyelőre elhalasztja. Berlin, nov. 20. (Az «Egyetértés» távirata.) A National Ztg-ot távirati után arról értesítik Madridból, hogy a spanyol kormány Nyugat-Afrika aranypartvidékén birtokszerzést hajtott végre. Páris, nov. 20. Hivatalos jelentés szerint a francziák megszállják a hadsurai öbölt, Obok közelében. Madrid, nov. 20. Újabbi zavargások fordultak elő a tanulók részéről. Minek következtében több sebesülés történt. Kopenhága, nov. 20. A folkething ülésén a baloldal azt indítványozta, hogy a munkások biztosításáról szóló törvényjavaslat elintézettnek tekintessék a tegnap elfogadott határozat következtében, melynek értelmében a kormány által benyújtott összes javaslatok tárgyalása felfüggesztetik. A miniszterelnök kijelentette, hogy a védelmi javaslat mellett legfontosabbnak tartja a társadalmi reformra vonatkozó javaslatot. Az az új módszer, hogy a javaslatok egyszerűen eltemettessenek, egyátalán nem változtat a helyzeten. Szóló pozitív programmot kíván. A német birodalmi gyűlés megnyitása. Berlin, nov. 20. Vilmos császár a német birodalmi gyűlést ma következő trónbeszéddel nyitotta meg: «Tisztelt urak! örvendek, hogy személyesen üdvözölhetem önöket, legyenek üdvözölve a szövetséges kormányok nevében ! Kiváló megelégedéssel tapasztalom, hogy amaz óhajok, melyeknek 1881. nov. 17-iki üzenetemben ugyane helyen kifejezést adtam, azóta nagy mértékben haladtak a megvalósulás felé; bizalommal tölt el ez engem életem alkonyán az iránt, hogy a megkezdett reform fokonkint való befejezése végül sikerülni fog és meg fogja teremteni a birodalomban a belbéke ama biztosítékait, melyek az emberi gyarlóság mellett elérhetők. Legközelebbi lépéseink lesznek ez irányban: a balesetek ellen való biztosításnak a mezőgazdaság és a közlekedés körül működő munkásokra való kiterjesztése és a takarékpénztári intézmények kibővítése, s ezek iránt törvényjavaslatok fognak önök elé terjesztetni. A birodalmi háztartás jövő évi költségvetése haladéktalanul önök elé terjesztetik. A birodalmi intézmények folytonos fejlődése természetesen a birodalom kiadásainak szaporulatát kívánja meg, önök velem együtt ujjmutatást fognak látni ebben, hogy a birodalom részére új bevételi források nyittassanak meg. Azt a kísérletet, hogy a répaczukor-adóból reform útján nagyobb jövedelem éressék el, ez idő szerint megnehezíti az illető iparág és az azzal rokon mezőgazdaság szorult helyzete. Az egységes vám- és kereskedelmi terület létesítése a birodalomban elő van készítve ama megegyezés által, mely Bréma szabad hanza-várossal létrejött és javaslat fog önök elé terjesztetni az iránt, hogy e czélra bizonyos járulékot engedélyezzenek. A gőzhajózási vállalataink segélyezéséről szóló átvizsgált törvényjavaslattal kapcsolatban fölvilágosításokat fognak önök kapni a birodalom védelme alatt álló tengerentúli telepekről és a külhatalmakkal ezekre vonatkozólag folytatott tárgyalásokról. Ha a gyarmatosítási törekvések eme kezdete nem is elégítheti ki a hozzá kötött várakozások összeségét, annyi hatásuk azonban még is lesz, hogy kereskedelmi összeköttetéseink fejlesztése és a vállalkozási szellem élénkítése által gyártmányaink kivitele lendületet nyervén, iparunk azon helyzetben maradand, hogy munkásainak munkát és kellő keresetet nyújthasson. A franczia kormánnyal egyetértőig a tengeri hajózást űző nemzetek többsége részéről képviselőket hívtam meg ide, hogy ama eszközök felett tanácskozzunk, melyek utján az Afrikával való kereskedés előmozdítható és nemzetközi súrlódások által való háborítások ellenében biztosítható legyen. Az a készség, mellyel az érdekelt hatalmak a nyugat-afrikai kérdésben összehívott értekezletre szóló meghívásnak megfeleltek, bizonyítéka ama barátságos érzelemnek és bizalomnak, mellyel valamennyi külföldi állam Németország iránt viseltetik és ama elismerésnek, melylyel a német birodalom békés törekvései iránt adóznak. Eme jóindulatnak pedig annak elismerése képezi alapját, hogy a harcztéren kivívott győzelmeink, a melyekkel Isten bennünket szerencséltetett, nem fognak arra csábítani, hogy a népek szerencséjét más téren keressük, mint a béke fentartásában és annak jótéteményeiben. Eme elismerésnek felettébb örvendek és örvendek nevezetesen annak, hogy az osztrák-magyar és orosz uralkodókhoz való barátságunk, kik az ősök hagyománya, az uralkodóházak rokonsága és országunk szomszédságánál fogva igen közel állanak hozzám. Skierniemvicében volt találkozásunk által oly képen volt megpecsételhető,hogy annak háboruban tartanát igen hosszú időre biztositottnak mondhatom. Köszönetet mondok a mindenható istennek eme bizonyosságért és a békének azon alapuló hathatós zálogáért. A megnyitásnál jelen voltak a királyi herczegek és birodalmi kanczellár, a szövetségtanács tagjai, a franczia és a török nagykövet és a nyugat-afrikai kérdésben összehívott értekezlet tagjai. A trónbeszéd ama pontjainál, melyek a gyarmati politikáról és az értekezletről szólnak, valamint a végszavaknál élénk tetszésnyilvánítások hangzottak föl. Miután a birodalmi kanczellár a birodalmi gyűlést megnyitottnak nyilvánítá, a képviselők a császárt háromszoros «Hoch» kiáltással éltették. Az ülést Moltke korelnök nyitotta meg. Az elnökség megválasztatását szombatra tűzték ki. L ~1 EGYETÉRTÉS. PÉNTEK, NOVEMBER;5 A Kongó-konferenczia. Berlin, nov. 20. (Az «Egyetértés» távirata.) A Kongo-konferenczia tegnapi ülésében a tárgyalások alapját a birodalmi kanczellár egy emlékirata képezte, mely a Kongo kérdés megoldására nézve több javaslatot tesz. E javaslatok tárgyalására egy bizottság küldetett ki, melyben azok az államok, amelyeket csak utólagosan hívtak meg, mint Ausztria-Magyarország, Oroszország, Olaszország és Törökország, nincsenek képviselve. E küldöttségnek, melyben Gourcel nagykövet elnököl, az a feladata, hogy a Kongo-torkolat s a Kongo ágyának fogalmait precizírozza. E végből Stanley véleményét fogja kikérni, akit a washingtoni kabinet hivatalosan kinevezett műszaki delegátusnak. Berlin, nov. 20. (Az «Egyetértés» távirata.) Pol. Corr. A konferencia tegnapi ülésén kiküldött bizottság Gourcel elnöklete alatt meg fogja hallgatni Stanleyt és a többi Afrika-utazókat, kik műszaki megbizottakként vannak a konferencziára rendelve. A bizottság csak ennek megtörténtével fog a konferenczia elé konkrét javaslatokat terjeszteni az első programmpontra vonatkozólag. Az angol meghatalmazottnak az első ülésen tett nyilatkozata nem bír a föntartás vagy feltételezés természetével. Malet határozottan kijelentette Angliának csatlakozását a konferenczia program ijának elveihez, bár hangsúlyozta Angliának eddigi kizárólagos szuverenitását a Niger mellékén. Mindazáltal ehhez semmi föntartást nem kötött, hanem egyszerűen kinyilatkoztatta, hogy Anglia arra fog törekedni, hogy a Nigeren való szabad hajózás elvének gyakorlati érvényt is szerezzen. Portugál úgy látszik már belátta messzeterjedő engedmények szükséges voltát. A nemzetközi szövetkezetnek Németország által való tényleges elismerése már-már fait accomplinak tekinthető. Berlin, nov. 20. (Az «Egyetértés» távirata.) A Kongo-konferenczia elé terjesztett német javaslat, mely a bizottsághoz utasíttatott, hír szerint kiterjeszkedik az egész Kongo-kérdésre, s azt a részletes tárgyalás megkezdése előtt való általános vita kezdeményezésének tekintik. A legközelebbi plenáris ülés alkalmasint csak nyolcz nap múlva lesz. A bizottság ma délután kezdte meg működését. Berlin, nov. 20. (Az «Egyetértés» távirata.) A Nat. Zig. ama hírét, hogy a konferenczia elé terjesztett német javaslat az egész Kongo-kérdést magában foglalja, a legjobban értesült oldalról megcáfolják. A javaslat csak az első pontra terjed ki, s ennélfogva az arra nézve kiküldött bizottsághoz utasították. Berlin, nov. 20. (Az «Egyetértés» távirata.) A nemzetközi nyugat-afrikai társaságnak Németország által való formális elismerését e napokra várták. A konferenczia által tegnap kiküldött bizottság hír szerint nevezetesen ama területeket fogja meghatározni, amelyekre nézve a szabad kereskedés és a Kongon való hajózás szabadsága alkalmazandó lenne. Berlin, nov. 20. (Az «Egyetértés» távirata.) A Daily News berlini levelezője úgy értesül, hogy Németország hivatalosan elismerte a nemzetközi afrikai társaság. A KOLERA. A magyar királyi belügyminiszter a következő körrendeletét intézte a törvényhatóságokhoz: A Délfrancziaországban, Spanyol- és Olaszhonban ez évben uralgató kolera alatt azon tapasztalati tény ujabb me erősítést nyert, hogy a járvány leginkább ott szedi áldozatait, hol a járványcsíra kifejlődésére és így a kór elterjedésére alkalmas és kedvező talaj létezik. ’ Ily alkalmas talajnak tekintendő: a felhalmozott szenny, tisztátalanság; felhalmozott piszkos rongy, és csontmennyiségek ; trágya s ürüléktömegek, mocsárak, pangó vizek; zsúfolt lakások, nem kellőleg szellőzhető lakhelyiségek, rossz víz, stb. szóval mindaz, ami a talaj- és légnek fertőzését előidézheti. Tény az is, hogy a kórcsira, minél tisztább és egészségesebb talajba jut, vagyis minél jobbak az illető helynek közegészségi viszonyai, annál kevésbbé juthat kifejlődésre s így annál kevésbbé bir ártalmakat, betegüléseket előidézni. Elkerülhetetlenül szükséges tehát, hogy minden igyekezet s a legnagyobb erély arra fordíttassék, hogy mindaz, ami az egyes helyek egészségi viszonyainak előmozdítására, emelésére szolgálhat, tekintettel arra, hogy a kolera legújabban Párisban kiütött, szigorú pontossággal s lelkiismerettel eszközöltessék. Minélfogva szoros kötelességévé teszem a törvényhatóságnak, hogy a köztisztaság fenntartása s emelése tárgyalja folyó évi 37061, az ivóvíznek megjavítása iránt folyó évi 40182, a fertőtlenítés eszközlésére nézve folyó évi 42389. szám alatt kibocsátott körrendeleteimet valamint a folyó évi 44382. szám alatt kelt átalános járvány-utasításban foglaltakat annál is inkább a legnagyobb szigorral és pontossággal hajtassa végre s azok foganatosítását kellően ellenőrizze, mivel esetleg az intézkedések miképen történt foganatosítása iránt, nyerendő személyes meggyőződés szempontjából külön megbízott felügyelő fog a törvényhatóság területén e helyről kiküldetni. Az ügynek rendkvüli fontosságánál fogva elvárom, hogy a törvényhatóság, felelőssének érzetében a kellő intézkedéseket ezután is a lehető legnagyobb erélylyel megteendi. Budapesten 1884. évi november hó 17-én. Tisza s. k. A kereskedelmi és földmivelésügyi minisztériumhoz a hóiéra, állásáról Francziaországban érkezett jelentések Fázisban és külvárosaiban november 9-től 15-ig 1164 újabb betegségi és 333 haláleset fordult elő. Nantesben a betegek száma november 5—10-ig 13-a rúgott ezek közül 10 meghalt. Yportban e hó 7-tól 11,g 2 betegedési és 1 haláleset, Ghantenayban 2 és Toulonban 1 betegedési eset fordult elő. * Páris, nov. 20. A szajna megyei prefektus jelentése szerint a tegnapi nap folyamában 30-an, ma délig pedig 8-an haltak meg kolerában. KÖZGAZDASÁG, Brassó, nov. 20. A londoni Spartak czég bukása folytán Bukarestben keletkezett pénzügyi zavar kiterjedt Brassóra is, hol a Bukaresttel való kereskedelmi összeköttetés miatt a romániai papírok, melyek nagyobbára értékükben aláhanyatlottak, igen el vannak terjedve. A brassóiak igyekeznek túladni a román papírokon, de nincs aki megvegye. Attól lehet tartani, hogy néhány brassói nagy czég áldozatul esik. Bécs, nov. 20. (Az «Egyetértés» távirata.) A czernoviczi tartományi kormány tegnap arról értesítette e bécsi községtanácsot, hogy az osztrák határhoz közel, az oroszországi Novoszjeliczában kiütött a marhavész. A vész behurczolása ellen a szükséges óvó rendszabályok megtétettek. Bécs, nov. 20. (Az «Egyetértés» távirata.) A Rothschild hitelintézeti konzorczium a mintegy két héttel ezelőtt eladásra átvett 12Va millió forintnyi magyar papirjáradékon már teljesen túladott. Róma, nov. 20. (Az «Egyetértés» távirata.) Pol. Corr. Montevilleoban e hó 17-én közhírré tették, hogy a kikötő a Genuából érkező hajóknak ismét nyitva áll. Róma, nov. 20. (Az «Egyetértés» távirata.) Pol Corr. Magliani pénzügyminiszter decz. első felében mutatja be a kamara az a pénzügyi expozét, melyben bizonyitékot fog szolgáltatni arra nézve, hogy az 1884—85. költségvetés a legcsekélyebb deficzit nélkül fog lezáródni a nagy rendkívüli kiadások daczára, melyek ez időszakra esnek. London, nov. 19. Angol búza üzlettelen, uj felhozatal nagyon csendes, Ausztráliában kevés a kereslet. Tengeri és árpa csendes, tartott, egyéb elhanyagolt. Olaj helyben 26.50. Felhozatal: Búza 11,550, árpa mortAr friftjárás • Hidoff £«3 natívP.j. Pétervár, nov. 20. (Az »Egyetértés« tudósítójának távirata.) Egy német pénzcsoport ajánlatot tett az orosz kormánynak, mely szerint a papíradósság 3—3 százalékkal kamatozó s nem törleszthető aranyadóssággá változtatnék át. A kormány az ajánlatra nézve még nem határozott. Madrid, nov. 20. (Az «Egyetértés» tudósítójának távirata.) Spanyolország az afrikai aranypartokon uj halásztelepet szervezett. A benszülöttek a spanyolokat állítólag barátságosan fogadták. Páris, nov. 20. A francziaországi gazdasági egyesületek gyűlése egyhangúlag határozati javaslatot fogadott el, melyben ama óhajának ad kifejezést, hogy a gabona behozatali vámja emeltessék. P’áris, nov. 20. A minisztertanács holnapután fogja a külföldi gabnaneműekre vetendő magasbb vámtételeket megállapítani. Páris, nov. 20. A Temps jelentése szerint a felemelt gabnavámtétel három franknál nem fog többre rúgni. Páris, nov. 20. (Az «Egyetértés» tudósítójának távirata.) Houlevard-forgalom. 9 ó. 50 perez. 3 százalékos franczia járadék 78.78, 4*/» százalékos franczia járadék 108.32, olasz járadék 97.25, ottomán bank 591.25, török dohány-részvény —... Szilárd. VEGYES KÖZLEMÉNYEK. * Az alföld fiumei vasút államosítása Az alföldfiumei vasút vonalainak a magyar állam által leendő átvétele és fokozatos beváltása iránt a magyar állam és az alföld-fiumei vasuttársulat között létrejött szerződés s az annak kapcsán történt jegyzőkönyvi megállapodások alapján a közmunka és közlekedési magy. kir. miniszter 1884. évi november hó 6-án 41161. sz. n. kelt rendelete ételmében az alföld-fiumei vasút üzletének kezelését 1884. évi deczember hó 1-jével a m. k. államvasutak igazgatósága veszi át. Ennek folytán az alföld-fiumei vasút üzletigazgatósága ugyancsak f. é. deczember hó 1-jével feloszlattatván a m. kir. államvasutak igazgatóságába olvasztatik be, azonban oly formán, hogy az igazgatóság a nevezett társulati vasút államosítása iránt kötött szerződés teljes jogerőre emelkedéséig mint a társulat üzletvezető igazgatósága fog működni. A végrehajtó szolgálat közvetlen vezetése és ellenőrzése tekintetéből a kizárólag Nagyváradtól kizárólag Szegedig terjedő vonal a m. k. államvasutak ar.di üzletvezető-ége, a bezárólag Szegedtől Ezék-Villányig terjedő vonal pedig a szabadkai üzletvezetőség alá rendeltetik, illetve az említett vonalak e nevezett üzletvezetőségek vonó lcoportjaihoz catoztatnak. Csaba állomás ezentúl az aradi üzletvezetőség alá fog tartozni. Az alföld fiumei vasút díjszabásai egyelőre érvényben maradnak, e vasút tehát az elszámolás és díjszabások alkalmazása tekintetében a m. k. államvasutak által kezelt többi vasútvonalakkal szemben további intézkedésig csatlakozó pályának tekintendő. Az alföld fiumei vasút üzletére vonatkozó levelezések mondott átvételi naptól kezdve a m. kir. államvasutak igazgatóságához Budapesten sugárút 87. szám lesznek intézendők. « A zalaegerszeg-Szent Ivánt vántágy érdekeltsége Zalaegerszegen gyűlést tartott, melyen örömmel vették tudomásul Zalaegerszeg képviselőtestületének azt a határozatát, hogy a vasút kiépítési költségeihez hatvanezer forinttal fog hozzájárulni úgy, hogy ez összegén törzsrészvényeket vesz át A gyűlés ennek következtében elhatározta, hogy a végrehajtó bizottság egy értesítést bocsásson ki az érdekeltséghez, melyben előadja az ügy eddigi állását, ismertesse a pályavonal menetét, a költségvetést, felhíva az illetőket, hogy a még hátralevő 600 db törzsrészvényre minél számosabban jegyezzenek. Elhatároztatott továbbá, hogy a megyéhez kérelem nyújtandó be az iránt, hogy a vasútügy a közmunkaalapból támogattassék. A minisztériumhoz a 120,000 forint jegyzése után fognak kérvényt intézni az építési engedélyért . A posta-takarékpénztárakról. Püspöky Géza, a déli vasút titkára, érdekes füzetet bocsátott közre, melyhez Láng Lajos irt ajánló bevezetést. «Az úgynevezett szocziálpolitikai megoldások között — így szól bevezető szavaiban — talán egy sincs, melyet oly osztatlan rokonszenvvel kísérhetne a gazdasági törekvések minden barátja, mint azt, melyet a jelen munka a postai takarékpénztárak intézményében nyújt.» Nálunk is a sajtóban, a szakegyesületekben és a képviselőházban is többen már sokszor utaltak a posta-takarékpénztári intézménynek hazánkban szükséges meghonosítására. Szerző tehát jó szolgálatot tett, midőn művében e fontos intézményre felhívta a közfigyelmet. És szerző kellő tárgyi mérettel, sőt avatottsággal foglalkozik az intézmény meghonosodásának történetével. Minden hoszadalmas és theoretikus bevezetés nélkül velősen jellemzi a takarékosági eszmének fontosságát és nyomban áttér a postatakarékpénztári intézménynek ismertetésére, úgy a mint az Angliában, Belgiumban, Hollandiában, Olaszországban, Francziaországban és Ausztriában fejlődött. Kiváló előszeretettel idzik szerző az angol «Pst office savings bank» — és az osztrák cs. kir. «Postsparkassenamt” szervezeténél, amannál azért, mivel az intézmény onnan ered, emennél azért, mert a hazánk legközelebb eső Ausztria viszonyai a mi viszonyainkkal sok tekintetben azonosak, eredményeiből tehát mi is levonhatjuk a tanúságot. A külföldi példák ismertetése azonban nemcsak száraz adatokon alapulnak, hanem szerzőnek alkalmat adnak arra is, hogy ez intézmény jótékony hatását gazdag és ékesen szóló, ügyesen csoportosított adatokkal illusztrálja. Sokkal közelebbről érdekel bennünket a 11. fejezet, mely az intézménynek hazánkban való meghonosításával fogalkozik. Élénken világítja meg szerző azokat a megyéket, melyekben nincs takarékpénztár,Fogaras, Kis- és Nagyküküllő megyék területén, tehát 6 607 négyszögméter kiterjedésben, 331 községre, 309,239 lakosra egyetlen takarékpénztár sem esik), vagy a melyekben csak egy van (Arad és Győr megyékben csak a székhelyen van 2—2) s végre azokat, mezekben a lakosság arányához képest igen kevés ily intézet van. (Az egész országban 322 takarékpénztár van 283.696, 713 frinyi betéttel.) Részletesen ecseteli továbbá azokat az alformis állapotokat, melyeknél fogva nagyobb községek lakóinak is — ha pár forintjukat gyümölcsözőleg elhelyezni kívánják - gyakran egész napra terjedő utat kell e végből megtenniük, tehát időt és költséget fecsérelni. Ebből természetesen arra a következtetésre jut, hogy a takarék-gyűjtőhelyeket nálunk is tetemesen szaporítani kell és erre nézve a legjobb expediens a postatakarékpénztárak intézményeink meghonosítása. A Szerző kimutatása szerint hazánkban 108 kincstári és 2458 nem kincstári olyan postahivatal létezik, melyek takarékpénztári teendőket végezhetnének. A takarékpénztárak mai száma mellett 868 négyszögkilométerre, 38 6 községre és 42.701 lakosra esik átlag 1—1 takarékpénztár, ha 2500 postahivatal szintén takarékgyüjtőhely lenne, akkor gy.03 négyszögkilométerre 4-4 községre és 4373 lakosra esnek egy takarékpénztár vagyis az arány ugy állana a mai állapotokhoz képest, mint 9 az 1-hez. Az arány rendkívüli kedvező változását szerző különben konkrét példákkal is ügyesen megvilágítja, a postatakarékpénztárak mellett felhozza még azt is, hogy ez vélémény a beélek elhelyezésére szolgáló alkalmat is fokozná amennyiben a takarékpénztárak hetenkint átlag csak 40 órán, a postahivatalok pedig 84 órán át állanak a közönség rendelkezésére. Figyelembe veendő még különösen az is, hogy a posta 5 krtól kezdve veheti föl a betéteket, a takarékpénztárak pdig csak egyrttól kezdve veszik föl. Nem csekély előny tehát, hogy a legszegényebb néposztály is megtalálja a módot filléreinek összegyjtésére. A betevő tőkéje a postánál, mely az állam garancziája mellett működik, föltétlenül biztos, inkább, mint bárhol másutt, továbbá a kamatok utáni jövedelem adómentes, a betéti könyvekre tilalom vagy zálogjog nem vezethető s ezek végrehajtás tárgyát sem képezhetik; végül nem csekély előny az is, hogy a betevők fizetési kötelezettségei harmadik személyek rányában, (birtokos, kereskedő, földmeves, iparos stb.) a posta-takarékpénztár útján partómentesen eszközölhetők, anélkül, hogy az e célra szükséges pénzösszeg bármily rövid ideig is kamatozás nélkül heverjen a fizetési kötelezettséget vállalt pénztulajdonos betevőnél. Végre sz rzö részletesen foglakozik azokkal az érvekkel, melyiket a postatakaréktári intézmény ellen fel szoktak hozni. Kimutatja, hogy az intézmény a magántkarékpénztárak üzleti eredényeit eddig sehol sem csorbította s nem találja érvnek azt sem, hogy a posta esetleg valamivel csekélyebb kamatot fizet. Súlyt vet végszavaiban arra is, hogy a postatakarékpénztári intézmény főleg a népre való tekintettel bír fontossággal, s hogy ez intézmény egyik jellemző tulajdonsága ama szocziálpolitikai engesztelő hatásban rejlik, melyet a takarékod jdon — bármily csekély legyen is ez — a sivár szocziáldemokrata eszmék ellenben gyakorol. A művet két rendkívüli fáradsággal egybállított táblázat rekeszti be. Az első feltünteti hazai takarékpénztárainkat megyék a befizetett részvénytőke, a bevétel, a betétkamatok, a tiszta nyeremény, a tartalékalap, jutalék, osztalék, nyugdíjalap és a jótékony czélokra költött adományok összegeinek felsorolásával; a második táblázat ugyancsak a takarékpénztárakat tünteti föl hazánkban megyék szerint, arra való tekintettel, hogy mily területre, hány községre, hány lakosra mennyi takarékpénztár esik, milyenek e tekintetben az arányok s mikép fejlődnének ezek, ha ugyanazon megyék területén levő állami postahivatalok is fölhatalmaztatnának takarékbetétek elfogadásra. E tabellákra fordított gond is becsessé teszi Püspökynek most megjelent füzetét, mely a hazai posta-takarékpénztári intézmény mielőbbi meghonositására csak előmozditólag hathat. Szerző avatottsága, melylyel az intézmény erkölcsi és anyagi hasznát taglalja s melylyel annak hazánkban való meghonositására utal, teljes elismerést érdemel és e Hornyánszky Viktor nyomdájában és kiadásában megjelent müvecske iránt jogosan felkelthetik az érdeklődést szélesebb körökben is. —K. * A vácz-balassagyarmati virzinális vasút ügyében a tizenkettes bizottság Balassi-Gyarmaton konferencziát tartott, melyen konstatálták, hogy eddig összesen 257 ezer forint gyűlt össze, s az aláírások gyűjtése nemcsak Nógrád- hanem Hont megyében is erősen folynak, minél fogva elhatározták, hogy a gyűjtés határideje deczember 15-ig terjesztessék ki.A bizottság reméli, hogy a herczegprímás legalább 20 ezer forinttal fogja e vasútépítés ügyét előmozdítani. A tervezett vasút, mely körülbelül 65 kilométer hosszú lesz, egy millió kétszázhetvenötezer forintba s a financirozást is hozzászámítva, mintegy másfél millió forintba fog kerülni. A viczináli vasutakról szóló törvény szerint ezen költségösszeg 8/» részben elsőbbségi kötvények kibocsátása útján fedezhető, ámde */» részének minden esetben törzsrészvények érékéből kell kikerülni. E törvényre támaszkodva követelhetik a vállalkozók lovag Faik Zsigmond és társai, hogy a részvényaláírások 600.000 frtig biztosítsák őket, kilátásba van helyezve az érdekelt vidék közmunkaváltságából 100.000 írt, a kormánytól a postakezelés által átvállalása címén szintén 100,000 frt. Az érdekelt közönségtől kívánt aláírás minimális összege 400 ezer forintban van megállapítva, mihez beleszámítva gróf Forgách Antal nagybirtokos 50,000 frtos aláírását, csak 240,000 frt lévén jegyezve, a deczember 15-ig kipótlandóó hiány még 143 ezer forintot tesz. Az érdekeltség reméli, hogy a kitűzött időig a hiányzó összeget is aláírják. # Szab. osztrák-magyar államvasut társaság. A gyors és közönséges áruk közvetlen szállítására a szab. osztrák-magyar államvasut társaság állomásai között egyrészt és másrészt a nagykikinda-nagybecskereki vasút állomásai között érvényben levő II. rész díjszabáshoz folyó évi november hó 20-án I. pótlék lép érvénybe. — E pótlék, mely által egyrészt Bécs, Bécsváros raktárház, Gr.Enzersdorf, Siebenbrunn-Leopoldsdorf, Schönfeld-Lassee és Marchegg állomások, másrészt a nagykikinda-nagybecskereki állomásainak díjtételei módosíttatnak és mérsékeltetnek, kaphatók a szab. osztrák-magyar államvasut igazgatóságánál. Terézkörút 50. szám. IPARÜGYEK. — Szállítások a közös hadsereg részére. Bécsi jelentés szerint a közös hadügyminisztérium részéről a legközelebb bőrre, nyeregszerszámra, gyapot és vászonáruk szállítására a hadsereg részére pályázat fog hirdettetni, minthogy e szállításokra vonatkozó szerződés a jövő év végén lejár és nem fog továbbra meghosszabbíthatni. Az országos Iparegyesület igazgatósága f. hó 21 én (pénteken) délután 5 órakor ülést tart, melynek fontosabb tárgyai a következők: Az antwerpeni kiállítás képviselete; a technológiai múzeum téli tanfolyama és alapszabályai; a szállításügyi bizottság javaslatai, gyáripari országos összjövetelek, nyers sertésbőrök kikészítése, ipari körözvények, kávésipari szabályrendelet, kocsisok és hordárok szolgálati könyve, a fazekas iparnak kvalifikált iparrá való deklarálása, ipariskolai ügyek, műipari mintalapok, az asztalos segédegylet kérvénye, bányatörvényjavaslat második értekezlete s a közoktatásügyi minisztérium leirata a maspír pártolása tárgyában. — Az uj ipartörvény kijátszása. Az uj ipartörvény értelmében az összes iparosok és munkaadók alkalmazottjai munkakönyveket tartoznak váltani. E munkakönyveket a kerületi elöljáróságok állítják ki, minthogy azonban ezek nem egyöntetűen, illetőleg egymástól függelenül s egymásnak értesítése nélkül járnak el, igen könnyen előfordulhat az az eset, hogy az a munkás, aki még tegnap az egyik kerületben volt helyben s ott munkakönyvet is kapott, hanap egy másik kerületbe megy munkába s ot újabb munkakönyvet vált, így aztán bármily bűntényt követ el, vagy csak megszökik is, egy munkakönyv mindig birtokában marad s ezzel mindenfelé igazolhatja magát. E visszás állapot megszüntetése tárgyában legközelebb mozgalm indult meg a fővárosi iparosok körében, mely azt czélozza, hogy e munkakönyvek kiállítására egy központi hivatal állíttassák a fővárosban, mert e nélkül vége-hossza nem lesz a kihágásoknak és visszaéléseknek. Ez ügyben a jövő héten lesz az első gyűlés. — A b.gyarmati csizmadiák. Sajátságos esetről értesítenek bennünket B. Gyarmatról. Első olvasásra az ember nem tudja, hogy az eset előtt boszankodjék-e vagy nevessen? A gyarmati iparosok ugyanis nemrég egyhangúlag — az összes csizmadiák hozzájárulásával — elhatározták az ipartestület létesítését, megállapították is az alapszabályokat és jóváhagyás végett illetékes helyre felterjesztették. Nemsokára ezután a csizmadiák összegyülekezvén, azt találták, hogy szép az a kényszer, de mégis azt érelmezik a minisztériumtól, háy ezt ő reájuk ne terjessze ki s hagyja meg a csizmadiákat, az ő eddigi szabadságukban és gondolatiam örömteljes társulati gazdálkodásában. E társulati örömteli élet jellemzésére pedig föl kell hozni elsősorban azt, hogy a t. csizmadia-ipartársulat közgyűléseit eddig rendkívül fontos eseménynek tartották és azzal ünnepelték meg, hogy a tagok által befizetett felvételi és tagági díjakat takarékpénztárilag gyümölcsöztették minden közgyűlésig. A közgyűlés napján kivették a pénzt és a tőkét úgy, mint a kamatokat közös megegyezéssel megették és megitták. — Vásároltak egy hízó disznót és három akó bort, melynek élvezete mellett a közgyűlés ünnepi tora három napig és három éjjel vagyis addig, amig az enni és innivaló tartott. Ha pedig az elemózsia ez idő alatt elpusztitható nem volt, a maradék percentualiter feloszlatott a tagok között. Ez ősi szokástól nehéz szívvel tudnának a derék b.-gyarmati csizmadiák megválni s ezért szeretnék a testület létesítését megakadályozni. Felkérték tehát egyik barátjukat (egy ottani kisebb ipartársulat elnökét, aki minden gyűlésen való részvételéért két forint tiszteletdijat húz a kérvény elkészítésére s ezt oly egyénekkel íratták alá, akik nem voltak jogosulva a cizmadia ipartársulat nevében peticzionálni. A minisztériumban azonban hihetőleg tájékozva vannak az iránt, hogy B.Gyamnaton mily speciális viszonyok uralkodnak, hogy ott aan többség ipariskolát, iparos ifjúsági egyletet, stb. tart fönn stt a sajátságos kérvényt bzonyára szépen az irattárba helyezik. Nem foglalkoztunk volna ez esettel, ha azt elrettentő példaként nem vagyunk kénytelenek a nyilvánosság elé hozni. Épen az ily esetek bizonyítják eklatánsul, hogy a testületeknek morális szempontból is fontossága van. — Ipari szakoktatás. A temesvári kereskedelmi és iparkamara legújabban felterjesztést intézett a magyar országgyűlés képviselőházához, melyben fölhozza, hogy a külföldnek óriási mérvben növekvő versenye következtében a hazai gabnatermelés és állattenyésztés exisztencziája veszélyeztetve van, hogy miután Magyarország ma már megszűnt Európa éléskamrája lenni és e hivatást alig fogja ismét visszanyerni, a kis és nagy ipar fejlesztésére nagyobb gond fordítandó; végül, hogy az ipar terén is csak az esetben versenyezhetünk a sokkal előrehaladottabb külfölddel, ha a gyakorlati kiképzés mellett megismertetjük iparosainkkal a müsziés szbályait, a technikai tudományok legújabb vívmányait és a munkagépek használatának előnyös voltát, vagyis ha iparosainkat a kor színvonalára emeljük. Ez azonban csak oly elméleti ipaiskolák mellett lehetséges, amit a kamara Temesvár sz. kir. város közönségével karöltve néhány év előtt létesített, amely eddig is igen szép eredményeket mutatott fel. Miután azonban ily iskolák csak a népesebb városokban bírnak létjoggal, ahol tudniillik lehetőleg sok iparág van képviselve, s minthogy a városok köztudomás szerint nagyon kedvezőtlen anyagi vizonyok közt füllődnek, úgy, hogy azoktól újabb áldozatot követelni nem lehet, ennélfogva a kamara azzal a kérelemmmel járul a képviselőház elé, hogy az iparos oktatás fejlesztése és előmozdítása céljából ezután lehetőleg minél nagyobb összeget állítson be a költségvetésbe és a közoktatásügyi miniszter urat a jelzett előéleti iskolák felállítására szólítsa fel. Ehez hasonló felterjesztést intézett a kamara a kereskedelmi minisztériumhoz is, azzal a kérelemmel, hogy a képviselőházhoz intézett feliratot egész befolyásával támogattassa. Azonfelül a felirat kinyomatván, pártolás végett az összes országgyűlési képviselőknek megküldetett. Végül a kamara a temesvári ipariskolát meleg hangú átiratban a törvényhatósági joggal feluházott hazai városok figyelmébe ajánlotta és hasonló iskolák létesítését indítványozta. KIÁLLÍTÁSI ügyek. Országos kiállítás. A kiállítási építkezéseknél a téli, havas idő beálltával beszüntették a kőmives munkát. Most különösen a famunkálatokon dolgoznak s azon igyekeznek, hogy a félig kész épületek is minél előbb, a zordabb idő beállta előtt tető alá kerüljenek. A tető alatt álló épületekben pedig már a belső berendezések elkészítéséhez is hozzáfogtak. A nagy iparcsarnok immár teljesen tető alá került. Most még csak az épület közepén emelkedő óriási kupola fejese van hátra, mellyel azonban egy pár nap alatt készen lesznek. A kupolára jövő óriási magyar korona, melynek átmérője három méter s az egész bádogból készült, már kész is van s fel van állítva az iparcsarnokban. A kupolára azonban e hét végén teszik fel. Az iparcsarnok padlózata szintén kész, sőt a tetőzet belső fe.téyét is megkezdték. Az iparcsarnok teljes elkészültének határideje külörnben ez év deczember 31-én jár le. Az zeuiutu tti-eti jhi ic* — országos kiállításra kül- és belföldről beérkező baromfiak a kiállítás tartama alatt ingyen fognak sokáig morngoztatni. E takarmányozás költségeit a baromfiak tenyésztésének emelésére alakult részvénytársaság fogja fedezni. Ugyan a társaság gondoskodik arról is, hogy a külföldről érkező baromfiak itt vevőkre találjanak. S részint közvetíti az eladást, részint maga veszi meg a fenmaradó készletet. A budapesti országos kiállítás ügyében a török kereskedelmi minisztérium — mint Konstantinápolyból jelentik — a következő hivatalos törözvényt bocsátotta ki: Egy korábbi körözvénnyel a közönség meghívást kapott arra nézve, hogy a budapesti átalános kiállításon kiállítás.dó tárgyak küldésére vonatkozólag a kereskedelmi minisztériumnál a szükséges értesüléseket megszerezze. A kiállításra küldendő tárgyak szállítására nézve az osztrák-magyar Lloyd 75 százalék és a várna-ruscsuki vasút igazgatósága 50 százaléknyi díjengedményt biztosított. Az osztrák-magyar vasutak szintén késznek nyilatkoztak arra, hogy a legmérsékeltebb díjakat fogják az ily tárgyak szállításánál alkalmazni. Ezenkívül mindennemű kedvezmény fog nyujtatni ama tárgyak rézére, amelyek a kiállításra vannak szánva. Ama tárgyak, melyek a kiállításon el nem adatnának és visszaszállítandók volnának, a vám fizetése alól felmentvék. Egyszersmind itt bizottság fog alakíttatni, melynek teendőjét élő állatok kiállítása fogja képezni. A bányászati szakbizottság által kiadandó részletes szakkatalógus adataink beszerzése végett kibocsátott kérdőjegyét a szükséges adatokkal kitöltve, eddigelé 91 kiállító küldötte be a szakbzottsághoz s minthogy e szakcsoportban összesen 142 kiállító van, még mintegy ötvenen nem szolgáltatták be a telepekre vonatkozó adatokat. A tárlni nemzeti kiállítást vasárnap, e hó 16-án zárták be hivatalosan ; a kiállítás mindemellett még e hó 20-ig a közönség számára nyitva állt. E kiállítás fényes sikerét csak az Olaszországban fellépett kolera csorbította meg jelentékenyen , s így a kiállítás számadásai tetemes deficittel végződnek. E deficitet az utolsó heti élénk látogatások némileg csökkentették. A kiállításon részt vett 12.700 kiállító közül mintegy 6000 részesült jutalomban ; 2300 kiállító részint azért, mert teljesen figyelmen kívül hagyatott, részint azért, mert nagyobb jutalomra tartott számot, felszólamlást nyújtott be, de e sok felszólamlás közül csak 190-et intézett el kedvezően a felsőbb sury. Kár, hogy e rendkívül széles alapon szervezett, fényes kiállítás hatását a pusztító vész nem engedte tökéletesen kifejlődni. KERESKEDELEM ÉS TŐZSDE. Magyarországi kereskedelmi czégek. — Kivonata «Központi Értesítő. 1884-ik évi 62—66. széméből. — I. CZÉGBEJEGYZÉSEK. a) Egyéni czégek: Würdiger Áron kállósemjéni vegyeskereskedő bej. a nyíregyházi kir. try^zéknél jun. 13. — Fleischer István tiszainoki vegyeskereskedő és Ampicz Rozália tiszainoki vegyeskereskedő bejegyeztettek a karczagi ki . trvszéknél juh 19. — Koün F. komáromi rófös és diszárukereskedő, és K. Gründer komáromi füszerkereskedő bej. a komáromi kir. trvszéknél juh 16-án. — F. Groh nagybecskereki könyvkereskedő, Klein Gyula ziehfalvi vegyeskereskedő, és Klement Janó pártosi szatócs, bej. a nagybicskereti kir. trv.széknél juh 19. — Berger Karolna jankováczi vegyeskeres;edo- és Dohány Józsefné madarasi vörös- és vegyeskereskedőivé nő, bejegyeztettek a szabadkai kir. trvszéknél juh 14, illetőleg 23-án és 24-én. Airály Mihály gönyöi borkereskedő bej. a győri kir. trvszéknél juh 25. és Radits József gönyöl borkereskedő juh 21-én. Sigm. Kitzer nyitrai könyv-, papír-, iszer-, kép- és tükörkereskeő bej. u. o. juh 17. — Aberdám Samuel m.-szigeti építészeti vállalkozó és Bändel Nuchem borkúti vegseskereskedő bej. a m. szigeti ki r. trvszéknél juli 17.— Gelb Ignácz szelczéni vegyeskereskedő bej. a rimaszombati kir. törvényszéknél julius 25. — tichler Antal kőrösladányi vegyeskereskedő bej. b.-gyulai kir. törvényszéknél julius 19. — H. Flitrovits n.-szt.-miklósi vegyeskereskedő bej. a n.-kikindai tvszcknel juh 25. — Lyons Ferenez látszerészi iparüzlet-tulajdonos, Szőke Ede utóda r.,vidáru-üzlet tulajdonos, Frischauf Ferencz borkereskedő, Menzer József gallér, kézelő és fehérnemű készítési üzlettulajdonos, Wannek Antal rövid- és szövöttáru kereskedő, mind Budapesten, bejegyeztettek a kir. keresk. és váltószéknél juli 23. — Beck Imre könyvkötő Pancsován, bej. az ottani kir. tvs-.éknél julius 14. — Korb Ignácz k.-sz.-miklósi vas- és fűszer- kereskedő, bej. a kecskeméti kir. tvszéknél jul. 16. — Schulmann Adolf kis-becskereki vegyeskereskedő, bejelentetett a temesvári kir. törvényszknél julius 28. — Friedmann Simon madarasi szatócs, bejelentetett a karczagi kir. törvényszéknél juli 26. Ifj. Dabronyi János szolnoki rövid- és divatáru kereskedő bej. a karczagi kir. trvszéknél jul. 19. — Eisen Izidor kolozsvári ruhakereskedő, bej. u. o. juh 29. — Bonyhády József gőzmalom iparos Bonyhádon, bej. a szegszárdi kir. trvszéknél jul. 24. Schwarz Betti füszerkereskedő Simontornyán, bej. a szegszárdi kir. törvszéknél juh lü. — Karácsony Kiss M. rövidáru- és rúfó kereskedő Csernátfaluban, bej. a brassói kir. trvzéknél jul. 12. — Farkas Lévi véges- és borkereskedőim Boczon idon és Frank Jakab kereskedő Mező-Tas kanyon, bej. az egri kir. trvszéknél jul 29. — Mandl Gábor anyagfűszer és vegyeskereskedő Baglyasaljau és Baohár Gyula kereskedő B.-Gyarmaton, bej. a b.-gyarmati kir. törvényszéknél juh 30. — Dávid János vegyes és üvegkereskedő Kézdi-Vásárhelyen, bej. u. o. juh 31. — Weisz Simon vegyeskereskedő Harasztiban, bej. a pécsi kir. tvszéknél jul. 29. b) Társas czégek: Stockbauer és Glauber paplanos üzlettulajdonosok Budapesten, bej. a kir. k. és v. ívszéknél juh 23. — Városhidvégi önsegélyző szövetkezet, bej. a kaposvári kir. tvszéknél juh 7. — Aleksijevits K. Luka és Hofmann Antal újvidéki rofö kereskedők, bej. u. o. juh 28. — Herzfelder Ignácz és társa bank és váltóüzlettulajdonosok Budapesten, bej. a kir. k. és v. tvszéknél juh 30. — Freiffer és Both faüzlete Budapesten, bej. a kir. k. és v. tvszéknél juh. 23. — Kohn M. Lipót és fia vegyeskereskedők Klenoczon, b j. a rimaszombati királyi tvszéknél juh 29. — Brück és Allandry terményereskedték Temesvárit, bej. u. o. juh 31. — Pozsonyi raktár részvény társulat, bej. a pozsonyi kir. tszeknél juh 31. H. CZÉGTÖRLÉSEK. a) Egyéni czégek: Bazala Pál nagykunmadarasi vegyeskereskedő török, a karczagi kir. trvszéknél juh 19. — Lang József Komáromban, török, u. o. juh 15. — Ehler Antal győri gabonakereskedő, törölt, u. o. juh 27. — Flórián Bogdán Szekeh-Udvarhelyit, törölt, u. o. juh 10. — Dullin-rukamezei vasgyár törölt, a v.-szigeti kir. trvszéknél jul. 24. — Friedmann Jónás Galgóczon, törölt, a nyitrai kir. trvszésnél juh 24. — Littmann R. Egerben, törölt, u. o. juh . — Schön József N.-Atádon, törölt, a kaposvári kir. trvszéknél juh 30. — Johan Paul Kubinban, törölt, a fehér templomi kir. trvszéknél jun. 30. — Fellner Lajos Veszprémben, törölt, u. o. aug. 4. b. Társas czégek: Eisler Fülöp és fia Pápán, törölt, a veszprémi kir. trvszéknél aug. 2 — Zobel és Romacsek Nyitrán, törölt, u. o. juli 31. — Süttő Antal és társa Váczon, törölt, a budapesti kir. k. és v. trvszéknél jul. 23. ** A román valuta. A Spartak-féle fizetésképtelenség a román valutám nem jelentéktelen hatást gyakorolt, mely abban nyilvánult, hogy az aranyagio, mely néhány nappal ezelőtt 9,a százalékról 8,/a százalékra esett, az említett fizetésképtelenség óta nem kevesebb mint 14 százalékra emelkedett. Ez onnan van, hogy Bukarest és Galacz e fizetésképtelenségnél több mint 4 millió frankkal vannak érdekelve. Az aranyhiány Romániában már ezelőtt is érezhető volt, most pedig valóságos krízissé vált, melynek legyőzése végett az ország minden erejét igénybe kell venni. Remélik, hogy a román bankházak jó hitele a válságos helyzetet leküzdi, nagy áldozatok nélkül azonban mégsem, s ezekért első sorban a romániai «sántikáló» arany értékrendszert kell felelőssé tenni. ** A török államadósság konverziója, mint Konstantinápolyból jelentik, rendesen megy végbe. Parisban és Londonban már e hó 3-tól kezdve átveszik igazolás végett a czimleteket, míg ellenben Konstantinápolyban, ma kezdődött a művelet. A Párisban és Lon