Egyetértés, 1885. január (19. évfolyam, 1-31. szám)

1885-01-27 / 27. szám

1884 rich Irm­a, Testory Hermina, Natter Emilia, Giergl Mar­git, Koe­mer Irma, Hofman Jolán, Dietzl Teréz, Dietzl Anna, Weigerth Anna, Eisler Aranka, Fülöp Margit, Höpfner Mártha, Bánhegyi Vilma stb. A férfiak között láttuk Herich Károly min. osztálytanácsost, Máttyus Arisztidet és még többeket. Zen-estély. Dr. Földy János kir. tanácsos és volt tanfelügyelő kecskeméti-utczai lakásán válogatott, zárt­körű társaság gyűlt össze tegnap zene-estélyre. Ott vol­tak Csanády György váltótörvényszéki elnök, Raisz Szi­lárd kir. táblai tanácselnök és neje, Kriszt János törv. elnök családja, Brinkmann Antal törv. biró neje és leánya, Bolberitz nyug. tábornok családja, Tóth Imre ügyvéd családja, b. Splényi Pál családja, több fiatal hölgy és fiatal ember stb. A szives házigazda műveit, szeretetreméltó neje szül. Lépessy Ilona úrnő gyönyör­ködtette a társaságot művészi zongorajátékával, előadva Chopin c-moll versenyét és Liiszt-Gounod «Faust* ábránd­ját, ismételt tapsokra ragadva hallgatóit. Kóderle Róza k. a. (zongora) és Schnierer József (hegedű) Beethoven c-moll szonátáját ásták elő szabatosan. Boros Vilma k. a., Malina-Boros Ilon asszony zongorakisérete mellett a «Zsidó nő»-ből egy románczot és magyar népdalokat énekelt szép, érczes hangon, érzelmes előadással. A Vajos tapsokra a magyar népdalokat meg kellett toldania kettővel Kóberle Róza k. a. zongorajátékával ért véget a­z élvezetes estély, melyről mindenki kellemes emlékkel távozott. — A budapesti építési iparosok segély­egylete javára január 31-én a fővárosi vigadó termeiben zárt­körű bál lesz. A rendező bizottság: Haussmann Alajos m. e. r. tanár tiszteletbeli elnök, Saági Gregersen Guil­­ibrand elnök, Bukovics Gyula egyleti elnök, ifj. Wagner János pénztárnok. Tagok: Adriányi Géza, Alpár Ignácz, Andreetti Anselm, Binder Ferencz, Gsepreghi Lajos, Binder Nándor, Gneist Ferencz, Gerstenberger Emil, Saági Gregersen Nils, Saági Gregersen Ödön, Saági Gre­gersen György, Saági Gregersen Hugó, Haase János, Herczegh Zsigmond, Hudetz János, Illés Gyula, Kauser Gyula, Kirschenbaum Keresztély, Klein H. János, Korb -Flóris Nándor, Kreuczer Károly, Korompay Ágoston, ,Küster Ferencz, Leimdorfer Lajos, Leimdorfer Lipót, Linczbauer Fülöp, Majorossy Géza, Mauritz Vilmos, Mayböhm­ József, Mohien Lajos, Molnár W., Reiszner Ignácz, Riil Lajos, Rozinay István, ifj. Sánta István, Seenger Béla, Szepessy Sándor, Szedlacsek Lipót, Szi­lágyi F. Lajos, ifj. Schwarz Antal, Török János, Walla József, Weisinger György, Zier András, Zier Nándor és Zuschmann János. — A pestmegyei bálra, mely e hó 28-án, szerdán tartatik meg, a vigadó összes termei déli növényekkel lesznek földiszitve. Különösen szép lesz a bálanya tri­­bune-je, melyet egy kis pálmaligetté alakítanak. A sou­­per alatt Berkes Lajos zenekara Zseny József megyei aljegyző, a bálbizottság pénztárnokának ez alkalomra szerzett pestmegyei csárdását fogja játszani, mely diszes kiállításban Szapáry Istvánné grófnő lady patronesse­nek ajánlva már megjelent s a bizottság előtt történt próbabemutatás alkalmával nagy tetszést keltett. — Az érsekújvári Fröbel-gyermekkari egyesü­let január 24-én rendezett mulatsága minden tekintet­ben fényesen sikerült. Felolvasást dr. Ágai Adolf tar­tott, kit Kapisztory Ferencz képviselő mutatott be a közönségnek. A tárgy a stambuli vásár volt. A jóizü adomákkal fűszerezett felolvasást a közönség zajosan megéljenezte. Az egyesület elismerése jeléül koszorús virágbokrétát, arany tollat s arany irónt adott át a fel­olvasónak. A felolvasást táncz követte. Jelen voltak: Sommer Adolfné, Adler Ignáczné, özv. Kleinné, Kurz­weil Gáspárné, Stux Adolfné, Fürst Samuné, Kraus Sámuelné, Rudolfer Miksáné, Stux Hermanné, Fischer Pülöpné (Tardoskedd), Schwarz Mórné (Udvard), Stux Salamonné, Fuchs Hermánnné, dr. Teller Dávidné, Freund Salamonné, Knapp Sándorné, Stux Lipótné, dr. Adler Mórné, Teller Edéné, Singer Adolfné és Winkler Vilmosné, Stux Laura, Singer Regina, Adler Laura, Fischof Irma, Stux Valéria, Sommer Gizella, Grossmann Sarolta, Frank­ Karolin, Gottlieb Emma, Engel N. (Ma­­jomszeg), Richter N. (Gseke) és Englanides N. stb. — Uradalmi tisztek bálja. A komjáthi, felső­­sászói, tótmegyeri és primási uradalom tisztjei február 1-én Érsekujvárott tánczmulatságot rendeznek. . — A kecskeméti izr. nőegylet szombaton este az ottani kereskedelmi kaszinó termében igen látogatott és pompásan sikerült tánczestélyt rendezett. A jelenvoltak között kora reggelig kitűnő kedv, fesztelen vidámság uralkodott, a miben nem kis része volt a nagy-körösi czigány-bandának. A tánczban részt vett hölgyek közül megemlítendők : Brachfeld Sándorné, Szemző Sándorné, Hacker Lajosné, Vári Edéné, Hacker Ferenczné, Hacker Antalné, Behr Mórné, Löwy Sománé, Szilágyi Zsig­­mondné, dr. Sternbergné (Budapestről), dr. Scheiber Ig­­náczné, dr. Perla Arminné, dr. Klein Gyuláné, dr. Schwarz Lászlóné, Schwarz Józsefné, Schwarz Gusz­­távné, Dávid Bertalanné, Löw Sománé, Behr Károlyné, id. Lövy Gyuláné, ifj. Lövy Gyuláné, Feuer Jakabné, Muth Sándorné, Muth Ferenczné, Witz Gusztáváé, Witz Ignáczné, Witz Mórné asszonyok ; továbbá: Schweiger Minike, Kecskeméti Helen, Behr nővérek, Steiner Re­gina, Schwarz Flóra, Schwarz nővérek, Brett Hermina, Hirsch Berta, Kővári Fanni, Schwarz Vilma, Mathézer Irén, Hochfelder Berta, Klein Netti és Werschetz Netti kisasszonyok stb. — Szent-Endrén február 3-án műkedvelők színelő­­adást rendeznek jótékony czélra. A műkedvelők sorában vannak: Krecsarevits Miklósáé, Tyro, Irén és Tyro Elis urhölgyek, Petrovits János, Dezseő Ákos, dr. Toppiczer Kálmán és Roskoványi Lajos. Az előadandó darab Szig­ligeti vigjátéka a Mama. — A kunfélegyházai szr. nőegylet folyó évi január hó 24-én a Korona vendéglő nagytermében sikerült bált rendezett. A nagy­terem ez alkalommal igen csinosan volt feldíszítve. — A mulatságon szép számú közönség volt jelen, és mindannyian jól mulattak. A négyeseket 32 pár tánczolta. A tiszta jövedelem 110 frtra rug. A nőegylet rendező bizottsága nagy buzgóságot fejtett ki a rendezés körül s fáradozásainak nyomában is járt a si­ker, egyszersmind gondoskodott arról, hogy étkek daru­sítással élénkítse a vigalmat. Az étkek árusítói sok sze­­retetreméltósággal kínálgatták áruikat, a férfiközönség szíves előzékenységgel áldozott a jótékony czélra. Az asz­taloknál voltak elfoglalva Feuer Mihályné, Feuer Mórné, Váradi­ Zsigmondné, Csillag Zsigmondné, Grünfeld Ja­kabné, dr. Steiner Jakabné és Spiller Zsigmondné. Kü­lönös köszönetet és elismerést érdemel Feuer Mihályné az egylet buzgó választmányi tagja. A jelen volt hölgyek közöl feljegyeztük a következőket: Brück Zsófika (Nagy- Kőrösről), Bleier Katicza, Bleier Róza, Feuer nővérek­, Glaner Terike, Gráf nővérek (Csongrád), Leichter Berta, Perlgrund Emma, Sohr Fanny, Spuler nővérek, Spiller Janette úrhölgyek, továbbá Csillag Zsigmondné, Feuer Mihályné, Feuer Mórné, Feuer Józsefné, Grünfeld Ja­kabné, Glaner Adolfné, dr. Horpáczki Bernátné, Lede­rer Izraelné, Lederer Gusztávn­é, Lederer Tivadarné, Leichter Lázárné, Roth Salamonné, dr. Steiner Jakabné, Steiner Gusztávné, id. Spiller Zsigmondné, Schweiger Jakabné, Váradi Zsigmondné, Rázsovitz Zsigmondné stb. Farsangi naptár. Január 27. Budai izr. nőegylet tánczvigalma a vízivárosi Fáczán helyiségeiben. « 27. Jbováruoi magán vivó-társulat tánczestélye a vigadó kis termében. « 28. Pestmegyei bál a vigadóban. « 28. Műkedvelői előadással egybekötött tánczvigalom az­­ iparoskörben. « 29. Festi jótékony nőegylet elite álarczos bálja a viga­dóban. « 31. Bölcsőde-bál az Európában. « 31. Épitési iparosok bálja a vigadó termeiben. « 31. Budapesti üveges-segédek tánczmulatsága az iparos­körben. « 31. Asztalossegédek segítő egyesületének tánczvigalma a régi polgári lövöldében. Február 1. Könyvnyomdászok és betűöntők jótékonysági körének jelmez-estélye a régi polgári lövöldében. s 1. Első kerületi polgári kör tánczestélye a Krisztina­városi tornacsarnokban. t 2. Budapesti vaskereskedő ifjak tánczvigalma a vigadó éttermeiben. 1 3. Regatta-bál a vigadóban. * 4. A­­ fővárosi magántisztviselők körének­­ tánczmulatsága a vigadóban. 1 4. Budai tanitóegylet tánczestélye a vízivárosi Fáczán termeiben. « S. Frorisinus bál az Európa termeiben. 1 5. Neíetejts társaskör bálja a vigadóban. « 5. Asztados-ipartársulat tánczvigalma a régi polgári lö­völdében. « 6. Xisti viselőbál a vigadó kistermében. « 7. Gyógyszerészbál a vigadóban. « 7. Budai kör tánczestélye az északkeleti vasút palotájában. « 7. A tiszti kaszinó tánczestélye. « 7. Kedélyesség társaskör tánczvigalma a régi polgári lövöldében. « 7. Budapesti könyvnyomdászok és betűöntők tánczvigalma a vízivárosi Fáczán termeiben. « 7. A K. ker. II. sz. iskolaszék hangversenynyel egybekö­tött tánczvigalma a Ferenczvárosi társaskörben. « 8. Kovácssegédek betegsegélyző egyesületének tánczvigalma a régi polgári lövöldében. « 9. Athleta bál a vigadóban « 9. Szobrászok egyesületének jelmezes estélye a régi pol­gári lövöldében. « 10. Fehérmegyei társaskör bálja a vigadó kistermében. « 11. Vasúti bál a vigadóban. » « 11. Nemzeti színház technikai személyzetének tánczmulat­sága a zenekedvelők termében. * 12. Nemzeti dalkör jelmezestélye a vigadóban. A, EGYETÉRTÉS., KEDD, JANUÁR 37. * 14. Szt-György-egyesület tánczvigalma a régi polgári lö­völdében. * 14. Budapesti czipész-ipartársulat tánczvigalma a Wesse­lényi utczai egyik helyiségben. * 15. Egyetértés térti-dalegylet jelmez-estélye a régi polgári lövöldében. « 16. Bádogos-segédek egyesületének táncvoulatóága a régi polgári lövöldében. « 16. Fischer majolika-gyár személyzetének tánczestélye a Széchényi téri vendéglőben. « 17. Tiszti kaszinó tánczestélye. « 21. Szepesi bál a vigadóban. « 21. Budai kör estélye az északkeleti vasút palotájában. HÁZASSÁG. — Dr. Lászkai Kálmán szegedi törvényszéki jegyző eljegyezte Remenyik Fanni kisasszonyt, Remenyi­k Sán­dor erdőtelki hányi földbirtokos leányát. — Schwarz Viktor újpesti ékszerész eljegyezte Grosz Amália kisasszonyt GyöngyösrőL GYÁSZROVAT. Dr. Volkmar-Stoy Károly, a jelenkori paedagogu­sok egyik legismertebbje, hosszas szenvedés után e hó 23-án Jenában elhunyt. Stoy 1815. január 22-én szüle­tett Szászország Pegau nevű városában, a­hol apja lel­kész volt. Halála előtti napján hetvenedik születés­nap­ját ünnepelhette volna, ha a betegség ágyhoz szögezve nem tartja. Göttingában Herbart mellett végezte tanul­mányait, s 1839-ben ment Weinheimba a Bender test­vérek nevelő­intézetébe tanítanak. Két év múlva Jenába költözött, s mint a bölcsészet magántanára tartott elő­adásokat ; egyúttal átvette a Heimburg-féle fiúnevelő­­intézetet. Itt folytatta ezután áldásos tevékenységét. Ta­nítási módszerének kive csakhamar messze terjedt, s nemcsak Németország minden részéből, hanem még Magyarországból is küldtek ki hozzá gyermekeket. Elve volt, hogy ép lélek csak is ép testben lehet, s ennél­fogva egyenletesen fejlesztette mindkettőt. Intézetében tanítókat is oktatott s később átvette a János­ Frigyes in­tézetet, a­melyben a vagyontalan szülők gyermekei ré­szesültek tanításban. Utolsó éveiben fiára bízta az igaz­gatási teendőket. Szvoboda Ferencz, a m. kir. államvasutak hivatal­noka, tegnap este tüdőszélhüdés következtében 74 éves korában elhunyt. A boldogultban Szvoboda Lajos, a Pester Lloyd szerkesztőségének belső tagja édesatyját gyászolja, számos barátja és hirlapirótársa igaz részvéte között. Gróf Nyáry Simonná szül. breznóbányai Mikovényi Leona f. hó 25-én 43 éves korában elhunyt. Dr. Besenbeck Alajos bécsi gyakorló orvos, dr. Besenbeck A. fővárosi orvos atyja, dr. Biró Géza és dr. Bíró Ede orvosok nagyatyja, Bécsben 77 éves korában meghalt. Hatolykai Potya János nyugalmazott cs. kir. huszár őrnagy, a volt székely huszár­ezred utolsó törzstisztje, az erdélyi országgyűlések királyi hivatalosa, életének 81-ik évében, e hó 22-én Peselnek erdé­lyrészi községében elhunyt. Köztiszteletű, nagy család gyászolja. Derval, a párisi színészek Nesztora, ki még nemrég is játszott a Palais-Royal deszkáin, e hó 23-án Párisban, 80 éves korában meghalt. Cambacéres grófné, Davoust marsall legidősbb leánya, 76 éves korában elhunyt. Egyetlen fia, ki Bona­parte Luczián unokáját bívta nőül, 18 év előtt halt meg. Flórencz, jan. 26. Demidoff herczeg meghalt. T­ÁVI­R­A­T­O­K, Bécs, jan. 26. A költségvetési bizottság mai ülé­sén elfogadta Jireczek ama határozati javaslatát, mely szerint a kormány felhívandó, hogy siettesse ama tárgyalásokat, melyek a prágai egyetemeken a theologiai tanulmányok rendezését czélozzák. A bi­zottság elvetette Sturmnak határozati javaslatát, mely a prágai cseh egyetemen theologiai fakultás felállítását indítványozza. Bécs, jan. 26. (Az «Egyetértés” tudósítójának táv­irata.) Kanitz Károly itteni ismert 67 éves nagykeres­kedő ma a «Hotel Bellevue»-ben agyonlőtte magát. Mi­vel Kanitz a legrendezettebb viszonyok közt élt, azt hi­szik, hogy az öngyilkosságot elmezavarban követte el. Az öngyilkosnak egy fia az őrültek házában van. Bécs, jan. 26. (Az «Egyetértés” tudósítójának táv­irata.) Az öngyilkossá lett Stary csendőr temetése ma ment véghez Rod­aunban. A plébános megtagadta tőle az egyházi szertartásokat, bár katonai dís­szel történt a végtisztesség. A közönség hangosan tiltakozott a plébá­nos türelmetlensége ellen. Gmunden, jan. 26. (Az «Egyetértés” tudósítójának távirata.) A theresienthali gyapjú fonógyárban az üzlet pangása miatt hatvan munkást elbocsátottak. Egy nap­­számosnét elfogtak, mert hat napos gyermekét megfoj­totta, úgy­szintén egy másik nőt is, gyermekgyilkosságért. Linz, jan. 26. (Az „Egyetértés” távirata.) A múlt hét folyamán ismét újabb anarchista elfogatások történtek. A letartóztatottak közt van a helybeli vasútállomás gépműhelyének egyik munkása. A ke­rületi törvényszéknél összesen 11 személy és pedig 10 férfi és egy nő van vizsgálati fogságban. Hír sze­rint a végtárgyalást nem Linzben, hanem Bécsben vagy Korneuburgban tartják meg. Lines, jan. 26. (Az «Egyetértés* tudósítójának táv­irata.) A Mislik-féle csőd tömeggondnokának dr. Jäger­­nek feljelentése következtében Kiszenetter Ferdinánd czégtulajdonost letartóztatták. Frankfurt (a Majna mellett), jan. 26. (Az «Egyetértés» tudósítójának távirata.) A Hockenheimban letartóztatott egyént ma reg­gel újra kihallgatták. A letartóztatott az erős keresztkérdések által sarokba szoríttatván, bevallotta, hogy dr. Rumpff Adolf rendőr­­tanácsost ő gyilkolta meg, s hogy a gyilkos­sággal az anarchista­ párt bízta meg. Frankfurt (a Majna mellett), jan. 26. (Az «Egyetértés» tudósítójának távirata.) A Hockenheimban letartóztatott egyén nem val­lotta be maga a gyilkosságot, hanem saját fivére jelentette őt föl, hogy Rumpff rendőr­­tanácsost meggyilkolta. E feljelentés után a letartóztatott nem tagadta többé a gyilkossá­got s előadta, hogy Lieske Gyulának nevezik. Zoszemben született, 27 éves és Svájczból jött Frankfurtba. Berlin, jan. 26. Vilmos császár a spanyolországi földrengés által ínségre jutottak javára 20,000 frankot adományozott. Berlin, jan. 26. A szerb követség a «Nord­deutsche Allgemeine Zeitung» szerkesztőségéhez in­tézett levelében teljesen valótlannak és koholmány­nak nyilvánítja a Kayser képviselő által a birodalmi gyűlés e hó 21-iki ülésén tett amaz állítást, mely szerint a szerb kormány a királyság jelvényeit a bécsi Depositenbanknál elzálogosította volna. — Szerbia királyságnak jelvényei egyátalán nem is lé­teznek. Páris, jan. 26. A «Liberté» szerint Rampolla madridi nunczius párisi nuncziussá neveztetett ki. Hír szerint Bende nunczius tábornokká fog kine­­veztetni. Páris, jan. 26. (Az «Egyetértés» távirata.) A szenátorválasztásoknál 67 baloldali és 20 jobboldali választatott. A jobboldal 22 helyet vesztett. A ka­marában 28 szék üresedett meg az által, hogy ennyi képviselőjét a szenátusba választották. A kormány győzött. Pária, jan. 26. (Az «Egyetértés» távirata.) A tegnapi szenátorválasztásnál 42 megyében a köz­­társaságiak fényes győzelmet arattak. A 87 távozó szenátor közt volt 44 köztársasági és 43 reakezio­­niárius, most megválasztatott 67 köztársasági és 20 reakezionárius. A köztársaságiak 23-al szaporodtak. Az északi megyékben elveszett három köztársasági helyet nem politikai okokból, hanem a­miatt vesz­tették el, mert azok a megyék, védvámo­­sok és a királypártiak a vámemelés mellett van­nak. Broglie, Fourtou és Brunet, a volt há­rom miniszter nem választatott meg. A szenátus 233 köztársaságiból és 67 realczionárius szenátor­ból fog állani. Ha a balközép 30 tagja átpártol a jobboldalhoz, még az esetben is 200 főből áll a köztársasági többség. 90 megye közül 72-őt köztár­saságiak képviselnek. A szenátus szélső baloldala négy taggal szaporodott. Valamennyi lap megelége­déssel konstatálja a köztársasági párt győzelmét. Fázis, jan. 26. (Az «Egyetértés” távirata.) A PoL Corr. itteni levelezője beszélve egy kiváló tö­rök államférfiúval, ez utóbbi igen alkalmasnak mondta az időt arra, hogy a porta és Francziaország közt megegyezés jöjjön létre. A kabinet már több­ször egyengette ez irányban az utat, a­nélkül azon­ban, hogy határozott eszmecserére került volna a dolog. Franczia- és Törökország egyiptomi érdekei most azonosak. Mindkét országnak egyértelműen oda kellene törekedni, hogy Angolország Egyipto­mot kiürítse. Bizonyos, hogy a három császár­ság szívesebben látna Egyiptomban török, mint angol csapatokat. Az annak idején félbeszakadt konstantinápolyi konferencziát újra össze kellene hi­­nni az Egyiptom kiürítését illető tárgyalások alapját az ismert önzetlenségi jegyzőkönyv képezhetné. A pénzügyi kérdést illetőleg a porta az európai javas­latokat előnyösebbeknek tartja az angol javaslatok­nál. Feltéve, hogy a tributumot biztosítják neki, a tárgyalásokat nem fogja zavarni. A szultán szuvere­nitása Egyiptom fölött a hatalmak ez országra vo­natkozó befolyásával könnyen összeegyeztethető s a czivilizácziónak sem áll útjában, a­mint azt a Szuez­­csatorna eléggé bizonyítja. London, jan. 26. (Az «Egyetértés” távirata.) Pol. Corr. Az egyiptomi ügyet illető eszmecserék jövőben főképen a franczia és angol kabinetek közti tárgyalásokban fognak összpontosulni. Mind­két részről határozottan remélik, hogy az ügy békés elintézést nyer. London, jan. 26. (Az «Egyetértés” távirata.) Ma reggeli 3 óráig semmi hír sem érkezett Stewart tá­bornokról és csapatairól. London, jan. 26. Wolseley tábornok Cortiból ma reggeli kelettel azt táviratozza, hogy ama körülmény, hogy Stewart tábor­noktól nem érkezik újabb hír, nem szolgál­tathat okot aggodalomra. Megjegyzi egyszers­mind, hogy az e hó 17-ki hireket basibozu­­kok hozták és Stewartnak most már nincse­nek basibozukjai. A tudósításokat most csak tévén hozhatják, a rendes angol katonai fe­dezet mellett. Hamburg, jan. 26. A rendőrséghez névtelen feljelentés érkezett, hogy a tőzsdén dinamit-merény­­letet szándékoznak elkövetni, minek következtében a helyszínen hivatalos vizsgálat tartatott, mely azon­ban semmiféle gyanús jelet sem derített ki. Róma, jan. 26. (Az «Egyetértés” távirata.) Pol, Corr. Az elhalt Mezzacapo tábornok a római hadtest pa­rancsnoka és Depretis első kabinetjében (1876.) hadügy­miniszter volt. Bukarest, jan. 26. Woinow igazságügyi mi­niszter beadta lemondását A londoni robbanások. A britt fővárosból egyre érkeznek újabb jelentések az e hó 24-én történt hármas robbanásról Miként már em­lítve volt, az első robbanás a Westminster­ Hallban dél­után 2 órakor történt. A szörnyű dörej megrázta az egész épületet, s nagy rémületet keltett. Az ott levők rögtön kutatni kezdték, hogy nin­cs-e valahol a robbantó­készüléknek valami maradványa, s az okozott kárt akar­ták megállapítani, midőn még sokkal hatalmasabb csat­tanás hallatszott. A magasra felkavargó porfelleg úgy az épületben, mint kívül az utczán borzasztó rémületet kel­tett ; az emberek hanyatthom­lok futni kezdtek, a kocsik megfordultak s vágtatva távoztak a környékről. Mindenki azt hitte, hogy a következő pillanatban az egész ház a levegőbe repül. A parlament épületében is hasonló hatást keltett a robbanás. A sok idegen látogató tódult a kijárat felé, hol tűzoszlop csapott fel. A pairek karzata alá rejtett dinamit egy része úgy látszik csak ké­sőbb gyuladt meg. A füst és lángok azt a gondolatot keltették föl, hogy tűz támadt. Szerencsére ez azonban nem történt. A­mint a rémület kissé lecsillapodott, a ház hivatalnokai és szolgái visszatértek a terembe, a­hol szörnyű pusztulás tárult szemeik elé. A terem padozata épen ott szakadt fel, a­hol az előadó széke van, s a robbanás ereje oly nagy volt, hogy az elnöki emelvény összes székei és asztalai forgácsokra törtek. Ha a me­rénylet ülés­folyam alatt történik, az ott levő személyek közül egy sem maradt volna életben. A légnyomás ereje oly nagy volt, hogy nyolcz hüvelyk átmérőjű tölgyfa­­gerendák szakadtak fel, s dobattak a terem­ túlsó részére. Uladstone helye egészen tönkrement, úgy­szintén Brightié. Az ellenzék padjai jobbára mind összetörtek, a kon­­zervatívoké azonban épen maradtak. A Parnell és az csak helye sértetlen. A terem úgy néz ki, mintha meg­bombázták volna; az értékes festmények és freskók örökre oda vannak. A terem fölött levő vastag üvegtető tökéletesen összetört. A parlamentben történt két robba­nás közül az elsőt két rendőr vigyázatlansága idézte elő. Egy asszony ugyanis figyelmeztette őket, hogy a kápolna kriptája előtt gyanús csomag hever. Az egyik rendőr odasietett és fölvette a csomagot, hogy magával vigye. E pillanatban történt a robbanás; a szerencsétlen ember súlyosan meglakolt gondatlanságáért, mert a dynamit mindkét karját összeroncsolta, úgy hogy alig marad élet­ben. A másik rendőr fején szenvedett életveszélyes sé­rüléseket. London, jan. 26. (Az «Egyetértés» táv­irata.) A Westminster hallban történt robba­násnál megsebesült rendőrök valamivel job­ban vannak. Viszont azonban az ugyanitt megsérült magánmérnök állapota rosszabbra fordult. A parlamenti épületben jelen voltak állítása megegyezik az eset első leírásával. Cole rendőr vette föl a Westminsterhall lép­csőjén fekvő dynamittal teli csomagot, a­mely oly forró volt, hogy földre kellett dobnia. Az első robbanás után mindenki otthagyta az alsóház termét, s ez volt szerencséjük, mert a második megölte volna őket. A Towerben az ablakok összetörtek, a zászlórúd leesett és a fagadó megrongálódott. Elfogtak egy ír amerikait, a­kinél sok pénzt találtak. London, jan. 26. A legutóbbi dinamit­­merényletek miatt még eddig nem történt elfogatás. A rendőrség éberen őrködik a ki­kötőhelyeken, különösen Doverben. Különös fontosságot tulajdonítanak egy ír származású amerikai fiatal­ember elfogatásának, kit szom­baton fogtak el és ma állítanak a bowstreeti rendőri bíróság elé. London, jan. 26. Az az egyén, kit a dynamit­­merényletben való részesség gyanúja alatt szomba­ton London környékén elfogtak, ma a bowstreeti rendőri bíróság elé állíttatott. Az illető előadta, hogy Gilbert-nek hívják, 23 éves és az Egyesült­ Államokból Cunningham név alatt jött ide. A tár­gyalást 8 napra elhalasztották. A rendőrség által szerzett adatok szerint a vádlott Cork grófságból származik, öt évet Amerikában töltött és a múlt őszön tért vissza Angolországba. London, jan. 26. (Az „Egyetértés” távirata.) A reggeli lapok kívánják, hogy az amerikai kormány erélyesen szólíittassék föl, hogy az ír terroristák üzelmeinek szigorú törvények által véget vessen. Időközben jelentik Newyorkból, hogy a dinamitpárt a háborút egyelőre meg akarja szüntetni, várva, nem lesz-e Angolország engedményekre hajlandó. New­ York, jan. 26. A szoczialisták teg­nap gyűlést tartottak, melyben több szónok magasztalokig szólt a legutóbbi londoni dina­mit merényletekről és ajánlotta a dinamit használását a vagyonos osztály ellen. KÖZGAZDA­SÁG, Pozsony, jan. 26. Itteni hivatalos körökben bizonyosnak mondják, hogy az osztrák-magyar ál­­lamvasuttársaság a bruck-hainburgi összekötő vona­lat, mely Marcheggnél fog a fővonalhoz csatlakozni, Pozsony mellőzésével még ez év folyamán ki fogja építeni. Hir szerint a vasútvonal rendes vágányú lesz. Szombathely, jan. 26. A vas megyei gazdasági egyesület ma, délután 4 órakor tartotta tisztújító köz­gyűlését. Az egyesület kifejezést adott a 6 évi cziklus lejártával lemondó Radó Kálmán elnök iránti ragaszko­dásának. Midőn Radó főispán, az egyesület elnöke tá­vozott, Bohrer korelnök megnyitá a választó gyűlést. Erre a jelen volt gazda közönség, Radó Kálmánt akarta elnökké megválasztani a közgyűlés testületileg ment a főispán lakására, hol Bohrer László korelnök tolmá­csolta az egyesület óhaját. A főispán kijelenté, hogy ámbár óhajtotta volna a tért itt más érdemesebbnek át­engedni, de látja, hogy ennyi bizalmat köztéren álló férfiúnak visszautasítani, nem lehet és az elnöki állást újból elfogadja. Az ülés további folyamán alelnökökké Bohrer, Szegedy kamarás és ifj. Batthyány Zsig­mond gr . igazgatóvá Bertha György, titkárrá Rasz­ter, pénztárnokká Radákovics választatott. Ezután a közgyűlés a költségelőirányzatot állapította meg. Kolozsvár, jan. 26. A szamosvölgyi vasúttársa­ság közgyűlése jóváhagyta a deés-beszterczei vonal­rész kiépítése iránt az Ernst Müller és Neufeld Károly czéggel kötött szerződést, mely szerint e vonalrész 1886. márczius 1-jére kiépítendő. Minden napi késedelemért a vállalkozók 150 frtnyi kártérítést fizetnek. Bécs, jan. 26. eiz osztrák-magyar bank ál­lása január 23-ról: Bankjegy-forgalom 352.633,000 frt (— 10.066,000 frt), ezüst 127.435.000 forint (+ 64,000 frt), arany 78.678,000 frt (- 148,000 frt), devizák 339,000 forint (változatlan), tárcza 143.997,000 frt, (— 8.603,000 forint), lombard-k­ölcsön 31.008,000 frt (—1.185,000 frt), jelzálog-kölcsön 86.637,000 forint (— 17,000 frt), zálog­­célforgalom­ 84.517,000 forint (+ 90,000 frt). Belgrád, jan. 26. (Az «Egyetértés» távirata.) Pol. Corr. A szerb-török vasutak csatlakozó pontját a szerb-török bizottság a Morava jobb partján dél­keletre a Krsevicza folyótól tűzte ki. Az erre vonat­kozó jegyzőkönyvet Törökország részéről Sakir bej ezredes és Briant híd- és útfelügyelő, Szerbia részé­ről Richter vezérigazgató és Topalovics vezérkari ezredes írták alá. Konstantinápoly, jan. 26. (Az «Egyetértés” távirata.) Pol. Corr. A porta és az ottom­án bank-comptoir d’es­­comte konzorczium közt kötött egyezségre vonatkozólag az ügy sürgőssége daczára sem határozott még a szultán s úgy látszik, hogy a keleti vasutak úgy előbbi, mint a mostani társaságának pártolói egyenlő mértékben gya­korolják befolyásukat. Paris, jan. 26. (Az «Egyetértés» tudósítójának távirata.) (Boulevard-forgalom. 9 ó. —• perez. 3 százalékos franczia járadék 79.97, 4 V« százalékos franczia járadék 110.03, olasz járadék 97.47, otto­­mán bank 600.62, török dohány-részvény —. Nyugodt. “TI T TI 1^ ■ ■ - j-j.íx- r—a . ■ u... 1 ■ ‘.Tr-T.­5 A budapesti kereskedelmi és ipar­kamara teljes ülése. — jan. 26. A kamara mai teljes ülésén a tagok szép számmal voltak jelen. Kochmeister Frigyes báró elnök meg­nyitván az ülést, a napirend tárgyalása előtt Kohn Gábor kamarai tag utalva­ arra, hogy az osztrák-magyar bank privilégiuma nemsokára lejár, s megújításának kérdésével a kormány is fog­lalkozik, nagyon csodálkozik azon, hogy a kamara mindeddig még nem ragadta meg az inieziatívát az iránt, hogy a kereskedői körökben annyiszor hangozta­tott sérelmek és panaszok konstatálása végett az illető kereskedőket kihallgassa s a gyűjtött anyagot e bajok orvos­ása végett a kormányhoz felterjessze. Miután ily sérelmek csakugyan vannak, a mit különben Moser bankigazgatónak Budapesten egy lakomán tett ama nyi­latkozatából is következtet, hogy a bank kész bizonyos kedvezményeket adni: kérdi az elnököt, hajlandó-e in­tézkedni, hogy a kamara egy bizottságot küldjön ki, mely a sérelmeket megállapító adatokat összegyűjtvén, azokat a további teendők végett a kamara elé ter­je SZSZG ? Kochmeister Frigyes báró elnök nem tekintheti Kohn Gábor felszólalását interpellácziónak, hanem csak indítványnak, mivel nem ismerheti el, hogy a kamara elnöksége valami mulasztást követett volna el, mely in­­terpelláczióra adhatna okot. Hogy a szóban forgó ügyben a kamarában még nem­ indíttatott meg mozgalom, azt nem lehet az elnökségnek mulasztásul felróni, mivel a kamara bármely tagja megpendíthette volna az eszmét, melyet részéről helyesnek és minden esetre a kamará­ban tárgya­lhatónak tart. Kéri tehát Kohn Gábort, hogy tegyen ez ügyben konkrét indítványt, melyet a kamara akár azonnal ma, akár a legközelebbi teljes ülésen tár­gyalhat. Kohn Gábor nem elégszik meg az elnök feleletével, mert ezt hiszi, hogy oly fontos ügyekben, a­milyen az osztrák-magyar banké is, mely a gazdakörben is nagy hullámokat vert fel, a kamara elnökségének, e nagy hi­vatalnoki karnak nem kellene arra várni, hogy a kamara valamelyik tagjának jusson eszébe a figyelmeztetés, ha­nem neki kellene az alkalmat és a kezdeményezést meg­ragadni. Miután Kochmeister Frigyes báró elnök kijelentette, hogy a kezdeményezés sem az ő, sem pedig az elnökség dolga, a kamara Légrádi Károly indítványára elhatá­rozta, hogy az ügy a legközelebbi ülés napirendjére tű­zessék ki. Ezután Kochmeister Frigyes báró elnök közli, hogy a keresztényfalvi tűzálló anyag értékesítésére alakult részvénytársaság (Keresztényfalván) és Morzsányi József budapesti gyáros folyamodványa az uj gyáraknak biz­tosított állami kedvezményekért, az illető szakbizottság által elintéztetett; továbbá, h­ogy a gyapjú- és bőrnemüek november és deczember havi átlagos árai az állandó szakbizottság által megállapittatván, a közös hadügy­minisztériumhoz felterjesztettek. Tudomásul vétetvén, a napirend első tárgyát a föld­művelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium leirata képezte, mel­lyel a fővárosi italmérési szabályzatot, vé­leményadás végett, a kamarának megküldte. A kamara úgy ezt a leiratot, valamint ugyan a minisz­térium egy másik leiratát is, melynek kapcsán az orszá­gos iparegyesület beadványát, a bútorkereskedők által használt s a tényleges viszonyoknak meg nem felelő czégek tárgyában, a kamarának véleményadás végett megküldte, egy-egy bizottsághoz utasította, melyeknek tagjai és pedig az első­ ügy­re nézve: Diviaczky János, Fromm Antal, Kohn Gábor, Weiler I. S., Adler Károly, Hajímaim Jakab, Walser Jakab és Walter Ferencz, a második ügyre nézve: Kohn Gábor, Müller Vilmos, Schmidt Sándor, Singer Bernát, Uilmarin Emil, Weitzen­feld Jakab, Csepreghy János, Érczhegyi Ferencz, Faik Zsigmond, Grünbaum Miksa, Kramer Samu és Walser Jakab. Ezután a kereskedelmi osztály jelentése olvastatott a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium ama leirata tárgyában, melylyel véleményadás végett leküldte Szeged város törvényhatóságának az iránti kér­vényét, hogy eddigi négy országos vásárján kívül február­ban még egy ötödik országos vá­­rt, és mindezen orszá­gos vásárjaival kapcsolatban sertésvásárt tarthasson. A kereskedelmi osztály indítványára a kamara a kérvény pártolását határozta el. _ Előterjesztetvén ugyan a minisztérium leirata az Ó-Be­­cse községben életbe léptetendő helypénztarifáról való véleményadás iránt, a kamarának a tarifa helybenha­gyása ellen észrevétele nincsen. Zenta városának újonnan megállapított helypénz és partjavadalmi díjszabályzatait illetőleg a kamara úgy ta­lálja, hogy a helypénztarifában és a partjavadalmi díj­fjszabályzatban foglalt díjtételek a viszonyoknak megfelel­nek. Csupán a partjavadalmi díjszabályzat 13. §-a, mely szerint a partjavadalmi díjak nemcsak a hajókból kira­kott, hanem a hajókba berakott szállítmányok után is fizetendők volnának, törlendő, mivel a forgalomnak ilye­tén kétszeres megterhelése másutt sem létezik, s magá­nak Zenta városának kereskedelmi érdekeivel is ellen­keznék. Vácz városának a vásári sátrak felállítása iránti sza­bályrendelete tárgyában előterjesztett jelentésében a ke­reskedelmi osztály egyfelől helyteleníti azt, hogy — a­mint a szabályrendeletben terveztetik — a sátrak vagy bódék felállíthatásáért a szabályszerű helypénzen felül még külön díjat kelljen fizetni. Másfelől ellenzi a sza­bályrendelet ama további határozmányát is, mely szerint magánvállalkozók nem saját használatukra, hanem nye­részkedés czéljából bérbeadásra szánt sátrakat állíthatná­nak, miután az ilyen vállalkozók a legjobb helyeket le­foglalván, az elárusítani szándékozó feleket tetszésük szerint kizsákmányolhatják. — Ez okból az osztály az egész szabályrendelet visszautasítását ajánlja, mit a ka­mara el is határozott. Előterjesztetvén Zom­bor városának a földmivelés, ipar és kereskedelemügyi minisztérium által véleményadás végett leküldött kövezetvám tarifája; a kereskedelmi osz­tály a tarifa helybenhagyását hozza javaslata. A kamará­nak szintén nincs kifogása e tarifa ellen. Ezután a budapesti hitelezői védegylet átirata olvasta­tott fel, mel­lyel az általános magánjogi törvénykönyv tervezete kötelmi részének 803—816. §§-ára (a hitelezők megrövidítését czélzó jogcselekmények megtámadhatására) vonatkozó emlékiratát oly kéréssel küldi meg a kamará­nak, hogy azt az illetékes minisztériumhoz intézendő hasonértelmű felterjesztéssel támogassa. Minthogy a ka­mara az érintett üg­gyel az 1875. évben tüzetesen fog­lalkozván, már akkor javasolta, hogy a hitelezők meg­károsítására véghezvitt jogcselekvények megtámadhatása külön törvényben szabályoztassék, sőt ez iránt tekinté­lyes jogászok közreműködésével indokolt törvényjavasla­tot is készített és terjesztett a kormány elé, most is a hitelezői védegylet lépéséhez csatlakozván, korábbi javas­latának érvényesítése végett újabb indokolt felterjesz­tést intéz a földmivelés, ipar és kereskedelemügyi mi­nisztériumhoz. A budapesti növénykereskedők és kertészek a kamarát felkérték, hogy a vasúti igazgatóságoknál oda hasson, hogy az élő növények részére gyorsított szállítás és olyan díjszámítás léptettessék életbe, mint a gyümölcs szállít­mányok irányában alkalmaztatik. A kamara elnöksége által beszerzett szakértői véleményt magáévá téve, a ré­szes vasutak, nevezetesen a m­. kir. államvasutak és az osztrák-magyar állam­vasút igazgatóságait megkeresi, hogy az élő növények szállítására nézve , a­ csomagolatlan küldeményeknél a terjedelmes árukra érvényes díjsza­bás ; b) csomagolt küldeményeknél az osztrák-magyar I. osztály, illetőleg a német darabáru osztályozás — tehát a rendes díjszámítás alapján — közvetlen díjszabá­sokat állítsanak fel. Továbbá eme küldeményeknek gyors árukénti szállítása, a gyümölcs-küldeményeknél követett eljáráshoz képest, oly módon eszközöltessék, hogy a fehér (feher áru) fuvarlevéllel feladott küldemények, a teherküldeményekre érvényes díjtételek szerinti illetékek felemelése nélkül mint gyorsáruk továbbittassanak. A legutóbbi közös ülés határozata által a kamara el­nöksége megbizatott, hogy a hírlapokhoz mellékelt ke­reskedelmi árjegyzékek bélyegkötelezettsége iránt Ausz­triában fennálló szabályokról hiteles értesülést szerezzen. Az e végből megkeresett dr. J­orn Sándor kamarai le­velező tag által beküldött adatokból kitűnvén, hogy hogy Ausztriában a hirdetmények és hírlapi beiktatások után bélyegilleték az 1874. évi márczius hó 29-én kelt törvén­nyel megszüntettetett, — a kereskedelmi osztály ezt kérdést beható tanácskozás tárgyává tette és figye­lembe véve azt, hogy a hírlapok útján való hirdetés ma már az iparczikkek megismertetésének nélkülözhetlen eszk­­ét képezi, nem ismerheti el igazoltnak, hogy az iparos ebbeli kiadása még a hirdetményi bélyeg által is fokoztatván, a hazai ipar versenye a külföldivel szemben mely hasonló adóval nem terheltetik, a termelési költ­ségnek ilyen mesterséges növelése által nehezítessék. Az osztály ennélfogva indítványozza, h­ogy a kamara be­hatóan indokolt kérvényt intézzen a földmivelés-, ipar­és kereskedelemügyi minisztériumhoz oly czélból, hogy a hirdetmények és hírlapi beiktatások után járó bélyeg­illeték hazánkban is megszüntettessék. A kamara a kereskedelmi osztály javaslatát határozattá emelte. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszté­rium véleményezés végett leküldte az Újvidék város ta­nácsa által alkotott szabályrendeletet az ott létesített közvágóhíd használata tárgyában, valamint több újvidéki hentesnek felfolyamodását a szabályrendelet ama hatá­rozatai ellen, melyek szerint jövőben a sertéseket is csak a közvágóhídon szabad levágni. A kamara többsége az újvidéki hentesek felfolyamodását nem pártolja. Csongrád m­egye alispánja közölvén, hogy a csongrád­­m­egyei ipartanácsba póttagnak megválasztott Wimmer Károly a személyére nézve fenforgott félreértés folytán a választást nem fogadhatja el, felkéri a kamarát, hogy e ipartanácsba új póttagot válas­szon. A kamara a csongrádmegyei kamarai kültagoknak már korábban beküldött javaslata alapján Csuray Ferencz szentesi kalaposmestert választotta meg a csongrádmegyei ipar­tanács póttagjának. Jász-Nagykun-Szolnok megye alispánja Jász-Ladány köz­ség elöljáróságának ama határozatát, hogy ott a husmérés egy mészáros kezébe adassék, véleményezés végett a kamarához küldte be. A kamara helyesli ugyan, hogy a husmérés ügye Jász- Ladány községben szabályoztassék, de tekintve, hogy Jász-Ladányban 6000 lélek lakik, nem járulhat a hoz, hogy a husmérés oly népes városban a fogyasztó közön­ség kárára monopóliummá tétessék. Gsantavér községnek haszonló ügyben hozott és véle­ményezés végett megküldött ugyanilyen határozatára nézve, tekintve, hogy itt a község már meglevő iparjogot akar megszüntetni s a husmérést négy ott gyakorló mé­száros közül kizárólag egynek kezébe akarja adni, te­kintve továbbá, hogy az elöljáróságnak e határozata ellen a község számos lakosa felszólal, a kamara ugyan­úgy nyilatkozik, mint az előző pontban, még különösen hangsúlyozván a szerzett jogok épségben tartását. Rausch Ferencz kamarai tag több specziális eset megemlítésével kifejtvén, hogy az iparhatósági megbízot­tak nincsenek egészen tisztában hatás- és ügykörükre nézve, indítványozta, hogy a kamara e bajon az ipartör­vény végrehajtásának egyöntetűsége érdekében megfele­lőnek látszó módon segítsen. A kamara méltányolván az ügy fontosságát, megkeresi a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztériumot az iránt, hogy az ipar­hatósági megbízottak hatás- és ügykörét részletes utasí­tással szabályozza, a­mi különben az ipartörvény végre­hajtása iránt kibocsátott rendeletben kilátásba is volt helyezve. Csepreghy János kamarai tag utalván arra, hogy a fővárosi tanács által alkotni szándékolt szabályrendelet a főváros belterületén űzött fakereskedés és farak­tározás tárgyában több tekintetben közelről érdekli a fővárosi fakereskedőket és a fa feldolgozásával foglal­kozó iparosokat, indítványozza, hogy a fővárosi tanács kerestessék meg, hogy e szabályrendeletet, mielőtt azt a közgyűlés elé terjesztené, véleményezés végett küldje meg a kamarának. Az indítvány elfogadtatott. Az osztrák-magyar bank magyar alkormányzója érte­sítette a kamarát, hogy a bank főtanácsa múlt évi de­­czemberjj hó 18-án tartott ülésében elhatározta, hogy úgy mint a bécsi főintézetnél, itt a budapestinél is ezüst ezentúl (s míg a fönforgó fém-árviszonyok meg nem változnak), a feleknek bankjegyért alpari s pedig egy egy félnek, naponkint 1000 forintig mehető csomagok­ban fog kiszolgáltatni. Tudomásul vétetett. Ezzel a napi­rend kimerittetvén, az ülés véget ért. Osztrák-magyar bank. Az osztrák-magyar bank 1884-ik évi zárszámadásából a következő nevezetesebb adatokat közöljük: A bank összes műveletei az 1884. évben tettek 1,470.421,259 forintot, tehát az előző évhez képest 77,951,931 frttal szaporodtak.­­­Az­ éretkészlet telt: 1884. évi deczember 31-én ezüstben 126.568,175 irt 50 krt (+4.871,360 frt 25 far­ral), aranyban 78.822,132 frt 99 krt (+1.140,079 frt 70 krr­al), együtt 205.390,308 frt 49 krt (+6.011,439 frt 95 krral). Az ezüst készlet szaporodása keletkezett: a bank­nál eszközlött fizetésekből 39.001,593 frt 35 kr, ebből átutalásokból a forgatmányi (giro) üzletben 27.861.621 frt 87 kr, közvetlen fizetésekből 11.139.971 frt 48 kr, továbbá a m. kir. pénzügyi kormányzat követeléséből 1.051.200 frt, végre törvényes ezüstpénz beváltásából egynegyed száztóli díj mellett 50.241 frt, ellenben ki­adatott, különféle üzletekben al­pari 17.473,974 frt 10 kr, eladás által a megalkudott árfolyamon 17.512,700 frt és a forgatmányi (giro) üzletben 245,000 frt. Az arany­készlet szaporodása keletkezett: Londonban besze­dett aranyváltókból 8.309,723 frt 5 kr, aranyváltók el­adásából 6.566,752 forint 3 kr, különféle üzletekből 10.275,028 frt 27 kr, ellenben aranyban fizetendő vál­tók bevásárlására aranypénzekben fordittatott 13.291,401 frt 37 kr és különféle üzletekben kiadatott 10.720,022 frt 28 kr. A külföldi helyekre szóló, aranyban fizetendő váltók készlete 1884. évi deczember 31-én tett 33S,918,81 irtot, 1884. évben tehát csökkent 1,221,726 frt 59 kraj­­czárral. A bankjegy­ forgalom, tett: 1884. évi deczember 31-én 375,725,030 irtot, csökkent tehát a múlt évhez

Next