Egyetértés, 1885. február (19. évfolyam, 32-58. szám)

1885-02-15 / 45. szám

EGYETÉRTÉS, Y.VSXEYXTP, FEBRUAR 15. . —■ [UNK] i­mmm­mmmmmmmmmmmmt­i » ü.l« * MELLÉKLET A 45-IE SZÁMOZ. IRODALOM. — Irodalom- és müveltségtörténeti tanulmá­­nyok a Rákóczi-korból, írta Thaly Kálmán. A Thököly- és Rákóczi-kor érdemes történet- és Irodalom­­n­várának ma megjelent új könyvéről kívánunk itt első helyen, bár csak röviden hírt adni. Thalynak a már 12 évvel ezelőtt kiadott «Adalékok a Thököly- és Rá­­kóczi-kor Irodalomtörténetéhez» czimü kétkötetes mun­kája irodalomtörténetünkben a «Kurucz költészet­nek i­álló helyet teremtett. Azóta több kisebb-nagyobb ta­nulmányt írt ama korról a szerző, amelyek szétszórva, sekélyebb körű szakközlönyökben jelentek meg az évek során. Ezeknek közlése óta a fáradhatlan kutató előtt újabb búvárlatai annyi új adatot tártak föl, hogy némely tanulmányát nemcsak lényegesen kibővítette, hanem egészen át is dolgozta, mint a jelen kötet első ré­szét képező tanulmányát a Rákóczi-kor társadal­mi­, művelődési­ és művészeti viszonyairól.­­ E részben átdolgozott és kibővített, részben egészen új­­ Tanulmányok képezik az előttünk levő kötet becses tar­talmát, melyhez toldalékul a kuruczvilágból származó ma költői ereklyék vannak csatolva, a melyeket a szerző 1872 óta gyűjtött s a melyek igy a régebbi gyűjtemény kiegészítéséül szolgálnak. A nemzeti költészet és iroda­lomtörténet minden barátja — mint maga a szerző is mondja — örömmel fogja fogadni e kis gyűjteményt, melyben néhány örök szépségű bujdosó ének és ballada (Rákóczi Ferencz bucsudala, 1711; Egy bujdosó szegény* legény . . ., 1711 ; Bujdosó Rákóczi, régi népballada) s több történelmi becsű, korjellemző veres, összesen 18 darab van. A több mint 26 ívre terjedő kötetet Raáli Mór kiadó nagy csínnal állította ki. Ára 3 frt 40 kr. — «Utazásaim a föld körül», irta Vékey Zsig­mond. Az élete nagy részét külföldön, száműzetésben töltött, sokat tapasztalt, világot járt férfiúnak régóta em­­lített könyve megjelent végre. Melancholikus hangú elő­szóban mondja el, hogy midőn Ausztráliából, nyugalmas otthonából az igazi otthonba, hazájába vágyva, szándé­kát végre harminczkét évi távollét után megvalósitá, mily idegennek találta magát e hazában, hol a régi ba­rátoknak és bajtársaknak, jobbadán csak kőemlékével találkozott. Itthon, felolvasásai folyamában, határozta el, hogy utazásaiban szerzett bő tapasztalatait könyvbe fog­lalva mondja el honfitársainak, így jött létre e sok te­kintetben igen érdekes könyv. A tengeri ut, a tengeren túli országok leírása, nép, állatvilág, szokások, iparágak, földmivelés, egyes ügyességek ismertetése, epizódok el­beszélése képezik változatos és érdekes tartalmát,melybe Ausztrália, Új-Zéland, a Fidsi és Hawaii szigetek, Kali­fornia, San-Francisco, New­ York, Washington s általá­ban az Egyesült­ Államok vannak fölvéve. A 20 ívre terjedő kötetnek, melyet Aigner L. csinos kiállításban adott ki, ára 2 frt. • — «Anjoukori okmánytár». Az akadémia kiadá­­sában Nagy Imre szerkesztése alatt megjelenő «Codex diplomaticus hungaricus andegavensis»-nek immár ne­gyedik kötete jutott nyilvánosságra, mely az 1340-től 1346-ig terjedő időszakról, vagyis Nagy Lajos uralkodá­sának első öt évéről szól. A közel 700 oldalra terjedő kötetben 380 okirat van közölve, nagyobbára az orszá­gos levéltárból pontosan másolva és jegyzetekkel kisérve. A kötet végén kimerítő tárgy- és névmutatót találunk. Ára 4 frt 20 kr. — «A nagy-károlyi gróf Károlyi család ok­levéltára» (Codex diplomaticus comitum Károlyi de Nagy-Károly), a család megbízásából kiadja gróf Károlyi E libor, sajtó alá rendezi Géresi Kálmán. A nagyérdekü és terjedelmes oklevéltárnak harmadik vaskos kötetét bocsátotta ki a gróf Károlyi család. E kötet Mátyás ha­lálától kezdve a XVI. századi okleveleket és levelezé­seket foglalja magában 1491-től 1600-ig. A Károlyiakkal leányágon rokon Bajoni-család krónikáján kívül 321 ok­lvelet tartalmaz e kötet, melyhez három színes czim­er­­,­ és három fototipiai irat-másolat van mellékelve : 2alkay László levele Bánfy Ferencihez 1510. nov. 5-ről, Drágfy János levele Károlyi Istvánhoz 1512. aug. 23-ról, és Károlyi Lőrincz záloglevele 1549. ápr. 21-ről. A ter­jedelmes név- és tárgymutatóval ellátott, 40 íves kötet ára 5 frt. — folyóiratok. A Századok, a magyar történelmi társulat közlönyének februári füzete a következő tarta­lommal jelent meg: 11. Ulászló királyivá választása. (II. közlemény.) Irta Fraknói Vilmos. A Széchyek Murány­­ban. (11. közt.) ,­Kcsúdy Ignácztól. Karancsberényi báró Berényi Gyógy élete és politikai működése 1 G6l—1677. Komáromy Andrástól. 1. Miksa császárnak Bécs és Székesfehérvár elfoglalására vonatkozó 1490. évi feljegy­zései, Kápolnai P. Istvántól. Irodalom- és műveltség­­történeti tanulmányok a Rákóczi-korból, irta Thaly Kál­mán, ism. Barabás S. Két római jogtörténeti munka. 1) Lucius Ulpius Marcellus. 2) Aemilius Papiri mus pá­lyája és művei, irta Vécsey Tamás, ism. Kiss Mór. Jelentés a Schrauf K. által ajándékozott oklevelekről Fejérpataky Lászlótól. Világ- és irodalomtörténeti ér­tekezések iskolai értesítőkben Sz. L. Folyóiratok szem­léje. — Történeti repertórium. — Irodalmi szemle. — Kruesz Krizosztom. — Irodalmi és vegyes közlések. — Történelmi könyvtár. A Magyar Igazságügy jogtudományi folyóirat feb­ruár havi füzete a következő tartalommal jelent, meg : Dr. Nagy Ferencz kolozsvári egyetemi tanár : A ke­reskedelmi ügyek tanához. (Első közlemény.) Dr. Schwarz Gusztáv budapesti ügyvéd és magántanár : Az «animus dom­ini.» bírálata. (Első közlemény.) Dr Biermann Mihály nagy­szebeni jogtanár: Észrevételek a magyar magánjogi törvénykönyv tervezetének a kö­telmi jogot tárgyazó részére. (Második közlemény.) Dr. Hoványi Gyula­­: Adalék a végszükség jogához. Dr. Beil Fausztin budapesti kir. ahigyész: A kísérlet és az elmaradt bűntett az olasz javaslatban. J­auffer Emil a lepoglavai k. országos fegyintézet igazgatója: Adalékok az európai államok börtönügyének legújabb történeté­hez (1883 — 1884.) (Második közlemény.) Egy angol tu­dós a jogi oktatásról. Aemilius Papinianus pályája és művei. Vécsey Tamástól. Ismerteti dr. Kiss Mór: Kül­földi jogélet. Ausztria: Az igazságügy minisztérium új rendeleti lapja. Németország . Kereskedelmi jogi dönt­vények. A katonai bűnvádi eljárás reformba a német birodalmi parlamentben. Francziaország: A törvényhozás. Szemle. A bűnvádi eljárás. Irodalom. Az osztrák végre­hajtási törvény javasolt módosítsa. Hélie Faustin sírjá­nál. Némely specziális tanulmányok a franczia jogi fa­kultásokon. A közjegyzői törvényjavaslathoz. (Vége.) A budapesti ügyvédvizsgáló bizottság vizsgálati sorrendje. A rabsegélyezés. Laboulaye emléke. Döntvénymelléklet, Csődnaptár. A György Endre által szerkesztett Nemzetgazda­sági Szemle ez évi második, februári füzetében, a szerkesztő, György Endre közöl *Az angol és fran­­czia adórendszer* czim alatt hosszabb tanulmányt magáról a czimbeli kérdésről és Lukács Béla «Állam­háztartás és adózás Francziaországban és Angliában» czimű munkájáról. — Körösi József finánczstatisztikai tanulmányt ad az «Európai nagyvárosok háztartása»-ról, melyből érdekes körülmény gyanánt említjük föl, hogy ama harmincz város közül, melyeknek vagyonmérlegét Körösi összehasonlította, nem kevesebb mint tizen­kettő mutat szenvedő egyenleget, még pedig első helyen Flórencz 88,802,250 franknyi fedezetlen tar­tozással, melyből 508,23 frank jut a lakosság egy­­egy felére, második helyen pedig Párás, hol a szenvedő egyenleg 655,226,955 frankot, fejenkint tehát 292 frankot. A cselekvő egyenleggel biró városok közt mint leggazdagabb els­ő helyen áll Majna-Frankfurt 43.643,563, azaz fejenkint 316­30 frank, s második helyen Budapest (1881-ben) 93.312,639 fraknyi cselekvő egyenleggel, a­miből a lakosságra fejen­kint 247,56 frank esik. — Ezután következik a fü­zetben dr. Kovách Imre értekezésének folytatása és befejezése «Közegészségügyünk állapotáról.» Vegyes közlemények: Lisztkivitelünk a tengeri kikötőn át. — Ausztria-Magyarország és Szerbia áru­forgalma. — A kereskedelmi hajózás állapota az egész földön. — A Raffeisen-féle kölcsönpénztár egyesületek. — Gabonavá­­m­ok kérdése Belgiumban. — Románia áruforgalma 1883-ban. — Farmok az Egyesült-Államokban. — Khina népessége. — Egyiptom áruforgalma. — Oroszország ipara. — Baku világforgalmi jelentősége. ■— Országos gyáripari kongresszus.­­- Új könyvek. Az Egyetemes Philologia közlöny február— márcziusi kettős füzete a következő tartalommal jelent meg: Radó Antal, Petrarca «Africa»-ja. Magi­ Aurél, A pidjin-english nevű keveréknyelvről. T. Mészáros István, Avultság a magyar nyelvben, 11. Früc­lich Róbert, Ptolemaeosnak hazánkra vonatkozó térképei, II. Nagy Sándor, Adalékok XVI—XVII. századi költésze­tünk történetéhez, II. Patrubány Lukács, Boncsok. Thúry József, A török szókincs apológiája Hazai iro­dalom­: Szántó I., Bajza József, Bauer Károly. Külföldi irodalom: Schöll, Aufsätze zur klassischen Literatur, Latkóczy Mihály. — Sonnenfels, Briefe über die Wienerische Schaubühne, Petz Gedeon. — Vegyesek : Philologiai programmértekezések. — Szinney József Re­pertóriuma. — Mondák a rythmus keletkezéséről. — A Katalin-legendához. — Grimm Jakab emlékezete. — Könyvészet. — A budapesti filológiai társaság köz­gyűlése. A Hunfalv­y Pál és Heinrich Gusztáv által kiadott s az akadémia támogatásával megjelenő Ungarische Revue ez évi első füzetének élén Haynald Lajos kalo­csai érseknek dr. Fenzl akad. kültag fölött mondott emlékbeszédét közli. A füzet további tartalma következő : Marczali: A Bóra-lázadás Erdélyben (1), Heinrich: Az első magyar kath. katechizmus, Hoffmann: Adam* né Magyarországról, Heinrich: Magyar népballadák (XXL, XXII.), Fauler Gyula: A Hartwig-legenda és a pesti kódex, Sturm Albert: A Varrógép meséjéről. Végül: a tudományos ülésekről szóló rövid tudósi-A Délmagyarországi régészeti és tem­elmi múzeum-társulat január havában végleg megalakul­kibocsátott. Értesítő­je első évfolyamának első füzetét. Tartalma következő: Előszó: Pontelly István­tól.— Délmagyarország művelődési állapotai a római uralom alatt. Böhm, Lénárttól. A Csanád-nemzetség betűrendben felsorolt birtokai Délmagyarországon. Ka­rácsonyi Jánostól. (Első közlemény). — A délmagyar­­országi történelmi és régészeti társulat rendes havi vá­lasztmányi ülése 1884. október 29-én és decz. 22-én. — Egyveleg. A Czelder Márton kecskeméti lelkész által szerkesz­tett Evangyéliomi lelkészi tár ez évi II—III—IV. füzete 23 elmélkedést tartalmaz Lévay Lajos, Molnár Sámuel, Láng Adolf, Czelder Márton, Filó Lajos, Tho­­may József, Szekeres Mihály, Fejér Gyula, Kupái Dénes, Nagy Lajos és Nagy Imre lelkészektől. — «A világirodalom története,» dr. Scherr Já­nos u­tán. Számos képmelléklettel. Első kötet. (Buda­pest, 1885. Tettey-féle könyvkiadó hivatal­­ára 5 frt.) Vaskos, 500 és néhány nagy nyolczadrétü lapra terjedő kötet, melylyel az előszó állítása szerint «nagy szabású, s nagy horderejű müvet vesznek» az olvasók. Valóban nagy örömmel üdvözölnők e müvet, ha az volna, amire szükségünk van, az összes nemzetek irodalmának egybe foglalt története, könnyű áttekintésben, kellő tárgyisme­rettel, világirodalmi jártassággal, kritikai ítélettel meg­írva. Ilyen munka nagy hézagot és szükséget pótolna irodalmunkban. De akkor, midőn a külföldi irodalmak tekintetében a magyar tudományos akadémia is meg­­emlékszik Nisard és Taine lefordíttatásával, szívesen kell vennünk, ha egy emberéletet igénybe vevő, óriási tanul­mányokat követelő egyetemes irodalomtörténeti munkát is csak másodkézből, jó fordításban kapunk. Egyes mű­­nek ily fordítása vagy többek kompilácziója nem is jár oly nagy nehézséggel, habár kérdés, hogy az utóbbi esetben a mi viszonyaink közt az ily munkára fordított fáradság, lelkiismeretes gond megtalálná-e jutalmát a könyv kelendőségében. Legyen hát for­­dítás — de jó. Nagy hasznú, sokaknak, a­kik okulni, a világirodalomról általános átnézetet nyerni sze­retnének, jó szolgálatot tevő könyv lesz az is. Vajon ilyen-e az előttünk levő ? Johannes Scherr nagyhírű munkája : «Allgemeine Geschichte der Literatur» sokkal ismertebb, semhogy e helyen való különös méltatásra szorulna, s bízvást elmondhatni róla, hogy irodalmunkba átültetése csak hasznos lehet. Mindenesetre gyanús, hogy a «dr. Scherr János után» készült könyv — for­dítója nem nevezte meg magát. Bizonyára nem azért tette, mert röstellt, egyszerű fordítóul szerepelni, hiszen Szász Károly, a Nisard, és Csiky Gergely, a Taine for­dítója nem átallottak nevekkel kezeskedni fordításuk­­ alaposságáért és hűségéért. A titkolózás okát abban kell keresnünk, hogy ez a fordítás sok helyen, de mind­járt­ a bevezetésben is úgy mutatja be magát, mintha eredeti volna, — s ezt nyílt sisakkal még sem igen lehet megkoczkáztatni. A bevezetés nem egyéb, mint Scherr Einleitungjának a fordítása s mégis úgy iparkodik feltűnni, mint önálló valami, a for­rásmunkák közt fölemlítvén magát a most fordított mű­vet is. Ajánlottuk volna a fordítónak, hogy az ő «ere­deti” bevezetésében hagyta volna el legalább a Scherr bevezetéséből azt a részt, melyben ez a maga könyvé­nek czimét (Allgemeine Geschichte der Literatur) ma­­gyarázza és igazolja. A magyar könyv czime «A Világ­irodalom története» s a fordító nem hogy ezt a czimet magyarázná, hanem — világos bizonyítékául annak, hogy sem az egyik, sem a másik czimet nem értette meg s csak véletlenül kapta föl a magáét — ezt írja, vagyis inkább fordítja meggondolatlanul: «Az irodalom egyetemes története» czimét méltán k­ihaladta a könyv élére» — holott az, a­mit «méltán írhatna a könyv élére», kevesebbet és mást jelent, mint a­mit va­lóban odaírt. A kritikának ily fogyatékossága mel­lett, mint látható, keveset várhatunk az egész fordí­tástól. A «világirodalmi» névtelen egész önállósága ab­ban nyilatkozik, hogy Scherr munkájának a fejezeteit az első részben összevissza hányja, a fő- és alrészeket egyrendűeknek veszi s egy-egy nagyobb szakasz élére közhelyekké vált mottókat biggyeszt: «Introite, nam et bic dii sunt», «Sursum cordal* stb. Szánalmasan küzd a helyesírással, nevezetesen az ókori irodalmakban, s bár maga kijelenti, hogy «a külön betűkkel bíró nyel­vek szavait, tulajdonneveit úgy írta, a­hogy kimondat­nak», sem leírásukról, sem kimondásukról nincs fo­galma, hanem értelmetlenül másolja a Scherr német ortográfiáját. Kong-fu-tse, Schu-king (bár az e szóhoz csatolt franczia jegyzetben a «Ch­ou-king» figyelmez­tethette volna a helyesírásra), Sse-ma-tsching. Néha meggondolja magát s igy ir: Csarudatta, Ozirisz, Kalidáza, Zoroaszter, de ezekkel vegyesen megint ilye­­neket látunk: Abu-Seid, Aegiptom­­ és Egyiptom, de j ismét: aegypti papyrus), vagy pedig : Szf.i­willaka, Julius Cézár, Kasztilia és Kastilia. Ilyen hadilábon áll a közön­séges idegen szavak írásával is, s például a «klasszikus* változik a «klassikusok»-kal, egy mondatba szorul a «cyclicus» a «szoczialisztikus»-sal, a «monothelzm­­us» a «Polytheismus*-sal. A görög neveket —* bár itt mentsé­get találhatott volna a latin helyesírásban — egészen magyarosan irja, csakhogy nem mindig; egyszer Hellas, másszor Dédalosz, majd Aeszkhylosz, Szophoklesz és Szofoklesz, Arisztotelesz és Aristoteles, Ephorosz, Solou, Kteziász és Hippocrates fordulnak elő naiv változatos­­ságban. Ki fogja elhinni, hogy a­kinek ily kevés önálló­sága és határozottsága van az írásban, az érti és ismeri a világirodalmat, vagy legalább helyesen fordítja le Scherrt ? Íme egy-két példa: «Die Poesie der Hindus» =* «Hin­dus költészete» ; «die überschwänglichste Phantastik des Polytheismus» = «A Polytheismus dagályos képze­letvilága», a prédikátori «Alles ist­entel»*t igy fordítja : I «minden hin», bár a Károli Gáspár bibliafordításában — s melyből szemelvényeket közöl — «hiábavalóság»-ot kel­­­­lett volna kiírnia, s a rész­fordításhoz tudátosan hozzá­teszi zárjelben : «Vanity fairt» — Scherren kívül Nisard munkáját (azaz hogy a fordítását) is használta a franczia irodalomhoz a jegyzetekben, de mindjárt az első alkalommal, a mint hozzányúl, félreérti, azt a kép­telen állítást tulajdonilván Nisardnak, hogy «a méltó feledtetés sírjában nyugvó elavult poéták csont­jait napfényre hurczolásával foglalkozó búvárok már a Petrarka­­ így is ellenszenvével is találkoztak», ho­lott Nisard csak ezt mondja : «vastes poém­es, écrits avec cette facilité dönt s’épouvante Pétrarque.» És itt húsz sorban még egy jellemző vonást találunk a fordító szakértelmének megítélésére. Sch­errből fordítva, a Roland­­ének valószínű szerzőjét «Turold»-nak nevezi, a csillag­jegyzetben pedig, midőn a Nisard-fordítást másolja már «Turo­dus»-t emleget. Szükségtelen folytatnunk a helyte­lenségek, visszásságok, ferdítések e sorozatát, a­melyek­­kel szemben szinte örvendetes kárpótlást nyújtanak a különféle irodalmakból való s igazán dicséretes szorga­lommal összegyűjtött szemelvények, Vörösmarty, Petőfi, Arany, Szász Károly, Győry Vilmos, Csiky Gergely, Barna Ignácz, Gáspár Imre s mások fordításaiban. Azoknak, kik az idegen s nevezetesen az ókori irodalmakat épen nem ismerik, e könyv minden hibája mellett is tehet szolgálatot. A Scherr műve olyan, hogy szándékosan is alig lehetne teljesen elrontani. De azt az egyet méltán sajnálhatjuk, hogy ez a könyv, úgy a mint van, sok időre útját állja egy jobb e nemű munka megjelené­sének. — Füzetek: Vörösmarty összes munkáinak teljes kiadásából, melyet Gyulai Pál rendezett, kísért jegy­zetekkel, hozzáadva a költő kritikai életrajzát. Mehner Vilmos kiadó a 19—22. füzeteket bocsátotta ki. E füze­tek a harmadik kötetnek (Drámai költemények) 8—23 éveit tartalmazzák a Csongor és Tündéig. Az egyes füze­tek ára 35 kr. Stampf­el Károly pozsonyi kiadó Magyar Helikon-jából hosszabb szünet után újabb füzetet vet­tünk, mely b. Eötvös József életrajzát tartalmazza dr. Ferenczy József tollából, ki a vállalat számára Tompa­­ Mihály életrajzát is megírta volt. Eötvöst mint költőt, államférfit s a szabadelvüség bajnokát méltatja. A füzetet Eötvösnek egy ifjúkori s egy későbbi arczképe s a Huszár Adolf vésője alól kikerült Eötvös-szobor képe disziti. A derék vállalat egyes füzeteinek ára 20 kr. — A Magyar jo­gászegyleti értekezések sorozatából ifj ibban két fü­zetet vettünk, u. m­. dr. Tárnai János felolvasását «Huszonkét levél az löJj-d­-töl 1S54-ig terjedő időszakról,» és dr. Dell' Adami Rezsőét «Magán­jogi codificatiónk és régi jogunk (I.)» Megjelentek továbbá : Dr. Eresz Géza, budapesti V. ker. orvos figye­lemre méltó munkája kis füzetben; *A mentés és első­segély szervezése a fővárosban.» Gróf Zichy Jenő őriz. képviselő röpirata. «.A felsőházi törvényjavas­latról.» — *A református templom» (tudniillik a szegedi) Schulek Frigyestől, három fénynyomatú lap­pal és négy fametszett­ ábrával.■ külön lenyomat az «Épí­tési műipar» szaklapból. «Declarations by Soldiers of to Hungarian Army of iSl­S—t­., presented to General Arthur Görgey. A Görgeynek mult év no­vember havában átnyújtott rehabilitáczionális nyilatko­zatot Patterson J. Arthur, Jókai régi fordítója s hő magyar barát lefordította angolra s kiadta Londonban.­­ A Regényvilágból, a Révai-testvérek e derék regény fo­lyóiratából, az idei 6—13. füzetek vannak előt­tünk. Beniczkyné­ Bajza Lenkétől és Tolnai Lajos­tól találunk bennük eredeti regényeket, a jeles írónőtől *A porban született», a termékeny írótól «A pol­gármester ur» czim alatt. Ezenkívül két fordított re­gény is folyik a füzetekben: Olt net «Humoros*-a, mely régebben lapunkban is megjelent s melyből a «Vasgyá­ros» cz. szinm­ű készült, és Dosztojevszk­i Th. klas­­s­szikus orosz regénye: «A szenvedők». Tárczákat, iro­dalmi ismertetéseket, csevegéseket találni ezenkívül e szépirodalmi folyóiratban, mely irányánál, a munkák összeválasztásának gondosságánál fogva valóban megér­demli a műveit olvasóközönség pártfogását. Egyes füze­tek ára 15 kr. — A Képes Családi Lapok, Mehner Vilmos e je­lesül szerkesztett képes hetilapjának 19—21. számai van­nak előttünk. Úgy a képek csinossága és gondos kivitele, mint a tartalom válogatottsága és élénksége folyvást megmaradnak e lap kiváló tulajdonainak. Majthényi Flóra, Ábrányi Emil, Prém József, Bulla János, Radó Antal, Gáspár Imre s mások neveivel találkoz­hatunk az egyes számokban, melyekhez külön könyv alakú regénymelléklet is járul. Egyes szám­ára 15 krajezár. — «A bélyeg- és illetékügyi törvények és its­zályok kézikönyve,» összeállította és kiadja Gálffli Ferencz temesvári pénzügyi fogalmazó.­­­­ Betűrendben tárgyalja a bélyegekre és illetékekre vonatkozó törvénye­­ket, határozatokat, pénzügyminiszteri rendeleteket és a pénzügyi közigazgatási bíróság döntvényeit. A könyv be­rendezése igen czélszerű, a­mennyiben az egyes jogügy­letekre,­­mint adásvétel, ajándékozás, csere stb.) vonat­kozó határozatok benne egy-egy helyre vannak csopor­tosítva s minden különös esetre egyúttal alkalmazva van az általános határozat is, a­mi a keresgélést feleslegessé teszi. E mellett a legtöbb ügyletre teljes szövegű szerző­désminta, a h­agyatékokra nézve pedig teljes szövegű leltár, tárgyalási jegyzőkönyv, hagyaték­átadó végzés és igen részletes hagyatéki kimutatásminta van felvéve. Részletesen ki van dolgozva betűrendben az adófelügye­­lőségek, adóhivatalok, járásbíróságok, közjegyzők, községi elöljáróságok, pénzügyigazgatóságok, pénzügyőrség, pénz­intézetek (takarékpénztárak és bankok) postaigazgatóságok, szolgabíróságok, törvényszékek, ügyvédi kamarák és vá­rosoknál előforduló ügyek, illetékkötelezettsége és men­tessége, még­pedig mindenütt példákkal is megvilágítva. Az 515 lapra terjedő vaskos nyolczadrét alakú kötet éra 4 Irt. — Geschichte des römischen Kaiserreichs, % római császárság története az aetiumi ütközettől és Egyiptom meghódításától a barbárok betöréséig. Duruij Viktor franczia akadémikus és volt közoktatásügyi mi­niszter e czimü hires müvének német fordításából, me­lyet a lipcsei Schmidt et Günther ezég disze kiállí­tásban számos fametszetet képpel és szirtes táblákkal ékítve ad ki, a 6—8. füzet érkezett hozzánk. E füzetek­ben Rómának és a római kultúrának a meghódított tar­tományokra való befolyása, a római birodalom kereske­delmének felvirágzása és az egész világra való kiterje­dése van ismertetve. A díszes füzetek ára egyenkint 80 német fillér.* — Ráth Mór kiadásaiból újabban megjelentek: Arany János összes munkáinak végleges teljes kiadásá­ból a 27-ik füzet, mely az Aristophanes-forditást foly­­­tatja (ára 60 kr); a «Magyar nemzet családi könyvtárai­nak 77-ik füzete: «Zrínyi és Tasso, írói arczképek», irta Arany János (ára 80 kr) ; B. Eötvös József összes munkáinak végleges teljes kiadásából a 20-ik füzet, mely a «Költemények és elbeszélések» első füzetét képezi (ára 50 kr); dr. Bozóky Alajos «Római világ »-ól­ból a’z 5-ik füzet (ára 60 kr); Grünwald Béla «A tör­vényhatósági közigazgatás kézikönyve* czimü munkájának második bővített és javított kiadásából a 10-ik füzet (ára 80 kr); *18811-ik évi országgyű­lési törvényczikkek­, szakférfiak közreműködése mel­let jegyzetekkel, utalásokkal és magyarázattal ellátva (ára fűzve 2 frt 20 kr) ; ugyanez kisebb alakban, barna vászonkötésben (ára 3 frt). — Előfizetési felhívások: Haudek Ágoston bev­­ezés áldozó pap Pannonhalmán megrendelési fölhívást bocsát ki Manning angol bibornok-érseknek *Az örök papi­ méltóság» czimü könyvének magyar fordítására. A körülbelül 20 ivre terjedő könyv ára 1 frt 20 kr. — Horváth Kálmán «Válponton» czimü kétkötetes ere­deti társadalmi regényre hirdet előfizetést. A mintegy 28—32 évre terjedő munka előfizetési ára 1 frt 50 kr, mely február végéig küldendő be a szerzőhöz (Bpest, lánczhidfő 1. sz.) A «Bács-Bodrogit* czimü helytörté­­nelm­i, statisztikai és régészeti folyóirat 1885-iki harma­dik évfolyamára hirdet előfizetést Dudás Ödön szer­kesztő és kiadó. Az­ ur folyam első füzete e hó 15-én, a többi minden második hónap 15-ik napján jelenik m­eg. Előfizetési ár egy évre 2 frt, mely a szerkesztő­­kiadóhoz Pacsérra (Bácsm­egye) küldendő. Dr. Koós Gá­bor tanár kéri «A föld terményei, készítményei, gyár- és ipartelepei» czimü munka szétküldött elő­fizetési íveit, illetőleg megrendelési lapjait febr. 20-áig, legkésőbb febr. hó végéig visszaküldeni. — Zenemüvek, Táborszky és Parson­ nemzeti zene« mükereskedésében­ Budapesten megjelent *Az eleven ördög» operette, zenéjét szerző Konti József 1. sz.; Mindig h­armant, 2. sz. Kettős: Oh drága angyalom, 3. sz. Keringő : Oh mily szép, deli kép, 4. sz. Trü­s­­­szentő kuplé, 5. sz. Induló: Ez érdekes és kellemes. 6. sz. Szót se­­ kuplé. Énekhangon zongorakisérettel, vagyi zongorára külön. Ára 2 frt 50 kr. Az operette rövid idő alatt 16-szor került előadásra mindig fokozott sikerrel. A zongoraletétel,ügyes és tetszetős. Az 1885. évi Pest­megyei csárdás gróf Szapáry Istvánné, született Rá­day Borbála ő mlzsgának ajánló Zseny József. A csinos csárdás az idei pestm­eg­yei bálon nagy tetszésben része­sült. Ára 80 kr. Ludovika csárdás, szerző Feleki Hugó. Előadták az ez évi fehérmegyei bálon. Ára 1 frt. Kapható Táborszky és Parseli zeneműkereskedésében. FäHääiäTMBBSfi ÄSGiH*in­SBiGgm 5HiHÄMfiG A divatról. (Az «Egyetértés» divat tudósítójától.)­ ­Paris, febr. 10. A lefolyt hét a korcsolyázás hete volt. Jól bebur­kolva prémes bundáikba, ibolya vagy rezeda cso­korral a mellen vagy a karmantyún , siettek Paris szépei a vonalra, mely őket Versaillesbe vitte. Itt a nagy csatornán, a végtelen hósivatag közepette, néhány óra hosszat abban a csalódásban ringat­hatták magukat, hogy az Opéra comique Szibériá­jában vannak. A jégen kedélyes négyesek, elragadó valzerek alakultak. Elbájoló látvány nyilt a szem­nek és egyike volt ama ritka alkalmaknak, midőn imádni való öltözeteken elbámulhatunk. A kurta bársony szoknya, prémmel szegélyezve feltétlenül m­egköveteltetik; ennek kiegészítő része a magas szám czipő, mely kaczérul van rá­illesztve az ame­rikai korcsolyára, a hódprémsipka kócsagtollal, és mindenek felett a rózsaszínű arcz a pettyes fá­tyol alatt. A tél már régóta nem szerzett nekünk ennyi örömet, ki is aknázzák a párisiak derekasan. Különösen az idegen nők tündökölnek a jégpá­lyán, mert sok hideg országban nagyban űzik a korcsolyázást, míg mi nálunk sokkal ritkábban nyí­lik alkalom gyakorlására, semhogy hölgyeink nagy ügyességre vihetnék. Ellenben az angol, a svéd nők oly biztosságot, oly vakmerőséget fejtenek ki, melyet a mi párisi nőink sohase fognak megközelí­teni. De másrészt kártalanítják magukat az öltöze­tükben kifejtett jó ízléssel és ha már ügyességüket nem is, legalább a személyüket bámultatják meg. Az asztrakán polgárjogot nyert. Nagyon csinos mellénykéket készítenek belőle, különösen pedig a szövetruhákat díszítik vele. Nekem, hogy az igazat megvalljam, határtalanul jobban tetszik a hódprém és nem hiszem, hogy az asztrakánnak lábrakapott terjedése valami tartós legyen. Mindazonáltal el kell ismernünk, hogy a kalapok szegélye sokkal csinosabb asztrakánból, mint bármely más prém­ből és hogy a haj­díszen határozottan a legcsinosabb hatást gyakorolja. Az ünnepélyeken, melyeket az idény hátralevő részében előkészítenek, a rojtokat és prémeket bő­rüsfodrok fogják helyettesíteni. A k­isök 7—8 czm. szélesek, nagyon jól illenek nagy, egyszínű szatin­­felső ruhák aljára és egészen ki fogják szorítani az áttört kelméket. Ezeket csak mellékesen akartam megjegyezni és már most áttérek a báb­- és estély-ruhákra, me­lyekből ez alkalommal több minták akarok bemu­tatni: Nagy estély-öltözet brokátból, szatinból és áttört selyemből. A derék előrészének közepe egyetlen da­rabból van a szoknya előrészével; fent 20 czm. szé­les és alul félkör alakú zigzugban végződik, arany­nyal szegélyezve. A derékon 9 czm. széles; onnét tovább megy és nekiszélesedve tabiiert képez. A derék többi része áttört selyemből való. Ehhez já­rul Medicis-gallér arany csipkéből, rövid brokát ujjak, arany csipkével díszítve és a ruhához illő selyemszalag. A szoknya egyszínű brokát szatin aran­nyal, mely a fent leírt tabb­erból, két csúcsból és hátul három szélből áll. Alul aran­nyal van dí­szítve, az öv körül pedig fodrozva van. Két selyem panneau képezi a derék folytatását, melyek simán a derékhoz lapulnak; a terjedelmességet apró fod­rok eszközük, melyek a csípők körül alkalmaztatnak. Ezek a panneauk 50 czm. tágak. Az uszályt négy áttört selyemből való szél képezi, 3 méter hosszú és oldalt ki van kerekítve. Arany krepből való cc­arpe környezi a derekat és az uszály alatt paniert képez. Ebédlő - öltözet galambszürke áttört selyemből, a hozzá illő gazéból, virágokkal és csipkével. A nyak köré gaze­ íborozatot alkalmazunk, melyet a vállon sötét szalag-csokor szakít meg és mely onnan a karra hull alá; ugyanily csokor van az előrészen is. Ez a bodrozat 20 czm. széles. Egy másik 1 m. széles és 1.30 m. hosszú gaze-fodrozat helyeztetik el 20 c­m.-nyire balra az előrész közepétől a szoknyaalj végén. Körülveszi az előrészt és visszaszáll a jobb csípőre. Az oldal fodrozva van és jobbra pufban végződik. Egy másik, 1.50 m. hosszú gaze-fodrozat kiegészíti az előrész fodrozatát és a bal csípőn át a szoknya aljáig hull alá. Ez az áttört selyemből való szoknya egy tablier-szélből, két csúcsos szélből és egy egyenes szélből áll. Alul 15 czm. magas csipke­­volanttal van díszítve. Az uszály hat, áttört selyem­ből való szélből áll, 3 méter hosszú és alul nagy keresztfodrokkal van díszítve. Az előrészt és a csí­pőket sötét szalagcsokor díszíti a végből, hogy fel­tartsák a gaze-fodrozatokat. Egy másik girland a fodrozat alatt halad el és balra hull alá, azután elül a csipkevolant alatt folytatódik. Báli öltözet: Szoknya halaványkék fáidéból. Az előrész egészen el van borítva függélyesen elhelye­zett csipkével. Hátul a faille úgy van fodrozva, hogy puffot képez. A tűnik fehér gazéból, ezüst csillagok­kal áttörve. A derék kék fáidéból, csúcsban végző­dik, csipkével díszítve köröskörül. A derék felső részét szintén csipke környezi. A nyak körül széles szalag, melynek végei a mellen érnek össze. Nagyon világos színű svéd keztyűk. Báli öltözet merveilleuxből fehér csipkével. A szoknya merveilleuxből két fodros volanttal végző­dik. E szoknya fölé egy második, ugyanoly hosszú­ságú csipkeszoknya kerül. Balra középen ibolya vagy rózsacsokrot alkalmazunk. A derék merveil­leuxből. Az előrész kerekre van szabva és egészen sima. A derék kerek és szatin szalagövvel van dí­szítve, mely hátul csinos csokorban végződik. A hát középen fűződik és ki van vágva, valamint az előrész is. Az ujjat kis volant képezi szatin csokor­ral a vállon. A hajban rózsa és ibolyacsokor. Báli öltözet sicilienneből és moha szinü bár­sonyból. A hamis szoknya a bal oldalon si­­cilienne panneauval díszítve és két fodor vo­lanttal ellátva. Ezen a panneaun moha szinü se­lyemből való csokor alkalmaztati­k. Egy egye­nes szél három fodrot képez az előrészen és könnyedén átcsap jobbra; csipke volánt szegélyezi. Kis panier fodrozódik baloldalt és ibolyacsokor ál­tal tartatik össze. Egy második fodros szél, csipké­vel díszítve, balra hull alá. Az uszály bő és kerek; fent fodros és ibolyacsokorral van díszítve. Bársony derék. Elül és hátul ki van vágva és csúcsban vég­ződik. A nyakon és a karok körül kis krép rüs. A jobb válón ibolyacsokor. Báli öltözet fiatal lányok számára rózsaszín ben­­galinból és mohaszín bársonyból. A hamis szok­nyát a deréktól fogva fodros volant borítja. A de­rekat igen nagy tablier veszi körül. Fodros és föl­fedi a szoknyának egész jobb oldalát. Hátul kis puff hull alá. A derék bengalinból. Az előrész fod­­rozattal van diszitve, mely a vádakból indul ki és a derékon végződik. A derék kerek és bársonyöv ve­szi körül, mely hátul csokorrá fűződik és szélesen hull alá. Az ujjakat kis puffok képezik. A hát, vala­mint az előrész ki van vágva, csúcsban végződik és kis fodrozattal van diszitve. Fehér damaszt öltözet Saint-Étienne bársony­szalagokkal. A hamis szoknya a három fodros vo­lanttal végződik; mindegyik volant 12 czm. magas. Erre a szoknyára nagy damaszt tabl­er van helyezve, mely alul zigzugos és bársony szalagokkal van di­szitve. Elfödi a szoknyának egész előrészét egészen az oldalakig. Hosszú, nagyon bő uszály, nagy fodrok­kal diszitve. Derék damasztból. Az előrész vértet képez és a derék végén három csúcsot ir le. A csí­pők nagyon ki vannak vágva. A hajban teknősbéka­­csont. Alul fehér csipke és fehér szatin czipők. Öltözet sicilienneből és áttört tüllből. A szoknya rózsaszín sicilienneből, alul magas csipkevolanttal diszitve és egy második, áttört tüllből való szok­nyával borítva, mely szatin csokrokkal van di­szitve. Kis kerek csipkefodrozat, mely a csípőkre felemelkedik és hátul hosszú puffban hull alá. A derék sicilienneből. Az előrész sima és vértet ké­pez. A c­sipők nagyon kivágottak és a derék hosszú csúcsban végződik. A kivágás elül kerek, hátul pe­dig csipkefodrozattal van díszitve. A kivágás csú­csán, a vádakon és a szoknya alján apró csokrok. Rózsaszínű selyemharisnyák és rózsaszínű szatin­­czipők. Selyem keztyűk. Öltözet szaténből hímzésekkel. A hamis szoknya tafotából, áttört szatinből való szoknya, szép gyöngycsipkével diszitve, mely három szatin fo­dorban végződik. A szoknya előrészét két sor csipke díszíti. Kettős panier áttört szatinből. A jobbra eső hosszabb és tágabb, mind a kettő kettős szatin volanttal van ellátva. A hátban kis szatin puff. A derék nagyon ki van vágva elül és hátul. A vádakról gyöngycsipke száll alá és a mellen mintegy kendőt képez. A kivágás csúcsába egy kis tüllfodrozatot helyezünk. Virághajdísz: A gallér gyöngyhimzés szatinon. Svéd keztyűk négy gombbal. Crémeszinü selyem harisnyák és créme­­szinü szatin czipők apró szalagcsokrokkal. Báli csipketollette. A hamis szoknya rózsaszín szatinból, melyet csipkeszoknya borit; az uszály szatinből való, melyet szintén csipkék fednek el. A szatinszoknya nincsen fodrozva, de a csipkeszoknya számos fodrot képez, melyek a csipők körül felszáll­­nak és hátul fodrozott ottomán szél alatt elvesznek. A derék szatinból való, kerek szabással, csipkékkel borítva, kettős mellény egészíti ki, mely elül és hátul Figaró alakban van kivágva. Ez a mellény négy, kettesével egybeállított darabból áll; hátul gyöngytű tartja össze; elül virágcsokor képezi a fe­­szítést és a kivágástól az övig illeszkedik a derékra. Félhosszú f csipkeujjak: Pompadour-gallér fantázia szalagból, keskeny tollszéllel és gyöngyökkel. Báli öltözet fekete szurakból és áttört tüllből. Kerek szoknya szurakból, ugyancsak szurah-rüssel díszítve és áttört tüllel borítva. A szoknya prin­­czesse alakú; ez a viselet nagyon karcsúaknak tün­teti fel a hölgyeket. A csípőkből két szurah-écharpe indul ki, melyek elül kereszteződnek. A fodros szok­nyaalj aláhull a tésre. A derék, a szoknyához ha­sonlóan, áttört füllel van borítva. Fent kis fodor­­zat díszíti, mely a vádakhoz nagy csokrokkal van megerősítve. Gyöngygallér. Nagyon hosszú selyem keztyűk. Szatin czipők, apró szalagcsokrokkal. Ebédlő- és nagy estélyöltözet rózsaszín franczia fárdéból és fehér gyöngyhimzéssel. Kerek szoknya, alul egy fodorral, selyemcsokorral és csipkével di­szitve; az előrész gyöngygyel van kihim­ezve; a fodros tűnik a csípőn kerek tabiiert képez és oldalt aláhull, hogy az uszály alatt eltűnjön; az uszály nincsen külön választva és egyszerű nagy fodrokat képez; oldalt nagy moi­e csokor. Csúcsban kivágodt derék; a félhosszú ujjak gyöng­gyel vannak kihi­­mezve. Hosszú svéd keztyűk. Végezetül még két kosztüm-öltözetet mutatok be: Rózsakert. Kosztüm fehér szatinből és égkék si­­cilienneből Kerek szoknya fehér szatinből, Saint- Étienne bársonyszalaggal borítva, mely rácsalakban van elrendezve, melyeken könnyű rózsaágak kúsz­nak fel. Alul vastag rózsaöv, fehér csipkével ve­gyest, XV. Lajos korabeli panier sicilienneből, ka­czérul visszatüzve és hátul rövid piczi puffot ké­pezve. A derék kereken van kivágva; fehér szatin­­nel van diszitve; a kivágást rózsa­szegély veszi kö­rül. Az ujjak a könyökig érnek és rózsaágakkal vannak diszitve. Rózsavirágok a hajban. Égkék szinü selyemharisnyák és rózsaszinü szatin czipők. Tengerésznő. Kosztüm tengerkék és coquelicot fu­­lardból. Kék és piros fodros szoknya. A derék kék fulardból, sál­ alakban kivágva és a Directoire dere­kak módjára kereszteződve. A Hát egészen a nyakig ér. A derekat szárah vagy piros fulard écharpe övezi, mely a baloldalra nagy csokorban hull alá. Nagyon rövid ujjak, piros fulard felhajtással di­szitve. Jobbra kis tablier hull alá, mely tunikként fodrozódik. Tengerész-gallér halavány kék szurak­ból, piros szurakcsokorral diszitve. Kék fulard­­sapka piros fulard szalaggal és piros selyem cso­korral. Fehér selyem harisnyák és fekete atlasz czi­pők. A cajoubot piros és kék szalaggal diszitve. A’Avray grófné. Divatposta.­ P.-né asszony Temesvár. A rövid, világos árnyalatú s a szoknya színéhez illő selyemkertyük este nagyon jól illenek. A csipkediszt elrejtik vagy egy föléje kötött sza­lag alá vagy pedig egy vagy két sor nagyon keskeny zsenill-paszománttal. Ez a dolog egyáltalában nem jár nehézséggel. Ezek a csipketoldalékok felkúsznak egészen a könyökön felül. — Marle kisasszonynak Nagyk­őrös. * Divattudósitónk készséggel válaszol mindazon kérdésekre, me­lyek divat dolgában hozzá intéztetnek. A levelek czimrendük: Madame la comtesse d’Avray, Páris á­ cité Keryére. Nagyon sok asszonyt, látni, kik nyakig érő fülbevalókat viselnek. Ehhez járul aztán egyéb sokféle díszítés is, könnyed csokrok, ékszerek, lük, tollak, virágok stb. —* A fejbőr körülbelül hetenkint egyszer megmosandó va­lamely jó különleges vízzel. Több ilyen vízről emlékez­tem meg egy előbbi levelemben, melyet kizárólagosan ennek a dolognak szenteltem. — V. kisasszony Pécs. A következő évad szövetei már meg vannak gyártva, de még nem kerültek eladásra. Legközelebbi levelemben fogok e tekintetben útbaigazításokkal szolgálni. A gyá­rosok csak a divatárusoknak küldenek mintákat. Ezek­ pedig csak akkor bocsátják áruba, mikor a gyáros meg­rendelésüket teljesítette. Ez okból kegyed Csak néhány hét múlva kaphat tavaszi szövetmintákat. A BÁNYA. Egyedüüljogositott REGÉNY. 27 magyar figditás. (Folytat«a:­ Ii4a GEORGES OHNET. Fordította : FÁI J. BÉN­A. V. Itt születtem Clairefontban, itt nőttem fel, és itt szenvedtem. Száz meg száz kötelék fűz ehhez a­ helyhez. De bánat nélkül tépem szét, ha másutt feltalálhatjuk a nyugalmat és biztosságot... Legyen csak apám nyugodt és szabad, agg napjai legyenek mentve az izgalomtól és gondtól, szaba­duljunk ki csak a mostani bajból úgy, hogy nevünk érintetlen marad, s esküszöm önnek, hogy egyetlen könyet sem fogok ejteni a fényes múltért, s csak hálát fogok adni istennek a szerény, de boldog je­lenért. — S megmaradsz leánynak ? — Meg, néni, meg, mint ön. Egyszer aztán utol­érem önt a vénségben . . . Felveszünk bizonyos megrögzött szokásokat. . . Kártyázgatunk, és sárga pántlikás főkötőket viselünk . . . Apa majd elbeszéli nekünk a találmányait, a­miket nem lesz módjá­ban megvalósítani, s mi utógondolat nélkül fog­juk azokat csodálni, mert hiszen nem kerülnek sem­mibe . . . És mivel Saint-Mauriceban mindig beterem majd egy lónak a tartása: ha szép idő lesz s okosan viseltük magunkat, az erdőben kocsikázunk Ro­­berttel... Ugyan, nevessen hát, néni. .. Akadnak még jó napjaink nekünk is . .. Egy kis filozófiával minden­hez hozzá törődik az ember az életben. S ha együtt van azokkal, a­kiket szeret, miről panaszkodhatik . A vén kisasszony fölegyenesedett, széttárta hosz­­szu karjait s vállon kapva unokahugát, nagy erővel szok­ta csontos mellére. — Édes gyermeke a jó istennek­ kiáltott föl el­­érzékenyülten. Te vagy a mi világosságunk, a mi fényességünk ... Ha te nem volnál, mivé is len­nénk? Igen, igazad van, ne menj nőül a drago­­nyosodhoz. Ha köztünk maradsz, szegény leszel, de legalább szabad ... Ha hozzá mégy, gazdagabb le­hetsz, de nem leszel a magadé! ... Az pedig nagy szerencsétlenség volna! But önző vagyok, csak ma-

Next