Egyetértés, 1885. február (19. évfolyam, 32-58. szám)
1885-02-15 / 45. szám
EGYETÉRTÉS, Y.VSXEYXTP, FEBRUAR 15. . —■ [UNK] immmmmmmmmmmmmmmti » ü.l« * MELLÉKLET A 45-IE SZÁMOZ. IRODALOM. — Irodalom- és müveltségtörténeti tanulmányok a Rákóczi-korból, írta Thaly Kálmán. A Thököly- és Rákóczi-kor érdemes történet- és Irodalomnvárának ma megjelent új könyvéről kívánunk itt első helyen, bár csak röviden hírt adni. Thalynak a már 12 évvel ezelőtt kiadott «Adalékok a Thököly- és Rákóczi-kor Irodalomtörténetéhez» czimü kétkötetes munkája irodalomtörténetünkben a «Kurucz költészetnek iálló helyet teremtett. Azóta több kisebb-nagyobb tanulmányt írt ama korról a szerző, amelyek szétszórva, sekélyebb körű szakközlönyökben jelentek meg az évek során. Ezeknek közlése óta a fáradhatlan kutató előtt újabb búvárlatai annyi új adatot tártak föl, hogy némely tanulmányát nemcsak lényegesen kibővítette, hanem egészen át is dolgozta, mint a jelen kötet első részét képező tanulmányát a Rákóczi-kor társadalmi, művelődési és művészeti viszonyairól. E részben átdolgozott és kibővített, részben egészen új Tanulmányok képezik az előttünk levő kötet becses tartalmát, melyhez toldalékul a kuruczvilágból származó ma költői ereklyék vannak csatolva, a melyeket a szerző 1872 óta gyűjtött s a melyek igy a régebbi gyűjtemény kiegészítéséül szolgálnak. A nemzeti költészet és irodalomtörténet minden barátja — mint maga a szerző is mondja — örömmel fogja fogadni e kis gyűjteményt, melyben néhány örök szépségű bujdosó ének és ballada (Rákóczi Ferencz bucsudala, 1711; Egy bujdosó szegény* legény . . ., 1711 ; Bujdosó Rákóczi, régi népballada) s több történelmi becsű, korjellemző veres, összesen 18 darab van. A több mint 26 ívre terjedő kötetet Raáli Mór kiadó nagy csínnal állította ki. Ára 3 frt 40 kr. — «Utazásaim a föld körül», irta Vékey Zsigmond. Az élete nagy részét külföldön, száműzetésben töltött, sokat tapasztalt, világot járt férfiúnak régóta említett könyve megjelent végre. Melancholikus hangú előszóban mondja el, hogy midőn Ausztráliából, nyugalmas otthonából az igazi otthonba, hazájába vágyva, szándékát végre harminczkét évi távollét után megvalósitá, mily idegennek találta magát e hazában, hol a régi barátoknak és bajtársaknak, jobbadán csak kőemlékével találkozott. Itthon, felolvasásai folyamában, határozta el, hogy utazásaiban szerzett bő tapasztalatait könyvbe foglalva mondja el honfitársainak, így jött létre e sok tekintetben igen érdekes könyv. A tengeri ut, a tengeren túli országok leírása, nép, állatvilág, szokások, iparágak, földmivelés, egyes ügyességek ismertetése, epizódok elbeszélése képezik változatos és érdekes tartalmát,melybe Ausztrália, Új-Zéland, a Fidsi és Hawaii szigetek, Kalifornia, San-Francisco, New York, Washington s általában az Egyesült Államok vannak fölvéve. A 20 ívre terjedő kötetnek, melyet Aigner L. csinos kiállításban adott ki, ára 2 frt. • — «Anjoukori okmánytár». Az akadémia kiadásában Nagy Imre szerkesztése alatt megjelenő «Codex diplomaticus hungaricus andegavensis»-nek immár negyedik kötete jutott nyilvánosságra, mely az 1340-től 1346-ig terjedő időszakról, vagyis Nagy Lajos uralkodásának első öt évéről szól. A közel 700 oldalra terjedő kötetben 380 okirat van közölve, nagyobbára az országos levéltárból pontosan másolva és jegyzetekkel kisérve. A kötet végén kimerítő tárgy- és névmutatót találunk. Ára 4 frt 20 kr. — «A nagy-károlyi gróf Károlyi család oklevéltára» (Codex diplomaticus comitum Károlyi de Nagy-Károly), a család megbízásából kiadja gróf Károlyi E libor, sajtó alá rendezi Géresi Kálmán. A nagyérdekü és terjedelmes oklevéltárnak harmadik vaskos kötetét bocsátotta ki a gróf Károlyi család. E kötet Mátyás halálától kezdve a XVI. századi okleveleket és levelezéseket foglalja magában 1491-től 1600-ig. A Károlyiakkal leányágon rokon Bajoni-család krónikáján kívül 321 oklvelet tartalmaz e kötet, melyhez három színes czimer, és három fototipiai irat-másolat van mellékelve : 2alkay László levele Bánfy Ferencihez 1510. nov. 5-ről, Drágfy János levele Károlyi Istvánhoz 1512. aug. 23-ról, és Károlyi Lőrincz záloglevele 1549. ápr. 21-ről. A terjedelmes név- és tárgymutatóval ellátott, 40 íves kötet ára 5 frt. — folyóiratok. A Századok, a magyar történelmi társulat közlönyének februári füzete a következő tartalommal jelent meg: 11. Ulászló királyivá választása. (II. közlemény.) Irta Fraknói Vilmos. A Széchyek Murányban. (11. közt.) ,Kcsúdy Ignácztól. Karancsberényi báró Berényi Gyógy élete és politikai működése 1 G6l—1677. Komáromy Andrástól. 1. Miksa császárnak Bécs és Székesfehérvár elfoglalására vonatkozó 1490. évi feljegyzései, Kápolnai P. Istvántól. Irodalom- és műveltségtörténeti tanulmányok a Rákóczi-korból, irta Thaly Kálmán, ism. Barabás S. Két római jogtörténeti munka. 1) Lucius Ulpius Marcellus. 2) Aemilius Papiri mus pályája és művei, irta Vécsey Tamás, ism. Kiss Mór. Jelentés a Schrauf K. által ajándékozott oklevelekről Fejérpataky Lászlótól. Világ- és irodalomtörténeti értekezések iskolai értesítőkben Sz. L. Folyóiratok szemléje. — Történeti repertórium. — Irodalmi szemle. — Kruesz Krizosztom. — Irodalmi és vegyes közlések. — Történelmi könyvtár. A Magyar Igazságügy jogtudományi folyóirat február havi füzete a következő tartalommal jelent, meg : Dr. Nagy Ferencz kolozsvári egyetemi tanár : A kereskedelmi ügyek tanához. (Első közlemény.) Dr. Schwarz Gusztáv budapesti ügyvéd és magántanár : Az «animus domini.» bírálata. (Első közlemény.) Dr Biermann Mihály nagyszebeni jogtanár: Észrevételek a magyar magánjogi törvénykönyv tervezetének a kötelmi jogot tárgyazó részére. (Második közlemény.) Dr. Hoványi Gyula: Adalék a végszükség jogához. Dr. Beil Fausztin budapesti kir. ahigyész: A kísérlet és az elmaradt bűntett az olasz javaslatban. Jauffer Emil a lepoglavai k. országos fegyintézet igazgatója: Adalékok az európai államok börtönügyének legújabb történetéhez (1883 — 1884.) (Második közlemény.) Egy angol tudós a jogi oktatásról. Aemilius Papinianus pályája és művei. Vécsey Tamástól. Ismerteti dr. Kiss Mór: Külföldi jogélet. Ausztria: Az igazságügy minisztérium új rendeleti lapja. Németország . Kereskedelmi jogi döntvények. A katonai bűnvádi eljárás reformba a német birodalmi parlamentben. Francziaország: A törvényhozás. Szemle. A bűnvádi eljárás. Irodalom. Az osztrák végrehajtási törvény javasolt módosítsa. Hélie Faustin sírjánál. Némely specziális tanulmányok a franczia jogi fakultásokon. A közjegyzői törvényjavaslathoz. (Vége.) A budapesti ügyvédvizsgáló bizottság vizsgálati sorrendje. A rabsegélyezés. Laboulaye emléke. Döntvénymelléklet, Csődnaptár. A György Endre által szerkesztett Nemzetgazdasági Szemle ez évi második, februári füzetében, a szerkesztő, György Endre közöl *Az angol és franczia adórendszer* czim alatt hosszabb tanulmányt magáról a czimbeli kérdésről és Lukács Béla «Államháztartás és adózás Francziaországban és Angliában» czimű munkájáról. — Körösi József finánczstatisztikai tanulmányt ad az «Európai nagyvárosok háztartása»-ról, melyből érdekes körülmény gyanánt említjük föl, hogy ama harmincz város közül, melyeknek vagyonmérlegét Körösi összehasonlította, nem kevesebb mint tizenkettő mutat szenvedő egyenleget, még pedig első helyen Flórencz 88,802,250 franknyi fedezetlen tartozással, melyből 508,23 frank jut a lakosság egyegy felére, második helyen pedig Párás, hol a szenvedő egyenleg 655,226,955 frankot, fejenkint tehát 292 frankot. A cselekvő egyenleggel biró városok közt mint leggazdagabb első helyen áll Majna-Frankfurt 43.643,563, azaz fejenkint 31630 frank, s második helyen Budapest (1881-ben) 93.312,639 fraknyi cselekvő egyenleggel, amiből a lakosságra fejenkint 247,56 frank esik. — Ezután következik a füzetben dr. Kovách Imre értekezésének folytatása és befejezése «Közegészségügyünk állapotáról.» Vegyes közlemények: Lisztkivitelünk a tengeri kikötőn át. — Ausztria-Magyarország és Szerbia áruforgalma. — A kereskedelmi hajózás állapota az egész földön. — A Raffeisen-féle kölcsönpénztár egyesületek. — Gabonavámok kérdése Belgiumban. — Románia áruforgalma 1883-ban. — Farmok az Egyesült-Államokban. — Khina népessége. — Egyiptom áruforgalma. — Oroszország ipara. — Baku világforgalmi jelentősége. ■— Országos gyáripari kongresszus.- Új könyvek. Az Egyetemes Philologia közlöny február— márcziusi kettős füzete a következő tartalommal jelent meg: Radó Antal, Petrarca «Africa»-ja. Magi Aurél, A pidjin-english nevű keveréknyelvről. T. Mészáros István, Avultság a magyar nyelvben, 11. Früclich Róbert, Ptolemaeosnak hazánkra vonatkozó térképei, II. Nagy Sándor, Adalékok XVI—XVII. századi költészetünk történetéhez, II. Patrubány Lukács, Boncsok. Thúry József, A török szókincs apológiája Hazai irodalom: Szántó I., Bajza József, Bauer Károly. Külföldi irodalom: Schöll, Aufsätze zur klassischen Literatur, Latkóczy Mihály. — Sonnenfels, Briefe über die Wienerische Schaubühne, Petz Gedeon. — Vegyesek : Philologiai programmértekezések. — Szinney József Repertóriuma. — Mondák a rythmus keletkezéséről. — A Katalin-legendához. — Grimm Jakab emlékezete. — Könyvészet. — A budapesti filológiai társaság közgyűlése. A Hunfalvy Pál és Heinrich Gusztáv által kiadott s az akadémia támogatásával megjelenő Ungarische Revue ez évi első füzetének élén Haynald Lajos kalocsai érseknek dr. Fenzl akad. kültag fölött mondott emlékbeszédét közli. A füzet további tartalma következő : Marczali: A Bóra-lázadás Erdélyben (1), Heinrich: Az első magyar kath. katechizmus, Hoffmann: Adam* né Magyarországról, Heinrich: Magyar népballadák (XXL, XXII.), Fauler Gyula: A Hartwig-legenda és a pesti kódex, Sturm Albert: A Varrógép meséjéről. Végül: a tudományos ülésekről szóló rövid tudósi-A Délmagyarországi régészeti és temelmi múzeum-társulat január havában végleg megalakulkibocsátott. Értesítője első évfolyamának első füzetét. Tartalma következő: Előszó: Pontelly Istvántól.— Délmagyarország művelődési állapotai a római uralom alatt. Böhm, Lénárttól. A Csanád-nemzetség betűrendben felsorolt birtokai Délmagyarországon. Karácsonyi Jánostól. (Első közlemény). — A délmagyarországi történelmi és régészeti társulat rendes havi választmányi ülése 1884. október 29-én és decz. 22-én. — Egyveleg. A Czelder Márton kecskeméti lelkész által szerkesztett Evangyéliomi lelkészi tár ez évi II—III—IV. füzete 23 elmélkedést tartalmaz Lévay Lajos, Molnár Sámuel, Láng Adolf, Czelder Márton, Filó Lajos, Thomay József, Szekeres Mihály, Fejér Gyula, Kupái Dénes, Nagy Lajos és Nagy Imre lelkészektől. — «A világirodalom története,» dr. Scherr János után. Számos képmelléklettel. Első kötet. (Budapest, 1885. Tettey-féle könyvkiadó hivatalára 5 frt.) Vaskos, 500 és néhány nagy nyolczadrétü lapra terjedő kötet, melylyel az előszó állítása szerint «nagy szabású, s nagy horderejű müvet vesznek» az olvasók. Valóban nagy örömmel üdvözölnők e müvet, ha az volna, amire szükségünk van, az összes nemzetek irodalmának egybe foglalt története, könnyű áttekintésben, kellő tárgyismerettel, világirodalmi jártassággal, kritikai ítélettel megírva. Ilyen munka nagy hézagot és szükséget pótolna irodalmunkban. De akkor, midőn a külföldi irodalmak tekintetében a magyar tudományos akadémia is megemlékszik Nisard és Taine lefordíttatásával, szívesen kell vennünk, ha egy emberéletet igénybe vevő, óriási tanulmányokat követelő egyetemes irodalomtörténeti munkát is csak másodkézből, jó fordításban kapunk. Egyes műnek ily fordítása vagy többek kompilácziója nem is jár oly nagy nehézséggel, habár kérdés, hogy az utóbbi esetben a mi viszonyaink közt az ily munkára fordított fáradság, lelkiismeretes gond megtalálná-e jutalmát a könyv kelendőségében. Legyen hát fordítás — de jó. Nagy hasznú, sokaknak, akik okulni, a világirodalomról általános átnézetet nyerni szeretnének, jó szolgálatot tevő könyv lesz az is. Vajon ilyen-e az előttünk levő ? Johannes Scherr nagyhírű munkája : «Allgemeine Geschichte der Literatur» sokkal ismertebb, semhogy e helyen való különös méltatásra szorulna, s bízvást elmondhatni róla, hogy irodalmunkba átültetése csak hasznos lehet. Mindenesetre gyanús, hogy a «dr. Scherr János után» készült könyv — fordítója nem nevezte meg magát. Bizonyára nem azért tette, mert röstellt, egyszerű fordítóul szerepelni, hiszen Szász Károly, a Nisard, és Csiky Gergely, a Taine fordítója nem átallottak nevekkel kezeskedni fordításuk alaposságáért és hűségéért. A titkolózás okát abban kell keresnünk, hogy ez a fordítás sok helyen, de mindjárt a bevezetésben is úgy mutatja be magát, mintha eredeti volna, — s ezt nyílt sisakkal még sem igen lehet megkoczkáztatni. A bevezetés nem egyéb, mint Scherr Einleitungjának a fordítása s mégis úgy iparkodik feltűnni, mint önálló valami, a forrásmunkák közt fölemlítvén magát a most fordított művet is. Ajánlottuk volna a fordítónak, hogy az ő «eredeti” bevezetésében hagyta volna el legalább a Scherr bevezetéséből azt a részt, melyben ez a maga könyvének czimét (Allgemeine Geschichte der Literatur) magyarázza és igazolja. A magyar könyv czime «A Világirodalom története» s a fordító nem hogy ezt a czimet magyarázná, hanem — világos bizonyítékául annak, hogy sem az egyik, sem a másik czimet nem értette meg s csak véletlenül kapta föl a magáét — ezt írja, vagyis inkább fordítja meggondolatlanul: «Az irodalom egyetemes története» czimét méltán kihaladta a könyv élére» — holott az, amit «méltán írhatna a könyv élére», kevesebbet és mást jelent, mint amit valóban odaírt. A kritikának ily fogyatékossága mellett, mint látható, keveset várhatunk az egész fordítástól. A «világirodalmi» névtelen egész önállósága abban nyilatkozik, hogy Scherr munkájának a fejezeteit az első részben összevissza hányja, a fő- és alrészeket egyrendűeknek veszi s egy-egy nagyobb szakasz élére közhelyekké vált mottókat biggyeszt: «Introite, nam et bic dii sunt», «Sursum cordal* stb. Szánalmasan küzd a helyesírással, nevezetesen az ókori irodalmakban, s bár maga kijelenti, hogy «a külön betűkkel bíró nyelvek szavait, tulajdonneveit úgy írta, ahogy kimondatnak», sem leírásukról, sem kimondásukról nincs fogalma, hanem értelmetlenül másolja a Scherr német ortográfiáját. Kong-fu-tse, Schu-king (bár az e szóhoz csatolt franczia jegyzetben a «Chou-king» figyelmeztethette volna a helyesírásra), Sse-ma-tsching. Néha meggondolja magát s igy ir: Csarudatta, Ozirisz, Kalidáza, Zoroaszter, de ezekkel vegyesen megint ilyeneket látunk: Abu-Seid, Aegiptom és Egyiptom, de j ismét: aegypti papyrus), vagy pedig : Szf.iwillaka, Julius Cézár, Kasztilia és Kastilia. Ilyen hadilábon áll a közönséges idegen szavak írásával is, s például a «klasszikus* változik a «klassikusok»-kal, egy mondatba szorul a «cyclicus» a «szoczialisztikus»-sal, a «monothelzmus» a «Polytheismus*-sal. A görög neveket —* bár itt mentséget találhatott volna a latin helyesírásban — egészen magyarosan irja, csakhogy nem mindig; egyszer Hellas, másszor Dédalosz, majd Aeszkhylosz, Szophoklesz és Szofoklesz, Arisztotelesz és Aristoteles, Ephorosz, Solou, Kteziász és Hippocrates fordulnak elő naiv változatosságban. Ki fogja elhinni, hogy akinek ily kevés önállósága és határozottsága van az írásban, az érti és ismeri a világirodalmat, vagy legalább helyesen fordítja le Scherrt ? Íme egy-két példa: «Die Poesie der Hindus» =* «Hindus költészete» ; «die überschwänglichste Phantastik des Polytheismus» = «A Polytheismus dagályos képzeletvilága», a prédikátori «Alles istentel»*t igy fordítja : I «minden hin», bár a Károli Gáspár bibliafordításában — s melyből szemelvényeket közöl — «hiábavalóság»-ot kellett volna kiírnia, s a részfordításhoz tudátosan hozzáteszi zárjelben : «Vanity fairt» — Scherren kívül Nisard munkáját (azaz hogy a fordítását) is használta a franczia irodalomhoz a jegyzetekben, de mindjárt az első alkalommal, a mint hozzányúl, félreérti, azt a képtelen állítást tulajdonilván Nisardnak, hogy «a méltó feledtetés sírjában nyugvó elavult poéták csontjait napfényre hurczolásával foglalkozó búvárok már a Petrarka így is ellenszenvével is találkoztak», holott Nisard csak ezt mondja : «vastes poémes, écrits avec cette facilité dönt s’épouvante Pétrarque.» És itt húsz sorban még egy jellemző vonást találunk a fordító szakértelmének megítélésére. Scherrből fordítva, a Rolandének valószínű szerzőjét «Turold»-nak nevezi, a csillagjegyzetben pedig, midőn a Nisard-fordítást másolja már «Turodus»-t emleget. Szükségtelen folytatnunk a helytelenségek, visszásságok, ferdítések e sorozatát, amelyekkel szemben szinte örvendetes kárpótlást nyújtanak a különféle irodalmakból való s igazán dicséretes szorgalommal összegyűjtött szemelvények, Vörösmarty, Petőfi, Arany, Szász Károly, Győry Vilmos, Csiky Gergely, Barna Ignácz, Gáspár Imre s mások fordításaiban. Azoknak, kik az idegen s nevezetesen az ókori irodalmakat épen nem ismerik, e könyv minden hibája mellett is tehet szolgálatot. A Scherr műve olyan, hogy szándékosan is alig lehetne teljesen elrontani. De azt az egyet méltán sajnálhatjuk, hogy ez a könyv, úgy a mint van, sok időre útját állja egy jobb e nemű munka megjelenésének. — Füzetek: Vörösmarty összes munkáinak teljes kiadásából, melyet Gyulai Pál rendezett, kísért jegyzetekkel, hozzáadva a költő kritikai életrajzát. Mehner Vilmos kiadó a 19—22. füzeteket bocsátotta ki. E füzetek a harmadik kötetnek (Drámai költemények) 8—23 éveit tartalmazzák a Csongor és Tündéig. Az egyes füzetek ára 35 kr. Stampfel Károly pozsonyi kiadó Magyar Helikon-jából hosszabb szünet után újabb füzetet vettünk, mely b. Eötvös József életrajzát tartalmazza dr. Ferenczy József tollából, ki a vállalat számára Tompa Mihály életrajzát is megírta volt. Eötvöst mint költőt, államférfit s a szabadelvüség bajnokát méltatja. A füzetet Eötvösnek egy ifjúkori s egy későbbi arczképe s a Huszár Adolf vésője alól kikerült Eötvös-szobor képe disziti. A derék vállalat egyes füzeteinek ára 20 kr. — A Magyar jogászegyleti értekezések sorozatából ifj ibban két füzetet vettünk, u. m. dr. Tárnai János felolvasását «Huszonkét levél az löJj-d-töl 1S54-ig terjedő időszakról,» és dr. Dell' Adami Rezsőét «Magánjogi codificatiónk és régi jogunk (I.)» Megjelentek továbbá : Dr. Eresz Géza, budapesti V. ker. orvos figyelemre méltó munkája kis füzetben; *A mentés és elsősegély szervezése a fővárosban.» Gróf Zichy Jenő őriz. képviselő röpirata. «.A felsőházi törvényjavaslatról.» — *A református templom» (tudniillik a szegedi) Schulek Frigyestől, három fénynyomatú lappal és négy fametszett ábrával.■ külön lenyomat az «Építési műipar» szaklapból. «Declarations by Soldiers of to Hungarian Army of iSlS—t., presented to General Arthur Görgey. A Görgeynek mult év november havában átnyújtott rehabilitáczionális nyilatkozatot Patterson J. Arthur, Jókai régi fordítója s hő magyar barát lefordította angolra s kiadta Londonban. A Regényvilágból, a Révai-testvérek e derék regény folyóiratából, az idei 6—13. füzetek vannak előttünk. Beniczkyné Bajza Lenkétől és Tolnai Lajostól találunk bennük eredeti regényeket, a jeles írónőtől *A porban született», a termékeny írótól «A polgármester ur» czim alatt. Ezenkívül két fordított regény is folyik a füzetekben: Olt net «Humoros*-a, mely régebben lapunkban is megjelent s melyből a «Vasgyáros» cz. szinmű készült, és Dosztojevszki Th. klassszikus orosz regénye: «A szenvedők». Tárczákat, irodalmi ismertetéseket, csevegéseket találni ezenkívül e szépirodalmi folyóiratban, mely irányánál, a munkák összeválasztásának gondosságánál fogva valóban megérdemli a műveit olvasóközönség pártfogását. Egyes füzetek ára 15 kr. — A Képes Családi Lapok, Mehner Vilmos e jelesül szerkesztett képes hetilapjának 19—21. számai vannak előttünk. Úgy a képek csinossága és gondos kivitele, mint a tartalom válogatottsága és élénksége folyvást megmaradnak e lap kiváló tulajdonainak. Majthényi Flóra, Ábrányi Emil, Prém József, Bulla János, Radó Antal, Gáspár Imre s mások neveivel találkozhatunk az egyes számokban, melyekhez külön könyv alakú regénymelléklet is járul. Egyes számára 15 krajezár. — «A bélyeg- és illetékügyi törvények és itszályok kézikönyve,» összeállította és kiadja Gálffli Ferencz temesvári pénzügyi fogalmazó. Betűrendben tárgyalja a bélyegekre és illetékekre vonatkozó törvényeket, határozatokat, pénzügyminiszteri rendeleteket és a pénzügyi közigazgatási bíróság döntvényeit. A könyv berendezése igen czélszerű, amennyiben az egyes jogügyletekre,mint adásvétel, ajándékozás, csere stb.) vonatkozó határozatok benne egy-egy helyre vannak csoportosítva s minden különös esetre egyúttal alkalmazva van az általános határozat is, ami a keresgélést feleslegessé teszi. E mellett a legtöbb ügyletre teljes szövegű szerződésminta, a hagyatékokra nézve pedig teljes szövegű leltár, tárgyalási jegyzőkönyv, hagyatékátadó végzés és igen részletes hagyatéki kimutatásminta van felvéve. Részletesen ki van dolgozva betűrendben az adófelügyelőségek, adóhivatalok, járásbíróságok, közjegyzők, községi elöljáróságok, pénzügyigazgatóságok, pénzügyőrség, pénzintézetek (takarékpénztárak és bankok) postaigazgatóságok, szolgabíróságok, törvényszékek, ügyvédi kamarák és városoknál előforduló ügyek, illetékkötelezettsége és mentessége, mégpedig mindenütt példákkal is megvilágítva. Az 515 lapra terjedő vaskos nyolczadrét alakú kötet éra 4 Irt. — Geschichte des römischen Kaiserreichs, % római császárság története az aetiumi ütközettől és Egyiptom meghódításától a barbárok betöréséig. Duruij Viktor franczia akadémikus és volt közoktatásügyi miniszter e czimü hires müvének német fordításából, melyet a lipcsei Schmidt et Günther ezég disze kiállításban számos fametszetet képpel és szirtes táblákkal ékítve ad ki, a 6—8. füzet érkezett hozzánk. E füzetekben Rómának és a római kultúrának a meghódított tartományokra való befolyása, a római birodalom kereskedelmének felvirágzása és az egész világra való kiterjedése van ismertetve. A díszes füzetek ára egyenkint 80 német fillér.* — Ráth Mór kiadásaiból újabban megjelentek: Arany János összes munkáinak végleges teljes kiadásából a 27-ik füzet, mely az Aristophanes-forditást folytatja (ára 60 kr); a «Magyar nemzet családi könyvtárainak 77-ik füzete: «Zrínyi és Tasso, írói arczképek», irta Arany János (ára 80 kr) ; B. Eötvös József összes munkáinak végleges teljes kiadásából a 20-ik füzet, mely a «Költemények és elbeszélések» első füzetét képezi (ára 50 kr); dr. Bozóky Alajos «Római világ »-ólból a’z 5-ik füzet (ára 60 kr); Grünwald Béla «A törvényhatósági közigazgatás kézikönyve* czimü munkájának második bővített és javított kiadásából a 10-ik füzet (ára 80 kr); *18811-ik évi országgyűlési törvényczikkek, szakférfiak közreműködése mellet jegyzetekkel, utalásokkal és magyarázattal ellátva (ára fűzve 2 frt 20 kr) ; ugyanez kisebb alakban, barna vászonkötésben (ára 3 frt). — Előfizetési felhívások: Haudek Ágoston bevezés áldozó pap Pannonhalmán megrendelési fölhívást bocsát ki Manning angol bibornok-érseknek *Az örök papi méltóság» czimü könyvének magyar fordítására. A körülbelül 20 ivre terjedő könyv ára 1 frt 20 kr. — Horváth Kálmán «Válponton» czimü kétkötetes eredeti társadalmi regényre hirdet előfizetést. A mintegy 28—32 évre terjedő munka előfizetési ára 1 frt 50 kr, mely február végéig küldendő be a szerzőhöz (Bpest, lánczhidfő 1. sz.) A «Bács-Bodrogit* czimü helytörténelmi, statisztikai és régészeti folyóirat 1885-iki harmadik évfolyamára hirdet előfizetést Dudás Ödön szerkesztő és kiadó. Az ur folyam első füzete e hó 15-én, a többi minden második hónap 15-ik napján jelenik meg. Előfizetési ár egy évre 2 frt, mely a szerkesztőkiadóhoz Pacsérra (Bácsmegye) küldendő. Dr. Koós Gábor tanár kéri «A föld terményei, készítményei, gyár- és ipartelepei» czimü munka szétküldött előfizetési íveit, illetőleg megrendelési lapjait febr. 20-áig, legkésőbb febr. hó végéig visszaküldeni. — Zenemüvek, Táborszky és Parson nemzeti zene« mükereskedésében Budapesten megjelent *Az eleven ördög» operette, zenéjét szerző Konti József 1. sz.; Mindig harmant, 2. sz. Kettős: Oh drága angyalom, 3. sz. Keringő : Oh mily szép, deli kép, 4. sz. Trüsszentő kuplé, 5. sz. Induló: Ez érdekes és kellemes. 6. sz. Szót se kuplé. Énekhangon zongorakisérettel, vagyi zongorára külön. Ára 2 frt 50 kr. Az operette rövid idő alatt 16-szor került előadásra mindig fokozott sikerrel. A zongoraletétel,ügyes és tetszetős. Az 1885. évi Pestmegyei csárdás gróf Szapáry Istvánné, született Ráday Borbála ő mlzsgának ajánló Zseny József. A csinos csárdás az idei pestmegyei bálon nagy tetszésben részesült. Ára 80 kr. Ludovika csárdás, szerző Feleki Hugó. Előadták az ez évi fehérmegyei bálon. Ára 1 frt. Kapható Táborszky és Parseli zeneműkereskedésében. FäHääiäTMBBSfi ÄSGiH*inSBiGgm 5HiHÄMfiG A divatról. (Az «Egyetértés» divat tudósítójától.) Paris, febr. 10. A lefolyt hét a korcsolyázás hete volt. Jól beburkolva prémes bundáikba, ibolya vagy rezeda csokorral a mellen vagy a karmantyún , siettek Paris szépei a vonalra, mely őket Versaillesbe vitte. Itt a nagy csatornán, a végtelen hósivatag közepette, néhány óra hosszat abban a csalódásban ringathatták magukat, hogy az Opéra comique Szibériájában vannak. A jégen kedélyes négyesek, elragadó valzerek alakultak. Elbájoló látvány nyilt a szemnek és egyike volt ama ritka alkalmaknak, midőn imádni való öltözeteken elbámulhatunk. A kurta bársony szoknya, prémmel szegélyezve feltétlenül megköveteltetik; ennek kiegészítő része a magas szám czipő, mely kaczérul van ráillesztve az amerikai korcsolyára, a hódprémsipka kócsagtollal, és mindenek felett a rózsaszínű arcz a pettyes fátyol alatt. A tél már régóta nem szerzett nekünk ennyi örömet, ki is aknázzák a párisiak derekasan. Különösen az idegen nők tündökölnek a jégpályán, mert sok hideg országban nagyban űzik a korcsolyázást, míg mi nálunk sokkal ritkábban nyílik alkalom gyakorlására, semhogy hölgyeink nagy ügyességre vihetnék. Ellenben az angol, a svéd nők oly biztosságot, oly vakmerőséget fejtenek ki, melyet a mi párisi nőink sohase fognak megközelíteni. De másrészt kártalanítják magukat az öltözetükben kifejtett jó ízléssel és ha már ügyességüket nem is, legalább a személyüket bámultatják meg. Az asztrakán polgárjogot nyert. Nagyon csinos mellénykéket készítenek belőle, különösen pedig a szövetruhákat díszítik vele. Nekem, hogy az igazat megvalljam, határtalanul jobban tetszik a hódprém és nem hiszem, hogy az asztrakánnak lábrakapott terjedése valami tartós legyen. Mindazonáltal el kell ismernünk, hogy a kalapok szegélye sokkal csinosabb asztrakánból, mint bármely más prémből és hogy a hajdíszen határozottan a legcsinosabb hatást gyakorolja. Az ünnepélyeken, melyeket az idény hátralevő részében előkészítenek, a rojtokat és prémeket bőrüsfodrok fogják helyettesíteni. A kisök 7—8 czm. szélesek, nagyon jól illenek nagy, egyszínű szatinfelső ruhák aljára és egészen ki fogják szorítani az áttört kelméket. Ezeket csak mellékesen akartam megjegyezni és már most áttérek a báb- és estély-ruhákra, melyekből ez alkalommal több minták akarok bemutatni: Nagy estély-öltözet brokátból, szatinból és áttört selyemből. A derék előrészének közepe egyetlen darabból van a szoknya előrészével; fent 20 czm. széles és alul félkör alakú zigzugban végződik, aranynyal szegélyezve. A derékon 9 czm. széles; onnét tovább megy és nekiszélesedve tabiiert képez. A derék többi része áttört selyemből való. Ehhez járul Medicis-gallér arany csipkéből, rövid brokát ujjak, arany csipkével díszítve és a ruhához illő selyemszalag. A szoknya egyszínű brokát szatin arannyal, mely a fent leírt tabberból, két csúcsból és hátul három szélből áll. Alul arannyal van díszítve, az öv körül pedig fodrozva van. Két selyem panneau képezi a derék folytatását, melyek simán a derékhoz lapulnak; a terjedelmességet apró fodrok eszközük, melyek a csípők körül alkalmaztatnak. Ezek a panneauk 50 czm. tágak. Az uszályt négy áttört selyemből való szél képezi, 3 méter hosszú és oldalt ki van kerekítve. Arany krepből való ccarpe környezi a derekat és az uszály alatt paniert képez. Ebédlő - öltözet galambszürke áttört selyemből, a hozzá illő gazéból, virágokkal és csipkével. A nyak köré gaze íborozatot alkalmazunk, melyet a vállon sötét szalag-csokor szakít meg és mely onnan a karra hull alá; ugyanily csokor van az előrészen is. Ez a bodrozat 20 czm. széles. Egy másik 1 m. széles és 1.30 m. hosszú gaze-fodrozat helyeztetik el 20 cm.-nyire balra az előrész közepétől a szoknyaalj végén. Körülveszi az előrészt és visszaszáll a jobb csípőre. Az oldal fodrozva van és jobbra pufban végződik. Egy másik, 1.50 m. hosszú gaze-fodrozat kiegészíti az előrész fodrozatát és a bal csípőn át a szoknya aljáig hull alá. Ez az áttört selyemből való szoknya egy tablier-szélből, két csúcsos szélből és egy egyenes szélből áll. Alul 15 czm. magas csipkevolanttal van díszítve. Az uszály hat, áttört selyemből való szélből áll, 3 méter hosszú és alul nagy keresztfodrokkal van díszítve. Az előrészt és a csípőket sötét szalagcsokor díszíti a végből, hogy feltartsák a gaze-fodrozatokat. Egy másik girland a fodrozat alatt halad el és balra hull alá, azután elül a csipkevolant alatt folytatódik. Báli öltözet: Szoknya halaványkék fáidéból. Az előrész egészen el van borítva függélyesen elhelyezett csipkével. Hátul a faille úgy van fodrozva, hogy puffot képez. A tűnik fehér gazéból, ezüst csillagokkal áttörve. A derék kék fáidéból, csúcsban végződik, csipkével díszítve köröskörül. A derék felső részét szintén csipke környezi. A nyak körül széles szalag, melynek végei a mellen érnek össze. Nagyon világos színű svéd keztyűk. Báli öltözet merveilleuxből fehér csipkével. A szoknya merveilleuxből két fodros volanttal végződik. E szoknya fölé egy második, ugyanoly hosszúságú csipkeszoknya kerül. Balra középen ibolya vagy rózsacsokrot alkalmazunk. A derék merveilleuxből. Az előrész kerekre van szabva és egészen sima. A derék kerek és szatin szalagövvel van díszítve, mely hátul csinos csokorban végződik. A hát középen fűződik és ki van vágva, valamint az előrész is. Az ujjat kis volant képezi szatin csokorral a vállon. A hajban rózsa és ibolyacsokor. Báli öltözet sicilienneből és moha szinü bársonyból. A hamis szoknya a bal oldalon sicilienne panneauval díszítve és két fodor volanttal ellátva. Ezen a panneaun moha szinü selyemből való csokor alkalmaztatik. Egy egyenes szél három fodrot képez az előrészen és könnyedén átcsap jobbra; csipke volánt szegélyezi. Kis panier fodrozódik baloldalt és ibolyacsokor által tartatik össze. Egy második fodros szél, csipkével díszítve, balra hull alá. Az uszály bő és kerek; fent fodros és ibolyacsokorral van díszítve. Bársony derék. Elül és hátul ki van vágva és csúcsban végződik. A nyakon és a karok körül kis krép rüs. A jobb válón ibolyacsokor. Báli öltözet fiatal lányok számára rózsaszín bengalinból és mohaszín bársonyból. A hamis szoknyát a deréktól fogva fodros volant borítja. A derekat igen nagy tablier veszi körül. Fodros és fölfedi a szoknyának egész jobb oldalát. Hátul kis puff hull alá. A derék bengalinból. Az előrész fodrozattal van diszitve, mely a vádakból indul ki és a derékon végződik. A derék kerek és bársonyöv veszi körül, mely hátul csokorrá fűződik és szélesen hull alá. Az ujjakat kis puffok képezik. A hát, valamint az előrész ki van vágva, csúcsban végződik és kis fodrozattal van diszitve. Fehér damaszt öltözet Saint-Étienne bársonyszalagokkal. A hamis szoknya a három fodros volanttal végződik; mindegyik volant 12 czm. magas. Erre a szoknyára nagy damaszt tabler van helyezve, mely alul zigzugos és bársony szalagokkal van diszitve. Elfödi a szoknyának egész előrészét egészen az oldalakig. Hosszú, nagyon bő uszály, nagy fodrokkal diszitve. Derék damasztból. Az előrész vértet képez és a derék végén három csúcsot ir le. A csípők nagyon ki vannak vágva. A hajban teknősbékacsont. Alul fehér csipke és fehér szatin czipők. Öltözet sicilienneből és áttört tüllből. A szoknya rózsaszín sicilienneből, alul magas csipkevolanttal diszitve és egy második, áttört tüllből való szoknyával borítva, mely szatin csokrokkal van diszitve. Kis kerek csipkefodrozat, mely a csípőkre felemelkedik és hátul hosszú puffban hull alá. A derék sicilienneből. Az előrész sima és vértet képez. A csipők nagyon kivágottak és a derék hosszú csúcsban végződik. A kivágás elül kerek, hátul pedig csipkefodrozattal van díszitve. A kivágás csúcsán, a vádakon és a szoknya alján apró csokrok. Rózsaszínű selyemharisnyák és rózsaszínű szatinczipők. Selyem keztyűk. Öltözet szaténből hímzésekkel. A hamis szoknya tafotából, áttört szatinből való szoknya, szép gyöngycsipkével diszitve, mely három szatin fodorban végződik. A szoknya előrészét két sor csipke díszíti. Kettős panier áttört szatinből. A jobbra eső hosszabb és tágabb, mind a kettő kettős szatin volanttal van ellátva. A hátban kis szatin puff. A derék nagyon ki van vágva elül és hátul. A vádakról gyöngycsipke száll alá és a mellen mintegy kendőt képez. A kivágás csúcsába egy kis tüllfodrozatot helyezünk. Virághajdísz: A gallér gyöngyhimzés szatinon. Svéd keztyűk négy gombbal. Crémeszinü selyem harisnyák és crémeszinü szatin czipők apró szalagcsokrokkal. Báli csipketollette. A hamis szoknya rózsaszín szatinból, melyet csipkeszoknya borit; az uszály szatinből való, melyet szintén csipkék fednek el. A szatinszoknya nincsen fodrozva, de a csipkeszoknya számos fodrot képez, melyek a csipők körül felszállnak és hátul fodrozott ottomán szél alatt elvesznek. A derék szatinból való, kerek szabással, csipkékkel borítva, kettős mellény egészíti ki, mely elül és hátul Figaró alakban van kivágva. Ez a mellény négy, kettesével egybeállított darabból áll; hátul gyöngytű tartja össze; elül virágcsokor képezi a feszítést és a kivágástól az övig illeszkedik a derékra. Félhosszú f csipkeujjak: Pompadour-gallér fantázia szalagból, keskeny tollszéllel és gyöngyökkel. Báli öltözet fekete szurakból és áttört tüllből. Kerek szoknya szurakból, ugyancsak szurah-rüssel díszítve és áttört tüllel borítva. A szoknya princzesse alakú; ez a viselet nagyon karcsúaknak tünteti fel a hölgyeket. A csípőkből két szurah-écharpe indul ki, melyek elül kereszteződnek. A fodros szoknyaalj aláhull a tésre. A derék, a szoknyához hasonlóan, áttört füllel van borítva. Fent kis fodorzat díszíti, mely a vádakhoz nagy csokrokkal van megerősítve. Gyöngygallér. Nagyon hosszú selyem keztyűk. Szatin czipők, apró szalagcsokrokkal. Ebédlő- és nagy estélyöltözet rózsaszín franczia fárdéból és fehér gyöngyhimzéssel. Kerek szoknya, alul egy fodorral, selyemcsokorral és csipkével diszitve; az előrész gyöngygyel van kihimezve; a fodros tűnik a csípőn kerek tabiiert képez és oldalt aláhull, hogy az uszály alatt eltűnjön; az uszály nincsen külön választva és egyszerű nagy fodrokat képez; oldalt nagy moie csokor. Csúcsban kivágodt derék; a félhosszú ujjak gyönggyel vannak kihimezve. Hosszú svéd keztyűk. Végezetül még két kosztüm-öltözetet mutatok be: Rózsakert. Kosztüm fehér szatinből és égkék sicilienneből Kerek szoknya fehér szatinből, Saint- Étienne bársonyszalaggal borítva, mely rácsalakban van elrendezve, melyeken könnyű rózsaágak kúsznak fel. Alul vastag rózsaöv, fehér csipkével vegyest, XV. Lajos korabeli panier sicilienneből, kaczérul visszatüzve és hátul rövid piczi puffot képezve. A derék kereken van kivágva; fehér szatinnel van diszitve; a kivágást rózsaszegély veszi körül. Az ujjak a könyökig érnek és rózsaágakkal vannak diszitve. Rózsavirágok a hajban. Égkék szinü selyemharisnyák és rózsaszinü szatin czipők. Tengerésznő. Kosztüm tengerkék és coquelicot fulardból. Kék és piros fodros szoknya. A derék kék fulardból, sál alakban kivágva és a Directoire derekak módjára kereszteződve. A Hát egészen a nyakig ér. A derekat szárah vagy piros fulard écharpe övezi, mely a baloldalra nagy csokorban hull alá. Nagyon rövid ujjak, piros fulard felhajtással diszitve. Jobbra kis tablier hull alá, mely tunikként fodrozódik. Tengerész-gallér halavány kék szurakból, piros szurakcsokorral diszitve. Kék fulardsapka piros fulard szalaggal és piros selyem csokorral. Fehér selyem harisnyák és fekete atlasz czipők. A cajoubot piros és kék szalaggal diszitve. A’Avray grófné. Divatposta. P.-né asszony Temesvár. A rövid, világos árnyalatú s a szoknya színéhez illő selyemkertyük este nagyon jól illenek. A csipkediszt elrejtik vagy egy föléje kötött szalag alá vagy pedig egy vagy két sor nagyon keskeny zsenill-paszománttal. Ez a dolog egyáltalában nem jár nehézséggel. Ezek a csipketoldalékok felkúsznak egészen a könyökön felül. — Marle kisasszonynak Nagykőrös. * Divattudósitónk készséggel válaszol mindazon kérdésekre, melyek divat dolgában hozzá intéztetnek. A levelek czimrendük: Madame la comtesse d’Avray, Páris á cité Keryére. Nagyon sok asszonyt, látni, kik nyakig érő fülbevalókat viselnek. Ehhez járul aztán egyéb sokféle díszítés is, könnyed csokrok, ékszerek, lük, tollak, virágok stb. —* A fejbőr körülbelül hetenkint egyszer megmosandó valamely jó különleges vízzel. Több ilyen vízről emlékeztem meg egy előbbi levelemben, melyet kizárólagosan ennek a dolognak szenteltem. — V. kisasszony Pécs. A következő évad szövetei már meg vannak gyártva, de még nem kerültek eladásra. Legközelebbi levelemben fogok e tekintetben útbaigazításokkal szolgálni. A gyárosok csak a divatárusoknak küldenek mintákat. Ezek pedig csak akkor bocsátják áruba, mikor a gyáros megrendelésüket teljesítette. Ez okból kegyed Csak néhány hét múlva kaphat tavaszi szövetmintákat. A BÁNYA. Egyedüüljogositott REGÉNY. 27 magyar figditás. (Folytat«a: Ii4a GEORGES OHNET. Fordította : FÁI J. BÉNA. V. Itt születtem Clairefontban, itt nőttem fel, és itt szenvedtem. Száz meg száz kötelék fűz ehhez a helyhez. De bánat nélkül tépem szét, ha másutt feltalálhatjuk a nyugalmat és biztosságot... Legyen csak apám nyugodt és szabad, agg napjai legyenek mentve az izgalomtól és gondtól, szabaduljunk ki csak a mostani bajból úgy, hogy nevünk érintetlen marad, s esküszöm önnek, hogy egyetlen könyet sem fogok ejteni a fényes múltért, s csak hálát fogok adni istennek a szerény, de boldog jelenért. — S megmaradsz leánynak ? — Meg, néni, meg, mint ön. Egyszer aztán utolérem önt a vénségben . . . Felveszünk bizonyos megrögzött szokásokat. . . Kártyázgatunk, és sárga pántlikás főkötőket viselünk . . . Apa majd elbeszéli nekünk a találmányait, amiket nem lesz módjában megvalósítani, s mi utógondolat nélkül fogjuk azokat csodálni, mert hiszen nem kerülnek semmibe . . . És mivel Saint-Mauriceban mindig beterem majd egy lónak a tartása: ha szép idő lesz s okosan viseltük magunkat, az erdőben kocsikázunk Roberttel... Ugyan, nevessen hát, néni. .. Akadnak még jó napjaink nekünk is . .. Egy kis filozófiával mindenhez hozzá törődik az ember az életben. S ha együtt van azokkal, akiket szeret, miről panaszkodhatik . A vén kisasszony fölegyenesedett, széttárta hoszszu karjait s vállon kapva unokahugát, nagy erővel szokta csontos mellére. — Édes gyermeke a jó istennek kiáltott föl elérzékenyülten. Te vagy a mi világosságunk, a mi fényességünk ... Ha te nem volnál, mivé is lennénk? Igen, igazad van, ne menj nőül a dragonyosodhoz. Ha köztünk maradsz, szegény leszel, de legalább szabad ... Ha hozzá mégy, gazdagabb lehetsz, de nem leszel a magadé! ... Az pedig nagy szerencsétlenség volna! But önző vagyok, csak ma-