Egyetértés, 1885. április (19. évfolyam, 90-118. szám)
1885-04-10 / 98. szám
igen szívesen fogadta a küldöttséget s kijelentette, hogy az elnökséget elfogadja s mindenkép gyámolitani fogja az egyesület ügyeit. A magyar gazdasszonyok országos egylete április 12-én (vasárnap) délelőtt 11 órakor tartja rendes közgyűlését a Lipót-utczai uj városház társalgó termében. Tárgyak: 1. Elnöki megnyitó-beszéd. 2. Jelentés a választmány évi működéséről. 3. Pénztárnoki jelentés az 1884-ki év számadásairól. 4. A választmánynak megválasztása. A budapesti férfdalegylet április 18-án tánczczal egybekötött dühstért rendez a régi lövőház dísztermében. A második sebészeti kórház ügyében Trefort Ágoston közoktatásügyi miniszter elnöklete alatt vegyes enquéte ül össze legközelebb az akadémia palotájában. A miniszter ugyanis a Rókus-kórházban elhelyezett sebészeti osztályt, mely dr. Lumniczer Sándor egyetemi tanár vezetése alatt áll, továbbá a dr. Laufenauer Vilmos egyetemi tanár vezetésére bízott elmegyógyászati osztályt is önállósítván, államivá akarja tenni s ennek módját fogja megállapítani az enquéte, melyen a közoktatásügyi minisztérium részéről jelen lesznek a miniszteren kívül dr. Berzeviczy Albert és dr. Markusovszky Lajos miniszteri tanácsosok, Weber Antal építész; a főváros részéről Gerlóczy Károly alpolgármester, dr. Pózel István tanácsnok, dr. Szabó József, Királyi Pál, dr. Patrubány Gerő tiszti főorvos, dr. Halász Géza, dr. Gebhardt Lajos a Rókus-kórház igazgatója, továbbá dr. Lumniczer Sándor, dr. Laufenauer Vilmos, és dr. Poór Imre. — A «Petőfi társaság» e hó 12 ikén (vasárnap) délelőtt 10 órakor az akadémia első emeleti termében felolvasó ülést tart. Tárgyak 1. «A rajz, mint irodalmi műfaj.» Irta és felolvassa: Névy László r. tag. 2. «Költemények» Petri Mórtól (vendég); felolvassa : Komócsy József r. tag. 3. «A deputáczió», részlet egy elbeszélésből. Irta és felolvassa : Bodnár Zsigmond r. tag. 4. «Harmincz év» (költemény) Reviczky Gyula r. tagtól. 5. «A szőke Tisza mellől». Alföldi rajzok, irta : Vilma (vendég) felolvassa: Abrányi Emil r. tag. A felolvasásokat zárt ülés követi. — Az országos nőiparegylet rendes közgyűlését április 25-én délután 4 órakor tartja meg saját egyleti helyiségeiben (Kazinczy-utcza 3. sz. a.) Tárgyak: 1. elnöki megnyitó, 2. a választmány évi jelentése, 3. az évközben üresedésbe jött elnökségi és választmányi helyek betöltése. — A «Magyar jogászegylet» e hó 11-én (szombaton) d. u. 6 órakor a budapesti ügyvédi kamara helyiségében (kerepesi út 8. szám) teljes ülést tart, melyen Káplány Géza «Telekkönyvi reformok» czimü előadása feletti vita fo lytáttatni fog. — A pesti izr. hitközség választmánya e hó 9-én tartott ülésében tárgyalta a szegedi izr. hitközség körlevelét, melyben az országgyűléshez (a zsidó felekezetnek a felsőházban való képviseltetése ügyében) beadott kérvényéhez való csatlakozásra szólítja fel az ország többi zsidó községeit. A helybeli izr. hitközség választmánya a szegedi kérvényhez való csatlakozást a maga részéről nem találta pártolhatónak. Egyhangúlag hozott határozata indokolásában különösen azt a körülményt emeli ki, hogy a képviselőház többsége úgy mint maga a kormány a törvényjavaslat benyújtása illetőleg tárgyalása folytán a zsidó felekezetnek a felsőházban való képviseltetését úgyis melegen felkarolták, és a képviselőháznak a törvényjavaslat vonatkozó pontjáról tartott tanácskozása alkalmával a zsidóság ebbeli jogát az illető pont elfogadása által ünnepélyesen elismerték. Kiemeli továbbá az indokolás, hogy a törvényhozási tárgyalás mai stádiumában a szegedi folyamodvány gyakorlatilag alig lehet már czélhoz vezető. Minthogy azonban ez ügy tárgyalása alkalmával, a zsidó felekezet országos szervezetének hiánya ismét szóba került, a hitközség választmánya megragadja ez alkalmat arra, hogy az elöljáróságot arra utasítsa, miszerint a kormányhoz kellő időben kérvényt intézzen arra nézve, hogy a zsidó felekezet országos szervezete az 1868-iki kongresszusból felterjesztett javaslatok alapján törvényes szentesítést nyerjen és életbe léptessék. * BAM ft JJl» Jft. ftHk.7} ■ -ftlJ.1.7 JL H *4 fl «. « A M ft. AUJ TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. — A beregszászi bérgyilkosság ügyében Szigeten fogják megtartani a végtárgyalást. A vádlói tiszt is a szigeti kir. ügyészre Hlavaty Józsefre van átruházva. Veres Erzsit már a múlt kedden elszállították M.-Szigetre, s magát Finta Emmát is átszállították volna, ha ebben nem gátolta volna ama körülmény, hogy a vádlott nagy mértékű hagymázbetegségben van, melyből talán ki sem fog gyógyulni. Jelenleg épen oly magas fokú lázban van, hogy csak ritkán nyeri vissza eszméletét. A váczhartyáni rablógyilkosság ügyében a váczi járásbíróság már befejezte a vizsgálatot, mely kiderítette, hogy a rablógyilkosságot hárman követték el, és pedig az Újpesten Ghapó Géza csendbiztos által letartóztatott Simkó János, továbbá id. Kuszi János s ennek fia. Midőn Simkó bűntársait megnevezte, azonnal táviratoztak Hont megyébe, hol a két Kuszit letartóztatták s megvasalva Váczra szállították. Mind a kettő megerősitle Simkó vallomását. A gyilkosságot Simkó és az ifjabb Kuszi hajtották végre oly módon, hogy midőn bebocsátották őket, Simkó a fiatal Blau Moriczot agyonlőtte, Kuszi pedig az öreg Blaut verte halálra. Ez alatt az öreg Ruszi az utczán őrködött. Berényire nézve, kire a hatóság erősen gyanakodott hogy ő követte el Simkóval a rablógyilkosságot, a vizsgálat folyamán kiderült, hogy ő ebben nem volt részes, de mivel a bandának tagja volt és több betörés vádja terheli, továbbra is nyomozzák. A rablógyilkosok egyelőre még a váczi járásbíróság börtönében maradnak, mert Simkóra folytonosan újabb és újabb bűntények derülnek ki. Simkónál elfogatása alkalmával egy kést találtak, melyet állítása szerint, Budapesten cserélt be egy ismerőse egy kisebb késért. A vizsgálatot most arra is kiterjesztik, nem ő volt-e az, ki mintegy két hónappal ezelőtt a soroksári utcában egy embert rablási szándékból megtámadott, s oly súlyosan megsebesített, hogy nemrég a Rókus-kórházban meghalt. A vizsgálat befejezése után a három rablógyilkost átadják a pestvidéki törvényszéknek. — A m. kir. kúria tevékenysége ez év első negyedében A kúria két osztályához beérkezett a lefolyt 3 tió alatt 5024 ügy, az 1884-ik évről hátralékban maradt 3782, összes elintézendő szám 8806. Ebből elintéztetett 5015, hátralékban maradt 3791, és 1884-ik évi 675. A múlt évről hátralékban maradt ügyek közt volt 2282 polgári, 326 váltói s kereskedelmi, 17 úrbéri, 1117 bűnvádi, 40 fegyelmi, új év óta kiosztatott: 2338 polgári, 283 váltói s kereskedelmi, 66 úrbéri, 2168 bűnvádi, 168 fegyelmi s 1 felszólamlási országos képviselőválasztási jogosultság kérdésében, volt tehát elintézendő 4620 polgári, melyből elintéztetett 2301, s elintézetlen maradt 2259 , 609 váltói s kereskedelmi, melyből előadatott 313, s elintézni való maradt 296, 83 úrbéri, melyből elbíráltatott 48 s átment a folyó évnegyedre 35; 3285 bűnvádi, melyből elintéztetett 2120 s elintézetlen maradt 1165; — 208 fegyelmi, melyből elbíráltatott 172 s fenmaradt 36. — A múlt év ugyanez időszakával összehasonlítva: 1883-ról 1884-re 759 számmal több hátralék maradt, mint 1884-ről 1885-re ; a leérkezés 285-tel volt mérsékeltebb ; átvitel és beérkezés együtt véve 1080-nal, ami jelentékeny apadás, de csak a büntető osztály javára esik, mert ennek számai 1501 -el alábbszállottak a múlt év első negyedéhez képest; míg ellenben a polgári ügyek 250, az úrbériek 50, a fegyelmiek 26 többletet mutatnak. A polgári osztály tanácsában 33, a büntető osztály 4 tanácsában pedig 32, összesen 65 előadó biró működvén, esik egyre-egyre átlag véve egy évnegyed alatt 77 előadott ügy , és ugyan a fegyelmi s felszólalási ügyek elhagyásával, egy-egy polgári előadóra 75 s egy-egy bűnvádi előadóra 66 ügy. "—Fegyelmi ügy elintéztetett a nagyobb fegyelmi tanácsban 5, a kisebb tanácsban 167 és ugyan 12 előadó által, kik közül egyre-egyre esik 14—15, felszólamlási ügy egyetlenegy adatott elő. Egyes bírák azonban százat túlhaladó, sőt egy polgári biró (főkép válóperek előadója) 214 számmal birkóztak meg, ami minden külföldi biró előtt hihetetlennek fog látszani, mert ott a felebbviteli törvényszékek birái legfeljebb 40—60 ügyet szoktak évenkint előadni. Nem szenved kétséget, hogy a világnak nincs oly túlterhelt bírája, mint a magyar, s akinek oly kevés ideje maradna tudományos továbbképzésre és haladásra. Igen természetesen né fogva, hogy a bíráskodás, az ítéleteknek tartalmát és alakját tekintve, nem mindig állottak oly magas színvonalon, mint a bírák jóakaratától s ügybuzgalmától várni lehetne, mert igen sokat s igen kitünően dolgozni majdnem lehetetlen s legalább is csak igen keveseknek adatott. — Fölmentett szocziálisták. A kir. kúria III. büntető tanácsa 111a délel,tt tárgyalta Fabinyi Teofil elnöklete alatt Kürschner Jakab és Ihrlinger Antal szocziálistáknak, a magyar általános munkáspárt e két vezérének lazitási ügyét. Dr. Suhay Imre ismertetvén az ügyet, előadta, hogy a budapesti kir. törvényszék nevezetteket az 1881. évben Budán, a «Fáczán» vendéglőben tartott országos munkásgyülésen elmondott beszédeik miatt vád alá helyezte. A programm, mely ott felolvastatott, több pontból állott s ezek közül a következők lettek inkriminálva : 1. a birtok és munkaeszköz az egyesek kezéből való kiragadásával társas tulajdonná való átváltoztatása. 2. Az általános szavazati jog behozatala. 3. Az állandó hadsereg leszerelése és a haduri jognak a népre való átruházása. A budapesti kir. törvényszék a végtárgyaláson az inkriminált passzusokban tulajdonjog elleni izgatást s a haduri jogoknak csorbitási szándékát látván fennforogni, a btk. 172. és 173. §. pontjába ütköző izgatás miatt vádlottakat egy-egy évi államfogházra ítélte. A kir. tábla ezen ítéletet megváltoztatta s vádlottakat a vád alól felmentette, azon indokolással, hogy az izgatás és lazítás bűntettei az inkriminált beszédben s programaiban nem állapítható meg. A kir. kúria ma hozott ítéletével a kir. tábla ítéletét helybenhagyta, a következő indokolással: Habár a tulajdonjog kérdésének és a társadalmi munkarendszer megváltoztatásának, valamint a haduri legfelsőbb jognak munkás gyűlésen való tárgyalása félreértésre és szenvedélyek felizgatására szolgálhat és a büntetőtörvények súlya alá eső cselekmények elkövetésére vezethet, tekintve, hogy a 11-ed bírósági ítélet indokaiban tüzetesen felsorolt tényállás szerint az, hogy vádlottak a tulajdon elleni izgtást vagy az alkotmány intézményei elleni lázitást ezért és izgató vagy lázitó módon nézett iket nyilvánosan kijelentették volna, bizonyítva nem lett, ezen és a felhozott indokok alapján a kir. tábla ítélete helybenhagyatik. — Választási utóhangok a sajtóbíróság előtt. Múlt nyáron a választási előcsatározások alatt történt, hogy Gyányi Albert dévaványai földműves rá adta fejét a politizálásra. Egész szenvedéllyel merült bele, s ami nem szokása, még levelet is írt egy újságszerkesztőnek, Boross Vilmosnak, ki akkortájban a Karczagon megjelenő Kunsági Néplap czímű antiszemita újságot csinálta. A levélben többek között arról is volt szó, hogy Fekete Jónás dévaványai korcsmáros «jellemtelen, piszkos zsebmetsző, országos hirii piócza, nyomorult féreg» stb. Választás alatt ilyen levél megbecsülhetetlen értékű, kivált, ha az, akiről szól, olyan jeles kortese az ellenpártnak, minő Fekete Jónás volt. Boross úr simított egy keveset az ortográfiai hibákon — mert a beküldőnek nem kenyere a toll, — s a levél napvilágot látott a Kunsági Néplapban. Ebből származott az a sajtópör, melynek tárgyalására ma egybegyűltek a budapesti esküdtek a Fortunában. Ami ritka dolog, egyszerre két vádlott is volt, mert Fekete Jónás nem elégedett meg Gyányi Alberttel, neki Boross Vilmos is kellett. Minek javított bele a kéziratba ? Ha olyan skrupulózus, igya meg a levét. Baross a vizsgálat folyamán ismeretlen tartózkodása volt, úgy hogy hivatalból rendeltek ki számára védőt Simon Izidor személyében. Meglepetésre ma kifogástalan szalon ruhában megjelent és oda ült vádlott társa mellé, kit Szalay Károly ügyvéd, az eszlári per ismert magánvádlója és országgyűlési antiszemita képviselő védett. Vele szemben állott dr. Friedmann Bernát, szintén az ószlári per egyik nevezetes alakja. Friedmann és Szalay azóta most kerültek másodszor a törvényszék előtt együvé. A figyelem Szalay felé irányult, mert ő Budapesten mint ügyvéd ismeretlen ember. Mai debutjével nem keltett sem föltünést, sem hatást. De különben nem is volt tere, mert az egész ügy igen sekélyes mederben folyt. A tárgyalást Kriszt János vezette Papp József és Naményi szavazóbírákkal. Az esküdtszék következőleg alakult: Szefter Zoltán, Kunváry Fülüp, Kollári József, Umbach Rezső, Kleinlein Károly, Brandtner József, Újhelyi Sándor, Csepreghy János, dr. Holl Walter, Tóth Gyula, Kelemen Samu, Csepel Sándor; póttagok : Brunkala László és Pozsgay Tivadar. — A tárgyalás megnyittatván, a vádlottak előadták naczionáléjukat. Gyányi Albert 40 éves,református, dévaványai lakos, jelenleg gabonakereskedő. Boross Vilmos 26 éves, róm. kath., volt lapszerkesztő, jelenleg vasuti hivatalnok Szegeden. A védlevelek és inkriminált közlemény felolvasása után Boross kijelenti, hogy a szerzői felelősséget nem vállalja el, mert hát nem ő irta a czikket, hanem Gyányi. Gyányi ezzel szemben az «országos hirü piócza» és «nyomorult féreg» kifejezéseket nem ismeri el magáénak. Szalay Károly védő egy kortes nótát akar felolvastatni, mely a Gyányi becsületében gázol, s amely miatt íródott az inkriminált levél. A törvényszék a kérést visszautasítja, ellenben kihallgatja Csatáry dévaványai főbírót és Fürdési odavaló jegyzőt, kik Fekete Jónásról semmi rosszat nem tudnak. Ugyanezek a tanuk Szalay védő és az egyik esküdt kérdésére konstatálják, hogy Fekete valamikor Schwarcz volt. Ezt maga a panaszos is beismeri azzal a kijelentéssel, hogy ő teljes életében «gyenge zsidó» volt. A magyaros külsejű, tagba szakadt és népies modorban beszélő korcsmáros e kijelentése élénk derültséget keltett. Ezután Friedmann Bernát megtartotta vádbeszédét, kérvén úgy Gyányi, mint Boross elítéltetését. Szalay Károly főként azt igyekezett kimutatni, hogy rágalom egyáltalán nincs a czikkben, másrészt pedig, hogy Gyányi nem felelős az átdolgozott czikkért. Simon Izidor törvényekre hivatkozva el akarja hárítani Boross Vilmostól a felelősség terhét. A válasz és viszonválaszok után az esküdtszék tanácskozásra vonult vissza. A verdikt szerint Gyányit a rágalmazás alól egyhangúlag felmentették, a becsületsértésben azonban 7 szóval 5 ellenében vétkesnek találták. Borosst a rágalmazás alól egyhangúlag, a becsületsértés vétsége alól pedig 7 szóval 5 ellenében felmentették. A törvényszék ennek következtében Gyányi Albertet 14 napi fogságra és 50 frt pénzbírságra, továbbá 50 frt perköltség és 134 frt 55 kr. eljárási költség megtestésére ítélte; magánvádló Boross ellenében 40 ért perköltség megfizetésére ítéltetett. A letartóztatott vállalkozó ügye mindeddig nem dőlt el sem jobbra, sem balra, daczára annak, hogy a vizsgálat során az összes tanúkat kihallgatták, a hatóságokhoz intézett megkeresésekre pedig válasz érkezett. Minthogy Gutwillig Henrik már közel három hete ül vizsgálati fogságban, védője Haydin Károly újra beadványt intézett Benke vizsgálóbíróhoz, melyben sürgősen kéri védencze szabadon bocsátását. Beadványának indokolásában fölhozza, hogy a megvesztegetés vétségével vádolt egyének csak személyi megbízhatatlanság esetén tarthatók vizsgálati fogságban, és hogy a feljelentők panaszukat a csalást illetőleg visszavonták. Benke vizsgálóbíró e beadványra vonatkozólag már holnap meghozza végzését. — Gyilkossággal vádolt községi bíró. A kir. tábla I. büntető tanácsa pótvizsgálatot rendelt el Nyegylasza Simon zsadányi községi bíró ügyében, kit a temesvári kir. törvényszék szándékos emberölés miatt két évi egyházra ítélt. — A beregszászi bérgyilkosság ügyében apokrifnek nyilvánítottuk azt a vádinditványfélét, melyet a Pester Lloyd tegnap közrebocsátott. Tisztelt laptársunk ma számon kéri tőlünk azt az «illetékes hely»-et, melyre czáfoló közlésünkben hivatkoztunk, s mi szives készséggel szolgálunk neki azzal a kijelentéssel, hogy a Lloydban megjelent vádindítvány apokrifnak nyilvánítására nem más hatalmazott föl bennünket, mint Kozma Sándor kir. főügyész ur maga. Tehát a forrásunk meglehetősen illetékes volt. — Hamis bankjegyek forgalombahozatala miatt állottak ma a budapesti kir. törvényszék előtt Süveges József és Ternyák Ferencz halasi lakosok. Süveges eleintén konokul tagadta, hogy bankjegyeket terjesztett, de utóbb a keresztkérdések súlya alatt e szavakra fakadt: «Úgy elkábitották a tekintetes urak a fejemet, hogy inkább megmondom az igazat s nem hallgatok azokra, a kik a börtönben kitanítottak.» A törvényszék Ternyákot másfél évi, Süvegest kilencz havi börtönre ítélte a vizsgálati fogság betudásával. Az elitéltek megnyugodtak, de az ügyész felebbezett. A Köteles-ügy végtárgyalása. Szeged, április 9. (Az «Egyetértés» tudósítójának távirata.) A delegált budapesti kir. törvényszék tanácsa ma kezdte meg tárgyalását annak a szenzácziós ügynek, mely körülbelül egy év óta foglalkoztatja e vidék lakosságát és sajtóját. Visszakerült a vádlottak padjára ifj. Köteles Mihály hódmezővásárhelyi lakos, kit az igazságszolgáltatásnak mindhárom fóruma elitélt a felesége gyilkosainak fölbujtása miatt s ki a reá mért húsz évi fegyházból ki is töltött már kilenczet. De ártatlansága tudatában perújítást kért s most ügyében újra ítélnek a bírák. A tárgyalást Tholdt János törvényszéki biró vezeti Zsigmondovics és Burghard szavazóbirák közreműködésével. Pótbiróként Kiss József van kirendelve; jegyzők: Buzela és Brezanóczy. A vádat Kálossy József budapesti kir. alügyész, a védelmet Vizinger Károly makói ügyvéd képviseli. Reggel kilencz órakor nyílt meg a tárgyalás nagyközönség jelenlétében, mely érdeklődéssel és részvéttel kíséri e nevezetes ügy lebonyolítását. A vádlott igen jó hatást tett a hallgatóságra. Csak tegnap tudta meg, hogy ügyét ma tárgyalják s alig várta, hogy oda állhasson bírái elé. A tárgyalás alatt levő ügyről a következő rövid ismertetést közölhetjük a Szegedi Napló mai száma után: Hódmezővásárhelyen meggyilkolták a fiatal Köteles Mihálynét. Nem sokáig kellett keresni a gyilkosokat. Két makói asszony egy tyuk miatt hajba kapott s az egyik a viszály hevében oda kiáltott a másiknak : «Megálljon kend, majd megmondom én, ki földelte el Kötelesnek» Mikor ezért kérdőre vonták, meg is mondta s vádjára a makói csendőrség letartóztatta Bodi István makói földmivest és két asszonytársát, kik töredelmesen beismerték, hogy a makói pusztán ők fojtották meg a fiatal Kötelesnét. A gyilkosoknak azonban még egy áldozat kellett. Azt a megdöbbentő vallomást tették a bíró előtt, hogy a gyilkosságra a megölt asszony férje, ifj. Köteles Mihály bérelte fel őket. E vallomás folytán aztán Köteles Mihály a vásárhelyi csernlbiztos kezeibe került. Beismerte, hogy mikor Bódiék szóba hozták előtte feleségének meggyilkoltatását, nem ellenkezett, hanem így szólt: Nem bánom hát, tegyetek, amit akartok. A szegedi törvényszék előtt azonban csakhamar fordulatot vett a dolog. Köteles visszavonta beismerő vallomását, azt állítván, hogy arra a vásárhelyi biztos kínzásokkal birta rá. De ezt a mentséget, miután Bódi a fölbujtás vádját szemébe mondta, nem vették figyelembe. A szegedi törvényszék Bódit és társait kötél általi Halálra, Kötelest pedig 20 évi fegyházra ítélte s ez Ítéletet a kir. tábla helybenhagyta. Mikor a táblai ítéletet kihirdették a vádlottak előtt, Bódi a gyilkos, magába szállva, azt a meglepő vallomást tette, hogy Köteles ártatlan. A főbünösnek ezt a vallomását azonban nem vették figyelembe s az ügy a legfelsőbb itélőszék elé került. A kúria föloldotta az ítéletet s több irányban, kivált pedig a kínzásokra vonatkozólag pótvizsgálatot rendelt el. Ez megtörtént. A vásárhelyi csendbiztos tagadta a kínzásokat. A szegedi törvényszék újra ítélt és újra kimondta az első ízben hozott ítéletet. Ezt most már a felső bíróságok is jóváhagyták. A halálra ítéltek közül azonban ketten nem várták be az ítélet végrehajtását. Bódi és az egyik asszony időközben a börtönben meghalt. A harmadiknak halálbüntetését a kegyelem életfogytig tartó fegyházra változtatta. Kötelest pedig Illavára vitték, hol 20 évi fegyházat volt kitöltendő. De Köteles ártatlannak tartotta magát. Nem volt se éjjele, se nappala a fegyházban, folyton sírt és panaszkodott, hogy őt ártatlanul ítélték el, hogy kínozták stb. A fegyházban perújításért folyamodott, de ennek se lett más eredménye, minthogy mind a három fórum újból megerősítette a korábbi büntetést. De Köteles nem nyugodott meg börtönében. Újra perújításért folyamodott, könyörgött királyhoz, igazságügyminiszterhez,hogy szabadítsák meg, mert ártatlan. Végre czélt is ért. Az igazságügyminiszter újabb vizsgálatot rendelt el a szegedi törvényszék mellőzésével. Kossuthányi budapesti törvényszéki biró a múlt év május havában Szegeden járt s négy heti erélyes vizsgálat után befejezte működését. A vizsgálat eredménye az elitélt Köteles Mihályra nézve kedvező volt. Azzal, hogy Köteles Mihály ártatlansága kiderülni látszott, öreg édesanyja került a gyilkosság elkövetésének vádja alá. Megdöbbentő volt ez a fordulat. A meggyilkolt fiatal asszony anyósa féltékenységből eredő bosszújának esett volna áldozatul. Meglepő eredménye ugyanis a vizsgálatnak, hogy az öreg köteles, fia meggyilkolt feleségével tiltott viszonyban élt. Az öreg asszony ezt megtudta s itt fekszik a gyilkosság elkövetésének lélektani oka. A féltékeny öreg asszony boszújának kielégítésére alkalmasak voltak Bódi Julis, a rabságban meghalt Bódi István és Erdélyi Judit. Ezekkel fojtatta meg a fia feleségét. Bebizonyult, hogy Köteles Mihály a legjobb viszonyban élt feleségével s távolról sem gyanította a bűnös viszonyt, mely apja és az asszony közt létezett volna. A kínzásokra vonatkozólag megejtett vizsgálat az elhunyt vásárhelyi csendbiztos ellen derített ki súlyos vádakat. Valónak bizonyult az elitért ama védekezése, hogy a gyilkosságot beismerő önvallomást kényszereszközökkel csikarták ki tőle. A fegyházi orvos hét év után konstatálta a rab testén a sérelmeket. Főbb vonásaiban ezek képezték az újabb vizsgálat eredményét, melyet a kiküldött törvényszéki biró beterjesztett a budapesti kir. ügyészséghez véginditványtétel végett. A budapesti kir. törvényszék az ügyészség indítványa ellenére nem adott helyet a perújításnak, de az ügyészség felebbezett ez ítélet ellen s a felső bíróság új tárgyalást rendelt el. A tárgyalás megnyitása után fölolvasták az 1876-ból való iratokat s a délutáni tárgyaláson megkezdte a törvényszék a vádlott kihallgatását. Köteles Mihály magas, szikár, szép barna férfiú szelíd arczvonásokkal. Beesett szemei beszélnek csupán a hallott szenvedésekről. Mikor megkezdte vallomását, halotti csend volt a teremben, mely szorongásig megtelt szegedi jogászokkal s az érdeklődők tömegével, melyet a vidékről: Hódmező-Vásárhelyről, Makóról és Nagy- Lakról érkezett kiváncsiak növeltek ilyen nagyra. A bünperben 67 tanú szerepel; köztük vannak ama bírói tanács tagjai is, mely Kötelest 1876-ban elítélte. Ezek : Rósa Kálmán, Örhalmy Lajos, Schnell Frigyes, Bene Imre, Nagy Antal törvényszéki bírák, Krikay Gusztáv alügyész. Érdekes új részlet, hogy mikép hangzott ki Köteles panasza az illavai fegyházból. Az illavai református lelkész magáévá tette a szerencsétlen ember ügyét, ő járt be Köteleshez a fegyházba. Utóbb elutazott a gyilkosság és a vizsgálat helyszínére, járt Szegeden is, mindenütt kutatva az ügy szálait. A lelkész írta a perújítást sürgető kérvényeket az igazságügyminiszterhez, királyhoz. A délutáni tárgyalás 3 órakor nyílt meg. Előbb a szegedi törvényszéknél lefolyt pótvizsgálat aktáit olvasták föl, melyek szerint semmi újabb lényeges körülmény nem derült ki. Jellemző Nagy János makói főkapitány vallomása, mellyel beismeri, hogy a felesége öngyilkosságát jelentő Kötelest azzal küldte el, hogy két tanúval vigye el holttestét orvoshoz, ahelyett, hogy a rendőrség rögtön vizsgálatot indított volna. A pótvizsgált 1878. augusztus 14-én folyt le. Az Ítélet tudvalevőleg ugyanaz volt, a 1111 az első. A másodbírósági ítélet kihirdetésekor a halálra ítélt Bodi megtört és meglepő vallomást tett. «Már most megvallom tekintetes bíró uraimék — mondá — hogy Köteles Mihály ártatlan. Nem igazán vádoltam, mert nincs része a dologban.» — Bodi Julis közbekiáltott, hogy: Nem igaz ! Pista most hazudik ! A törvényszék ezt nem vette figyelembe. A kúria 1879. június 5-én ítélt ez ügyben s szintén figyelmen kívül hagyta Bodi vallomását Köteles ártatlanságáról. A királyi kegyelem Bodi István halálbüntetését életfogytig tartó, Julisét 20 évi fegyházra változtatta. Bodi István az 1879. év júliusában meghalt, nemkülönben Erdélyi Judit is. Fölolvasásra került a vádlott atyjának 1880-ban benyújtott perujitási kérvénye, melynek eredménye ismeretes. A szegedi törvényszék az újabb vizsgálat befejeztével a további eljárást megszüntette s ezt a felsőbb bíróságok jóváhagyták Késő délután ért véget a vizsgálati iratok felolvasása s a törvényszék megkezdte a perújítás tárgyalását, Köteles Mihály kihallgatásával. Az elnök előszólítja a vádlottat, ki ingadozó léptekkel közeledik a bírák elé. Eleintén félénken, majd határozottabban és folyékonyan beszéli el a részleteket. Makón született 1845-ben, református, második feleségétől elvált. 15 éves gyermeke van, kit sógora tart. Büntetve nem volt. Első felesége Joó Katalin, házasságuk harmadik évében elmebeteg lett. Tanyáján Bódi István volt akkor tanyás, vele lakott Erdélyi Judit, Bódi Julcsa és Petróczi György. Köteles 1879. szeptember 28-án kiment a tanyára s délután visszatért Makóra! Másnap Bodi István tanyás kikelt arczczal jött be hozzá a tanyáról s dadogva mondta : «Jaj, Kata néni fölakasztotta magát.» A vádlott elérzékenyül. Remegő hangon folytatja, hogy kérdezte Bodit, mikép történhetett az öngyilkosság és hogy ők hol voltak. Válasza az volt, hogy dolgoztak. Egyenesen a kapitányhoz mentem jelenteni, — úgymond Köteles — s a kapitány ur azt tanácsolta, hogy két tanúval hozzuk be a holttestet a városba. A halottat Paku Jánossal, Pikó Ferenczczel beszállítottam s orvosi vizsgálat után eltemettem. Az elnök : Maga nem sejtette, hogy Bodiék a tettesek ? A vádlott. Gondolkoztam fölötte, de kibeszélték magukat. Elhittem aztán, hogy öngyilkossá lett a feleségem. Fájt nekem, hogy így vált meg tőlem, mert nem bántottam soha egy ujjal se. Feleségem meggyilkolása után hét hónappal elővettem Sziládi Juliannát. Anyám beteg volt, nagyon kellett a gazdasszony. A vádlott azután rátér kínoztatására. 1876. julius havában Szilágyi vásárhelyi csendbiztos, ki azóta meghalt, lakására hurczolta el, a kis szobában fenyegette káromkodva, majd vékony lánczot kötött kezeire, többször arczu ütötte, nádpálczával verte, hajánál fogva falhoz vágta, fejét földre teperte, meggázolta. Karja ma is béna még. Később Teszán vizsgálóbíró kínozta. Így tette a beismerő vallomást. Az ügyész és védőügyvéd kérdésére előadja a vádlott, hogy feleségével jó viszonyban élt, hasznot halálából nem várt, senkit megölésére nem bérelt föl. A tárgyalás esti 8 óráig tartott. Holnap kezdődik a tanuk kihallgatása. MULATSÁGOK. — A nagyszebeni magyar dalkör április hó 11-én (szombaton) tartja meg a «Római császár» vigadó termében első rendes, zártkörű tánczvigalommal egybekötött dal estélyét. — Alsó-Dabason e hó 6-án a kaszinó termeiben kedélyes tánczmulatságot tartottak, mely nem maradt el a hírneves dabasi bálok mögött. A mulatság létrehozásának érdeme ifj. Halász Bélának tudható be. Ott voltak: Csajági Béláné, Halász Béláné, Halász Jenőné, Halász Olivérné, Halász Zsigáné, Halász Zoltánná, Dómján Jánosné, Segesváry Lászlóné, Szívós Zsigmondné, Kutsera Vidáné, Achim Mihályné, b. Zedlicz Emilné, Veresmarthy Károlyné, Zlinszky Elekné, Beretvás Jánosné, Szalay Pálné, Beretvás Erzsiké (Nagy-Körösről), Fajt Anna (Budapestről), Demény Berta, Gál Gizella és Irén, Gál Róza, Halász Margit, Segesváry Margit és Erzsi, Hollós Mariska, Zlinszky Rózsi és Lujza, Szalay Ida, Szívós Terka és Erzsi. A mulatságnak a hajnal vetett véget. HÁZASSÁG. — Haitan Béla torontálmegyei alispán és Baich Mária úrhölgy esküvője napját a következő jelentés tudatja: özvegy vizeki Tallián Andorné szül. Schulpe Vilma tudatja, fia vizeki Tallián Béla Torontálmegye aliispánjának, néhai varadiai Baich Athanáz és varadiai Baich szt. valeapaji Athanaszievics Johanna leányával varadiai Baich Mariával Budapesten 1885. évi April hó 18-án, az egyetemi templomban történendő egybekelését. (A menyasszony családja hasonló jelentést adott ki.) — Ghymesi és ghácsi gróf Forgách Béla eljegyezte miske-monostori Thassy Etelka uriölgyet, mniskemonostori Tassy Gyula Somogy megyei nagybirtokos és neje, óvári és szent-miklósi báró Pongrátz Claire urhölgynek, a fővárosi előkelő körökben is ismert bájos leányát. — Lovas Sándor m. kir. kerületi kultúrmérnök eljegyezte Zsélyben Galgóczy Erzsi kisasszonyt, Galgóczy Béla uradalmi tiszttartó leányát. — Dr. Tappeiner meráni orvos — mint értesülünk — jegyet váltott a reichenbachi kastélyban Lónyay Johanna alapítványi hölggyel. Az esküvőt néhány hét múlva tartják meg. — Koleszár Lajos a bánffi-hunyadi iskolák igazgatója ápril 6-án eljegyezte Gaál Irén kisasszonyt, Gaál Imre nagykereki ref. lelkész leányát. — Dr. Starcsevics Dávid, a horvát tartománygyülés legismertebb alakja ünnep hétfőjén vezette oltárhoz Plesivicaban Damjanovics Ivka kisasszonyt. — Olgyay Árpád pozsonymegyei alügyész eljegyezte Dömötör Lívia kisasszonyt, Dömötör Kálmán primási uradalmi főmérnök kedves leányát Pozsonyban. — Masát Antal megyei első aljegyző május hóban vezeti oltárhoz Brokesch Paula kisasszonyt, kivel husvét vasárnapján Komáromban tartotta meg a kézfogót. — Weinberger Bencze munkácsi lakos eljegyezte Nagy-Károlyban Csetényi Hermin kisasszonyt, Csetényi Adolf fővárosi ügyvéd testvérhugát. GYÁSZROVAT. Özv. Kimlődy Hodoly Jánosné szül. Werner Terézia asszony élete 74-ik évében elhunyt Sárospatakon. Özv. Császárné, a nemzeti színház egyik legszorgalmasabb tagja ma reggel hosszas szenvedés után elhunyt. Régóta betegeskedett, de végső perczéig azt hitte, hogy baja csak múlandó s még sokáig élhet művészetének. Nem volt elsőrendű tehetség, de a maga kis szerepkörét betöltötte úgy, hogy jobban már nem is lehetett volna. A nemzeti színház tagjai közül még ebben az évben is ő lépett föl leggyakrabban. Régentén a vidéken működött, s nagyobb szerepeket is játszott. Pécsett Szabadkán, Zomborban és Nagy-Kanizsán ma is kedves emlékeit őrzik a boldogultnak. Férje, ki már régebben meghalt, egyike volt a jelesebb színészeknek. Az elhunyt művésznőnek egyetlen fia maradt, ki most a színésziskola szorgalmas növendéke. Császárnét alkalmasint szombaton délután temetik lakásáról, a vas-utcai 10. számú házból. Primrose angol ezredes, ki egy évtizednél tovább működött mint katonai meghatalmazott a bécsi angol nagykövetségnél Egyiptomban elhunyt. Bécsben széles körben ismerték az elegáns, szőke angol törzstisztet, ki az előkelő körök szívesen látott vendégei közé tartozott s Budapesten is gyakran megfordult, különösen az őszi udvari parforce vadászatok alkalmával , melyekben még a múlt évben is rendesen részt vett. Nem csak jó katona, de ügyes diplomata is volt. Monarchiánknak jó barátja volt s egyike ama kevés külföldinek, ki katonai viszonyainkat a legalaposabban ismerte. Nem is mulasztotta el bécsi működése alatt egyetlenegyszer sem úgy a közös hadsereg, mint a két honvédség nagy hadgyakorlatait megszemlélni. Különösen sokat tartott hadseregünk lovasságáról s az 1880-ki czeglédi nagy lovas hadgyakorlatok után, melyben a honvédhuszárság első ízben vett részt nagyobb csapattömegben (négy ezred) önálló működéssel.Primrose nem késett uralkodónk előtt kijelenteni, hogy a magyar huszár első lovas katonája a kontinensnek. Primrose még a múlt évi morvavölgyi hadgyakorlatokon is jelen volt s ekkor írta meg utolsó hivatalos jelentését kormányához, monarchiánk harczképességi viszonyairól, mert ezután nem sokára hazahívták, hol az aktív katonai szolgálat terén lett volna hivatva dús tapasztalatait érvényesíteni, de ebben útját állotta korai Halála. Az angol hadsereg igen képzett katonát vesztett benne. Nemeskéri Kiss Lajos, a kistapolcsányi járás (Nyitra megye) volt szolgabirája, m. k. sóhivatali ellenőr, élte 69. évében elhunyt Pozsonyban. A hivatalos lap április 9-ki számából. Kinevezés. Ő felsége Samfir Sándor törvényszéki segédet, Karlóczára a rendszeresített illetményekkel járásbiróvá. — A m. kir. pénzügyminiszter, Manyák Győző pénzügyi titkárt borsodmegyei kir. adófelügyelővé, Graenzenstein Géza és Kovács József pénzügyminiszteri fogalmazókat 1. oszt. pénzügyi titkárokká, Kedves István és Márffy Ede I. oszt. pénzügyi fogalmazókat II. oszt. pénzügyi titkárokká, Cseley Zoltán pénzügyi fogalmazót, és báró Schell Rudolf fogalmazó gyakornokot miniszteri fogalmazósegédekké, a kassai m. kir. pénzügyigazgatóság, Komjáthy Bertalant számgyakornokká nevezte ki. Névváltoztatás: Adler Albert szegedi illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevének «Aczél»-ra Adler Fülöp szegedi illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevének «Aczél»-ra, Mikuláscsik Pál szakolczai illetőségű madarasi lakos, saját és kiskorú Alfréd fia vezetéknevének «Miklós»-ra, kiskorú Schön Hugó sátoraljaújhelyi illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevének «Szécsi»-re, kiskorú Pecuráriu Zsuzsanna és Pecuráriu József szamosujlaki illetőségű budapesti lakosok vezetéknevének «Liptai»-ra, Büumel Márk félegyházi illetőségű temesvári lakos kisk. Mól fia vezetéknevének «Barcza»ra, Spitz Ármin zsarnóczai illetőségű ugyanottani lakos Ede, Adolf és Bernát nevű kiskorú gyermekei vezetéknevének «Szántó»-ra, Tivald János szentgróti illetőségű szombathelyi lakos saját, valamint Sándor és Ödön kiskorú fiai vezetéknevének «Tihanyi»-ra kért átváltoztatása, belügyminisztériumi rendelettel megengedtetek.g. Ügyvédi kamra. Az aradi ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint dr. Rosenthal Gyula aradi ügyvéd Lugosra történt elköltözése folytán a kamara lajstromából kitöröltetett. Pályázat. A kaposvári állami főgymnasiumnál az óclassica philologiai, a latin, német, és a mathematicaphisicai rendes tanári állomásokra. Az ungvári kir. kath. fogyni asiumnál egy rendes tanári állomásra, és a pozsonyi kir. kath. főgymnasiumnál üresedésben levő classica-philologiai tanszékre ezennel pályázat hirdettetik. Köszönetnyilvánítás. Daruvári Paule Iván piskitelepi vaspályás állomásfőnöknek, aki az 1884. évi karácsonyi ünnepek alkalmával a piskitelepi állami elemi iskolai tanulók közt mintegy 450 frt értékű ruhaneműeket, taneszközöket, stb. osztott ki, ezért a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter köszönetét nyilvánította. TÁVIRATOK, Zágráb, ápr. 9. (Az «Egyetértés» tudósítójának távirata.) A költségvetési bizottság ma befejezte a kiadás tételek vitatását, miután a tegnap kezdődött szerb vita még élesebb modorban, majdnem két óra hosszat folytatódott és a szerbek kijelentették, hogy a felekezeti iskolákat illető követeléseik mellett megmaradnak és azokat annak idejében érvényesíteni fogják. Azután a fedezetet kezdték tárgyalni és feltehetni, hogy a bizottság holnap befejezi munkáját, valószínű, azonban, hogy az ellenzék a hányad kérdését a kormány ellen intézendő támadásra fogja felhasználni. A vallásügyi budget tárgyalásánál Popovics (szerb) interpellálja a kormányt, vájjon hiszi-e, hogy a fennálló iskolai törvény megfelel a lakosság igényeinek, hogy a fiatalság nincsen-e túlterhelve és hogy mily elvekhez tartja magát a kormány a tanítók kinevezésénél ? Az utóbbi kérdést azért intézni a kormányhoz, mert a szerbek panaszkodnak, hogy oly tanítók alkalmaztatnak, akik nem képesek a tanulókat az ó-hitüek egyházi írásában oktatni. Gyurkovics a kormány képviselője azt válaszolta, hogy az iskolai törvény a polgári és vallási tanítás igényeinek tökéletesen megfelel, már csak azért is, mert mind a két egyház egyenjogusított és ami az egyiknek meg van engedve, azt a másiktól nem lehet megtagadni. A törvény nem terheli túl a fiatalságot. A tanítók kinevezésénél a kormány az iskolai törvény 6. czikkéhez tartja magát, mely szerint a tanítónak oly hitűnek kell lennie, amilyen az iskolai tanulók többsége. A hitoktatást az illető felekezetek lelkészei végzik; a kormány úgy vélekedik, hogy az illető katechetának kötelessége fiatalságát az óhitüek egyházi írásában oktatni és el is rendelte, hogy a tanítóképezdében oly tanítók alkalmaztassanak, akik ezt az írást ismerik. A szerbek nincsenek megelégedve a kormány válaszával. Zsivkovics kijelenti, hogy habár annak idejében a községi iskoláknak híve volt, most mégis ellenük van, mert meg van győződve, hogy ártalmasak a szerbekre nézve és hogy a törvényt csak azért alkották meg így, hogy minden szerb horváttá legyen, aki ezeket az iskolákat látogatja. Még az iskolakönyvek is ilyen értelemben vannak szerkesztve, nem találni azokban semmi szerbet. Kusevics szintén ily értelemben nyilatkozik kijelentvén, hogy a dualizmust (a szerbek és horvátok közt) szükségesnek tartja. Smiciklas (függetlenségi) osztozik a kormány képviselőjének véleményében, s cáfolja Zsivkovics állításait. Mazzura hasonlóan magáévá teszi a kormány képviselőjének nézetét s kijelenti, hogy a dualizmust nem szabad megengedni, mert ez a törekvés a nemzeti egység ellen irányul. Hrvat elnök az egész vitát fölöslegesnek tartja, a tartománygyűlés annak idején a szerbek kezdeményezése folytán megalkotta a szerb törvényt, s ha ez szentesíttetik, a szerbeknek szabadságukban fog állni a szerb felekezeti iskola ügyében törvényjavaslatot beterjeszteni. Ha Zsivkovics azt mondja, hogy a községi iskola rossz, úgy ez csak a szerbekre vonatkozólag állhat, de nem a katolikusokra nézve is. Erre a közoktatási tétel többi szakaszai elfogadtattak s következett az igazságügyi tétel tárgyalása. Mazzura kérdi, vajjon van-e kilátás arra, hogy az igazságügy ujjászerveztessék. A bán megjegyzi, hogy újjászervezésről nincs szó hanem csupán a kerületek czélszerűbb beosztásáról, oly* képen, hogy a politikai és törvénykezési hatóságok lehetőleg egy helyen legyenek. Az igazságügyi költségvetés simán letárgyaltatván, következett a fedezet tárgyalása. Zágráb, ápr. 9. A szerb pártkör ma este értekezletet tartott, melyen a függőben levő kérdéseket mind behatóan megvitatta, határozatot azonban nem hozott. A pártkör ennek következtében holnap folytatni fogja tanácskozásait. Bécs, ápr. 9.(Bud. Corr. A hadsereg rendeleti lapjának ma kiadott száma jelenti Ottó főherczeg főhadnagy áttételét a 7. ulánus ezredből a 13-ba,továbbá hogy a betegségük miatt szabadságolt Christianovics Gyula vezérőrnagy és Ehnl Dániel vezérőrnagy a 11. lovassági dandár parancsnoka egy év tartamára a várakozási illetékkel számfelettihez szabadságoltak közé tétetnek át; Mezősz Henrik altábornagy, a 20. lov. dandár parancsnoka, hasonló minőségben a 11. lov. dandárhoz helyeztetett át; Kéler Zsigmond a 27. gyaloghadosztály parancsnoka — ki betegsége miatt szabadságoltatott — e parancsnokságtól fölmentetett. Kineveztették: lovag Neumann-Spallart Gyula vezérőrnagy, 65. g . dandár parancsnoka, a 29. gy. hadosztály parancsnokává; báró Kellner Károly ezredes, az 55. sz. gyali jgezred parancsnoka, a 65. gy. dandár parancsnokává; Michakovsky Péter ezredes az 55. számú gyalogezred parancsnokává; Kolta-Vidi Elek az 50. számú gyalogdandár parancsnoka, a péterváradi erősség parancsnokává; báró Lichtenberg Emil ezredes, az 1. számú gyalogezred parancsnoka, az 50. sz. gyalogdandár parancsnokává ; Schmedes Ernő ezredes az 1. sz. gyalogezred parancsnokává. Nyugalmi állományba vétették át: Dragancsics Szaniszló ezredes a 6-dik számú gyalogezredben ; Hoche József ezredes a 10-dik számú gyalogezred parancsnoka; szent-györgyi Czeke Miklós ezredes a 13-dik számú ulánus ezredben és az I. számú lősorozó-bizottság elnöke Budapesten ; stahlborni Grosmann József ezredes az egészségügyi csapatok parancsnoka, ki egyúttal az ad honore. vezérőrnagyi jelleget kapta; továbbá Schreiber Károly ezredes a tengerészeti helyi szolgálatban, ki egyúttal a III-ad oszt. vaskorona-rendet kapta, Janka Károly alezredes az 1. sz. szekerészeti ezredben, Kadarz Tivadar alezredes, műszaki igazgató Pécsett,ki egyúttal az ad honores ezredesi jelleget kapta. Kineveztették : holbeinsbergi Holbein Ferencz vezérőrnagy a 6. lovassági dandár parancsnoka az I. sz. lósorozó bizottság elnökévé Budapesten ; Venturini Sándor alezredes az egészségügyi csapatok parancsnokává. Nosinich János ezredes, térparancsnok Olmützben, egy évre várakozási illetékkel szabadságoltatott. Bécs, ápr. 10. (Bud. Gorr.)Az osztrák birodalmi tanács — feltéve, hogy addig az urak háza valamennyi tárgyalandó törvényjavaslatot elintézni fogja — e hó 18-án szombaton ünnepélyesen fog berekesztetni és feloszlattatok Prága, ápr. 9. (Az «Egyetértés» távirata.) Az országos bizottságban tegnap dr. Waldert színházi intendáns ismertette ama tarthatatlan viszonyokat, melyek az országos német színházban Kreibig igazgatása alatt uralkodnak. Az intendáns kijelentette, hogy az igazgatóra pénzbírság fog rovatni s a szerződés felbontásával fenyegetett. A színházi konzorczium megszüntette a színházi pénztárra és leltárra elrendelt szekvesztrumot, úgy hogy a magánhitelezők a végrehajtás foganatosítása végett szabadon intézkedhetnek s így Kreibignek az országos bizotsággal kötött szerződése lejártnak tekintendő. Az összes követelések 180,000 forintra rúgnak. Prága, ápr. 9. (Az «Egyetértés» tudósítójának távirata.) Az országos bizottságban Waldert német színházi intendáns által emelt vádakkal szemben Kreibig igazgató elleniratot nyújt be, szintén az országos bizottsághoz, bebizonyítva, hogy maga az intendáns akadályozta meg több hírneves művész vendégszereplését. A Kreibig tulajdonát képező színházi telket, eltekintve az előadási jogoktól, szakértők 182,000 írtra becsülik. A passzívák semmi esetre sem rúgnak többre 180,000 írtnál, sőt valószinüleg jóval kevesebbek. Prága, ápr. 9. (Az «Egyetértés» távirata.) A Narodní Listy egy távirata szerint mérvadó körökben a német és cseh iskolaegyesület feloszlásának eszméjével foglalkoznak. Brüsszel, ápr. 9. Azt az egyént, aki ma a templomból visszajövet alkalmával a flandriai gróf kocsijának ablakait bezúzta, vallásos őrjöngés lepte meg. Midőn a kocsihoz rohant azt kiabálta: «Isten akarata, hogy föláldoztassanak! Szentséges szűz Mária, ki vagy a mennyekben !» A rendőrség kénytelen volt a dühöngő embert megkötözni. Brüsszel, ápr. 9. A csapatok fölött tartott szemle után a király, Rudolf trónörökös és Koburg herczeg a néptömegek lelkes éljenzése közben a palotába tértek vissza. A királyné, Stefánia trónörökösné, továbbá Lujza és Clementina herczegnők a katonai szemlét a palota erkélyéről szemlélték. Este a színházban díszelőadás lesz. Brüsszel, ápr. 9. (Az «Egyetértés» távirata.) Lipót király tegnap este 9 órakor fogadta a garde civique tisztikarát, mely átnyújtotta neki a Kongó-állam lobogóját. A király körül csak a belügyminiszter és rendes kísérete volt jelen ; sem a királyné, sem Rudolf trónörökös nem voltak ott. A küldöttséget vezető vezérőrnagy beszédére a király meghatottan válaszolt, a zászlót átvéve, így szólott: «Az önök szeretetteljes megemlékezése szerencsét hoz e zászlónak és felbátorítja azok törekvését, kik ezt a béke, a művelődés és előrehaladás zászlajának tekintik. A Kongó-állam megalapítói továbbra is újult erővel folytatják munkálkodásukat, hogy ennek a modern vállalatnak gyors sikert biztosítsanak. A király még néhány szót mondott, megköszönve a tisztek megemlékezését és dicsérettel emlékezve meg hazájukhoz való ragaszkodásukról. Beszéde végén a tisztelgők zajos éljenzésben törtek ki. A király valamennyi jelenlevő tábornokkal kezet szorított. In Berlin, ápr. 9. (Az «Egyetértés» távirata.) Német lapok szerint a Boller ügyben Németországban megindított vizsgálat kiderítette, hogy a gyalokok alaptalanok. A Flensburgban elfogott Wittkau hadnagyot már szabadlábra helyezték. A Danziger Zeitung azt írja, hogy Röttgert Mainzban, Thomast Jüterbogkban és Sarauf dán kapitányt szintén szabadon bocsátják. Berlin, ápr. 9. (Az «Egyetértés» távirata.) A National Zeitung pétervári értesülése szerint Adlerberg grófnak, az elhunyt cár hadsegédének és hosszú időn át bizalmasának, több kilátása van a berlini nagyköveti állásra, mint Lobanov herczegnek.