Egyetértés, 1885. május (19. évfolyam, 119-148. szám)

1885-05-21 / 139. szám

1885 EGYETÉRTÉS, CSÜTÖRTÖK, MÁJUS 21. _____________________5 rólag hatni, már pedig ott, a­hol a Bécs és Budapest közti benső viszonyokról van szó, a kormány beleavat­­kozása inkább zavarólag hatna. Fogadják még egyszer az én nevemben és az egész kormány nevében őszinte köszönetemet. Tisza Kálmán:» A bankett folyama alatt dr. Steiner bécsi alpolgár­mestertől a következő­ távirat érkezett Bécsből: «Budapest fővárosnak nagy nemzeti ünnepe ma a két testvérfővárost baráti együttlétben egyesítette; szivem mé­lyéből kívánom, hogy a budapesti magasztos ünnep alapul szolgáljon mindkét főváros javának és fölvirágzásának és ezzel az óhajtással lelkes, éljent, mondok mindazok­nak, a kik a vigadó termében, együtt vannak.» A társaság ezután felkerekedett és a melléktermekbe ment, hol kávézás és kedélyes beszélgetés mellett éjfél utánig volt együtt. = Nemzetközi tenyészsuli-kiállítás. Az időleges kiállítások ötödike nyílt meg, minden ünnepélyesség nél­kül. A megnyitás csak abból állott, hogy Matlekovics Sándor kiállítási elnök néhány csoportbiztos, surutag és érdeklődő kíséretében végigjárta a kiállítási helyiségül szolgáló két zárt és egy oldalt nyitott istállót és érdek­lődéssel­­ tekintették meg a szebbnél szebb tenyészállato­kat. Kozma, Ferencz és Tormay Béla miniszteri ta­nácsosok közben érdekes magyarázatokat adtak.­­ A nemzetközi tenyészjuh-kiállítás nemcsak a kiállított állatok mennyisége, de az anyag minősége által is felette áll minden eddigi juhkiállításon. A juhok öt csoportba vannak osztályozva, és pedig: I. Merinok, négy alosz­tállyal: a) electoral negretti, b) szövetgyapjas, c) hazai fésűs, d) franczia irány. II. Angol husjuhok, két alosz­tállyal, a) rövid gyapjasak, b) hosszú gyapjasak. III. Raczkák. IV. Egyéb fajták. V. Keresztezések. A kiállítók száma és a kiállított juhok az egyes csoportok szerint a következők : A kiállítók névsora a következő: Agricola, (a kapuvári és boldogasszonyi uradalmak fő­­bérnöksége Kapuvár, Sopronm.),­ gróf Brunswik Géza (Mártonvásár Fejérm.), Turonyi Biedermann Ottó és Rudolf (Mozgó Somogym­.), Szász-Coburg-Gothai herczeg (Fülek Nógrádm.), Cziíchert íróbortné (Gutor- Pozsonyira), Dreher Antal (Vaál Fejérm.), T. Deutsch­ Miksa­­(Puszta I­is-Láng Fejérm.), egri főkáptalan­­ (Eger - Hevesm.), gróf Erdődy István. (Puszta-Gyönzső Borsódm.),­­esztergomi érsekség,. Freystädtier Vilmos (Kaposvár), Fáy József (Ecséd Hevesm.), gróf Festetich Tasziló (Csurgó So­mogym­., B.-Szt-György Somogym­., Keszthely Zalam. és Tarany Somogymegye), Gadegast Róbert (Szászország), báró Gerlsdorf Rudolf (Poroszország), korona-uradalom, Henkel Laura grófnő gödöllői ifj. kir. (Oroszvár, Mo­­sonmegye), Honig Izidor (Puszta-Rád, Somogymegye), gróf N­unyady Imre (Ürmény, Nyitramegye), Inkey József és István (Iharos-Berény, Somogy megye), gróf Khuen- Héderváry Károly (Győrmegye), gróf Karácsonyi Guido (Beodra, Torontálmegye), gróf Károlyi Alajos (Tótmegyer, Nyitramegye, Mágocs Csongrádmegye), gróf Károlyi Gyula (Debrő Heves megye), gróf Károlyi László (Derekegyháza Csongrád megye), Ruppert József (Gőcse Somogy megye), Lamm Ármin­ (Fekete­ puszta Veszprém megye), Leitgeber Miksa (Horvátország), Lévay Henrik (Táplány Győr­megye), Lobkovitz Nándor herczeg (Csehország), Lónyay Gábor (Deregnyő Zemplénin.), Metternich Sándor her­­czegné (Bajna Esztergomb­a), Planitz r. d. (Szászország), Popper Ernő és Henrik (Pálmajor), Puthon bárónő (Kisszállás Bácsm.), gróf Stubenberg Leopoldina József (Bi­­harmegye), egri érseki uradalom (Samassa J­ános), Somssich Pál és Andor (Somogym.), id. gróf Somssich Imre (Mike Somogym.), gróf Széchenyi Sándor (Tolna­megye), gr. Schönborn-Buchheim Ervin (Munkács), gróf Thun-Hohenstein (Csehország), gróf Wimpffenné (Ercsi Fejérm.), báró Wodianer Mór (T.-Abád Szolnokm. és Romját Nyitram.), zirczi apátság (Előszállás), gróf Zichy Népi János (Nagy-Hantos Fejérmegye), gróf Zichy Ed­mund (Fejérm.), Adler Samu (Kapi Sárosmegye), gróf­ Apponyi György (Eberhard Pozsonym.), báró Miske Imre­ (Bodajk Fejérm.), gróf Pálffy. Móricz és József (Szomor lány Pozsonym.), Richter H. (Szászország), Steiger Ottó (Szászorsz.), id. gr. Almássy Kálmán (Gyulavár Békésm.), Brachfeld Lajos (P.­Nándor Fejérmegye), Csapó Vilmos (Tengelicz Tolnam.), Debreczen város juhtartó gazda­sága, debreczeni m. kir. gazd. tanintézet, egri főkáptalan, • Freund Salamon (Muhi Borsodra.), Fazekas Károlyné (Lekehalom Szolnokra.), Geist Gáspár örökösei (Puszta- Csákó Békésm.), Györgyei Illés (Tápió­ György Pestm.), gróf Hadik-Barkóczy Ilona (Jánk Szatmárira), Harkányi Károly (Kengyel Szolnokm.), Harkányi Frigyes (Nagy- Abony Pestm.), Herzfelder Manó (Puszta-Pó Szolnokm.), báró Königswarter Mór (Békésm.), Jaross Károly (Kolb­a Komáromm.), Lossonczy Mihály (Tisza-Derzs Szolnokm.), Lukács Dezső (Nádudvar Hajdúm.), Lyka Döme (Páz­­mánd Fejérm.), gróf Nákó Kálmán (Torontáli­a), Stern Ignácz és Arthur (Nagy-Füged Hevesm.), Szunyogh Sza­bolcs (Eszlár Bihark­a), herczeg Schaumburg-Lippe (Szla­vónia), Schossberger Henrik (Apcz Hevesm.), Teréziámmá uradalom (Báttaszék Tolnaira),­ Vermes Mihály (Nagy- Szalonta Bihark­a), Wodiáner Albert (Gyoma Békésm.), Baumeister Albert (Szilézia), Ehrenfeld Fülöp (Bicske Fejérm.), gróf Eszterházy György (Veszprémim), Grove Ármin (Szilézia), Goedecke H. (Porosz-Szilézia), gróf v. d. Golcz (Posen), Kayser Hugó (Szászország), dr. Lasz­­czinsky Vladislav (Lengyelország), Meister János (Poroszor­szág), Nathusius J. (Poroszország), b.Radvánszky Géza (Sajó- Kara, Borsodk­a), b. Richthofen Ernő (Porosz-Szilézia), Skublics Sándor (Zala-Szt.-Mihály), Skublics János (Ve­szek, Nyitram.), b. Taschammer-Osten Konrád­ (Porosz- Szilézia),­ gr. Walewski Colonna (Porosz-Szilézia), Weg­ner H. (Poroszország), gr. Wengerski Hugó (Alsó-Sebes, Sáros megye), Earl of Camperdown r. h. (Anglia), Less­­mann Th.­ (Hannover), Loder Robert esqu. m. p. (Anglia), Mailáth Györg (Zavar, Pozsonym.), Rosenthal Alfréd (Bu­dapest), gr. Stubenberg József (Székelyhid), Salgó Dani (P.-Pásztó, Szolnokra­), Salamons Leo (Poroszország), Sättig (Szilézia), Schopper A. H. (Mecklenburg-Strelitz), Tüköry-féle uradalom (Szlavónia), ő kir. fensége a walesi herczeg kg. (Anglia), Weinrich Károly (Csehország), Hul­­bert Tamás (Anglia), kisbéri m. k. ménesbirtok, báró Königswarter Mór (Csaba-Gsüd Békésm.), gróf Erdődy István (Gábolti Kolosmonostori Sárosm.), Peringer Ferencz (Budapest), m. kir. f. gazd. tanintézet, kassai m. k.f. gazd. tanintézet, Szandtner Gusztáv (Ürmény Nyitram.), Thonet testvérek (Nagy-Ugrócz Barsm.), bábolnai m. k. á. ménesbirtok, Leidenfrost Ottó (Léva, , Barsm.), Pfeifer Károly (Szlavónia), Rickl Gé­za (Debreczen), Schmitt­­féle uradalom, Taubinger Ágoston (Nagy-Tőre), Ta­­ris Kajetán (Füss, Bársmegye), h. Üchtritz Emil (Böős, Pozsony­). Mint­ ebből a névsorból látható, az időleges kiállítások között ezt illeti meg leginkább a nemzetközi elnevezés, mert igen sok külföldi kiállító küldött szebbnél-szebb állatokat, de a hazai tenyésztők és meglepő szép álla­tokat küldtek fel és gazdáinknak melegen ajánljuk, hogy ne mulas­szák el ezt a tenyészjuhkiállítást megtekinteni, mert nagyon sokat tanulhatnak ebből, különösen most, midőn az általános gabonaválság következtében kényte­lenek lesznek az állattenyésztésre nagyobb súlyt fektetni. E kiállításon láthatjuk, hogy okszerű tenyésztés és kellő sza­kértelem mellett hová lehet a juhtenyésztést fejlesz­teni. Ehez hasonló juhkiállítás még nem volt Magyaror­szágon; itt képviselve vannak az összes juhfajok szebb­nél-szebb példányokban. A tenyészjuhkiállítás bíráló bizott­sága a következő tagokból áll: Gróf Zichy Nándor, Vésey Sándor, Szilárd János, Lej­­tényi György, Fogler János, Dorner Ede, Tanárky Gyula, dr. Rodiczky Jenő, Boda Imre, Günther Ágost, Losonczy Mihály, b. Bánffy Ernő, b. Bánffy Dániel, Gaál Elek, b. Jósika Samu, Bokros Lajos, Lázár Manó, Kiss László, Krieger Pál, Rakovszky István, Szeniczey Ödön, Tallián Gyula, Máday Izidor, Heyne Ernő János, gróf Széchenyi Imre, Sandermahler N., Fazekas Gedeon, Schnellfuss K., Sváb Károly, Karsay Albert, Traegele Jakab, Tisza Ist­ván, Tisza László, K. Nyáry Jenő, Krausz Károly. A bizottság ma Kozma Ferencz min. tanácsos az ál­­latkiállitási bizottság elnökének jelenlétében megalakul­ván, öt osztályra oszlott u. m.: 1-ső oszt. Merinós, electoral negretti. Br. Bánffy Dá­niel elnök, gr. Zichy Nándor másodelnök, Fazekas Ge­deon előadó, Heyne Ernő János, Heyne Lajos, Krieger Pál, Lejtényi György, Tallián Ede. 2. osztály: franczia és szövetgyapjasok: Nabhusius elnök, dr. Rodiczky Jenő előadó, Kaiser T., Steiger A. IL, Tenárky Gyula.­­ 3. osztály: fésűs gyapjasok: Fogler János elnök, Szi­lárd János előadó, Karsay Albert, Lázár Manó, br. Nyáry Jenő, Sváb Károly. 4. osztály: Angol husjuhok: Gneiss Lipót elnök, Günther Ágost előadó, Gaál Elek, Lossonczy Mihály, Má­day Izidor, Rakovszky István. 5. osztály: Egyéb fajták és keresztezések: Dorner Ede elnök, Krauss Károly előadó, br. Bánffy Ernő, Kiss László, Szeniczey Ödön. * A tenyészjuhkiállítás katalógusa már a­ kiállí­tás megnyitásánál készen volt és kapható. E katalógus részletes leírását adja az egyes tenyészeteknek, melyek­ből állatok ki vannak állítva. Bevezetésül pedig a ma­gyar juhtenyésztés nevezetesebb momentumait tárgyalja, miből közöljük a következőket. A magyar korona országainak területe 324,000 négy­szög­kilométer és ezen terület felszíne, talaja, égalji vi­szonyai, népességének sűrűsége igen változó. E terüle­ten a birtoktestek nagysága, a birtokosok tőkeereje el­térő, de ■—• és egy tenyészág mikénti ű­zését tekintve, ez is számba veendő, e birtokosok szakképzettsége is különböző, a­mi a juhászatra az országban szintén lé­nyeges befolyást gyakorol. Magyarországban ez elsorolt tényezők hatottak és a ki a közegészségi csarnokban kiállított juhászati térképet megtekinti, erről alapos tájékozást szerezhet. E térkép a jelent mutatja, de nem ilyen volt a juhászat múltja. A juhászat Magyarországban a múlt század első felé­ben, ha térképeztetek volna, meglehetősen gyér és csak egy színnel jellemezhető, azaz egy fajtát mutató vázlatot tüntetne elénk. A mondott időben a juhászat kiterjedtebben a hegy­vidékekre és a nagy sík egyes területeire szorítkozott, az ország többi részeiben csak szórványosabban fize­tett, de mindenütt csak kevert nemezes-gyapjas juhot járattak, a fejes, valamint a durvább daróczszövetek ké­szítésére alkalmas gyapjútermelése miatt tartották a raczkajuhot. Mária Terézia királyné uralkodása alatt, az ő rende­letére tétettek az első lépések a juhászainak más irány­ban való fejlesztésére; a paduai juhok behozatala, merinosnak Merkajoolba való helyezése egy uj aerának a voltak megalapítói. József császár, ki az importált spanyol juhok sike­res tenyészthetéséről meggyőződött, a gyapju­ipar fej­lesztésére és ez által a juhászat emelésére kívánt hatni. Létesittetett pepineriákat, hogy azok, kik a spanyol ju­hot tenyészteni óhajtják, tudjanak honnét szerezni te­­nyész­anyagot ■ és, hogy a gyapjuárakat emelje és a te­nyésztők érdekét felkeltse, a posztóipart a külföldi gyap­­jutermékekre vetett vám — 1784-ben azok kitiltása ál­tal erős védelemben részesítette. A prohibitiv vámrendszer, a tilalom használt, gyárak keletkeztek, ezek a gyapjút keresték, a nemes merinos gyapjút igen magas áron vásárolták és ez hatott a me­rinos tenyésztésre, mely igen jövedelmező ágává jön a mezőgazdaságnak és bámulatos gyorsasággal hódított magának tért, úgy annyira, hogy a jelenlegi század ele­jén Magyarország már mint lényeges gyapjú kivitellel bíró ország szerepelt. Dietz Henrik az ország gyapjúkivitelét annak megmu­tatására, hogy itt, a juhászat miként fejlődött, összeállí­totta, az ő és mások adatai nyomán elmondhatjuk, hogy a jelenlegi század első tizedében kivittek az országból körülbelül 70,000 q. (= méterm.) a második tizedben .... 95,000 q. a harmadik tizedben .... 130,000 q. a negyedik tizedben .... 144,000 p. gyapjút, melyből háromszáz a magas finomságuakat 56 kilogrammot véve forinton felül vásárolta a morva gyáros és igy nem csoda, hogy a birtokosság e tenyészágat an­­­nyira­ fölkarolta, hogy annak­­ minden mást alárendelt és azt hiszszük nem hibázott tíorizmics, midőn az ország akkori juhállományát tizenhat millióra becsülte. Jött 1848, és ez az ország mezőgazdaságára roppan­tul hatott, megszűnt az úrbér, és a parasztgazda birto­kának önálló urává lett. 1853 után a császári pátens következtében tagosították, a legelőket elkülönítették, részben feltörték, a­mi az ország állattenyésztésére hosszú évekre kiható, először is az állatok számát csökkentő befolyást gyakorolt és első­sorban a közös juhászatok tartásán — mely a kisbirtokosok eljárása volt, ütött lényeges csorbát és a csorba mérve Kőnek összeállításában —■ ki az ötvenes évek második felében­­ már csak tizenkét millió juhot mutat ki Magyarország­ban, igen élénk kifejezést nyer.­­ Az ötvenes évek, de kivált 1861 magas gabonaárai csáberővel birtak; a közép, sőt a nagyobb birtokosok is elhanyagolták a juhászatot és egy időre legalább az akkor oly annyira jövedelmező gabonatermelés felé fordultak, nem gondolván a kellő utánpótlásra. Jött az 1863. évi aszály, beköszöntött azaz érezhetőbbé lett a tengerentúli gyapjútermelés versenye, mi miatt a gyapjú­­árak hanyatlottak és a gazdák aggódva tekintették juh­á­­szataik jövőjét. . ................. Ez időben léptek, hogy ott a juhászat és vele a gyapjú­­ipar lendüljön, az északamerikai Egyesült­ Államok a prohibitív útra s a már meglehetős magas vámot má­­zsánkint aranyban fizetendő 35 frtra emelték Ennek az volt a következménye, hogy a Laplata álla­mokban, a Jóreménység fokán és Ausztráliában termelt összes gyapjú az európai piaczokat lepte el és nálunk beállt az 1869-iki krízis, a­mikor az Alföldön például a gazdák merinos nyájaikra még nézni sem igen sze­rettek és a­mire vevő került, az többnyire gazdát is cserélt, és a­mi jó húsban volt, azt levágásra vitték el olcsó árért. így köszöntött be az 1870-iki összeírás: ez kimutatta, hogy van a magyar korona országaiban merinos és ilyen gyapjújellegű . 4.503,419 raczka............................... . . 9.785,711 összesen 14.289,130 Az 1873. évi bécsi világkiállítás után Magyarország­ban az­­ állattenyésztés inkább kezdette a gazdákat érde­kelni,­ de az e téren való tevékenység jobbadán akadé­mikus természetű volt és csak szórványosan tűntek föl testesítései az egyesületekben, valamint a szakirodalom­ban elmondott hasznos igéknek. Ez évtizedben még egy különösebb dolog for­dult elő, ugyanis Magyarország száraz kontinentális égalja átcsapott a nedvesbe és ennek következménye a juhászatokra, különösen a hegyvidékeken levő juhá­­szatokra nem volt hasznos; föllépett a métely és e miatt az ország­­ észak-keleti, keleti és déli részeiben pusztult a juh ugyannyira, hogy voltak helyek, hol szép fejő juh­állomány volt mindig s a honfiét ez e­­ kór által teljesen kipusztittatott. Az 1880. évi összeirás megmutatta, hogy az állatte­nyésztés melegebb fölkarolására, irányuló apostolkodás,­­—■ de a bécsi­ világkiállítás mikén­t használt, megmutatta, hogy a merinossal foglalkozó intelligensebb tenyésztők, kikre hatni lehetett, már a jobb után járnak, de meg­mutatta azt is, mily csapást képezett az imént említett előd­ által előidézett kór, mennyire károsan hatottak a hegyvidéken a mostoha viszonyok, megfosztván a kis­gazdát azon állattól, mely táplálékának fontos részét, a tejet, a ruházatára nélkülözhetetlen anyagot a gyapjút szolgáltatja. Az 1880. évi összeirás alkalmával volt az ország­ban merinos és ilyen gyapjujelleggel biró 6.033,764 raczka csak ............................... 3.218,359 összesen .... 9.252,123 Szaporodott tehát 1.530,345-el a merinos és merinos jellegű és 6.567,322 darabbal megapadt a raczkák száma és ez azt his­szük elég szomorú, elég ok volt arra, hogy a kormány e juhtenyésztésére is kiterjesztette a figyel­mét és hogy javíttassák az anyag, három pepineriát állított, hogy a parasztbirtokosok juhai számára apa­állatok neveltessenek; e pepineriák jelenleg Kolozsmo­­nostoron, Liptó-Ujváron és Rimaszombaton vannak el­helyezve. Most újból készül egy állatösszeírás és ez valamivel vidámabb képet nyújt, mert mindamellett, hogy a szarvas­marha-szám azon a vidéken, melyről az összeírás ered­ménye már báró Fiáth­ osztály­tanácsos szorgalma foly­­án egybeállittatott, emelkedőben van, ez nem a juhá­szat rovására történt, mert ez utóbbi tenyészágnál is kétszázötvenhárom ezer darabnál többre megy a szapo­rodás. Azon a vidéken, t. i. a dunántúlin, nemcsak az emel­kedés, hanem a változatlan szám is haladás, még­pedig azért, mert e szaporulat részint franczia irányú, részint hasjuhokkal való keresztezések által alapított új nyájak, de a régieknél is a nagyobb testsúly kiváló tenyészezél volt, ugyannyira, hogy 6 kg. az ily irányban tenyésztett régi nyájaknál, 20 kg. testsúly-emelkedést a keresztezé­seknél bizton számba kell venni és ez bizonyítja, hogy fenti állításunk okvetlenül jogos volt és a defovinácziót e vidéken megszűntnek tekinthetjük. Az elmondottakból is látható, hogy Magyarországban több tenyészirányt és ennek megfelelőleg több faját találunk a mezőgazdák birtokában. Ha az ország északi határától délkeletnek menő irány­ban egy vonalat húzunk Nagyváradig és onnét egyet, mely a Tisza torkolatáig halad, akkor körülbelül a két főbb tenyészirányt és fajtát­ egymástól elkülönítettük. A vonaltól nyugatra a merinos és merinos­ gyapju jellegű birkák, ettől keletre pedig a raczkák tenyész­­tetnek. A többi fajták, melyek a kulturfajták csoport­jába tartoznak, elszórva találhatók és tenyésztésük a nagyobb terjedelemben való keresztezések kivételével csakis inkább kísérleteknek tekinthető. A merinos csoportban az electoral negretti irány a túlnyomó, utána következik a merinos jellegű erőteljes fésűsgyapjút termelő honi birka, mely már a franczia irán­nyal sok helyen érintke­zik. Újabban feltűnnek egyes helyeken a szövetgyapjut termelő juhok, azaz a franczia u. n. Ramboulletteknek electoral negretti jellegűekkel való keresztezéséből szár­mazónak : volt alkalmunk ilyeneket látni és azt his­­szük, a tárlaton bemutatottak méltán figyelmet fognak kelteni. A raczkákról az mondatott «tenyésztetnek», azt kel­lett volna­­ mondani, hogy tartatnak, mert a tenyészté­sével ezen fajtáknak — talán a Mezőség néhány kiválóbb birtokosának kivételével — még nem igen fog­lalkoztak, pedig úgy az általuk elérhető tejhaszon, vala­mint jóízű húsok miatt­ megérdemelnék birtokosaik na­gyobb figyelmét. . . ’................... Tisztavérű - husjah-tenyészeteket- csakis az kinek a­ viszonyai ■ ezt­­ megengedik — a hol alapítson, azok ez iránynak megfelelnek. A­ki nálunk a hús értékesítésére akar gyorsan fejlődő juhot olcsóbban nevelni, az keresz­tezzen, és a cotswold, valamint a downjuhok sok he­lyen meglepő eredményeket mutatnak, hisszük, hogy e haszonegyedek a juhhús fogyasztását meg fogják közönségünkkel kedveltetni. A raczkajuh tenyésztése kapcsolatos a hegyi sajtodák szaporodásával és mert az előbbiek létesülése biztos, az utó­bi irány lendülése szintén remélhető. A husjuhok és gyapjasok közé sorakoznak a franczia irányban tenyésztett merinosok és vannak helyek az országban, hol ezek teljes jellegük meg­tartásával haszonnal fognak tenyésztetni és mint a termetet javítók és tömeget adók, szélesebb körben is alkalmazást találnak, a­mi által a szövetgyapjasok te­nyésztése valószínűleg tért nyerend. Van Magyarországban még egy birka, mely elég ol­csón termel, ez a hazai fésűsgyapjas, edzett, szilárd mestirjuh, ezt kell jobban etetni, hogy teste inkább fej­lődjék; ügyelni fognak a gazdák, azt his­szük, e mellett a gyapjú tömegére és minőségére is; ha igen, akkor lesz ott olyan juh, mely a franczia állatokat elég jól pótolja és a nagy medencze viszonyainak teljesen meg­felel. De a fésűsgyapjas birka csak a maga helyén ,— al­­luvialis mély talajon — fog kellően fejlődhetni, mert ha olyan viszonyok közé jut, hol sekély a talaj, hol a nö­vényzet gyér, ott teste nem gyarapszik, gyapjúja pedig rövidül és értékéből veszít. Ilyen helyeken és ott, hol kevés tápdúsabb takarmány terem, ott törekedjék a gazda, hogy állatjaiból nemes gyapjút termelő kiegyenlített nyáj legyen. * A tenyészjuh-kiállitásról szóló katalógus elősza­vának ama prognosztikonja, hogy a megnyitandó juh­kiállítás a tanulmányozásra valószínűleg bő anyagot fog nyújtani, fényesen beteljesedett. Az Electoral-negretti-ek csoportjában mindjárt bemenetnél szemünkbe ötlik a gróf Brunszvik-féle kitünően tenyésztett nyáj kiállítása s mindjárt mellette amaz anya-nyáj kiállítása — a Gade­gast Róbert-féle — melynek az iménti fiókja s igy az összehasonlítás lehető­vé van téve. Lejjebb látjuk Czil­ert Róbertné-, a gróf Festetich Tasziló-, a gróf Ká­­­rolyi Alajos-féle jeles tenyészeteket s velők szemben az elismert jelességü gr. Hunyady Imre-féle nyáj kiállítását, melyek egytől-egyig becsületére válnak hazai juhásza­­tunknak. Kitűnik a gr. Károlyi László, b­g Lobkovitz Nándor, Metternich Sándor hgné, Python Leopoldina báróné, Pla­nitz, gr. Széchenyi Sándor, gr. Zichy János jeles tenyé­szeteik, melyek mutatják, hogy a nemes vérű merino­­tenyésztésnek még mindig vannak hívei, a kik ha nem is remélnek fényes napokat, de ezen teny­észirány ha­nyatlását hinni nem akarják. — A szövetgyapjasok csoportjában az oly electoral-negretiiek származékai vannak, a melyekben franczia eredetű apák használtat­tak. E csoportban magasan kiválik Steiger Ottó juhá­­szata (Szászország), hogy úgy látszik szakítottak a régi irán­­nyal s az újabb irány követésében is rend­kívüli eredményeket értek el.­­ Utánna Richter szintén szászországi tenyésztő, gróf Pálffy, gróf Apponyi György «Agricola» és báró Miske kiállításai emlitendők. — A hazai fésűsök csoportja az, a mely iránt a középbirtokosság leginkább érdeklődik, de hogy a nagybirtokosok sem hanyagolják el ez irányt, azt a kiállítás is mutatja. Feltűnést egy uj nyáj, a herczeg Schaumburg-Lippe-uradalomé keltett, hol a nagyhirü boldebucki nyájnak egy uj fiókja alapittatott, mely a többi jelesebb hazai nyájaknak — minő a Jaross Ká­roly, Losonczy Mihály, b. Königswarter Mór, gr. Feste­tics Taszilóé — igen erős konkurrencziát fog képezni. A többi jelesebb hazai nyájak közül kiemelendő még a b. Wodianeré Gyomáról, a Teréziánum báttaszéki uradalmáé, Lukács Dezsőé Nádudvarról, gr. Nákó Kálmáné s igen ér­dekes még a debreczeni juhtartó gazdaság kiállítása, melyben a hortobágyi anyag minősége vezettetik elénk. A franczia irány egy egész uj világ, melyben csak a szövetgyap­jasoknál találjuk az átmenetet. A nagytest, óriás gyapjú­­tömeg különösen meglepik azt, ki általán csak nemes merinót tenyésztett. E csoportban Nathasius hundesburgi, Meister sängeraui (mindkettő Poroszország) és Walewszky (Porosz-Szilézia) nyája tűnnek ki s hogy ki ne hagyjuk annak a nevét, a ki emez irányt a Dunántúl meghonosí­totta és kiváló tenyészállatai által el is terjesztette: itt látjuk Skublics Sándor zalaszentmihályi tenyésztését is, mely helyét most is becsülettel megállja. A jelesbek közé tartozik még Goedecke H.-nak, tenyészállatvásárjaink et állandó látogatójának kiállítása (Zuzella, Porosz-Szilézia), vala­mint Kayser neukircheni tenyészete, mely különösen ott alkalmaztatnék sikerrel, hol a gyapjúban kevés zsír van. Meglepő az angol husjuhok osztálya. A down­juhok közt határozottan a legnagyobb feltűnést keltik a walesi herczeg saudringhami gazdaságából kikerült shrops­­hire downok, melyek a tenyésztés igazi remekei. Ezenkí­vül kitűnnek Earl of Camperdown, Lessmann, Sastig, Salamone, Rosental, Lyka tenyészetei s mint különösen kiválók Hulbert Tamás cotswold-jai. A raczka-csoport gyönge. Hiányzik az országnak épen az a része, mely a raczkák hazája, t. i. a Király­hágón túli vidék. Pedig, hogy mennyire emelték volna a kiállítás változatosságát, mutatja a debreczeni jutta­tó gazdaság jeles raczka-kiállitása. Az egyéb fajták csoportjában kitűnik a kassai gaz­dasági tanintézet óriás nagyságú lápvidéki juhaival. Itt látjuk Szandtner Gusztáv tenyészetét, melynek nem itt, de :— hogy a dijat vigye — a keresztezések közé kell vala jönnie. A keresztezések osztályában a legelső helyet két­ségtelenül a magyar kir. álladalmi ménesbirtokok tenyé­szetei foglalják el s azon tiszta vérü cotswoldokról ítélve, melyek a kisbéri ménesbirtok által állíttattak ki, bátran hihetjük, hogy a jövőre pedig ritka szépek a féléves bárányok is — még ezeknél is szebbek kiállíttatni. Kiemelendők még gr. Károlyi Alajos fognak tótme­gyeri uradalma, Leidenfrost Ottóé (Léva), Pfeiffer, Bódog és Lajos tenyészetei, kik igen szép raczka merinó ke­resztezett törzset mutattak be; úgyszintén Schmidt és Tam­es Cajetán által kiállított keresztezések. A­mint eme rövid áttekintésből is kitűnik, a tenyész­juhkiállítás rendkívül sikerültnek mondható és minden tekintetben megérdemli a szakkörök beható figyelmét. nak­i Albrecht főherczeg a kiállításon. A kiállítás­előkelő vendége volt ma az esteli órákban; Albrecht főherczeg látogatta meg egész váratlanul, hogy megtekintse amaz osztályokat, melyeket a múltkor nem nézhetett meg. A főherczeget Széchenyi minisz­ter és Matlekovics kiállítási elnök kalauzolta s a kis társaság mindenekelőtt a minta-vendéglőbe tért be, melynek szépségét és czélszerü berendezését alig győzte dicsérni a magas vendég. Legtovább időzött a főherczeg az állatkiállitás csarnokában, hogy Kozma Ferencz miniszteri tanácsos szegődött hozzá vezetőül. Különös figyelemmel nézte ő fensége a saját uradalmából hozott pompás tenyész­marhákat, melyek nagyon kiválnak­ a többi közül. Távozásakor nagy elismeréssel adózott kí­sérőinek a főherczeg s megígérte, hogy legközelebb is­mét meglátogatja a kiállítást.­­ A bécsi «Konkordia»-egyesület fogadtatására nagyban folynak az előkészületek. A fogadó bizottság, mely az írói kör igazgatósága és választmányából áll, újabban a következő tagokból egészítette­­ ki magát: Halász Imre, Rákosi Jenő, Berczik Árpád, Visi Imre, Singer Zsigmond, Adorján Sándor, Neuge­­bauer László, Kallósz József, Káli Béla, Szohner Tamás, Halász Sándor, Deutsch Antal, Ábrányi Kornél, Viola Miksa, dr. Ilfvndl, Ernyei József, Ma­szák Hugó és Eichtenstein. A fogadtatás részletét a bizottság tegnap tartott ülésében végleg megállapította. E szerint szombaton délelőtt egy húsz tagú bizottság Szobbra utazik a vendégek elé, a­hol a vasúti állomá­son Urváry Lajos, az írói kör elnöke fogja őket üdvö­zölni. fogaton Innen a Luezenbacher Pál által felajánlott 50 a hajó­állomáshoz hajtatnak és a hajóra szállnak, mely pontban , hat órakor indul el az állomásról. Budapestre kilencz órakor érkezik a hajó és a bécsi állomásnál köt ki, hol a főváros ta­nácsa, az irói és művészi­­ kör • bizottsága s a kiállítás elnöksége fogadják a társaságot; ezután kocsikon laká­saikra viszik a vendégeket. Vasárnap reggel a már közzé­tett terv szerint folynak le az ünn­epiességek. Délelőtt 11 órakor az Írók és művészek körében villásreggeli, este a színház után ugyanott hideg buffet lesz. Részvételi díj mindkettőre együtt 5 frt, külön 3—3 frt. Délután a fő­városi tanács rendez lakomát a kiállítás területén, m­elyre egy teríték 10 frt. Hétfőn, 25-én az Írók és művészek nagy bankettje lesz, később meghatározandó helyen. Részvételi díj 12 frt. Valamennyire előjegyezhetői az írói és művészi vendégek 25-én körben, délelőtt 11 és 1 óra között. A este az osztrák-magyar államvasut vo­natával utaznak vissza Bécsbe.­­ Vasúti személyforgalom. A magy. kir. állam­vasutak vonatain tegnap 997 egyén érkezett a fővá­rosba és 718 egyén utazott el. Az osztr. magy. állam­­vasutakon érkezett 797, elutazott 673 egyén. A déli vasúton pedig 511-en érkeztek és 444-en utaztak el. E szerint tehát összesen 2305 egyén érkezett a fővárosba és 1828 egyén utazott el.­­ Az egészségügyi csarnokban a legutóbbi eső­zések, különösen az épületmintákban tettek nagyobb ká­rokat. Többeket közülök tatarozni kellett, így a Schwar­­zer-féle budai ideg, és elmebetegek gyógyintézetének stílszerű mintáját majdnem teljesen újra kellett készíteni, mi­végből azt a csarnokból pár napra el is szállították.­­ A kiállítási bankettről, mely hétfőn tartatott meg, a «Magyar Korona» vezérczikkben emlékezik meg. E czikk bevezető szavai a következők: A kiállítók ban­kettje, mely tegnap tartatott meg, a magyar országos kiállítás ünnepélyei között a világra szóló után eddig bizonyára az első helyet foglalja megnyitás­gyarországon állami, politikai, társadalmi s ipari el. Ma­tekin­tetben egyaránt emlékezetes esemény az. Képviselve is volt ott mindez, természetesen leginkább az iparvilág, a magyar kiállítók. A felköszöntések, melyek e diszlako­­mán mondattak, örömteli visszhangra fognak találni az egész­ országban. Mert nem voltak azok úgynevezett konvenczionális trasztok, a­milyeneket Magyarországon még elképzelni is bajos, ahol az alkotmány visszaállítá­sát megelőző szomorú korszakban megmutatták, hogy nem értenek s nem akarnak érteni ilyenekhez.­­ A kiállítás első hangversenyét, mely mára volt kitűzve a zenecsarnokba, a rossz idő miatt elha­lasztották s valószínűleg mához egy hétre fogják meg­tartani.­­ A szarvasmarha-kiállítás jury-je által hozott határozatokat a kiállítási elnök ma megsemmisítette, minthogy azoknak az elveknek, melyeket a jury határo­zataiban zsinórmértékül vett, egy pontja ellentétben áll az általános jury-szabályzat határozataival. Maga a ha­tározatok men­tuma semmi tekintetben sem lett kifogá­solva. A jury most egy, holnap tartandó ülésben fogja meghozni határozatait. — A szeszes italok regáléja, A kiállítás területén kimérésre jövő szeszes italok után szedendő regáliák tekintetében a fővárosi közigazgatás részéről csak most tétetnek meg a lépések. Az általunk már hónapokkal ez­előtt közlött és a kiállítási bizottság által hozott szabá­lyok értelmében a kiállítás területén levő korcsmárosok minden bordó, illetőleg minden palac­k szeszes ital után meghatározott, a kiállítási alapot illető illetéket tartoznak fizetni ; az említett szabályzat 3. §. azonban egész ha­tározottan megmondja, hogy ezenkívül még a törvé­nyes állami és községi fogyasztási adót is fizetniük kell. A kiállítási elnök a fővárost már ez év febr. 12-én átirattal értesítette arról, mely korcsmárosok kapták meg a kimérési jogot a kiállítás területén és egyúttal világo­san felemlítette, hogy a város idejekorán gondoskodjék a regale-adó beszedéséről. Ha a főváros csak most ta­lálja szükségesnek érdekeit megóvni, ezért a kiállítási elnökséget természetesen nem lehet felelőssé tenni.­­ A kiállítás látogatása. Tegnap május hó 19-én a kiállítást az állandó jegyeseken kívül 4893 személy látogatta és pedig 50 kros jegygyel 4326, 20 kros esti jegygyel 87, 20 kros munkás- vagy tanuló­jegygyel 243, 20 kros katonajegygyel 126, napi szabadjeg­gyel 111. Bezárólag vasárnapig, május 17-ig valamennyi el­árusító helyen eladott , belépti jegyek száma hivata­los összeállítás szerint a következő: 215 ötforintos jegy, 8726 egy forintos jegy, 46993 db­ 50 kros jegy, 67147 db 30 kros jegy, 6260 db 20 kros esti jegy, 5078 drb 20 kros katonajegy, 43,203 drb 20 kros munkás- vagy tanuló­jegy, továbbá 12 frtos bérletjegy 1011 (tehát a múlt heti kimutatás óta + 21.) 8 frtos bérletjegy 10,991 db, (+ 550 db) és 5 frtos havi jegy 136 db (+ 3 db.) Az ezekért befolyt összeg 165,089 frt 39 krra rúg. VEGYES KÖZLEMÉNYEK: 5 Az osztrák-magyar papírgyárosok egylete ma délelőtt tartotta meg tizenkettedik rendes közgyűlé­sét a Holzwarth-Frohner szálloda első emeleti éttermében. Ez volt az első közgyűlés, melyet az egylet Budapesten tartott. Az egylet tagjai igen szép számmal gyűltek ös­­­sze. Képviselve voltak a következő czégek: az osztrák cellulose-gyártási egylet Bécs, Diamant és társa Bruck a M. m., Eichmann és fia Arnau, első magyar papir­­részvénytársaság Budapest, Fialkovszky és Twerdy Bie­­licz, Haase testvérek Wran, Hamburger Emil W.­Pitten, Hamburger W. Pitten, hermaneczi papi gyár, Kink Már­ton és társa Heinrichsthal, Königes és Copony Kronstad, Bubeck R. Bubencz, Leidersdorf L. F. és társa Bécs, Lerch Vilmos Kvassner, Marki testvérek Rabenstein, Menzel K. C. Weisswasser, Merckens K. J. Boboth és Bajna, Mihályi T. E. Pozsony, Moritsch L. A. Willach, Musil Ede Neubruck, nezsideri papirrészvénytársaság, Römer J. és társa Nettingsdorf, Piethe, P. Freiheit,­­Rö­mer és társa Nettingsdorf, Smith és Meynier Fiume, steirermühli papírgyár részvény­társulat, Diesheim, G. Treisen, Weiss Manó Mistellangenau. A közgyűlés megnyitása előtt Stadler H. G. egyleti tag a hermaneczi papírgyár tulajdonosa meleg szavak­kal magyarul üdvözölte az egylet lajtántúli tagjait, kik­nek ma nyílt először alkalmuk közös érdekeik előmoz­dítása végett Budapesten összegyűlni. Igaz, hogy az egy­letnek még kevés magyar tagja van, de szóló meg van róla győződve, hogy nemsokára ezek száma is teteme­sen szaporodni fog, mert saját érdeküknél fogva belép­nek az egyletbe. Mivel az egyletnek a közgyűlésen meg­jelent tagjai közül legtöbben magyarul nem tudnak, kéri a közgyűlést, hogy­­ a tanácskozások német nyelven foly­hassanak. Kívánja, hogy a vendégeket az isten sokáig él­tesse. (Éljenzés.) Musil Ede elnök viszont az egylet magyar tagjait üdvözli szívélyesen s köszönetet mond nekik azért, mert alkalmat nyújtottak arra, hogy az egylet Budapesten tarthatja közgyűlését. Az egybegyült egyleti tagok köl­csönös bemutatása és a közgyűlés határozatképességé­nek konstatálása után az elnök a szavazatszedésre Dia­mant és Kubik egyleti tagokat kérte meg. Martlensen Emil titkár felolvasta a választmány jelen­tését, mely mindenekelőtt konstatálja, hogy az egylet tag­jainak száma évről-évre nagyobbodik. A múlt évben is több gyári vállalat lépett az egylet kötelékébe, úgy, hogy az egyletben képviselt c­égek száma 62-ről 70-re emel­kedett. A faanyag és falemez papírgyárosok áprilisban Bécsben tartott gyülésükön szintén elhatározták, hogy az egyletbe lépnek. Az egyletnek tavai is több ízben alkalma nyílt különösen vámkezelési kérdésekben a ha­tóságoknak szakvéleményt adni. A választmány sajnálat­tal említi, hogy az olasz intézkedést, mely szerint kö­zönséges csomagoló papirosokért 100 kilogrammonkint 10 líra vámot kell fizetni, véglegesen még nem szabá­lyozták. Az egylet kezdeményezésére az osztrák keres­kedelmi minisztérium kilátásba helyezte, hogy megálla­­píttat egy négyszögméterenkinti minimális súlyt, a­mely­nek határáig a csomagoló papiros még az olasz kir. vámhatóságok értelmezése szerint is vámmentesnek lesz tekintendő. Az osztrák kereskedelmi minisztérium fel­szólította az egyletet, hogy adjon véleményt az iránt, mennyi legyen e minimális súly. Az egylet az érde­kelt c­égek meghallgatása után a kormánynak előter­jesztette, hogy az Olaszországba vámmentesen importá­landó közönséges vastag csomagoló papiros minimális súlyaként négyszögméterenkint 50 gramm ajánlható. Felemlíti továbbá a jelentés, hogy a Romániával meg­újítandó kereskedelmi egyezménynél az egylet igyekezni fog a papíripar érdekeit támogatni és védelmezni. A cs. és kir. konzulátusok illető kerületeikben a papirczikkek iránt tett előkészületeikről értesítették az egylet vezetését és ez értesítések az egyleti közlönyben nyilvánosságra hozattak. A papíripar jelenleg két nagy kiállításban vesz részt: a budapesti országos kiállításban és az antwer­peni világkiállításban. Foglalkozott az egylet első­sorban a reichsrath elé terjesztett ipartörvénynovellával és munkások baleset elleni biztosítására vonatkozó törvény­ a javaslattal. E tárgyakban az egylet kérvényeket intézett a reichsrathoz és az osztrák kormányhoz. Az egyleti választmány végre részint a faanyag és falemezpapír­­gyárosok csatlakozása, részint az egyleti szervezet töké­letesítése végett az alapszabályok módosítását tartja szükségesnek s ez irányban javaslatot terjeszt a köz­gyűlés elé. A választmány jelentésének egyhangúlag történt tudo­másul vétele után Kink lovag a pénztár állásáról tett szóbeli jelentést, melyet a közgyűlés a felügyelő bizott­ság jelentésének meghallgatása után tudomásul vett és Stadler H. G. indítványára a felügyelő bizottságnak buzgó működéséért köszönetet szavazott. Miután a jegyzőkönyv hitelesítésére Diethelm és Sal­zer, felügyelő bizottsági tagokat pedig Hamburger és Hunger egyleti tagok egyhangúlag megválasztattak, a titkár felolvasta a módosított alapszabályok tervezetét, melyet a közgyűlés pontonként tárgyalt. Az alapszabá­lyok módosítását ama körülmény tette szükségessé, hogy az osztrák faanyag- és falemez-papírgyárosok az egy­letbe való belépésüket kijelentvén, ezt egészen újjá kell szervezni. Az uj alapszabályok egyik leglényegesebb része az, melynél fogva az egylet a papíriparhoz tar­tozó különböző érdekek megóvása és képviselése végett kebelében köteléki csoportokat és osztályokat alakít. Az egylet hivatalos hirdetményei az uj alapszabályok értelmében ezentúl egy magyar lapban is közlendők. A módosított alapszabályok után az elnök a közgyű­lést tíz perc­re felfüggesztette, melynek leteltével az el­nökség és a választmányi tagok megválasztása követke­zett. Megválasztottak : elnökké Musil Ede, első alel­­nökké Meynier H., második alelnökké Diethelm K. Választmányi tagokká: Coulon W., Diamant M., Eichmann Th., Elissen K., Kink Gy. lovag: Kubik R., Mehnert Gy., Mihályi T. E., Meritsch A., Merckens K. J., Menzel K., Rathansky E., Strohbach, Olbrich A., Lerch W., Lask, Fialkowsky, Fundulus A., Mangold M., Piethe P., b. Ritter J., Roemer Gy., Schubert W., Salzer F., Spiro M, Stadler H. G., dr. Vielguth, Hamburger G. és Schuppler Ág. Musil Ede lovag megköszönvén a beléje helyezett bizalmat, hosszabb beszédben ismertette az egylet jövő működésének irányát; az alelnökök szintén köszönetet mondtak a megválasztásért. Ezután az elnök indítványára a közgyűlés Syz Jakab lovagot egyhangúlag tiszteletbeli tagjául választotta. Az 1886-iki járuléknak megállapítása után a jövő évi közgyűlés helyéül a csehországi Johannesbad tűzetett ki. Miután még­ Stadler G. H. köszönetet mondott a köz­gyűlés nevében az elnöknek, ez pedig az egyesület ne­vében a magyar sajtónak azért, hogy a papírgyárosok érdekeit mindig felkarolta és előmozdította, a közgyűlés véget ért. Délután 3 órakor banketre gyűltek össze az egylet tagjai ugyancsak a Holzwart-Frohner-szálloda ebédlő­­termében.. * A dunag­őzhajózási társaság­ igazgatótanácsa közzétette az 1883. évi deczember 1-től 1884. évi no­vember 30-ig terjedő üzleti évről szóló jelentését, mely mindenekelőtt konstatálja, hogy az említett üzleti év ked­vezőtlen eredmén­nyel zárult. Minthogy a múlt évben Magyarországnak csak középszerű, Romániának­­ és Bul­gáriának pedig rossz termésük volt, és mivel az üzleti viszonyok is hanyatlottak, a dunagőzhajózási társaság forgalmi eszközeit nem lehetett kellően foglalkoztatni. A Dunavidékről való gabonakivitelt első­sorban a tengeren­túli termelő országok versenye akadályozta. A szállítási eszközök után való csekély kereslet a szállítási díja­kat majdnem a társulat saját költségeire szállí­totta le Az államvasutak minden szállítási magán­­vállalatot arra kényszerítettek, hogy a tarifaleszállítás­­ban vevők lépést tartsanak. A múlt év az általános pan­gás éve volt. A czukorválság, a gabonaárak hanyatlása szintén káros hatásúak voltak. A folyton ingadozó vám­politika nagyban akadályozza a gazdasági tevékenysé­get, melynek tartós állapotok és biztos számítások szük­ségesek. Ilyen viszonyok közt mindenki alacsony tarifá­kat követel és senkinek sem jut eszébe, hogy a közle­kedési vállalat is jövedelmet akar. Az ecsetelt állapo­tokhoz még az is járult, hogy a vízállás folyton alacsony volt, mely a folyó szabályozatlansága miatt annál hátrányosabbnak bizonyult. A rendkí­vül korán beállt tél miatt a hajózás csak 275 napig tartott. Ily körülmények közt a pénzügyi eredmény nem lehetett kedvező. A bevételek összesen 11.816,334 frt 98 krra, a kiadások 9.943,426 frt 61 krra rúgtak; a bruttó nyereség tehát 1.872,908 frt 37 krt tesz, mely összegből azonban a hajóbiztosítási alapra 128,481 frt 25 kr, értékleirásokra 1.453,565 frt 34 kr, összesen te­hát 1.582,046 frt 59 kr vonandó le, úgy hogy tiszta nyereségül csak 290,861 frt 66 kr marad, mihez hozzá­adván az 1883-ból áthozott 180,082 frt 85 krt, tesz 437,451 frt 51 krt. Az 1884-ki fölösleg tehát 1.494,341 frttal kisebb, mint 1883-ban. Az igazgatótanács, mint már említettük, mindazonáltal azt fogja a közgyűlésnek indítványozni, hogy a tartalékalap igénybevételével osz­talékul 4 százalék , 21 forint fizettessék részvé­­nyenkint. A­mi az 1885-dik évi kilátásokat illeti, a jelentés a következőket tartalmazza: A hajózás február 15-én nyilt meg. Magyarország és Románia gabona­­készletei nem voltak nagyok, s azonkívül a német és franczia gabonavámemelések korlátozzák a kivitelt, úgy hogy a gabonaüzlet az első hónapokban egészen pan­gott. Ápril elsején a társaság összes vonalain olcsóbb tarifákat léptetett életbe, úgy gabonára mint fára és ke­reskedelmi árukra nézve. Ez intézkedés­­ hatása csak májusban kezdett mutatkozni élénkebb forgalomban. Most a társaság hajói mind el vannak foglalva. Romá­niában és Bulgáriában a termésre való kilátások kielé­gítők, Magyarországban a nagy és tartós szárazság oka- A kiál- Darabszám­litók ürü és Bsz­száma kos anya bárány szesen I. Merinos: 52 a) Eleetoral-Negretti . . 246 308 23 577 8 b) szövetgyapjas ... 40 43 4­­­87 33 c) hazai fésűs ..... .158 250 22 430 20 d) franczia irány . . . 148 163 — 311 II. Angol husjuhok: 15 a) rövid gyapjasok . . . 130 86 19 235 5 b) hosszú gyapjasok . . 30 24 5 59 6 III. Raczkák, honiak . . 10 22 2 34 3 IV. Egyéb fajták ... 9 12 8 29 18 V. Keresztezések . . . 64 188 70 322 160 kiállító állított ki összesen . 835 1,096 153 2,084

Next