Egyetértés, 1885. május (19. évfolyam, 119-148. szám)
1885-05-21 / 139. szám
1885 EGYETÉRTÉS, CSÜTÖRTÖK, MÁJUS 21. _____________________5 rólag hatni, már pedig ott, ahol a Bécs és Budapest közti benső viszonyokról van szó, a kormány beleavatkozása inkább zavarólag hatna. Fogadják még egyszer az én nevemben és az egész kormány nevében őszinte köszönetemet. Tisza Kálmán:» A bankett folyama alatt dr. Steiner bécsi alpolgármestertől a következő távirat érkezett Bécsből: «Budapest fővárosnak nagy nemzeti ünnepe ma a két testvérfővárost baráti együttlétben egyesítette; szivem mélyéből kívánom, hogy a budapesti magasztos ünnep alapul szolgáljon mindkét főváros javának és fölvirágzásának és ezzel az óhajtással lelkes, éljent, mondok mindazoknak, a kik a vigadó termében, együtt vannak.» A társaság ezután felkerekedett és a melléktermekbe ment, hol kávézás és kedélyes beszélgetés mellett éjfél utánig volt együtt. = Nemzetközi tenyészsuli-kiállítás. Az időleges kiállítások ötödike nyílt meg, minden ünnepélyesség nélkül. A megnyitás csak abból állott, hogy Matlekovics Sándor kiállítási elnök néhány csoportbiztos, surutag és érdeklődő kíséretében végigjárta a kiállítási helyiségül szolgáló két zárt és egy oldalt nyitott istállót és érdeklődéssel tekintették meg a szebbnél szebb tenyészállatokat. Kozma, Ferencz és Tormay Béla miniszteri tanácsosok közben érdekes magyarázatokat adtak. A nemzetközi tenyészjuh-kiállítás nemcsak a kiállított állatok mennyisége, de az anyag minősége által is felette áll minden eddigi juhkiállításon. A juhok öt csoportba vannak osztályozva, és pedig: I. Merinok, négy alosztállyal: a) electoral negretti, b) szövetgyapjas, c) hazai fésűs, d) franczia irány. II. Angol husjuhok, két alosztállyal, a) rövid gyapjasak, b) hosszú gyapjasak. III. Raczkák. IV. Egyéb fajták. V. Keresztezések. A kiállítók száma és a kiállított juhok az egyes csoportok szerint a következők : A kiállítók névsora a következő: Agricola, (a kapuvári és boldogasszonyi uradalmak főbérnöksége Kapuvár, Sopronm.), gróf Brunswik Géza (Mártonvásár Fejérm.), Turonyi Biedermann Ottó és Rudolf (Mozgó Somogym.), Szász-Coburg-Gothai herczeg (Fülek Nógrádm.), Cziíchert íróbortné (Gutor- Pozsonyira), Dreher Antal (Vaál Fejérm.), T. Deutsch Miksa(Puszta Iis-Láng Fejérm.), egri főkáptalan (Eger - Hevesm.), gróf Erdődy István. (Puszta-Gyönzső Borsódm.),esztergomi érsekség,. Freystädtier Vilmos (Kaposvár), Fáy József (Ecséd Hevesm.), gróf Festetich Tasziló (Csurgó Somogym., B.-Szt-György Somogym., Keszthely Zalam. és Tarany Somogymegye), Gadegast Róbert (Szászország), báró Gerlsdorf Rudolf (Poroszország), korona-uradalom, Henkel Laura grófnő gödöllői ifj. kir. (Oroszvár, Mosonmegye), Honig Izidor (Puszta-Rád, Somogymegye), gróf Nunyady Imre (Ürmény, Nyitramegye), Inkey József és István (Iharos-Berény, Somogy megye), gróf Khuen- Héderváry Károly (Győrmegye), gróf Karácsonyi Guido (Beodra, Torontálmegye), gróf Károlyi Alajos (Tótmegyer, Nyitramegye, Mágocs Csongrádmegye), gróf Károlyi Gyula (Debrő Heves megye), gróf Károlyi László (Derekegyháza Csongrád megye), Ruppert József (Gőcse Somogy megye), Lamm Ármin (Fekete puszta Veszprém megye), Leitgeber Miksa (Horvátország), Lévay Henrik (Táplány Győrmegye), Lobkovitz Nándor herczeg (Csehország), Lónyay Gábor (Deregnyő Zemplénin.), Metternich Sándor herczegné (Bajna Esztergomba), Planitz r. d. (Szászország), Popper Ernő és Henrik (Pálmajor), Puthon bárónő (Kisszállás Bácsm.), gróf Stubenberg Leopoldina József (Biharmegye), egri érseki uradalom (Samassa János), Somssich Pál és Andor (Somogym.), id. gróf Somssich Imre (Mike Somogym.), gróf Széchenyi Sándor (Tolnamegye), gr. Schönborn-Buchheim Ervin (Munkács), gróf Thun-Hohenstein (Csehország), gróf Wimpffenné (Ercsi Fejérm.), báró Wodianer Mór (T.-Abád Szolnokm. és Romját Nyitram.), zirczi apátság (Előszállás), gróf Zichy Népi János (Nagy-Hantos Fejérmegye), gróf Zichy Edmund (Fejérm.), Adler Samu (Kapi Sárosmegye), gróf Apponyi György (Eberhard Pozsonym.), báró Miske Imre (Bodajk Fejérm.), gróf Pálffy. Móricz és József (Szomor lány Pozsonym.), Richter H. (Szászország), Steiger Ottó (Szászorsz.), id. gr. Almássy Kálmán (Gyulavár Békésm.), Brachfeld Lajos (P.Nándor Fejérmegye), Csapó Vilmos (Tengelicz Tolnam.), Debreczen város juhtartó gazdasága, debreczeni m. kir. gazd. tanintézet, egri főkáptalan, • Freund Salamon (Muhi Borsodra.), Fazekas Károlyné (Lekehalom Szolnokra.), Geist Gáspár örökösei (Puszta- Csákó Békésm.), Györgyei Illés (Tápió György Pestm.), gróf Hadik-Barkóczy Ilona (Jánk Szatmárira), Harkányi Károly (Kengyel Szolnokm.), Harkányi Frigyes (Nagy- Abony Pestm.), Herzfelder Manó (Puszta-Pó Szolnokm.), báró Königswarter Mór (Békésm.), Jaross Károly (Kolba Komáromm.), Lossonczy Mihály (Tisza-Derzs Szolnokm.), Lukács Dezső (Nádudvar Hajdúm.), Lyka Döme (Pázmánd Fejérm.), gróf Nákó Kálmán (Torontália), Stern Ignácz és Arthur (Nagy-Füged Hevesm.), Szunyogh Szabolcs (Eszlár Biharka), herczeg Schaumburg-Lippe (Szlavónia), Schossberger Henrik (Apcz Hevesm.), Teréziámmá uradalom (Báttaszék Tolnaira), Vermes Mihály (Nagy- Szalonta Biharka), Wodiáner Albert (Gyoma Békésm.), Baumeister Albert (Szilézia), Ehrenfeld Fülöp (Bicske Fejérm.), gróf Eszterházy György (Veszprémim), Grove Ármin (Szilézia), Goedecke H. (Porosz-Szilézia), gróf v. d. Golcz (Posen), Kayser Hugó (Szászország), dr. Laszczinsky Vladislav (Lengyelország), Meister János (Poroszország), Nathusius J. (Poroszország), b.Radvánszky Géza (Sajó- Kara, Borsodka), b. Richthofen Ernő (Porosz-Szilézia), Skublics Sándor (Zala-Szt.-Mihály), Skublics János (Veszek, Nyitram.), b. Taschammer-Osten Konrád (Porosz- Szilézia), gr. Walewski Colonna (Porosz-Szilézia), Wegner H. (Poroszország), gr. Wengerski Hugó (Alsó-Sebes, Sáros megye), Earl of Camperdown r. h. (Anglia), Lessmann Th. (Hannover), Loder Robert esqu. m. p. (Anglia), Mailáth Györg (Zavar, Pozsonym.), Rosenthal Alfréd (Budapest), gr. Stubenberg József (Székelyhid), Salgó Dani (P.-Pásztó, Szolnokra), Salamons Leo (Poroszország), Sättig (Szilézia), Schopper A. H. (Mecklenburg-Strelitz), Tüköry-féle uradalom (Szlavónia), ő kir. fensége a walesi herczeg kg. (Anglia), Weinrich Károly (Csehország), Hulbert Tamás (Anglia), kisbéri m. k. ménesbirtok, báró Königswarter Mór (Csaba-Gsüd Békésm.), gróf Erdődy István (Gábolti Kolosmonostori Sárosm.), Peringer Ferencz (Budapest), m. kir. f. gazd. tanintézet, kassai m. k.f. gazd. tanintézet, Szandtner Gusztáv (Ürmény Nyitram.), Thonet testvérek (Nagy-Ugrócz Barsm.), bábolnai m. k. á. ménesbirtok, Leidenfrost Ottó (Léva, , Barsm.), Pfeifer Károly (Szlavónia), Rickl Géza (Debreczen), Schmittféle uradalom, Taubinger Ágoston (Nagy-Tőre), Taris Kajetán (Füss, Bársmegye), h. Üchtritz Emil (Böős, Pozsony). Mint ebből a névsorból látható, az időleges kiállítások között ezt illeti meg leginkább a nemzetközi elnevezés, mert igen sok külföldi kiállító küldött szebbnél-szebb állatokat, de a hazai tenyésztők és meglepő szép állatokat küldtek fel és gazdáinknak melegen ajánljuk, hogy ne mulasszák el ezt a tenyészjuhkiállítást megtekinteni, mert nagyon sokat tanulhatnak ebből, különösen most, midőn az általános gabonaválság következtében kénytelenek lesznek az állattenyésztésre nagyobb súlyt fektetni. E kiállításon láthatjuk, hogy okszerű tenyésztés és kellő szakértelem mellett hová lehet a juhtenyésztést fejleszteni. Ehez hasonló juhkiállítás még nem volt Magyarországon; itt képviselve vannak az összes juhfajok szebbnél-szebb példányokban. A tenyészjuhkiállítás bíráló bizottsága a következő tagokból áll: Gróf Zichy Nándor, Vésey Sándor, Szilárd János, Lejtényi György, Fogler János, Dorner Ede, Tanárky Gyula, dr. Rodiczky Jenő, Boda Imre, Günther Ágost, Losonczy Mihály, b. Bánffy Ernő, b. Bánffy Dániel, Gaál Elek, b. Jósika Samu, Bokros Lajos, Lázár Manó, Kiss László, Krieger Pál, Rakovszky István, Szeniczey Ödön, Tallián Gyula, Máday Izidor, Heyne Ernő János, gróf Széchenyi Imre, Sandermahler N., Fazekas Gedeon, Schnellfuss K., Sváb Károly, Karsay Albert, Traegele Jakab, Tisza István, Tisza László, K. Nyáry Jenő, Krausz Károly. A bizottság ma Kozma Ferencz min. tanácsos az állatkiállitási bizottság elnökének jelenlétében megalakulván, öt osztályra oszlott u. m.: 1-ső oszt. Merinós, electoral negretti. Br. Bánffy Dániel elnök, gr. Zichy Nándor másodelnök, Fazekas Gedeon előadó, Heyne Ernő János, Heyne Lajos, Krieger Pál, Lejtényi György, Tallián Ede. 2. osztály: franczia és szövetgyapjasok: Nabhusius elnök, dr. Rodiczky Jenő előadó, Kaiser T., Steiger A. IL, Tenárky Gyula. 3. osztály: fésűs gyapjasok: Fogler János elnök, Szilárd János előadó, Karsay Albert, Lázár Manó, br. Nyáry Jenő, Sváb Károly. 4. osztály: Angol husjuhok: Gneiss Lipót elnök, Günther Ágost előadó, Gaál Elek, Lossonczy Mihály, Máday Izidor, Rakovszky István. 5. osztály: Egyéb fajták és keresztezések: Dorner Ede elnök, Krauss Károly előadó, br. Bánffy Ernő, Kiss László, Szeniczey Ödön. * A tenyészjuhkiállítás katalógusa már a kiállítás megnyitásánál készen volt és kapható. E katalógus részletes leírását adja az egyes tenyészeteknek, melyekből állatok ki vannak állítva. Bevezetésül pedig a magyar juhtenyésztés nevezetesebb momentumait tárgyalja, miből közöljük a következőket. A magyar korona országainak területe 324,000 négyszögkilométer és ezen terület felszíne, talaja, égalji viszonyai, népességének sűrűsége igen változó. E területen a birtoktestek nagysága, a birtokosok tőkeereje eltérő, de ■—• és egy tenyészág mikénti űzését tekintve, ez is számba veendő, e birtokosok szakképzettsége is különböző, ami a juhászatra az országban szintén lényeges befolyást gyakorol. Magyarországban ez elsorolt tényezők hatottak és a ki a közegészségi csarnokban kiállított juhászati térképet megtekinti, erről alapos tájékozást szerezhet. E térkép a jelent mutatja, de nem ilyen volt a juhászat múltja. A juhászat Magyarországban a múlt század első felében, ha térképeztetek volna, meglehetősen gyér és csak egy színnel jellemezhető, azaz egy fajtát mutató vázlatot tüntetne elénk. A mondott időben a juhászat kiterjedtebben a hegyvidékekre és a nagy sík egyes területeire szorítkozott, az ország többi részeiben csak szórványosabban fizetett, de mindenütt csak kevert nemezes-gyapjas juhot járattak, a fejes, valamint a durvább daróczszövetek készítésére alkalmas gyapjútermelése miatt tartották a raczkajuhot. Mária Terézia királyné uralkodása alatt, az ő rendeletére tétettek az első lépések a juhászainak más irányban való fejlesztésére; a paduai juhok behozatala, merinosnak Merkajoolba való helyezése egy uj aerának a voltak megalapítói. József császár, ki az importált spanyol juhok sikeres tenyészthetéséről meggyőződött, a gyapjuipar fejlesztésére és ez által a juhászat emelésére kívánt hatni. Létesittetett pepineriákat, hogy azok, kik a spanyol juhot tenyészteni óhajtják, tudjanak honnét szerezni tenyészanyagot ■ és, hogy a gyapjuárakat emelje és a tenyésztők érdekét felkeltse, a posztóipart a külföldi gyapjutermékekre vetett vám — 1784-ben azok kitiltása által erős védelemben részesítette. A prohibitiv vámrendszer, a tilalom használt, gyárak keletkeztek, ezek a gyapjút keresték, a nemes merinos gyapjút igen magas áron vásárolták és ez hatott a merinos tenyésztésre, mely igen jövedelmező ágává jön a mezőgazdaságnak és bámulatos gyorsasággal hódított magának tért, úgy annyira, hogy a jelenlegi század elején Magyarország már mint lényeges gyapjú kivitellel bíró ország szerepelt. Dietz Henrik az ország gyapjúkivitelét annak megmutatására, hogy itt, a juhászat miként fejlődött, összeállította, az ő és mások adatai nyomán elmondhatjuk, hogy a jelenlegi század első tizedében kivittek az országból körülbelül 70,000 q. (= méterm.) a második tizedben .... 95,000 q. a harmadik tizedben .... 130,000 q. a negyedik tizedben .... 144,000 p. gyapjút, melyből háromszáz a magas finomságuakat 56 kilogrammot véve forinton felül vásárolta a morva gyáros és igy nem csoda, hogy a birtokosság e tenyészágat annyira fölkarolta, hogy annak minden mást alárendelt és azt hiszszük nem hibázott tíorizmics, midőn az ország akkori juhállományát tizenhat millióra becsülte. Jött 1848, és ez az ország mezőgazdaságára roppantul hatott, megszűnt az úrbér, és a parasztgazda birtokának önálló urává lett. 1853 után a császári pátens következtében tagosították, a legelőket elkülönítették, részben feltörték, ami az ország állattenyésztésére hosszú évekre kiható, először is az állatok számát csökkentő befolyást gyakorolt és elsősorban a közös juhászatok tartásán — mely a kisbirtokosok eljárása volt, ütött lényeges csorbát és a csorba mérve Kőnek összeállításában —■ ki az ötvenes évek második felében már csak tizenkét millió juhot mutat ki Magyarországban, igen élénk kifejezést nyer. Az ötvenes évek, de kivált 1861 magas gabonaárai csáberővel birtak; a közép, sőt a nagyobb birtokosok is elhanyagolták a juhászatot és egy időre legalább az akkor oly annyira jövedelmező gabonatermelés felé fordultak, nem gondolván a kellő utánpótlásra. Jött az 1863. évi aszály, beköszöntött azaz érezhetőbbé lett a tengerentúli gyapjútermelés versenye, mi miatt a gyapjúárak hanyatlottak és a gazdák aggódva tekintették juhászataik jövőjét. . ................. Ez időben léptek, hogy ott a juhászat és vele a gyapjúipar lendüljön, az északamerikai Egyesült Államok a prohibitív útra s a már meglehetős magas vámot mázsánkint aranyban fizetendő 35 frtra emelték Ennek az volt a következménye, hogy a Laplata államokban, a Jóreménység fokán és Ausztráliában termelt összes gyapjú az európai piaczokat lepte el és nálunk beállt az 1869-iki krízis, amikor az Alföldön például a gazdák merinos nyájaikra még nézni sem igen szerettek és amire vevő került, az többnyire gazdát is cserélt, és ami jó húsban volt, azt levágásra vitték el olcsó árért. így köszöntött be az 1870-iki összeírás: ez kimutatta, hogy van a magyar korona országaiban merinos és ilyen gyapjújellegű . 4.503,419 raczka............................... . . 9.785,711 összesen 14.289,130 Az 1873. évi bécsi világkiállítás után Magyarországban az állattenyésztés inkább kezdette a gazdákat érdekelni, de az e téren való tevékenység jobbadán akadémikus természetű volt és csak szórványosan tűntek föl testesítései az egyesületekben, valamint a szakirodalomban elmondott hasznos igéknek. Ez évtizedben még egy különösebb dolog fordult elő, ugyanis Magyarország száraz kontinentális égalja átcsapott a nedvesbe és ennek következménye a juhászatokra, különösen a hegyvidékeken levő juhászatokra nem volt hasznos; föllépett a métely és e miatt az ország észak-keleti, keleti és déli részeiben pusztult a juh ugyannyira, hogy voltak helyek, hol szép fejő juhállomány volt mindig s a honfiét ez e kór által teljesen kipusztittatott. Az 1880. évi összeirás megmutatta, hogy az állattenyésztés melegebb fölkarolására, irányuló apostolkodás,—■ de a bécsi világkiállítás miként használt, megmutatta, hogy a merinossal foglalkozó intelligensebb tenyésztők, kikre hatni lehetett, már a jobb után járnak, de megmutatta azt is, mily csapást képezett az imént említett előd által előidézett kór, mennyire károsan hatottak a hegyvidéken a mostoha viszonyok, megfosztván a kisgazdát azon állattól, mely táplálékának fontos részét, a tejet, a ruházatára nélkülözhetetlen anyagot a gyapjút szolgáltatja. Az 1880. évi összeirás alkalmával volt az országban merinos és ilyen gyapjujelleggel biró 6.033,764 raczka csak ............................... 3.218,359 összesen .... 9.252,123 Szaporodott tehát 1.530,345-el a merinos és merinos jellegű és 6.567,322 darabbal megapadt a raczkák száma és ez azt hisszük elég szomorú, elég ok volt arra, hogy a kormány e juhtenyésztésére is kiterjesztette a figyelmét és hogy javíttassák az anyag, három pepineriát állított, hogy a parasztbirtokosok juhai számára apaállatok neveltessenek; e pepineriák jelenleg Kolozsmonostoron, Liptó-Ujváron és Rimaszombaton vannak elhelyezve. Most újból készül egy állatösszeírás és ez valamivel vidámabb képet nyújt, mert mindamellett, hogy a szarvasmarha-szám azon a vidéken, melyről az összeírás eredménye már báró Fiáth osztálytanácsos szorgalma folyán egybeállittatott, emelkedőben van, ez nem a juhászat rovására történt, mert ez utóbbi tenyészágnál is kétszázötvenhárom ezer darabnál többre megy a szaporodás. Azon a vidéken, t. i. a dunántúlin, nemcsak az emelkedés, hanem a változatlan szám is haladás, mégpedig azért, mert e szaporulat részint franczia irányú, részint hasjuhokkal való keresztezések által alapított új nyájak, de a régieknél is a nagyobb testsúly kiváló tenyészezél volt, ugyannyira, hogy 6 kg. az ily irányban tenyésztett régi nyájaknál, 20 kg. testsúly-emelkedést a keresztezéseknél bizton számba kell venni és ez bizonyítja, hogy fenti állításunk okvetlenül jogos volt és a defovinácziót e vidéken megszűntnek tekinthetjük. Az elmondottakból is látható, hogy Magyarországban több tenyészirányt és ennek megfelelőleg több faját találunk a mezőgazdák birtokában. Ha az ország északi határától délkeletnek menő irányban egy vonalat húzunk Nagyváradig és onnét egyet, mely a Tisza torkolatáig halad, akkor körülbelül a két főbb tenyészirányt és fajtát egymástól elkülönítettük. A vonaltól nyugatra a merinos és merinos gyapju jellegű birkák, ettől keletre pedig a raczkák tenyésztetnek. A többi fajták, melyek a kulturfajták csoportjába tartoznak, elszórva találhatók és tenyésztésük a nagyobb terjedelemben való keresztezések kivételével csakis inkább kísérleteknek tekinthető. A merinos csoportban az electoral negretti irány a túlnyomó, utána következik a merinos jellegű erőteljes fésűsgyapjút termelő honi birka, mely már a franczia iránnyal sok helyen érintkezik. Újabban feltűnnek egyes helyeken a szövetgyapjut termelő juhok, azaz a franczia u. n. Ramboulletteknek electoral negretti jellegűekkel való keresztezéséből származónak : volt alkalmunk ilyeneket látni és azt hisszük, a tárlaton bemutatottak méltán figyelmet fognak kelteni. A raczkákról az mondatott «tenyésztetnek», azt kellett volna mondani, hogy tartatnak, mert a tenyésztésével ezen fajtáknak — talán a Mezőség néhány kiválóbb birtokosának kivételével — még nem igen foglalkoztak, pedig úgy az általuk elérhető tejhaszon, valamint jóízű húsok miatt megérdemelnék birtokosaik nagyobb figyelmét. . . ’................... Tisztavérű - husjah-tenyészeteket- csakis az kinek a viszonyai ■ ezt megengedik — a hol alapítson, azok ez iránynak megfelelnek. Aki nálunk a hús értékesítésére akar gyorsan fejlődő juhot olcsóbban nevelni, az keresztezzen, és a cotswold, valamint a downjuhok sok helyen meglepő eredményeket mutatnak, hisszük, hogy e haszonegyedek a juhhús fogyasztását meg fogják közönségünkkel kedveltetni. A raczkajuh tenyésztése kapcsolatos a hegyi sajtodák szaporodásával és mert az előbbiek létesülése biztos, az utóbi irány lendülése szintén remélhető. A husjuhok és gyapjasok közé sorakoznak a franczia irányban tenyésztett merinosok és vannak helyek az országban, hol ezek teljes jellegük megtartásával haszonnal fognak tenyésztetni és mint a termetet javítók és tömeget adók, szélesebb körben is alkalmazást találnak, ami által a szövetgyapjasok tenyésztése valószínűleg tért nyerend. Van Magyarországban még egy birka, mely elég olcsón termel, ez a hazai fésűsgyapjas, edzett, szilárd mestirjuh, ezt kell jobban etetni, hogy teste inkább fejlődjék; ügyelni fognak a gazdák, azt hisszük, e mellett a gyapjú tömegére és minőségére is; ha igen, akkor lesz ott olyan juh, mely a franczia állatokat elég jól pótolja és a nagy medencze viszonyainak teljesen megfelel. De a fésűsgyapjas birka csak a maga helyén ,— alluvialis mély talajon — fog kellően fejlődhetni, mert ha olyan viszonyok közé jut, hol sekély a talaj, hol a növényzet gyér, ott teste nem gyarapszik, gyapjúja pedig rövidül és értékéből veszít. Ilyen helyeken és ott, hol kevés tápdúsabb takarmány terem, ott törekedjék a gazda, hogy állatjaiból nemes gyapjút termelő kiegyenlített nyáj legyen. * A tenyészjuh-kiállitásról szóló katalógus előszavának ama prognosztikonja, hogy a megnyitandó juhkiállítás a tanulmányozásra valószínűleg bő anyagot fog nyújtani, fényesen beteljesedett. Az Electoral-negretti-ek csoportjában mindjárt bemenetnél szemünkbe ötlik a gróf Brunszvik-féle kitünően tenyésztett nyáj kiállítása s mindjárt mellette amaz anya-nyáj kiállítása — a Gadegast Róbert-féle — melynek az iménti fiókja s igy az összehasonlítás lehetővé van téve. Lejjebb látjuk Czilert Róbertné-, a gróf Festetich Tasziló-, a gróf Károlyi Alajos-féle jeles tenyészeteket s velők szemben az elismert jelességü gr. Hunyady Imre-féle nyáj kiállítását, melyek egytől-egyig becsületére válnak hazai juhászatunknak. Kitűnik a gr. Károlyi László, bg Lobkovitz Nándor, Metternich Sándor hgné, Python Leopoldina báróné, Planitz, gr. Széchenyi Sándor, gr. Zichy János jeles tenyészeteik, melyek mutatják, hogy a nemes vérű merinotenyésztésnek még mindig vannak hívei, a kik ha nem is remélnek fényes napokat, de ezen tenyészirány hanyatlását hinni nem akarják. — A szövetgyapjasok csoportjában az oly electoral-negretiiek származékai vannak, a melyekben franczia eredetű apák használtattak. E csoportban magasan kiválik Steiger Ottó juhászata (Szászország), hogy úgy látszik szakítottak a régi iránnyal s az újabb irány követésében is rendkívüli eredményeket értek el. Utánna Richter szintén szászországi tenyésztő, gróf Pálffy, gróf Apponyi György «Agricola» és báró Miske kiállításai emlitendők. — A hazai fésűsök csoportja az, a mely iránt a középbirtokosság leginkább érdeklődik, de hogy a nagybirtokosok sem hanyagolják el ez irányt, azt a kiállítás is mutatja. Feltűnést egy uj nyáj, a herczeg Schaumburg-Lippe-uradalomé keltett, hol a nagyhirü boldebucki nyájnak egy uj fiókja alapittatott, mely a többi jelesebb hazai nyájaknak — minő a Jaross Károly, Losonczy Mihály, b. Königswarter Mór, gr. Festetics Taszilóé — igen erős konkurrencziát fog képezni. A többi jelesebb hazai nyájak közül kiemelendő még a b. Wodianeré Gyomáról, a Teréziánum báttaszéki uradalmáé, Lukács Dezsőé Nádudvarról, gr. Nákó Kálmáné s igen érdekes még a debreczeni juhtartó gazdaság kiállítása, melyben a hortobágyi anyag minősége vezettetik elénk. A franczia irány egy egész uj világ, melyben csak a szövetgyapjasoknál találjuk az átmenetet. A nagytest, óriás gyapjútömeg különösen meglepik azt, ki általán csak nemes merinót tenyésztett. E csoportban Nathasius hundesburgi, Meister sängeraui (mindkettő Poroszország) és Walewszky (Porosz-Szilézia) nyája tűnnek ki s hogy ki ne hagyjuk annak a nevét, a ki emez irányt a Dunántúl meghonosította és kiváló tenyészállatai által el is terjesztette: itt látjuk Skublics Sándor zalaszentmihályi tenyésztését is, mely helyét most is becsülettel megállja. A jelesbek közé tartozik még Goedecke H.-nak, tenyészállatvásárjaink et állandó látogatójának kiállítása (Zuzella, Porosz-Szilézia), valamint Kayser neukircheni tenyészete, mely különösen ott alkalmaztatnék sikerrel, hol a gyapjúban kevés zsír van. Meglepő az angol husjuhok osztálya. A downjuhok közt határozottan a legnagyobb feltűnést keltik a walesi herczeg saudringhami gazdaságából kikerült shropshire downok, melyek a tenyésztés igazi remekei. Ezenkívül kitűnnek Earl of Camperdown, Lessmann, Sastig, Salamone, Rosental, Lyka tenyészetei s mint különösen kiválók Hulbert Tamás cotswold-jai. A raczka-csoport gyönge. Hiányzik az országnak épen az a része, mely a raczkák hazája, t. i. a Királyhágón túli vidék. Pedig, hogy mennyire emelték volna a kiállítás változatosságát, mutatja a debreczeni juttató gazdaság jeles raczka-kiállitása. Az egyéb fajták csoportjában kitűnik a kassai gazdasági tanintézet óriás nagyságú lápvidéki juhaival. Itt látjuk Szandtner Gusztáv tenyészetét, melynek nem itt, de :— hogy a dijat vigye — a keresztezések közé kell vala jönnie. A keresztezések osztályában a legelső helyet kétségtelenül a magyar kir. álladalmi ménesbirtokok tenyészetei foglalják el s azon tiszta vérü cotswoldokról ítélve, melyek a kisbéri ménesbirtok által állíttattak ki, bátran hihetjük, hogy a jövőre pedig ritka szépek a féléves bárányok is — még ezeknél is szebbek kiállíttatni. Kiemelendők még gr. Károlyi Alajos fognak tótmegyeri uradalma, Leidenfrost Ottóé (Léva), Pfeiffer, Bódog és Lajos tenyészetei, kik igen szép raczka merinó keresztezett törzset mutattak be; úgyszintén Schmidt és Tames Cajetán által kiállított keresztezések. Amint eme rövid áttekintésből is kitűnik, a tenyészjuhkiállítás rendkívül sikerültnek mondható és minden tekintetben megérdemli a szakkörök beható figyelmét. naki Albrecht főherczeg a kiállításon. A kiállításelőkelő vendége volt ma az esteli órákban; Albrecht főherczeg látogatta meg egész váratlanul, hogy megtekintse amaz osztályokat, melyeket a múltkor nem nézhetett meg. A főherczeget Széchenyi miniszter és Matlekovics kiállítási elnök kalauzolta s a kis társaság mindenekelőtt a minta-vendéglőbe tért be, melynek szépségét és czélszerü berendezését alig győzte dicsérni a magas vendég. Legtovább időzött a főherczeg az állatkiállitás csarnokában, hogy Kozma Ferencz miniszteri tanácsos szegődött hozzá vezetőül. Különös figyelemmel nézte ő fensége a saját uradalmából hozott pompás tenyészmarhákat, melyek nagyon kiválnak a többi közül. Távozásakor nagy elismeréssel adózott kísérőinek a főherczeg s megígérte, hogy legközelebb ismét meglátogatja a kiállítást. A bécsi «Konkordia»-egyesület fogadtatására nagyban folynak az előkészületek. A fogadó bizottság, mely az írói kör igazgatósága és választmányából áll, újabban a következő tagokból egészítette ki magát: Halász Imre, Rákosi Jenő, Berczik Árpád, Visi Imre, Singer Zsigmond, Adorján Sándor, Neugebauer László, Kallósz József, Káli Béla, Szohner Tamás, Halász Sándor, Deutsch Antal, Ábrányi Kornél, Viola Miksa, dr. Ilfvndl, Ernyei József, Maszák Hugó és Eichtenstein. A fogadtatás részletét a bizottság tegnap tartott ülésében végleg megállapította. E szerint szombaton délelőtt egy húsz tagú bizottság Szobbra utazik a vendégek elé, ahol a vasúti állomáson Urváry Lajos, az írói kör elnöke fogja őket üdvözölni. fogaton Innen a Luezenbacher Pál által felajánlott 50 a hajóállomáshoz hajtatnak és a hajóra szállnak, mely pontban , hat órakor indul el az állomásról. Budapestre kilencz órakor érkezik a hajó és a bécsi állomásnál köt ki, hol a főváros tanácsa, az irói és művészi kör • bizottsága s a kiállítás elnöksége fogadják a társaságot; ezután kocsikon lakásaikra viszik a vendégeket. Vasárnap reggel a már közzétett terv szerint folynak le az ünnepiességek. Délelőtt 11 órakor az Írók és művészek körében villásreggeli, este a színház után ugyanott hideg buffet lesz. Részvételi díj mindkettőre együtt 5 frt, külön 3—3 frt. Délután a fővárosi tanács rendez lakomát a kiállítás területén, melyre egy teríték 10 frt. Hétfőn, 25-én az Írók és művészek nagy bankettje lesz, később meghatározandó helyen. Részvételi díj 12 frt. Valamennyire előjegyezhetői az írói és művészi vendégek 25-én körben, délelőtt 11 és 1 óra között. A este az osztrák-magyar államvasut vonatával utaznak vissza Bécsbe. Vasúti személyforgalom. A magy. kir. államvasutak vonatain tegnap 997 egyén érkezett a fővárosba és 718 egyén utazott el. Az osztr. magy. államvasutakon érkezett 797, elutazott 673 egyén. A déli vasúton pedig 511-en érkeztek és 444-en utaztak el. E szerint tehát összesen 2305 egyén érkezett a fővárosba és 1828 egyén utazott el. Az egészségügyi csarnokban a legutóbbi esőzések, különösen az épületmintákban tettek nagyobb károkat. Többeket közülök tatarozni kellett, így a Schwarzer-féle budai ideg, és elmebetegek gyógyintézetének stílszerű mintáját majdnem teljesen újra kellett készíteni, mivégből azt a csarnokból pár napra el is szállították. A kiállítási bankettről, mely hétfőn tartatott meg, a «Magyar Korona» vezérczikkben emlékezik meg. E czikk bevezető szavai a következők: A kiállítók bankettje, mely tegnap tartatott meg, a magyar országos kiállítás ünnepélyei között a világra szóló után eddig bizonyára az első helyet foglalja megnyitásgyarországon állami, politikai, társadalmi s ipari el. Matekintetben egyaránt emlékezetes esemény az. Képviselve is volt ott mindez, természetesen leginkább az iparvilág, a magyar kiállítók. A felköszöntések, melyek e diszlakomán mondattak, örömteli visszhangra fognak találni az egész országban. Mert nem voltak azok úgynevezett konvenczionális trasztok, amilyeneket Magyarországon még elképzelni is bajos, ahol az alkotmány visszaállítását megelőző szomorú korszakban megmutatták, hogy nem értenek s nem akarnak érteni ilyenekhez. A kiállítás első hangversenyét, mely mára volt kitűzve a zenecsarnokba, a rossz idő miatt elhalasztották s valószínűleg mához egy hétre fogják megtartani. A szarvasmarha-kiállítás jury-je által hozott határozatokat a kiállítási elnök ma megsemmisítette, minthogy azoknak az elveknek, melyeket a jury határozataiban zsinórmértékül vett, egy pontja ellentétben áll az általános jury-szabályzat határozataival. Maga a határozatok mentuma semmi tekintetben sem lett kifogásolva. A jury most egy, holnap tartandó ülésben fogja meghozni határozatait. — A szeszes italok regáléja, A kiállítás területén kimérésre jövő szeszes italok után szedendő regáliák tekintetében a fővárosi közigazgatás részéről csak most tétetnek meg a lépések. Az általunk már hónapokkal ezelőtt közlött és a kiállítási bizottság által hozott szabályok értelmében a kiállítás területén levő korcsmárosok minden bordó, illetőleg minden palack szeszes ital után meghatározott, a kiállítási alapot illető illetéket tartoznak fizetni ; az említett szabályzat 3. §. azonban egész határozottan megmondja, hogy ezenkívül még a törvényes állami és községi fogyasztási adót is fizetniük kell. A kiállítási elnök a fővárost már ez év febr. 12-én átirattal értesítette arról, mely korcsmárosok kapták meg a kimérési jogot a kiállítás területén és egyúttal világosan felemlítette, hogy a város idejekorán gondoskodjék a regale-adó beszedéséről. Ha a főváros csak most találja szükségesnek érdekeit megóvni, ezért a kiállítási elnökséget természetesen nem lehet felelőssé tenni. A kiállítás látogatása. Tegnap május hó 19-én a kiállítást az állandó jegyeseken kívül 4893 személy látogatta és pedig 50 kros jegygyel 4326, 20 kros esti jegygyel 87, 20 kros munkás- vagy tanulójegygyel 243, 20 kros katonajegygyel 126, napi szabadjeggyel 111. Bezárólag vasárnapig, május 17-ig valamennyi elárusító helyen eladott , belépti jegyek száma hivatalos összeállítás szerint a következő: 215 ötforintos jegy, 8726 egy forintos jegy, 46993 db 50 kros jegy, 67147 db 30 kros jegy, 6260 db 20 kros esti jegy, 5078 drb 20 kros katonajegy, 43,203 drb 20 kros munkás- vagy tanulójegy, továbbá 12 frtos bérletjegy 1011 (tehát a múlt heti kimutatás óta + 21.) 8 frtos bérletjegy 10,991 db, (+ 550 db) és 5 frtos havi jegy 136 db (+ 3 db.) Az ezekért befolyt összeg 165,089 frt 39 krra rúg. VEGYES KÖZLEMÉNYEK: 5 Az osztrák-magyar papírgyárosok egylete ma délelőtt tartotta meg tizenkettedik rendes közgyűlését a Holzwarth-Frohner szálloda első emeleti éttermében. Ez volt az első közgyűlés, melyet az egylet Budapesten tartott. Az egylet tagjai igen szép számmal gyűltek össze. Képviselve voltak a következő czégek: az osztrák cellulose-gyártási egylet Bécs, Diamant és társa Bruck a M. m., Eichmann és fia Arnau, első magyar papirrészvénytársaság Budapest, Fialkovszky és Twerdy Bielicz, Haase testvérek Wran, Hamburger Emil W.Pitten, Hamburger W. Pitten, hermaneczi papi gyár, Kink Márton és társa Heinrichsthal, Königes és Copony Kronstad, Bubeck R. Bubencz, Leidersdorf L. F. és társa Bécs, Lerch Vilmos Kvassner, Marki testvérek Rabenstein, Menzel K. C. Weisswasser, Merckens K. J. Boboth és Bajna, Mihályi T. E. Pozsony, Moritsch L. A. Willach, Musil Ede Neubruck, nezsideri papirrészvénytársaság, Römer J. és társa Nettingsdorf, Piethe, P. Freiheit,Römer és társa Nettingsdorf, Smith és Meynier Fiume, steirermühli papírgyár részvénytársulat, Diesheim, G. Treisen, Weiss Manó Mistellangenau. A közgyűlés megnyitása előtt Stadler H. G. egyleti tag a hermaneczi papírgyár tulajdonosa meleg szavakkal magyarul üdvözölte az egylet lajtántúli tagjait, kiknek ma nyílt először alkalmuk közös érdekeik előmozdítása végett Budapesten összegyűlni. Igaz, hogy az egyletnek még kevés magyar tagja van, de szóló meg van róla győződve, hogy nemsokára ezek száma is tetemesen szaporodni fog, mert saját érdeküknél fogva belépnek az egyletbe. Mivel az egyletnek a közgyűlésen megjelent tagjai közül legtöbben magyarul nem tudnak, kéri a közgyűlést, hogy a tanácskozások német nyelven folyhassanak. Kívánja, hogy a vendégeket az isten sokáig éltesse. (Éljenzés.) Musil Ede elnök viszont az egylet magyar tagjait üdvözli szívélyesen s köszönetet mond nekik azért, mert alkalmat nyújtottak arra, hogy az egylet Budapesten tarthatja közgyűlését. Az egybegyült egyleti tagok kölcsönös bemutatása és a közgyűlés határozatképességének konstatálása után az elnök a szavazatszedésre Diamant és Kubik egyleti tagokat kérte meg. Martlensen Emil titkár felolvasta a választmány jelentését, mely mindenekelőtt konstatálja, hogy az egylet tagjainak száma évről-évre nagyobbodik. A múlt évben is több gyári vállalat lépett az egylet kötelékébe, úgy, hogy az egyletben képviselt cégek száma 62-ről 70-re emelkedett. A faanyag és falemez papírgyárosok áprilisban Bécsben tartott gyülésükön szintén elhatározták, hogy az egyletbe lépnek. Az egyletnek tavai is több ízben alkalma nyílt különösen vámkezelési kérdésekben a hatóságoknak szakvéleményt adni. A választmány sajnálattal említi, hogy az olasz intézkedést, mely szerint közönséges csomagoló papirosokért 100 kilogrammonkint 10 líra vámot kell fizetni, véglegesen még nem szabályozták. Az egylet kezdeményezésére az osztrák kereskedelmi minisztérium kilátásba helyezte, hogy megállapíttat egy négyszögméterenkinti minimális súlyt, amelynek határáig a csomagoló papiros még az olasz kir. vámhatóságok értelmezése szerint is vámmentesnek lesz tekintendő. Az osztrák kereskedelmi minisztérium felszólította az egyletet, hogy adjon véleményt az iránt, mennyi legyen e minimális súly. Az egylet az érdekelt cégek meghallgatása után a kormánynak előterjesztette, hogy az Olaszországba vámmentesen importálandó közönséges vastag csomagoló papiros minimális súlyaként négyszögméterenkint 50 gramm ajánlható. Felemlíti továbbá a jelentés, hogy a Romániával megújítandó kereskedelmi egyezménynél az egylet igyekezni fog a papíripar érdekeit támogatni és védelmezni. A cs. és kir. konzulátusok illető kerületeikben a papirczikkek iránt tett előkészületeikről értesítették az egylet vezetését és ez értesítések az egyleti közlönyben nyilvánosságra hozattak. A papíripar jelenleg két nagy kiállításban vesz részt: a budapesti országos kiállításban és az antwerpeni világkiállításban. Foglalkozott az egylet elsősorban a reichsrath elé terjesztett ipartörvénynovellával és munkások baleset elleni biztosítására vonatkozó törvény a javaslattal. E tárgyakban az egylet kérvényeket intézett a reichsrathoz és az osztrák kormányhoz. Az egyleti választmány végre részint a faanyag és falemezpapírgyárosok csatlakozása, részint az egyleti szervezet tökéletesítése végett az alapszabályok módosítását tartja szükségesnek s ez irányban javaslatot terjeszt a közgyűlés elé. A választmány jelentésének egyhangúlag történt tudomásul vétele után Kink lovag a pénztár állásáról tett szóbeli jelentést, melyet a közgyűlés a felügyelő bizottság jelentésének meghallgatása után tudomásul vett és Stadler H. G. indítványára a felügyelő bizottságnak buzgó működéséért köszönetet szavazott. Miután a jegyzőkönyv hitelesítésére Diethelm és Salzer, felügyelő bizottsági tagokat pedig Hamburger és Hunger egyleti tagok egyhangúlag megválasztattak, a titkár felolvasta a módosított alapszabályok tervezetét, melyet a közgyűlés pontonként tárgyalt. Az alapszabályok módosítását ama körülmény tette szükségessé, hogy az osztrák faanyag- és falemez-papírgyárosok az egyletbe való belépésüket kijelentvén, ezt egészen újjá kell szervezni. Az uj alapszabályok egyik leglényegesebb része az, melynél fogva az egylet a papíriparhoz tartozó különböző érdekek megóvása és képviselése végett kebelében köteléki csoportokat és osztályokat alakít. Az egylet hivatalos hirdetményei az uj alapszabályok értelmében ezentúl egy magyar lapban is közlendők. A módosított alapszabályok után az elnök a közgyűlést tíz percre felfüggesztette, melynek leteltével az elnökség és a választmányi tagok megválasztása következett. Megválasztottak : elnökké Musil Ede, első alelnökké Meynier H., második alelnökké Diethelm K. Választmányi tagokká: Coulon W., Diamant M., Eichmann Th., Elissen K., Kink Gy. lovag: Kubik R., Mehnert Gy., Mihályi T. E., Meritsch A., Merckens K. J., Menzel K., Rathansky E., Strohbach, Olbrich A., Lerch W., Lask, Fialkowsky, Fundulus A., Mangold M., Piethe P., b. Ritter J., Roemer Gy., Schubert W., Salzer F., Spiro M, Stadler H. G., dr. Vielguth, Hamburger G. és Schuppler Ág. Musil Ede lovag megköszönvén a beléje helyezett bizalmat, hosszabb beszédben ismertette az egylet jövő működésének irányát; az alelnökök szintén köszönetet mondtak a megválasztásért. Ezután az elnök indítványára a közgyűlés Syz Jakab lovagot egyhangúlag tiszteletbeli tagjául választotta. Az 1886-iki járuléknak megállapítása után a jövő évi közgyűlés helyéül a csehországi Johannesbad tűzetett ki. Miután még Stadler G. H. köszönetet mondott a közgyűlés nevében az elnöknek, ez pedig az egyesület nevében a magyar sajtónak azért, hogy a papírgyárosok érdekeit mindig felkarolta és előmozdította, a közgyűlés véget ért. Délután 3 órakor banketre gyűltek össze az egylet tagjai ugyancsak a Holzwart-Frohner-szálloda ebédlőtermében.. * A dunagőzhajózási társaság igazgatótanácsa közzétette az 1883. évi deczember 1-től 1884. évi november 30-ig terjedő üzleti évről szóló jelentését, mely mindenekelőtt konstatálja, hogy az említett üzleti év kedvezőtlen eredménnyel zárult. Minthogy a múlt évben Magyarországnak csak középszerű, Romániának és Bulgáriának pedig rossz termésük volt, és mivel az üzleti viszonyok is hanyatlottak, a dunagőzhajózási társaság forgalmi eszközeit nem lehetett kellően foglalkoztatni. A Dunavidékről való gabonakivitelt elsősorban a tengerentúli termelő országok versenye akadályozta. A szállítási eszközök után való csekély kereslet a szállítási díjakat majdnem a társulat saját költségeire szállította le Az államvasutak minden szállítási magánvállalatot arra kényszerítettek, hogy a tarifaleszállításban vevők lépést tartsanak. A múlt év az általános pangás éve volt. A czukorválság, a gabonaárak hanyatlása szintén káros hatásúak voltak. A folyton ingadozó vámpolitika nagyban akadályozza a gazdasági tevékenységet, melynek tartós állapotok és biztos számítások szükségesek. Ilyen viszonyok közt mindenki alacsony tarifákat követel és senkinek sem jut eszébe, hogy a közlekedési vállalat is jövedelmet akar. Az ecsetelt állapotokhoz még az is járult, hogy a vízállás folyton alacsony volt, mely a folyó szabályozatlansága miatt annál hátrányosabbnak bizonyult. A rendkívül korán beállt tél miatt a hajózás csak 275 napig tartott. Ily körülmények közt a pénzügyi eredmény nem lehetett kedvező. A bevételek összesen 11.816,334 frt 98 krra, a kiadások 9.943,426 frt 61 krra rúgtak; a bruttó nyereség tehát 1.872,908 frt 37 krt tesz, mely összegből azonban a hajóbiztosítási alapra 128,481 frt 25 kr, értékleirásokra 1.453,565 frt 34 kr, összesen tehát 1.582,046 frt 59 kr vonandó le, úgy hogy tiszta nyereségül csak 290,861 frt 66 kr marad, mihez hozzáadván az 1883-ból áthozott 180,082 frt 85 krt, tesz 437,451 frt 51 krt. Az 1884-ki fölösleg tehát 1.494,341 frttal kisebb, mint 1883-ban. Az igazgatótanács, mint már említettük, mindazonáltal azt fogja a közgyűlésnek indítványozni, hogy a tartalékalap igénybevételével osztalékul 4 százalék , 21 forint fizettessék részvényenkint. Ami az 1885-dik évi kilátásokat illeti, a jelentés a következőket tartalmazza: A hajózás február 15-én nyilt meg. Magyarország és Románia gabonakészletei nem voltak nagyok, s azonkívül a német és franczia gabonavámemelések korlátozzák a kivitelt, úgy hogy a gabonaüzlet az első hónapokban egészen pangott. Ápril elsején a társaság összes vonalain olcsóbb tarifákat léptetett életbe, úgy gabonára mint fára és kereskedelmi árukra nézve. Ez intézkedés hatása csak májusban kezdett mutatkozni élénkebb forgalomban. Most a társaság hajói mind el vannak foglalva. Romániában és Bulgáriában a termésre való kilátások kielégítők, Magyarországban a nagy és tartós szárazság oka- A kiál- Darabszámlitók ürü és Bszszáma kos anya bárány szesen I. Merinos: 52 a) Eleetoral-Negretti . . 246 308 23 577 8 b) szövetgyapjas ... 40 43 487 33 c) hazai fésűs ..... .158 250 22 430 20 d) franczia irány . . . 148 163 — 311 II. Angol husjuhok: 15 a) rövid gyapjasok . . . 130 86 19 235 5 b) hosszú gyapjasok . . 30 24 5 59 6 III. Raczkák, honiak . . 10 22 2 34 3 IV. Egyéb fajták ... 9 12 8 29 18 V. Keresztezések . . . 64 188 70 322 160 kiállító állított ki összesen . 835 1,096 153 2,084