Egyetértés, 1919. május-december (1. évfolyam, 1-199. szám)
1919-09-12 / 109. szám
2EGTElEBJÜS 1919 szeptember 12 A kormány csak egy tízezer koronást talált az állampénztárban. A budapesti Reggeli Hírek Írja: A négy éves háború felborította az ország gazdasági egyensúlyát, ami pedig ezután következett, betetőzte a rombolást, ránk hozta a termelés legteljesebb anarchiáját és nemcsak a magánosokat fosztotta ki, hanem kifosztotta az államot is, kirabolta az állampénztárt, elkótyavetyélte a közjavakat és olyan felfordult állapotban hagyott hátra mindent, hogy a legemberfelettibb erőfeszítés és a legbölcsebb belátás sem képes a pénzügyi helyzetet mál-holnapra a régi kerékvágásba visszaterelni. A kormány hivatalba lépésekor üres kasszát talált: egyetlen darab tízezerkoronás volt csak az állampénztárban. De nemcsak az állam pénzügyi helyzete van ilyen siralmas állapotban. Ipari termelésünk fenakadt és nem indulhat meg, mert a bolsevik uralom elpocsékolta ipari vállalataink vagyonát, tönkretette a berendezéseket és összes gyáraink pénzhiánnyal küzdenek. Példának idézzük a Lipták-gyár esetét, ahol 95 millió korona adósságot csinált az egykori munkástanács. És ez nagyjában így van az öszszes gyáraknál és vállalatoknál. Kereskedelmünk hasonló módon pénzbajokkal, áruhiánnyal küzd és alig tud megindulni. A város bérbe adta a Csokonai-színházat. ♦ 150.000 korona évi bérért — Az Egyetértés tudósítójától. — A város tanácsát a csütörtöki ülésen ismét hosszasan foglalkoztatta a színház kérdése. Dr. Csűrös Ferenc közművelődési tanácsnok referálta, hogy Heltai Jenő színigazgató augusztus 1-én beterjesztette társulata névsorát. A tanács akkor kiadta e névsort, amely azóta tárgytalanná lett, mert változások történtek, a tagok közül többen nem érkeztek meg. A tanács ennélfogva felhívta a színigazgatót, hogy szeptember 15-ig terjessze be a tanácshoz a színtársulat végleges névsorát. A Csokonai-színházban a törzskönyvezett bérlők az 1918—19. évi szezonra azt a kedvezményt kapták meg, hogy a nehéz megélhetési viszonyokra tekintettel, nem voltak kötelesek kiváltani bérletüket, azonban törzsbérlői joguk továbbra is fönnmaradt. Dr. Csűrös Ferenc közművelődési tanácsnok javaslatára a városi tanács az 1919—20. évi szezonra is biztosította a Csokonai-színház törzsbérlői részére ezt a kedvezményt. Ezután a színházi helyáremelés kérdésére került a sor. Csűrös tanácsnok fölolvasta az ad hoc bizottság ismeretes álláspontját, amely 100 százalékos helyáremelést javasol. Majd visszatért Heltai Jenő színigazgatónak arra a régebbi beadványára, amelyben 60 ezer korona bért ajánlott föl a városnak a Csokonai színházért a szerződésének hátralevő egy esztendejére s e bérösszeg ellenében szabad kezet kért biztosítani magának a helyárak megállapításai tekintetében. A tanács akkor el-utasította ezt az ajánlatot, egyrészt mert nem akarta vállalni a színigazgatóval kötött szerződés ilyen lényeges megváltoztatását, másrészt pedig azért, mert attól tartott, hogy a színigazgató túlságosan fölemeli a helyárakat. Most, miután a bizottság indokoltnak tartja a 100 százalékos helyáremelést, a városi tanács más álláspontra helyezkedhet. A város házipénztára oly nehéz helyzetben van, hogy újra fontolóra kell venni a bérbeadás kérdését. Javasolta az előadó tanácsnok ezek után, hogy a város adja bérbe a Csokonai színházat a hátralen évre Heltai Jenőnek. A kérdés tárgyalásába bele is ment a tanács s hosszabb tárgyalás után úgy határozott, hogy a Csokonai színházat bérbe adja Heltai Jenő színigazgatónak a szerződési idejéből még hátra levő egy esztendőre a megajánlott százötvenezer korona évi bérösszegért. A színigazgató a szerződésének minden pontját továbbra is köteles vállalni, kivéve a helyárakra vonatkozó kikötéseket, minthogy a város a helyárak tekintetében a 150.000 korona bér ellenében szabad kezet biztosít az igazgatónak. A megállapodást holnap már alkalmasint alá is írja Heltai igazgató. A borbélyüzleteket vasárnap nyitva kell tartani. A debreczeni rendőrség tegnap a következő hivatalos közleményt adta ki: A helybeli borbély- és fodrász szakosztály nevében 56 mester kérte az elsőfokú iparhatóságtól a vasárnapi munkaszünetnek a borbélyüzletekre való kiterjesztését. Az iparhatóság azon közérdekű szempontból indulna ki, hogy ezen üzletek zárvatartása, a közönség széles rétegeinek sérelmével járna, mert a gazdálkodó és munkásosztály heti tisztálkodását a munka késői befejezése és így a beálló nagy torlódás miatt szombaton este elvégezni nem tudván, vasárnapon kényszerül azt elintézni, minthogy a következő hétköznapon a munkáját korán megkezdeni kénytelen, elutasította és a borbélyokat üzleteik vasárnap déli 12 óráig leendő nyitvatartásira kötelezte. Aliyomdász apóTilil^bl ilIlSIII f. hó 13-án, szombaton estei lesz a Bika dísztermében. a | Kiss Béla muzsikál f Meghívó kibocsátva nincs ! Ezúton hivja meg a t. kő- KI'zönséget a rendezőség. CJL $ Az angol sajtó az amerikai szenátus ellen. London, szeptember 10. Az angol sajtó idegesen ír az ellen, hogy a washingtoni szenátus külügyi bizottsága az izlandi nemzeti pártok küldöttségét Valera gróf vezetése alatt fogadta és meghallgatta. Azt kérdezi az angol sajtó, hogy az amerikai szenátus micsoda jogon avatkozik Anglia belügyeibe. Annak a kívánságának ad kifejezést az angol sajtó, hogy Wilson elnök vessen véget mielőbb az amerikai szenátorok idealisztikus komédiáinak. (Dácia.) Az osztrák békeszerződést aláírták. A bucaresti L’Indépendance Roumaine közli Lyonból: Renner osztrák kancellár szeptember 8-án elutazott Bécsből és kedden érkezett Saint Germainbe. Az Echo de Paris jelentése szerint szerdán aláírták az osztrák békeszerződést. Egyezmény Anglia és Németország között. Bécs, szeptember 11. Berlinből jelentik . A német hadifoglyok első transportja hazaérkezett Franciaországból és Angliából. Ezeknek az emberekneka hazatérése folytán a német ipar jelentékeny munkaerőt nyer, úgy hogy nagyon rövid idő múlva a német ipar ismét képes lesz exportra dolgozni. Hir szerint a német és az angol kormány között külön egyezmény jött létre. Interpelláció Kun Béláék miatt. Bécs, szeptember 11. Az osztrák nemzetgyűlésen Kittinger képviselő és társai részlegesen megindokolt interpellációt terjesztettek be, amelyben kérdik: hajlandó-e a kormány intézkedni, hogy a közgyűlölt magyar népbiztosok Ausztria területéről azonnal eltávolíttasanak. Vállalja-e a felelősséget a kormány azért, hogy eddig Kun Béláékat, akik közönséges gonosztevők, a magyar kormánynak nem adta ki, Ausztria és Magyarország között feszültség állana be; eltűri-e a kormány, hogy az osztrák nép a kommunista vezérek meleg pártfogásából azt a hitet merítse, hogy ők és az osztrák kormány egyazon nézetet vallják: váljon nem csak a kormány szocialista tagjai tették-e lehetővé Kun Béláék internálását és ha igen, azt hiszi a kormány, hogy Német- Ausztria egyetlen pártbirodalma? Végül követelik, hogy Kun Béláékat a magyar kormánynak azonnal adják ki. Garamitól kérik a százezer koronát. _ a „Budapesti Reggeli Hírek”* tudósítása. — A budapesti Reggeli Hírek jelenti: Megírtuk, hogy Garami Ernő április 10-én tizenötezer frankot vett fel Kun Béla külügyi hivatalától, ami a mi pénzünkben százezer koronának felel meg. Garami erre* a védekezésterére lépve, bécsi lapokban megjelent interújukban kijelentette, hogy ehhez az ominózus öszszeghez nem nyúlt; egy svájci bankban helyezte el, ahol érintetlenül máig is meg van. A pénzügyminiszter most felhívta Garami Ernőt, nevezze meg, miféle bank az, ahol ez az összeg felszabadítását várva, megtalálható, hogy aztán visszavándoroljon oda, ahová jogosan tartozik: a magyar államkincstárba. A megkeresés, amelyet ebben az ügyben Grünn János pénzügyminiszter Garami Ernőhöz intézett, a következő: Magyar pénzügymiszter. Garami Ernő úrnak Budapest. A Reggeli Hírek folyó 2. és Biki idemellékelt példányaiban megjelent két közlemény, illetve az azokban közzétett okmányok és Lovászy Márton volt külügyminiszter nyilatkozata szerint ön a volt tanácsköztársaság kormányától 100.000 korona összegnek megfelelő külföldi értéket vett át, amelyet mint az államkincstártól jogtalanul elvont és önt meg nem illető összeget ön egy Svájci bankban deponált teljes összegében és ez az összeg ott teljes egészében a mai napig is érintetlenül megvan. Minthogy ez az összeg minden kétséget kizáróan a magyar államkincstárt illeti meg, az onnét minden jogalap nélkül vétetett fel és adatott át Önnek, — felhívom, hogy az államkincstár jogainak érvényesítése végett szíveskedjék az illető svájci bankot, a deponálás idejét, a pontos összeget, és pénznemet, szóval a depositumra vonatkozó összes adatokat közölni és a vonatkozó okmányokat átadni s egyben a megfelelő felhatalmazást kiállíttatni, hogy a szóban levő összeg felvételére a megfelelő állami közeget kiküldhessem, illetve a felvétel iránt intézkedéseket tehessek. Budapest, 1919 szeptember hó 8-án. Grünn János, pénzügyminiszter.