Egyetértés, 1919. május-december (1. évfolyam, 1-199. szám)

1919-09-11 / 108. szám

Lopásra szerződte­tett 14 éves leány. Szeretetházból hozták ki, hogy lopjon. — Főpróba Szegeden,tömeges lopás Debrecenben. — Érdekes törvényszéki tárgyalás. — Az Egyetértés tudósítójától. — Tegnap egy valóban detektiv­­regényekbe illő bűnügyet tárgyalt a debreceni törvényszék. Lévai Károlyné, egy Sz. M. nevű 14 éves leány és Szondi Károly voltak a bűnper vádlottjai. Lévai Károlyné és Szondi Károly több­ször büntetett rovott múltú egyé­nek. Az előbbi lopásért összesen egy évet ült, az utóbbit szintén egy évre már egy izben elítélte a a törvényszék. Minthogy már na­gyon ismerősek voltak a rendőr­ség emberei előtt, összebeszéltek, hogy a lopásokat valamilyen más módon fogják folytatni. Ismerték Sz. Máriát, akiről megtudták, hogy ő a makói szeretet házban van. Elmentek érte Makóra és ott az intézet vezetősége előtt előadták, hogy a leánykát haza­akarják vinni és majd gondozá­sukba veszik. A leánnyal pedig nem volt más céljuk, minthogy őt fogják felhasználni és megbízni külön­böző lopások véghezvitelével.­­ Valósággal szerződtették a leányt erre a célra, ígérték neki, hogy nagyon jó dolga lesz náluk és kioktatták, hogy és mint lehet ügyesen lopni. Szegeden tartották a leánnyal a főpróbát. Egy ottani hentesüz­letbe küldték be azzal, hogy pró­báljon valamit „kihozni”. A leány visszatért 100 koronával. Nagyon megvoltak Lévainé és Szondi Károly vele elégedve és még pár napig ott maradtak Szegeden, mialatt a leány öt lopást követett el. Aztán hazajöttek Debreczenbe. Itt a leányt zsebtolvajlásra ok­tatták ki. Pár hét alatt a vak­merő leány tizennyolc embert fosztott ki a villamoson. Hogy akkor a zsebtolvajlások száma folyton nőtt, a rendőrsé­gen megbízták Kovács János de­tektív csoportját, hogy tartsa szemmel a villamosokat. Kovács észrevette a leányt, hogy a vil­lamoskocsikban nagyon gyanúsan viselkedik és miután hosszasan figyelte, egy alkalommal éppen tettenérte. Bevitte a rendőrségre, hol a leány mindent bevallott. Elmondotta, hogy a lopott pénzt mindig Szondi Károlynak adta át, aki Lévai Károlynéval vad­házasságban élt. Az általa össze­lopkodott pénzen tartották fent magukat és igen jól éltek. Ház­kutatást tartott a rendőrség Szondi Károly lakásán és a megejtett nyomozás mindenben igazolta a leány állításait.­­ Lévainét és Szondit szintén letartóztatták. A tegnapi törvényszéki tár­gyaláson a vádlottak beismertek mindent. Kiderült, hogy Lévainé még azonkívül egymaga is köve­tett el hatrendbeli lopást. A tör­vényszék Lévainét három eszten­dei fegyházra, Sz. M. fiatalkorú leányt egy évi fogházra és aztán javítóintézetbe való utalásra, Szondi Károlyt pedig két évi fegy- AIMTO ítélte. Az ítélet jogerős. EGTEIE RI .....- ■ —. ■ ■. —E­S 1919 szeptember 11 Képviselőház a Építőfogházban. Mi történt Fényes Lászlóval ? — A vésztör­vényszék tagjai előtt. — A szabadulás. — Az Egyetértés tudósítójáról. — Fényes László, az ismert nevű hírlapíróról, Nyíregyháza ország­gyűlési képviselőjéről, különféle hírek voltak forgalomban. Azt ál­lították, hogy a kommunisták meg­ölték, ami azonban nem bizonyult valónak. Tény az, hogy sok üldö­zésnek volt kitéve, amelyekről az alábbi tudósítást közölhetjük: Fényes Lászlót már a kom­­mün kitörésekor elfogták a vörös­katonák Budapesten, de aztán szabadon engedték. Húsvét hétfő­jén tartóztatták le újra, amikor a Batthyány-palotába hurcolták. In­nen Berzeviczky Alberttel együtt a Markó-utcai fogházba, két nap­pal később pedig a gyűjtő fogházba vitték őket. A magyar politikai és közélet számos kiválóságával együtt volt itt Fényes. Vigasztalták, bátorí­tották egymást és megosztottak minden falat kenyeret. És a szen­vedések napjaiban a humor sem hagyta el őket. Közöttük volt Szász Károly, a képviselőház volt elnöke, ki Fényest annak idején számos alkalommal utasította rendre: * — »Kérem a képviselő urat, viselkedjék a Ház méltóságának megfelelően.* Most Fényes, ki a fogházszoba­­bizalmi­ embere volt, utasítgata rendre Szász Károlyt így: — Kérem az elnök urat, a fogház méltóságának megfelelően viselkedni. És naponkét kihallgatták őket, kivégzéssel való fenyegetéssel akartak tőlük terhelő vallomást kicsikarni. Végre tizennégy napi szenvedés után kiszabadultak. Fényes a kommunizmus kitö­rése óta nem irt, jövedelme nem volt, kénytelen volt tehát Verpe­­létre lemenni ismerőseihez. Egy napon autó jött Fényesért és Gyöngyösre, majd Pestre vitték. Először a főrendiházi nyomozóba, majd a képviselőházba szállították. A képviselőházi büffében 22 rü­hes emberrel volt elzárva, hol időnként elfogott szerencsétlen társainak kiáltása hallatszott be hozzá; mikor pedig kihallgatásra vitték, a folyosókon vértócsákat látott. A vésztörvényszék tagjai Kor­vin Ottó, Számadig György és Salay detektív voltak, akik olyan dolgokat akartak Fényestől meg­tudni, amelyekről halvány sejtelme sem volt. Azonban végül is sike­rült Fényesnek kiszabadulni s visszamenekült Verpelétre, ahon­nan a román megszállás után tért vissza Budapestre. Fényes Uszít nyílt legeim­­it a min­iszterelnökh­öz. Fényes László országgyűlési képviselő, az ismert nevű újság­író, nyílt levelet intézett Friedrich István miniszterelnökhöz. Azért kénytelen ilyen módon a nyilvá­nossághoz fordulni, — írja — mert a lapok megjelenését — a kormánylapot kivéve — a kor­mány megakadályozza. Fényes élesen kritizálja Friedrich műkö­dését. .Négyéves vesztett háború és a borzalmas­­bolsevizmus után a győztes hatalmak ellen, a nem­zet minden megnyilatkozása nél­kül kezedbe ragadtad a hatalmat és tartod azt görcsösen, szítva a szenvedelmeket a blokád terhe alatt éhínségnek elébe néző ha­zánkon.. .Félek tőle, — folytatja Fényes — hogy a még megma­radt magyarság is darabokra sza­kad, ha az entente-hatalmakkal egyetértően az egész nemzet minden egyes rétegét képviselő olyan ideiglenes kormány nem alakul, amely a választást meg­ejti, hogy a nemzet döntsön. Ne szóljatok a választások tisztasága iránt való szándékotokról. Aki Lovászy Mártonnal, majd egy ferde világításba helyezett tény beállítá­sával Garami Ernővel, végül az Országos Kisgazda- és Földműves­­párttal, illetve két vezérével, nagy­atádi Szabó Istvánnal és Mayer Jánossal úgy bántál el, ahogyan megcselekedted, az ne követelje magának az objektivitásában való hitet.“ Ezután azt állítja Fényes, hogy a kisgazdák és földmivesek megtévesztésére ültette be Fried­rich nagyatádi Szabó István he­lyett sukorópápai Szabó Istvánt, akit nem is ismernek. Szól végül Fényes a zsidó-kérdésről is. A Nyomdász Sport Club 13-án, szombaton este a Bika dísztermében. Kiss Béla muzsikál Meghívó kibocsátva nincs Ezúton hívja meg a t. kö­zönséget a rendezőség. Körrendelet. A katonailag megszállott területen az utazás szabályozására a következőket rendeljük el: 1. A katonailag megszállott terüle­tek belsejében, vagyis a Tiszától kiin­dulva Vásárosnaményig, azután Szat­­már- és Biharmegyéknek nyugati hatá­ráig, a kovácsházai és nagylaki járások nyugati határáig, egészen Bégáig (5 km. Nagylaktól nyugatra); tehát ezen hatá­rok, valamint innen a Maros és Tisza vonala között eső területen az utazás következőképen lesz megengedve : a) Minden egyes járás területén egyik községből a másikba illetőségi iga­zolvánnyal lehet utazni, kiállítva a köz­ségi hatóság vagy rendőrség által, ame­lyik a felelősséget vállalja azon szemé­lyért, amelyik utazik. b) Egyik járásból a másikba való utazásnál az utazási igazolványok a községi hatóság vagy rendőrség által állíttatnak ki és láttamoztatva legköze­lebbi térparancsnokság, vagy katonai hatóság által. c) Egy vármegye egész területén a vármegyei főispáni hivatal által kiállí­tott és a katonailag megszállott terüle­tek parancsnokságának katonai kikül­döttje által láttamozott utazási igazol­vánnyal lehet csak utazni. d) Egyik vármegyéből a másikba és az egész katonailag megszállott területen való utazásra, az utazási igazolványok a főispáni hivatalban lesznek kiállítva és a hadtestparancsnokságok (hírszerző iroda) által láttamoztatva. e) A Tisza bal partjáról annak jobb partjára szóló utazási igazolványok csak az ezredparancsnokságoknál magasabb rangú parancsnokságok­­által állíttatnak ki és csak azoknak a birtokosoknak, akiknek a Tisza jobb partján birtokuk van, a 8181. számú utazási rendeletre vonatkozó szolgálati függelékekkel való körrendelet 74. pontja értelmében. Azoknak, akik ilyen utazási igazol­ványt kívánnak, okmányokkal kell bizo­nyítani, hogy birtokuk van a Tisza jobbpartján fekvő helységek határain. 2. Budapestre és a Tisza jobbparti területeire való utazásra az utazási iga­zolványok csakis a körrendelet alapján és új rendeletig csak a katonailag meg­szállott területek főparancsnoksága által lesznek kiállítatva. 8. Keletre a demarkációs vonalon keresztül a szabad utazási engedélyek csakis a katonailag megszállott területek főparancsnoksága által állíttatnak ki a 8181. számú rendelet 5-ik g-ának d) pontja értelmében. 4. A szabad utazási jegyeknek 8181. számú rendeletben jelzett minta szerint kell kiállítva lenniök, amely világosan feltünteti az utazni akaró egyén polgári foglalkozását, hova és mennyi időn utazik. 5. A láttamozást az ezen rendelet­ben közölt hatóságok által ellátott bé­lyegzéssel és aláírással kell eszközöl­tetni. 6. Ezen területekre szóló utazási je­gyek érvénye nem terjedhet többre 80 napnál és csakis egy utazásra (oda és visszajövetel) érvényes. 7. Állandó utazásra szóló jegyek nem állíttatnak ki, csakis különleges­ esetben és csak a katonailag megszállott terü­letek főparancsnoksága által. 8. Azon személyek, akik egy olyan helységbe érkeznek, ahol térparancsnok­ság létezik, jelentkezniök kell láttamozás végett, nem tekintve azt, hogy ott ma­radnak-e vagy sem. 9. A visszautazásra szóló jegyeket láttamoztatni kell az elindulás előtt azon parancsnokságnál, amelyiknek jogában van engedélyt kiállítani azon területre, ahová utazik a rendelet 1-fő pontja szerint. 10. A debreczeni térparancsnokságnak jogában van újabb rendeletig utazási engedélyt egész Hajdú megyére kiadni. 11. Az utazási engedély érvényesíté­sére az utazni kívánóknak a következő okmányokkal kell birniük: a) Egy kérvény, amelyben kimutatja a nevét, polgári foglalkozását, korát, nemzetiségét, lakhelyét, az utazás célját és a helységet, ahová utazni akar. b) Egy szavatossági igazolvány, ki­adva a községi hatóság által (előjáró­­ság, vagy főispáni hivatal), mellyel az a hatóság igazolja, hogy ismeri mint olyant, aki semmivel sem fogja a román állam és hadsereg érdekét sérteni Egyszersmind a község ebben felelőssé­get vállal az illető egyénért oly esetre, ha a román hatóságok arról értesülné­nek, hogy a garantált egyén megsértette a román állam és hadsereg érdekeit, aláveti magát mindazon büntetéseknek ez esetben az illető község, amelyeket ki fognak vetni. Magától értetődik, hogy ezen felelősség nem mentesíti azért az illető személyt a­ büntetésektől. c) Egy azonossági igazolvány, amely a személy azonosságát mutatja. d) Az első pont d) bekezdésénél és a 2. és 3-ik pontban feltüntetett utazásért az utazni kívánóknak két arcképes fény­képet kell elhozniok, az egyik az utazási igazolványra ragasztva, a másikat az utazó kérvényére, amely a szavatossági bizonyítvánnyal együtt azon katonai hatóságnál marad, amely kiadja, vagy láttamozza az engedélyt. Debreczen, 1919 szeptember 1-jn. A katonailag megszállott területek főparancsnoka. Michaescu, kormányzó tábornok. Alimanescu, vezérkari főnök. MEGNYÍLT! Modern könyv-, zenenem- és papirkeres­­kedése, Egyház-tér 15. (ref. püspöki palota.) Levélpapír különlegességek. — Irodai berendezé­sek. Iskolai könyvek. — író-, rajz- és festőszerek. Pontos és figyelmes kiszolgálás

Next