Egyetértés, 1919. május-december (1. évfolyam, 1-199. szám)

1919-12-03 / 179. szám

DEBRECZEN,1919 . ÉVFOLYAM. 179. SZÁM. SZERDA, DECEMBER 3 Előfizetési ár helyben és vidéken. Egy hónapra 12*50 K Félévre . . 75*— k Negyedévre 37*50 K Egész évre.150*— k EGYES SZÁM ÁRA 50 FILLÉR. Kapható az összes dohánytőzsdékben, utcai árusítóknál. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Ferencz József-ut 26 . I. em. (passage) .­ a városi bérházban. « 21. és 25. számú rendelet (kibővítve).­ ­II. Erd­élyi csapatok parancsnoka, a katonai igazságügyi törvénykönyvek 32. és 57 § II. pontja értelmében a had­­■­errg biztosítására és az ország védel­mére elrendeljük: a Tiszáig elfoglalt egész területre, mely hadműveleti területnek tekintetik: 1. Rend ellenszegőknek lesznek te­kintve : a) akik rosszakarat nélkül nyilvános helyiségekben, állomásokon, vonatokon, ír/ utcán stb. közölni, elterjeszteni, be­szélni fognak bármely módon igaz vagy beképzelt híreket vagy relatív meggyő­­ződéseket a hadműveletekről, a csapat­­mozdulatokról és helyzetükről, a kato­nai hatóságok rendelkezéseiről, vagy bármely más dolgokról, a román had­seregre vonatkozólag ; i)­­ akik állomásokon, vonatokon ta­láltatnak, komoly megindokolás nélkül, v­agy tolongani, kiabálni fognak és nem fogják tiszteletben tartani a rendre vo­natkozólag kiadott utasításokat; és akik rossz szavakkal fogják illetni a román nemzetet; d) bármely jóakarati­ személy, aki­­ levelet vinne, valamint azok, akik má­sok által elősegítik magánleveleket az egyik helyről a másikra szállítani; és akik a hadsereg érdekeit szolgáló rendelkezések ellen lázítl­ns azok, akik meghatalmazás vagy katonai engedély nélkül, minden rossz szándék kizárásával, titkon vagy nyil­vánosan, akár katonai parancs folytán, akár nem, történt kiürített helységeket elfoglalnak; g) akik sértő szavakkal fogják illetni a román katonákat, a román hadsere­get vagy országot,, h) bárki, aki rosszakarat nélkül meg­­nyergez, vagy megfertőz kutakat, forrá­sokat, bármely folyó vagy állóvizet, va­lamint bármilyen élelmiszert; ,i) azok, akik kritizálni fogják a pa­rancsnokság által kiadott rend­eteket; j) azok, akik kiveszik a zászlókat, vagy a hivatalok más jelvényeit) k) azok, akik közbelépnek vagy má­sok közbelépését provokálják, hogy meg­­akadályozzanak egy letartóztatást, vagy a parancsnokság által kiadott rendelet végreh­ajtását. 2. tizen rend ellen szegülök a követ­kezőképpen lesznek megbüntetve. • Az a), b), c) és d) pontok alá esők meg lesznek vizsgálva hadbíró által, első és utolsó alkalomkor egy évig ter­­jedhető börtönnel és 2at­0 lej-ig terjed­hető pénzbírsággal lesznek sújtva. Az el, f), gi, h, i), j)és ki pontokban foglaltak ellenszegülői a haditörvényszé­kek által lesznek megvizsgálva és el­ítélve 3 évig terjedhető börtönnel és 1­000 lej-ig terjedhető pénzbírsággal. Midőn a­­fent említett tettek közül v­alamelyik kémkedési vagy árulási szán­dékkal lesz véghez vive, a háború alatt már életbe lévő törvények szerint lesz­nek megbüntetve. 3. A rendelet ellenszegüléseinek a meg­határozását királyi biztosok, hadbírók, térparancsnokságok,­­ csendőrtisztek és bármily katonai rendőrtiszt végzi. 4. E jelen rendelet, amennyiben lehet, lapok által lesz kihirdetve,­ ki lesz ra­gasztva minden községben, haditörvény­székek székhelyén, hadbíróságokon, tér­­parancsnokságoknál, csendőrségeknél és községházaknál, ki­ lesz hirdetve dobszó által is. A formaságok megtartását jegyzőköny­vileg állapítják meg.a katonai rendőr-­­ lisztek E rendelet büntető hatálya életbe lép 3 nap után a fent említett­ végrehajtá­sokká. T­őlük azon személyek lesznek megbüntetve, akik a három nap után esnek bűnbe. 5. A 21. és 25. sz. rendelet határo­zatai, amelyeket szintén e parancsnok­ság adott ki, de a jelen rendelettel nem egyezők, hatályon kívül lépnek abban a pillanatban, amikor e rendelet életbe lép. Kiadva Parancsnokságunknál: Nagyszeben, 1919 május hó 12-én. Erdélyi csapatok főparancsnoka: Mardarescu tábornok. Vezérkari főnök: Panaitescu tábornok. A csehek kiürítették Pozsonyt. Nyolc vármegyét vissza kell adniok.­­ — Az Egyetértés tudósitójától — Pozsony, december 2. Cseh-szlovák lapok írják, hogy a cseheknek Léváig kell visszavonultok. A csehek a várost már kiürítették. Pozsony, december 2. A cseh-szlovák lapok közlése szerint a megszállott felvidéki vármegyék közül nyolcat az antant döntése szerint ki kell üríteniök. A kiürítendő területről a cseh­szlovák lapok úgy írnak, hogy Cseh­szlovákia nyolc vármegyét „elveszít“. Pozsony, december 2. Forrongások Bécsben. — Az Egyetértés tudósítójától. — A bukaresti Univerzul novem­ber 26 iki számában közli:­­ „Bécsből jelentik, hogy két nap­­ta súlyos zavargások törtek ki, am­elyek bolseviki jellegű forron­gásokká fajultak. A kormányt le­mondatták és a minisztereket letartóztatták. A hatalmat a bolseviki szerve­zetek vették kezükbe. Nagy vé­rengzések történtek. A zavargá­sok folytatódnak. E híreket még fentartással kell fogadni.“ «­ Az Avantul egy nov. 22-ikéről datált lyoni táviratot közül, amely szerint az osztrák kormány hely­zete súlyos. Hir szerint a rossz élelmezés miatt a szocialista mi­nisztereket lemondatják. A keresztyén-szocialista pártok szerint szintén kormányválság van készülőben, ők azonban kívánják, hogy a szocialista miniszterek­­ maradjanak helyükön a súlyos belpolitikai és a magyar esemé­nyekre tekintettel. Megszüntetik-e a tankerü­leti főigazgatóságokat? — Az Egyetértés tudósítójától — Egy fővárosi napilap nyomán híre járt, hogy a közoktatási re­formok során a kultuszminisztérium a tankerületi főigazgatóságokat jelenlegi formájukban meg akarja szüntetni­, s a főigazgatókat mint szakfelügyelőket a minisz­térium szándékozik berendelni. Minthogy e reform Debreczent, mint az egyik tankerületi főigazgatóság székhelyét közelebbről is érdekli, megkérdeztük a debreczeni tan­­kerület főigazgatóját, Ady Lajost, mi igaz a szóbanforgó hírből, s tőle az alábbi felvilágosítást nyer­tük : 1 — A közoktatásügyi kormánnyal való érintkezésem ismeretes okok­ból meglehetősen nehézkes. Ok­tóber hóban és november első felében ugyan naponként kaptam Budapestről postát, körülbelül tíz nap óta azonban semmi rendel­kezés sem érkezik hivatalom ré­szére a közoktatásügyi miniszté­riumtól, s így teljes határozott­sággal sem meg nem­met önthetem, sem meg nem cáfolhatom a vidéki főigazgatóságok megszüntetéséről szóló híradást. — Szeptember első felében né­hány napot Budapesten töltöttem s akkor ismételten és hosszasab­ban tárgyaltam dr. Imre Sándor államtitkárral. A beszélgetés során sok minden aktuális oktatásügyi reform szóbajött, de a tankerületi főigazga­tóságok megszünteté­séről az államtitkár úr egy szót sem szólott. Ebből a negatívumból van okom arra következtetni, hogy a főigaz­gatóságok megszüntetéséről szóló hir legalább is — korai. — A tankerületi főigazgatósá­gok reformálásával s egyáltalán az iskolafelügyelet reformjának gondolatával már Jankovich mi­nisztersége idején kezdettek fog­lalkozni. A reformra vonatkozó felfogását a jelenlegi államtitkár úrnak — kihez közös nevelésügyi eszmények és törekvések évtize­des kapcsolata fűz —­ jól isme­rem. De az ő reformgondolata homlokegyenest ellenkezik azzal a tervvel, amit most hírül adtak Imre államtitkár úr ugyanis, ép­pen ellenkezőleg ki akarná építeni a régi tankerületi főigazgató­ságokat olyan formán, hogy a különböző iskolafajok köréből ide kinevezett szakfelügyelőkkel az összes közep­es alsófokú iskoláknak, de leg­alább is minden középfokú isko­lának felügyeletét és adminisztrá­cióját a tankerületi főigazgatóságok keretében kívánja összpontosítani, s az így átalakított főigazgatósá­gok külön számvevőséget is kap­nának. Jelenlegi szervezetükben ugyanis, s normális viszonyokat feltételezve, a főigazgatóságoknak nincs illetményeket kiutaló joguk.­­ Az a terv, mely szerint a főigazgatókat a minisztériumba rendelnék be, voltaképen az olasz középiskolai felügyelet bevezetése volna, hol a főigazgatók a köz­oktatási minisztériumban kollégiu­mot alkotnak s 2—3 évenként az ország más-más vidékének közép­iskoláit látogatják meg váltogatva. — Bármelyik formájában tör­ténik is azonban a főigazgatósá­gok reformja, a kérdés szorosan ösz­­szefügg a középfokú iskolák reformjának, sőt az általános oktatásügyi reformnak dolgával s mint ilyen, csak évek múlva történhetik meg. Már csak azért is, mert a reform megcsinálására egységes tanügyi közvélemény még nem alakulhatott ki, meg aztán a reform kormányrendelettel nem, hanem csak törvényhozási uton, az 1883: XXX. tc. megváltozta­tásával mehet végbe. Már pedig a magyar törvényhozásnak jó időn keresztül igen sürgős anyagi , gazdasági és reorganizáló vonat­kozású — kérdésekkel kell első­sorban foglalkoznia, s így a köz­oktatási reformra, sajnos, éveken belül aligha kerülhet sor.

Next