Egyetértés, 1920. január-április (2. évfolyam, 1-99. szám)
1920-02-21 / 42. szám
DEBRECZEN, 1920. ■-10. ÉVFOLYAM. 42. SZÁM. SZOMBAT, FEBRUÁR 21. Előfizetési ár helyben és vidéken: Egy hónepra 16-—K Feievre . . 80-— k higyeeevre 45*- K Egész evra 11jo-_ * EGYES SZÁM ÁRA 60 FILLÉR. Kapható az összas dohánytőzsdékben, utcai árusítóknál. .. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Ferencz József-ut 26., I. e.n. (passage) . a városi kórházban . « 21. és 25. számú rendelet (kibővítve). Mi, Erdélyi csapatok parancsnoka, a katonai igazságügyi törvénykönyvek 32. és 67. § II. pontja értelmében a hadsereg biztosítására és az ország vádalméra elrendeljük: a Tiszáig elfoglalt egész területre, mely hadműveleti területnek tekintetik: 1. Rend ellenszegüknek lesznek tekintve: a) akik rosszakarat nélkül nyilvános helyiségekben, állomásokon, vonatokonaz utcán stb. közölni, elterjeszteni, beszélni fognak bármely módon igaz vagy beképzelt híreket vagy relatív meggyőződéseket a hadműveletekről, a csapatmozdulatokról és helyzetükről, a katonai hatóságok rendelkezéseiről, vagy bármely más dolgokról, a román hadseregre vonatkozólag; b) akik állomásokon, vonatokon találtatnak, komoly megindokolás nélkül, vagy tolongani, kiabálni fognak és nem fogják tiszteletben tartani a rendre vonatkozólag kiadott utasításokat; c) akik rossz szavakkal fogják illetni a román nemzetet; d) bármely jóakaratú személy, aki levelet vinne, valamint azok, akik mások által elősegítik magánleveleket az egyik helyről a másikra szállítani; e) akik a hadsereg érdekeit szolgáló rendelkezések ellen lázít;ns azok, akik meghatalmazás vagy katonai engedély nélkül, minden rossz szándék kizárásával, titkon vagy nyilvánosan, akár katonai parancs folytán, akár nem, történt kiürített helységeket elfoglalnak ; g) akik sértő szavakkal fogják illeni a román katonákat, a román hadsereget vagy országot; h) bárki, aki rosszakarat nélkül megmérgez, vagy megfertőz kutakat, forrásokat, bármely folyó vagy állóvizet, valamint bármilyen élelmiszert; i) azok, akik kritizálni fogják a parancsnokság által kiadott rendeleteket; j) azok, akik kiveszik a zászlókat, vagy a hivatalok más jelvényeit) k) azok, akik közbelépnek vagy mások közbelépését provokálják, hogy megakadályozzanak egy letartóztatást, vagy a parancsnokság által kiadott rendelet végrehajtását. 2. Ezen rend ellenszegülők a következőképpen lesznek megbüntetve. Az a), b), c) és d) pontok alá esők meg lesznek vizsgálva hadbíró által, első és utolsó alkalomkor egy évig terjedhető börtönnel és 2000 lejig terjedhető pénzbírsággal lesznek sújtva. Az e), f), g), h, i), j) és k) pontokban foglaltak ellenszegülői a haditörvényszékek által lesznek megvizsgálva és elítélve 3 évig terjedhető börtönnel és 5600 lejig terjedhető pénzbírsággal. Midőn a fent említett tettek közül valamelyik kémkedési vagy árulási szándékkal lesz véghez vive, a háború alatt már életbe lévő törvények szerint lesznek megbüntetve. 8. A rendelet ellenszegüléseinek a meghatározását királyi biztosok, hadbírók, térparancsnokságok, csendőrtisztek és bármily katonai rendőrtiszt végzi. 4. E jelen rendelet, amennyiben lehet, lapok által lesz kihirdetve, ki lesz ragasztva minden községben, haditörvényszékek székhelyen, hadbíróságokon, főparancsnokságoknál, csendőrségeknél és örségházaknál, ki lesz hirdetve dobszóttal is. E formaságok megtartását jegyzőkönyvileg állapítják meg a katonai rendőr- Matek. E rendelet büntető hatálya életbe lép 3 nap után a fent említett végrehajtásokkal s csak azon személyek lesznek megbüntetve, akik e három nap után esnek bűnbe. 6. A 21. és 25. sz. rendelet határozatai, amelyeket szintén e parancsnokság adott ki, de a jelen rendelettel nem egyezők, hatályon kívül lépnek abban a pillanatban, amikor a rendelet életbe lép. Kiadva Parancsnokságunknál: Nagyszeben, 1919 május hó 12-én. Erdélyi csapatok főparancsnoka: Mardarescu tábornok. Vezérkari főnök: Panaitescu tábornok. Magyarország dolgozik. Bornemissza báró svájci követ nyilatkozata. Parisból jelentik: Az Eclair berni tudósítója beszélgetést folytatott Bornemissza báróval, Magyarország svájci követével. Bornemissza báró elmondotta, hogy az ország a konszolidáció útján van. Budapesten az élet normális. Magyarország dolgozik. Jó aratásra számít és rendet és békét akar. Hogy szól Bécsből jelentik: Millerand elnök jegyzéke, amelyet Németországhoz a bűnösök kiszolgáltaása miatt idézett, szó szerint a következőleg hangzik: A békeértekezlet elnöke, 1920. február 3. Elnök úr! Az 1919. június 28-án aláírt jegyzőkönyv harmadik szakaszának alapján van szerencsém Önnek mellékelve a szövetséges hatalmak nevében átnyújtani egyik példányát annak a névjegyzéknek, amelyet a brit, a francia, az olasz, a belga, a lengyel, a román és a szerb-horvát-szlovén kormány a versaillesi békeszerződés 2 cikkelye 228. szakaszának megfelelően összeállított. A névjegyzék összeállításánál nem vették föl mindazokat, akik a háború folyamán a német birodalom alattvalóik részéről elkövetett számtalan bűncselekményben bűnösök. A fent említett kormányok úgy vélték, hogy helyesebben cselekszenek, ha csak olyan egyéneket neveznek meg, akik nyilván a legsúlyosabb felelősséget viselik. A bűnösöknek ilyen módon összeállított száma jóval mögötte marad azon német állampolgárok a jegyzék számának, akik a háború törvényeit és szokásait jogellenesen megsértették. Az említett kormányoknak nincs szándékában, hogy amnesztiát adjanak azoknak a bűnösöknek, akik a mellékelt névjegyzéken nem szerepelnek. A mostani közlés semmiképp sem érinti az államoknak azt a jogát, hogy az illetőket saját területükön belül üldözzék. Egy további közlés fogja az Ön tudomására hozni, válaszul 88. számú jegyzékére. (Megjegyzés: Ez alatt Leisnernek a kiszolgáltatás kérdésében január 25-én tett jegyzéke értendő azokat a körülményeket, amelyek között a szövetséges hatalmak a szerződésnek erre a pontra vonatkozó határozatait végrehajtani kívánják. Fogadja Ön, Elnök úr, nagyrabecsülésem biztosítását. Aláírás: A. MitTerand. Bécsből jelentik: Párisi előkelő politikai körökből nyert információk szerint a kiadandók névsorában eredetileg háromezer név szerepelt. Ezt a számot leszállították, de nyomatékosan hangsúlyozzák, hogy a névsor nem teljes és hogy esetleg kiegészítik. Hirdetmény. Tudomásul hozatik, hogy a mai naptól, február hó 10-től kezdve úgy a vasúton való utazásra, mint a szállításra újabb rendeletig engedély nem adatik ki. A katonailag megszállott területek főparancsnoksága. Azon személyek, kik hamis híreket terjesztenek, az érvényben levő rendeletek értelmében szigorúan megbüntettetnek. Cenzúrát de Sublocotenentul Horia. Szkilassi létesít a város a Mű — Az Egyetértés tudósítójától. — Tegnap délelőtt Tóth Emil dr. tanácsnok elnöklete alatt egy szakértőkből álló bizottság értekezletet tartott, amelyen két igen fontos kérdéssel foglalkoztak. Az egyik Szilágyi János műépítész ama terve volt, hogy az Ispotálylaposon házcsoportot épít, a másik az volt, hogy a város három laktanyáját szükséglakásokká alakítja át. Borsos József tb. főmérnök ismertette a Szilágyi-féle tervet. Szilágyi a Salétrom-laktanya és a lovarda telkét kéri 50 évre, engedélyt, hogy arra kölcsönt vehessen föl. A telekre 46 épületet épít , ezekben 42 lakást, 21 üzletet létesít, saját vízvezetéket készít. A főmérnök az ilyen örök bérházak helyett a szociális viszonyoknak jobban megfelelő oly építkezést tart helyesnek, amelyeknél a házak később a bérlő tulajdonába mennek át. Magosi György dr. főügyész is azt helyesli, hogy mindenki házhoz juson. De ismerni kell a kivitel részleteit, mert a kivihetőség dönti el az elv helyességét. Kérdi, beleszólhat-e a város a bérek megállapításába a Szilágyiféle terv megvalósulása esetén, mert abba nem mehet bele, hogy a város adjon egy objektumot s ott lakásuzsora follyon 50 évig. Borsos József főmérnök ezután részletesen ismertette is az ellene emelt kifogásokat. Tüdős Kálmán dr. főorvos egészségügyi szempontból mondta el kifogásait. Kifogásolja a lakások zsúfoltságát, a pincék hiányát, a világítás és levegő hiányát. Rámutat a tuberkulózis nagy veszedelmére. Javasolja, dolgozza át még egyszer tervét a vállalkozó. Joó István dr. a lakásbeosztást kifogásolja s a kis lakások építését épen a tervezet arányával fordított arányban kívánja. Szilágyi János részletesen válaszolt az összes kifogásoltra és kimutatta, hogy teljesen az építési szabályoknak megfelelően járt el és azt bizonyította, hogy tervei úgy a közegészségügyi, mint építészeti, elhelyezési szempontból nem kifogásolhatók. Latinovits Mihály műszaki főtanácsos kijelenti, hogy a tervek műszaki szempontból nem kifogásolhatók. Vásáry István dr. tanácsnok részben honnérvál arra mutat rá,,hoogy számon. ..mn