Egyetértés, 1920. január-április (2. évfolyam, 1-99. szám)

1920-02-21 / 42. szám

DEBRECZEN, 1920. ■-10. ÉVFOLYAM. 42. SZÁM. SZOMBAT, FEBRUÁR 21. Előfizetési ár helyben és vidéken: Egy hónepra 16-—K Feievre . . 80-— k higyeeevre 45*- K Egész evra 11jo-_ * EGYES SZÁM ÁRA 60 FILLÉR. Kapható az összas dohánytőzsdékben, utcai árusítóknál. .. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Ferencz József-ut 26., I. e.n. (passage) .­ a városi kórházban . « 21. és 25. számú rendelet (kibővítve). Mi, Erdélyi csapatok parancsnoka, a katonai igazságügyi törvénykönyvek 32. és 67. § II. pontja értelmében a had­sereg biztosítására és az ország vádal­­méra elrendeljük: a Tiszáig elfoglalt egész területre, mely hadműveleti területnek tekintetik: 1. Rend ellenszegüknek lesznek te­kintve: a) akik rosszakarat nélkül nyilvános helyiségekben, állomásokon, vonatokon­­az utcán stb. közölni, elterjeszteni, be­­szélni fognak bármely módon igaz vagy beképzelt híreket vagy relatív meggyő­ződéseket a hadműveletekről, a csapat­­mozdulatokról és helyzetükről, a kato­nai hatóságok rendelkezéseiről, vagy bármely más dolgokról, a román had­seregre vonatkozólag; b) akik állomásokon, vonatokon ta­láltatnak, komoly megindokolás nélkül, vagy tolongani, kiabáln­i fognak és nem fogják tiszteletben tartani a rendre vo­natkozólag kiadott utasításokat; c) akik rossz szavakkal fogják illetni a román nemzetet; d) bármely jóakaratú személy, aki levelet vinne, valamint azok, akik má­sok által elősegítik magánleveleket az egyik helyről a másikra szállítani; e) akik a hadsereg érdekeit szolgáló rendelkezések ellen lázít;­ns azok, akik meghatalmazás vagy katonai engedély nélkül, minden rossz szándék kizárásával, titkon vagy nyil­vánosan, akár katonai parancs folytán, akár nem, történt kiürített helységeket elfoglalnak ; g) akik sértő szavakkal fogják illeni a román katonákat, a román hadsere­get vagy országot; h) bárki, aki rosszakarat nélkül meg­mérgez, vagy megfertőz kutakat, forrá­sokat, bármely folyó vagy állóvizet, va­lamint bármilyen élelmiszert; i) azok, akik kritizálni fogják a pa­rancsnokság által kiadott rendeleteket; j) azok, akik kiveszik a zászlókat, vagy a hivatalok más jelvényeit) k) azok, akik közbelépnek vagy má­sok közbelépését provokálják, hogy meg­akadályozzanak egy letartóztatást, vagy a parancsnokság által kiadott rendelet végrehajtását. 2. Ezen rend ellen­szegülők a követ­kezőképpen lesznek megbüntetve. Az a), b), c) és d) pontok alá esők meg lesznek vizsgálva hadbíró által, első és utolsó alkalomkor egy évig ter­jedhető börtönnel és 2000 lej­ig terjed­hető pénzbírsággal lesznek sújtva. Az e), f), g), h, i), j) és k) pontokban foglaltak ellenszegülői a haditörvényszé­kek által lesznek megvizsgálva és el­ítélve 3 évig terjedhető börtönnel és 5600 lej­ig terjedhető pénzbírsággal. Midőn a fent említett tettek közül valamelyik kémkedési vagy árulási szán­dékkal lesz véghez vive, a háború alatt már életbe lévő törvények szerint lesz­nek megbüntetve. 8. A rendelet ellenszegüléseinek a meg­határozását királyi biztosok, hadbírók, térparancsnokságok,­­ csendőrtisztek és bármily katonai rendőrtiszt végzi. 4. E jelen rendelet, amennyiben lehet, lapok által lesz kihirdetve, ki lesz ra­gasztva minden községben, haditörvény­székek székhelyen, hadbíróságokon, főp­arancsnokságoknál, csendőrségeknél és örségházaknál, ki lesz hirdetve dobszó­ttal is. E formaságok megtartását jegyzőköny­vileg állapítják meg a katonai rendőr- Matek. E rendelet büntető hatálya életbe lép 3 nap után a fent említett végrehajtá­sokkal s csak azon személyek lesznek megbüntetve, akik e három nap után esnek bűnbe. 6. A 21. és 25. sz. rendelet határo­zatai, amelyeket szintén e parancsnok­ság adott ki, de a jelen rendelettel nem egyezők, hatályon kívül lépnek abban a pillanatban, amikor a rendelet életbe lép. Kiadva Parancsnokságunknál: Nagyszeben, 1919 május hó 12-én. Erdélyi csapatok főparancsnoka: Mardarescu tábornok. Vezérkari főnök: Panaitescu tábornok. Magyarország dolgozik. Bornemissza báró svájci követ nyilatkozata. Parisból jelentik: Az Eclair berni tudósítója beszélgetést foly­tatott Bornemissza báróval, Ma­gyarország svájci követével. Bor­nemissza báró elmondotta, hogy az ország a konszolidáció útján van. Budapesten az élet normális. Magyarország dolgozik. Jó ara­tásra számít és rendet és békét akar. Hogy szól Bécsből jelentik: Millerand elnök jegyzéke, amelyet Német­országhoz a bűnösök kiszolgál­ta­ása miatt idézett, szó szerint a következőleg hangzik: A békeértekezlet elnöke, 1920. február 3. Elnök úr! Az 1919. június 28-án aláírt jegyzőkönyv harma­dik szakaszának alapján van sze­rencsém Önnek mellékelve a szö­vetséges hatalmak nevében át­nyújtani egyik példányát annak a névjegyzéknek, amelyet a brit, a francia, az olasz, a belga, a lengyel, a román és a szerb-hor­­vát-szlovén kormány a versaillesi békeszerződés 2 cikkelye 228. szakaszának megfelelően össze­állított. A névjegyzék összeállításánál nem vették föl mindazokat, akik a háború folyamán a német biro­dalom alattvalóik részéről elköve­tett számtalan bűncselekményben bűnösök. A fent említett kormányok úgy vélték, hogy helyesebben cse­lekszenek, ha csak olyan egyéne­ket neveznek meg, akik nyilván a legsúlyosabb felelősséget viselik. A bűnösöknek ilyen módon össze­állított száma jóval mögötte ma­rad azon német állampolgárok a jegyzék­ számának, akik a háború törvé­nyeit és szokásait jogellenesen megsértették. Az említett kormá­nyoknak nincs szándékában, hogy amnesztiát adjanak azoknak a bűnösöknek, akik a mellékelt név­jegyzéken nem szerepelnek. A mos­tani közlés semmiképp sem érinti az államoknak azt a jogát, hogy az illetőket saját területükön be­lül üldözzék. Egy további közlés fogja az Ön tudomására hozni, válaszul 88. számú jegyzékére. (Megjegyzés: Ez alatt Leisnernek a kiszolgál­tatás kérdésében január 25-én tett jegyzéke értendő­ azokat a körülményeket, amelyek között a szövetséges hatalmak a szerző­désnek erre a pontra vonatkozó határozatait végrehajtani kívánják. Fogadja Ön, Elnök úr, nagyra­becsülésem biztosítását. Aláírás: A. MitTerand. Bécsből jelentik: Párisi elő­kelő politikai körökből nyert in­formációk szerint a kiadandók névsorában eredetileg háromezer név szerepelt. Ezt a számot le­szállították, de nyomatékosan hangsúlyozzák, hogy a névsor nem teljes és hogy esetleg ki­egészítik. Hirdetmény. Tudomásul hozatik, hogy a mai naptól, február hó 10-től kezdve úgy a vasúton való utazásra, mint a szállításra újabb rendeletig en­gedély nem adatik ki. A katonailag megszállott területek főparancsnoksága. Azon személyek, kik ha­mis híreket terjesztenek, az érvényben levő rendeletek értelmében szigorúan meg­büntettetnek. Cenzúrát de Sublocote­­nentul Horia. Szk­ilassi létesít a város a Mű­ — Az Egyetértés tudósítójától. — Tegnap délelőtt Tóth Emil dr. tanácsnok elnöklete alatt egy szakértőkből álló bizottság érte­kezletet tartott, amelyen két igen fontos kérdéssel foglalkoztak. Az egyik Szilágyi János műépítész ama terve volt, hogy az Ispotály­laposon házcsoportot épít, a másik az volt, hogy a város három laktanyáját szükséglakásokká ala­kítja át. Borsos József tb. főmérnök is­mertette a Szilágyi-féle tervet. Szilágyi a Salétrom-laktanya és a lovarda telkét kéri 50 évre, engedélyt, hogy arra kölcsönt vehessen föl. A telekre 46 épüle­tet épít , ezekben 42­ lakást, 21 üzletet létesít, saját vízvezetéket készít. A főmérnök az ilyen örök bérházak helyett a szociális vi­szonyoknak jobban megfelelő oly építkezést tart helyesnek, ame­lyeknél a házak később a bérlő tulajdonába mennek át. Magosi György dr. főügyész is azt helyesli, hogy mindenki ház­hoz jus­on. De ismerni kell a ki­vitel részleteit, mert a kivihető­ség dönti el az elv helyességét. Kérdi, beleszólhat-e a város a bérek megállapításába a Szilágyi­féle terv megvalósulása esetén, mert abba nem mehet bele, hogy a város adjon egy objektumot s ott lakásuzsora follyon 50 évig. Borsos József főmérnök ezután részletesen ismertette is az ellene emelt kifogásokat. Tüdős Kálmán dr. főorvos egész­ségügyi szempontból mondta el kifogásait. Kifogásolja a lakások zsúfoltságát, a pincék hiányát, a világítás és levegő hiányát. Rá­mutat a tuberkulózis nagy vesze­delmére. Javasolja, dolgozza át még egyszer tervét a vállalkozó. Joó István dr. a lakásbeosztást kifogásolja s a kis lakások építé­sét épen a tervezet arányával for­dított arányban kívánja. Szilágyi János részletesen vá­laszolt az összes kifogásoltra és kimutatta, hogy teljesen az épí­tési szabályoknak megfelelően járt el és azt bizonyította, hogy ter­vei úgy a közegészségügyi, mint építészeti, elhelyezési szempont­ból nem kifogásolhatók. Latinovits Mihály műszaki fő­tanácsos kijelenti, hogy a tervek műszaki szempontból nem kifogá­solhatók. Vásáry István dr. tanácsnok részben honnérvá­l arra mutat rá,,hoogy számo­n. ..mn

Next