Egyetértés, 1920. január-április (2. évfolyam, 1-99. szám)

1920-03-28 / 73. szám

Előfizetési ár helyben és vidéken: Egy hónapra 15­— K Félévre. . 90'— K Negyedévre 45'—­ K Fop»­z év­e 180*— K EGYES SZÁM ÁRA 70 FILLÉR. Kapható az összas dohánytörsdékben, utcai árusítóknál. .. Szerkesztőség és kiadóhivatal: II. ÉVFOLYAM, m SZÁM. VASÁRNAP, MÁRCIUS 81« »»Egy nap a Hazáért!“ Március hó 31-ikén mindenki a Hazáért dolgozik ás a Hazáért áldoz ! Ezen a napon minden 16 éven felüli dolgozó egyén legalább 2 koronát és ezenkívül minden háztulajdonos legalább 10 koronát, minden gazda vagy bérlő minden hold föld után legalább 1 koronát, minden üzlet, üzem, ipar és vállalat napi bevételének legalább l°­0-át és felajánlott adományát a Haza oltárára helyezi. országos akció debreczeni rende­zésével a Népjóléti hivatal bíza­tott meg. A gyűl­és, amint azt a plakátok is mutatják, f. hó 31-én, azaz szerdán lesz megtartva, amikor is a kinevezett gyű­jtőbiztosok a Nép­jóléti hivatal által kiállított, sor­számmal és pecséttel ellátott iga­zolvány és ugyanilyen gyűjtőlvek alapján házról-házra járva keresik fel Debreczen városának 16 éven felüli minden polgárát, hogy ado­mányaikat átvegyék. Adakozni hazafias kötelesség! Kötelesség! Tehát el is várjuk mindenkitől, hogy ennek eleget tegyen. Hogy pedig az országos intéző bizottság ne csak azt ellenőriz­hesse, hogy ki adakozott, hanem azt is, hogy ki nem adott, fel­hívjuk az összes debreczeni ház­­tulajdonosokat, megbízottjukat, vagy házfelügyelőjüket, hogy a házban lakó 16 éven felüli nőkről, férfiakról egyaránt egy összefog­laló kimutatást készítsenek és azt a gyűjtés napján a házban meg­jelenő gyűjtő biztosoknak adják át. A gyűjtő biztosok e kimutatás alapján fogják az abban össze­­irottakat felkeresni és az adakozók nevét a gyűjtő ívbe bevezetni.­­ Minthogy pedig a fenti kimutatás a gyűjtőívekhez lesz csatolva, min­denkor könnyen lesz megál­apit­­ható az, hogy e szent cél érde­kében ki sajnálta a minden másra könnyen dobált pénzét odaadni. Legkisebb adomány a korona minden 16 éven felüli családtag után. Debreczen, 1920 március 27. Debreczen sz. kir. Város Népjóléti Hivatala. Az „Egy nap a hazáért" deb­reczeni gyűjtő bizottság folyó hó 28-án vasárnap délelőtti 11 órakor a városháza tanácstermében ülést tart, amelynek tárgya a folyó hó­­ 31-én tartandó gyűjtés megszer- 3 venése.­­ A nemzeti hadsereg fel­esküszik az alkotmányra. Budapest, március hó 27. A nemzeti sajtótudósító telefonjelen­tése : A régi dicsőséges, ezeréves­ Ma­gyarország hagyományai lassan­ként újra testet öltenek és a belső rend útján megkezdődött az építkezés nehéz munkája, a for­radalmak és a pártoskodások után. Nevezetes lépés ez irányban, hogy a nemzeti hadsereg hús­­vét második napján le­teszi az esküt az alkot­mányra és a kormány­zóra. Ez azt jelenti, hogy megvédi a nemzeti állam rendjét, a munka fejlődésének lehetőségét. Jelképes jelentősége is van ez eseménynek, amennyiben egybe esik feltámadás szent ünnepével. A nemzetgyűlés, Budapest, március 27. A nemzeti sajtótudósító telefonjelentése : A nem­zetgyűlés mai ülését Bottlik József al­­elnök nyitotta meg háromnegyed 11 órakor. Palavicini György őrgróf napirend előtt szólott amiatt, hogy a Pesti Napló tegnapi száma azt a hírt közölte, hogy a minisztertanácsból őt és Szmrecsányi Györgyöt felszólítják, adják vissza az államnak azt az autót, amelyet mint kormánybiztosok kaptak.­­ Rendkívül zokon vette, hogy a minisztertanácsból valamelyik miniszter indiskretiója foly­tán ilyesmi kikerült. Simonyi Semadám Sándor miniszter­­elnök kijelenti, hogy a minisztertanács nem foglalkozott automoblok vissza­szolgáltatásával. Palavicini már régen visszaadta az autót, Szmrecsányinak pedig nem is volt, mert nem volt kor­mánybiztos. Fölolvasták az indítványkönyvet és az interpellációs könyvet, azután foly­tatták a bankjegy felülbélyegzésről szóló javaslat részletes vitáját. Fangler Béla az első szakaszhoz szólott: kifogásolja azt, hogy az állam 4 százalékot akar fizetni, amikor a bankok csak 2 száza­lékot fizetnek a pénzért. Sokorópátkai Szabó István nem fo­gadja el ezt a kifogást, mert a városi lakosság előbb megsejtette a felülbé­lyegzés hírét és elhelyezte pénzét rész­­vényekbe, a falusi nép azonban a láda­fiában tartotta. Korányi pénzügyminisz­ter, Iklódi—Szabó János után Ernst Sándor azt követelte, hogy a kormány gondoskodjék elegendő váltópénzről. A szakaszt változatlanul elfogadták. A második szakasznál Budaváry László javasolta, hogy a százezer ko­ronán felüli kötvények után az állam ne fizessen kamatot, az ötmillión felüli összeget pedig tarta meg. Botbüntetés, fegyház az árdrágítóknak. Budapest, március 27. (A nemzeti sajtótudósító telefonjelentése.) A nemzet­gyűlés hétfői ülésén az igazságügymi­niszter benyújtja az árdrágítás és az áru­uzsora letörésére irányuló törvény­­javaslatot. A törvényjavas­at rendkívül szigorú intézkedéseket tartalmaz az ár­drágítók ellen. Pénzbüntetésről nincs is szó b­enne. Ellenben l­e fogja vezetni a botbüntetést. Emellett­­egyházzal, kötél­általi halállal és vagyon­elkobzással büntetik az árdrágítót. n­atal kormány lemondott. Berlin, március 27. A nemzeti sajtótudósító telefonjelentése. A birodalmi kormány lemondott. Erbert elnök Müller volt kü­ügy­­minisztert bizta meg kormányala­kítással. A munkás szakszerveze­tek gáncsvetése késztette a Bauer kormányt lemondásra. Megválasztották az első nőképviselőt. Budapest, március 27. A nemzeti sajtótudósító telefonjelentése. Az 1. kerületben viharos előzmények után tegnap este fejeződött be a nem­zetgyűlési választás, amely Schlachta Margit fényes győzelmével végződött, ötezer és néhány száz szavazatot ka­pott, míg Csi­léry Andrásra háromezer és néhény száz szavazat esett. Török Miklós pedig a legutolsó helyre került. Schlachta Margit az első magyar női képviselő. A román bélyegzésű pénzt is felülbélyegzik. — Az Egyetértés tudósítójától *— Hivatalos helyről a következő közlést adták ki: A román felülbélyegzéssel el­látott bankjegyek kicserélése tár­gyában a pénzügyminisztérium által kiadott rendelkezés értelmé­ben a román felülbélyegzéssel el­látott bankjegyeket a pénzintézetek a mai naptól kezdve átveszik és ugyanúgy kezelik, mint a többi Osztrák-Magyar Bank bankjegyet, vagyis értékük 50 százalékát ál­lamkölcsön céljaira visszatartják, 50 százalékát pedig magyar felül­bélyegzéssel ellátott bankjegyek­ben kifizetik. Ezúttal is megjegyezzük, hogy hivatalos értesülés szerit a bank­jegyeknek felülbélyegzés végett való benyújtására kitűzött határ­időt a pénzügyminisztérium ez évi április hó 8-áig meghosszabbította és így mindazok, akik eddig bármi okból nem adhatták be bank­jegyeiket kicserélés végett e ha­táridőig valamely pénzintézetnél benyújthatják. Nyomatékosan figyelmeztetjük azonban Debreczen város közön­ségét, hogy a bankjegyeket e ha­táridőig okvetlenül adja be, mert ezen időipont után azok értéküket vesztik. Debreczen, 1920 március 27. A bankjegy felülbélyegzése helyi­ bizottság. Megnyílt a tőzsde, Budapest, március 27. A nemzeti sajtó tudósító telefonjelentése: Hosszú szünet után ma megnyílt a tőzsde. A korona felülbélyegzése folytán a magyar papí­rokban külföldön bekövetkezett érték­­emelkedés maga után vonta azt, hogy a valutákat nagy tömegekben dobták piacra. Úgy, hogy valutákban csak kí­nálat volt. Lírát 10, svájci frankot 34, dinárt 6 koronáért kínáltak. A részvénypiacon tartózkodó volt a hangulat a nagy bankjegy hiány miatt A Ganz-részvény közel 6000 koronás áremelkedést mutatott, ami rekord számba megy a tőzsde történetében jelenleg 14,800 koronán áll.

Next