Egyetértés, 1920. január-április (2. évfolyam, 1-99. szám)
1920-03-28 / 73. szám
Előfizetési ár helyben és vidéken: Egy hónapra 15— K Félévre. . 90'— K Negyedévre 45'— K Fop»z éve 180*— K EGYES SZÁM ÁRA 70 FILLÉR. Kapható az összas dohánytörsdékben, utcai árusítóknál. .. Szerkesztőség és kiadóhivatal: II. ÉVFOLYAM, m SZÁM. VASÁRNAP, MÁRCIUS 81« »»Egy nap a Hazáért!“ Március hó 31-ikén mindenki a Hazáért dolgozik ás a Hazáért áldoz ! Ezen a napon minden 16 éven felüli dolgozó egyén legalább 2 koronát és ezenkívül minden háztulajdonos legalább 10 koronát, minden gazda vagy bérlő minden hold föld után legalább 1 koronát, minden üzlet, üzem, ipar és vállalat napi bevételének legalább l°0-át és felajánlott adományát a Haza oltárára helyezi. országos akció debreczeni rendezésével a Népjóléti hivatal bízatott meg. A gyűlés, amint azt a plakátok is mutatják, f. hó 31-én, azaz szerdán lesz megtartva, amikor is a kinevezett gyűjtőbiztosok a Népjóléti hivatal által kiállított, sorszámmal és pecséttel ellátott igazolvány és ugyanilyen gyűjtőlvek alapján házról-házra járva keresik fel Debreczen városának 16 éven felüli minden polgárát, hogy adományaikat átvegyék. Adakozni hazafias kötelesség! Kötelesség! Tehát el is várjuk mindenkitől, hogy ennek eleget tegyen. Hogy pedig az országos intéző bizottság ne csak azt ellenőrizhesse, hogy ki adakozott, hanem azt is, hogy ki nem adott, felhívjuk az összes debreczeni háztulajdonosokat, megbízottjukat, vagy házfelügyelőjüket, hogy a házban lakó 16 éven felüli nőkről, férfiakról egyaránt egy összefoglaló kimutatást készítsenek és azt a gyűjtés napján a házban megjelenő gyűjtő biztosoknak adják át. A gyűjtő biztosok e kimutatás alapján fogják az abban összeirottakat felkeresni és az adakozók nevét a gyűjtő ívbe bevezetni. Minthogy pedig a fenti kimutatás a gyűjtőívekhez lesz csatolva, mindenkor könnyen lesz megálapitható az, hogy e szent cél érdekében ki sajnálta a minden másra könnyen dobált pénzét odaadni. Legkisebb adomány a korona minden 16 éven felüli családtag után. Debreczen, 1920 március 27. Debreczen sz. kir. Város Népjóléti Hivatala. Az „Egy nap a hazáért" debreczeni gyűjtő bizottság folyó hó 28-án vasárnap délelőtti 11 órakor a városháza tanácstermében ülést tart, amelynek tárgya a folyó hó 31-én tartandó gyűjtés megszer- 3 venése. A nemzeti hadsereg felesküszik az alkotmányra. Budapest, március hó 27. A nemzeti sajtótudósító telefonjelentése : A régi dicsőséges, ezeréves Magyarország hagyományai lassanként újra testet öltenek és a belső rend útján megkezdődött az építkezés nehéz munkája, a forradalmak és a pártoskodások után. Nevezetes lépés ez irányban, hogy a nemzeti hadsereg húsvét második napján leteszi az esküt az alkotmányra és a kormányzóra. Ez azt jelenti, hogy megvédi a nemzeti állam rendjét, a munka fejlődésének lehetőségét. Jelképes jelentősége is van ez eseménynek, amennyiben egybe esik feltámadás szent ünnepével. A nemzetgyűlés, Budapest, március 27. A nemzeti sajtótudósító telefonjelentése : A nemzetgyűlés mai ülését Bottlik József alelnök nyitotta meg háromnegyed 11 órakor. Palavicini György őrgróf napirend előtt szólott amiatt, hogy a Pesti Napló tegnapi száma azt a hírt közölte, hogy a minisztertanácsból őt és Szmrecsányi Györgyöt felszólítják, adják vissza az államnak azt az autót, amelyet mint kormánybiztosok kaptak. Rendkívül zokon vette, hogy a minisztertanácsból valamelyik miniszter indiskretiója folytán ilyesmi kikerült. Simonyi Semadám Sándor miniszterelnök kijelenti, hogy a minisztertanács nem foglalkozott automoblok visszaszolgáltatásával. Palavicini már régen visszaadta az autót, Szmrecsányinak pedig nem is volt, mert nem volt kormánybiztos. Fölolvasták az indítványkönyvet és az interpellációs könyvet, azután folytatták a bankjegy felülbélyegzésről szóló javaslat részletes vitáját. Fangler Béla az első szakaszhoz szólott: kifogásolja azt, hogy az állam 4 százalékot akar fizetni, amikor a bankok csak 2 százalékot fizetnek a pénzért. Sokorópátkai Szabó István nem fogadja el ezt a kifogást, mert a városi lakosság előbb megsejtette a felülbélyegzés hírét és elhelyezte pénzét részvényekbe, a falusi nép azonban a ládafiában tartotta. Korányi pénzügyminiszter, Iklódi—Szabó János után Ernst Sándor azt követelte, hogy a kormány gondoskodjék elegendő váltópénzről. A szakaszt változatlanul elfogadták. A második szakasznál Budaváry László javasolta, hogy a százezer koronán felüli kötvények után az állam ne fizessen kamatot, az ötmillión felüli összeget pedig tarta meg. Botbüntetés, fegyház az árdrágítóknak. Budapest, március 27. (A nemzeti sajtótudósító telefonjelentése.) A nemzetgyűlés hétfői ülésén az igazságügyminiszter benyújtja az árdrágítás és az áruuzsora letörésére irányuló törvényjavaslatot. A törvényjavasat rendkívül szigorú intézkedéseket tartalmaz az árdrágítók ellen. Pénzbüntetésről nincs is szó benne. Ellenben le fogja vezetni a botbüntetést. Emellettegyházzal, kötéláltali halállal és vagyonelkobzással büntetik az árdrágítót. natal kormány lemondott. Berlin, március 27. A nemzeti sajtótudósító telefonjelentése. A birodalmi kormány lemondott. Erbert elnök Müller volt küügyminisztert bizta meg kormányalakítással. A munkás szakszervezetek gáncsvetése késztette a Bauer kormányt lemondásra. Megválasztották az első nőképviselőt. Budapest, március 27. A nemzeti sajtótudósító telefonjelentése. Az 1. kerületben viharos előzmények után tegnap este fejeződött be a nemzetgyűlési választás, amely Schlachta Margit fényes győzelmével végződött, ötezer és néhány száz szavazatot kapott, míg Csiléry Andrásra háromezer és néhény száz szavazat esett. Török Miklós pedig a legutolsó helyre került. Schlachta Margit az első magyar női képviselő. A román bélyegzésű pénzt is felülbélyegzik. — Az Egyetértés tudósítójától *— Hivatalos helyről a következő közlést adták ki: A román felülbélyegzéssel ellátott bankjegyek kicserélése tárgyában a pénzügyminisztérium által kiadott rendelkezés értelmében a román felülbélyegzéssel ellátott bankjegyeket a pénzintézetek a mai naptól kezdve átveszik és ugyanúgy kezelik, mint a többi Osztrák-Magyar Bank bankjegyet, vagyis értékük 50 százalékát államkölcsön céljaira visszatartják, 50 százalékát pedig magyar felülbélyegzéssel ellátott bankjegyekben kifizetik. Ezúttal is megjegyezzük, hogy hivatalos értesülés szerit a bankjegyeknek felülbélyegzés végett való benyújtására kitűzött határidőt a pénzügyminisztérium ez évi április hó 8-áig meghosszabbította és így mindazok, akik eddig bármi okból nem adhatták be bankjegyeiket kicserélés végett e határidőig valamely pénzintézetnél benyújthatják. Nyomatékosan figyelmeztetjük azonban Debreczen város közönségét, hogy a bankjegyeket e határidőig okvetlenül adja be, mert ezen időipont után azok értéküket vesztik. Debreczen, 1920 március 27. A bankjegy felülbélyegzése helyi bizottság. Megnyílt a tőzsde, Budapest, március 27. A nemzeti sajtó tudósító telefonjelentése: Hosszú szünet után ma megnyílt a tőzsde. A korona felülbélyegzése folytán a magyar papírokban külföldön bekövetkezett értékemelkedés maga után vonta azt, hogy a valutákat nagy tömegekben dobták piacra. Úgy, hogy valutákban csak kínálat volt. Lírát 10, svájci frankot 34, dinárt 6 koronáért kínáltak. A részvénypiacon tartózkodó volt a hangulat a nagy bankjegy hiány miatt A Ganz-részvény közel 6000 koronás áremelkedést mutatott, ami rekord számba megy a tőzsde történetében jelenleg 14,800 koronán áll.