Egyetértés, 1920. május-augusztus (2. évfolyam, 100-198. szám)
1920-06-03 / 125. szám
a A városi házak árverése, Vargha Elemér dr. tb. főjegyző elnöklete s Magosa György dr. főügyész, Mihalovics Jenő részvétele mellett tegnap délelőtt tartották meg másodízben az árverést az eladni rendelt városi házakra. Az árverés eredménye a következő volt: Füvészkert utca 5—7. számú házastelek. Kikiáltási ár 116,000 korona. Legtöbbet ígérő lett Bisotka István 151,000 koronával. Homok utca 30. számú ingatlan. Kikiáltási ár 12,500 korona. Legtöbbet ígérő lett Hupay István 20,600 koronával. Siadházi utca 16. számú ingatlan. Kikiáltási ár 32,000 korona. Árverető nem jelentkezett. József kir. herceg-utca 46. sz. házastelek. Kikiáltási ár 80,000 korona. Legtöbbet Ígérő Sápy István 88,500 koronával. Kut-utca 36. számú ingatlan. Kikiáltási ár 30,000 korona. Legtöbbet Ígérő Nagy Sándor 51,000 koronával. Kut-utca 140. számú ingatlan. Kikiáltási ár 36,000 korona. Legtöbbet ígérő Szabó Viktor 44,000 koronával. Simonffy-utca 41. számú ingatlan. Kikiáltási ár 130,000 korona. Legtöbbet ígérő lett Siposs Gyula 146,000 koronával. Vendég-utca 46. számú ingatlan. Kikiáltási ár 66,000 korona. Legtöbbet ígérő lett Kiss József 103,500 koronával. Vörösmarty utca 13. számú ingatlan. Kikiáltási ár 151,000 korona. Legtöbbet ígérő lett Schneck László 185,000 koronával. Nyil utca 81. számú ingatlan. Kikiáltási ár 10,000 korona. Legtöbbet ígérő Ullmann Márton 15 ezer korona. Wesselényi-tér 9 — 10. számú ingatlan. Kikiáltási ár 161,000 korona. Legtöbbet ígérő Ungerleider Gábor 150,000 koronával. Az árverezés iránt nagy volt az érdeklődés s eltartott a déli órákig. Az eredményt a tanács a közgyűlés elé terjeszti. A sóbehozatal szabályozása. Miután a legsürgősebb sószükségletűek kielégítése most már általában biztosítottnak tekinthető, pénzügyminiszter úr 35/508. számú rendeletével akként intézkedett, hogy sóbehozatalra ezentúl csak közvetlen ellátásban részesülő országos jellegű közintézmények és üzemek, továbbá sót ipari célokra felhasználó nagyobb üzemek és törvényhatóságok kaphatnak, az erre irányuló kérelmek mindenkor írásban terjesztendők elő a Sóelosztó Bizottság vezetőségéhez (Budapest, V. Vilmos császár u. 35.) A megfelelően indokolandó kérvényben pontosan megjelölendő a behozandó só mennyisége, az ellátandók száma, valamint a szükségletet esetleg befolyásoló különleges egyéb körülmények. Az ilyen engedélyek alapján behozott sóért követelhető árak megállapítása tekintetében a törvényhatóság első tisztviselője a 3074—1920. M. E. számú rendelet 4. §-ában foglaltak szerint tartozik eljárni. Közélelmezési ügyosztály. A debreczeni hadosztálylovasság részes szénakaszálást vállal. Értekezni lehet a Széchnenyi-uti huszárlaktanyában. Gazdasági hivatal. Imm A. és TSAI Passage, az „Egyetértési* ■ szerkesztősége alatt. & n Készít mindennemű arany, ezüst és étapja javításukat felelősség mellett, gyér alan, pontosan és legjutányosabban. H EGZETŐJÉS 1920 junius ! Elvégeztetett ! A kormány elhatározta annak a békeszerződésnek csúfolt okiratnak a magyar nemzet nevében való aláírását, melyet a győztes antant hatalmak képviselői egyoldalulag, az igazság szava előtt fülüket bedugva s szemüket, — hogy az igazságot valamiképen meg ne lássák — behunyva, állapítottak meg. A hírek szerint az aláírás ma vagy holnap meg is történik. Szívem és érzelmeim engem ahoz a konklúzióhoz vezettek ugyan, hogy ezt az okmányt aláírnunk nem szabad, hogy pusztuljunk el inkább becsülettel egyszerre, mintsem koldus-bottal a kezünkben, koldus-tarisznyával a nyakunkban széledjünk szét később az egész világon s tűnjünk el nyomtalanul a történelem színteréről, — józan eszem azonban mégis megnyugszik s engem is megnyugtat a kormánynak bölcs és nagy önmegtagadásról tanúskodó amaz elhatározásával szemben, mely a ránk oktrojált békeokmány aláírását mondta ki: Qui habet tempus, habet vitam. Ennek a békeokmánynak szerkesztői éppen úgy az igazságot feszítették keresztre, mint ama világtörténeti jelentőségű Nagypénteken a római uralom poroszlói tették. Történelmi igazság ugyanis, hogy ennek az okmánynak keletkezése napjáig a Szent István koronája alá tartozott területen egyetlen nép sem volt képes szervezett államot létesíteni a magyar faj előtt. Történelmi tény és igazság, hogy az ezen területen szervezett magyar nemzeti állam évszázadok hosszú során át állandó védelmezője volt a most győztes nyugati államok anyagi és szellemi kultúrájának a keletről előretörő népáradatok pusztításával szemben. Magyarországon törtek meg a kunok, besenyők, tatárok, törökök, újabban a szláv áradatnak Európát elbontással fenyegető hullámai. Régebben ez az igazság általános elismerésben is részesült nyugaton, így II. Pius pápa 1459-ben III. Frigyes római német császárhoz írott levelében Magyarországot az egész keresztyénség pajzsának nevezi. (Totius cristianitatis clipens.) Kossuth Lajos is 1858 november havában Angolország különböző városaiban tartott Magyarország történetét ismertető egyik felolvasásában említi, hogy a régebbi angol államokmányok Magyarországot a keresztyén köztársaság legerősebb és leghíresebb védvárának nevezik. (Fortissimum et celeber rimum reipublicae Christianae propugnaculum.) Azok a százados harcok azonban, melyeket a keresztyén kultúra védelmében folytattunk, megmérhetetlen véráldozatot követeltek tőlünk, nem is említve azt, hogy szellemi és anyagi kulturális fejlődésünket lehetetlenné tették. Csak nagy általánosságban mutatok rá, hogy a törökkel folytatott harcok és a török hódoltság ideje alatt a magyarság az ország déli részén csaknem teljesen kipusztult. Egész vármegyéknek még az emléke is elenyészett, így pl. Keve vármegye, más vármegyék, amikor a 17-ik század végén s a 18-ik elején a török uralom alól felszabadultak, csak egyesítve voltak visszaállíthatók, pl. Bács és Bodrog vármegyék, mert egy vármegye területén annyi nemes ember sem volt található, hogy a tisztviselői kart össze lehetett volna állítani. Békés vármegyében, amelynek ma több mint 300.000 lakosa van, a török uralom alól felszabadulása után a 16. századbeli 63 község helyén csak kilencet találtak s ebben csak 1722 lelket számláltak össze. S igy tovább. Magyarországnak a török uralom alól történt felszabadulása után a 18. században megkezdődött a régebben magyarlakta, de a százados harcokban pusztasággá vált területeknek idegen elemekkel, de különösebben a Balkánról a török uralom alól menekült szlávokkal s oláhokkal való benépesítése. Ezekkel a betelepülő idegen elemekkel szemben az államalkotó magyar faj mindenha a könnyelműséggel határos liberális magatartást tanúsított. Nemcsak részesítette őket ugyanazon politikai és magánjogokban, amikkel maga bírt, sőt bizonyos vonatkozásokban még privilegizálta is őket. Aminek eredménye lett az, hogy ezek a betelepülők a szellemi és gazdasági kultúrának sokkal magasabb fokára emelkedtek a magyar állam keretén belül, mint az anyaállamban maradt testvéreik. Mindezek elvitathatatlan történelmi tények és ténykörülmények, amelyekben elevenen él a maguk történelmi igazsága s ez az igazság a rajta most végzett vivisectio alatt kétségbeesetten kiáltja oda a föld minden műveit népének, hogy a magyar faj a Szent István koronája alatt foglalt területen becsülettel teljesítette eddig világtörténelmi hivatását és hogy ez a hivatás még nincsen betöltve ! Nos , ezt az országot feszítették most keresztre a győztes antant hatalmak a magyar béke feltételeinek olyatén megállapításával, amint azt tették. Halálra ítélték bennünk és velünk az igazságot. Az igazságot azonban megölni nem lehet, mert az igazság maga az Isten, a mindenek felett álló és örökkön örökké élő erő, akivel szemben a gyarló embernek minden hatalma tehetetlen. Ha az igazság halhatatlanságába vetett ez a hit hatja át e szegény haza minden fiának egész lényét; ha ez a hit tudattá s aztán olyan erős akarattá kristályozódik ki bennünk, amely minden lépésünket, minden ténykedésünket mozgatni és irányítani fogja; ha ezzel a hittel és tudattal fekszünk és kelünk; ha ezért a hitünkért készek leszünk vagyont, vért, életet áldozni, martír-halált halni, úgy be fog rajtunk teljesedni az írásnak eme szava: „a te hited megtart tégedet”. Ha hitünk élő, helyükből a kősziklákat is kimardosó erős hit lesz, — akkor a megfeszített magyar igazságra is rá fog világítani a húsvéti fényes hajnali „Feltámadunk !“. Dr. Magoss György: BBOmORM KSB&BMOBoNRIBMR ORVOSI DÍJSZABÁS. , Az Országos Orvosszövetség — tagjai szerény megélhetésének biztosítására — a gyógykezelési díjak csekély felemelését határozván el, felhívására a debreczeni és hajdúmegyei Fiókszövetség is területén a következő díjtételeket állapította meg : I. 1. Nappali (7—9.) látogatás, vizsgálat, rendelés 60 K 2. Nappali (7—9.) vizsgálat és rendelés az orvos lakásán .... 40 K 3. Éjjeli (9—7.) látogatás, vizsgálat és rendelés . 100 K 4. Éjjeli (9—7.) vizsgálat és rendelés az orvos lakásán..............................60 K 5. Orvosi tanácskozás (consilium) minden jelenlevő orvosnak . . 150 K 6. Házi orvosi dij, mely negyedévi részletekben mindég előre fizetendő, évenként....................... 2000 K 7. Orvosi bizonyítvány, látlelet vizsgálattal együtt 60 K 8. Minden egyéb orvosi munka dija előzetes megegyezés tárgya. II. Csekély vagyonú tisztviselőknek, rokkantaknak, nyugdíjasoknak, menekülteknek, mérsékelt keresettel bíróknak a fenti díjtételekből — méltánylást érdemlő esetekben, — vagy ha az érdekeltek által erre felszólittatnak — az orvosok lényeges engedményeket adnak. III. Termelőknek, gazdálkodóknak, önálló ipart folytatóknak és kereskedőknek az I. alatti díjtételek magasabban számíttatnak. Szívesen veszik azonban az orvosok. ha az 1913. évi piacai áraknak megfelelő természetbeli szolgál- ■ tatmányokkal egyenlíttetik ki or-j vosi munkadijuk, — alapul véve az ugyanakkor érvényben volt or- j vosi díjszabást. Célszerű ilyen esetekben az előzetesen való köl csönös megállapodás. 1920 junius 1. A tartalékos tisztek igazolása. Hirdetmény. A Honvédelmi miniszter 61,677—evi. 8. c. 1920. számú rendelete szerint a nem tényleges tisztek, tisztjelöltek (hasonállásuak), amennyiben ténylegesen nem szolgálnak, igazolási kérvényeik beterjesztésének határideje, a múlt évi 20,901.évi, 31. e. számú rendelet 6. §, negyedik bekezdése alapján további rendelkezésig elhalasztatott. A nem tényleges állományú tisztek, tisztjelöltek (hasonállásunk) igazolása iránti kérvények beterjesztésének határidejéül 1920. évi julius hó 15. határozhatott meg. Tisztek, tisztjelöltek (hasonállásuak) az igazolási eljárás elkerülése végett rendfokozatukról leköszönhetnek, ha azonban ily leköszönés előterjesztése nélkül folyó évi július hó 15-ig az igazolási eljárásnak önmaguk ellen való megindítását nem kérik, úgy erre, illetőleg a leköszönésük előterjesztésére fel lesznek szólítva és ha e felszólításnak eleget nem tesznek, velük szemben az eset körülményeihez képest büntetőbírósági vagy becsületügyi úton (tisztviselőkre s tisztviselőjelöltekre nézve a fegyelmi szabályzat szerint) esetleg a védtörvény utasítás IV. rész értelmében járjon el Szentgyörgyi, ezredes, vármegyei katonai parancsnok. Megváltoztatják a franczia alkotmányt. — Az Egyetértés tudósítójától. — Pária, június 2. A Petit Journal írja: Politikai körökben beszélik, hogy esetleg kongresszust hívnak össze, amely elhatározta a francia alkotmány lényeges módosítását és köztársasági alelnöki méltóság kreálását. A tótok a csehek ellen. — Az Egyetértés tudósítójától. — Bécs, június 2. A Vecser szenvedélyes hangon követeli, hogy Hlinka András, tót képviselőt nagyobb figyelemmel kísérjék és fosszák meg mandátumától. Hlinka részt vett Zsolnán egy népgyűlésen, amelyen kimondták, hogy a csehszlovák alkotmányt megdöntik és egy morva vezért küldtek ki Parisba, hogy ott a csehek ellen agitáljon. Kimondták, hogy az amerikai tót körökben széleskörű propagandát indítanak. DTS—DKASE. Hihetetlen érdeklődés előzi meg a két rivális mai mérkőzését, melynek döntő befolyása van a bajnokság helyezésére. Mindkét csapat a legerősebb összeállításban áll ki, hogy a győzelmet megszerezze. Előzőleg a második csapatok játszák le a múltkorról elmaradt 41 percet. Hadházy Dezső Budapesten. Hadházy Dezső, a DTE bajnok athlétája indul vasárnap a BEAC nemzetközi versenyén távolugrásban, ahol osztrák és négymetalhléták lesznek az ellenfelei. Ma délután a Vasutas Sport Club I. csapat és a háziezred csapatai mérkőznek fél 8 órai kezdettel a háziezred zenekarának közreműködésével. i