Egyetértés, 1920. szeptember-december (2. évfolyam, 199-299. szám)

1920-10-20 / 240. szám

KÖZGAZDASÁG A karnáslyzi a debreczeni zász­lól. A Gazdasági Egyesiét választmányi ülése. Vasárnap délután szokatlanul látogatott választmányi ülést tar­tott a Gazdasági Egyesület Jéna­ István elnöklete alatt. Nagy lel­kesedést váltott ki a körletparancs­­nokság átirata, amely így hangzik: „ Van szerencsém értesíteni, hogy a Kormányzó ur ősimisteség a f. évi julius hó 14-én kelt 1307. K. T. sz. elhatározá­sával kivételesen megengedte, hogy Debreczen sz. kir. város hazafias kö­­zönsége által a debreczeni kato­nák részére fel­ajánlott, a fenn­álló szabályzatok­nak formailag nem teljesen megfelelő zászló, mint hivatalos zászló elfogathassék és használatba vétessék.“ Ezzel egy nagyon kényes kér­­dés dőlt el. A vagyonértékadó megállapítá­sára Jéna István, Csáky J., Balogh István választmányi tagokat küld­ték ki. Nem vásárolhatják meg a Magyar Mezőgazdák 40,000 pakli dohányát, mert többe kerülne az Egyesületnek, mint a trafikban. Az elnök bejelenti, hogy a gazdák 100 mm. sót kapnak, a választ­mány úgy határozott, hogy felét megdaráltatja, felét darabosan adja a gazdáknak. Tenyészállatok be­szerzését, gyümölcs­csemeték ho­­zatását és petróleumról való gon­doskodást mondotta még ki a vá­lasztmány. Aztán az elnök beje­lenti, hogy a vetőmag azért késik, mert az ország minden részéből utalják ki s így a szállítás időt vesz igénybe. Állatvásár. A keddi barom­­vásárban nagyon sok állatot haj­tottak a Hortobágyról, de nem keltek el és így vissza kellett haj­tani. Lám csak, milyen kár, hogy a debreczeni gazda fél a szövet­kezettől, így ki van teljesen szol­gáltatva a konjuktúra változásnak és a mészárosok szeszélyének. A szövetkezet eme vágó bikákat is feldolgozta volna saját műhelyé­ben, vagy konzervgyárában, nem kellene vissza­térni a Hortobágyi­ Gazdák figyelmébe. Akik a Gazdasági Egyesülettől mező­­hegyesi búzára utalványt kaptak, szerdán és csütörtökön okvetlen szállítsák el a búzát az István­­malomból, beszállítván a megfelelő mennyiségű árpát. Megkezdődik a szövő- és házi­ipari tanfolyam. Értesülésünk szerint Debreczen és Vidéke Mezőgazdáinak Hi­telszövetkezete keretében alakult szövő­és háziipari csoport már a jövő héten megkezdi a működését és a fonó tan­folyamot a Dóczy-intézet által felajánlott helyiségben megnyitja. A tanfolyamon részt vehet mindenki, ha belép a szö­vetkezet tagjai sorába. A szövetkezet gondoskodik a nyersanyag beszerzéséről is és épp ezért mindenki jelentse be a szövetkezet helyiségében (Czapó­ u. 30.), hogy van-e szü­ksége nyersanyagra, a feldolgozáshoz szükséges orsó, guzsaly, rokka, motollára, hogy mindazokat a szövetkezet jutányos áron beszerezhesse a tagok számára. Ugyanitt lehet jelent­kezni a tanfolyamon való részvételre is. Azonban felhívjuk az érdeklődök figyel­mét arra is, hogy nem elég csak az üzletrészjegyzés, hanem annak legalább­­ egy részét be kell fizetni, de kívánatos és igen fontos az, hogy mindazok, akik tehetik, egyszerre fizessék be üzletré­szeik értékét, hogy a szövetkezet kellő tőkére tegyen szert és így biztosíthassa tagjai számára a nagyban való termelés és feldolgozás előnyeit. Idegen kufárok a gazdák közt. A terményüzlet nagyon jó, ezért újabban mindenki, boldog­boldogtalan terménykupec lesz. A gazdákat úton-útfélen megfog­ják, ígérnek mindenféle árakat és vesznek minden terményt. Ter­mészetesen ők zsíros jövedelem­mel adják tovább. A gazda verej­tékének gyümölcsét a kufárok rak­ják zsebre. A gazdák jól felfogott érdeke azt kívánja, hogy termé­nyeiket saját szövetkezetüknek adják el és igy a haszonból ők Déri Frigyes Debreczenben. Tbwfétégymilliós gyűjteményt kap a város. Igazán kellemes ürömöt okoz e nehéz időkben az a jelenség, hogy a hazáiaktól évtizedeken ke­resztül távol él­i magyarok oltha­­tatlan honvágyokat ápolják a szülő­hazájuk javára. Ilyen kiváló hon­fiú Déri Frigyes, bécsi kereske­delm­i tanácsos is. Negyvennyolc éve él Bécsben ez a bajai szü­letése magyar, mégis kitűnően beszél magyarul, a legszebb ma­gyar népdalokat tudja és imádja a magyar cigányzenét. Egész éle­tén át a legnagyobb érdeklődés­sel foglalkozott muzeális, első­sorban magyar na­tivumú tárgyak össz­egyűjtéséval. Ma körülbelül 14 millió korona értéket képvisel hatalmas, ritkasá­gokban gazdag gyűjteménye. Gaz­dag, őskori tárgyainak érdekessé­gét az adja meg, hogy Magyar­­országról kerülitek, különösen Sop­ron vidékéről, középkori fegyver­gyűjteményében nagyon sok van olyan, melyet Mátyás király ka­tonái hagytak Bécsben. Ezt a gyűj­teményt, melyet Bécs városa őriz, a magyar nemzetnek óhajtja hagyni e kiváló magyar olyan kiköté­ssl, hogy az egész Deb­reczen városában helyeztes­sék el. •Szülő­városára gondolt első­­­sorban, de azok a kulturális ér­tékek, mely egy ilyen gyűjteményt gyakorlatilag tanulság­ban érté­kesíteni tudna, nem találván meg ott, Debreczenre, a legnagyobb magyar városra, egyetemi városra gondolt, szülővárosát pedig egy nagyszabású kultúrházzal, köz­művelődési könyvtárral kárpótolta. Miután az elvi megállapodások a magyar állammal megtörténtek, Debreczenbe jött az öreg úr, hogy megnézze a várost, tárgyal­jon az átadás, elhelyezés módo­zatairól. Hétfőn este érkezett meg Déri Frigyes, Czakó Elemér miniszteri osztálytanácsos kíséretében. A vá­ros nagy adakozóját nagy tisztes­séggel fogadta, Csóka Sámuel polgármesterhelyettes, dr. Csűrös Ferencz tanácsos, Zolai Lajos múzeumigazgató, dr. Ecsedi Ist­ván és Nagy József múzeumőrök várták az érkezőket. Este a vá­ros vendégei voltak.­­ Az öreg urat, aki sohasem járt Debre­czenben, rendkívül kellemesen lepte meg a város és a közönsége. A régi magyar reminiscenciák éb­redtek fel lelkében Magyari Imre zenéjének bús akkordjai hallat­tára. Néha egész elérzékenyüdt, a magyar nép óriási szenvedései elevenültek fel lelkében, máskor hatalmas irredenta gondolatok foglalkoztatták. Kedden délelőtt elsősorban a múzeumot látogatta meg Csóka Sámuel, Csűrös Ferenc és Czakó Elemér kíséretében. A néprajzi osztályban dr. Ecsedi István ka­lauzolta, a történelmi osztályban Zoltai Lajos. Nagyon meglepte a múzeum rendje, csinyja és a tárgyak ízléses, tanulságos, áttekinthető kiállítása. A magyar néprajzi tárgyak egye­nesen elragadták. A képtárban és könyvtárban Nagy József kalauzolta a vendégeket. Megtekintette a kol­légiumot és az anyakönyvtárat. Ennek hatalmas könyvállványa lepte meg és csodálattal szemlélte a könyvészeti és könyvkötészeti ritkaságokat. Zichy Mihály: Mes­siás című, nagy koncepciójú műve előtt sokáig állt és sajnálta, hogy egy reprodukciót nem vihet magá­val. Azt tanácsolta dr. Varga Zsiga könyvtárigazgatónak, hogy csinál­tassanak róla reprodukciót, hogy minden idegen magával vihessen néhányat. Délután az egyetemit tekintették meg. Ma a tanáccsal tárgyal a tárgyak elhozataláról és elhelyezéséről. Az a vélemény alakult ki, hogy e szép gyűjteményt mint külön Déri-múzeumot állítsák ki, tegyék hozzáférhetővé a kö­zönségnek. Dollárt­ és más idegen pénzt leg­drágábban vesz Simon György Debreczen, Kessurth­ utca 11. Értékpapírok vétele és eladása. is részesedjenek. Csak igy lehe­­megszabadulni a dologtalan ele­mektől és igy lehet egészséges társadalmi életet teremteni. Repülőverseny Rákoson. — Az Egyetértés tudósítójától. — Budapest, október 19. A Ma­gyar Aeró Szövetség a Magyar Áruforgalmi Társaság közremű­ködésével november 7-én repülő­versenyt rendez a rákosi repülő­téren. A védnökségre a Szövetség a kormányzó ő főméltóságát és József kir. fenségét kérte fel. Kérjetek szeretet-jelvényt a vásárlások alkalmával, min tini■■■■■■: Női és férfi kalap megrendelések és javí­tások gyorsan és pontosan készíttetnek. Piacz­ utcza 63. szám. | 1926 © Mér Ish El Miatt f­utthlitt Ismét monstre kommunista per. — Az Egyetértés tudósítójától. — Ismét monstre kommunista bűn­­per tárgyalásába kezdett a deb­­reczani törvényszék ötös tanácsa. A balmazújvárosi népboldogitó földosztók kerültek a vádlottak padjára. A fővádlott Csiga István, aki mint tettes, tizenegy rendbeli, mint felbujtó, tizennégy rendbeli zsarolás bűntettével, hét rendbeli hatóság elleni erőszak bűntettének vétségével, számos rablás és or­gazdasággal van vádolva. Legna­gyobb segítőtársa Csigének Pok­­rócz Ferenc volt, a direktórium elnöke, ki már a Károlyi-forrada­lom idején szocializálta a Fried és Lichtschein-féle bérleteket. Te­vékeny részt vettek még Takács Imre, Kerekes Miklós és Veres Péter direktóriumi tagok és Eszenyi Péter gazdasági ellenőr. Rajtuk kívül még húsz vádlottja van a bűnpörnek. Egyébként a már szo­kásos téma szerint dolgoztak. Lel­tározták a birtokokat, pénzt utal- t­tak ki a bankból fizetésekre, fize- t­tést vettek fel. A vádat Baróthy Zoltán kir. ügyész képviseli, míg a védelmet dr. Karsai Sándor, dr. Jóna Kálmán, dr. Nagy János és dr. Nagy Árpád ügyvédek látják el. A tárgyalásra negyvenkilenc tanú van beidézve és így előre­láthatólag több napot fog igénybe venni. A vádlottak, majd a tanúk na­­ci­onáléjának felvétele után a vád­lottak kihallgatására tért át a tör­vényszék. A vádlottakat az egyes vádpontokra nézve külön-külön hallgatják ki. Pokrócz Ferencet és Kerekes Miklóst a Lichtscheinék­­től elkommunizált ruhaneműekre nézve hallgatják ki. Pokrócz Fe­renc tagadja, hogy a ruhanemű­­eket ő foglalta le. Kerekes elis­meri, hogy a ruhaneműeket ő osz­totta ki a hadiözvegyek és hadi­­árvák közt, de a ruhák eredeté­ről mit sem tud. Csige Istvánt, Tar Sándort és Bereczky Károlyt a Takarékpénztárból kiutalt pén­zekre vonatkozólag hallgatják ki. A vádlottak nem tagadják a pénz kiutalását, de azzal védekeznek, hogy a 65.000 K a gazdaság üze­mének fenntartására kellett.­­ Ugyancsak Pokrócz és Tar kiutal­tak 25.000 koronát a Balmazúj­városi Takarékból, de azzal vé­dekeznek, hogy a gazdaság cse­lédeit fizették ki ebből az ösz­­szegből. A Lichtschein-féle Nagytanya köztulajdonba vétele kerül sorra. Halász Sándor és Eszenyi Péter leltározták a birtokot a munkás­­tanács rendeletére. Csige István tagadja, hogy ő rendelte volna el a leltározást. A rendeletet a mun­kástanács egyhangúlag hozta. A Nagytanyáról fogatot rendelt be a direktórium, Kerekes pedig 3 vadászfegyvert rekvirált Bergl intézőtől. A vádlottak azonban tagadják, hogy tudnának róla. Tar Sándor és Csige István Licht­schein Mártont távolították el és egy vörösőrrel bekísértették Deb­­reczenbe. A tárgyalás folyik. Az Egyetértés szerkesztő­­ségének és kiadóhivatalá­nak telefonszáma 4.

Next