Egyetértés, 1920. szeptember-december (2. évfolyam, 199-299. szám)

1920-09-01 / 199. szám

1920 szeptember i mnniTÉm­Ém______________________________________________3 Gold hóhér debreczen­ben. — Az Egyetértés Htágadójitól. — A rögtönitélő bíróság, tekintet­tel arra, hogy a vámospércsi rablógyilkosok főbenjáró bűnt kö­vettek el s előreláthatólag halá­los ítéletekről van szó, intézke­dett, hogy a hóhér Debreczenbe jöjjön. Gold Károly hétfőn dél­után meg is érkezett Német nevű segédjével, miután a másik se­gédje már visszatért a békésebb pincér pályára — és megtette a kivégzéshez az előkészületeket. Ez azonban később szükségtelennek bizonyult, mert — mint az Egyet­értés más helyen részletesen je­lenti — a vámospércsi rablógyil­kosok kegyelmet kaptak. Kedden reggel Geld és segéd­jei az ügyészség folyosóján állat­tak és várták az ügyészség elbo­csátó intézkedését. Amikor az öreg Gold meglátta az újságíró­kat, szomoruan köszönt és kezé­vel lemondóan intve mondta: — Nem lesz már semmi. Hiába utaztunk ide! Elmarad a műkö­dési pillér! Majd kivonva finom, drága ezüst óráját így szólt: — Pedig már készen is vár­nánk az egésszel... Mi a Move? Az utóbbi idő­ben a „Move“ ellen elhangzott támadások arra engednek követ­keztetni, hogy a nagyközönség nincs tisztában a „Move“ eszmé­jével és céljaival. Ezért szüksé­gessé vált a magyar társadalom tájékoztatására az alábbiak köz­lése. A „Move“ a nemzet eszméi is a keresztyén erkölcsi alapon álló magyarságnak képviselője. Törekvése a magyarságot egy tá­borban tömöríteni, a történelmi Magyarország gondolatait ébren tartani; törekvése a katonaság és a polgárság közötti jó viszonyt megteremteni és az ifjúságnak, mint a jövő nemzedék, szellemi, testi és valláserkölcsi nevelését irányítani, őket az élet nehéz küzdelmeire és a nemzet nagy védelmi harcára előkészíteni. — Megjegyezzük, hogy a „Meve* politikával egyáltalán nem foglal­kozik és a királyválasztás kérdé­sében minden jó hazafival együtt azon az állásponton áll, hogy e kérdés nem időszerű és nem a „Meve* hatáskörébe tartozik. — A titkár. « A Sesztina-család gyásza. Mint részvéttel értesülünk, a köz­tiszteletben álló Sesztina-családot súlyos csapás érte. Őzt, nagy­­bókai Sesztina Lajosné, született nemes Beőr Juliánna ugyanis 88 éves korában tegnap reggel el­hunyt. A haláleset a Sesztina-, a Rickl-, a Münnich-, a Tóby- és a Trócsányi-családokat borítja mély gyászba. Beiratás: A debreczeni nyil­vános m. polgári fiúiskolában a jövő tanévre szóló beiratások szeptember 6-ig d. e. 9—12-ig tartatnak meg. Tanévmegnyitás szeptember 6-in d. e. 9-kor. Ál­lami alkalmazottak, köztisztviselők és igazolt szegények tandíjkedvez­ményt kérhetnek. Az igazgatóság. (Csapó­ u. 56.) A titokszerű­ gyűjtések élén. Te­kintettel arra, hogy előfordultak esetek, amikor állítólagos hazafias célú gyűjté­sek érd­ekében egyesek a Kormányzó ur ő főméltósága megbízására hivatkoztak , a m. kir. belügyminiszter ur 3254—1820. B. számú körrendeletével a legszigorúbb ellenőrzésre utasította e tekintetbe a hatóságokat. A titokszerűség látszatával eszközeit és hatósági engedélyt felmu­tatni nem tudó gyűjtők által folytatott gyűjtési ütelmek haladéktalanul felje­­lentendők. Jóváhagyták a pezsgő­­adót. A belügyminiszter értesí­tette Debreczen város tanácsát, hogy a pezsgő és pezsgőbor meg­adóztatásáról szóló szabályrende­letet jóváhagyta. Tankönyvek, az összes iskolák ré­­szére, kaphatók ANTALFY JÓZSEF könyvkereskedésében Szent Anna- és Varga-utca sarok. Gyűjtés a vagyonlakók részére. A waggonlakók javára a központ gyűjtőnapokat rendez. Erre vonatkozó megkeresés most érkezett meg Debreczenbe. A gyűj­tést a Délvidéki Liga rendezi. A gyűjtés napja november 1., 6. s­­a következő napok. Mivel azonban a Népjóléti Hivatal még az idő­ rövidsége miatt nem tudott intéz­kedni, szeptember 1-én a házhoz juttatják a gyűjtőíveket, egy hétre rá urnagyűjtés lesz, a közbeeső napokon a vállalatok, kereskedők, iparosok fognak adakozni, termé­szetbeni adományokat adnak. .A belügyminiszter leiratot küldök hogy a vagyonlakók részére csa az Országos Menekültügyi Hivata gyűjthet ugyan, azonban e gyű­t­tést még a Délvidéki Ligának engedélyezték. ISKOLÁSFIUKNAK sportsapkák, ingek és puha gallérok legolcsób­ban beszerezhetők Frank Imre kalapüzletében, Piac­ utca 43. Felakasztotta magát egy 15 éves leány. Tegnap reggel Bánk 101. sz. alatt felakasztotta magát Hüse Juliánná 15 éves leány. Mire tettét észrevették, már halott volt. Hogy mi vitte a sze­rencsétlen leányt ilyen fiatalon az önkéntes halálba, nem tudja senki.­­ Levelet nem hagyott hátra, vég­zetes tervéről nem szólt senkinek. Az esetet bejelentették az ügyész­ségnek, mely a temetési engedélyt megadta. LEGROSSZABB NYAKKENDŐIT újjáalakítják Kolosné nyakkendő­­termében, Rákóczi­ utca 23. Tegnapi halottak. A tegnapi nap folyamán az állami anyakönyvi hivatalban a következő halálesetek jelenítettek be : Fejes Ferenc r. kath. 13 éves, Faragó Gábor ref. 27 éves, Czap József ref. 59 éves, Kelenics Adél r. kath. 15 éves, Büse Juliánna ref. 15 éves, Csontos Gábor ref. 69 éves, Zemlényi Zsig­­mondné ref. 34 éves. Dr. Szőllősi nemi betegeknek ren­del, Hungária-épület. Lefegy­verezték a hadházi csend­­őrséget. Rezes Gábor, Czibere József, Takács József és Gábor Imre hadházi ' f­ áldmívesek álltak ma a debreczeni ter­­ényszék ötös tanácsa előtt. Még a múlt év áprilisában, a kommunizmus alatt történt, hogy Reres Gábor, a hajdúhad­­házi direktórium tagja, a többi vádlói­kkal és egy csapat átutazó vöröskatona egítségével lefegyverezték a hajdúhad- Szt­tt Wu­ftfestrtintaL Siket Trajan postaigazgatót is kiutasitották. 38 menekült család érkezett. — Az Egytettés tadin­téjától. — Meg nem szűnik azoknak a szomorú vonatoknak a sora, me­lyek a megszállott területekről kiutasított tisztviselőket, menekülő bus magyarokat hoz. Tegnapelőtt Püspökladányra befutott egy ilyen, menekültekkel teli vonat, mely harmincnyolc menekült családot hozott Nagyváradról, kiket az oláhok kiutasítottak. A menekül­tek között van Siket Traján, a nagyváradi postaigazgatóság ve­zetője, ki még nemrég nagy ki­terjedésű postahálózat fölött dis­­ponált és hatáskörébe tartoztak a debreczeni postahivatalok. Hóna­pokon át igyekeztek az oláhok mentői nagyobb nyomást gyako­rolni Siket Trajánra, de nem bol­dogultak a magyar érzésű posta­igazgatóval, végre aztán kiutasí­tották. A nagyváradi volt posta­­igazgatóság több főtisztviselője jött még, így Guta Elemér fő­tanácsos és Soós főfelügyelő. Őket is kiutasították. A menekültek között van Till László hírlapíró, egyik nagyváradi lapnak a felelős szerkesztője. Lapját betiltották az oláhok, őt magát kiutasították, mint a »ro­mán államra ’veszélyes egyént.* Till László egy ízben már tört borsot az oláhok orra alá. Ta­valy, már a megszállás idejében nagy árvíz volt Bihar megyében az akkori folytonos esőzések kö­vetkeztében és Till László cikket irt, melyet igy kezdett: „A hegyekről megindult a piszkos fekete áradat, hogy elintse a zöldelő magyar rónát. * A „piszkos fekete áradatot“ ma­gukra vették a románok és Till Lászlót letartóztatták és 6 hónapi fogházra ítélték. Azóta már ki­töltötte büntetését, de úgy lát­szik, továbbra is szálka volt a románok szemében. A menekültek elmondják, hogy a románok Nagyváradon már szinte hatalmi tébolyban szen­vednek. Még azokat a tisztviselő­ket is kiutasítják, akik kényszer hatása alatt esküt tettek. Külö­nösen komiszán bánnak a tör­vényszéki bírákkal, akik máskép nem tudván ellenállni, passzív rezisztenciát csinálnak, beteget jelentenek. De nemcsak a tiszt­viselőkkel, hanem a tisztviselők özvegyeivel is rendkívül brutáli­san bánnak a románok. Minde­nüket elveszik, özvegy Magyary Gyulánétól, az úriasszony szőlő­jéből, még az üres hordókat is elrekvirálták. — De se szeri, se száma azoknak a panaszoknak, miket a menekültek előadnak. A most érkezett váradi mene­külteknek csak egy része jön Debreczenbe, a többi végleges­­ elhelyezésükig Püspökladányban­­ marad­ házi csendőrőrsöt. A törvényszék ötös tanácsa ezért Rezes Gábort egy évi és hat hónapi börtönre, Czibere Józsefet pedig hat hónapi börtönre ítélte. Taká­csit és Gábort pedig a vád alól felmen­tette. Az ítélet jogerős. Delejgy­újtók, feszmérők, villany­ul­ószerek, telefonokat készít és javít Földvári, Debreczeni Első Elektrotechnikai­ gyár Széchenyi­­utca 55. Telefon 168. sz. Tanulók középiskolával felvétetnek. Perzsa- és szilikin női bun­dák olcsón eladó Klonda szűcsnél Piac­ utca 21. Ki bitorolta a tisztviselők va­dászterületét? 1920 augusztus 17-én megjelent cikkre vonatkozólag megje­gyezzük és a cikk helyesbítését kérjük a tekintetben, hogy a köztisztviselők vadásztársulatának területét sem Szent­­péteri és társai, sem mások nem bito­rolták, mert a Szepes, Ebes pusztán levő vadászterületet 1918 november 30-tól kezdve a 425/25,318/1918. bkgy. számú határozat alapján Rostás István főkapitány által kiadott intézkedés foly­tán a Polgári Vadásztársulat használta. Kérem ezen helyreigazítás közlését. Tisztelettel: Sándor Gyula, a Polgári Vadásztársulat elnöke. VARRÓLEÁNYT, aki kabát eladá­sát és igazítását önállóan érti, fel­vesz Frank Sándor cég Debreczen, Piac­ utca 42. Royal-kávéházban Magyari Imre és Kiss Béla zenekara es­ténként felváltva muzsikál. Zongoraoktatást elvállal leg­modernebb technika szerint, kez­dőknél és haladóknál, valamint elvállal oly gyakorlott zongorázó­­kat is, kik régi technikájukat az új technikára akarják átalakítani. Horváth Magda államilag képesí­tett okleveles zenetanárnő. Érte­kezhetni d. u. 4­6-ig Király­ utca 5. sz. (I. emelet.) FÉRFI KALAPOK, sportsapkák, úri fehérnemüek és nyakkendő újdonságok legolcsóbban beszerez­hetők Frank Imrénél, Piac­ u. 43. Viasz menyasszonyi ko­szorút és csokrot gyárt Fodor Testvérek, Piac-utca 7. Közép­épület. Eladás nagyban. NŐI FELÖLTŐK és kosztümök, eredeti bécsi modellek, valamint leányka felöltők nagy mennyiségben érkeztek Frank Sándor céghez, Deb­reczen, Piac-utca 42. Juh-gomolya, uradalmi, viszonteladóknak, kapható Svájci Tejcsarnokban. i Puha gallér 15 K | j HERMAN, Hatvan-utca 31. sz. ‘ 50­­« ■ b I ) I ■ m mi m X’ *" H­EGYHÁZ ÉS ISKOLA [«­ fl mára­mszigeti piarista gn­ízis e rablása. Megírtuk annak idején, hogy miként rabolták el az oláhok a máramarosszi­­geti piarista gimnáziumot. Mondik Pál kegyesrendi igazgató most megküldte a jegyzőkönyvet is, amelyet az oláhok előre elkészítettek és alá akartak vele íratni, de ő nem írta alá. A jegyző­könyvet „Sigethul Marmatiei"-n keltez­ték és dr. Vasilie Mester megyei pre­fektus, dr. Alexandra Pteancu ügyvéd, tankerületi főigazgató, dr. Alexandra Lázár törvényszéki elnök, Ilari Boros püspöki külhelynök, iskolaszéki elnök, dr. Paul Giple polgármester, Cornel J. Sanjoanu leánygimnáziumi igazgató, dr. Alexandru Moldovan megyei főjegyző írták alá. A jegyzőkönyv, amely több oldalra terjed, elmondja, hogy az oláhok számarányuk szerint a „betelepült” ma­gyarokkal és székelyekkel szemben ke­vés közép- és főiskolával bírnak. El­mondja, hogy a főgimnázium kilenc tanárát a románok esküre hívták föl és ezek azt megtagadták,mire elcsapták őket. Az igazgató pedig nemcsak ezeket, de a leánygimnáziumi elbocsátott tanárnőket is fölvette vallásra való tekintet nélkül. Hogy pedig ne legyeitek kénytelenek a román államhoz fordulni, a tandíját ön­hatalmúlag 200 koronára emelték föl. Románia története, földrajza, alkotmánya tanításának bevezetését megtagadták, a tornateremben a régi magyar uralom mellett tüntető feliratokat alkalmaztak úgy, hogy a polgári és rendőri hatósá

Next