Egyetértés, 1920. szeptember-december (2. évfolyam, 199-299. szám)

1920-10-27 / 246. szám

10CI 'SfiBYX&TMH 1920 október 11 A Kálvinista templomegyesület Baltazár Dezső püspök mellett. A támadások visszautasítása. — Nagyszabású program. — Orgona-hangverseny és Tisza-ünne­­pély. — Rákosi Jenő üdvözlése. — Az Egyetértés tudósítójától. — Annak a tervszerű hajszának, amelyet dr. Baltazár Dezső ellen folytatnak, az a nagyjelentőségű eredménye és haszna lett, hogy végre egy hatalmas, nagy táborba tömörült Debreczen kálvinista társadalma. A kálvinista Róma kálvi­nista lakossága már tisztán lát: nem engedi, hogy ennek a városnak évszá­zados kálvinista tradícióit elhomályo­sítsák, a természetes kálvinista hegemó­niát megtörjék s ilyenformán a talajt kihúzzák a lába alól. Debreczen régi, tősgyökeres polgársága magának vindi­kálja továbbra is a vezető szerepet a kálvinista Rómában, aminthogy ősi jogai­nál, nagy súlyánál fogva meg is illeti, a támadások vad zápora csak jobban meggyőzheti ennek szükségességéről, de nem ül föl többet a csábító szirén han­goknak sem, amellyel csak ki akarják használni idegen — és ime kiderült — ellenséges érdekeknek. Ez a kálvinista társadalom a maga nagy erejére támaszkodik a Kálvinista Templomegyesületben s önmagát védi akkor, amikor vezére, dr. Baltazár Dezső mellé áll minden lelkesedésével, aki azért küzd, hogy a kálvinista Róma megma­radhasson­ csorbítatlan fénynyel sulylyal annak, ami volt: kálvinista Rómának. Tüntető szeretettel ünnepelte a Kálvi­nista Templomegyesület dr. Baltazár De­zsőt s egyben megbotránkozással utasí­totta vissza az ő személyén keresztül legfőképen a kálvinista Róma kálvinista jellege ellen intézett durva, nemtelen támadásokat. A kálvinista Róma ellenségei azt hit­ték, hogy megbonthatják a kálvinista társadalmat, az ő befolyásuk alá hajt­hatják és ezzel szemben elérték azt, hogy egy hatalmas táborba tömörült össze és felemelte messzehangzó szavát, amelyben nincs semmi türelmetlenség, csak a saját életérdekeinek ösztönös és természetes védelme. A kálvinista hit és felfogás őszintén, a legteljesebb elfogulatlansággal meg tudja becsülni a nemzeti értékeket. Ezt mutatja a Kálvinista Templomegyesület gyönyörű gyűlése, amely dr. Baltazár Dezső püspök indítványára a legnagyobb magyar újságíró, a félszázados munkás­ságát jubiláló Rákosi Jenő homloka köré font koszorút. A Kálvinista Templomegyesület vá­lasztmányának impozáns gyűléséről az alábbiakban számolunk be: A választmányi ülésen ott volt a kál­vinista társadalom színe-java, úgy, hogy a kollégium tanácsterme alig volt képes befogadni a megjelenteket. A gyűlést Sass Béláné elnök nyitotta meg lendületes szavakkal. Majd jelenti, hogy Dóczy Imre, Géressy Kálmán és Gyarmathy István indítványt nyúj­tanak be a választmányhoz, kérve an­nak napirend előtt való letárgyalását. Az indítvány szószerinti szövegében így hangzik: »Mindenekelőtt hangsúlyozza templom­­egyesületünk, mint amely a tiszta és puritán református keresztyén szellem­nek és erkölcsnek városunkban alvó fölébresztését, ápolását és fejlesztését tekinti egyedüli feladatának, hogy leg­jobb lelkiismerete szerint soha és sem­miféle formájában sem kíván személyi kultuszt űzni. Távol áll tőle ez a szán­dék a saját vezetőivel szemben is, akiket az evangéliumi reformáció nagy és örök eszményeinek szolgálatában csakis alá­rendelt eszközöknek tekint. Nyugodt ön­tudattal kész azonban mindenkoron ezeknek az alárendelt eszközöknek is védelmükre kelni, valahányszor úgy veszi észre, hogy ez eszközök akárme­lyikét is olyanok akarják ártalmatlanná tenni, akiknek tulajdonképeni törekvése ama nagy és szent célok ellen irányul. Ez irányelvektől vezettetve, kénytelen az egyesület foglalkozni a dr. Baltazár Dezső püspök személyét és működését legújabban ért támadásokkal. Kénytelen egészen tárgyilago­san megállapítani, hogy ezek a támadások, valamint már ezeknek előzői is, messze meghaladták azt a határt, amelyen innen az evangyé­liumi szabadság és szar vezérelte jogosult kritiká­i meghaladták annál is., mert az évekre, vissza -tapasztalatok azt mutatják, hogy e támadások mozgató rugóinak egy jó része nem is a saját egyházunk tagjainak a kezében volt. Különösen méltatlanoknak s ameny­­nyiben saját egyházunk tagjaitól indul­nak ki, egyenesen végzetes tüneteknek tekinti az egyesület ezeket a támadáso­kat most, miután dr. Baltazár Dezső püspököt az 1918. évi november hava óta tanúsított közéleti magatartását il­lető vádakkal szemben, saját egyházá­nak törvényes és független bírói fóruma egyhangúlag igazolta. Egyesületünk ab­ban a meggyőződésben van, hogy ma­gyar református egyházunk és társadal­munk szolidaritásának e nehéz időkben kétszeresen nagy érdeke azt kívánná, hogy a Baltazár-ügy aktáit, a konventi bíróság ítéletével, minden magyar refor­mátus ember lezártnak tekintse, — meggondolván, hogy a tovább folytatott egyéni pálcatörésekkel leginkább csak azoknak szerez hasznot és gyönyörűsé­get, akiknek nem a dr. Baltazár egyé­nisége és működése, hanem a magyar református egyház léte és — pangásá­ban is nagy — életereje fáj. A veszélyeztetett református szolidaritás érdekében álló­nak tartja tehát egyesületünk, hogy dr. Baltazár Dezső püs­pököt a maga változatlan sze­­retetéről, bizalmáról és ra­gaszkodásáról biztosítsa s kijelentse, hogy ezt a szeretetteljes bizalmat és ragaszkodást mindaddig csorbítatlanul meg fogja irányában őrizni, míg elveit és azoknak szolgálatát templomegyesületünk egyezőknek látja a magyar református egyház legmaga­sabb szellemi és­ erkölcsi életérdekeivel.* Az indítvány felolvasását gyakran szakította félbe lelkes helyeslés. S az elnök a tüntető éljenzés közben jelent­heti ki, hogy a választmány a felolvasott in­dítványt teljes egészében, egy­hangú lelkesedéssel elfo­gadja, határozattá emeli s a püspökhöz jegyzőkönyvi kivonat alakjában felterjeszteni rendeli. Majd 3 tagú küldöttséget — Géressy Kálmán, Dóczy Imre, Gyarmathy István — küld ki a választmány, a püspöknek a gyű­lésbe való meghívására. Ez idő­tartamra a gyűlést az elnök felfüggeszti. Mikor a püspök, a küldöttség kísére­tében, terembe lépett, percekig zúgott a tüntetésszerű éljenzés, melynek elcsil­­lapultával az elnök a gyűlést újból meg­nyitja s egyszerű, nemes szavakkal kö­szönti a választmány nevében a vezért s kéri, hogy addig is, mig a választ­mány határozata írásban felterjeszthető lesz, fogadja olyan szeretettel a ragasz­kodás s bizalom megnyilvánulását, mint amilyen igaz szeretet sugalta annak ki-­­­fejezését. Istennek áldását kéri köz­hasznú életére. Az üdvözlő szavakra a püspök általános figyelemtől és érdek­lődéstől kísérve válaszolt. Mély meghatottsággal áll itt az iránta való bizalomnak és szeretetnek ebben a fényes körében. Amikor elhatározta, hogy­ a tiszta evangéliumot és a magyar nemzeti eszmét minden árulás és tá­madás ellen megvédi, tisztában volt vele, hogy ezért a támadások egész vihara fog ellene zúdulni. Megcsinálta úgy a számadását, hogy ha az egyik oldalon az élete feláldozását látja is állam­, még akkor is hajthatatlanul és bát­ran fog haladni a debreczeni kálvinizmus tiszta hite és nem­zeti gondolata által eléje írt után. Mikor az élete feláldozásáról is beszél, kijelenti, hogy ez nem frázis, sokkal halálosan komolyabb időket élünk, ma sokkal több van kockára vetve a magyar kálvinizmus sorsából, semhogy frázisok­kal lehetne tetszelegni. Az ellenséges támadások ellene forduló viharát ennek a tisztes és díszes közönségnek a bi­zalma és szeretete langyos fugalommá változtatja át s­ötét megnyugtatja min­den háborgattatásért és meggyógyítja minden szenvedésért. Végül arra kérte a választmányt, hogyha tisztának és igaznak találják azt a lelket, amelyet ő most eléjük tárt, kövessék ötét bátran ezen az útón, amelynek végén az evan­géliumi világosság és magyar vonatko­zásban a magyar nemzeti eszme diadala fénylik. A püspök szavai után felzúg ismét a lelkes éljenzés. Majd e felemelően ün­nepélyes szép aktus lezajlása után meg­kezdődött a tárgysorozat letárgyalása. Tóth János titkár referált ezután az egyesület ügyeiről. Ennek kapcsán tudomásul vették, hogy a Kálvinista Templomegyesü­let október 30-ikán délután 5 órakor nagyszabású orgona­hangversenyt november 14-én délután 5 órakor pedig nagy­szabású Tisza-emlékünnepélyt rendez. Dr. Baltazár Dezső püspök indítvá­­nyára elhatározza a választmány, hogy a magyar publicisztika nagy mesterét, a magyar nemzeti eszme érdemekkel öve­zett bajnokát, Rákosi Jenőt 50 éves írói jubi­leuma alkalmából igaz örömmel üdvözli, aki bár nem a mi felekezetünkből való, de minden igaz magyarnak őszinte öröme veszi körül a toll magyar harcosainak e kimagasló veteránját értékes írói mun­kálkodásának az évek számát tekintve is, jelentős ünnepén. Az ünneplők sere­géhez igaz örömmel csatlakozik a tem­plomegyesület is s az ünnepelt feje köré a bálás nemzet tiszteletéből fonódó ko­szoruhoz szeretettel nyújtja megbecsülé­sének, ünneplő köszöntésének csokrát. Az elnök záró szavai után a gyűlés a püspök és az elnök éltetésével ért véget. Haypál Benő Baltazár Dezső dr. üldöztetéséről. — Az Egyetértés tudósitójától. — Budapest, okt. 26. Haypál Benő budai református lelkész a deb­reczeni egyházmegye közgyűlé­sének legutóbbi határozatáról a következőket mondta: „— Az utóbbi időknek min­den változása termelt Baltazár Dezső számára tüskéket. A forra­dalomban ő volt a reakciós, a vörös uralom idején a debreceni rendőrségnek lett a lakója, az oláhok a családját akarták kiir­tani, őt magát pedig elpusztí­tani. Debreczen vezető állásában lévő férfiai közül tudomásom szerint az ottani prépost-plébános is Nagy­károlyba ment az oláhok üdvözlé­sére — rettentő bűne ez Balta­zárnak — de senki sem veszi rossz néven a préposttól. Nem tartom szerencsés dolog­nak, hogy a mostani nehéz idők után, amikor minden energiának az építő munkára kell szövetkezni, az energiák egy részét haj­tó­vadá­szatra fordítják. A hajtóvadászat békésebb időkre való mulatság.“ zenemű, papíráruk a legnagyobb választékban Új reform, egyházkerület az elszakított részekből. — ki Egyetértés tudósítójától. — Kerülő után hozzánk jutott a Nagy­váradon megjelenő Nagyvárad című lap október 22-iki száma, melyben a követ­kező érdekes tudósítást találjuk: „A békekötés által Romániához csa­tolt Királyhágón inneni részek reformá­tus magyarságának vezetőiben az el­szakadást követőleg mindjárt felébredt annak a vágya és szükségessége, hogy a korábban a debreczeni ref. püspök­séghez tartozott részek református ma­gyarságát az erdélyi egyházkerülettől függetlenül külön egyházkerületben kel­lene tömöríteni és kormányozni. Mára­­maros megyétől le Temesig nem keve­sebb, mint 200 anyaegyházközségről s azokban mintegy 260.000 lélek lelki gondozásáról van szó. A közóhajnak befejezést adandó, a tegnapi nap folya­mán Sulyok István bihari egyházmegye­esperes elnöklete alatt gyűlésre jöttek össze Nagyváradon az érdekelt egyház­megyék kiküldöttei és a legfőbb egyházi körökkel abban állapodtak meg, hogy a Királyhágón inneni részek református magyarsága külön egyházkerületben tö­­möríttessék és a megszervezés végleges megtörténtéig a hivatalra nézve legidő­sebb esperes és egyházmegyei gondnok által, mint püspök-helyettes és főgond­­nok-helyettes által kormányoztassék. Egyházkerületi főgondnokká ekként ideiglenesen Domahidy Elemér, a nagy­károlyi egyházmegye gondnoka. Hajdú­­vármegye nyugalmazott főispánja, püs­pökhelyettes pedig Sulyok István nagy­váradi lelkész és esperes lett. A dezignált püspökhelyettes elnöktár­­­­sával, Domahidy Elemérrel együtt ez év november végére, vagy december ele­­jére tervezi összehívni Nagyváradra az érdekelt egyházmegyék megbízottait. . színház : A Csokonai-színház műsora: Szerdán Falu rossza népszínmű, 3 I felvonás, C) bérlet. Ma szerdán, 27-én C) bérletben a Csokonai-szín­ház Tóth Ede pályanyertes nép­ I színművét, a Falu rosszá-t tűzte műsorra Szigetivel, Bodán Mar­gittal, Székely Zizivel, Szalmával és Bakoss Saroltával a főszere­pekben. A beteg László Gyula szerepét Csolnakossy Gyula játsza. A Csokonai-színház új­­ hősnője, Kardoss Géza, a Cso­­­­konai-színház igazgatója, már be­töltötte a Kaszab Anna távozásá­val megüresedett drámai hősnői szerepkört. Szerződtette Rossné Farkas Idát, aki huzamosabb időn át működött Kassán s nagyon nép­­­­szerű volt ott. Kardoss Géza csak nagy áldozatokkal tudta megnyerni R. Farkas Idát arra, hogy Deb­­reczenbe jöjjön annyival is in­kább, mivel a fővárosi színházak is ajánlatot tettek neki. R. Farkas Ida, akinek fellépése elé méltán tekinthet nagy érdeklődéssel a debreczeni közönség, értesülésünk szerint pénteken mutatkozik be a Névtelen asszony címszerepében. Magyar színész és orosz nagyhercegnő házassága. Aradról jelentik, hogy öt évi orosz fogság után hazaérkezett Mészá­ros Béla színész és felesége, Anna Feodoravna Gáb­orn nagyhercegnő. A házasság azonban csak formai, mert a nagyhercegnő, mint ma­gyar honpolgárnő akart kijutni Oroszországból. Megérkezésük után a házastársak elváltak. Pearl Whithe főszereplésével az Aranypille befejező részét ma utoljára mutatja be az Apolló. Tarzan (a dsungel gyermeke) máso­dik és befejező részét holnap, csütörtö­kön mutatja be az Apolló. Jegyelővétel Cesarina, a világ úrnője .Ophir, a hatezer éves városa című ötödik részét mutatja be az Uránia. Jegyelővétel..

Next