Egyetértés, 1920. szeptember-december (2. évfolyam, 199-299. szám)
1920-10-27 / 246. szám
10CI 'SfiBYX&TMH 1920 október 11 A Kálvinista templomegyesület Baltazár Dezső püspök mellett. A támadások visszautasítása. — Nagyszabású program. — Orgona-hangverseny és Tisza-ünnepély. — Rákosi Jenő üdvözlése. — Az Egyetértés tudósítójától. — Annak a tervszerű hajszának, amelyet dr. Baltazár Dezső ellen folytatnak, az a nagyjelentőségű eredménye és haszna lett, hogy végre egy hatalmas, nagy táborba tömörült Debreczen kálvinista társadalma. A kálvinista Róma kálvinista lakossága már tisztán lát: nem engedi, hogy ennek a városnak évszázados kálvinista tradícióit elhomályosítsák, a természetes kálvinista hegemóniát megtörjék s ilyenformán a talajt kihúzzák a lába alól. Debreczen régi, tősgyökeres polgársága magának vindikálja továbbra is a vezető szerepet a kálvinista Rómában, aminthogy ősi jogainál, nagy súlyánál fogva meg is illeti, a támadások vad zápora csak jobban meggyőzheti ennek szükségességéről, de nem ül föl többet a csábító szirén hangoknak sem, amellyel csak ki akarják használni idegen — és ime kiderült — ellenséges érdekeknek. Ez a kálvinista társadalom a maga nagy erejére támaszkodik a Kálvinista Templomegyesületben s önmagát védi akkor, amikor vezére, dr. Baltazár Dezső mellé áll minden lelkesedésével, aki azért küzd, hogy a kálvinista Róma megmaradhasson csorbítatlan fénynyel sulylyal annak, ami volt: kálvinista Rómának. Tüntető szeretettel ünnepelte a Kálvinista Templomegyesület dr. Baltazár Dezsőt s egyben megbotránkozással utasította vissza az ő személyén keresztül legfőképen a kálvinista Róma kálvinista jellege ellen intézett durva, nemtelen támadásokat. A kálvinista Róma ellenségei azt hitték, hogy megbonthatják a kálvinista társadalmat, az ő befolyásuk alá hajthatják és ezzel szemben elérték azt, hogy egy hatalmas táborba tömörült össze és felemelte messzehangzó szavát, amelyben nincs semmi türelmetlenség, csak a saját életérdekeinek ösztönös és természetes védelme. A kálvinista hit és felfogás őszintén, a legteljesebb elfogulatlansággal meg tudja becsülni a nemzeti értékeket. Ezt mutatja a Kálvinista Templomegyesület gyönyörű gyűlése, amely dr. Baltazár Dezső püspök indítványára a legnagyobb magyar újságíró, a félszázados munkásságát jubiláló Rákosi Jenő homloka köré font koszorút. A Kálvinista Templomegyesület választmányának impozáns gyűléséről az alábbiakban számolunk be: A választmányi ülésen ott volt a kálvinista társadalom színe-java, úgy, hogy a kollégium tanácsterme alig volt képes befogadni a megjelenteket. A gyűlést Sass Béláné elnök nyitotta meg lendületes szavakkal. Majd jelenti, hogy Dóczy Imre, Géressy Kálmán és Gyarmathy István indítványt nyújtanak be a választmányhoz, kérve annak napirend előtt való letárgyalását. Az indítvány szószerinti szövegében így hangzik: »Mindenekelőtt hangsúlyozza templomegyesületünk, mint amely a tiszta és puritán református keresztyén szellemnek és erkölcsnek városunkban alvó fölébresztését, ápolását és fejlesztését tekinti egyedüli feladatának, hogy legjobb lelkiismerete szerint soha és semmiféle formájában sem kíván személyi kultuszt űzni. Távol áll tőle ez a szándék a saját vezetőivel szemben is, akiket az evangéliumi reformáció nagy és örök eszményeinek szolgálatában csakis alárendelt eszközöknek tekint. Nyugodt öntudattal kész azonban mindenkoron ezeknek az alárendelt eszközöknek is védelmükre kelni, valahányszor úgy veszi észre, hogy ez eszközök akármelyikét is olyanok akarják ártalmatlanná tenni, akiknek tulajdonképeni törekvése ama nagy és szent célok ellen irányul. Ez irányelvektől vezettetve, kénytelen az egyesület foglalkozni a dr. Baltazár Dezső püspök személyét és működését legújabban ért támadásokkal. Kénytelen egészen tárgyilagosan megállapítani, hogy ezek a támadások, valamint már ezeknek előzői is, messze meghaladták azt a határt, amelyen innen az evangyéliumi szabadság és szar vezérelte jogosult kritikái meghaladták annál is., mert az évekre, vissza -tapasztalatok azt mutatják, hogy e támadások mozgató rugóinak egy jó része nem is a saját egyházunk tagjainak a kezében volt. Különösen méltatlanoknak s amenynyiben saját egyházunk tagjaitól indulnak ki, egyenesen végzetes tüneteknek tekinti az egyesület ezeket a támadásokat most, miután dr. Baltazár Dezső püspököt az 1918. évi november hava óta tanúsított közéleti magatartását illető vádakkal szemben, saját egyházának törvényes és független bírói fóruma egyhangúlag igazolta. Egyesületünk abban a meggyőződésben van, hogy magyar református egyházunk és társadalmunk szolidaritásának e nehéz időkben kétszeresen nagy érdeke azt kívánná, hogy a Baltazár-ügy aktáit, a konventi bíróság ítéletével, minden magyar református ember lezártnak tekintse, — meggondolván, hogy a tovább folytatott egyéni pálcatörésekkel leginkább csak azoknak szerez hasznot és gyönyörűséget, akiknek nem a dr. Baltazár egyénisége és működése, hanem a magyar református egyház léte és — pangásában is nagy — életereje fáj. A veszélyeztetett református szolidaritás érdekében állónak tartja tehát egyesületünk, hogy dr. Baltazár Dezső püspököt a maga változatlan szeretetéről, bizalmáról és ragaszkodásáról biztosítsa s kijelentse, hogy ezt a szeretetteljes bizalmat és ragaszkodást mindaddig csorbítatlanul meg fogja irányában őrizni, míg elveit és azoknak szolgálatát templomegyesületünk egyezőknek látja a magyar református egyház legmagasabb szellemi és erkölcsi életérdekeivel.* Az indítvány felolvasását gyakran szakította félbe lelkes helyeslés. S az elnök a tüntető éljenzés közben jelentheti ki, hogy a választmány a felolvasott indítványt teljes egészében, egyhangú lelkesedéssel elfogadja, határozattá emeli s a püspökhöz jegyzőkönyvi kivonat alakjában felterjeszteni rendeli. Majd 3 tagú küldöttséget — Géressy Kálmán, Dóczy Imre, Gyarmathy István — küld ki a választmány, a püspöknek a gyűlésbe való meghívására. Ez időtartamra a gyűlést az elnök felfüggeszti. Mikor a püspök, a küldöttség kíséretében, terembe lépett, percekig zúgott a tüntetésszerű éljenzés, melynek elcsillapultával az elnök a gyűlést újból megnyitja s egyszerű, nemes szavakkal köszönti a választmány nevében a vezért s kéri, hogy addig is, mig a választmány határozata írásban felterjeszthető lesz, fogadja olyan szeretettel a ragaszkodás s bizalom megnyilvánulását, mint amilyen igaz szeretet sugalta annak ki-fejezését. Istennek áldását kéri közhasznú életére. Az üdvözlő szavakra a püspök általános figyelemtől és érdeklődéstől kísérve válaszolt. Mély meghatottsággal áll itt az iránta való bizalomnak és szeretetnek ebben a fényes körében. Amikor elhatározta, hogy a tiszta evangéliumot és a magyar nemzeti eszmét minden árulás és támadás ellen megvédi, tisztában volt vele, hogy ezért a támadások egész vihara fog ellene zúdulni. Megcsinálta úgy a számadását, hogy ha az egyik oldalon az élete feláldozását látja is állam, még akkor is hajthatatlanul és bátran fog haladni a debreczeni kálvinizmus tiszta hite és nemzeti gondolata által eléje írt után. Mikor az élete feláldozásáról is beszél, kijelenti, hogy ez nem frázis, sokkal halálosan komolyabb időket élünk, ma sokkal több van kockára vetve a magyar kálvinizmus sorsából, semhogy frázisokkal lehetne tetszelegni. Az ellenséges támadások ellene forduló viharát ennek a tisztes és díszes közönségnek a bizalma és szeretete langyos fugalommá változtatja át sötét megnyugtatja minden háborgattatásért és meggyógyítja minden szenvedésért. Végül arra kérte a választmányt, hogyha tisztának és igaznak találják azt a lelket, amelyet ő most eléjük tárt, kövessék ötét bátran ezen az útón, amelynek végén az evangéliumi világosság és magyar vonatkozásban a magyar nemzeti eszme diadala fénylik. A püspök szavai után felzúg ismét a lelkes éljenzés. Majd e felemelően ünnepélyes szép aktus lezajlása után megkezdődött a tárgysorozat letárgyalása. Tóth János titkár referált ezután az egyesület ügyeiről. Ennek kapcsán tudomásul vették, hogy a Kálvinista Templomegyesület október 30-ikán délután 5 órakor nagyszabású orgonahangversenyt november 14-én délután 5 órakor pedig nagyszabású Tisza-emlékünnepélyt rendez. Dr. Baltazár Dezső püspök indítványára elhatározza a választmány, hogy a magyar publicisztika nagy mesterét, a magyar nemzeti eszme érdemekkel övezett bajnokát, Rákosi Jenőt 50 éves írói jubileuma alkalmából igaz örömmel üdvözli, aki bár nem a mi felekezetünkből való, de minden igaz magyarnak őszinte öröme veszi körül a toll magyar harcosainak e kimagasló veteránját értékes írói munkálkodásának az évek számát tekintve is, jelentős ünnepén. Az ünneplők seregéhez igaz örömmel csatlakozik a templomegyesület is s az ünnepelt feje köré a bálás nemzet tiszteletéből fonódó koszoruhoz szeretettel nyújtja megbecsülésének, ünneplő köszöntésének csokrát. Az elnök záró szavai után a gyűlés a püspök és az elnök éltetésével ért véget. Haypál Benő Baltazár Dezső dr. üldöztetéséről. — Az Egyetértés tudósitójától. — Budapest, okt. 26. Haypál Benő budai református lelkész a debreczeni egyházmegye közgyűlésének legutóbbi határozatáról a következőket mondta: „— Az utóbbi időknek minden változása termelt Baltazár Dezső számára tüskéket. A forradalomban ő volt a reakciós, a vörös uralom idején a debreceni rendőrségnek lett a lakója, az oláhok a családját akarták kiirtani, őt magát pedig elpusztítani. Debreczen vezető állásában lévő férfiai közül tudomásom szerint az ottani prépost-plébános is Nagykárolyba ment az oláhok üdvözlésére — rettentő bűne ez Baltazárnak — de senki sem veszi rossz néven a préposttól. Nem tartom szerencsés dolognak, hogy a mostani nehéz idők után, amikor minden energiának az építő munkára kell szövetkezni, az energiák egy részét hajtóvadászatra fordítják. A hajtóvadászat békésebb időkre való mulatság.“ zenemű, papíráruk a legnagyobb választékban Új reform, egyházkerület az elszakított részekből. — ki Egyetértés tudósítójától. — Kerülő után hozzánk jutott a Nagyváradon megjelenő Nagyvárad című lap október 22-iki száma, melyben a következő érdekes tudósítást találjuk: „A békekötés által Romániához csatolt Királyhágón inneni részek református magyarságának vezetőiben az elszakadást követőleg mindjárt felébredt annak a vágya és szükségessége, hogy a korábban a debreczeni ref. püspökséghez tartozott részek református magyarságát az erdélyi egyházkerülettől függetlenül külön egyházkerületben kellene tömöríteni és kormányozni. Máramaros megyétől le Temesig nem kevesebb, mint 200 anyaegyházközségről s azokban mintegy 260.000 lélek lelki gondozásáról van szó. A közóhajnak befejezést adandó, a tegnapi nap folyamán Sulyok István bihari egyházmegyeesperes elnöklete alatt gyűlésre jöttek össze Nagyváradon az érdekelt egyházmegyék kiküldöttei és a legfőbb egyházi körökkel abban állapodtak meg, hogy a Királyhágón inneni részek református magyarsága külön egyházkerületben tömöríttessék és a megszervezés végleges megtörténtéig a hivatalra nézve legidősebb esperes és egyházmegyei gondnok által, mint püspök-helyettes és főgondnok-helyettes által kormányoztassék. Egyházkerületi főgondnokká ekként ideiglenesen Domahidy Elemér, a nagykárolyi egyházmegye gondnoka. Hajdúvármegye nyugalmazott főispánja, püspökhelyettes pedig Sulyok István nagyváradi lelkész és esperes lett. A dezignált püspökhelyettes elnöktársával, Domahidy Elemérrel együtt ez év november végére, vagy december elejére tervezi összehívni Nagyváradra az érdekelt egyházmegyék megbízottait. . színház : A Csokonai-színház műsora: Szerdán Falu rossza népszínmű, 3 I felvonás, C) bérlet. Ma szerdán, 27-én C) bérletben a Csokonai-színház Tóth Ede pályanyertes nép I színművét, a Falu rosszá-t tűzte műsorra Szigetivel, Bodán Margittal, Székely Zizivel, Szalmával és Bakoss Saroltával a főszerepekben. A beteg László Gyula szerepét Csolnakossy Gyula játsza. A Csokonai-színház új hősnője, Kardoss Géza, a Csokonai-színház igazgatója, már betöltötte a Kaszab Anna távozásával megüresedett drámai hősnői szerepkört. Szerződtette Rossné Farkas Idát, aki huzamosabb időn át működött Kassán s nagyon népszerű volt ott. Kardoss Géza csak nagy áldozatokkal tudta megnyerni R. Farkas Idát arra, hogy Debreczenbe jöjjön annyival is inkább, mivel a fővárosi színházak is ajánlatot tettek neki. R. Farkas Ida, akinek fellépése elé méltán tekinthet nagy érdeklődéssel a debreczeni közönség, értesülésünk szerint pénteken mutatkozik be a Névtelen asszony címszerepében. Magyar színész és orosz nagyhercegnő házassága. Aradról jelentik, hogy öt évi orosz fogság után hazaérkezett Mészáros Béla színész és felesége, Anna Feodoravna Gáborn nagyhercegnő. A házasság azonban csak formai, mert a nagyhercegnő, mint magyar honpolgárnő akart kijutni Oroszországból. Megérkezésük után a házastársak elváltak. Pearl Whithe főszereplésével az Aranypille befejező részét ma utoljára mutatja be az Apolló. Tarzan (a dsungel gyermeke) második és befejező részét holnap, csütörtökön mutatja be az Apolló. Jegyelővétel Cesarina, a világ úrnője .Ophir, a hatezer éves városa című ötödik részét mutatja be az Uránia. Jegyelővétel..