Egyetértés, 1920. szeptember-december (2. évfolyam, 199-299. szám)

1920-09-22 / 216. szám

ft Mill­s Man M­arpa Visszaélés, vagy tévedés forog-e fenn? — Az Egyetértés tudósitájától. — A malmoknál és a hatóságok­nál is nagy feltűnést keltett az Egyetértés tegnapi közlése. A 6. O. K. debreczeni kirendeltsége nyomban megindította a vizsgá­latot. Vizsgálatot folytat a köz­­élelmezési ügyosztály, a közal­kalmazottak lisztjénél érdekelt malom és a városi közalkalma­zottak beszerzési csoportja is. E csoport hivatásos pékkel próbasütést készíttetett a rossz lisztből s ez a próbakenyér — ha lehet —­­ még rosszabb és ehe­tetlenebb volt, mint az a kenyér, amelyet a tanácsülésen bemu­tattak. A kenyér nyúlós, széteső, keserű, rosszízű lett. Bebizonyult tehát, hogy nem a készítés módja, hanem maga a liszt a rossz. A vizsgálat abban az irányban folyik, hogy a malmok az őrlés­nél helyesen jártak-e el. Az őr­lési rendelet szerint ugyanis a gabona 2 százalékig tartalmazhat idegen anyagokat. Ezalatt értik a földport, kalász- és polyvatöredé­­ket, konkolyt, magyarán mondva egyéb szemetet. Amennyiben több százaléknyi a szemét, a malom kevesebb lisztet köteles kiörölni. A rendelet azonban nem mondja meg világosan, hogy a 2 száza­léknál esetleg jóval konkolyosabb ▼agy szemetesebb búzát jölönt­­heti a malom ilyen állapotban is őrlésre vagy pedig tartozik meg­rostálni. Mert ha nem tartozik megrostálni, akkor érthető, hogy ilyen liszt kavait a közalkalma­zottakhoz, mert eddig is az a gyanú, hogy a lisztjükben igen sok volt a konkoly őrlemény, amely olajos kesernyés voltánál fogva rontotta meg a lisztet. Ha a kirostálás kötelező, akkor visszaélés esete forog fenn, ha azonban a rendeletet a miniszter úgy magyarázza, hogy ez nem kötelező s mindenféle szemetes kenyérmag megőrölhető, akkor egyszerű tévedés az egész, amit a szegény tisztviselők éreztek meg. Értesülésünk szerint a debre­­czeni malmok s így elsősorban az István-malom, amely a debre­­czeni lisztkontingens legnagyobb részét szolgáltatja, a gabonát megszokták rostálni. Viszont nyo­mozásunk során megállapítottuk, hogy a pékek és lisztkereskedők­ hőst az a fölfogás, hogy a rende­ DEBRECZEN, 1920. ii. évfolyam. 216. szám. SZERDA, SZEPTEMBER 22 in iimii ii M 'i iimii iiimnBimii'•“■iirrT""frir',ii‘TTW^-B^igps3SSS^^ Előfizetése ár helyben és vidéken:­­ EGYES SZÁM ÁRA 1 KORONA. § Szerkesztőség és kiadóhivatal: Egy hónapra 25*— K Félévre. . 159*— K I' Kapható az összes doftingtőzsdékben és­­ Ferencz József-ut 26., I. em. (passas­) Negyedévre 75*—K Egész évre Mi1— K­fj? :: az utcai árusítóknál :: 1 :: a városi bérházban. :: aaa———||yin '• '<*TIBiri1'^Tni^WTTiriTTrTTBIlW let megengedi a konkolynak a kenyérlisztbe való beörlését. A vizsgálatok a legközelebbi napokban világot derítenek arra, hogy bármit mond is a rendelet, ki a hibás abban, hogy a közal­kalmazottak kenyerét megmér­gezték. p „A régi Magyarország vissza fog állani“. A kormányzó nyilatkozata egy külföldi újságíró előtt. — Az Egyetértés tudósítójától. — Budapest, szept. 21. Horthy Miklós kormányzó fogadta az As­sociates Press munkatársát, aki előtt nyilatkozott a keleteurópai bizonytalan helyzetről. — Többek közt ezeket mondta: — Bizonyos vagyok benne, hogy a régi Magyarország vissza fog állani. Ezt az országot a termé­szet alkotta és a papír szerződésekkel nem lehet szétdarabolni. A szövet­ségesek folyton azt vizsgálják, nem mozgósítunk-e, ahelyett, hogy fegy­­verek­et küldenének nekünk, hogy felkészüljünk a bolseviki veszede­lem ellen. ­ Milszki kíszliti ill. Kuan lifts tm­ényszéki elieknek. — Az­­Egyetértés tudósítójától. — Évek óta folynak már tudvalévően a Hortobágyon a földgázkutatások, melye­ket még báró Eötvös Loránd, az elhunyt nagy fizikus kezdeményezett. A kutatá­sokhoz értékes, a mai árakhoz képest rendkívül értékű műszereket hoztak le a Hortobágyra, melyek itt maradtak a román megszállás alatt is. Az oláhok el akarták rekvirálni az "egész kutató telepet, minden berendezésével együtt. Hogy ez nem sikerült, az elsősorban Kesserü Lajos kúriai bírónak, a debre­­czeni törvényszék elnökének az érdeme, ki hazafias érzésétől vezettetve, meg­találta a módot, hogy az értékes mű­szerek, melyek ma valóban sok millió­kat érnek, megmaradjanak a magyar állam tulajdonában. Erre vonatkozik Korányi pénzügy­­miniszter leirata, amely a következőkép hangzik: Méltóságos dr. Kesserü Lajos kúriai biró úrnak, a debreczeni törvényszék elnökének Debreczen. A Nagyalföldi m. kir. állami bányá­szati kutató kirendeltség jelentése sze­rint Méltóságos Debreczen város kör­nyékének a román csapatok által tör­tént megszállás alatt egészen kiváló , módon közreműködött abban, hogy ennek az ország közgazdaságára nézve oly rendkívüli fontos üzemnek a je­len viszonyok között úgyszólván pó­tolhatatlan berendezési és felszere­lési tárgyai ,a magyar állam részére megmentessenek. Fogadja Méltóságod ezért a nehéz időkben teljesített és a hivatali köte­lességeket messze túlhaladó céltuda­tos és bátor tevékenységért és szol­gálatáért legőszintébb köszönetemet. Budapest, 1920. évi julius 6. Báró Korányi sk. A pénzügyminiszter eme leiratát Igyártó Sándor, a debreczeni Ítélőtábla elnöke a következő sorok kíséretében­­ küldte el dr. Kesserü Lajosnak. A m. kir. pénzügyminiszter úr ré­­é­széről a m. kir. igazságügyminiszter úr útján Méltóságod részére kézbesí­tés végett hozzám küldött köszönő iratot azzal juttatom el Méltóságod­hoz, hogy őszinte örömömre szolgál az, hogy Méltóságod hazafias és példaadó szolgálata elismerését az értékelésre illetékes helyen kiérde­melte. Igyártó Sándor sk., elnök. A nemzetgyűlés elfogadta a numerus clausust. — Az Egyetértés tudósítójától. — Budapest, szept. 21. A nemzetgyű­lés mai ülésén nagyatádi Szabó Ist­ván benyújtotta a házhelyek kisajátí­tásáról és kishaszonbérletek alakításá­ról szóló törvényjavaslatot, amit a Ház tapssal fogadott. Korányi Frigyes báró pénzügymi­niszter az indemnitásról és szeszadóról szóló javaslatot nyújtotta be. A numerus clausus javaslatnál Ko­vács Emil szólalt föl, aki a javaslatot elfogadta. Ereky Károly Sándor Pál támadásá­val foglalkozik. Sándor Pálnak az volt a célja, hogy itt ilyen alávaló rágalmak elhangozzanak. Hevesen támadta Sán­dor Pált és megfenyegette a zsidókat, bizonyította, hogy ő volt a fronton. Sándor Pál és Ereky újabb fölszó­­lalása után kölcsönösen kimagyarázták mondásaikat. Haller István kultuszminiszter szólalt föl azután. Foglalkozott a javaslat ellen elhangzott érvekkel. A Ház ezután nagy többséggel a ja­vaslatot általánosságban elfogadta. Szerb ezer dinárosokat hamisítottak Budapesten. — Az Egyetértés tudósítójától. — Budapest, szept. 21. A szerb konzulátus feljelentésére a rend­őrség nyomozást indított egy pénz­hamisító banda után, amely Budapesten 1000 dinárosokat ha­misított, azokat levitte Szegedre s ott átcsempészte a demarkációs vonalon. Közélelelmezési Miniszter úr rendeletéből folyólag arra hívom fel a közönség figyelmét, hogy azoknak, akik búzával, rozzsal vagy liszttel bármi módon el van­nak látva, lisztkönyvet kiváltani szigorúan tilos. Felhívom azokat a lisztkönyvecske tulajdonosokat, akik búza, rozs vagy lisztszükség­letüket bármi módon beszerezték, hogy lisztkönyveiket a lakásuk szerint illetékes lisztirodánál folyó hó 25-én, szombaton délig nyújt­sák be. Azoknak a családoknak, amelyek csak részben vannak bú­zával, rozzsal vagy liszttel ellátva, a birtokukban levő lisztkönyvek­ből annyi darabot kell visszanyuj­­tani, amennyi fejenként és havon­ként 1921. évi augusztus hó 15-ig 7­2 kiló­ lisztnek vagy 12 kiló bú­zának vagy rozsnak megfelel. Ugyanezen határidőig kell vissza­­nyujtani, az elköltözött, elhalt, vagyis a családban meg nem lévő személyek részére kivett liszt­könyveket is. E rendelkezés megszegése a 4787—1920. M. E. számú kor­mányrendeletben jelzett büntető rendelkezések alkalmazását vonja maga után. Debreczen, 1920 szeptember 21. Közélelmezési ügyosztály. Bartha Ábelt szabadon engedték. Budapest, szeptember 21. A napokban a budapesti rendőrség letartóztatta Meduna László or­vostanhallgatónak a feljelentésére Bartha Ábelt, a szegedi kormány volt miniszterét. Meduna ma visszavonta pana­szát, mert a bankház tulajdonosa, kire Bartha hivatkozott, azt val­lotta, hogy ő felajánlotta Medu­­nának az összeg visszafizetését magyar értékben, de Meduna nem fogadta el. A feljelentés visszavonása után a vizsgáló­bíró elrendelte Bartha Ábel szabadlábra való helyezését. Egy horvát banda magyar pénzt hamisított. Zágráb, szeptember 21. A rend­őrség egy nagy­ pénzhamisító ban­dát leplezett le, amely több mil­lió értékű osztrák­ és magyar bankjegyet hamisított, amelyet átcsempésztek a határon és a meg nem szállott magyar és az osztrák területen hoztak forga­lomba.

Next