Egyetértés, 1920. szeptember-december (2. évfolyam, 199-299. szám)
1920-09-22 / 216. szám
ft Mills Man Marpa Visszaélés, vagy tévedés forog-e fenn? — Az Egyetértés tudósitájától. — A malmoknál és a hatóságoknál is nagy feltűnést keltett az Egyetértés tegnapi közlése. A 6. O. K. debreczeni kirendeltsége nyomban megindította a vizsgálatot. Vizsgálatot folytat a közélelmezési ügyosztály, a közalkalmazottak lisztjénél érdekelt malom és a városi közalkalmazottak beszerzési csoportja is. E csoport hivatásos pékkel próbasütést készíttetett a rossz lisztből s ez a próbakenyér — ha lehet — még rosszabb és ehetetlenebb volt, mint az a kenyér, amelyet a tanácsülésen bemutattak. A kenyér nyúlós, széteső, keserű, rosszízű lett. Bebizonyult tehát, hogy nem a készítés módja, hanem maga a liszt a rossz. A vizsgálat abban az irányban folyik, hogy a malmok az őrlésnél helyesen jártak-e el. Az őrlési rendelet szerint ugyanis a gabona 2 százalékig tartalmazhat idegen anyagokat. Ezalatt értik a földport, kalász- és polyvatöredéket, konkolyt, magyarán mondva egyéb szemetet. Amennyiben több százaléknyi a szemét, a malom kevesebb lisztet köteles kiörölni. A rendelet azonban nem mondja meg világosan, hogy a 2 százaléknál esetleg jóval konkolyosabb ▼agy szemetesebb búzát jölöntheti a malom ilyen állapotban is őrlésre vagy pedig tartozik megrostálni. Mert ha nem tartozik megrostálni, akkor érthető, hogy ilyen liszt kavait a közalkalmazottakhoz, mert eddig is az a gyanú, hogy a lisztjükben igen sok volt a konkoly őrlemény, amely olajos kesernyés voltánál fogva rontotta meg a lisztet. Ha a kirostálás kötelező, akkor visszaélés esete forog fenn, ha azonban a rendeletet a miniszter úgy magyarázza, hogy ez nem kötelező s mindenféle szemetes kenyérmag megőrölhető, akkor egyszerű tévedés az egész, amit a szegény tisztviselők éreztek meg. Értesülésünk szerint a debreczeni malmok s így elsősorban az István-malom, amely a debreczeni lisztkontingens legnagyobb részét szolgáltatja, a gabonát megszokták rostálni. Viszont nyomozásunk során megállapítottuk, hogy a pékek és lisztkereskedők hőst az a fölfogás, hogy a rende DEBRECZEN, 1920. ii. évfolyam. 216. szám. SZERDA, SZEPTEMBER 22 in iimii ii M 'i iimii iiimnBimii'•“■iirrT""frir',ii‘TTW^-B^igps3SSS^^ Előfizetése ár helyben és vidéken: EGYES SZÁM ÁRA 1 KORONA. § Szerkesztőség és kiadóhivatal: Egy hónapra 25*— K Félévre. . 159*— K I' Kapható az összes doftingtőzsdékben és Ferencz József-ut 26., I. em. (passas) Negyedévre 75*—K Egész évre Mi1— Kfj? :: az utcai árusítóknál :: 1 :: a városi bérházban. :: aaa———||yin '• '<*TIBiri1'^Tni^WTTiriTTrTTBIlW let megengedi a konkolynak a kenyérlisztbe való beörlését. A vizsgálatok a legközelebbi napokban világot derítenek arra, hogy bármit mond is a rendelet, ki a hibás abban, hogy a közalkalmazottak kenyerét megmérgezték. p „A régi Magyarország vissza fog állani“. A kormányzó nyilatkozata egy külföldi újságíró előtt. — Az Egyetértés tudósítójától. — Budapest, szept. 21. Horthy Miklós kormányzó fogadta az Associates Press munkatársát, aki előtt nyilatkozott a keleteurópai bizonytalan helyzetről. — Többek közt ezeket mondta: — Bizonyos vagyok benne, hogy a régi Magyarország vissza fog állani. Ezt az országot a természet alkotta és a papír szerződésekkel nem lehet szétdarabolni. A szövetségesek folyton azt vizsgálják, nem mozgósítunk-e, ahelyett, hogy fegyvereket küldenének nekünk, hogy felkészüljünk a bolseviki veszedelem ellen. Milszki kíszliti ill. Kuan lifts tményszéki elieknek. — AzEgyetértés tudósítójától. — Évek óta folynak már tudvalévően a Hortobágyon a földgázkutatások, melyeket még báró Eötvös Loránd, az elhunyt nagy fizikus kezdeményezett. A kutatásokhoz értékes, a mai árakhoz képest rendkívül értékű műszereket hoztak le a Hortobágyra, melyek itt maradtak a román megszállás alatt is. Az oláhok el akarták rekvirálni az "egész kutató telepet, minden berendezésével együtt. Hogy ez nem sikerült, az elsősorban Kesserü Lajos kúriai bírónak, a debreczeni törvényszék elnökének az érdeme, ki hazafias érzésétől vezettetve, megtalálta a módot, hogy az értékes műszerek, melyek ma valóban sok milliókat érnek, megmaradjanak a magyar állam tulajdonában. Erre vonatkozik Korányi pénzügyminiszter leirata, amely a következőkép hangzik: Méltóságos dr. Kesserü Lajos kúriai biró úrnak, a debreczeni törvényszék elnökének Debreczen. A Nagyalföldi m. kir. állami bányászati kutató kirendeltség jelentése szerint Méltóságos Debreczen város környékének a román csapatok által történt megszállás alatt egészen kiváló , módon közreműködött abban, hogy ennek az ország közgazdaságára nézve oly rendkívüli fontos üzemnek a jelen viszonyok között úgyszólván pótolhatatlan berendezési és felszerelési tárgyai ,a magyar állam részére megmentessenek. Fogadja Méltóságod ezért a nehéz időkben teljesített és a hivatali kötelességeket messze túlhaladó céltudatos és bátor tevékenységért és szolgálatáért legőszintébb köszönetemet. Budapest, 1920. évi julius 6. Báró Korányi sk. A pénzügyminiszter eme leiratát Igyártó Sándor, a debreczeni Ítélőtábla elnöke a következő sorok kíséretében küldte el dr. Kesserü Lajosnak. A m. kir. pénzügyminiszter úr réészéről a m. kir. igazságügyminiszter úr útján Méltóságod részére kézbesítés végett hozzám küldött köszönő iratot azzal juttatom el Méltóságodhoz, hogy őszinte örömömre szolgál az, hogy Méltóságod hazafias és példaadó szolgálata elismerését az értékelésre illetékes helyen kiérdemelte. Igyártó Sándor sk., elnök. A nemzetgyűlés elfogadta a numerus clausust. — Az Egyetértés tudósítójától. — Budapest, szept. 21. A nemzetgyűlés mai ülésén nagyatádi Szabó István benyújtotta a házhelyek kisajátításáról és kishaszonbérletek alakításáról szóló törvényjavaslatot, amit a Ház tapssal fogadott. Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter az indemnitásról és szeszadóról szóló javaslatot nyújtotta be. A numerus clausus javaslatnál Kovács Emil szólalt föl, aki a javaslatot elfogadta. Ereky Károly Sándor Pál támadásával foglalkozik. Sándor Pálnak az volt a célja, hogy itt ilyen alávaló rágalmak elhangozzanak. Hevesen támadta Sándor Pált és megfenyegette a zsidókat, bizonyította, hogy ő volt a fronton. Sándor Pál és Ereky újabb fölszólalása után kölcsönösen kimagyarázták mondásaikat. Haller István kultuszminiszter szólalt föl azután. Foglalkozott a javaslat ellen elhangzott érvekkel. A Ház ezután nagy többséggel a javaslatot általánosságban elfogadta. Szerb ezer dinárosokat hamisítottak Budapesten. — Az Egyetértés tudósítójától. — Budapest, szept. 21. A szerb konzulátus feljelentésére a rendőrség nyomozást indított egy pénzhamisító banda után, amely Budapesten 1000 dinárosokat hamisított, azokat levitte Szegedre s ott átcsempészte a demarkációs vonalon. Közélelelmezési Miniszter úr rendeletéből folyólag arra hívom fel a közönség figyelmét, hogy azoknak, akik búzával, rozzsal vagy liszttel bármi módon el vannak látva, lisztkönyvet kiváltani szigorúan tilos. Felhívom azokat a lisztkönyvecske tulajdonosokat, akik búza, rozs vagy lisztszükségletüket bármi módon beszerezték, hogy lisztkönyveiket a lakásuk szerint illetékes lisztirodánál folyó hó 25-én, szombaton délig nyújtsák be. Azoknak a családoknak, amelyek csak részben vannak búzával, rozzsal vagy liszttel ellátva, a birtokukban levő lisztkönyvekből annyi darabot kell visszanyujtani, amennyi fejenként és havonként 1921. évi augusztus hó 15-ig 72 kiló lisztnek vagy 12 kiló búzának vagy rozsnak megfelel. Ugyanezen határidőig kell visszanyujtani, az elköltözött, elhalt, vagyis a családban meg nem lévő személyek részére kivett lisztkönyveket is. E rendelkezés megszegése a 4787—1920. M. E. számú kormányrendeletben jelzett büntető rendelkezések alkalmazását vonja maga után. Debreczen, 1920 szeptember 21. Közélelmezési ügyosztály. Bartha Ábelt szabadon engedték. Budapest, szeptember 21. A napokban a budapesti rendőrség letartóztatta Meduna László orvostanhallgatónak a feljelentésére Bartha Ábelt, a szegedi kormány volt miniszterét. Meduna ma visszavonta panaszát, mert a bankház tulajdonosa, kire Bartha hivatkozott, azt vallotta, hogy ő felajánlotta Medunának az összeg visszafizetését magyar értékben, de Meduna nem fogadta el. A feljelentés visszavonása után a vizsgálóbíró elrendelte Bartha Ábel szabadlábra való helyezését. Egy horvát banda magyar pénzt hamisított. Zágráb, szeptember 21. A rendőrség egy nagy pénzhamisító bandát leplezett le, amely több millió értékű osztrák és magyar bankjegyet hamisított, amelyet átcsempésztek a határon és a meg nem szállott magyar és az osztrák területen hoztak forgalomba.