Egyetértés, 1920. szeptember-december (2. évfolyam, 199-299. szám)

1920-09-22 / 216. szám

1920 szeptember 22 ___ ________insTEm Tiss Gumibélyegzek, festék­­párnák, keletbélyegzők Itgyutányasattan beszerezhetik a Debreczeni Elsa Bélyegzőgyár ,­ és Könyvnyomdában Placz-utcza SI. szám alatt. » fl“ HiftKK I« jt az őszi szezon divatos táncai. Tangó-láz és palotás. Körülbelül minden szezon meg­hozza a maga táncujjonságát. Az embereknek nemcsak az arany­­csinálás problémáján kopik az agyuk, hanem nagyon sokan van­nak, akik új táncok feltalálóiként kívánják élvezni az utódok hálá­ját. A walzert (vagy ha úgy tet­szik , beszont) évtizedekig tartó uralkodásáról még máig sem szo­rította ki egy új tánc sem, ha­bár erősen konkuráltak is vele. A walzerrel — ha lehet ezt a kifejezést használni — erkölcsileg egy nívón állott a menuette, a gavotte, a polka francaise, a twostep, a boston americain stb. stb., mind régen elporladt marad­ványai a régi tánciskoláknak. A háború előtt aztán, mikor még valutánk révén importképesek vol­tunk, Parisban kitört a tangó­láz s persze ez rögtön elterjedt Európa­­szerte, mert sajnos, úgy van a szó legszorosabb értelmében, hogy ahogyan Párisban fütyülnek, úgy táncolnak Bok­intől Moszkváig. Ez a brazíliai táncőrület megvadította a világ összes báltermeit és sza­lonjait. A főúri hölgyek szenve­déllyel járták az apache-táncot talán éppen azért, mert oly távol állott tőlük a tánc temperamen­tuma s dacára annak, hogy a brazíliai matrózlebulyokban való­színűleg nem táncolnak a párok manuettet. No de minden hamar felkapott divat hamar elmúlik. Jött az one­­step, amely élénk kétnegyedes ritmusánál fogva máig is erős vetélytársa a háromnegyedes tak­­tusú bostonnak. Az onestepet gyártó muzsikusok gombamódra születtek és a tánc terén újjá­született anglománia diadalmas­kodott. Mit kaptunk még ? A fox­trot, a maxisé, a ragtime, a ra­­dagan, a furlana. . . alig volt kü­lönbség közöttük, egyik sem volt szép, egyik sem volt kellemes, de legalább miidenik­us volt — egy darabig. Mind eltűnt s már-már kétségbeesés foghatta el a tes­­pedő táncosnői sziveket, a sötét éjszakában nem volt egyetlen vi­lágító reménysugár, mikor végre megjelent a láthatáron az uj tangó, A repriz-tangó. A régit felfrissí­tették s tangó 1920 címen vi­lággá röpítették. Most Francia­­országban, Németországban és Svájcban, azaz úgy a volt en­tente, mint a központi hatalmak­nál, sőt a semlegeseknél is csak ezt a közkívánatra mégegyszer tangót „lejüik“. A régitől abban különbözik, hogy új figurái van­nak s ugyanarra a zenére más ritmus szerint mozognak. Eddig ugyanis a két taktus közé kellett lépni, most pedig a lépések a taktusokra jutnak, így aztán sza­lonképesebb is lett az uj tangó, mint a régi volt — szóval most a műveit Nyugat ezt táncolja s a jelek szerint nálunk is rövide­sen ki fog törni az 1920-as tangó­lát. Mellette azonban a csárdásra, körmagyarra és palotásra is új korszak vár, Pesten most azok is divatosak. Mindez igen szép és megnyug­tató, csak azt nem tudjuk, mi­ Az oláh uralom alatt szenvedő Nagyváradról tért vissza egy deb­­reczeni ember, aki rendkívül ér­dekesen festette le a nagyváradi viszonyokat. Elmondotta minde­nekelőtt, hogy mennél erőszako­sabbak az oláhok, annál hajlít­­hatatlanabbak a magyarok. Mihelyt Nagyváradra valamelyik idegen misszió érkezéséről jön hír, egyszerre 2—3000 magyar ruhás leány jelenik meg az utcákon. Megható látvány ez: még a fér­fiak is sírnak, amint föltűnnek az üldözött magyar színek. Az olá­hok ekkor nem mernek tenni el­lenük semmit. A hazaszeretetnek kiolthatatlan oltára a Kálvinisták nagyváradi temploma. Minden istentisztelet alatt fölzeng a Hymnus s oly so­kan jönnek el a nagyváradi, magyarok, hogy a templomba nem is férnek be s egyideüleg a szabad ég alatt is istentisz­teletet tartanak. Sulyok István esperes és Csor­nák Béla lelkész bátran, férfiasan állják meg helyüket. Szembeszáll­­nak minden erőszakkal s védik a magyarság legszentebb jogait. De ugyanígy viselkednek az egész megszállott területen a kál­vinista magyar papok. Zsigmond Károlyt, a szilágy­­sendgói kálvinista papot, Sol­tész Elemért, a nagybányai esperest, szuronyok között kí­sérték be az oláhok azért, mert Mária királyné neve­­napján nem tartottak dísz­­isteni tiszteletet. Számos kálvinista pap ül még szomorú rabságot azért, mert ha­zájukhoz, egyházukhoz hívek ma­radnak utolsó lehelletükig. Ugyancsak a passzív rezistencia álláspontjára helyezkedett gróf Széchenyi Miklós, a nagyváradi róm. kath. püspök. Semmiben sem vesz részt. Kénytelen tűrni, hogy palotájába beköltözött Moeoiu tá­bornok, aki hetenként legalább háromszor különböző címeken ki­világítást, zászlódíszt rendel el s a Mezei Mihály­ utcát elneveztette saját magáról. Strada Mosoiu ge­nerálnok­­ként fog történni a fölkérés az uj tangóra. Talán igy: — Kedves kisasszony, jön egy kicsit tangó ezerkilencszázhuszazai? Kinevezés: Dr. Hubert Ottó főispán Péntek István, városi mérnöki hivatal­hoz beosztott dijnokot a XI. fizetési osztályba kinevezte, illetve behelyette­sítette. Elvestad: A lila keztyű, a Kul­túra legújabb detektív regénye meg­jelent és kapható a „Méliusz“ könyv­­kereskedésben. Az oláhok mindenképen oláh külszínt akarnak adni Nagyvárad­nak, ahol a lakosság legfeljebb 4 százaléka oláh. Ezért a­ Romá­­niából oláh gyerekeket hoztak a nagy­váradi iskolákba. A lapok egy részét beszüntették és pedig: a Tiszántúl­t, a Nagy­váradi Friss Újságot. Csak a Sza­badság, Nagyváradi Napló, Nagy­várad jelennek meg. Nagyon ka­pósak Erdélyből a Brassón meg­jelenő Brassói Lapok és Erdélyi Lapok s a Kolozsvári Ellenzék, amelyek legnyíltabban írnak a magyarság elnyomásáról. A nagyváradi Szigligeti-szín­házról a Szigligeti nevét le­kaparták az oláhok. Elnevezték: Theatrul Reginia Máriának. Oláh színtársulatot visznek oda, amelyek azonban csak a kiren­delt oláhok előtt játszanak. Ez alatt Erdélyi Miklós magyar szín­társulata a Vigadó-varieté helyi­ségében talált hajlékot s a ma­gyar közönség tüntetően támogatja. Nagy sikerük volt Váradi Aladár karmesternek Ranguni hercegnő c. operettjével. Ott működnek: Aggházi Melinda, Jósika Miéi, Madas Imre és mások. Megtörtént a pénzbecserélés is már 2 :1 arányban, vagyis két koronáért egy lejt adtak. Itt is visszaélések történtek. A Nagy­váradi Hitelbank például 2 millió koronáért 600,000 lejt kapott. Általában az oláhok között köz­tudomás szerint nagy a korrupció. Roboz Imrét, ezt a hazaáruló újságírót is úgy fizették, hogy en­gedélyeket , permisst, adtak neki, amelyet például Váradon 100,000 koronáért adott el. El is nevezték Robozt és sötét társaságát permiss­­királyoknak. A jó érzésű magyar­ság már régen felháborodással fordult el tőlük. A Tisza-család tagjai közül szá­mosan visszavonultan a geszti kúriában élnek. Már valóságos legenda jár szájról-szája Tisza István egyik unokájáról, Tisza Lajosról. Azt beszélik, hogy a nagyapja szelleme él benne, már­is meglátszanak a „saskörmei“. A magyarság a legmélyebb tisz­telettel emlegeti a Tisza nevet és rendületlenül bízik. . . választót. Ezek leadtak 36,028 érvényes 2594 érvénytelen sza­vazatot. Visszautasítottak 377 sza­vazót, távol maradt a szavazás­tól 3946 választó. Ezek közül igazolásra jelentkezett 1255, iga­zoltatott 1254, nem igazoltatott 1 szavazó. Igazolásra nem jelent­kezett 2691 szavazó. A főispán Budapesten. Hubert Ottó főispán meghívás folytán hétfőn Budapestre utazott, ahol részt vett a belügyminiszté­riumban tartott értekezleten, ame­lyet az összes városi főispánok részvételével tartottak meg. Ez értekezleten a legközelebb meg­tartandó törvényhatósági válasz­tásokat tárgyalták le s megbeszé­lés tárgya volt a községi törvény­­javaslat is. Szombaton városi köz­gyűlés lesz. Debreczen város törvényhatósági bizottsága szom­baton, e hó 25-én délelőtt 9 óra­kor rendkívüli közgyűlést tart, amelyen tárgyalni fogják a ha­szonbérek emelésére, a Debreczeni Helyi Vasút s az alkalmazottak drágasági segélyére vonatkozó előterjesztéseket. Az ügyek elő­készítésére a jog- és pénzügyi bizottság pénteken, 24-én délután tart ülést. Most jelentek meg új kiadásban Pekár, Lavina, Herczeg, Mutamur és Gyurka és Sándor ciműl regény, illetve elbeszélések. Kaphatók a „Méliusz” könyvkereskedésben. Köszönetnyilvánítás. Mind­azon rokonoknak, jóbarátoknak és ismerősöknek, kik legdrágább kincsünk, sokat szenvedett, áldott jó lelkű, feledhetetlen kedves fér­jem és drága jó apánk végtisz­­tességén megjelentek, mindenün­ket velünk utolsó földi útjára el­kísérték és ezáltal a pótolhatat­lan veszteségünk által súlyosan megpróbált" szivünk mérhetetlen fájdalmát enyhítették, ezúton mondunk hálás köszönetet. Özv. Tóth Jánosné és gyermekei. Üveg tintatartók, padba helyez­hetők, nagybani eladásra is kaphatók a „Méliusz“ könyv- és papírkereskedés­­ben, Debreczen, Ferencz József­ út (Piae-u.) 26. sz. Katonazenekar hangver­senye a Hungáriában. Szer­dán este 8 órai kezdettel a vo­nós katonazenekar nagy klasszi­kus műsorral hangversenyt tart a Hungária kávéházban. A jövede­lem a zenealapra fordíttatik. LEGROSSZABB NYAKKENDŐIT újjáalakítják Kolosné nyakkendő­­termében, Rákóczi­ utca 23. A Nyukosz biztosítási akciója a Hadirokkantak Szövetségének bevoná­sával a Turul Biztosító R.­T.-gal szer­ződésbe lépett, hogy a nyugdíjasok, rokkantak és özvegyek nyomorúságos helyzetén azok jövedelemhez juttatása által segítsen, a magyar társadalomhoz fordul, hogy ezen biztosítási vállalkozá­sát támogatásban részesítse. Ez a vál­lalatokat és a közönséget semmiképen sem terheli, mert míg a biztosítási té­telek olcsóbbak, mégis fentnevezetteket számottevő jövedelemhez juttatja. A debreczeni Nyukosz biztosítási osztály vezetésével Baló Rezső nyugalmazott csendőralezredes úr bízatott meg, ki felkéri azon nyugdíjas és rokkant tago­kat, kik a biztosításban működni akar­nak, e hó 23-án délután 3—5 óra kö­zött kiképzés végett Piac­ utca 19. szám I. em. alatt megjelenni szíveskedjenek. A téli tüzelőfa igazságos elosztása. A város az általa termelt tüzelőfa igazságos elosz­tása érdekében egy bizottságot küldött ki, amelynek a hatósági személyeken kívül az összes ér­dekeltek tagjai. A bizottság szer­dán délután tartja ülését Tatay Zoltán dr. tb. tanácsnok elnöklete alatt. A Hymnuszt éneklik a nagy­váradi kálvinista templomban. Magyar lányok nemzeti ruhában. — Az „Egyetértés” tudósítójától. — Tapasztalatok a nemzet­­gyűlési választásokról. Cso­­bán Endre főlevéltáros most ter­jesztette be elszámolását és je­lentését a nemzetgyűlési válasz­tásokról. Jelentése szerint a költ­ségek 101,786 korona 50 fillérre rúgtak. Ez összegnek, amelyet a házipénztár előlegezett, a meg­térítését kéri a tanács a belügy­minisztertől. Debreczenben a há­rom kerületben összeírtak 42,945 Féri IMir legszebben készít Imi IMil Is Társa fehérnemű készítő az Arany­ Bikával szemben 3

Next