Egyetértés, 1920. szeptember-december (2. évfolyam, 199-299. szám)

1920-09-17 / 212. szám

2 P KÖZGAZDASÁG fii ..... SI. L . -I'wVwvJjW Nincs vetőmag. A helybeli Gazdasági Egyesületet egyre ost­romolják a gazdák búza vető­magért. A tengeri jó része a hé­ten le kerül, búza alá szántaná­nak, de vetőmag híján nem tudja mit csináljon. Eddig 30 vagon 1 vetőbúza szükségletet jelentettek be. Az Egyesület sürgős felter­jesztést tett a kormányhoz ennek a rögtöni kiutalásáért, mert fél, hogy a vetőmag késni fog és a gazdák elszalasztják a jó időt. A gazdák különben hajlandók a búza vetőmagért árpát, tengerit felajánlani a kormánynak. Elég sajnosan érzik, hogy tavaly őszön az oláh megszállás és a rosz őszi időjárás miatt nem vethettek, most minden áron pótolni akarják. Az idő rövid, az államnak kell min­den rendelkezésére álló eszköz-­­­zel támogatni a becsületes tö­rekvő mezőgazdákat. Kevés a tengeritörő. A tengert a jóra fordult időben gyor­san érik. A korai vetés már be is ért. Tömegesen keresnek ten­­gertörőket. Most látszik, hogy kevés van. A nagyobb gazdasá­gok nem tudnak kellő számú tengeritörő munkást kapni. Az őszi szántás, a nehéz közélelm e­­■ési viszonyok azt követelik, hogy a hatóság minden erejével mun­kásokról gondoskodjon. A civil munkások mellett ott van a ka­tonaság, mely a háború alatt olyan jól segédkezett a mezőgazdasági munkálatokban. Sürgős az útépí­tés is, de pillanatnyilag félbe kel­lene hagyni és a tengerit előbb letörni. A katonai munkás­száza­dok mellett célszerű volna mene­kült munkás-osztagokat is szer­vezni. Ezek a földmivesekkel kar­öltve kellő időben betakarítanák az elég jó termést. mSír,­$1 deviza megnyitás : Berlin TM 20, New­ywk 623, Milano 26-226, $igrág £.25- Prága 8'75, Budapest 2-25, £tS50Btr4k bélyegzett 2'50’Bu-A tőzsde csütörtöki zárókurzusok 7°*tak: Lei S-40-5-65, márka 4 80—5°ö, angol font sterling 9­20— frank 18-35-18-79, svájci frank 42-00—46-00, dollár 275—290 Napoleon 845—880, lira 11-60—12-00’ Romanov rubel 293-320, sokol 3 90-£1Tm 135-9­75- Felhívás. Miután az utóbbi időben gyak­rabban fordul elő, hogy a meg­üresedő lakásokkal a háztulajdo­nosok a lakáshivatal elkerülésével rendelkeznek és az új bérlők a lakáshivatal előzetes engedélye nélkül foglalják el a lakásokat, felhívja a lakáshivatal úgy a ház­­tulajdonosok, mint a lakást kere­si figyelmét arra, hogy a fenn­ál­l lakásrendelet értelmében a lakásigazolvány nélkül elfoglalva tartott lakások hatósági igénybe­vételét a lakáshivatal kimondhatja, úgy a háztulajdonos, mint az ilyen bérlő ellen a kihágási el­járást megindíthatja, sőt a lakás­igazolvány nélkül beköltözött sze­mélyt kényszereszközök alkalma­zásával el is távolíthatja. Fel­hívja tehát a lakáshiatal a vá­ros lakosságának figyelmét arra, hogy a lakások bérletében bármi­­nemű változást csak a lakásügyi hatóságok előzetesen kikért en­gedélyével eszközöljenek. Debreczen sz. kir. város lakáshivatala MTBTSRESS 1120 szeptember 1? Kétmilliós ékszerlopás a budapesti Bachruch-cégnél. Budapest, szeptember 16. Szer­dán reggel nagyarányú ékszer­lopást fedeztek föl a budapesti Bachruch-cégnél. A kirakatba kitett ékszerek kö­zül ugyanis hiányzott két collier, három sortitaire és három broche, összesen kétmillió korona értékben. Az ékszereket üzletzárás után a cég Barta János nevű alkalma­zottja szokta a kirakatból beszedni és a Wertheim-szekrénybe zárni. Szombaton Barta János csak az ékszerek dobozait tette be Wert­heim-szekrénybe, az ékszereket pedig ellopta. A zsidó ünnepek miatt a lopást csak szerdán reg­gel vették észre. Barta János barátjával és báty­jával, Barta Péterrel Szegedre szökött. Budapest, szept. 16. A nem­zetgyűlés mai ülését fél 11 óra­kor nyitotta meg Rakovszky Ist­ván elnök. A kérvények és átiratok ismer­tetése után áttértek az illeték- és értékforgalmi adójavaslat tárgya­lására. A 47. §-nál Budavári­ László azt javasolta, hogy a já­tékkártya-illeték 25 korona legyen. Korányi Frigyes báró pénzügy­­miniszter válasza után az elnök szavazást rendelt el, majd a Ház határozatképtelen lévén, az ülést felfüggesztette. A többség ezután elvetette Budaváry László javaslatát és eredeti szövegét, majd változat­lanul a 48. és 49. §-okat, ami­vel a javaslatot részleteiben is elfogadta. Áttértek ezután az egyetemi be­iratkozások rendjének szabályo­zásáról szóló javaslat tárgyalá­sára. Schandl Károly: A mai súlyos viszonyok fő oka, hogy az egye­temek diplomagyárak voltak, ami a szellemi proletárok túltengé­­sére vezetett. E javaslattól várja a proletárok számának csökke­nését. A zsidókérdést nem lehet erőszakos eszközökkel megoldani. A zsidó ifjúságnak a jogegyenlő­ség alapján biztosítani kell a jo­gát, hogy legalább bizonyos arány­ban bejuthasson az egyetemre. Az ifjúságot, amelyet­ kizárnak az egyetemről, a közgazdasági pá­lyákra kell terelni. Tanfolyamo­kat kell nyitni nyelvekre, hogy az ifjúság a külföldön is érvé­nyesülhessen. A javaslatot Ber­­nolák Nándor indítványával együtt fogadja el. Prohászka Ottokár : A jelsza­vak nyomása alatt sokszor hamis világításba helyezték ezt a javas­latot. A csonka Magyarországnak nincs tehetsége arra, hogy olyan szociális intézkedéseket tegyen, mint Németország. Tehát más irányban kell cselekednie és ez a javaslat is ezt a célt szolgálja. A javaslatot Bernolák indítványá­val együtt fogadja el. Nem védi az erőszakosságokat, amelyeket­­ az egyetemi ifjúság elkövetett, de­­ meg kell érteni­ a harctéren szen­­­­vedett ifjúság érzéseit. A magyar ifjúságot úgy tekinti, mint a szen­vedésen és tűzkeresztségen ke­resztülment polgárságot, amely megérzi a közélet érvelését. A numerus clausus gondolata nem idegen a mi világunkban. Elhang­zott már régen a publicisztikában is, hogy a jogászvilágban be kell hozni a numerus clausust, amely­­ivel a kenyeret védik. Természe­tesen emellé a szelekció is kell s nemcsak az egyetemi karra kell bízni ezt, hanem a középiskolai tanárokkal együtt kellene ezt meg­oldani. De kéri mindenképpen kimon­dani, hogy protekciónak helye nincs, protekciónak érvényesülni nem szabad, ami a közélet tisztulására is vezetne. Hogy a nemzeti bajokon segí­teni tudjunk, ennek egyik módja a numerus clausus. Magyarország 1867. óta nagy fejlődésen ment keresztül, a gazdasági élet és ke­reskedelem fellendült. Ez előtt nem lehet szemet hunyni. És ezt nem a magyarság, hanem a zsidóság csinálta. A pusztuló és tönkremenő dzsentri osztály helyét azonban nem a parasztság feltörekvő része foglalta el, hanem a zsidóság, amely nagy szorgalmával és in­telligenciájával leszorította a ma­gyar nemzedéket. Nem tagadhat­juk, hogy a zsidók teremtették­­ meg a magyar kereskedelmet. A magyar nép nem volt antiszemita, hisz kereskedői zsidók voltak. Később a zsidók megismerték a betű hatalmát s ezért rávetették magukat a sajtóra. Ha a zsidóság jeles családjai asszimilálódtak, üdvözöltük őket, az állam baja azonban ott van, hogy túlsúlyba kerültek. Amit mi teszünk, az nem antiszemitiz­mus, hanem faji önvédelem. Ezt nem vehetik a zsidók gyűlölkö­désnek. Az orvosok és ügyvédek fele zsidó és ezt semmiféle liberaliz­mus kedvéért sem szabad tűrni. Irodalom terén is zsidó túltengés van és elzsidósították irodalmun­kat. Meg kell tehát védeni kultú­ránkat. A zsidók asszimilálódását a kooperációkban látja. A libera­lizmus bűne az, hogy megengedte Felsőmagyarországon a zsidók be­­szűrődését. Hermann Miksa fölszólalása és az illetékjavaslat harmadszori ol­vasásban való elfogadása után az ülés véget ért. Cumibélyegzők, festék­­párnák, keletbélyegzők légjutányosabban beszerezhetik a Debreczeni Első Bélyegzőgyár és Könyvnyomdában Piacz­ utcza 81. szám alatt. 80­TS n I­I » ■ h Hit a W8 TO'il Jj l. legszebben kószit ill Mr Is Tírsa fehérnemű kószitfi az Arany-Bikával szemben rrm­mimmiilrm Meg fejti Initen­ a millió ? Mikor lesz a népszámlálás ? — Az Egyetértés tudósítójától. — Budapest, szeptember 16. A képviselők egy csoportja azzal a gondolattal foglalkozik, hogy a nemzetgyűlés időtartamát két esz­tendőről négy évre hosszabbítsák meg mert az ország közhangulata szerintük nem biztat azzal, hogy belátható időn belül kívánatos lenne választást tartani. A kormány részéről a követ­­kezőket közölték ezzel szemben: — Ki van zárva, hogy ennek a nemzetgyűlésnek a munkaide­jét meghosszabbítsuk. A kormány felfogása szerint már maga ez a gondolat is alkotmányellenes. Mi­helyt a nemzetgyűlés teljesen vé­gezni fog azzal a feladattal, amely számára meg van szabva, fel fog oszlani. A képviselőválasz­­tások a kormány számítása sze­rint körülbelül 1921. év május havában lesznek meg. A községi és megyei választásokról szóló törvények után az országos vá­lasztásokat szabályozó választójogi törvény kerül sorra. A népszámlálás október végén lesz és e népszámlálás adatainak figyelembe vétele után február havában a nemzetgyűlés hozzá­láthat az új választójog megalko­tásához. Ugyancsak ez időben lesz aktuális a béke ratifikálásá­nak és a kormányformának kér­dése is. Bethlen István gróf Hódmezővásárhely jelöltje — Az Egyetértés tudósítójától. — Szeged, szeptember 16. Bethlen István gróf, aki Hódmezővásárhely I. kerületének jelöltje, ma Sze­gedre érkezett, ahonnan tovább utazik Hódmezővásárhelyre, ahol vasárnap tartja meg programm­­beszédét. ■*■*«*■ Egy gazdálkod­ó balesete. Elsült a vállán a vadász­­fegyvere. — Az Egyetértés tudósi­tójától. — Könnyen végzetessé válható szerencsétlenségnek esett áldoza­tul Szabó Márton 28 éves bö­szörményi gazdálkodó, ki tegnap szekeren hajtott be Böszörmény­ből Debreczenbe. Útközben a lo­vak megbokrosodtak, felvágtak és össze-vissza rángatták a szekeret. A gazdálkodó vállán átvetve volt vadászpuskája, melyről nem is tudta, hogy meg van töltve.­­ Amint a lovakat megfékezni akarta, könyöke megrántódott, ruhájával elrántotta a ravaszt, a fegyver elsült és a töltény bal­karján súlyosabban megsebezte. Szabó Mártont beszállították a közkórházba. Állapota súlyos, de nem életveszélyes. Csonka-Magyarország — nem országi Egész-Magyarország — mennyország !

Next