Egyetértés - esti kiadás, 1920. szeptember-december (1. évfolyam, 1-85. szám)

1920-09-26 / 21. szám

— Az Egyetértés tudósítójától. — A hétfői közgyűlés tárgyainak előkészítésére a jog- és pénzügyi bizottság pénteken délután 4 óra­kor Vargha Elemér dr. tb. fő­jegyző elnöklete alatt ülést tartott. Az egyes tárgyaknál hosszabb vita folyt le, így a vizdijak emelésének kérdésénél. A bizottság a vizdíjnak 3 koro­náról 5 koronára való emelését magasnak tartja, mert a vizmű közegészségi intézmény s a köz­­egészségügy szempontjából sem helyes a vízdíjat magasra emelni. Ezért csak azt javasolja, hogy a díjat 4 koronára emeljék. Javasolja a bizottság, hogy Zempléni Kornél dr. kolozsvári menekült aljegyző részére a belügy­­miniszter ellenkező felfogása da­cára a kolozsvári és debreczeni fizetés között fennálló különböze­­tet adja meg, különös érdemeire tekintettel. Javasolja egyben a bizottság, hogy Dömsödy Kálmán­nak, aki 30 évet meghaladó idő óta szorgalmas, használható tiszt­viselője a városnak, évi 1500 ko­rona nyugdíjba is beszámítható személyi pótlékot szavazzon meg. Javasolja a községi pótadónak 40, a tűzi- és alamizsnaváltság, valamint az ipariskolai adó hozzá­­számításával 49 százalékra leszál­lítását. Indítványozza, hogy a D. H. V. tál az áramár megállapítására vo­natkozóan tovább való tárgyalásra utasíttassék a tanács oly irányban, hogy az áramár a szénárak alapul­vétele mellett állapíttassák meg A Salétrom-laktanyában 34 egy­szobás szükséglakás és 6 konyha építésére vonatkozó terv elfoga­dását és a szükséges mintegy 100.000 korona költség megszava­zását javasolja a bizottság a köz­gyűlésnek. Javasolja még a bizottság, hogy kivétel nélkül minden városi alkal­mazott részére akár tartozik az a szorosan vett közigazgatáshoz, akár nem, állapítsa meg a havi drágasági segélyt és azoknak, akik a természetben járó kedvezményes ellátásra nem jogosultak, ez ellátás megváltásaképen havi 100 koronát szavazzon meg. Végül kérelmeket és felebbezé­­seket tárgyalt le a bizottság. Tegnap délután folytatta az ötös tanács Hajdú Dezső és­ársainak bűnperét az üzle­­tek szocializálására vonatko­zólag. Bródy Miklós elmondta, hogy az ékszerészek felkérésére vál­lalta el, hogy a leltározásnál mint becsüs fog működni. Rose Dezső kihallgatása kö­vetkezik. Bródy kereste fel egy este, hogy Engel, Sándor és Halász ékszerészek kérik, vállalja el a leltározásnál a becsüsséget. A becslés úgy történt, hogy a tulajdonosok mondták az árakat és ők beleegyeztek. Hatvan korona napidíjat kapott. Held József elmondja, hogy Roos Márton kérte fel a be­­csüsségre. Hajdúval nem érint­kezett. Draskovich Hugó a Lefko­­vits-cégnél volt felügyelő. Az 500 koronán felüli értékű ékszereket beszállították az Osztrák-Magyar Bankba. Kö­rülbelül 400 korona napidíjat kapott. Elnök megkérdi Hajdút, igaz-e, hogy ő adta a meg­bízást a fenti vádlottaknak a leltározásra és kényszerítette a cégeket, hogy napidíjat fi­zessenek ? — Nem igaz! feleli Hajdú. Simonyi József, a gyógy­szertárak szocializálója követ­kezik. Két laikus volt kiren­delve a szocializáláshoz, mire a gyógyszerészek őt, Garát és Barthát kérték fel a szo­cializálásra, illetve az ellenőr­zésre. Gara Károly előadja, hogy a gyógyszerészsegédek szak­­szervezete bízta meg a szo­cializálással , nehogy illetékte­lenek kerüljenek a gyógyszer­­tárakba. A szocializálásban csak annyiban vett részt, hogy megkérte a főnököt a napi bevétel beszállítására. Garát és Simonyit szembe­sítik Hajdúval és kijelentik, hogy Hajdú adta nekik a megbízást. Elnök (Hajdúhoz): Roóz Mártonnak maga adta a meg­bízást, hogy a vaskereskedé­seket és temetkezési intézete­ket szocializálja? Vádlott: Én csak azt mond­tam, hogy a vasüzletekben felügyeljen, illetve leltározzon. A 11-ik vádpont az, hogy Hajdú vitetett ki a katonai anyagraktárból lepedőket és szőnyegeket a Margit-fürdőbe és végül, hogy fizetést vett fel. Hajdú erősen tiltakozik hogy a pénz eredetét tudta volna. Öt perc szünet után meg­kezdődik a bizonyítási eljá­rás. Első tanú Pásty Ferenc rendőrfelügyelő. Negyven em­berrel volt kirendelve, hogy a szocializálást végrehajtsa. Az Egyháztértől a Hungária kávéházig minden üzletet be­zárattak. Sesztina Jenő: Az üzlet bezáratását Hajdú foganatosí­totta. Azt mondta, tessék be­zárni, mert az üzlet szociali­zálva lesz. Bezárták és a kulcsokat felvitték a város­­házára. Neumann Miksa: Hajdú, rendeletre hivatkozva, záratta be az üzletet. Hasonló vallomást tesz Frank Imre is. Stern Frida, a Friczi kalap­szalon tulajdonosa elmondja, hogy készült már a zárásra, mire odaértek és átadta a kulcsokat Hajdúnak. Védő: Bizalommal adta át a kulcsokat, mikor Hajdút és rendőrtisztet látott ? Tanú: Én a legteljesebb bizalmatlansággal adtam át a kulcsokat. A szocializálásra egybe­hangzó vallomást tesznek Sch­wartz Lajos, Fekete Kálmán, Aszmann Ferencné, Révész Zsigmond, Hermann Jenő és Sándor Ármin. A távollevő Hegedűs Lajos vallomását felolvassák. A Hra­­béczy-féle festőüzem szoci­­­­alizálásával Roth és Molnár I jelentek meg. Leltárt vettek­­ fel, a pénzkészletet magukhoz vették, később átvették a fiók­üzleteket is. Ma délelőtt folytatta a tör­vényszék a tárgyalást. Tanú­kihallgatások következtek. Feu­erstein Mór mosodás el­mondja, hogy nála Róth és Molnár jártak és a népbiztos­ság rendeletére szocializálták az üzemet. Aztán Wacha Róbert gőz­­mosoda-tulajdonos kihallgatása következett. Érdekes jelenet játszódott le. Elnök (megkérdezte): Ro­kona önnek valamelyik vád­lott? Tanú: Csak volt rokonom Wacha Dezső. — Hát hogy lehet az, hogy már nem rokona ? — Igen, úgy van, nem rokonom. Hogy ilyen gazságot követett el, megtagadom. Egyéb­ként unokatestvérem volt. , A tanú elmondja még, hogy ,Róth, Lengyel, Molnár jártak a csőcselékkel és 9700 koro­nát vittek el a pénztárból. Koncz József mosodás el­mondja, hogy az ő üzemét Molnár, Wacha és Roth szo­cializálták, bár tulajdonképpen az üzemet még a Károlyi­­regime alatt elvették tőle a szocialisták. Néhány lényegtelen tanú­vallomás után érdekesebb volt Szikszay Margit vallomása, mely igen kedvező Schiff Henrikre nézve. Elmondja, hogy egyenesen ő és édes­apja kérték, hogy a Margit­­fü­rdöt szocializálják a saját személyzettel. A személyzet nagy nehezen ment csak bele, a szocializálásnál csupán egy idegen fürdő alkalmazott, Roóz erőszakoskodott. Schiff min­denképpen jóindulatot tanú­sított. Lapunk zártakor még Fngel László ékszerészt hallgatta ki a bíróság. A tárgyalás folyik, még 10—12 tanú van hátra, ítélet holnapra várható. A debreczeni szocializálók bű­npere. Második nap. Az Egyetértés tudósítójától. — Megoldást nyer az Adria kérdés, Bécs, szeptember 25. A Neues Wiener Tageblatt je­lenti Laibachból, hogy Bel­­grádban a jugoszláv-olasz­­tárgyalások során valószínűleg sikerül megoldani az Adria­­kérdést. Arra számítanak, hogy az egyezséget három héten belül megkötik. Fiume nem lenne Olaszországé, hanem a népszövetség igazgatása alá kerülne. Csonka-Magyarország — nem ország! Egész-Magyarország — mennyországi EG­YET­EK­­TÉL 1920 szeptember­e is. — Az Egyetértés tudósítójától. — Budapest, szept. 25. A hi­vatalos lap mai száma közli, hogy a földmivelésü­gyi mi­niszter a bor hamisításának és a hamisított bor forgalomba hozatalának tilalmáról szóló törvény alapján gyakorlandó ellenőrzői és felügyelő teen­dők ellátásával Hajdú-, Sza­bolcs-, Bihar vármegyék terü­letére és Debreczen városába Vermes Rezső szellészeti és borászati felügyelőt bízta meg- Hirdetmény. A m. kir. pénzügyigazgató­ság felhívja Debreczen sz. kir. város Hajduvármegye és a román megszállás alól felsza­badult Biharmegye területén működő nyilvános szám­adásra kötelezett vállalatokat, hogy 1920. évi társulati (ke­reseti) s 1919. évi hadinyere­ségadó vallomásaikat, amely a m. kir. pénzügyminisztérium 1919. 63710. sz. körrendelete értelmében f. évi május 31-ig lett volna beadandó. 8 nap alatt adják be, mert különben késedelmes beadás miatt adó­hátralékban lesznek elmarasz­talva. Debreczen, 1920 szeptem­ber hó 23-án. M. kir. pénzügyigazgatóság, Hollós, pénzügyigazgató­­.

Next