Egyetértés - esti kiadás, 1920. szeptember-december (1. évfolyam, 1-85. szám)
1920-09-26 / 21. szám
— Az Egyetértés tudósítójától. — A hétfői közgyűlés tárgyainak előkészítésére a jog- és pénzügyi bizottság pénteken délután 4 órakor Vargha Elemér dr. tb. főjegyző elnöklete alatt ülést tartott. Az egyes tárgyaknál hosszabb vita folyt le, így a vizdijak emelésének kérdésénél. A bizottság a vizdíjnak 3 koronáról 5 koronára való emelését magasnak tartja, mert a vizmű közegészségi intézmény s a közegészségügy szempontjából sem helyes a vízdíjat magasra emelni. Ezért csak azt javasolja, hogy a díjat 4 koronára emeljék. Javasolja a bizottság, hogy Zempléni Kornél dr. kolozsvári menekült aljegyző részére a belügyminiszter ellenkező felfogása dacára a kolozsvári és debreczeni fizetés között fennálló különbözetet adja meg, különös érdemeire tekintettel. Javasolja egyben a bizottság, hogy Dömsödy Kálmánnak, aki 30 évet meghaladó idő óta szorgalmas, használható tisztviselője a városnak, évi 1500 korona nyugdíjba is beszámítható személyi pótlékot szavazzon meg. Javasolja a községi pótadónak 40, a tűzi- és alamizsnaváltság, valamint az ipariskolai adó hozzászámításával 49 százalékra leszállítását. Indítványozza, hogy a D. H. V. tál az áramár megállapítására vonatkozóan tovább való tárgyalásra utasíttassék a tanács oly irányban, hogy az áramár a szénárak alapulvétele mellett állapíttassák meg A Salétrom-laktanyában 34 egyszobás szükséglakás és 6 konyha építésére vonatkozó terv elfogadását és a szükséges mintegy 100.000 korona költség megszavazását javasolja a bizottság a közgyűlésnek. Javasolja még a bizottság, hogy kivétel nélkül minden városi alkalmazott részére akár tartozik az a szorosan vett közigazgatáshoz, akár nem, állapítsa meg a havi drágasági segélyt és azoknak, akik a természetben járó kedvezményes ellátásra nem jogosultak, ez ellátás megváltásaképen havi 100 koronát szavazzon meg. Végül kérelmeket és felebbezéseket tárgyalt le a bizottság. Tegnap délután folytatta az ötös tanács Hajdú Dezső ésársainak bűnperét az üzletek szocializálására vonatkozólag. Bródy Miklós elmondta, hogy az ékszerészek felkérésére vállalta el, hogy a leltározásnál mint becsüs fog működni. Rose Dezső kihallgatása következik. Bródy kereste fel egy este, hogy Engel, Sándor és Halász ékszerészek kérik, vállalja el a leltározásnál a becsüsséget. A becslés úgy történt, hogy a tulajdonosok mondták az árakat és ők beleegyeztek. Hatvan korona napidíjat kapott. Held József elmondja, hogy Roos Márton kérte fel a becsüsségre. Hajdúval nem érintkezett. Draskovich Hugó a Lefkovits-cégnél volt felügyelő. Az 500 koronán felüli értékű ékszereket beszállították az Osztrák-Magyar Bankba. Körülbelül 400 korona napidíjat kapott. Elnök megkérdi Hajdút, igaz-e, hogy ő adta a megbízást a fenti vádlottaknak a leltározásra és kényszerítette a cégeket, hogy napidíjat fizessenek ? — Nem igaz! feleli Hajdú. Simonyi József, a gyógyszertárak szocializálója következik. Két laikus volt kirendelve a szocializáláshoz, mire a gyógyszerészek őt, Garát és Barthát kérték fel a szocializálásra, illetve az ellenőrzésre. Gara Károly előadja, hogy a gyógyszerészsegédek szakszervezete bízta meg a szocializálással , nehogy illetéktelenek kerüljenek a gyógyszertárakba. A szocializálásban csak annyiban vett részt, hogy megkérte a főnököt a napi bevétel beszállítására. Garát és Simonyit szembesítik Hajdúval és kijelentik, hogy Hajdú adta nekik a megbízást. Elnök (Hajdúhoz): Roóz Mártonnak maga adta a megbízást, hogy a vaskereskedéseket és temetkezési intézeteket szocializálja? Vádlott: Én csak azt mondtam, hogy a vasüzletekben felügyeljen, illetve leltározzon. A 11-ik vádpont az, hogy Hajdú vitetett ki a katonai anyagraktárból lepedőket és szőnyegeket a Margit-fürdőbe és végül, hogy fizetést vett fel. Hajdú erősen tiltakozik hogy a pénz eredetét tudta volna. Öt perc szünet után megkezdődik a bizonyítási eljárás. Első tanú Pásty Ferenc rendőrfelügyelő. Negyven emberrel volt kirendelve, hogy a szocializálást végrehajtsa. Az Egyháztértől a Hungária kávéházig minden üzletet bezárattak. Sesztina Jenő: Az üzlet bezáratását Hajdú foganatosította. Azt mondta, tessék bezárni, mert az üzlet szocializálva lesz. Bezárták és a kulcsokat felvitték a városházára. Neumann Miksa: Hajdú, rendeletre hivatkozva, záratta be az üzletet. Hasonló vallomást tesz Frank Imre is. Stern Frida, a Friczi kalapszalon tulajdonosa elmondja, hogy készült már a zárásra, mire odaértek és átadta a kulcsokat Hajdúnak. Védő: Bizalommal adta át a kulcsokat, mikor Hajdút és rendőrtisztet látott ? Tanú: Én a legteljesebb bizalmatlansággal adtam át a kulcsokat. A szocializálásra egybehangzó vallomást tesznek Schwartz Lajos, Fekete Kálmán, Aszmann Ferencné, Révész Zsigmond, Hermann Jenő és Sándor Ármin. A távollevő Hegedűs Lajos vallomását felolvassák. A Hrabéczy-féle festőüzem szocializálásával Roth és Molnár I jelentek meg. Leltárt vettek fel, a pénzkészletet magukhoz vették, később átvették a fióküzleteket is. Ma délelőtt folytatta a törvényszék a tárgyalást. Tanúkihallgatások következtek. Feuerstein Mór mosodás elmondja, hogy nála Róth és Molnár jártak és a népbiztosság rendeletére szocializálták az üzemet. Aztán Wacha Róbert gőzmosoda-tulajdonos kihallgatása következett. Érdekes jelenet játszódott le. Elnök (megkérdezte): Rokona önnek valamelyik vádlott? Tanú: Csak volt rokonom Wacha Dezső. — Hát hogy lehet az, hogy már nem rokona ? — Igen, úgy van, nem rokonom. Hogy ilyen gazságot követett el, megtagadom. Egyébként unokatestvérem volt. , A tanú elmondja még, hogy ,Róth, Lengyel, Molnár jártak a csőcselékkel és 9700 koronát vittek el a pénztárból. Koncz József mosodás elmondja, hogy az ő üzemét Molnár, Wacha és Roth szocializálták, bár tulajdonképpen az üzemet még a Károlyiregime alatt elvették tőle a szocialisták. Néhány lényegtelen tanúvallomás után érdekesebb volt Szikszay Margit vallomása, mely igen kedvező Schiff Henrikre nézve. Elmondja, hogy egyenesen ő és édesapja kérték, hogy a Margitfürdöt szocializálják a saját személyzettel. A személyzet nagy nehezen ment csak bele, a szocializálásnál csupán egy idegen fürdő alkalmazott, Roóz erőszakoskodott. Schiff mindenképpen jóindulatot tanúsított. Lapunk zártakor még Fngel László ékszerészt hallgatta ki a bíróság. A tárgyalás folyik, még 10—12 tanú van hátra, ítélet holnapra várható. A debreczeni szocializálók bűnpere. Második nap. Az Egyetértés tudósítójától. — Megoldást nyer az Adria kérdés, Bécs, szeptember 25. A Neues Wiener Tageblatt jelenti Laibachból, hogy Belgrádban a jugoszláv-olasztárgyalások során valószínűleg sikerül megoldani az Adriakérdést. Arra számítanak, hogy az egyezséget három héten belül megkötik. Fiume nem lenne Olaszországé, hanem a népszövetség igazgatása alá kerülne. Csonka-Magyarország — nem ország! Egész-Magyarország — mennyországi EGYETEKTÉL 1920 szeptembere is. — Az Egyetértés tudósítójától. — Budapest, szept. 25. A hivatalos lap mai száma közli, hogy a földmivelésügyi miniszter a bor hamisításának és a hamisított bor forgalomba hozatalának tilalmáról szóló törvény alapján gyakorlandó ellenőrzői és felügyelő teendők ellátásával Hajdú-, Szabolcs-, Bihar vármegyék területére és Debreczen városába Vermes Rezső szellészeti és borászati felügyelőt bízta meg- Hirdetmény. A m. kir. pénzügyigazgatóság felhívja Debreczen sz. kir. város Hajduvármegye és a román megszállás alól felszabadult Biharmegye területén működő nyilvános számadásra kötelezett vállalatokat, hogy 1920. évi társulati (kereseti) s 1919. évi hadinyereségadó vallomásaikat, amely a m. kir. pénzügyminisztérium 1919. 63710. sz. körrendelete értelmében f. évi május 31-ig lett volna beadandó. 8 nap alatt adják be, mert különben késedelmes beadás miatt adóhátralékban lesznek elmarasztalva. Debreczen, 1920 szeptember hó 23-án. M. kir. pénzügyigazgatóság, Hollós, pénzügyigazgató.