Egyetértés, 1921. január-április (3. évfolyam, 1-97. szám)
1921-01-14 / 10. szám
DEBRECZEN, 1921 III. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM. PÉNTEK, .JANUÁR 14 Előfizetési ár helyben és vidéken: EGYES SZÁM ÁRA .2 KORONA. 1 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Egy hónapra SO'—K Félévre. . 220'—K 1 Kapható az összes dohánytőzsdékben és S Ferencz József ut 26., I. em. (passage) Negyedévre 110*— . Egész évre 440* Kp:: az utcai árusítóknál :: :: a városi bérházban. :: A tőzsde, Budapest, január 13. A bécsi tőzsde lanyhasága és üzlettelensége átragadt a budapesti tőzsdére is és az üzlet igen lanyha irányzattal indult meg. A valutapiac zárlata a következő volt: Napóleon 1770—1810, angol font 200—2170, leva 610—630, dollár 540—560, francia frank 3400—34-50, márka 80-830, lira 20-00—20-40, Romanow-rubel 265—285, lei 7-40—7-60, sokol 6-55—6-70, korona dinár 14'80— 15'30, frankdinár 14-80—15-30, lengyel márka 1'67—0 73, svájci frank 89-00— 90-50, osztrák korona 0-79—0-83. A zürichi devizapiac. A zürichi devizapiacon a jan. 13-iki zárlat a következő volt: Berlin 9'20, Newyork 6-421/1, Hollandia 21- 25, London 23-86, Paris 38-75, Milano 22 20, Prága 7-50, Budapest 1'071/2, Bukarest 8-50, Varsó 0'90, Wien 1-35, osztrák bélyegzett l'OO, Zágráb 4-25. Milyen lesz a közigazgatási választójog? — Az Egyetértés tudósítójától. — Budapest, január 13. A közigazgatási reformra vonatkozólag, mint illetékes helyről értesülünk, a vármegyékben a kuriális rendszer érvényesül, melynek az a célja, hogy a vármegye társadalmi erőit koncentrálja. Városokban választásba oltott virilizmus, községekben egyharmad részben választásba oltott virilizmus érvényesül, vagy harminc korona egyenes állami adót fizetők, úgynevezett kis virilisták lesznek választók. A választás általános és titkos. A választói jog tíz évi állampolgársághoz, tíz évi vármegyei területen való lakáshoz és domiciliumhoz van kötve. Választás a kemecsei kerületben. Mint ismeretes Kállay András, kemecsei kerület képviselője bejelentette, hogy lemond mandátumáról. A kerület választói Hegedűs Lóránt pénzügyminiszternek, vagy Beliska Sándor honvédelmi miniszternek szándékoznak felajánlani a mandátumot. Új adók. Ez alatt a cím alatt akár állandó rovatot nyithatunk, hogy a csőstől ránk zúduló újabb és újabb adónemeket számon tarthassuk. A most kerülő új hadmentességi adójavaslat szerint hadmentességi adót fizet mindenki, aki nem volt a háborúban, lesznek azonban némely kivételek is. Megadóztatják a vadászati jogot is progresszív alapon 5000 koronáig. Végül adó alá kerül a gyufa is, dobozonkint 20 fillérrel. Miért bukott meg a francia kormány? — Az „Egyetértés“ tudósítójától. — Páris, január 13. A Leygues kormánynak a kamara tegnapi ülésén bizalmatlanságot szavaztak, mire a kormány beadta lemondását. Mitterand elnök elfogadta a lemondást. A francia felfogás, hogy Németország lefegyverezése nem történt kellő mértékben, nagyban hozzájárult a kormány leszavazásához és ezzel a határozattal az a felfogás jutott kifejezésre, hogy a Leggyel kormányt erélyesebb kormány váltsa fel. — Egyetértés tudósítójától. — Budapest, január 13. Az az ötvenhárom magyar nemzetgyűlési képviselő, kik a trianoni béke ratifikálása ellen szavaztak, felvilágosító és tiltakozó kérelemmel fordultak a világ összes parlamentjeinek tagjaihoz. A külföldi képviselőkhöz intézett szózat így hangzik: Mélyen tisztelt Uram! Több, mint hárommillió testvér erőszakkal ,elszakított hazájának, több, mint háromnegyed részében megrabolt, gazdasági létében tönkretett, már csak hitéből, reményéből élő magyar nemzet nemzetgyűlésének tagjai Önhöz fordulunk és Ön által nemzetének nemzetgyűléséhez. A magyar nép nem kereste a háborút és nem is akarta azt, hanem politikai izoláltsága következtében egy, irányában idegen államrendszer nyomása alatt belekényszerítették abba és azt kötelességszerűen és becsülettel végigharcolta. A gazdaságilag életképtelenné tett, megcsonkított Magyarország határait a ránk erőszakolt békeszerződés végleg megállapította, dacára annak, hogy az egész világ tudta, hogy a trianoni békeszerződés feltételeit meghamisított adatok alapján állapították meg. Az utolsó két esztendőben oly súlyos társadalmi és gazdasági bajok merültek fel, melyek az ország politikai és gazdasági életképtelenségét és a békeszerződés tarthatatlanságát kétségtelenül beigazolták. A tarthatatlan békeszerződés becikkelyezését elrendelő parancs egy csonka parlamentet talált Magyarországon, mely csak kényszernek engedve ratifikálta a trianoni békét, ezzel szemben azonban a nemzetgyűlés tagjainak tekintélyes része, ötvenhárom képviselő tartózkodott a határozathozataltól és tiltakozása jeléül elhagyta az üléstermet egy tiltakozó deklaráció felolvasása után. .. Abban a reményben, hogy az Ön igen tisztelt nemzetének törvényhozása ez ünnepélyes tiltakozás tudomásul vétele után a trianoni békeszerződést a nemzetközi jog követelményeinek hiányában el nem ismeri és a Magyarországtól elszakított területekre nézve a népek önrendelkezési jogának egyedüli és kizárólag megfelelő népszavazást kíván, a béke ratifikálása helyett megfelelő revíziót követel. Maradtunk kiváló tisztelettel ötvenhárom aláírás. Mi az „Akarat“? A m. kir. földmivelésügyi miniszter úrnak 109.945/1920. V. B. 2. számú rendelete folytán közlöm a város lakosságával, hogy az „Akarat“ magyar munkások beszerző, takarék és lakásépítő szövetkezete című vállalat (Budapest, Margit-körút 7.) — mely országszerte részvényeit terjesztve tagokat gyűjt oly ígérettel, hogy azok számára 18 évi törlesztés ellenében házat építtet, házhelyet és földet szerez a teljesen magánjellegű vállalat, amelynek a földbirtok politikai természetű hivatalos eljárás tárgyát képező ügyekben semmi beavatkozása nincs. Aki tehát ezen szövetkezetbe belép, ezt csakis saját kockázatára és veszélyére teszi és ezáltal a törvények és rendeletek alkalmazása szempontjából semmiféle előnyt, vagy a sorrendre vonatkozó kedvezményt nem szerez, követeléssel csakis a szövetkezettel, mint magánjellegű üzleti vállalattal szemben léphet fel. A földbirtok politikai törvények és rendeletek igazságos és pártatlan végrehajtásáról a m. kir. kormány és a létesítendő országos földbirtokrendező bíróság fog kizárólag és egyedül gondoskodni. Debreczen, 1921 január 12. Csóka Sámuel sk., polgármester-h. Tinigyszerior Érkezel vissza egy Ha ad Amerikáim Az »Amerikai Magyarság“ című new-yorki lap dec. 7-iki számában igen érdekes adatokat közöl az amerikai ki- és bevándorlásról. Ezek szerint több, mint tizennégyezer magyar tért vissza szülőhazájába s csak 252 vándorolt ki.Az 1920 junius 30-án végződött hivatalos évben 621,576 különböző nemzetiségű bevándorló érkezett az Egyesült Államokba, s míg ugyanezen idő alatt 428,062 ember hagyta el Amerikát, tehát a bevándorlás útján bekövetkezett népesség szaporodás 193 ezer és 1514 volt. Az elmúlt hivatalos évben 252 magyar érkezett az Egyesült Államokba letelepedési szándékkal, 54 pedig rövid tartózkodásra, tehát összesen 306 magyar lépett partra. Ugyanezen évben 14,619 magyar hagyta el Amerikikát kivándorlási szándékkal, 208 pedig csak rövid időre, összesen 14 ezer és 827. Ezen adatok alapján megálla- Iíthatjuk, hogy az amerikai magyarság száma 14 ezer és 521 lélekkel fogyott. A 306 magyar közül 84 jött a mai Magyarország területéről, míg a hazavándorolt 14,827-ből 14 ezer és 233 ment a mai Magyarországba, mint állandó tartózkodási helyre. A múlt év folyamán az odaérkezett magyarok közül különböző okok miatt nem engedtek be 50-et, az ott lakó magyarok közül pedig 14-et deportáltak. Örömmel állapíthatjuk meg , hogy a visszavándorlók száma megsemmisítően felülhaladja a kivándorlókat. Tömegesen jöttek haza a háború végével újra meg, nyílt után az elmúlt évben az Amerikába szakadt magyar testvérek. — Üres kézzel egy sem jött, mindegyik hozott magával kisebb-nagyobb vagyont, amelylyel aztán megvethette itthon új existenciájának biztos alapját. — Siettek haza, mert érezték, hogy az édes anyaföldnek szüksége van ötéves szenvedések után az ő munkához szokott kezükre, részt kérnek ők is az országépítő munkából. Csak kétszázötvenkettő azoknak a magyaroknak a száma, kik az újvilágba mentek szerencsét próbálni. Kérjetek szeretetjelvényt ! a vásárlások alkalmával.