Egyetértés, 1921. január-április (3. évfolyam, 1-97. szám)
1921-01-26 / 20. szám
DEBRECZEN, 1921 Sír. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM. SZERDA, JANVILLA* 25 Előfizetési ár helyben és vidéken: Egy hónapra SO*— K Félévre. . 220*— K Negyedévre 110*— K Egész évre 440* K EGYES SZÁM ÁRA 2 KORONA. Kapható az összes dohánytőzsdékben és az utcai árusítóknél Szerkesztőség és kiadóhivatal: Ferencz József-ut 26., I. em. (passarne) .: a városi kórházban. .. Dr. Baltazár Dezső püspök vidéki útja a Sárréten. — Az Egyetértés tudósítójától. — Folyó hó 21—24. napjain dr. Baltazár Dezső püspök, Kiss Ferenc, dr. Sz. Kun Béla egyházkerületi főjegyzők, dr. Lencz Géza és dr. Erdős Károly tanárok és Futó Zoltán püspöki titkár kíséretében hivatalos vizsgálati ráogatást tett Füzesgyarmaton és Szeghalmon. Füzesgyarmat határán bandérium élén Farkas Elek főjegyző üdvözölte, bent a községben Kovács Károly református lelkész és Harsányi Pál gyomai lelkész, egyházmegyei főjegyző. Pénteken délután volt a hivatalok felülvizsgálata. Szombaton délelőtt templomi szolgálat, amelyet dr. Baltazár Dezső végzett imádsággal, bibliaolvasással és áldással. Istentisztelet után a községházán tisztelgések voltak; tutenga Égj Haa Hók, a helybeli izr. hitközség, iparosság és ifjúsági önképzőkör küldöttsége. Ezután több mint száz terítékes közebéd. Szombaton délután a füzesgyarmati bandérium kísérésével átkocsizott dr. Baltazár Dezső püspök kíséretével együtt Szeghalomra, ahol a református lelkész és a főszolgabíró fogadta. Vasárnap délelőtt a nagy és szép templomban dr. Baltazár püspök tartott hatalmas beszédet, amelyben a közelmúlt tanulságai bemutatásával 81 Isten dicsőségének munkálására hívta fel a gyülekezetét. Istentisztelet után a tisztelgők jöttek: a körösladányi református egyház, a szeghalmi római katholikus egyház, a nemzeti hadsereg helybeli tisztikara, a szeghalmi járás, a helybeli község, a gazdakör, az iparos testület, az izr. hitközség, a járásbíróság és ügyvédi kar, az adóhivatal és állampénztár, a helybeli kaszinó és a református tanítók testülete jelent meg dr. Baltazár Dezső püspök előtt. Tisztelgés után presbiteri díszgyűlés volt, amelyet közel 150 terítékes bankett követett. Délután 5 órakor a Polgári Olvasókör tartott jól sikerült estélyt, amelyen dr. Baltazár Dezső püspök magvas előadásával mély hatást tett a jelenvoltakra. Este 7 órakor elment a püspök a Gazda Körbe, ahol kitörő örömmel fogadták és szeretettel vették körül. Általában, ahol csak megjelent a püspök, mindenütt rajongtak érte, mert ahol baj volt, segített ; ahol érkezésekor szeretetlenség volt, ott eljövetelekor a béke ülte diadalát, ahol a szívek estig igedeztek, szavára bizakodókká lettek. E látogatás bizonyságot nyújt arról, hogy dr. Baltazár Dezső szeretve tisztelt vezére a tiszántúli reformátusoknak. Átszervezik a kisgazdapártot. — Az Egyetértés tudósítójától — Budapest, január 25. Az országos kisgazda és földmívespárt átszervezéséről illetékes helyen kijelentették, hogy a pártot a keresztényszocialista képviselők kilépése után úgy szeretnék átformálni, hogy az ország polgári társadalmának legszélesebb rétegei képviselve legyenek a pártban. A régi kisgazdapárt visszaállítása helyett arra törekszenek, hogy a szélsőséges elemeket sikeresen lerázzák magukról és ezzel a parlamenti kormányzáshoz szükséges többséget bizosítsák. Pallavicini György őrgróf a disszidensek állásfoglalásáról kijelentette, hogy a párt tagjai jelenleg vidéken tartózkodnak és így csak február elején határozhatnak arról, hogy csatlakoznak-e valamely párthoz vagy sem. A disszidensek főtörekvése csak az, hogy a homogén elemeket olyan pártban egyesítse, amely kormányzóképes. Hat évi börtönre ítélték Lefkovics Vilmost. — Egyetértés tudósítójától. — A forradalmi idők, a vörös világ legrettegettebb debreczeni vezéralakja, Lefkovics Vilmos dr. került tegnap a vádlottak padjára a törvényszék ötös tanácsa elé. Kilenc óra után nyitja meg Nagy Kálmán táblabíró, az ötös tanács elnöke a tárgyalást. A vádat Gergits Károly főügyészhelyettes képviseli, míg a védelmet Bige Zoltán dr. látja el. A vádirat szerint egy rendbeli lázadás, négy rendbeli izgatás, zsarolás bűntette, hatóság elleni erőszak, orgazdasággal vádolja az ügyészség Lefkovitsot, aki kijelenti, hogy nem érzi magát bűnösnek. Azután elmondja, hogy állandóan nagy érdeklődést tanúsított a szocializmus iránt és egyetemi tanulmányai elvégzése után azonnal a szocialista párt szolgálatába lépett. Debreczenbe 1911-ik évben került, mint párttitkár. A kommunizmust nem helyesli, de valami haszon volt belőle, mert a szocialisták megtanulták, hogy kell a szélsőséges elemektől óvakodni. Büszkén mondhatja, hogy Debreczenben nem volt kommün, csak az utolsó napokban voltak kilengések, amikor már pestiek dirigáltak. Ezután az egyes vádpontokra nézve hallgatják ki a vádlottat, aki nagy hidegvérrel védekezik és igyekszik megcáfolni a vádakat, majd a tanúkihallgatásra tér át a bíróság. Az első tanú Dózsa György, aki elmondja, hogy a közalkalmazottakat rá akarták bírni, hogy jelentkezzenek a vörös hadseregbe. Ezt azonban visszautasították, mire Lefkovits őt és tizenhét társát felhivatta és durva, goromba szavakkal illette a közalkalmazottakat, hogy a szennyet bevitték a szocalista pártba. Szavaira Jánosi Zoltán válaszolt, aki tiltakozott a durva hang ellen, kioktatta vádlottat, majd beszédét azzal végezte, hogy politikailag ilyen hátulgombolós nadrágban járó urakkal pedig nem tárgyalunk. Hasonló vallomást tesz Vásáry István is, míg Móricz Bertalan elmondja, hogy hallotta, amint Lefkovits a Bikában a magántulajdon és a törvények ellen izgatott, sőt kijelentette, hogy megszűnt a koronázott királyok és az istenség uralma. Bárdos Géza és Fux Antal a kereskedelmi iskola helyiségeinek elrekvirálására nézve tesznek vallomást. Szentkirályi Tivadart és Margit Mária zárdai főnöknőt a Svents-intézet kilakoltatására nézve hallgatják ki. Rosenfeld Sándort letartóztatására nézve hallgatják ki, míg a városi tisztiorvosok elmondják, hogy a proletárgyermekek fürdetéséhez voltak a gyermekek vizsgálására kirendelve. Dr. Komlóssy Pál rendőrtanácsost hallgatják ki ezután, aki elmondja azokat a szenvedéseket, amelyeket budapesti fogsága alatt élt át. Mikor a foglyok legnagyobb részét már szabadon engedték, őt még néhány tusszal ott tartották és azt mondták neki, hogy majd ha visszafoglalják Debreczent, akkor forradalmi törvényszék elé fogják állítani. Rostás István főkapitány elmondta, hogy ő volt az utolsó. akit szabadon engedtek. A végén már Dunaharaszon volt internálva, ahonnan beszökött Budapestre, hogy engedjék már őt is haza. A szabadonbocsátása ügyében Lefkovits a legnagyobb lelkiismeretességgel járt el. Néhány forradalmi irat felolvasása után a bíróság befejezte a bizonyítási eljárást és a perbeszédekre került sor, mely után ítélethozatal következett. Hosszas tanácskozás után hirdette ki Nagy Kálmán elnök az ítéletet, mely szerint az ötös tanács bűnösnek mondta ki Lefkovits Vilmos drt, a lázadást kivéve, a vád tárgyává tett bűncselekményekben s ezért őt 6 évi börtönre ítélte. Debreczen tanácsának részvéte Serest Halmát halála felett. Debreczen város tanácsa a Csokonai-körhöz a következő részvétiratot intézte : A Csokonai-kör Elnökségének Helyben. Debreczen sz. kir. város Tanácsa Géresi Kálmán nyug. tankerületi főigazgató elhunyta alkalmával a Csokonai- körnek, amelynek ő évtizedeken át elnöke, vezetője, irányítója s mondhatni a megteremtője volt, mély részvétet nyilvánítja. Átérzi azt a nagy csapást, amely Debreczen sz. kir. város egész kulturtársadalmát az ő elhunytával érte. Elhunytét az egész város közönsége gyászának tekinti s ezt külsőképen is kifejezésre juttatja. Nagy érdemeit jegyzőkönyvében megörökítette, emlékét pedig kegyelettel megőrzi. Debreczen, 1921 január 24. Csóka Sámuel, polgármester helyettes. Dr. Balogh Sándor, jegyző. Ugyancsak meleghangú részvétátiratot intézett a tanács Géresi Kálmán özvegyéhez is. A Csokonai Kör elnöksége ez után is felkéri a kör tisztikarát, választmányát, alapító- és rendes tagjait, hogy nagyérdemű elnökének, boldogult Géresi Kálmánnak f. hó 26-án délelőtt 11 órakor a Kossuth utcai templomban " tartandó végtisztességtételén minél számosabban szíveskedjenek megjelenni. Mint értesülünk, a simái dr. Kardos Albert, a Csokonai-kör főtitkára, tartja a búcsúztató beszédet. A Csokonai-kör különben méltóképen akarja megörökíteni Géresi Kálmán emlékét. Az Egyetértés szerkesztőségének és kiadóhivatalának telefonszáma 4. *