Egyetértés, 1922. január-április (4. évfolyam, 1-98. szám)
1922-01-01 / 1. szám
1922 január 1. EGYETÉRTÉS tt HÍREK * Levelet írtam. Levelet irtam „Románába“ Az Érmészek egy kis falujába. Bárha budán is eljár az élet , Elértük újra a várt új évet. Akinek Írtam megérzi s tudja Milyen végtelen a lelkem buja : Mióta tőle el kellett válni, S közel hazámat nem szabad látni. Akinek Írtam — az édes apám, A levelemből most olvassa tán... — Hogy Isten áldja azt a vidéket És hozzon rája boldog új évet! Fejérné Gulácsy Anna. Újévi istentiszteletei). Ngytemplomban délelőtt 10 órakor prédikál Uray Sándor lelkész; délután 5 órakor prédikál Varga Ferenc segédlelkész. Kistemplomban délelőtt 9 órakor prédikál Baja Mihály lelkész; délelőtt 11 órakor prédikál Könyves Tóth Kálmán lel ,kész; délután 2 órakor prédikál Gábor András segédlelkész. Kossuthutcai templomban délelőtt 10 órakor prédikál dr. Révész Imre lelkész, délután 5 órakor prédikál Baka Béla segédlelkész. Árpád téri templomban délelőtt 10 órakor prédikál Gábor András segédlelkész, délután 2 órakor prédikál Kiss Andor segédlelkész. Ispotály templomban délelőtt 10 órakor prédikál Varga Ferenc segédlelkész; délután 2 órakor prédikál Varga Jenő segédlelkész. Homokkertben délelőtt 10 órakor prédikál Molnár Ferenc vallástanító lelkész. Nyilas telepen délelőtt 10 órakor prédikál Mezei Béla vallástanító lelkész. A Konfirmált Leányok Szövetségének összejövetele — Kollégium, I. kapu 5. számi ajtó — vasárnap délután fél négy órakor. — Vasárnapi iskolák: Eötvös-u. iskolában délelőtt fél 9 órakor. A Dóczi intézetben délelőtti 9 órakor. Kossuth utca 75. szám alatt délelőtt 9 órakor. Nőegyleti Árvaházban délelőtt 9 órakor. Pacsirtautcai iskolában délelőtt 9 órakor. Leány utcai iskolában délelőtt 9 órakor. Diakonissza Otthonban délelőtt 9 órakor. Kollégium I. kapu 5. ajtó délelőtt 11 órakor. Homokkerti imaházban délelőtt 11 órakor. Csaputcai iskolában délután 2 órakor. Az ágostai hitvallású ev. templomban (Miklós utca 3. szám) folyó január 1-én az istentiszteletet Jónás András helyettes lelkész végzi. A római katholikus templomban ma, vasárnap, újév első napján fél 7, 7, háromnegyed 11 és fél 12 órakor csendes szent misék; fél 10 órakor nagy szent mise; utána szent beszéd. — Délután fél 4 órakor szent olvasó; 4 órakor szent beszéd és Jézus szive ájtatosság. Ig gondolk az újévről. Uj esztendő, ez a keresztyén világ új esztendeje, örömnap, amikor az új évbe lépünk. Az uj esztendő megünneplése sokkal régibb, mint a keresztyénség. Azonban a régi rómaiak és a keleti népek az esztendő első napját nem télen, hanem kikeletkor ün Barcza József ref. hirtelen Villámcsapásként terjedt el az í ó év utolsó napjának reggelén városunkban az a hír, hogy Barcza József, a debreczeni református főgimnázium helyettesigazgatója meghalt. Senki sem akarta elhinni, hogy a még előtte való napon vidáman társalgó jó barát és kollega, nincs többé! Midőn a hir kétségtelenné vált, megdöbbenve állottunk az ősi kollégium kapujában. Az öregek megrendültek, az ifjak gondolkodóba estek. Barcza József, a kiváló tanár, a gondos, figyemes igazgató, a nagy tudású iró óév utolsó hajnalán 4 órakor szívszélhüdés következtében váratlanul elhunyt. Nemcsak munkássága, hanem születése is Debreczenhez köti. Jómódú családból született 1871. évben, rokonság fűzte a híres pandurkomiszároshoz, a nótákban megénekelt Barcza Danihoz. A debreczeni reform, főgim-náziumnak volt kiváló növendéke. Egyetemi tanulmányait a buda- pesti m. kir. tudományegyetemen végezte. Mint a latin és magyar nyelv tanára, 1897 január 1-től 1915 augusztus 15-ig a kisujszál lási református főgimnáziumnál működött, 1915-től kezdve pedig a debreczeni református főgim- - názium kiváló tanára volt. 1921 . szeptemberében, Karai Sándor igazgatót más irányú munkaköre hivatván el, kartársai és a tiszántúli református egyházkerület elnökségének osztatlan bizalma folytán, annak az intézetnek élére állíttatott, melyben tanulmányait kezdette s melyben mint tanár, a tanügyet szolgálta. A végzet könyvében máskép volt róla megírva. Még alig helyezkedett el e díszes, nagy horderejű, de annál terhesebb főgimn igazgató halála, állásba, a halál kiragadta őt hivatalából, családi köréből és kartársai közül. Barcza nemcsak mint pedagógus, hanem mint tudós is maradandó nevet vívott ki magának. Fiatal korában verseket irt, később a klasszikus latin irodalommal foglalkozott. Lefordította Gallius Attikai éjszakáit és Seneca Erkölcsi leveleit, mindkét fordítást a Magyar Tudományos Akadémia klasszika idológiai szakosztálya adta ki. Ezeken kívül lefordította az Obskurzus emberek leveleit; fordításai a magyar tudós világ elismerését vívták ki neki. Ma már holtan fekszik e kiváló férfi. Hű nején, két kis árváján kívül, barátai, kartársai és tanítványai gyászolják. A kollégiumon, református főgimnáziumon és egyházon busán lengedez a gyászlobogó, hirdetik a református tanügy veszteségét. Temetése január 3-án, kedden, délelőtt fél 11 órakor lesz a Nagytemplomból. Koporsója felett dr. Baltazár Dezső püspök fog imádkozni. Utolsó útjára tanítványai is el fogják kisérni. * A gyászesetről az alábbi gyászjelentést adta ki a gyászoló család : Fájdalomtól megtört szívvel jelentjük, hogy BARCZA JÓZSEF a debreczeni református főgimnázium tanára és helyettes igazgatója, az országos református tanáregyesület főjegyzője, életének 51., boldog házasságának 13. évében 1921. évi dec. hó 31-én, néhány napi gyöngélkedés után váratlanul elhunyt. Temetjük a Nagytemplomból 1922. évi január hó 3-án délelőtt 10 óra 30 perckor kezdődő gyászistentisztelettel a Kossuth utcai temetőbe. Áldott legyen emlékezete ! Felesége : Sütő Anna. Gyermekei : Anna, Gedeon. Anyósa: Özv. Sütő Gáborné. Testvérei : Özv. Orosz Jánosné, Barcza Borbála gyermekeivel. Téby Lajosné, Barcza Teréz férjével és gyermekével. Barcza Barna nejével. Barcza Erzsébet. A temetést Dankó temetkezési vállalat, Kossuth utca 8. sz. rendezi, az, hogy nagyon jó. Új évben telik az éves cselédek ideje. Kocsisok, szolgálók ilyenkor állanak helyre. Ez se nagyon régen van így Debreczenben. Az 1790-es évek előtt még pünkösdkor fogadták a cselédeket, mivel ez sok visszaélésre adott alkalmat, a városi tanács az új évet hozta be. Nehezen ment. Évszázados szokással kellett megküzdeni. Évek hosszú során alkalmazott szigorú rendszabály szoktatta rá a cselédeket az új évi besztegődésre. Az idén vasárnapra esik az új év, az esztendő utolsó napja is vasárnapra fog esni. Mert az év mindig azon a napon végződik, amelyen kezdődik. A jövő év pedig hétfővel fog kezdődni. — Ma belépünk az 1922-ik közönséges évbe ; hisszük, hogy több örömöt, boldogságot hoz, mint az elmúlt esztendő. (..) Óévi istentisztelet a Nagytemplomban. Tegnap délután fél három órakor 6 évi istentiszteletet tartottak a Nagytemplomban, amelyet zsúfolásig megöltött a gyülekezet. Ott láthattuk a kálvinista Róma egyházi és világi vezérférfiait: gróf Dégenfeld József egyházkerületi főgondnokot, Márk Endre üdv. tanácsos, kollégiumi főügyészt, Nagy József kir. tanácsos egyházi főgondnokot, dr. Vásáry István tanácsnokot, Dóczy Imrét, Kondor Kálmán főszámvevőt, dr. Csűrös Ferenc kulturtanácsnokot és másokot. A „Te benned bíztunk eleitől fogva“ kezdetű zsoltár és az óévi dicséret eléneklése után dr. Baltazár Dezső püspök ment fel a szószékre s magasan szárnyaló imával búcsúztatta el az óévet. Majd a harangszavu püspök gyönyörű, mindenkit mélyen megillető áldást mondott az újévre. A gyülekezet énekével ért véget az istentisztelet. Újév a városnál. A városnál ez évben is meglesznek a szokásos újévi üdvözlések. A városi tanács és a tisztikar küldöttsége tisztelegni fog Csóka Sámuel polgármester helyettesnél s a tisztviselők nevében Vargha Elemér dr. tb. főjegyző üdvözli a polgármestert. Miskolczy Lajos főispánt a város nevében Csóka Sámuel és Vargha Elemér dr. üdvözlik. A közigazgatási Bizottság rendkívüli ülése. Debrecen város közigazgatási bizottsága tegnap délelőtt 11 órakor Miskolczy Lajos főispán elnöklete alatt ülést tartott, amelyen adóügyeket tárgyaltak le. Eljegyzés: Varga Juliska és Gönczi József jegyesek. Eljegyzés. Benyovszky Annust, benyói és urbanói Benyovszky Aladár ny. főszolgabíró leányát (Nagyvárad) eljegyezte dr. Borbély Miklós (Debreczen). Eljegyzési dir. Sipos Margitkát eljegyezte ifj. Zelinger Ede. (Minden külön értesítés helyett.) Eljegyzés: Görög Klárika urleányt Budapesten eljegyezte Erős Sándor a Turul biztositó r.-t. vezértitkára. — Az Egyetértés tudósítójától. — nepelték. A tavasz eljövetelével kezdődött náluk az új év. A rómaiak március elsején ünnepelték az új évet. Ilyenkor nagy ünnepségek, hálaadó isteni tiszteletek voltak. A kliensek ajándékkal tisztelegtek azoknál, a hatóságok deputációkban kívántak minden jót hivatalfőnöküknek. A keresztyénség megváltoztatta az uj esztendő idejét. Jézus születését december 25-ére tette és ehez nyolcad napra, Jézus körülmetéltetése és névadása napját megtette új évnek. Nevezték az uj évet kiskarácsonynak is, mert nagykarácsonytól 8 napra esett. A középkori magyarság csizzónak nevezte, mert a középkori kalendáriumokban a január elseje, mint „Feria circumcisio domonini“ szerepelt. Innen származott a csízió szó. Karácsonytól új évig terjedő időt Debreczenben két karácsonynak nevezték. Ünnepszámba ment. Ilyenkor nem öltek disznót, mert kását nem volt szabad fokadoztatni, azért, mert aki ezt megtette — a néphit szerint — fokadékos lett. Új év azután annál forgalmasabb volt. — Az első napon még nem dolgoztak, mert azt tartották, hogy aki valamit e napon csinál, vagy elmulaszt, egész éven át ugyanazt csinálja vagy abba a hibába marad. Templomba mentek délelőtt, délután. Csak a jól étkezéstől nem féltek. Az óévben szárnyast ettek, az új évben malacot. Azt tartották, hogy „a tyúk, kappan vissza kapar, a malac előre dúr!“ Megsült ilyenkor a bélés is. Ennek semmi más babonája nincs, csak 3 Megjelent a Debreczeni Képes Kalendárium névre. KAPHATÓ A KIADÓ : MÉLIUSZ“ KÖNYVKERESKEDÉSBEN és minden könyvesboltban.-v%,-v-v%