Egyetértés, 1922. május-augusztus (4. évfolyam, 99-197. szám)

1922-05-03 / 99. szám

4 indulok az uj világba, gyekezete­­m­et sikerrel koronázza. A siker ko­ronájaként, mint látást látom büsz­ke homlokzatával felemelkedni a ,,Kálvinházat", amely a debreczeni református egyház régi erejű, régi lelkű, tiszta és áldott új életének temploma lesz. A bucsúzás eme megható pillana­tában vállaljuk el az én búcsu tex­tusom mindkét oldalra érvényes kötelezését : „Szép dolog fáradozni a jóban mindenkor, és nem csupán, ha köztetek vagyok'­. Annyi bizo­nyos, hogy én ti érettetek fáradozni fogok". A püspök búcsúbeszéde sokakat körívekre fakasztott. A nagyha­tású beszéd után tömegesen já­rultak a jelenlevők, köztük több egyszerű polgárnő is a püspökhöz és meleg szavakban búcsúztak el tőle. A Kálvinista Templomegyesület vegyeskarának éneke zárta be a bucsuünnepséget. A vacsorán. Este 8 órakor 120 terítékes bu­­csu-vacsora volt a püspök tiszte­letére a Kollégium tápintézetében. Hivatalosak voltak a kálvinista társadalom vezérlő egyéniségei, a gazdaközönség nagyszámmal és városunk közéletének vezető egyé­niségei. Ott láttuk gróf Degenfeld József főgondnokot, Márk Endre udvari tanácsost, György Endre volt minisztert, Nagy József fő­gondnokot, Ballogh István a Gaz­dakör, Jóna István a Gazdasági Egyesület, Deák István a Függet­lenségi Kör elnökeit, Steinfeld István, Gyarmathy István föld­­birtokosokat, dr. Vásáry István tanácsost, dr. szentpéteri Kun B., Kiss Ferenc, dr. Lencz Géza egye­temi tanárokat, Dóczi Imre, Ady Lajos főigazgatókat, dr. Erdős Ká­roly, S. Szabó József, dr. Veress István, Kardoss Albert igazgató­kat, dr. Fejér Ferenc ügyvédet és másokat. A háziasszony tisztét Karai Sándorné, a házigazda sze­repét Ekly József látta el. A jó vacsorához a polgár családok ad­ták a hozzávalókat, a pompás tor­tákat és a jó bort. Az első felköszöntőt Dóczi Imre főigazgató mondta. Gyönyörű be­szédben ragyogtatta " szónoki te­hetségének pompás készségét. — Utána dr. Lencz Géza a püspök családját köszöntötte így fel. Ha egy közéleti ember kemény küzdelmeinek színterén közben­­közben olyan virágok is fakadnak, mint amilyet e díszes és intim vol­tában kedves társaság elismerése s gyöngéd szeretete képvisel, annak többnyire az illető közéleti ember legintimebb környezete; a családja fizette meg már előzetesen az adó­ját. Ezért volna hiányos mai szív­­szerinti ünneplésünk, ha mikor csokrot érdemelnének, legalább is a legteljesebb tisztelet S a közvetle­nül is tapasztalt végtelen jóság előtti meghódolás egy szerény virágát dr. Baltazár Dezső felesége ő méltósága s kedves családja számára átnyúj­tani elmulasztanánk. A nagy angol iró, Carlyle elve, hogy a egyéniségek kormányozzák a világot. Az egyéniség fejlődésének pedig a család : az apai anyai ház, a Majáit családi kör a megterméke­nyítő talaja s szilárd fundamen­tum­a, honnan szabadon repülhet ki, hova biztos pihenésre térhet ismét a szár­nyaló lélek. Ekként lesz a férfiúi egyéniség kiegészítője a női szeret­­etreméltóság, amaz a férfiú, ez a női ideáll, a kellő együtt, a házas­sági szövetségben­­ tökéletes egysé­get alkotván. Ilyen családi körből, melynek újabb családi összeköttetések foly­tán nyers férfitagjait is egyéni érték után választják meg s melyben a nőtagok szeméből a női ideál bája csillog elő, oly hosszú útra szállni, nem egyebet jelent, mint oly erő­próbát, melyben a szilárd talajtól, fundamentumtól szakittatik el a tá­vozó s hogy mit jelent az itthon ma­radottaknak, azt meglágyult szivük­nek tengersok aggódása mondhatná meg. Ha a mai napon a Baltazár Dezső közért való áldozatáról be­széltek a szónokok, hát akkor az utóbbi is az, ha az ő sokak érdeké­ben munkás szeretete a hálás elis­merés megnyilvánulására vezetett, ■ nem feledkezhetik az meg a hitves­­z­lázsi s gyermeki szeretet áldozatá­ról sem : a dr. Baltazár Dezsőnek mai napon elismerésként átnyújtott csokorból egy szál virág az ő csa­ládját illeti meg. Hadd fogják fel annak szirmai a távozó után ki­csordult könnyet! Hadd ringassa el annak édes illata a szerencsés vi­­­­szontlátás boldog reményével! s hadd jelképezze az részünkről a ta­lán kölcsönösen aggódó lelkek szá­mára az itthon maradó m­ű baráti szeretet őrködését! Búcsúzó jó barátunk szive féltett kincseinek, feleségének s kedves gyermekeinek egészségét, boldogsá­gát­ óvja az isteni Gondviselés . Dr. Szentpéteri Kun Béla fel­is­őszön fej­ében azokat a fájdalmas momentumokat említi fel, me­lyekben dr. Baltazár püspök fér­fiúi lelkét megismerte. Beszédét egy pompásan szellemes hason­lattal fejezte be : „Jerikó falai le­omlanak, ha nem mind a 7 papok járnak is körül“. Nagy József, dr. Erdős Károly, Kiss Ferenc, Sztankay F. Béla, dr. Fejér Ferenc beszédére dr. Baltazár Dezső püspök a követ­kezőkép válaszolt: Úgy a magam, mint családom ne­vében tiszta szívből fakadó hálás köszönetet nyilvánítok a megtiszte­­lésnek és szeretetnek minden földi kincseinél becsesebb lelki adomá­nyaiért, amelyekkel minket itt meg­­gazdagítani és kitüntetni méltóztat­­nak, abból az alkalomból,, hogy én , a családfő messze útra megyek.­­ Ennek az elválásnak az érzelmi ré­szét — természetes, hogy — közöt­tem és a családom között legnehe­zebb elintézni; de nehéz közöttem és önök között is minden vallásbeli különbség és kivétel nélkül; sőt ne­héz közöttem és a lelki rokonság­nak ama nagy országos tábora kö­zött is, amely tábort az emberek kö­zötti személyválogatástalan egyen­lőség, egybetartozás, szeretet, béke, megértés, kölcsönös segítség jegyé­ben önök itt képviselnek s én a lel­kemhez forrottnak érezek. Az én utamat nagy vállalkozás­nak mondják. Tényleg az is. Nagy a tér- és időbeli távolságánál; a célja lét és nemlét határait súroló fontos­ságánál, egyházam és hazám érde­keit érinthető jelentőségénél fogva. De különösen nagy annak a nagy, szabad, felvilágosodott, haladó, gazdag, hatalmas világrésznek, népnek, Amerikának anyagi és szel­lemi nagyságánál fogva, amelyhez utam iránya vezet. A vállalkozás nagyságához csak én vagyok ki­csiny. Az én utam sorsához nagyon sok van kötve azoknak az eszméknek, igazságoknak és erőknek a sorsá­ból, amelyeknek szolgálatával Ma­gyarország a liberalizmus és demo­krácia útján a múlt századbeli hala­dás szédületes ívét megfutotta. Ezek az eszmék, igazságok­ és erők az utóbbi években jóformán csak azokra az intézményekre határolód­tak, amelyek Debreczen s különösen ennek ősi polgársága lelkében, gé­niuszában találják meg szellemi tápláló forrásukat s melyeknek vé­delmében és ennek az utóbbi nehéz esztendők különféle szélsőségeinek durva kezéből meglehetősen nagy rész jutott. Ezek az intézmények anyagi csődbe jutottak e miatt; mert idegen államokba szakíttattak el lé­nyeges anyagi forrásaik és mert csonka !Magya­rország uralkodó szelleme nem az édesanya szerete­­tével karolja fel őket; de még azért is, mert erejükön felül, tőkéiket, alapjaikat is áldozatul adva táplál­ták, taníttatták, neveltették a sze­gény gyermekeket, ifjakat, segítet­ték az árvákat és özvegyeket. Nem csoda tehát, hogy utamba gáncsot vetettek, vermet ástak és hálót fontak azok, akiknek lelke ke­ménysége még egy ilyen ús sokszo­rosan szentséges célja előtt sem tud szeretettel megolvadni, tisztelettel meghajolni. „Az Úr lelke azonban nem olyan rövid, hogy meg ne sza­badíthatna“. Az utat szabaddá tette a gonoszság hálóitól és bizonyos vagyok benne, hogy az Isten ke­gyelme ezt az utat mentében és jöt­tében nyitva­ tartja és védelme szár­nyaival takargatja. Épen azért én csak egy terhet vi­szek magammal. A szerető vágya­kozás szent terhét házam, egyhá­zam és hazám után. Fáradság, töre­­delem és veszély nálam terhesnek nem számítanak. Megszoktam őket. A vállamat nem törik, a lelkemet­ nem rettegtetik. Tudom, hogy az Isten küld, az Isten hordoz és ő ve­zérel vissza dicsőségének szolgála­tában. Ezért a szolgálatért pedig nem hogy egy út, de még egy élet­­ sem drága. Tudom, hogy az Isten csudálatos szerelme, amelynek eszközéül min­denestől fogva átal­adtam gyarló életem, sikeressé teszi utamat Ame­rika földjén; ahol az Isten törvénye szerinti nagy, emberi igazságok él­nek, diadalmaskodnak és világra szóló szellemi hatással uralkodnak az Isten tiszteletének szabadságá­ban, az emberi jogok szentségében. És most itteni hivatásomat által adom megtartásra és teljesítésre szent bizományid azoknak , férfiak­nak és nőknek, akik ezt a hivatást nekem eddig olyan megértéssel se­gítettek és könnyítettek teljesíteni. Ne legyen oka senkinek ellentartás­­sal nézni visszatértem elé a­miatt, hogy mentegetnie kellene gyenge számadását. Viseljenek mindnyájan gondot a békességnek és igazságnak ama lelkére, amelytől eltelve Debre­­czen régi hírnevét és becsületét meg tudtuk oltalmazni a szint változtató idők különféle megszédülései között. Az emberek közötti testvéri meg­értés diadalára s ennek a diadalnak hírnökeire , mindnyájokra ürítem poharam. A nagyhatású beszéd után fel­szólaltak még gróf Degenfeld Jó­zsef, Márk Endre udva­ran, és még számosan beszéltek. Kitűnő hangulatban éjfélig maradt együtt a jókedvű társaság.. Dr. Baltazár Dezső vasárnap délután külön búcsúzott el a Kál­vinista Templom egyesült­ zene­karától. A zenekar pompás dara­bokkal mutatkozott be a püspök­nek, aki legnagyobb elismerését fejezte ki úgy Bodnár­ Lajos kar­mesternek, mint Szathmáry Er­zsike elnöknőnek. Dr. Baltazár Dezső május 6-án reggel indul Debreczenből, este Budapesten barátai és tisztelői vacsorát adnak tiszteletére. Május 7-én indul Hamburgba és 10-én Amerikába, hova 18-án érkezik meg. EGYETÉRTÉS 1922 május 3. Eltűnő férfi fehérneműek FRANK EDÉNÉL. A Városi Dalegylet tisztújító közgyűlése Vasárnap délután 4 órakor tar­totta nagy érdeklődés mellett a debreczeni Városi Dalegylet 59-ik évi közgyűlését a Kereskedő Tár­sulat dísztermében. Márk Endre üdv. tan, nagyhatású elnöki meg­nyitójában a­zt a nagy szolgála­tot juttatta kifejezésre, melyet a Dalegylet a dalkultúrának tett. Tagjait a szeretet, egymás meg­becsülése tartotta össze, ebben van a siker titka. Az elnöki meg­nyitó után, dr. Balla Bertalan fő­titkár mutatta szép, terjedelmes, poetikus kidolgozásban a Dalegy­­let 1921. évi történetét. A szám­­vizsgálók jelentése és a költség­vetés elfogadása után, kiosztotta az elnök a kitüntetéseket. Dr. Balla Bertalan öt kiváló tag érde­meit méltatta, akik hosszú évti­zedeken keresztül eredményesen működtek a Daliegylet életében. Bucsay István működő tag már 30 éve működik a Dalegyletben, Horváth Ferenc és Osváth Gyula 15 éve, Csapó László és Horváth Ferenc pénztárosok pedig 10 éve dolgoznak a Városi Dalegyletben a dalkultúráért. Ezután megtör­tént a tisztújítás. Az új tisztikar a következőképen alakult meg : Elnök : Márk Endre. Alelnök : dr. Vásáry István. Ügyvezető­ al­­­elnök: dr. Kuszka István. Főtit­kár : dr. Balla Bertalan. Titkár: Govrik Miklós. Helyettes titkár: Szűcs Béla. Ügyész dr. Miszty Károly.­­ Pénztárosok : Csapó László, Nagy Lajos. Jegyzők: Varga Béla, Bakó György. Gazda : Budaházy Jenő. Helyettes gazda: Balla Béla. Zászlótartó: Dóczy Béla. Helyettes zászlótartó : Kon­­rád Dezső. Karnagy: Mácsay S. Igazgató: P. Nagy Zoltán. Vá­lasztmány a­ pártoló választ­mányi tagok : Aczél Géza, Balogh István, dr. Baltazár Dezső, Biczó Gyula, dr. Boldisár Kálmán, dr. Csűrös Ferenc, Horváth János, Jóna István, Kardoss Géza, szent­péteri Kun Béla, Mihakivits Jenő, Polgári­ István, dr. Tóth Emil, Szabó Elek, dr. Vass Károly. — h) működő választmányi tagok: Barcza Barna, Bucsay István, Bo­­reczky László, Csurka István, Debreczeni Lajos, Horváth Fe­renc, Meggyesy Dániel, Osváth Gyula, Péntek László, Szabó Sán­dor, Szvitlik Ferenc, Tarcsy Gy., Tikos József, Zöld László. Szám­­vizsgálók : Bárdos Géza (m. tag), Kovács Mihály (alapító tag). A búza ára. Hivatalos árak: Búza tiszavi­­déki 3230—60, egyéb 3230—60, rozs 2650— 700, takarmányárpa 2350—450, sörárpa 2500—550, kö­les 2600—700, zab 2430, tengeri 2975—3000, korpa 1725—50. IPAROSOK ÜGYEI A debreceni építőiparosok az építkezések mielőbbi megindí­tása céljából az építő­iparral kap­csolatos kérdések megbeszélése céljából 1922 május 7-én, vasár­nap d. e. 10 órakor az Ipartestü­let helyiségében gyűlést tartanak, amelyre az érdekelteket meghív­juk. Ipartestületi elnökség.

Next