Egyetértés, 1924. január-április (6. évfolyam, 1-99. szám)
1924-04-27 / 97. szám
Egyes szám ára 1200 korona. DEBRECZEN, 1924. VI. ÉVFOLYAM, 97. SZÁM. VASÁRNAP, ÁPRILIS 27. POLITIKAI NAPILAP Előfizetési ár helyben és vidéken: |wiiflN. I SzrtrissTtffsfto és WwWMrrtil: ..........Mnapra so.000 koron«. I a „„SSÍSFíSSÍrISita iSíLtforU... I /WAV Egyes szám ára 1000 korona. az/av I li»tiyvny©«»rt«-*é»UII»UI. I épMint. Telefonszóra : 4. 10 Polgárok szövetségéről "ábrándozik néhány lelkes debreczeni ember, olyanok, akiket a közügyekben önzetlenül buzgólkodni nem először látunk. Úgy gondolják, hogy ez a szövetség politikai pártra, vallásfelekezetre, foglalkozásra való tekintet nélkül egybefoglalhatná mindazokat, akik a mostani társadalmi rend keretébenkívánják kétségkívül nagyszámú bajainkat orvosolni, és bármily oldalról jövő forradalom újabb veszedelme ellen védekezve, békés fejlődés útján óhajtják a magyar jövendőt munkálni. Ennek a szövetségnek tagja lehetne kormánypárti és ellenzéki, keresztyén és zsidó, gazda, kereskedő, iparos, gyári munkás és mezőgazdasági napszámos, szóval mindenki, aki a haza és polgártársai javát akarja és minden forradalmi cselekvéstől feltétlen tartózkodásra magát elhatározni kész. Ebben a szövetségben a különböző csoportokhoz tartozóknak alkalma nyílnék egyrészt a maguk álláspontját kifejteni, másrészt a mások véleményét, terveit, aggodalmait meghallgatni s ilyen módon lehetővé válnék a magyar nemzet testét sok oldalról szakgató ellentétek fokozatos kiküszöbölése, egymás törekvéseinek megértése és lehetővé válnék, hogy a most mindnyájunkat bántó sok gazdasági és szellemerkölcsi kár elhárítására egyesült erővel lépjünk fel. Ez a szövetség egyelőre csak Debreczen lakosságának a forradalmi törekvésektől mentes részét egyesítené, de azután, ha itt megerősödik, kiterjesztené működését az egész országra és egy nagy cél, a nemzeti konszolidáció érdekében egyesítve a nyugodt elemeket, az ország törvényhozásában, igazgatásában, gazdasági életében, iskoláiban, társadalmi viszonyaiban tapasztalt igazságtalanságok megszüntetésének leghatalmasabb tényezője lenne. Ez ellen az elgondolás ellen nagyon könnyű érveket sorakoztatni. Könnyű hivatkozni az úgynevezett turáni átokra, amely sohasem volt kiélezettebb, mint napjainkban. Könnyű emlegetni a debreczeni közönyösséget, amelyet sokan kifiguráztak, sokan kísérlettünk megmagyarázni, amelynek néhány szomorú következését csak a legközelebb múltban is tapasztaltunk. Könnyű rámutatni arra, hogy a gyökeres debreczeni polgárok egymás iránt bizalmatlanok, vagy féltékenyek s egyikőjük vezető helyreállítását rendszerint- az ő kebelükből ellenzik a leghevesebben. Meg lehet mondani, hogy nálunk, ahol mindenbe politikát kevernek, nem fogja senki sem elhinni a tervbe vett szövetség politikától mentességét. Riaszt a példa a közelmúltból, hogy a szövetséget az egyik oldalon antisemita, a másik oldalt zsidóérdeket szolgáló társaságnak tekintsék. Könnyű bizonyítani, hogy a különböző foglalkozási ágak közt az utolsó öt év alatt megnövekedett bizalmatlanság miatt köztük együttes munkálkodást remélni nagyon nehéz. Mindezeket könnyű elmondani, de megérteni is. Azonban azok, akik a szövetség gondolatával foglalkoznak, úgy vélik, hogy akármilyen súlyos betegségből is meg kell kezdődni egyszer a gyógyulásnak, ha csak nem a halál következik. Mi, magyarok még nem vagyunk, nem lehetünk halálra szánt nemzet, tehát a kóros állapotból kiépülésünket várnunk kell. A gyógyulás első jelensége pedig a gyűlölködés megszűnése, a nyugodt, békés, keresztyén szeretettől vezérelt egyetértő munka. Ennek, ha akármilyen kis körben, egyszer meg kell kezdődni és a magyar nemzet feltámadásának apostolai azok lesznek, akik erre a szeretetteljes munkára magukat komolyan elhatározni készek, akik nem félnek kigúnyoltatástól, szidalmaktól, apró sikertelenségektől, újra- meg újra felbukkanó akadályoktól, hanem szent elszántsággal dolgoznak a társadalmat rétegekre osztó válaszfalak lebontásán, rendületlen hittel, hogy munkájukat előbbutóbb siker koronázza. Kiknek van igazuk ? A kételkedőknek-e, vagy az ábrándozóknak? Nem tudom. De hosszú és szépet álmodom. Betiltották az összes budapesti lapokat. Budapest, április 26. A nyomdai bérmunkások sztrájkja következtében beállott helyzet olyan komoly jelenségeket vetett felszínre, amelyek a kormány sürgős és elhatározó intézkedések megtételére kényszerhelték. Ezek legelsője az, hogy a m. kir. belügyminiszter a Pesten megjelenő összes időszaki lapok megjelenését és terjesztését eltiltotta, kivéve a kormány által kiadott Reggeli Hírek, Esti Hírek és Morgen Zeitung című lapokat. A rendelet szerint a helyzetet komplikálja, hogy egyes időszaki fővárosi sajtótermékek dacára a sztrájknak, mégis megjelenhettek és tendenciózus izgató közleményekkel igen káros irányban igyekeztek befolyásolni a követeményt. Ez az ország köznyugalma és közrendjének megóvása érdekében — mondja a belügyminiszter — megengedhetőnek nem tartom és nehogy az olvasóközönség a szélsőséges sajtóorgánumok kiadásai által félrevezettessék, indokoltnak találom, hogy a Pesten megjelenő összes időszaki sajtótermékek megjelenését és terjesztését megtiltsam. Illetékes helyen rámutattak még arra, hogy miután egy terrorisztikus fellépésű kis csoport kényétől volt függővé téve, hogy mely lapok jelenhessenek meg és ez a tény a sajtószabadság elvének flagráns megsértését jelenti, a kormány ebből az indokból is indíttatva érezte magát a rendelkezés kiadására, minek következtében, Budapesten a holnapi nap folyamán és további intézkedésig csupán a kormány által kiadott Reggeli Hírek és Morgen Zeitung, hétfőn pedig az Esti Hírek című lapok fognak a közönség tájékoztatása céljából megjelenni. A Magyar Nemzeti Bank alapítási tervezete. Budapest, április 86. A Magyar Nemzeti Bank alapítási tervezete a következő : A Magyar Nemzeti Bank létesítéséről szóló 1924. évi V. t.-c. 16.-ik §-ában a törvény végrehajtására nyert felhatalmazás alapján az alapítandó Magyar Nemzeti Bank részvényeit ezennel nyilvános aláírás alá bocsátom. Az alapítandó Magyar Nemzeti Bank célja, hogy alapszabályai keretében Magyarország területén a pénzforgalmat szabályozza, a fizetések kiegyenlítését megkönnyítse és a rendelkezésre álló tőkék hasznosításáról gondoskodjék, mindenekelőtt azonban az, hogy a készpénzfizetéseket aranynak és érték állandó valutákra szóló követeléseknek gyűjtése által előkészítse és a készpénzfizetések törvényszerű megkezdése után fentartásukat biztosítsa. A bank köteles továbbá minden rendelkezésre álló eszközzel gondoskodni arról, hogy a bankjegynek érccel való beváltásának törvényes szabályozásában a jegynek az az értéke, amely az aranyvaluta, vagyis az értékállandó valutával való országosra szóló váltók árfolyamában kifejezésre jut , állandó maradjon. A társaság a jegykibocsátás kizárólagos jogával a törvényben és az annak kiegészítő részét alkotó alapszabályokban foglalt feltételek mellett az 1943. évi december hó 31-ik napjáig terjedő időre van felruházva. Egyébként a társaság fenállásának tartama határozatlan. A társaság alaptőkéje 30 millió aranykorona, amely 300 ezer darab egyenként 100 aranykorona névértékű részvényre oszlik. A részvény 25 aranykorona névértékű negyedrészvényre is osztható. A jegyzett részvény névértékének felét a jegyzés alkalmával, a másik felét a megalakulást követő két hónapon belül készpénzben kell az alábbiak szerint befizetni. A befizetés az alant megjelölendő helyeken történik : A befizetés történhetik a részvényjegyzők választása szerint koronaérték, aranyérték érmékben, vagy más, a kereskedelmi forgalom tárgyát alkotó aranyérmekben, mely utóbbiak a koronaérték pénzláb sze rint számítandó, vagy végül északamerikai, angol, svájci, hollandia — vagy svéd értékrendszerre szóló fizetési eszközökben. Ez esetben 100 korona 20 dollár, 26 egynegyed centtel számítandó egyenlő értékűnek. Ha a befizetés nem dollárban, hanem a felsorolt többi pénznemben törtéténik, a dollár összegének átszámítása az illető pénznemben a devizaközpont által ebből a célból hetenként megállapítandó átszámítási árfolyam alapján történik, amely árfolyam az illető valuták Zürichben, Londonban és Amsterdamban jegyzett középárfolyamának átlagalapján állapítandó meg. A jegyzés történhet az alább megjelölt jegyzési helyek külföldi levelezői útján is. Az aláírás az 1924. évi április hó 28-ik napján kezdődik és az aláírás határideje az 1924. évi május hó 7-ik napjának déli 12 órája. A Magyar Nemzeti Banknak a bankjegyek kibocsátására vonatkozó szabadalmát az intézetet, valamint az államot megillető jogokat és kívánságokat, valamint az intézet szervezetére, körére, ügyvitelére és az évi tiszta nyereség felosztására vonatkozó részletesebb határozmányokat az 1924. évi V. t.-c. és annak kiegészítő részét alkotó alapszabály szöveg állapítja meg. A pénzügyminiszter a kibocsátandó részvényeknek a részvényaláírók közt való felosztását magának tartja fenn. Ezen alapítási tervezet eredetijét a magyar királyi pénzügyminisztérium irattára őrzi. Budapest, 1924. évi április hó 7-ik napján. Aláírás : Walkó Lajos, a m. kir. pénzügyminisztérium ideiglenes vezetésével megbízott m. kir. kereskedelmi miniszter. Az aláírási helyek ezek : Budapesten a M. Kir. Állami Jegyintézet, a m. kir. postatakarékpénztár, a Pénzintézeti Központ, az Országos Központi Hitelszövetkezet, továbbá a Pénzintézeti Központ tagjai sorába tartozó budapesti intézetek. Budapesten a m. kir. állami jegyintézet, fiókintézete, továbbá a következő helyeken működő azok az intézetek, amelyek a pénzintézeti központ tagjai, mégpedig Baja, Balassagyarmat, Békéscsaba, Czegléd, Debreczen, Eger, Esztergom, Gyöngyös, Győr, Gyula, Hódmezővásárhely, Kalocsa, Kaposvár, Kecskemét, Makó, Mohács, Moson, Nagykanizsa, Nagykőrös, Nyíregyháza, Pécs, Sátoraljaújhely, Sopron, Szarvas, Szeged, Szentes, Székesfehérvár, Szolnok, Szombathely, Újpest, Veszprém, Zalaegerszeg, Budapest, április 26. Mint a devizaközpont közli, a Magyar Nemzeti Bank részvényeire idegen pénznemekben teljesítendő befizetések átszámítási árfolyama az 1924. évi ápr. hó 28. napjától 1924. évi május hó 8-ik napjáig bezárólag terjedő időre a következő : 100 arany korona, vagyis 20 dollár 26 egynegyed cent egyenlő 114 svájci frank 19 centim, vagy 4 font 12 chilling 6 penny, vagy 54 holland 1 forint 45 cset, vagy 75 svéd korona 05 ére. Kérjük mindenütt az Egyetértést.