Egyetértés, 1924. május-augusztus (6. évfolyam, 100-199. szám)
1924-05-06 / 103. szám
Egyes szám ára 10O0 korona. DEBRECZEN, 1924. VI. ÉVFOLYAM, 103. SZÁM. KEDD, MÁJUS 6. Előfizetési ár helyiMM és vidéken: Egy hónapra 25.000 korona. AVAV Egyes szám ára 1000 korona. A\vA y Debrecen ez, bár. a tiszántúii reformátua egyházkertH*t könyvnyomda véllatata. Kenézy Gyula, akit vasárnap meleg és őszinte ünneplés közben a debreczeni tudományegyetem tiszteletbeli doktorává avattak, nem azért érdemli meg a kitüntetést, mert ennek az egyetemnek az előkészítésében, létesítésében, kiépítésében fáradhatatlanul sokat dolgozott. Mindenki tudja, ő maga a legjobban, hogy az ilyen, térben és időben határtalan jelentőségű intézmény megalkotásához egyetlen embernek, bármily geniálisnak, akármilyen hasznos és akármilyen hatásos buzgólkodása nem lehet elég. Kivált mikor nincs a kezében semmi hatalom és ereje pusztán a kigondolásba és a mások megnyerésére szorítkozik. Sok más jelentős tényező együttműködése volt szükséges a nagy eredmény eléréséhez és a vasárnapi bennsőséges ünnepléssel mások nagy érdemeit elhomályosítani senki sem akarta. Kenézy Gyula ezt az ünnepést azért érdemelte meg, és azért aztán annyira, mint a mai sivár korszakban csak nagyon kevesen, mert az egyetem létesítése körül végzett munkájában ép úgy, mint minden cselekvésében, egész életében a közjóért küzdeni csüggedetlenül birt és mert. Majd négy évtizedre terjedő debreczeni közéleti munkásságához az alkotások egész sorozata fűződik. Az alkotások érdeme természetesen egy esetben sem osztatlanul az övé, de ő azzal várt ki mások közül, hogy míg nem kötötte magát egyetlen munkatérhez, hanem a legkülönbözőbb feladatokra vállalkozott, mégis, ha valamihez hozzáfogott, odaszentelte egész erejét, egész buzgóságát. Ahol valamit tenni kellett, szívesen vette kezébe a zászlót, örömmel foglalta el az első helyet, de azzal különbözött a legtöbb elsőtől, hogy a sikert és dicsőséget nem foglalta le a maga számára s egy esetleges sikertelenség vagy tévedés ódiumát egymagában készséggel viselte. Mert vezetője volt egy olyan társaságnak, amelyet előbb csak haszonleséssel és törtetéssel, majd egyenest hazafiatlansággal és nemzetrontással vádoltak, az általános gyűlölködés napjaiban sok méltatlan mocskot hánytak reá. Eltűrte békességgel és nem hivatkozott arra, hogy élethivatásában végzett munkájával az anyagi jóllétnek, befolyásnak, külső dísznek minden mértékét elérhetné, hogy szerény anyagi helyzete maga a hazafiság, hogy foglalkozásának minden tette nemzetmentés. Mert főgondviselője egy ifjúsági szervezetnek, melynek csak túlzó jelszavait ismerik, most meg volt barátai közül dobnak némelyek kövei felé. Eltűri ezt is békességgel és nem mondja el, hogy az emberiesség, a nyomorenyhités testvéri munkája köti ehez a helyhez. Nem mondja el, mert tán maga sem gondolja végig, hogy akkor és most, egész életében egy cél irányította a munkásságát : lehessen minden magyar olyan hű és hasznos hazafi, amilyen ő, anélkül, hogy a szegénység szenvedéséből úgy kivenné részét, mint ő fiatalságában kivette. Mikor az egyetem ünnepli Kenézyt, mi is mind debreczeni polgárok, kik közül sokan köszönhetjük legkedvesebbünk életét az ő jóságának, gondoljunk egy pár percre az ő sok érdemére, sok megbántatására, és azért is, ezért is vegyük le a kalapot előtte. Az aranykorona értékének az adófizetés céljára való megállapítása. A városi adóhivatal a pénzügyminiszter rendelete alapján az adózókkal a következőket közli: 1. Az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló törvény rendelkezései alapján 1924. évi jan. hó 1. napjától a jövedelem és vagyonadók, a társulati adó, az általános kereseti, továbbá az ezen adók, valamint a földadó után járó helyhatósági adók 1924. évi július hó 1-től a földadó aranykorona értékben lesznek kivetve. Aranykorona értékben fizetendők a fent elsorolt adónemek, továbbá az 1924. évet megelőző időből származó hátralékos köztartozások. 2. Az 1924. évet megelőző időkből származó hátralékos köztartozások, amelyek papirkoronában vettettek, tekintet nélkül arra, hogy azok mely adónemből származnak 1924. évi jun. hó 30. napjáig bezárólag 6500 kor., azaz hatezerötszáz koronás alapon egyenlithetők ki. Amennyiben az 1924. évet megelőző hátralékok bármely oknál fogva 1924. évi jan. hó végéig nem egyenlittetnek ki, a 6500 koronás alapon aranykorona értékre átszámitott összes hátralékok a befizetés idejére, havára megállapított árfolyamon lesznek befizetendők. Azoknak az adózóknak, akiknek az 1924. évet megelőző időből származó adótartozásuk van, érdekükben áll tehát, hogy ezt az adótartozásukat 1924. évi június hó 30-áig megfizessék. 3. A papírkoronában befizetett összegeknek az 1924. évet megelőző időkből származó tartozásukat meghaladó részei, úgyszintén az 1924. évre kivetendő adókra teljesített befizetések ellenben már a befizetés havára megállapított kulcs alapján aranyértékben számoltatnak el. Kivéve az 1924. évre kivetett házadói kincstári haszonrészesedést és a házadó után járó helyhatósági adókra folyó évben teljesített befizetéseket, melyek papírkoronában számoltatnak el. Az 1. pont alatt említett közszolgáltatások 1924. évi előírásaira az 1924. évi január hó elseje óta teljesített, illetve teljesítendő befizetéseknek aranykorona értékre való átszámításának kulcsát a m. kir. pénzügyminisztérium a következőképen állapította meg : Egy-egy aranykorona értéknek számítandó : a) az 1924. évi január hóban teljesített befizetés minden 6500 (hatezerötszáz) papirkorona. b) az 1924. évi február hóban teljesített befizetés minden 7000 (hétezer) papirkorona. c) az 1924. évi március hóban teljesített befizetésből minden 13,000 (tizenháromezer) papirkorona. d) az 1924. évi április hóban teljesített befizetésből minden 16,000 (tizenhatezer-) papírkorona; e) az 1924. évi május hóban teljesített befizetésből minden 16,000 (tizenhatezer-) papírkorona. A Bánkon már vannak bizonyságtevők, kik dolgoznak fáradhatatlanul, hogy erőssé tegyék az összekapcsolódást a nagy területen fekvő Debreczen reformátusainál. Ráthonyi Lajos áll. iskolai igazgató-tanító szívén hordva mindenkor a tanyai lakosság érdekeit, azért itt is a hitben való megerősítés munkájánál mindenkor azon volt, hogy a tanyai istentiszteletek mindenképen biztosíttassanak, ő azok közé a szerencsés emberek közé tartozik, akik a magvetésnek látják csirába szökkenését és növekedését is. Ma már a Bánkon a rendessé vált istentisztelettartással oda fejlődtek A bánki református egyházrész megalakulása Vasárnap, május 4-ikén nemcsak a bánki egyházrésznek volt nevezetes napja, hanem magának a törzsnek, a debreczeni egyháznak is történelmi napja volt. Az a nagy megújhodás, melynek mind erősebb jelei mutatkoznak, úgy látszik a külsőségeken hamarabb mutatja be gyümölcseit, mint bent. A vágyakozás az Ige hallgatása után, fáradtságot nem kímélő istentiszteleti látogatás, az adományozás olyan jelenségek, melyek a kálvinizmusban rejlő intenzív erőt igazolják. a dolgok, hogy meg kellett formálisan szervezni ez egyházrészt. Ennek megszervezésére május 4-ikén kint voltak a Bánkon Molnár Ferenc lelkipásztor, Siposs Imre közp. belk. hiv. vezető, dr. Balla Bertalan tb. tanácsnok, a hitvédelmi szakoszt. elnöke, Sallay Gábor és Balla Béla templomegyesületi tagok. Az iskolában összegyűlt tanyai lakosság sáron-vizen és esőben eltörekedett, hogy hallgathassa az Igehirdetést Molnár Ferenc ajkairól, ki a Zsolt, könyve XXV. zsolt. 4., 5. versei alapján a tanyai lakosság érzelméhez és szivéhez szólva, jelölte meg az utat, melyen járnunk kell. Kemény György és neje is jelen volt, akik husvét első napjára urasztaliedényekkel ajándékozták meg az egyházat 2.970,000 K értékben, ezv Lampert Benőné egy darab piros plüs urasztali térítőt adott 800,000 korona értékben. Istentisztelet végével dr. Balla Bertalan az igazi kálvinizmus építő erejével szólott a gyökezethez, megmutatva az irányt, ahova kicsinek és nagynak, szegénynek és gazdagnak vágyakozni kell. Tolmácsolta dr. Magosi György polgármester és a Gazdasági egyesület elnökének jó ivánságait. Ezután Molnár Ferenc lelkészelnök szólott: ő dr. Baltazár püspök áldáskivonatait közölte, mely után feltette a kérdést : kívánják-e a jelenlevők a gyülekezeti bizottság megalakítását, mire egyhangúlag feleltek: igen. Ekkor Ráthonyi Lajos tartalmas és történelmi vonatkozású beszéd kíséretében megtette a személyekre vonatkozó előterjesztést. 12 tag lett megválasztva. Dr. Balla mint presbiter is, keresetlen szavakkal magyarázta meg a biz. tagok kötelességeit. A Molnár Ferenc lelkész intelme és dr. Balla szavai oly hatásúak voltak, hogy Hüse István uram kijelentette nemcsak a megválasztott 12, hanem ő és a többiek mind-mind hozzájárulnak az egyházépítés munkájához, eziután nemcsak a papbért fogják pontosan fizetni, de egyéb terheket is. Áldozatkészségüknek többen rögtön tanújelét is adták, azzal, hogy a beszerzendő harmóniumra 9 és fél mm. terményt ajánlottak meg. Kemény György itt is példát mutatott, mert egymaga 2 mm. búzát és egy millió koronát ajánlott meg. Ha a szívek így fognak megdobbanni, akkor bizonyos, hogy rajtunk a poklok kapui sem vehetnek diadalmat, mert ezek mind kényszerítés nélkül való bizonyságtételek a hithez való ragaszkodásról. Ebédre a lelkészeket, a templomegyesületi kiküldötteket és a tanítót Kemény Györgyék hívták meg, ahol a keresztyéni alázatosság párosulva a magyar vendégszeretetével, igyekezett gazdag táplálékot nyújtani.