Egyetértés, 1924. május-augusztus (6. évfolyam, 100-199. szám)
1924-05-03 / 101. szám
Egyes szám ára 1000 korona. DEBRECZEN, 1924. VI. ÉVFOLYAM, 101 SZÁM. SZOMBAT, MÁJUS 3. Egy hónapra 25.000 korona. AVAV Egyes szám ára 1000 korona, avav Mommo sz. kisváros és a tiszántúli református egyházkerület könyvnyomda-vállalata. Szerkesztősége feladóhivatal: Korsuth-utca B. szám alatt, városházaépült. Tataton szára: 4. a májusi házbér kiszámításának megkülnyílik módja. Az új lakásbérrendelet az eddieknél még komplikáltabb számításokra kényszeríti a háztulajdonoskat és a lakókat, mert egyrészt százalékokban kell kiszámítani az aranykoronák mennyiségét, másrészt az így nyert összeget megint tovább kell számíttatni az aranykoronának papkoronában kifejezett értékével. A százalékok megint egyik esetben az alapbérre, másik esetben a most esedékessé váló bérre vonatkoznak. Nem csoda aztán, ha az ember a számításba belezavarodik s azok a példakép szolgáló kiszámítások, amelyek eddig a lapokban megjelentek, a kiszámítás nehézkességét nem szüntetik meg. Szolgálatot vélünk teljesíteni olvasóinknak arról, hogy a kiszámításnak nagyon egyszerű módjára mutatunk rá. Az egyszerűsítés abból áll, hogy a százalékot nem az alapbérből, hanem az aranykorona megállapított értékéből számítjuk és ezzel elérjük, hogy az egyes tételeket közönséges szorzással megkapjuk. Az aranykorona ára májusra 16,000 koronában lévén megállapítva, ebből számítjuk ki a 7, 18, 5 stb. százalékot s az így nyert számmal megszorozzuk az alapbért, amivel megkapjuk a fizetendő összeget. A lakások májusi negyedévi bére 7 százalék, ami 16.000 után számítva egyezeregyszázhúsz, a bolt bér 18 százalék, ami ugyanezen összeg után kettőezernyolcszáznyolcvan, a kincstári részesedés mindegyik összeg negyedrésze, vagyis az előbbi esetben kettőzsáznyolcvan, az utóbbiban hétszázhúsz, a közüzemi pótlék 5 százalék, vagyis 16,000 után nyolcszáz. Ezek lesznek tehát a szorzószámok. Vagyis a május elsején fizetendő negyedévi bér mennyiségét megkapjuk, ha az 1917 november 1-én fizetett negyedévi bért a következő számokkal szorozzuk: az alapbér szorozva 1120-szal a lakásbér; az alapbér szorozva 280-nal a lakás után járó kincstári haszonrészesedés ; az alapbér szorozva 2880-nal az üzlethelyiség bére; az alapbér szorozva 720-szal az üzlethelyiség után járó kincstári részesedés ; az alapbér szorozva 800-zal a közüzemi pótlék. A házmesterpénzt, liftpénzt, központi fűtés, porszívó használat díja már nem az 1917-i alapbér, hanem a most esedékes öszszeg alapján számítandó. A szemét kiszállítás költsége pedig a szobák száma szerint van megszabva. A legegyszerűbb számítás az, hogy lakásokért az alapbérnek kétezerkétszázszorosát kell fizetni, amiben benne van a közüzemi pótlék és kincstári részesedés is. Ehhez további járulékok csak olyan lakásokban jönnek, amelyekben külön szolgáltatások (házmester, szemétszállítás stb.) is vannak. Boltért pedig kincstári részesedéssel együtt az alapbér háromezerhatszázszorosát kell fizetni. Az, hogy a fizetés negyedévre, vagy havonként történik-e, a szorzószámon nem változtat. De havonként teljesített bérfizetésnél a júniusi részlet szorzószáma esetleg más lesz, ha ugyanis az arany korona értéke júniusban más öszszegben állapittatik meg. Vegyünk egy pár példát: Akinek negyedévi lakásbére 1917-ben 100 korona volt, most fizet : lakáspénzben 1120X100X 112000, kicstári részesedésben 280X 100x 28,000, közüzemi pótlékban 800x100x 80,0000 vagyis összesen 220,000 koronát. Ha a házban van házmester, ezért jár 2 százalék a 220,000 korona után, vagyis 4400 korona; liftfenntartásért félszázalékot, tehát 1100 koronát, központi fűtőkészülék kezelésért ugyanannyit, porszívó használatért negyedszázalékot, azaz 550 koronát; tehát olyan bérházakban melyekben minden ilyen berendezés van, kell fizetni összesen 227,150 koronát, amihez jön még a szemét kiszállításért havonként az első szoba után 1000, a továbi szobák mindegyike után 500—500 korona. Aki boltbérben fizetett 1917-ben negyedévre 1000 koronát, most fizet: bérben. 2880x1000, azaz 2.880,000,kincstári részesedésben 720X 1000 x 720,000, összesen 3.600,000 koronát. Ijjesztő nagy számok ezek. De búzában vagy cipőben kifejezve, nem mutatnának olyan sokat. Az 1917-i 400 koronás lakásért járó negyedévi bér minden, pótlékával sem több 70 kgr. búza áránál, s amelyik boltért 1917-ben 4000 konát fizettek, annak a negyedévi bére, kincstári részesedéssel együtt kitelik 9 pár cipő árából. Még a napszámos ember is, aki havi 8— 10 koronáért kapta a maga szerény szobácskáját, vagyis 2—3 napszámlát adta érte, most igaz, 2200-szor annyit fizet, azaz 17— 22 ezer koronát, de kevesebbet, mint ma egy napi bére. 9 nemzetgylés május 11-ig ismét elnapolta magát. Budapest, május 2. A nemzetgyűlés ülését 11 óra után nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök, akinek bejelentései után két törvényjavaslatot terjesztettek be. Peidl Gyula hosszan okolja meg a nemzetgyűlés összehívását. Tiltakozni akarnak a diktatórikus eljárás ellen, amellyel a kormány a lapokat beszüntette. A május elsejei gyűlések betiltására sem volt ok. Ismerteti a nyomdász sztrájkot s a nyomdai és nyomdászviszonyokat. Beszél a sztrájk keletkezéséről, a munkásszavazásról. Sok közbeszólás közt beszél a Nép és a Szózat megjelenéséről. — Végül több határozati javaslatot terjeszt elő. Bethlen István gróf miniszterelnök : Polemizál először Peidl Gyulával és kifejti, hogy a kormány nem követ osztálypolitikát. Felsorolja, hogy a szociáldemokrata párt hány gyűlést tartott. Május 1-re be kellett tiltani minden gyűlést, mert már előzően arról volt szó, hogy májusban általános sztrájk lesz , mert féltették a közrendet, hiszen az ébredők is gyűlést kértek erre a napra. A szociáldemokrata párt és a szakszervezetek annyira összeforrottak, hogy azokat nem lehet kettéválasztani. Vallják be a szociáldemokrata képviselők, hogy ők képviselik az osztályérdekeket. Ismerteti a sztrájk történetét, a főbizalmi testület és a szakszervezeti vezetőség konfliktusát. A főbizalmiak terrorizálták a munkásságot. A bérharc jogos eszköze a munkásságnak, abba a kormány nem avatkozhat be, de politikai pártnak ilyen bérharcot kihasználniok nem szabad. Kifejti ezután, hogy a kormánynak joga volt intézkedni és hogy politikailag helyes volt az intézkedése. — Egyes pártok a sajtó terén monopóliumot akartak szerezni a bérharccal, egyoldalú propagandát akartak űzni, pénzt, üzleti hasznot szerezni s a magyar lelkeket is elharácsolni. Politikai pártok tenorját a magyar sajtóban nem fogja tűrni. Gömbös Gyula szólalt fel ezután s a főnökegyesületben, történteket s a Stádium vállalat kilépését ismerteti zajos, heves jelenetek és közbeszólásoktól kísérve. Peidl Gyula és Bénárd Ágoston felszólalása után az elnök napirendi indítványt tesz, amely szerint a nemzetgyűlés legközelebbi ülését május 14-én tartja. Több felszólalás után a nemzetgyűlés az elnöki javaslatot nagy többséggel el is fogadta. II Kálvinisták templomi eszlemi szinusz Tegnap este a kollégium díszterme szűknek bizonyult, oly sokan gyűltek fel jóval hat óra előtt, hogy meghallgassák dr. Révész Imre lelkipásztor előadását „A vegyes házasságok és reversálisokról“. Ma — sajnos — igen aktuális ennek a kérdésnek megvilágítása is, nem azért, hogy a felekezeti békességet borítsuk fel, hanem azért, mert ma tisztában kell lenni minden embernek azzal, öntudatos tagja-e egyházának, vagy csak számbelileg szaporítja. Magyarország nemcsak addig tartozott a vegyes vallású és vegyes fajú országok közé, míg ép volt, hanem jórészben ma is, mikor csonka. Ennek megállapításával kezdte előadását dr. Révész Imre. 1923-ban 72,023 házasság köttetett, melynek egyötöde, 15,965 vegyes házasság, melyek református és katholikusok között jöttek létre. De elég gyakori a zsidók és keresztyének házasságkötése is. Mikor ezeket látjuk, szívtelenség volna hirdetni, hogy az, aki vegyes házasságra lép, hűtlenséget követ el hitével és egyházával szemben. Nézzük evangéliumi szempontból. Esdrás könyve 9. és 10. része az ószövetségben a vegyesházasságok nagy tragédiáját mutatja be. Az újszövetség milyen más képet mutat: Pál ap. liberalismusát. Hivatkozik előadó a I. Kor. 7. r. és Róm. lev. 14. részére. Azonban annyira nem lehetünk a liberalizmus hívei, hogy már most behunyjuk szemünk. Nem mondjuk, hogy nincs ideális vegyes házasság, de ez igen-igen ritka. A történelem azt igazolja, hogy soha egyik egyház sem volt elragadtatva a vegyes házasságoktól. Sokan, ma is azt hiszik, hogy hatalomféltésből, pedig lelki okokra vezethetők azok vissza. Bebizonyított tények igazolják, hogy a vegyes házasság adhat, vagy tárhat fel olyan alkalmakat, lelki jelenségeket, ahol a hűtlenség vagy közömbösség állhat elő. A vallási közöny feltűnik sok helyen, mert öntudatos ragaszkodás nincs. Sokan vallják: mindegy a vallás. Fő, hogy becsületes legyen valaki. Az egyháznak legnagyobb ellenségei a közömbösek. Ha valahol szükség van a lelki közösségre, úgy a családban van arra éppen szükség. Minden egészséges lélek arra vágyik, hogy magát tovább adja, tovább plántálja, mint a természetben látjuk, hogy az egészséges fa virágzásra és gyümölcsözésre törekszik. Próbálja meg magát mindenki, mi neki a vallása; a karácsonyfa dísze, melyet leszaggatnak, vagy a márvány ere, melyet kivenni nem lehet soha. Nézze meg, van-e garanciája annak, hogy lelkének élete nem nyomorodik-e el. Van-e